Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-16 / 39. szám

Elbúcsúztatták Szabó Ernőt Szabó Ernőt, a Román Szocialista Köztársaság Álla­mi díjas művészét, a Magyar Népköztársaság Kiváló mű­vészét, a József Attila szín­ház volt tagját, kedden mély részvét mellett búcsúztatták a Farkasréti temetőben. A temetésen megjelent Malo­nyai Dezső, a Művelődésügyi Minisztérium színházi fő­igazgatóságának helyettes vezetője. A ravatalnál dr. Kerek Gábor, a fővárosi tanács népművelési osztályának ve­zetője a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a fővárosi ta­nács nevében búcsúzott az elhunyttól. Szlovák László, a Fővárosi Operettszínház igaz­gatója a Színházművészeti Szövetség és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségé­nek nevében vett búcsút Szabó Ernőtől, méltatta mű­vészi kiválóságát, felidézve szerepeinek, kitűnő alakítá­sainak egész sorát. A József Attila színház művészeinek nevében Márki Géza szín­művész búcsúzott a kollégá­tól. a mú vésztárs tói. (MTI) j Megtaláltuk Erzsikét A múlt hét péntekén reg- nák biztatták is őket, hogy gel, lapunk kézhezvétele után hamarosan hazajön majd a már fél órával tudták a családfő, amikor a fasisztákat DÁV-nál, hogy Egy régi fény- kiverik az országból, képről című, aznap megjelent _ N ... . , , cikkünkben kit keres Szege- . 'ett igazuk, s ezert den Kaminszkij nyugalma- * baIayal m^Latog tónőnl nagyvarosanak szin­zott gárdaőrnagy a Szovjet- keXntarréa az áhalunk Padai után a buda­unióból. A vállalat párttitká- kötóU fénvkéo oáriát a kéL Thália Szín­ia. dr. Szekszárd, János is Sien azonosstó bLfnvüé" ! hÁZ Jóvoltából végre azonnal ráismert a fénykép- fygtelen azonosság bizonyite- | .„ löl Láng Jenőné DÁV beru­PESTI ESTÉK Berlin, Stockholm, Párizs, London és a világ több más nagyvárosának szín­hazánkba is eljutott Rolf Hochhuth házási előadóban az egykori — Milyen kedvesek, hogy nyugatnémet Polyák Erzsébetre. Erről í'Ii: ""l —- - ­azonnal értesítette szerkesz tőségünket. halványan emlékszem már. ; korunk egyik legjelentéke A helytartó bemutatója a Thália Színházban — Peter Weiss drámája a Nemzetiben Paul Marat üldöz­tetése és meggyilko­lása, ahogy a cha­rentoni elmegyógyin­tézet ápoltjai előad­ják De Sade úr beta­nításában. Maga a mú persze ennél a hosszabb cím­öl ennyi idő után is gondolnak a helytartó című drámája, szülte tehát ezt a drámát, nPl is nyugtalanítóbb. Kül­ránk. Arcvonásaikra ugyan A darabot világszerte mint eSy becsületes hivő lelkiis- ső megjelenésében, formá­halványan emlékszem már. i-mmt pmAk leaielentéke- meretfurdalása: a valóság- iában olvan. mint egy szür­Láng Jenőné visszaemléke­zéséből aztán lassan kibonta­Volt köztük egy Andrej és egy Vaszil nevű tiszt is. Va­kozott a régi történet. nyebb színpadi alkotását §al való alóság- jában olyan, mint egy szür­szembenézés, az realista vízió. Ez a különös, tartják számon. Annak ide­jén, a darab 1962-es berli­ni ősbemutatója után la­telepen, a Tapolcsányi utca zegették iskolás füzeteimet, letesen 15. számú kis házba Polyá- kézimunkáimat, lapozgattak sóánkni lósággal rajongtak a gyerme­kekért. Emlékszem, hogy es­1944. október 13-án, Béke- ténként, lámpagyújtáskor né­beszámoltunk olva­knak arról, hogy má­i -i u • • a fényképalbumban. Ottho- lyen nagy indulatokat ka­kekhoz nyitott be egy tuzer- naikról beszélgettek. Más es- vart fel, milyen szenvedé­alakulat négy tisztje, s aztán téken németül kerestem a lyes vitákat váltott ki ez a ott laktak két héten át. Po- szavakat, hogy elmondjam lyák Erzsébet akkor 15 éves "eklk; másnapra mi a lecke , , , , . . , , es hol lesz a tanítás. Akkor volt, a kereskedelmi iskola ugyanis ott volt a tanítási óra, I. osztályaba járt. Édesanyjá- ahol éppen helyet kaptunk, val kettesben lakták a kis Megtörtént, hogy csak a sza­házat, mert apja még nem badban. Édesanyám főztjét na­jött haza a háborúból. A sok gyon dicsérték, s készségesen harcot megjárt szovjet kato- segítettek a főzésnél is, hogy megtanulják a magyar ételek nevét. igazság kiderítésének el- furcsa, szokatlan anyag nyomhatatlan igénye. Hogy azonban egy pillanatra sem ez az igény ós indulat mi- SZakad el a valóságtól. Pé­pünk hasábjain mi is rész- ly?n erős volt a szerzőben, dig. amit a színpadon lá­Mázolmány minden mennyiségben A giccs szerdán és szom- bernek akarták őket ábrá­baton ünnepel. Így, ahogy zolni. Igaz, olyan merevei: mondom: szerdán és szom- a szarvasoktól pár méter­baton, vagyis a piaci napo- nyire, mintha kutyájukkal kon, tehát hetenként két- együtt a vadászati tilalom szer. Nekünk általában csak leteltét várnák ráérősen, de egy ünnepünk van hét nap ez is csak a — minimum alatt A giccsnek — úgy lát- grófi — becsületüket bizo­szik, jobban megérdemli — nyitja. ott a két köznapi ráadás is. Akadnak továbbá apróbb És micsoda ünnepek ezek. feliratos hogyishívjákok is; Repeshet tőlük a szív, látva, teljesen rózsás lehet tőlük miként repesnek a szélben az ember hangulata. Arról a sátrak, s mint repes olda- van szó ugyanis, hogy a pi­lukon a sok színes falimá- ros rózsák jóízűen elbeszél­zolmány. Ide, ide, akit meg- getnek egymással, hogy azt ríkat a rikítás, itt aztán van mondja: mi minden lehet tarkabarkaság, sőt tarka bír- ma már a lányból meg a kaság is, és mindez egy he- bimbóból, s végezetül slá­lyen, egy vásznon, s potom gerszövegben szűrik le a ta hetvenöt forintért kapható. Legalábbis ennyit kér az nak mjként a hagyományos egyik forgalmazo néni, sal- patakhoz a hagyományos kuról szó sem lehet. Így is habfodor. De olyan elvá­csak tizenkét százalék az laszthatatlanul ám, mint a övé, úgymond, a többi a bu- gg napokhoz a giccsáru" Emlékezve meséli, hogy amikor a fasiszta német re­pülők vissza-visszajártak por­tyázni a város fölé, hogyan szaladtak volna ki a kis ház­ból. A szovjet tisztek nem győzték őket vigasztalni, hogy azok az elcsellengő re­pülők már nem tehetnek kárt. — Szegedet és házaitokat most már mi védjük — mon­dogatták, s mi könnyezve néztünk rájuk. Sehogy sem értettük, hogy ők nem fél­nek ... Vajon visszatértek-e szeretteikhez mindannyian? Szeretnénk, ha egyszer ellá­togatnának Szegedre. A Dél­Magyarország cikke után er­ről is beszélgettünk a csa­ládban. Most nyugdíjas szü­leimmel együtt lakunk a Go­gol utca 23-ban. Férjem technikus a kéziszerszám­gyárban. Kislányom, Ágika nulságokat: ők, a rózsák in- pedig 10 éves, most jár ötö­kább csak a kerthez tartóz- dikbe. Mindannyian örülünk, mü, s hogy az Egyház mi­csoda hatalmas harcot in­dapesti mesteré. Aki ugye egy idősb iparművész, és aki nyilván csak azért dol-1 gozik olcsó eszközökkel, hogy az itt válogató, modernség­től még meg nem fertőzött fejkendős asszonyoknak ilyen olcsón adathassa el portékáit. De hát pénz ez, ilyen művészinél művészibb, magyar falra való igazi ma­gyar falvédőkért? De mit falvédők! Díszek ezek, cso­dás műremekek a javából;a természeti és földrajzi és Simái Mihály hogy ilyen szeretettel gondol­nak családunkra. Most majd levélben adunk hírt magunk­ról, hogy ezután személyesen is ránk találjanak kedves barátaink. L. F. mi sem bizonyítja jobban, tunk. meghökkentően gro­minthogy minden dramatur- teszk. A szereplök elmebe­giai józanságot elsöpört.. A tegek: kalapként éjjeli edé­dráma előadási terjedelme nyeket raknak a fejükre; a nyolc óra: eredeti alakjá- színhely egy közös fürdő, ban tehát tulajdonképpen zuhanyozó; maga a főhős, ___ előadhatatlan. Ez a lobogó .Jean Paul Marat, a francia dított ellene. Szóban és írás- indulat egyszeire erénye és forradalom egyik vezéralak­ban támadták a szerzőt, a hibája is a darabnak. Anya- ja. a darab kezdetétől a vé­darabot, s más akciókat is 0° érdekesebb és jelentő- géig — tulajdonképpen tel­szerveztek ellene; a dráma sebb, mint megjelenési for- jesen mozdulatlanul — egy előadását sokszor kísérték mája. fürdőkádban ül. vagy követték botrányos je- A mú főhőse, Riccardo lenetek, tüntetések, vereke- Fontana, arisztokrata szár­dések, letartóztatások. mazású fiatal jezsuita pá­Pedig, mint ismeretes, nem ter, 1942-ben Berlinben ér­kommunista író művéről és tesül arról, hogy a néme­nem is szocialista szellemű tek Lengyelországban tíz­alkotásról volt és van szó. ezrével gázosítják el a zsi­A gyógyintézet ápoltjai egy színdarabot játszanak. A darabot De Sade márki írta, aki mag is az intézet lakója, a nagy francia for­radalomról, a bukás után ...... , , tizenöt évvel, amikor már Hochhuth. a darab szerzője dókat. A fiatal páter meg- megszjiárdult a császár Na­egy hamburgi könyvkiadó döbbenve és elrémülve hall- ^leon hataima. A mű' elő­37 eves lektora; első dra- - U„ mája, A helytartó emelte ki nevét az ismeretlenség­ből. Hochhuth nem szocia­lista: hithű katolikus. Drá­gát ja ezeket a híreket de adása a ^^ teiia épü­lését szolgálja — mint az intézet igazgatója a darab kezdetén bejelenti. Ilyen — legalábbis szokat­azonnal megfogalmazódik benne a tennivaló: az Egy­háznak, a pápának, XII. Piusnak tiltakoznia kell e máját éppen hite, mély val- szörnyűségek ellen. Ezért lásossága hozta létre. lile- Rómába utazik, s apjával lan — környezetben, ilyen tőleg és pontosabban az a együtt, aki a pápa bizalmas alapokról kiindulva beszélni kínzó felismerés, hogy az tanácsadója, megpróbálja a forradalomról, úgy tűnik. Egyház és mindenekelőtt rávenni XII. Piust az erő- szentségtörés vagy legalább­XII. Pius pápa magatartá- teljes tiltakozásra. A pá- is nem több valami bizarr sa a második világháború pa azonban erre nem haj- ötletnél. De ez csak látszat, idején, a zsidók üldözésé- landó. Kiad ugyan egy Mert alighogy elkezdődik a vei és tömeges lemészárlá- enyhe és erőtlen tiltakozó játék, ez a bonyolult, ket­sával kapcsolatban, szöges iratot, de ez olyan semmit- tős színdarab, a helyzetek ellentétben állt a katolikus mondó, hogy hatástalanná- és a szereplök egyszer csak vallás alapelveivel is. Mint ga eleve nyilvánvaló. Ric- átalakulnak: Marat _ Ma­a darab hiteles történelmi cardo erre magára vállalja rat-á. a forradalom hősévé, tények, adatok, dokumentu- az Egyház becsületének meg- a bohócfigurák a nép kép­mok felhasználásával meg- mentését. A pápa jelenlété- viselőivé. A légkör átfarró­szerkesztett anyaga cáfolha- ben sárga csillagot tűz re- sodik, kiderül, hogy a tatlanul bizonyítja, XII. Pi- verandájára és az elhurcolt megszilárdult napóleoni csá­római zsidókkal együtt szárság nem is olyan szi­Auschwitzba megy. lárd; a nép forradalmat kö­A dráma ezzel tulajdon- vetél. Nem elmebetegek já­képpen véget is ér. Hoch­huth azonban tovább foly­us egyszer sem emelte fel tiltó szavát a zsidóüldözés ellen. Annyira félt a kom­munizmustól, hogy inkább elnézte emberek millióinak kiirtását, semhogy egy erő- tatja. Részletesen bemutat­teljes tiltakozással esetleg ja, mi történik Riccardóval gyengítse Hitler és a német a haláltáborban, elmondja, tékáról van már szó, ha­nem élet-halálról, s nem­csak a francia forradalom­ról, hanem a máról is, ar­ról, hogy nekünk ma ho­fasizms pozícióit a Szovjet- miként hal meg. Ügy érez- gyan kell élnünk. Készülődés a partfürdőí idényre unió elleni rablóháborúban, zük, ez már nem tartozik a A lelkiismeretfurdalás lényeghez, a dráma tulaj­donképpeni anyagához. Hir­telen megváltozik az elö­I adásmód is. A dráma első fele jellegzetesen modern eszközökkel, az úgynevezett A két szembenálló állás­pontot De Sade és Marat képviseli. De Sade az in­dividualizmus, Marat a né­pért vívott harc híve. Ma­ga az író, a Svédországban ., .... , .. élő nyugatnémet Peter epikus színház ismert eszko- Weiss kétségtelenül Marat zeivel dolgozak; epizodokat oldalán áll. Még a tl.agikuB sorakoztat egymás mellé, s vAe ellenére Ls illetve én­Messzi van még a nyár. a Gondolt a társadalmi bi- megvalósítása érdekében a csak a lényeg, a mondaniva- a a7zrt nontosahban an Szegedi Fürdők és Hőforrás zottság a gyermekre is. Ezért fürdő vállalat társadalmi bi- 10 érdekli. A második rész inkíbb Marat naffvsá bízott- sürgette most tartott tanács- zottsága megkeresi a Szegedi kidolgozása azonban több „„ traoik.M halálával teíie LAo.'il réiicln hncrv or,nHAcli-r,itni 1? 1 cl rvj ctaraoVoHol mi .1 .„1 .,„1 :«i„ B"1 IIJ6lau" lldldiavai telje A társadalmi bizottság jó kezdeményezései Vállalat társadalmi sága azonban mári; készül kozásán, hogy gondoskodni Élelmiszerkiskereskedelmi a partfürdői stranciidér.yre. kell a tej és tejtermékek Vállalatot és a földmúvesszö­Az idén már másodszor tar- árusításáról a partfürdőn, vetkezetet. mindennemű" máT^tónséeek tott ülést annak érdekében. Nyárról lévén szó, a tej és A Szegedi Fürdők és Hő­minaennemu mas szépségéi: h_jgy ^ érdekelt szervek kép. tejtermékek árusításával sok forrás Vállalat társadalmi bi­viselőivel együtt miképpen egészségügyi követelmény is zottsága újabb tanácskozásá­lehet még kulturáltabbá ten- jár, s e feltételek megterem- nak konkrét eredménve, hogy íii az üdülést és szórakozást téséhez — nagyon helyesen a partfürdői szolgáltatás kor­a paitiürdőn. A szezonra — szigorúan ragaszkodik a szerúsítésének ügyében hely­ójabb felújítást végeztet i't KÖJÁL. Mindenekelőtt hűtő- színi vizsgálatot tűztek ki a fürdő vállalat. Mintegy 100 apparátusról kell gondoskod- február 17-re, az összes érde­ezer forint ráfordításával fel- ni. A közeli napokban ennek keltek képviseletével. valóságos sűrítményei. Itt van például ez a több sát­ron is büszkélkedő alkotás. Van rajta két öböl, az öblön csolnakok úsznak (igenis 1-lel, a plusz érzékeltetése végett), a csolnakokon a vi­torlák ugyancsak úsznak, mégpedig fájdalmas lilában és bikaszomorító bíborban. Emellett természetesen van még hegyfok és vár, szép kerek malomkerék, meg minden, például távoli csú­csok. amelyek rettenetesen sárgák, nyilván az irigység­től, hogy nem lehetnek az újítiat 30 kabint, betonlapo­kat fektetnek le az öltözők előtti úttestre, s ugyancsak korszerűsítik az úgynevezett 2-es és 3-as főutat. Helyesnek tartotta a tár­sadalmi bizottság azt a ja­vaslatot, miszerint a jövőben megtiltják, hogy tehergépko­csik az áruk szállításával a ábrázolt úrileány boldogító j pártfül dő területén Közleked­közelében. jenek mert az korábban is Mi minden nem kaphatóból: kárt okozott a beépített ebben a panoptikumban! állóeszközökben. A tarsadal­Több helyütt feltűnik egy mi bl?otífg ,íavasiatanV délceg szarvascsoportot áb- Problémát oldanak meg az rázoló kép. a vászon jobb oldalán ugyancsak délceg, ám kissé tejfölösképú vadá­szokkal, akikről, tekintve, idén a partfürdőn. A Csong­rád megyei Szálloda- és Ven­déglátóipari Vállalat egyszer­re mintegy 250 személyt be­fogadó kerthelyiséget rendez hogy talpig látszanak, az is be_ ahol étkezhetnek is a látszik, hogy talpig unem-1 vendégek ugyanakkor a fő­útvonalon korszerű pavilono­kat helyeznek majd el, s hogy a zsúfoltságot elkerül­jék, egyik pavilonban csak üveges, a másikban poharas sört, a harmadikban pedig csak hűsítő italokat árusíta­nak. Tervezik lángos-sütő e"i*tiítását is a oartfürdő töbh nontján. valamint sza­hadtúzi szalonoasütésre is tpremt""°k Ehetőséget, ha ez túzrenrteszrti szabályokba nem ütközik. Az öttömösi Magyar László Termelőszövetkezet gyors­gépírót ayakorlattal azonnal fel­vesz. Fizetés megeevezes szerint. Jelentkezés írás­ban. xK. 72. Az „ördög bibliája a „Ördög bibliája" — mondják a kártyára. De miért? Volt ennek az elnevezésnek tárgyi alapja is! A XIV. szá­zadban. amikor a — könyvnyomtatáshoz ve­zető — fametszés Itáliá­ból megindult világhó­dító útjára, tömegcik­keknek két fajtája volt. A kártya és a szentkép. A fametsző neve is — stampatore dei naibi e santi volt; ugyanis kár­tyafigurák és szentek nyomtatója. A szentkép az írástudatlanok vallá­sos igényeit elégítette ki. Ezért nevezték „bib­lia paupe rumnak", a szegények, az analfabé­ták bibliájának. De, ha a szentkép a szegények bibliája, mi más lehe­tett volna a kártya, mint az ördög bibliája? A kártyajáték elterje­désén felhördült az egész feudális társadalom. Ám kártyázik, veri a blattot pápa és császár, király és főpap, polgár és ka­tona egyaránt. Legrégibb kártyáink igen becses művelődés­történeti emlékek. Bécs­ben őriznek egy XV. századi, négy színből és 32 lapból álló kártya­sort, amely a legszebb teljes sorozat e korból. Egyik színe a magyar címer! A kártyasor fel­vonultatja a hűbéri vi­lág minden alakját, a királytól, s a királyné­tól a bolondig. Ám ha­marosan épp a bolond, a legalacsonyabb szám­értékú lap válik aduvá. A bolond azt mondia: — skiz! (Excusez!) Bo­csánat! Elnézést! —, s elsöpör mindent. ki­rálvt. királynét. Mintha csak a szerencse for­gandóságának mementó­ja volna! vonatkozásban valamiféle sedik ki A kéSi ame^et romantikus naturalizmusra charlotte Corday, a francia emlékeztet. forradalomnak ez a tragiku­A Thália Színház előadá- san érdekes nőalakja, testé­sa — Kazimir Károly ós be döf, eszméit nem ölhe­Gosztonyi János elmélyült ti meg. rendezésében — nagy erővel A budapesti Nemzeti Szín­es magas hofokon kozveti- ház előadásáról együntetú­tette a dráma mondám való- en ^ (rták a iapok. hogy it. A színeszek kozul min- az utóbbi évek legjobb pro­denekelott a Riccardo sze- dukciója. Én magam ke­repét alakító Nagy Attilát vés el6adast Iáttam a Nem­kel.l. kiemelnünk. Amit zeUben ahhoz> hogy ^ nyújt, minden reszleteben megítéljem. Az ionban vd. hiteles, meggyőző. Vele tathatatlan. hogy az előadas egyenrangú alakitas So- élményszerű, izgalmas, meg­mogyvary Rudolf elvete- döbbentö és elgondolkodta­mült katonaoryosa; az tó Marton Endre rendezésé­auschwitzi halaltabor ordo- ból mindenekelőtt világos­& ftguraja egyszerusites ^^ áttekint he tőségét nelkul formálódik ki ebben emeljiik ki; a szövevényes a sokszínű, erdekes alaki- anyagú művet félreérthetet­tasban. Színvonalasan, szem- len Ü8ZlasággaI közvetíti, leletes erővel játszik a tob- A színészi alakítások kö­bi főszereplő is: Kovács Ka- züi Káimán György (Ma­';oly ^f^'^0 ap,jak Reres rat). Sinkovits Imre (De Sa­Emil1 (XII. P,us) Inke Lasz- & váradi Hédi (Chal._ lo (Bíboros) es Mecs Ka- lotte) játéka á„ ^ ^ • (SS-toszt). Különleges feladatukat mmm olyan magas színvonalon Peter Weiss drámája kü- oldották meg. hogy megér­lönös, szokatlan mű. Már a demlik a nézők és a kriti­címe is nyugtalanító: Jean ka teljes elismerését. E két dráma vakító fénye már évekkel ezelőtt elju­tott hozzánk. Különös, hogy mindkettőt ennek ellenére mégis fővárosi színház mutatta be. A vidéki együttesek­nek, a szegedi színháznak például eszébe sem jutott ez a két nagyszerű darab? Vagy ha igen — emlékeztetünk rá, hogy annak idején mi is javasoltuk e hasábokon a szegedi színháznak A helytartó előadását — hol a pro­dukció? — Végül is a Thália is, és a Nemzeti is csak egy színház. Egyáltalán nem törvényszerű, hogy a vi­dék ne előzhesse meg őket ilyen, vagy hasonlóan izgal­mas, modern darabok előadásában. Ehhez persze kevés ha a vidéki színház csak sóhajtozik és ábrándozik elő­adásukról. Ehhez például érvelni, vitatkozni is kell. Se­matikusan szólva: tudni kell legyőzni a nehézségeket. ÖKRÖS LÁSZLÓ Szerda, 1966. február 16. DÉL-MAGYARORSZAÉ 5

Next

/
Thumbnails
Contents