Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-02 / 27. szám

Négyszázmilliós beruházás öt év alatt a mezőgazdasági kutatásnak Az MTI munkatársa tájé­koztatást kért dr. Soós Gá­bor földművelésügyi minisz­terhelyettestől az agrártudo­mányi kutatások elmúlt öt­évi eredményeiről. Az agrártudományok mű­velői a második ötéves terv Időszakában hasznos, értékes munkát végeztek — mondotta válaszában a miniszterhelyettes. — A mezőgazdasági kuta­tás céljait szolgáló épüle­tekre, gépekre, berendezé­fpkre öt év alatt mintegy 400 millió forintot fordítot­tunk. Javult a kutatás mű­szerezettsége, bár néhány alapvető — elsősorban a kutatás termelékenységét nö­velő — műszer és berende­zés még nem áll rendelke­zésre. A beruházásokon túl évente növekszik az állami költ­ségvetésből a kutatások fenntartására szolgáló pénzügyi keret is: ez a növekedés 1960 és 1965 között csaknem 30 százalék volt. — A tervidőszakban sok új növényfajta segítette a termésátlagok növelését, il­letve a termények minősé­gének javulását. Az öt év alatt 58 növényfajta része­sült előzetes állami elisme­résben, s forgalomba hoza­talra engedélyeztünk 35 új, a tudomány által kipróbált, zömében külföldi fajtát. Ezek lehetővé tették, hogy jobban hasznosítsuk a nö­vénytermesztés korszerű technikai eszközeit. Egyút­tal mintegy 80 régi, a nagy­üzemi követelményeknek már nem megfelelő fajtát töröltünk a köztermesztés­ben levő fajták jegyzékéből. — Az új fajták közül ér­demes külön megemlékezni a Fertődi 293-as őszi búzá­ról, az MV 602 és 59 hib­rid kukoricákról, vagy a szárazságtűrő, bőventermő, s koraiságánál fogva búza-előveteménynek is igen alkalmas Szegedi 71­es hibrid kukoricáról. A kertészeti növények közül különösen jelentós az új kecskeméti konzervparadi­csom. Az agrártudomány műve­lőinek most az a feladatuk, hogy — figyelembe véve a mezőgazdaság eszközeit, fel­készültségét — továbbfej­lesszék a termeléstechnikai, üzem- és munkaszervezési módszereket. A gyakorlattól pedig joggal várható, hogy saját érdekében sokkal gyorsabban és szé­lesebb körben használja ki a tudomány által nyújtott termelésfejlesztési lehetősé­geket — fejezte be nyilatko­zatát dr. Soós Gábor mi­niszterhelyettes. (MTI) Egymillió termék Lipcsében A 800 éves jubileumi vá­sár utáni első nagy kereske­delmi találkozóra készül Lipcse — mondotta Heinz Naue kereskedelmi tanácsos, az NDK budapesti nagykö­vetségének kereskedelempoli­tikai osztályán kedden tar­tott sajtótájékoztatóján. A március 6-tól 15-ig tartó idei tavaszi lipcsei vásárra több mint 70 országból 10 000-nél több kiállítót és 90 ország­ból 600 000 látogatót várnak. A kiállítók 345 000 négyzet­méter területen egymillió ter­méket tárnak az érdeklődők elé. A magyar gyártmányok 3200 négyzetméter területen 17 szakcsoportban kapnak helyet. Ezek közül tíz a be­ruházási javak bemutatója lesz. Háromszáz gyár 1200 féle gyártmányát 38 vagon­ban juttatjuk el Lipcsébe, és hat vagont töltöttek meg az építési-dekorációs anyagok. Árukínálatunkban 80 olyan új cikk található, amelynek sorozatgyártása és exportja ez évben kezdődik. Bemuta­tunk komplett sebészeti mű­tőt. kórtermet, fogászati am­bulanciát, 33 különböző ipari varrógépet, 14 szerszámgépet, több mint 100 műszert és 6ok egyéb terméket. (MTI) fi tbc teljes leküzdésében első a megelőzés Szeged ár- és belvízvédelmi felkészültsége — A helyi autó buszközlekedés A szegedi mj városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtti ülésén több fontos, közérdekű kérdést tárgyalt. Napirenden szerepelt a tbc elleni küzdelem eredménye és helyzete Szegeden, továbbá a város ár- és belvízvédelmi felkészültsége. A végrehajtó bizottság tájé­koztató jelentést hallgatott meg a helyi autóbuszközle­kedés helyzetéről és állást foglalt a további teendőkben. llj és korszerű röntgenlaboratórium Szegeden is — mint. orszá­gosan — a tuberkulózis megszűnt népbetegségnek, leírni. Ebben az egészség­ügyi intézkedésekkel, a gyó­gyítómunkával együtt lénye­ges a szerepe a megválto­zott élet- és munkakörülmé­nyeknek, a megfelelő táp­lálkozásnak. A tbc leküzdé­sében a városban is első­rendű a megelőző munka. A tbc-s fertőzések létrejöt­tét elsősorban a csecsemők­nél és kisgyermekeknél igyekeznek megakadályozni. A kisgyermekek megvédése a fertőzéstől BCG-oltásokkal történik. Tavaly is Szegeden minden újszülöttet a szülé­szeti osztályról való távozás eJött BCG-oltásban részesí­tettek. Ezzel együtt bizonyos idő után tavaly — mint minden esztendőben —szin­te minden gyermeket meg­vizsgálnak a tbc elleni vé­dettség szempontjából. Mind­azokat. akiknek a védettsé­ge nem éri el a kívánt mértéket, BCG-újraoltás­ban részesítik. A megelőzést, ás ezzel együtt természetesen az eset­leges megbetegedések idő­beni gyógyítását, szolgálja a Tudöbeteggondozó Intézet Kálvin téri szűrőállomása. A szűrőállomáson minden évben a város szinte va­lamennyi lakosáról mellkas­röntgenfelvételeket készí­tettek, azokat értékelték, s így kiszűrhették a tbc­vel fertőzötteket. A szűrőál­lomás tavaly 83 ezer 462 fel­vételt készített, s ebből 2412 fő kelült részletes gondozói kivizsgálás céljából kiszűrés­re, alaposabb vizsgálatra. A tbc örvendetesen Szegeden is csökkent. Erre mutat, hogy 1960-ban a nyilvántar­tott tüdőbetegek száma 2047 volt, mig tavaly 1034 volt a számuk. Igaz viszont az is, hogy tavaly 1964-hez ké­pest, ha nem is lényegesen, de valamelyest emelkedett a tbc-betegek száma. A tbc — állapította meg a végre­hajtó bizottság — már évek­kel ezelőtt megszűnt népbe­tegség lenni, de a gü-mőkór ennek ellenére még nem te­kinthető leküzdöttnek, bár kétségtelen — ha idejében felfedezik — gyógyítható. A tbc elleni küzdelemben az idén jelentős előrelé­pést jelent majd Szegeden, hogy a Tudöbeteggondozó Intézetben új és korszerű röntgenlgboratórium kezdi a munkát. Segítéségével úgynevezett rétegvizsgálato­kát is gyorsabban, nagyobb számban tudnak majd vé­gezni. A gyógyító- ós a gon­dozómunka Szegeden meg­felelő. Szeged tbc-s ágyak­kal megfelelő mértékben el­látott és így a frissen fel­fedezett tbc-s esetek várako­zás nélkül a gondozó­intézetben kezelhetők. A gümőkór további visszaszorí­tásához, illetve leküzdéséhez mind orvosi, mind társadal­mi vonatkozásban további erőfeszítések szükségesek. A végrehajtó bizottság felkér­te a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságát és a Vörös­kereszt városi szervezetét., nyújtsanak segítséget a meg­előzésben egészségügyi elő­adások szervezésével, vala­mint, hogy a lakosság ki­vétel nélkül megjelenjen a szűrővizsgálatokon. A városi tanács végrehajtó bizottsága utasította a városi tanács egészségügyi, terv-, pénz­ügyi és igazgatási osztályát, teremtsenek feltételeket ah­hoz, hogy a Tüdőbeteggon­dozó Intézetben az űj rönt­genlaboratórium legkésőbb az esztendő végéig megkezd­je a munkát. Védekezés a belvíz ellen Szeged ár- és belvízvédel­mi helyzetét, az ezzel kap­csolatos felkészülést is be­hatóan tárgyalta a végre­hajtó bizottság. Megkezdő­dött — a többi között — a körtöltés habvédő falá­nak a helyreállítása ott, ahol a legszükségesebb. Folytat­ják a tiszai hullámtér ren­dezését, készen van a tölté­sek karbantartása. A Felső Tisza-part megerősítésének tervei elkészültek, és., na­pirenden van — az anyagi lehetőségektől függően — a kivitelezés. Belvízzel az idén sajná­latosan számolni kell. Ép­pen ezért a városi tanács illetékes szakigazgatási szer­ve, valamint a víz- és csa­tornamű megfelelő intézke­déseket tett a belvizek el­hárítására. A többi között eddig már három nagy­teljesítményű hordozható szivattyút szereztek be, s újabbak érkezését várják. Üzemel a hattyas-holt-tiszai szivattyútelep, ami szintén fontos része a belvizek el­hárításának. Természetesei az idén további munkákat végeznek a városban, ame­lyek a belvizek elvezetését szolgálják. Szükséges, hogy a belvíz elleni védekezésből az érin­tett területek lakói is kive­gyék a részüket, s legköz­vetlenebb érdeküknek meg­felelően segítsenek. Nem aiTól va<n szó. hogy állami feladatokat végezzenek, ha­nem arról, hogy a belvízel­vezetésben működjenek köz­re. Tökéletesíteni a buszközlekedést A helyi autóbuszközletke­dés kérdéseivel foglalkozva a végrehajtó bizottság meg­állapította. hogy az AKÖV­nek — a lehetőségekhez ké­pest — ezután is mindent meg kell tennie a lakosság jogos igényeinek kielégítésé­re. A helyi busaközlekedés további tökéletesítéséhez vi­szont új buszok is szüksé­gesek lennének. A végrehajtó bizottság rá­mutatott: fontos, hogy a buszok vezetői, jegykezelői mindenkor udvariasan bán­janak az utazóközönséggel. Megengedhetetlen, ahogyan némely buszvezető és kala­uz az utasokkal beszél; hogy nem állnak meg ak­kor, amikor még van hely a kocsikon stb. A vb fel­kérte az AKÖV jelenlevő vezetőjét, hogy a helyi autó­buszközlekedéssel, további tökéletesítésével ezután is behatóan foglalkozzék. Kairóba érkezett kormányküldöttségünk (Folytatás az 1. oldalról.) A két miniszterelnök pohárköszöntője Mohieddin bevezetőben üd- és kifejezhetik baráti érzé­vözölte a kedves vendégeket, seiket a testvéri magyar nép f„i„t„(i.. iránt, elismerésüket azért a majd így folytatta. bátor harcért, amit a vi­— Mi ezen a földön, ahol lágban folytatnak, valamint a két kontinens, Afrika és azéyt aZ éPítd epüttműkö­, . .. desért, amelyet velünk Ázsia talalkozik, mindig folytatnak a közös nagy érdeklődéssel és elis- érdekek: a világbéke és a meréssel figyeltük és figyel- jólét érdekében. jük a magyar nép harcát a — Örömmel fogadjuk önö­világháború alatt és utána, a ket, bármerre járnak ha­. . , ., .. . , zankban. Remeljuk, hogy nepgazdasag fejlesztesenek látogatásuk sikeres & kelle. éveiben. Figyelemmel kísér- mes lesz Kívánjuk( hogy tük Magyarország aktív népeink barátsága tovább résztvételét a népek közötti & erősödjék, békés egymás mellett élés po­litikájának megvalósításában, © egy olyan nemzetközi Kállai Gyula köszönetet együttműködés kidolgozásé- mondott Zakaria Mohieddin ban, amely a kölcsönös elő- miniszterelnöknek a meg­nyökön és egyenjogúságon tisztelő meghívásért, amely alapszik, és amely hivatott a találkozást lehetővé tette, megvalósítani a világon az majd tolmácsolta a Magyar igazságot és az örök békét. Népköztársaság népének és A továbbiakban Egyiptom kormányának baráti üdvöz­belső helyzetével foglalko- letét és jókívánságait, zott, majd hangsúlyozta: Országainkat és népeinket — Elegendő visszapillan- őszinte barátság fűzi egy­tani népük és a mi népünk máshoz és azop vagyunk> harci múltjára, hogy meg- , ... .. , ... . . hogy ez a barátság mind allapitsuk céljaink azonos­ságát, amelyek haladást, sza- több szállal tovább erősöd­badságot és igazságos világ- jék — mondotta Kállai békét óhajtanak minden Gyula. népnek. Népünk és kormányunk Az EAK miniszterelnöke tisztelettel és elismeréssel ezután az arab népek sajá- adózik az EAK következetes tos problémáiról szólott, és antiimperialista harcának, befejezésül a következőket Teljes mértékben egyetértek mondotta: miniszterelnök úrnak a bé­— Egyiptom népe és veze- kéről mondott szavaival, tői nagyon boldogok, hogy Meggyőződésünk, hogy a bé­hazájukban fogadhatják önt, ke valóban oszthatatlan és a népek alapvető érdekel M béke fenntartásához fűződ­nek, bármilyen földrészen és bármilyen társadalmi rend­szerben éljenek is. Kormá­nyunk és népünk azt vallja, hogy a békéhez nem a bom­bázások felújításában, hanem ellenkezőleg, azok feltétel nélküli és végleges megszün­tetésén keresztül vezet az út. Ügy gondoljuk, hogy az Egyesült Államok minde­nekelőtt ezzel bizonyíthatná be békés szándékainak őszinteségét. Az, hogy önöknél is és ná­lunk is egy új, boldogabb társadalom megteremtése a közös cél, biztos alapot nyújt az együttműködéshez. Kállai Gyula beszéde vé­gén a vendéglátók egészsé­gére ürítette poharát. Kölcsönös kitüntetések A Tahrir-klubban kitünte­téseket adtak át a kormány­főknek és feleségeiknek. A két ország barátságának el­mélyítése jegyében Zakaria Mohieddin miniszterelnök átnyújtotta Kállai Gyulának a Nílus Rendet a nagyszala­gon, feleségének pedig a Kamel Érdemrendet. Kállai Gyula és felesége a kitün­tetést megköszönte, majd át­nyújtotta Zakaria Mohieddin­nek és feleségének a Ma­gyar Népköztársaság Zászló­rendjének I. fokozatát. A vacsora rendkívül me­leg, baráti hangulatban folyt le. (MTI) Az áremelkedések és az árleszállítások 1 (Folytatás az 1. oldalról.) nem hárítjuk át a lakosságra. Ezeknél az intézményeknél a többletköltségeket az állam téríti meg a költségvetésből. — Amikor nyilvánosságra került, hogy bizonyos ruházati cikkek árát leszállít­ják. voltak olyan hangok, hogy ez sem­miben seni fog különbözni ar ügyneve­zett szezonvégi kiárusítástól. Mi a való­ság? Évek óta folytatunk szezonvégi kiárusí­tást, s leértékelt áron adunk el divatja­múlt termékeket anélkül, hogy árleszál­lításról beszélnénk. Most viszont valóban árleszállításról van szó, amely mellett megmarad a szezonvégi kiárusítás és meg­marad a divatjamúlt termékek leértékelé­se is. Ebben a hónapban két árintézkedés is találkozik: az elsejei árleszállítás és a téli cikkeknek februárban induló szezon­végi kiárusítása. Most mintegy 1500 termék ára lett ala­csonyabb. Szeretném kiemelni a legfonto­sabbakat: az ágyneműk és az ágy nemű­anyagok 8—27 százalékkal, a selyem szö­vetek közül a fehérnemű műselyem és nylon szövetek 20—30 százalékkal, a kö­töttáruk közül a szintetikus felső- és alsó­ruházati cikkek és a habselyem áruk 10— 15 seazalekkal. a kártoit gyapjúszövetek és azokból konfekcionált cikkek 8—20 százalékka lettek olcsóbbak, összegszerű­en ez kereken évi 730 millió forint meg­takarítást jelent a lakosságnak. — Emvel az árlevr.áflátáan-ál milyen meg­gondolások vezették az illetékes szer­veket? I I Nálunk drágák a textfMruk. s azoknak a cikkeknek az ára. amelyeket most az intézkedés érint általában magasabb volt mint amennyi a termelési költségük, ezért lehetett leszállítani. Célunk, hogy később a ruházati cikkek fogyasztói ára még közelebb kerüljö a szomszédos, álta­lában az európai országok alacsonyabb árszínvonalához. Az utóbbi években mifTíőszámra járnak nálunk külföldiek, illetve magyarok kül­földön. s elég sokan akadnak közöttük, akik nagyon is jól felismerték, mi adódik abból, ha azonos cikkek ára nálunk vagy a másik országban jelentősen alacsonyabb, vagy magasabb. Gondoljuk csak meg. hogy a nálunk ol­csó szalámiból vagy kardigánból, pálinka­félékből mekkora mennyiséget „exportál­tak" a turistáik, hogy „csencselési" alapon azután varrás nélküli nylonharisnyát, or­kánkabátot, sziloninget, zsebkendőt ágy­neműt hasonló cikkeket „importáljanak" és kihasználták az országok közötti árel­téréseket arra, hogy maguknak ezúton elő­nyöket szerezznek. sőt esetenként arra is, hogy üzérkedjenek. A textíliák mostani árleszállításába bevont cikkek között talál­ják az ágyneműt, a zsebkendőt, az orkán­kabátot, a nylonféléket, közöttük a varrás­nélküli harisnyát stb. Ez utóbbinál csak megemlítem a céltudatos törekvések Il­lusztrálásaképpen, hogy 1957 óta már többször került sor a nylonharisnyánál árleszállításra. A varrásas nylonharisnya ára 1956-ban még 98 forint volt, február l-től 29 forintért kapható. Ehhez arányo­sítottuk a varrásnélküli nylonharisnya árát, amely eddig 48 forint volt, s most 38 forint lett. S logikailag ebbe a gondolatsorba tar­tozik, ha talán egy előző kérdésnél kel­lett volna emiibenem: ilyen összefüggés­ben világosabbá válik, miért emeltük az átlagosnál nagyobb arányban a téli- és csemegeszalámi árát — Hallhatnánk valamit arról mcc. mi­lyen külön meggondolások érvényesültek, amikor egy-egy textilárunál eldöntettek, hány százalékkal csökkenjen az ára? A termelési tényleges költségeken kívül itt is figyelembe vettük, hogy a helyesen megállapított árnak szabályozó funkciója is van. A keresettebb cikkeknél az átla­gosnál kisebb, a kevésbé keresetteknél vi­szont valamivel nagyobb mértékben szál­lítottuk le az árakat. Az árleszállítással érintett termékcsopor­tokban egyébként közelebb kerül a fel­nőtt méretek ára a gyermekméretek árá­hoz. de vigyáztunk arra. hogy az úgyne­vezett ütköző méreteknél helyes árará­nyok érvényesüljenek. A kártolt szövetekből készült konfek­cionált felsőruházati termékek közül a felnőtt ruházati cikkek ára átlag 15 szá­zalékkal, a gyermekruházati cikkek ara pedig 10—13 százalékkal mérséklődött. Az árleszállításba bevont cikkcsoporto­kon beKil minden esetben, de csak kisebb mértékben csökkentettük a gyermekruhá­zati cikkek árát, mert ezeknek ára a fel­nőtt ruházati cikkekhez viszonyítva eddig is alacsony volt, és ez csak állami dotá­cióval volt e! érhető. Az árleszállítás körének és mértékének megválasztásánál az is vezetett minket, hogy eredményképpen különösen az ala­csony jövedelmű rétegek ruházkodási költ­ségei csökkenjenek, nem csökkentettük viszont a luxuscikkek árát. Ha úgy láttuk, hogy sem belföldi ter­melésből, sem importból nem tudnák ki­elégíteni valamelyik cikkből az árleszállí­tás esetén előreláthatóan megnövekvő igé­nyeket — nem nyúltunk az árához: pél­dául ez az oka. hogy a frottir törülkö­zőkre nem vonatkozik az árleszállítás. Elmondhatom: rendkívül nagy gondot fordítanak az összes illetékes szervek ar­ra, hogy aminek az árát leszállítottuk, azt kapni is lehessen a boltokban. (MTI) Szerda, 1966. február 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents