Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-02 / 27. szám

Kállai Gyula elvtárs nyilatkozata kormányküldöttségünk afrikai és ázsiai útjáról VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESŰUETEK1 Kállai Gyula elvtárs, a Minisztertanács elnökének vezetésével kormányküldöttség utazott Afrikába és Ázsiába. Elutazása előtt válaszolt a Népszabadság és az MTI tudósítóinak kérdéseire. Elmondotta, hogy a küldöttség csaknem egyhónapos afrikai és ázsiai útra indul. — Felkeressük az Egyesült Arab Köztársaságot — folytatta —, az Etióp Császárságot, Tanzánia Egyesült Köztársaságot, Kuwait államot, majd az Indiai Köztársaságot, hogy egyes országokban viszonozzuk az illető állam vezetőinek hazánkban tett baráti látogatását másutt pedig kormányunk elnökének szóló korábbi meghívásnak tegyünk eleget Utunk politikai jellegű baráti látogatás, amelynek során mód nyílik arra, hogy hasznos véleménycserét folytassunk, jobban megismerjük egymás nézeteit kétoldalú kapcsolatainkról és a nemzetközi helyzetről. — Az úti program híven tükrözi külpolitikánk egyik igen fontos alkotó összetevőjét és vonását azt hogy hazánk és a gyarmati rabságból felszabadult fejlődő országok között mindinkább erősödik a barátság, szélesednek és bővülnek az állami. politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok. — A szocialista országok szolidárisak voltak ezekkel a népekkel, támogatták őket a nemzeti függetlenségük kivívásáért folytatott harcukban, s ugyanúgy mellettük állnak és együttműködnek velük most, amikor a függetlenség megszilárdításáért a gazdasági önállóságért és a gyors fejlődésért, a társadalmi előrehaladásért folytatják tovább harcukat. — Első állomásunk az Egyesült Arab Köztársaság, amelynek népe az afrikai földrészen elsőként, 1952ben végrehajtott nagyszerű forradalom eredményeképpen: végleg lerázta a gyarmati igát. Azóta Nasszer elnök vezetésével nagy sikereket értek el a függetlenség gazdasági megszilárdításában. az ipar, a mezőgazdaság és a kultúra fejlesztésében. a lakosság életszínvonalának emelésében, a szocializmus felé irányuló társadalmi haladásban. — Meglátogatjuk a csaknem félmilliárd lakosú, hatalmas Indiai Köztársaságot, a Föld második legnépesebb országát. Az itt végbement függetlenségi harcok és népmozgalmak a gyarmatosítás elleni forradalmi küzdelemnek kiemelkedő fejezetei voltak. A függetlenné vált India nagy nemzetközi tekintélyt vívott ki magának. A taskenti megállapodással — amely újólag igazolta az indiai politikának a népek sorsáért, a békéért érzett nagy felelősségét — példát mutattak arra, hogyan lehet a legbonyolultabb nemzetközi kérdéseket is békés tárgyalások útján rendezni. — Etiópiában küldöttségünk viszonozza I. Hailé Szelasszié császár magyarországi látogatását, amelynek kiemelkedő szerepe volt a magyar—etióp kapcsolatok fejlődésében. Örömünkre szolpál, hogy Etiópiában módunk lesz találkozni annak a háromezer éves államnak hős népével, amely a gyarmatosítókkal szemben érszá-'"'-küzdelmekben mr- ' nemzeti függetlenségét. — A tanzániai látogatás kialakuló kapcsolataink megerősítését és gyorsabb fejlesztését szolgálja. Ez az Egyenlítőn túl fekvő független afrikai állam az afrikai társadalom felemelkedésének. az imperializmus elleni harcnak egyik legkövetkezetesebb képviselője. — Meglátogatjuk Kuwait államot, amellyel eddig az 1964-ben létesített diplomáciai kapcsolatokon túlmenő szélesebb körű kapcsolataink nem voltak. Ez a Perzsaöböl partján fekvő ország négy éve vált önállóvá. A kapitalista világ összes olajkészletének 20 százalékát adja. Az államközi kapcsolatok szélesítését — sok más tényező mellett — a kölcsönösen kedvezőnek ígérkező gazdasági lehetőségek is indokolják. — Az említett országokkal a kölcsönös előnyök alapján, széleskörű gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki. Látogatásaink és tárgyalásaink során a politikai eszmecserén kívül a kapcsolatok bővítésére is törekszünk. Tudjuk, hogy ezeken a helyeken a magyar ipar termékeit szívesen fogadják. Mi pedig előnyös feltételekkel vesszük át az ő termékeiket: nyersanyagokat, mezőgazdasági és iparcikkeket is. Utunk kitűnő lehetőséget nyújt a gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatok elmélyítésére, újabb, kölcsönösen előnyös egyezmények, megállapodások megkötésére. — Küldöttségünk olyan országokba utazik, amelyekkel a nemzetközi politikai küzdőtéren a szocialista országok — köztük hazánk is — általában közös fronton lépnek fel. Különösen az ENSZben van ez így. A szocialista és a fejlődő országok együttes fellépésére sikerült például az utóbbi időkben olyan pozitív közgyűlési határozatokat kivívni, amelyek — egyebek között — a gyarmati rend teljes eltörlésére, az általános és teljes leszerelésre, a leszerelési világkonferencia egybehívására szólítottak fel. Amilyen szükség volt az egységes fellépésre a határozatok megszületésénél. ugyanannyira, sőt, még inkább nélkülözhetetlen, hogy egységesen, közös erővel lépjünk fel a határozatok végrehajtása érdekében. — Igen nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy utunk során az egyes országok vezetőivel a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a béke megvédelmezésének soron levő feladatairól véleményt cserélhetünk, jobban megismerjük egymás álláspontját. s lehetőleg egyeztessük elképzeléseinket. — Küldöttségünk olyan időben kel útra. amikor az Amerikai Egyesült Államok sorozatos agressziói, és kiváltképpen a vietnami nép ellen folytatott háborúja nyomán a nemzetközi helyzet feszültebbé vált. A világban azonban az alapvető erőviszonyokat tekintve a fölény továbbra is a szocialista világrendszer és a gyarmati rabságból felszabadult országok, a béke híveinek oldalán van. Ezért az imperialista agressziót visszaszorítva, a nemzetközi feszültségek gócait fel lehet és kell számolni. Biztosítani kell — és lehet is biztosítani — az emberiség békés fejlődését. Ehhez azonban a világ békeszerető erőinek egységesen kell fellépniük. — Abban a reményben indulunk útnak, hogy látogatásaink és tárgj'alásaink előmozdítják a Magyar Népköztársaság és a felszabadult afrikai és ázsiai népek között a barátság és az együttműködés ápolását, s ez hozzájárul a szocialista világrendszer és a fejlődő országok antiimperialista egységfrontjának erősítéséhez, növeli a béke híveinek erejét és egységét — fejezte be nyilatkozatát Kállai Gyula elvtárs. 4 MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Kairóba érkezett kormányküldöttségünk Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, a magyar mányküldöttség élén kedden Budapestről Kairóba utazott. A kormány elnökét afrikai és ázsia: útjára kisérő kormányküldöttség tagjai. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Rónai Rudolf közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, dr. Sághy Vilmos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke. Kállai Gyulát útjára elkíséri felesége is. A kormányküldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanacs helyettes elnökei, Péter János külügyminiszter, valamint a kormány több tagja. Ott volt a búcsúztatásnál S. V. Patel, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. A magyar kormányküldöttséget az EAKban teendő látogatására elkísérte Mohammed Ibrahim, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagykövete. A magyar küldöttség különrepülőgépen kedden délben megérkezett az EAK fővárosába. A repülőtéren Zakaria Mohieddin miniszterelnök és felesége, Mahmud Riad külügyminiszter, dr. Szolimán Huzajen, a kulturális ügyek minisztere, az EAK kormánya által kiküldött fogadó bizottság elnöke fogadta. Ott volt a repülőtéren Rácz Pál nagykövet is, a magyar kolónia tagjaival. A magyar és az egyiptomi himnusz felcsendült, 21 ágyú dísztüze köszöntötte a magyar vendégeket. Kairó lakossága és a magyar kolónia nevében kislányok és kisfiúk virággal köszöntették Kállai Gyulát és feleségét. Ezután a magyar kormányfő Mohieddin miniszterelnökkel együtt a Kubbeh köztársasági palotába, kairói szállására hajtatott. A palota ormára ünnepélyesen felvonták a Magyar Népköztársaság és az EAK zászlaját. Kedden délután Kállai Gyula és felesége dr. Szolimán Huzajen, a kulturális ügyek minisztere, a díszkíséret elnöke társaságában a Kubbeh palotából Kairó Dokki városrészébe. Zakaria Mohieddin miniszterelnök rezidenciájába hajtatott. A látogatás során baráti eszmecserét folytatott a két kormányfő. Később az At-Tahrir klubban (amelynek neve magyarul felszabadulást jelent), az EAK miniszterelnöke és felesége vacsorát adott Kállai Gyula tiszteletére. A két miniszterelnök pohárköszöntöt mondott. (Folytatás a 3. oldalon.) 56. évfolyam, 27. szám Ára: 50 fillér Szerda. 1966. február 2. Az áremelkedések és az árleszállítások Az Országos Árhivatal elnökének nyilatkozató I Dr. Csikós Nagy Béla, az Országos Árhivatal elnöke a február elsején életbe léptetett árváltozásokkal kapcsolatban válaszolt a Magyar Távirati Iroda és a Népszabadság munkatársainak kérdéseire. Miért váltak szükségessé az árváltozások? Milyen célokat szolgálnak? Milyen szempontok vezették az illetékes szerveket, amikor éppen a szóban forgó termékeknél es szolgáltalásoknál rendeltek cl az árak felemelését, illetve leszállítását? — Nem mondok vele újat, hogy árrendszerünk sok vonatkozásban nem megfelelő. Bár 1957 óta néhány intézkedéssel javítani igyekeztünk, árrendszerünk még mostani formájában sem felel meg annak a követelménynek, hogy a termékek árai, a szolgáltatások díjai híven tükrözzék, mennyibe kerül előállításuk a társadalomnak. Ez a helyzet különböző módokon — persze — éreztette is hatását. Ami erősen drága volt, azt kevesebben vették és takarékoskodtak vele, de ami olcsó volt, afelé megnyílt és rohamosan nőtt a társadalmi igény, ami nem is baj addig, amíg ki tudjuk elégíteni. A gond akkor jelentkezik, amikor az ilyen termékeknél nagyösszegű beruházásokkal jelentősen bővítettük a termelést, de az olcsó ár miatt még így sem lehetett az egyre növekvő igényeket kielégíteni. Nem is kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy megértsük, milyen következményekkel jár a társadalmi munkaráfordítást figyelembe nem vevő ármegállapítás. Külön hangsúlyoznom kell a következmények közül azt, hogy a helytelen árrendszer fékezi a népgazdaság arányos fejlesztését, a gazdaságnövekedés ütemét. — Hadd mondjak példát. A húsfogyasztás 1957 óta 30 százalékkal nőtt. Ez a növekedés alacsony húsár mellett következett be. A hús fogyasztói ára és ezzel öszszefüggésben a felvásárlási ára is alacsonyabb volt annál, mint amennyibe a megtermelése került. Az alacsony felvásárlási ár nem ösztönzött a mezőgazdaságban nagyobb, több termelésre, az egyre növekvő igények arányában a» állattenyésztés fejlesztésére. De ezzel sem fejeződik be a gondolatsor: ha alacsony is volt az állatok felvásárlási ára, az állam még mindig drágábban vette meg. mint amenynyit a hús eladásánál bevételezett s a különbözetet egyéb állami bevételekből fedezte, közismert szóvá 1: dotálta. Például minden kiló marhahúsnál 6 forint volt a ráfizetés. — Az elmondottakból — úgy gondolom — világos az intézkedések célja. Azt akarjuk elérni, hogy az árak mindinkább és mind pontosabban tükrözzék előállítási költségeiket, közelítsük egymáshoz a termelói és fogyasztói árakat, s ezzel jobban ösztönözzük a termelés fejlesztését. Nem helyes, ha a burkolt — és a lakosság által nem ismert, tehát nem is becsült — sok százmilliós, sőt milliárdos állami támogatások rendszerét alkalmazzuk, hanem azt kell elérnünk, hogy mindenki maga fizesse meg rendes árán art az árucikket, amelyet megvásárol, elfogyaszt, azt a szolgáltatást (például közlekedést, központi fűtést stb.), amelyet igénybe vesz. E cél felé jelentenek lépéseket a mostani intézkedések. I — Köszönjük, de amit hallottunk, újabb kerdésre késztet. Eszerint a huscs húskészítmények áremelésének egyik célja a fogyasztás csökkentése? Nem cél a húsfogyasztás visszaszorítása, lecsökkentése, legfeljebb az. hogy ne az eddigi — már említett — nagy ütemben növekedjék tovább. Amikor a szakemberek az ár- és bérintézkedéseken dolgoztak, s kiszámították, hogy a bérből és fizetésből élők mennyivel többet fognak az áremelés után húsra költeni, változatlan fogyasztási szint alapján számolták ki ezt az öszszeget, s került ez — a családok nagy részénél — ellentételezésre béremelési, családipótlék- és nyugdíjemelési, illetve árleszállítási intézkedésekben. Az állam egyetlen fillért sem keres a húsáruk és a tejtermékek fogyasztói árának emelésén, sőt még valamivel többet is fordít a felvásárlási árak emelésére, hogy ezzel fokozza a termelési kedvet, a mezőgazdasági üzemek igyekezzenek csökkenteni az önköltséget. neveljenek több állatot, jobban tudjuk kielégíteni a lakosság igényeit húsban és állati termékekben, és emellett tudjunk többet exportálni is. Csupán megemlítem: ez az intézkedés lehetővé tette egyben a termelőszövet kezteknél az amortizációs alap létrehozását, ami szintén kedvezően hat a termelés további fejlesztésére. I — Engedjen meg egy gyakorlati kérdést: a felvásárlási ár élősúlyban kilogrammonként a sertésnél 1 forinttal, a szarvasmarhánál 3 forinttal lett magasabb: hogyan következik ebből a sertéshúsnál atlagosan .10, a marhahúsnál átlagosan csaknem 50 százalékos áremelés? Azzal szeretném kezdeni, hogy az ű.1 fogyasztói árak részletes kialakításával a tőkehús fogyasztói dLlagara az eredetileg I előirányzottnál valamivel kisebb mértékben emelkedik. A tőkehús átlagára 30 százalék helyett 28,2 százalékkal nő. A marha tőkehúsnál pedig — annak következtében, hogy az import fagyasztott hús a belföldi húsnál kilogrammonként 2—4 forinttal (mintegy 10 százalékkal) alacsonyabb áron kerül forgalomba — a különbség még nagyobb; az átlagos áremelés az előirányzott 50 százalék helyett 46,5 százalékot tesz ki. Az árváltozások eredetileg számításba vett kihatását befolyásolja az is, hogy az étkezési szalonnafélék fogyasztói ára az előirányzott 11 százalék helyett 16.4 százalékkal csökken. A kérdés lényegére térve: először is más az élősúly, es más a vágott suly. A vágómarhánál az élősúlynak csak mintegy 50—55 százaléka hasznosítható; ez az arány a sértenél kedvezőbb ugyan — mintegy 80 —85 százalék —, ennél viszont art kell figyelembe venni, hogy a vágott sertés súlyának valamivel több mint 40 százaléka a szalonna és a zsír, márpedig ezeket az eddiginél olcsóbban adjuk. A zsír ára 25 forint helyett 20 forint lett. a szalonnaféléké — mint az előbb említettem lis — több mint 16 százalékkal, a tepertőé pedig kereken 14 százalékkal csökkent. — Ml az oka annak, hogy ar. reves húsfélek ára nem egyforma százalékkal nőtt? Mire alapozódik a differenciálás? Mindenki tudja, hogy kevesebb karaj van egy sertésben, mint combhús, de mivel nem volt elég nagy a különbség a kétféle hús ára között, a kereslet oly nagy mértékben irányult a karaj felé, hogy nem is lehetett teljesen kielégíteni. A közgazdász nyelvén, de remélem, széles körök számára is érthetően, így tudom ezt megfogalmazni: a differenciálással azt akarjuk elérni, hogy a termék fogyasztói árszínvonala ne csak a termelési költségekhez, hanem a kereslet és kínálat irányításának követelményeihez is jobban igazodjék, és helyesebben fejezze ki a használati értékarányokat is. magyarán: a minőségi húsok árát emeltük nagyobb arányban. A Minisztertanácstól kapott megbízás alapján arra külön gonddal ügyeltünk, hogy a lakosság által legnagyobb menynyiségben fogyasztott hűsfélék — például a sertéscomb vagy lapocka — ára ne az átlagosnál nagyobb mértékben, hanem annak megfelelően emelkedjék csupán. Ugyanakkor egyes kevésbé értékes hűsrészek ára az átlagosnál kisebb mértékben emelkedik, így például a dagadó ára kilogrammonként 30 forintról csak 34-re, sőt egyes kocsonyahúsok — közöttük a sertésfej — ára csökken. A szakmai szempontok, a kereslet és kínálat egyensúlyának előmozdítása a marhahúsnál még fokozottabban tette szükségessé az árak széthúzását. A marhahús-fogyasztás zöme a csontnélküli szinhúsból. a hátszínből és rostélyosból (amely kisebb mértékben csontos hús), valamint az egyéb leveshúsokból (ahol a csont részaránya magas) tevődik össze. Ezek áremelkedése együttesen 50 százalék alatt marad. Ez azonban úgy valósul meg, hogy például a comb és a lapocka ára mintegy 65 százalékkal, viszont a leveshúsok ára csak mintegy 20 százalékkal emelkedik. Az átlagosnál nagyobb mértékben kellett emelni a borjúhús, a vesepecsenye és a máj árát. I

— Hogyan alakulnak az árak az üzemclelmczősben ós a vendéglátóiparban? Az üzcmélelmezésben csak az ételek elkészítéséhez felhasznált élelmiszerek árváltozásának egyenlegét, azaz az árkülönbözetet hárítjuk át a dolgozókra: kiszámolják, mennyivel kerül többe a hús, vagy a húskészítmény, illetve a felhasznált tejtermék, s ebből levonják, hogy menynyivel lett olcsóbb a zsír és a szalonnaféle. Egyéb költségek is emelkednek itt, de ezeket a vállalati költségvetési hozzájárulás emelésével fedezik. Az új árakkal összhangban emelkednek r,z üdülési dijak, de — ahogyan a lapok már hirt adtak erről, a SZOT Elnöksége úgy határozott, hogy a szakszervezeti kedvezményes üdülésnél ennek bevezetésére csak július elsejével kerül sor. A kereskedelmi vendéglátóiparban a haszonkulcs ..rárakódás" miatt nagyobb mérvű drágulás tulajdonkéopen csak az osztályon felüli és az 1. osztályú éttermekben következik be. Ezeknél a vendéglöknél ugyanakkor a fix haszonkulcs renszerről a mozgó haszonkulcs renszerére térünk át. Ez lehetőséget ad arra. hogy a luxus éttermek a szezon-követelménvekhez igazodva idegenforgalmi szezonban nagyobb és a holtszezonban alacsonyabb haszonkulccsal dolgozzanak. A szociális, egészségügyi és kulturális intézményeknél, (óvoda, bölcsőde, kórház, iskolai étkeztetés, stb.) az élelmiszerek áremeléséből adódó többeletköltségeket 'Folytatás a 3. oldalon.) $ 4.