Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-17 / 40. szám

Mennyiség - minőségi feltételekkel i fdeslova egy évtizede, hogy erőteljes harcot indítottunk az egyoldalú mennyiségi szemlélet ellen és követelményként állítottuk magunk elé a termelés ún. minőségi mutatóinak teljesítését. Lényeges fordulat azonban nem történt, nem is történhetett, hiszen itt nem egyszerűen „szemléletről" van szó, hanem az irányítási rendszer természetéből fakadó következményről. A közvetlen tervutasítás például jellegénél fogva mennyiségi utasítás; ennek teljesítésére mozgósítanak az anyagi és erkölcsi ösztönzők, ezt támogatta a merev árrendszer. Továbbá: a hányadékérdekeltség ellentétben áll a költségesebb, de jobb minőségű, korszerűbb termékek gyártásával, inkább a régi gyártmányok egyre nagyobb mennyiségű előállításában teremt érdekeltséget stb. A gazdasági mechanizmus napirendben lévő reformja ezért a mennyiség és minőség egységének megteremtése szempontjából is nagyjelentőségű, A kérdésnek van azonban gazdaságpolitikai vonatkozása is. Néhány évvel ezelőtt jelentős határozatok születtek az ipar szerkezetének olyan átalakítására, amely jobban megfelel hazánk adottságainak, amely jobban igazodik a kül- és a belföldi igényekhez, egyszóval: amely nagyobb hatékonyságú a korábbinál. Ágazati szinten történt is változás: csökkent a nagy áldozatokat követelő bányászat és viszonylag gyors ütemben növekedett a vegyipar aránya. Az észrevehető változások ott következtek be, ahonnan az állam beruházási eszközöket vont el és ahová beruházási eszközöket koncentrált. Természetes is, hogy egy nagyarányú szerkezeti átalakítás egyik fontos feltétele a beruházások átcsoportosítása. Ilyen jellegű munkától azt várjuk, hogy lendületet ad az iparnak, gyorsul a fejlődés stb. Ám mit mutatnak a tények? A statisztikai adatok szerint az egész ipar évi átlagos növekedési üteme 1949—196-1 között 10.6, 1958—1964 között 9,2, 1960—1964 között 8,4 százalék volt, tehát egyre csökkenő tendenciájú. Míg 1961-ben — az állami ipar termelése az előző év százalékában — 12 százalékkal, 1962-ben 8,9 százalékkal, addig 1963-ban 6,5, 1964-ben 8,4 és 1965-ben ismét csak 5 százalékkal nőtt Idei népgazdasági tervünk az ipari termelés 4—6 százalékos növekedésével számol. Az ipari termelés növekedési ütemének lassulása tehát tendencia szerűvé vált Vajon mi ennek az oka? Sokat hallunk arról, hogy az ipar azt termelje, amire a bel- és a külföldi piacon szükség van. Csak azt és lehetőleg csak annyit. Hiszen — az ésszerű tartalékokon túl gyártott — felesleg importanyag, élő munka, energiapazarJás. Röviden — életszínvonal-csökkentés. Ezért teljesen helyes a kormányzatnak az a törekvése, hogy a rendelés nélküli „túlteljesítést" bünteti, hogy csak annyi termelést engedélyez, amennyire rendelés van. Ez azonban a dolognak csak az egyik oldala. Ugyanis az igényt, a tényleges rendelést. — például a külkereskedelem részéről jelentősen befolyásolja, hogy mit és milyen minőséget gyárt az ipar, milyen korszerű a termék stb. Hiába a termelési kapacitás, ha az gyenge vagy közepes minőségű terméket állit elő, vagy éppenséggel régi, elavult konstrukciót. Ilyen esetben a vevő más termelőhöz fordul, ha lehet mással helyettesíti az eredetileg kívánt terméket, vagy elhalasztja vásárlását stb. A rossz, vagy az adott árszínvonalnak és kereseti színvonalnak nem megfelelő áru felhalmozódik, készletté válik. A felesleges készlet gazdasági konzekvenciája igen súlyos: lassítja a befektetett élő- és holt munka megtérülését, vagyis anyagi eszközöket von el a népgazdaságtól, feleslegesen terheli a szűkös raktárkapacitást is. M

indebből az következik, hogy a termelés növekedési üteme nem azért csökken, mert nincs igény, fizetőképes kereslet. Van, csak iparunk jelenlegi gyártmányösszetétele (ami a minőség fontos ismérve), korszerűsége, megbízhatósága nem felel meg minden tekintetben a követelményeknek. Ezért, a termelés növekedési ütemének csökkenésével egyidejűleg igen nagy kielégítetlen kereslet mutatkozik a termelési eszközök és egyes fogyasztási cikkek piacán. Egy régebbi vizsgálat pl. kimutatta, hogy amíg 1961ben a gépkivitel 46 százalékkal meghaladta a gépbehozatalt. addig 1963-ban már csak 4 százalékkal volt több kivitelünk a behozatalnál. Ez arra utal, hogy egyre nehezebbé válik számunkra a gépkivitel, miközben a hazai piac igényeit fokozódó mértékben kell importból kielégítenünk. A probléma lényege tehát az, hogy éppen a termelés minőségi oldalának elhanyagolása (a korszerűség, az élettartam, pontosság, a választék stb. szempontjából) emel gátat a termelés mennyiségének gyorsabb ütemű emelkedése elé. A minőségi követelmények elhanyagolása egyéb módon is hátrányosan befolyásolja fejlődésünket. Mégpedig abból a szempontból, hogy befektetett eszközeink mennyi idő alatt térülnek meg; hogyan alakul a termelés és a termelő állóeszközök egymáshoz viszonyított aránya. Az utóbbi 4—5 évben az állóeszközállomány növekedési üteme meghaladta a termelés növekedési ütemét. Ismét az előző kérdés: talán több kapacitást hoztunk létre, mint amenynyire szükség lett volna? Aligha! Arról van szó, hogy az adott gyártmányösszetétel, az adott minőségi és korszerűségi színvonal mellett ezeket a kapacitásokat nem lehetett megfelelően kihasználni. (Más kérdés, hogy az üzembe helyezett űj kapacitások mennyire korszerűek, megfelelő-e az összetételük stb.) A gazdasági növekedés — és ezen keresztül az életszínvonal emelésének — kulcsa most a termelés (széles értelemben vett) minőségének a javítása. Az, hogy menynyit fejlődünk, mennyit növekszik évről évre az elosztható jövedelem, attól függ elsősorban, hogy mit és milyen minőségű terméket állítunk elő. Jó minőségű termékek előállításával az ipar nemcsak a meglévő keresletet elégítheti ki, hanem új keresletet, új igényeket támaszthat, új piacokat hódíthat meg és ezzel kétségtelenül jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedés ütemének meggyorsításához. DR. VARGA GYÖRGY | ff a/ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! mYKimm A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 40. szám Ára: 50 fillér Csütörtök, 1966. február 17. Küzdelem a vízzel Saigon az infláció szorításában Nagyító alatt a CIA Az üzemi balesetek az SZtöT-ülés napirendjén Az egyetemi és tó iskolai felvétele król Továbbjutott az U. Dózsa Csongrád megyében újabb területek szabadultak fel — Veszélyeztetett még Csomorkány vidéke — Tíz nap múlva tetőzik a Tisza Szegednél A Fehér és Fekete Körös szögében továbbra is kemény küzdelem folyik a vízzel. Az ideiglenes lokalizációs gátakat, sajnos, átlépte a víz, amelyet négy napon át sikerült késleltetni. A Fekete és Fehér Körös közötti térségben az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása szerint — előreláthatólag 14 ezer holdnyi terület kerül víz alá, A veszélyeztetett magyar területen levő községet, Gyulavárit körtöltés védi. A közeli tanyák kiürítéséről viszont már korábban intézkedtek. A kitört víznek a Fehér Körösbe való visszavezetésére a határ közelében megnyitották a folyó jobbparti töltését, s Kállai Gyula megérkezett Kuwaitba Kállai Gyula miniszterelnök és a magyar küldöttség tagjai szerdán este megérkeztek Kuwait Állam fővárosába. Itt csatlakozott a küldöttséghez Nagy Lajos, hazánk kuwaiti nagykövete. A repülőtéren Dzsabir AlAhmed El-Szabah miniszterelnök-sejk, Szaban Al-Ahmed El-Dzsabir külügyminiszter és a főváros vezetői köszöntötték a repülőgépből kilépő Kállai Gyulát. Kuwaiti gyerekek virágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek. A két kormányfő a magyar küldöttség szállására, az Asz-Szalam palotába hajtatott. Itt Kállai Gyula rövid, szívélyes beszélgetést folytatott a vendéglátó ország kormányfőjével. Csütörtökön Kállai Gyula a program szerint felkeresi Sza bah El-Szalem ElSzabah emírt, Kuwait államfőjét. Kállai Gyula miniszterelnök szerdán az IL—18-as különrepülőgépről Tanzánia elhagyása után táviratban üdvözölte Kádár János és Fock Jenő útján az MSZMP Politikai Bizottságának és a kormánynak tagjait, tájékoztatta őket a küldöttség munkájáról. A gép SzaúdArábia végeláthatatlan homoksivatagja felett járt, amikor délután Kádár János és Fock Jenő aláírásával választávirat érkezett. A párt vezetői jó egészséget, eredményes munkát, további szerencsés utat kívántak Kállai Gyulának és a küldöttség minden tagjának. Az üzenetet a Kuwait felé tartó magyar utasok nagy örömmel fogadták. Magyar—tanzániai közös közlemény az átvágással sikerül majd a vizet visszavezetni. Erre a területre az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság is nagyobb segítséget adott. Kotrókat és szállítóeszközöket, valamint világítóberendezést. Forgó László igazgató elmondotta, hogy ezeket a berendezéseket és eszközöket tudják nélkülözni a maguk helytállása mellett. A tegnap kapott értesülés szerint Csongrád megyében néhány nappal ezelőtt még 78 ezer hold elöntött területből 23 ezer holdat sikerült felszabadítani a víz alól. Napokkal ezelőtt 36 ezer hold vetés is víz alatt állt Csongrád megyében, s ebből 12 ezer holdról vezették el a vizet. A Kurca és a mellékágak vízgyűjtőiben a Pankota, Cserebökény. Eperjes térségben tartották viszsza a vizet, hogy lakott területet, például a szentesi kórházat ne veszélyeztesse. A Kurcán dolgozó szivatytyútelepek éjjel-nappal üzemben vannak, s Mindszentnél még egy újabb nagy teljesítményű szivattyút szerelnek fel, hogy a kapacitást másodpercenkent mintegy 15—16 köbméter víz átemelésere biztosítsák. Legsúlyosabb a helyzet a hódmezővásárhelyi pusztaszéli területeken és az úgynevezett csomorkány! vidéken. Itt is elrendelték a vízviszszatartását, mert a nagyfai és a györpölési szivattyútelep együttes kapacitása nem elégséges az itt levő nagytömegű víz gyors levezetésére. A csomorkúnyi részben több tanyát is elöntött a víz. Ezt megelőzőleg azonban gondoskodtak az ott élők biztonságos elhelyezéséről. A Tisza jobb partja kedvezőbb helyzetben van, mert ezen a területen hamarabb megindult az olvadás és kevesebb is volt a hó. E területnek a fő vonala, az algyői főcsatorna napokkal ezelőtt még másodpercenként 12 és fél köbméter vizet szállított a sándorfalvi útnál. Tegnapra ez a mennyiség már alig volt fölötte a másodpercenkénti 8 köbméternek, tehát az apadás jelentős. A Sándorfalvát veszélyeztető vízmennyiséget viszont a fehértói halastóba vezetik, amelynek befogadóképessége 10 millió köbméteren felül van. Szegedet a Szilléri csatorna mentén sem érinti már belvízveszély. Most már a Felszabadulás Tsz-nek a vasúttól északra eső területeiről is halad a víz lecsapolása. Gyálaréten a Holt-Tiszára kapcsolt két nagy teljesítményű szivattyútelep továbbra is teljes erővel dolgozik. Itt kiegyenlítettek a viszonyok, sőt a Matyéren keresztül tehermentesítik az algyői főcsatornát ls. A Tiszán Szegednél is elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. Ez azt jelenti, hogy állandó az őrszolgálat a töltéseken és a védekezési központ a belvíz elvezetése mellett az árvízvédelmet is irányítja. A Tisza Szegednél is mindenütt elöntötte a hullámteret. A szemmel látható áradás előreláthatólag február 26 és 27-e között éri el a tetözést Szegednél, s akkorra mintegy 7—8 méter közötti vízállást várnak. Ez a maximumnak mintegy két méterrel alatta marad. A Kállai Gyula miniszterelnök vezette magyar kormányküldöttség február 11— 16 között hivatalos látogatást tett a Tanzánia Egyesült Köztársaságban. Ebből az alkalomból magyar—tanzániai közös közlemény t adtak ki. A közlemény a többi között leszögezi: a felek tárgyalásokat folytattak és megállapodást írtak alá műszaki-tudományos, valamint kulturális együttműködésről. A két vezető február Iáén hivatalos tárgyalásokat folytatott és véleményt cserélt a Magyar Népköztársaságot és a Tanzánia Egyesült Köztársaságot kölcsönösen érintő különböző kérdésekben. A magyar miniszterelnök és Nyerere elnök újólag hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a Magyarország és Tanzánia közötti kereskedelmet a fennálló kereskedelmi egyezmény keretei között növelni kell. Ennek érdekében a közeljövőben a magyar fél szakdelegációt küld Tanzániába. Megállapodtak abban is, hogy egy megfelelő előkészítés alapján érvénybe léptetik a műszaki-tudományos, valamint a kulturális együttműködésről szóló megállapodásokat, amelyeket a mostani látogatás során írtak alá. Ezzel kapcsolatban a magyai- fél kifejezte készségét, hogy tanzániai állampolgárokat tudományos, műszaki és kulturális képzésben részesít. A felek véleményt cseréltek különböző nemzetközi kérdésekről is, és kölcsönösen kifejezték a békés egymás mellett élés elveibe vetett bizalmukat. A rhodesiai és a vietnami válság beható elemzése után nézetazonosságukat nyilvánították mindkét kérdésben. Mindkét fél egyetért abban, hogy Vietnamban azonnal abba kell hagyni a bombázásokat, és a problémát a vietnami nép kívánsága és érdekei alapján az 1954. évi genfi megállapodással összhangban kell megoldani. Látogatásának végén a magyar miniszterelnök megköszönte Tanzánia kormányának és népének azt a meleg és baráti fogadtatást, amelyben kíséretével együtt részesült, és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint a kormány nevében meghívta Nyerere elnököt, hogy tegyen hivatalos látogatást Magyarországon mindkét ország szempontjából egyaránt megfelelő időpontban. Nyenyere elnök a meghivás.t elfogadta. Csipkekötő (MTI Foto — Balassa Ferenc felv.) A korszerűen felszerelt Habselyem Kötöttárugyárban ízléses női, férfi műselyem és nylon fehérnemű készül, amelynek 80 százalékát a belföldi szaküzletekbe szállítják, 20 százalékát exportálják. A termelést nagymértékben fokozza a nemrég üzembe helyezett csipkekötő gép í A,