Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-16 / 39. szám

Egyenjogúságon alapuló szilárd lóviszony Magyar közéleti személyiségek a szovjetbarátságról -magyar A szovjet—magyar barátsági szerződés 18. évfordulója alkalmából a TASZSZ tudósítója interjút készített Szirmai Istvánnal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, a Központi Bizottság titkárával, Kristóf Ist- ténelmében először vánnal, a Magyar—Szovjet ki egyenjogúságon Baráti Társaság főtitkárával, valamint Erdei Gruz Tiborral, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával. A magyar közéleti személyiségek nyilatkozataikban méltatták a szovjet—magyar barátság történelmi gyökereit és a szovjet—magyar gazdasági, valamint kulturális együttműködést. Hangoztatták, hogy Magyarország töralakult és kölcsönös segítségen alapuló szilárd jóviszony a kis Magyarország és egy nagyhatalom — a Szovjetunió között. (MTI) SZÜNTELEN VIZSGA... Á könnyűgumiipar központja Nyíregyházán Néhány évvel ezelőtt alapította meg nyíregyházi fióküzemét az Országos Gumiipari Vállalat budapesti Palma gyáregysége. A nyíregyházi gyár gyorsan fejlődött, s ma már számos fontos gumicikket készít. A fejlesztés során ebben az évben három új üzem építését kezdik meg csaknem egyszerre. Elsőként kéthajós nagycsarnokot építenek és kemberuházás ugyancsak az idén kezdődik: 95 millió forint költséggel hozzáfognak egy közszükségleti és egészségügyi gumicikkeket termelő üzemrész építéséhez. Ezt az üzemet is 1968-ban adják át a termelésnek. A harmadik nagy jelentőségű üzemet használt gépkocsiabroncsok újrafutózására építik, 55 millió forintos beruházási kerettel. Az összepingcikküzemet rendeznek sen majdnem kétszázmillió be benne. Építésére és be- forintos beruházással az orrendezésére 48 millió forin- szág legnagyobb könnyűgutot irányoztak elő. miipari üzemévé fejlesztik a A második, még nagyobb nyíregyházi gyárat. (MTI) A párttitkár, a tanácstag, a pénzügyi csoportvezető és a magánember egy személyben testesül meg Szécsi Imrében. Munkahelyén, a szegedi III. kerületi tanácsnál beszélgetünk vele — a kerületi tanács pártszervezetének( munkájáról. Hivatali tízegynéhány fős pártszervezetben a kommunisták munkája igen bonyolult és összetett. A tanácsülések határozatai, a végrehajtó bizottság majd az egyes szakigazgatási csoportok tevékenységében változnak át kézzel fogható valósággá. Az ügyviteltől kezdve — A pártszervezet tagjainak munkája, kezdve az egyszerű ügyviteltől az egész városrész fokozatos fejlődéséig, minden esetben jelenlevő hatóerő — mondja Szécsi Imre, majd így folytatja: — A III. kerületi tanács eredményei és megoldásra váró problémái egyben a pártszervezet sajátjai is. A kerületi tanács célkitűzéseinek elérése, megvalósítása viszont annyira közös, hogy ennek kell áthatnia az apparátusban dolgozók munkáját. S hogy ez érvényesüljön is, arról a kommunisták gondoskodnak a pártonkívüli dolgozókkal együtt. A beszélgetés előtt már tudtunk arról, hogy a III. kerületi tanács mintegy 40 dolgozojanak mindegyike részt vesz alacsonyabb vagy magasabb képzettséget nyújtó politikai oktatásban. Ki milyen fokon, de mindenki tanul itt. Vajon miért? — A vezetés és a hivatali ügyvitel marxista szellemű korszerűségének érvényesítése a mndennapi munka legfontosabb alkotórésze. A kerület lakosainak szolgálata mind a vezetőktől, mind a beosztottaktól megköveteli az élet teljes ismeretét. Viszont nem elég csak kerületünket ismerni. A nagy öszszeíüggéseket is látni kell, hogy kerületünkért többet tehessünk. A szakmai és a politikai műveltség megszerzése tehát előfeltétele a színvonalas vezetésnek. Érdemben és gyorsan számot kell adni a tanácstagi munkáról. Ennek eredményességével mérik a II. kerületi tanács tevékenységét, benne a pártszervezet munkáját is. Ez a munka eddig mindig komolyan esett a latba, minden mérlegelésnél. Nem volt miért restellkedni, háttérben maradni. A bizalom ugyanis kölcsönös. Szécsi Imre már nyolcadik esztendeje párttitkár, s ez önmagában is bizonyítvány, amelybe az élet írja be az osztályzatot. L. F. Szevje! államférfiak köszöni) távirata L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB első titkara, N. V. Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban mondott köszönetet Kádár Jánosnak. Dobi Istvannak, Káiiai Gyulának a Luna—9. automatikus űrállomás Holdra történt sikeres leszállása alkalmából kifejezett jókívánságaikért. (MTI) Egy év termése Zárszámadás a balástyai Móra Tsz-ben A vásárlók érdekében Nagyobb húsválasztékot! — Miért nincs sertésháj és belsőség? — Javítani kell a tejellátást! — Emelkedett a textiláruk forgalma Két hete már, hogy — február l-től — az egyes ruházati cikkek, valamint a zsír és szalonna árát csökken, tették, a tőkehúsok, húskészítmények és a tejtermékek árát pedig felemelték. Hogyan alakult az eltelt idő alatt a forgatom a szegedi üzletekben? Milyen az ellátás a leszállított cikkekből, van-e elegendő választék az olcsóbb húsokból, készítményekből? — ezekre a kérdésekre kerestünk választ a városi tanács kereskedelmi osztálya munkatársaival együttesen a szegedi boltokban. Mert nem rendeltek A húsárudákat járva mindenütt élénk, de nem túl nagy forgalmait tapasztaltunk. A vevők inkább az olcsóbb húsokat, a fej lábat, a birkahúst, a sertés és marhabelsőséget keresték. Sajnos több hentesüzletben — főleg a délutáni órákban — hiába, mert a drágább sertés és marhahúsokon, fagyasztott baromfin kívül egyebet nem találtak. Egyedül a Széchenyi téri központi húscsarnokban volt viszonylag megfelelő a választék. Itt sem lehetett azonban kapni például sertéshájat, amelynek az ára pedig az árrendezés során 24 forintról 20 forintra csökkent, s így érthetően a vevők szívesen vásárolnák. De — tűrhetetlenül — azért nincs, mert a kereskedelem nem rendelt. Van viszont bőségesen miden igényt kielégítő zsírszalonna. A lakosság él is ezzel a lehetőséggel, s így az eltelt két hét alatt ugrásszerűen megnövekedett a szirszalonna forgalma. A Széchenyi téri húsárudában megragadta a figyelmünket, hogy — igen helyesen — a fagyasztott marhahúst, amely olcsóbb a friss húsnál, teljesen külön kezelik, cédulával ellátva árusítják. Így biztosítottnak látszik, hogy a vevőt nem érheti károsodás. Ezt a példát kötelező követni valamennyi hentesüzletben! Zs ír — hínárért Szóvá tették ellenőrző körutunkon a háziasszonyok azt is, hogy míg az árrendezés utáni első héten csodálatosan szép, sovány, rózsaszín, friss húsok kínálták magukat a kirakatokban s az üzletekben, addig most mindenütt túl zsíros és gyakran frissnek egyáltalán nem mondható sertéshúst árulnak. Ez pedig a vásárlók becsapását, a burkolt árdrágítást jelenti, mert a vevő a húson levő sok zsírért a drága húsárat fizeti meg. Ezen a megengedhetetlen helyzeten azonnal változtatni kell. Kérjük is az ügyben Állami Kereskedelmi Felügyelőség szigorú intézkedését! Jogosan kifogásolták a vásárlók, hogy hiába keresik a sertés- vagy marhamájat. Az árrendezés óta eltelt több mint két hét alatt egyetlen hentesárudéban sem találtak májat. Vesevelőt nagyritkán lehet kapni, de ebből sem zavartalan az ellátás. Hasonló panasz hangzott el a felvágottakat illetően is. Főleg a külső városrészekben működő boltokban nem elegendő az olcsóbb s igen keresett kenőmájas, disznósajt, bácskai stb. A családi költségvetés kiegyensúlyozására keresik az asszonyok a viszonylag olcsó élőhalat is. Sajnos ez igen ritka csemege a Marx téri halüzletben. A Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat tájékoztatása szerint az élőhal helyettesítéseként gondoskodtak nagymennyiségű tonhalról. A tejüzem győzné, de... A tejtermékek árának rendezésével mint a számok bizonyítják, megcsappant a kereslet a vaj iránt. Helyette viszont több tejet vesznek, illetve vennének a vásárlók, ha volna. Sajnos a legtöbb szegedi üzletben már a kora délutáni órákban sem lehet tejet kapni. Pedig a szegedi tejüzem győzné az igények kielégítését. Joggal panaszkodnak tehát a háziasszonyok, s ezért az kell, hogy a kereskedelm itt is javítsa az ellátást, s az üzletek rendeljenek elegendő tejet, mert van. Van bőségesen olcsóbb textiláru, cipő Felkerestük a szegedi ruházati boltokat, s a Tisza Állami Áruházat is. Az Állami Áruházban minden pultnál sokan vásároltak. Áru a tapasztalatok szerint volt bőven, csak a hely bizonyult szűknek. Melyek a legkeresettebb cikkek, amelyeket érintett az árleszállítás? — kérdeztük az állami áruház igazgatójától, Dózsa Páltól. — A legtöbben kész ágyneműt, ágyneműanyagot, női habselyem árut, nylonharisnyát. és egyéb szintetikus szálból készült zoknit, pulóvert vásárolnak. A rendelkezést szigorúan betartjuk, s így minden olyan árucikk: lextil és cipő kapható áruházunkban, amelynek az árát február 1-el leszállították. Meg kell azt is mondani, hogy már az első naptól jelentősen emelkedett a forgalom s február első hetében 1 millió 100 ezer forinttal növekedett bevételünk éppen a leszállított áruk révén. Most különösen nagy a zsúfoltság nálunk, mert megkezdődött a szezonvégi kiárusítás is. Győzik Az Aranypók Áruházban egy mama éppen pulóvert pórbált kislányára — ez is olcsóbb lett az árrendezéssel. A választékkal azonban nem volt elégedett, mert 5-ös nagyságban mindössze két, azonos fazonú pulóvert tudott mutatni az elárusítónő. Probléma van a habselyem női nadrágokkal főleg méretben. Varró László, az üzlet vezetője közölte, hogy náluk mintegy 45—50 százalékkal emelkedett a forgalom a február 1-i árrendezés óta. Ha időnként előfordul is néhány cikkből hiány, azt rövid időn belül megszüntetik Növekedett a vásárlás a cipőüzletekben is. Különösen sok lakkcipőt és egyéb női körömcipőket vásárolnak, amelyeknek az ára lényegesen olcsóbb lett. Választék és utánpótlás van megfelelően. Horuczi Mária Emberek és ügyeik ... Ebbe a körképbe fogható össze i kezeti a III. kerületi tanács kommunistáinak és pártonkívüli dolgozóinak munkája. Tervek, viták. Pro és kontra vélemények hangzanak el egy-egy csoportvezetői értekezleten, amikor fontossági sorrendbe veszik a következő időszak teendőit. Az erők és lehetőségek bizony sokszor mérlegre kerülnek, és Szécsi Imre nemcsak pénzügyi csoportvezetőként latolgat, hanem párttitkárként is. Számbaveszi pártszervezete erőit, hogy együttesen mire is képesek. S mindig egy a fontos: kerülni az aktahalmazt, hogy érdemben és gyorsan öltsenek testet a valóságos tennivalók. A lényeges ne keveredjék a lényegtelennel, mert fékezi az erdményes munkát. A vezetés helyes módszereiből ugyanis itt napról napra kell vizsgázni, mint ahogy az élet minden területén. Itt talán még fokozottabban, hiszen minden ügy és akta mögött emberek vannak. A szakigazgatási szerveknél napról napra megfordulnak és fordítva, amikor egy-egy csoport képviselője intézkedik a helyszínen, a kerület valamelyik pontján. A kerület állami vezetői építenek a pártszervezet munkájára. Minden tanácskozásukra meghívják a párttitkárt is, noha azon a megbeszélésen talán mint pénzügyi csoportvezetőnek nem kellene jelen lennie. A munkának, a döntéseknek ez az összhangja csak eredményeket hozhat. Számot kell adni! S a párttitkár — mint már említettük — tanácstag is kerületében. A tanácstagok pedig a nép ezerszemű képviselői az államigazgatásban. Hozzák a megoldásra váró problémákat, és keresik azokra a megoldást. Minden tennivalót egyeztetni a lehetőségekkel, bizony nem kis dolog és felelősség, hiszen a választóknak időről időre A balástyai tanyákról késedelmesen érkeztek a szövetgazdák a művelődési otthonba, hiszen nemcsak a távolság, de a dűlőkön, laposokon ólálkodó talajvíz is feltartóztatta őket. A Móra Ferenc Tsz zárszámadó közgyűlése azonban nem sinylethangsúlyozta, hogy a Móra tsz az egymilliós vízkár ellenére is tavaly 7 millió 247 ezer forint bruttójövedelmet (vagyis 1 millió 400 ezer forinttal többet, mint 1964-ben.) ért el. Építkeztek, erő- és munkagépeket vásároltak. A te meg a „marasztalót": a tágas kultúrterem már csak tsz vezetői jól hasznosították állóhellyel kínálhatta a későn az államnyújotta dotációs érkezőket. A Móra Tsz közgyűlésére eljött Kiss Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, akit évek óta idehív valami- kedve közismert. Tóth Mi lyen lelki rokonság, illetve rendszer lehetőségeit, 2 millió 72 ezer forint került ezúton a közös kasszába. Az itteni gazdák szorgalma és nagy gyümölcstermesztői hály megjegyezte: „Szőlője tsz-elnök egyszerű' szavú, a van minden balástyai patények logikájával érvelő be- rasztnak? ... Van, mert ml számolója egyöntetű megelé- még a virágcserepekbe is gedésre tótólt. sz616t ültetünk». Nos_ a tez •••i is folytatja ezt a gazdai hagyományt: 157 hold gyűli^ 5 } csendes közgyű- mökstelepítésben és 116 hold les kerekedett a tsz zarszam- •„,, ... , .. , . , adásából. A gazdák észre- szolotelepitesben bimbózik a vételeit, javaslatait hiányoló közös újabb pénzforrása. Getsz-elnöknek így válaszolt az ra Péter bácsi és Tóth Géza egyik gazda: „A beszámoló olyan érthető volt, ahhoz nincs mit hozzátennünk." Ámbár — úgy vélem — a nagy „érthetőséget" jórészt attól nyerte, hogy a közös munka jól fizetett a tagoknak. Hiszen a napi (10 órai) paraszti munka értéke átlag 71 forintot tesz ki. Részes művelés okozta bonyolult számitások ellenére, a tsz könyvelői kimutatták, hogy egy munkaegység értéke eléri a 64 forint 50 fillért. A közösből származó jövedelem egy tagra számítva 10 ezer 200 forint (2,052 forinttal több mint 1964-ben.) A közös vagyon tavaly 5 millió 60 ezer forinttal szabeszélt a szőlőtelepítések sorsáról. Az egyik gazda azt mondta: az eredményt a közösben is akarjuk, de otthon, a konyhán is ... Ez helyes. Több hozzászóló vitatta a háztáji gazdaság problémáit, jogosan vagy pusztán önös érdekből. Valahányszor erről szóltak, egyre inkább hiányoltam: mintha kevesebb javaslat, ötlet hangzott volna el a közös „konyha" gazdagításáról. Igaz, hogy egy nagy tapasztalatú. idős szakember. Dr. Baskai Gyula az állattenyésztés és takarmánytermesztés további szakmai tennivalóiról, a talajerő pótlás lehető... . , , „„ .,,.. ségeiről beszélt, mégis hiaporodott, s jelenleg 20 millió nyoltuk a gazdák apró, hasz168 ezer forint. Az egy tag- nos észrevételeit. A tsz szakra jutó tiszta vagyon értéke emberei nem nélkülözhetik a tavaly 3 ezer 250 forinttal fokszemű és sok gondolatú több volt, mint egy évvel korábban. 1965 nehéz gazdasági év közösség e segítségét sem. A zárszámadó közgyűlés a balástyai Móra Ferenc Tsz tavalyi gazdasági eredményeit elégedetten fogadta. Kiss Károly elvtárs üdvözlő volt a balástvai szövetkezeti •szavaiban hangsúlyozta: Évek volt a oalastyai szövetkezeti óta egyszer.kétszer köszönök gazdak szamara is. Kiss Ist- be ebbe a faluba, de örömván, a járási pártbizottság mel látom, hogy megbecsüpropaganda- és művelődés- lendő eredmények ezek. ügyi osztályának vezetője B. ö. Komplett szarvasmarha-tenyésztő telepek A mezőgazdaság fejlesztésében az idén az eddiginél nagyobb szerepet kap a belső ellátás és az export szempontjából egyaránt egyik legfontosabb ágazatnak számító szarvasmarhatenyésztés. Beruházásaira. ebben az évben több mint egymilliárd forintot fordítanak. Az állami gazdaságban, ahol a tehénállomány, s a férőhelyek száma néhány év alatt mintegy 50 százalékkal növekedett, új tehénistállókat már alig építenek. Előtérbe került viszont a komplett, valamennyi szükséges járulékos létesítménynyel is rendelkező szarvasmarhatenyésztő telepek kialakítása. Az idén 54 telep komplettírozásán dolgoznak, ezek közül 47-et ebben az évben be is fejeznek, s ezzel megkétszereződik az állami gazdaságok komplett szarvasmarha-telepeinek száma. Egy-egy ilyen telep 23 féle létesítményből áll, közülük 10 magasépület: a tehénistállókon kívül többek között ellető istálló, borjúnevelő, tejház, valamint a szociális helyiségeket is magában foglaló irodaépület. A termelőszövetkezetekben 28 000 tehén részére épül új férőhely, 5500-al több, mint tavaly. Ennél is jóval nagyobb arányban. 60 százalékkal nőtt a járulékos beruházásokra előirányzott összeg, a közös gazdaságokban is mind több komplett szarvasmarhatenyésztő telepet hoznak létre. Egyebek között 8000 borjú és 11 000 növendékmarha részére nevelőt, illetve istállót, napi 77 000 liter tej szeperálására alkalmas tejházat, valamint számos elkülönítő istállót és takarmányos helyiséget építenek. Az új járulékos létesítmé nyek zöme az új tehénistállók mellé kerül, kisebb részükkel a régebbi, hiányos telepeket egészítik ki. A termelőszövetkezetek az idén 778 millió forintot költenek szarvasmarhatenyésztési épületekre. Szerda, 1966, február 16. DÉLTMAGYARORSZAG 3