Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-10 / 34. szám

(MTI Foto — Szilágyi Pál felvétele) Készül a csupaszéni „Sziár" A Székesfehérvári Villamossági-, Televízió- és Rádiókészülékek Gyárában sorozatban készül a „Sztár" elnevezésű nagyképern.\ös televízió, amelynél a hangszínt, a képméretet és a feketefehér szint automata szabályozza. Az új „csupaszom" televízió rövidesen az üzletekbe kerül. A képen: Kapitány Erzsi a hangszínt ellenőrzi Gyors, gépesített belvízvédelem Vízügyi tanácskozás Szegeden Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szegedi székházában tegnap az ár- és belvízvédelem feladatairól tárgyaltak négy alföldi megye szakemberei, illetve párt- és állami vezetői. A vízügyi szakemberek elmondották, hogy elsősorban a Körösökön keletkezett árhullám miatt a Tisza naponta 10—12 centimétert árad, s ez a következő napokban tovább fokozódik. Mindez azonban közvetlen veszélyt nem jelent. Nagyobb feladatot hárítanak most a védelemre a gyors olvadás következtében növekvő belvizek. Ezek már mintegy .30 000 holdat öntöttek el, kis részben mezőgazdaságilag hasznos területeket. Az algyői, tápéi, nagyfai, makói és más szivattyútelepek folyamatos üzembehelyezésével, valamint gravitációs úton, naponta már mintegy hatmillió köbméter belvizet vezetnek le. A területen rövidesen — még ebben a hónapban — megkezdi munkáját az országban elsőként szervezett, gépesített belvízvédelmi könnyűosztag. A hatvan személyt számláló csapatot hordozható szivattyúkkal, földmunkagépekkel, légkalapácsokkal, terepjáró- és daruskocsikkal, s más fontos felszereléssel látják el. A mozgékony könnyűosztag — világítást szolgáló aggregátora segítségével még éjszaka is — azonnali segítséget nyújt majd a leginkább veszélyeztetett területeken, különösen az értékes műtárgyak védelmében. Az igazgatóságnak egyébként az ár- és belvíz elleni védekezéshez 70 nehéz földmunkagép, 120 különféle hordozható szivattyú, 800 000 kéve rőzse s egyéb szükséges anyag és felszerelés is rendelkezésére áll. Érdekességként említjük meg, hogy az igazgatóság gondjaira bízott védőművek. anyagok, felszerelések értéke megközelíti a négymilliárd forintot Patyolat-konferencia Megkétszerezik a ruhatisztító kapacitást Szerdán a Technika Házában. megkezdődött az úgynevezett Patyolatkonferencia, a II. országos textiltisztítóipari tanácskozás, ahol 11 hazai és 5 külföldi szakember előadása alapján megvitatják a ruhatisztító-ipar további fejlesztésének, a technológiák korszerűsítésének, s gazdaságosságának kérdéseit és a tisztítással kapcsolatos egészségügyi problémákat. Az elhangzott előadásokból kitűnt, hogy hazánkban évente mintegy 7—8 milliárd forint értékű textiliát mosnak, tisztítanak a nagyüzemek, amelyek olyan technológiával rendelkeznek, hogy az ott tisztított ruhák élettartama 15—20 százalékkal nagyobb. Jelenleg az egy lakosra jutó, nagyüzemekben tisztított ruhanemű súlya évente 2,7 kilogramm, ami aránylag igen kevés, figyelembe véve, hogy Csehszlovákiában ez a mennyiség 5.6 az NDK-ban pedig 11 kiló. A vegytisztított ruhák egy lakásra jutó tételszáma Magyarországon évente 0,4, Csehszlovákiában ez a szám 0.74 ak NDK-ban pedig 1,84. Felmérték, hogy ha minden ruhaneműt házon kívül tisztíttatna a lakosság, minden ember számára 63 kiló ruhát kellene mosni, vegytisztításra pedig legalább négy ruhadarab kerülne. Ehhez természetesen két tényező szükséges: a hálózatfejlesztés és a kapacitás bővítése. Az új beruházások segítségével 1970-ig megkétszerezik a textiltisztító-ipar kapacitását. Magyar—spanyol árucser e-forgalmi megállapodás Az 1958. február 7-én kötött bankközi megállapodás alapján a Magyar Nemzeti Bank és a Spanyol Deviza Intézet (IEME) képviselői Budapesten 1966. február 4—9 között tárgyalásokat folytattak az 1966. február 7-én lejárt árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyv meghosszabbításáról. A tárgyalások eredményeképpen február 9-én jegyzőkönyvet írtak alá a Magyaroszág és Spanyolország közötti árucsereforgalom szabályozásáról. Megegyezés történt az 1966. évben szállítandó' árulistákra vonatkozóan is. A magyar exportban a mechanikai termékek (szerszámgépek, élelmiszeripari és vegyipari gépek, műszerek), gyógyszerek és vegyszerek, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, közfogyasztási cikkek, a spanyol exportlistában a többi között déligyümölcs, színes fémek, ércek, bőr, gyapjú, fa és parafa, olívaolaj, rizs, szerszámgépek és közfogyasztási cikkek szerepelnek. (MTI) A második ötéves terv Csongrád megyei eredményeiről A megyei statisztikai hivatal jelentése A második ötéves terv nyei. Az elmúlt öt évben elidőszakában Csongrád me- ért gazdasági, szociális és gyében jelentősen fejlődtek kulturális fejlődést az alába gazdasági ágazatok, javul- bi — részben előzetes — tak a lakosság életkörülmé- adatok jellemzik: évben a megye szarvasmar- gépesítés következtében jeha- sertés-, juh- és barom- lentősen csökkent a lóálloflállománya, ugyanakkor a mány. Beruházás A megyében 1961—1965. zásokból a megye minden laévekben 7,6 milliárd forin- kosára 15 ezer forint jutott, tot fordítottak beruházások- több, mint a környező mera, évente átlagosan 122 szá- gyékben, de kevesebb azorzalékkal többet, mint 1960- szágos átlagnál. A fokozott ban. A második hároméves iparfejlesztés következtében terv végrehajtása során me- az előző tervidőszakhoz kégyénk az ország l>eruházá- p^gt jelentősön megváltozott sainak 2,7 százalékát, az . . , , „ utóbbi öt évben pedig 3,7 az egyes agazatok százalékos százalékát kapta. Az öt év részesedese az összes berualatt megvalósított beruhá- házásból: 1958—1960 1961—1965 Ipar 20 21 Mezőgazdaság 31 30 Kommunális (szociális. kulturális, lakás stb.) 42 36 Egyéb 7 7 A megyében a beruházá- zalékán pedig gépeket vásások közel 60 százalékát épít- roltak. kezésre fordították, 31 száSzarvasmarha Sertés Ló Juh Baromfi 1965 év ezer db 88 398 20 212 1579 1960 %-ában 110 116 47 176 111 A népesség száma, foglalkoztatottsága Csongrád megye lakosainak száma 1965. év végén 436 ezer fő volt, 2 ezer fővel több. mint öt évvel azelőtt. 1960 óta a születések száma 4 ezerrel haladta meg a halálozásokat, de 2 ezren elvándoroltak a megyéből. Jelentősebb volt a vándorlás megyén belül, melynek során öt év alatt mintegy 16 ezren költöztek a megye községeiből és városaiból Szegedre. Ipar A tervidőszakban az ipari termelés évente 12 százalékkal, öt év alatt 73 százalékkal emelkedett. A termelés évi átlagos fejlődése 4 százalékkal. öt év alatti növekedése 25 százalékkal meghaladta az országos előirányzatot. Az ötéves terv célul tűzte ki a termelés emelkedésének 70 százalékban termelékenységnöveléssel történő fedezését. Megyénkben a termelés emelkedésének 54 százaléka származott a termelékenység fokozásából. Az átlagosnál gyorsabban fejlődött 1960 óta a nehézipar, ezen belül különösen a gépipar. Üj nehézipari ágak honosodtak meg a megyében, a kőolaj- és földgázGyorsmérleg, db Pamutfonal, t Kenderfonal, t Kölöttáru, t Gyufa, millió doboz Szalámi, t Fűszerpaprika-őrlemény, t Az. ötéves térv célkitűzéseinek megfelelően a termelés emelkedését meghaladó mértékben növekedett az exportértékesítés. A megye szocialista ipara 1965-ben 113 százalékkal több árut adott át a külkereskedelemnek, mint öt évvel korábban. A termelés és az export nagymérvű emelését a megyében megvalósított iparfejlesztési politika, új gyárak létesítése, a régiek jelentős bővítése tette lehetővé. A tervidőszakban kfezdte meg a termelést a gumigyár, az erőtakarmánygyár. a kábelgyár, az építőgépjavító válbényászat, valamint a gumiipar. Számos új gyártmány termelésére került sor a megyében, közülük jelentősebbek az új típusú mérlegek, a villamos szerelési cikkek, a különböző kábelek és vezetékek, a pamutszövet, a futószőnyeg, a pozdorja bútorlap, a furnír, a felületkezelt konyhabútor, a faredőny és a keveréktakarmány. Nagymértékben bővült a korábban is gyártott könnyű- és élelmiszeripari termékek választéka. Az országos termelés jelentős hányadát képviselő fontosabb hagyományos megyei cikkek termelése a következőképpen alakult: 1965 év 7400 8500 10400 1800 300 4300 4000 lalat csongrádi, a Kontakta Vállalat és a ruhagyár szentesi telepe, nagymértékű bővítésre került sor a textilművekben, a szalámigyárban, a kenderfonógyárban, továbbá a divat kötöttárugyárban. A beruházások nyomán 12 ezer fővel nőt;t az iparban foglalkoztatottak száma. öt év alatt több mint kétszeresére nőtt az építőipar gépállománya. A többi között 103 darut, 14 betonkeverőt, 14 meszelőgépet állítottak munkába, s így lehetővé vált a munkák gépesítésének jelentős fokozása. Ipar Építőipar Mezőgazdaság Közlekedés Kereskedelem Közszolgálat A mezőgazdaság szocialista átalakulása, az erőteljes iparfejlesztés következtében megváltozott a népesség foglalkozás szerinti összetétele. A mezőgazdasági keresők aránya öt év alatt 50 százalékről 37 százalékra csökkent, egyidejűleg jelentősen növekedett az iparban, a kereskedelemben és a közszolgálatban dolgozók száma. 1965 év 1960 %-ában fő 54 300 13 200 75 900 10 100 13 700 21 300 129 101 68 99 118 123 A lakosság jövedelme, vásárlásai Csongrád megyében a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére a tervidőszakban körülbelül 5 —6 százalékkal emelkedett. A reálbéremelkedés mértéke alacsonyabb az országos átlagnál. A reálbéreknél nagyobb mértékben nőtt az egy főre jutó reáljövedelem, a foglalkoztatottság és a társadalmi juttatások jelentős emelkedése következtében. A lakosság növekvő pénzbevételeinek egyre nagyobb hányadát takarította meg. öt év alatt négy és félszeresére emelkedett a takarékbetét-állomány és megközelíti a 900 millió forintot. Porszívó, darab Hűtőszekrény, darab Televízió, darab Bútor, millió Ft Személygépkocsi, darab Az életkörülmények fokozatos javulását mutatja a lakosság jövedelemfelhasználása. Növekedett az egy főre jutó fogyasztás az igényesebb táplálkozást biztosító húsból, tejtermékből, cukorból, zöldség- és főzelékfélékből, gyümölcsből. Az igények hiánytalan kielégítését gátolta a nem mindig megfelelő húsellátás, valamint a zöldség- és gyümölcsfélék csökkenő piaci felhozatala. Az elmúlt öt évben legnagyobb mértékben a kulturáltabb életkörülményeket szolgáló tartós fogyasztási cikkek forgalma emelkedett. Eladói 1961-1965 I4GOO 7200 33700 465 2200 Mezőgazdaság A tervidőszakban befeje- alatt 2 ezer új traktort kaződött megyénkben a" szo- pott a megye, ezzel több cialista átszervezés, s ered- mint 3 ezerre nőtt a trakményeként a mezőgazdaság- torok száma, közel kétszereban is uralkodóvá váltak a sére emelkedett a munkaszocialista termelési viszo- gépállomány, s lehetővé vált nyok. Az átszervezés során az alapvető talajmunkák és lübb mint 60 ezer kataszteri a kalászosok betakarításáhold feletti magángazdaság nak gépesítése. Építettek toszünt meg és jelenleg a yábba 21 ezer szarvasmarszántóterüiet 96 szazaleka a szocialista szektorhoz tartó- ha-, 85 ezer sertes-, 32 ezer zik. A mezőgazdasági mű- juhférőhelyet, 7000 vagon velés alatt álló földek túl- kapacitású magtárat, illetve nyomó részén 8 állami gaz- górét. A termelés belterjedaság és 134 mezőgazdasági sebbé válását szolgálta az termelőszövetkezet gazdálko- elmúlt öt évben 5600 kataszdik. Termelőszövetkezeteink összes vagyona a tervidőszak alatt három és félszeresére növekedett, s jelenleg eléri a 3 milliárd rintot. A kedvezőtlen időjárás, lerí hold szőlő és 5300 kataszteri hold gyümölcsös telepítése. A hozamok növelését segítette elő az öntözőfo- berendezéssel ellátott területnek 20 ezerről 50 ezer kataszteri holdra való emelévalamint a száj- és köröm- se, továbbá az egy kataszfájás okozta nehézségek el- téri holdra jutó műtrágyalenére az átszervezést köve- felhasználás 64 kilogrammtő években nőtt a termelés, ról 147 kilogrammra növeaz áruértékesítés. A nagy- lése. Mindezek eredményeüzemi gazdaságokban az ként korszerűbbé, biztonsáutóbbi öt évben több mint gosabbá vált a mezőgazda2 milliárd forintot fordítot- sági termelés, emelkedtek a tak beruházásokra. . öt év hozamok. 1965 év q/kh 13.6 13.3 19.2 187,6 29.4 66.7 1961—1965 1956-1960 %-ában 135 107 135 122 112 103 Búza Öszi árpa Kukorica Cukorrépa Fűszerpaprika Vöröshagyma Figyelemre méltó ered- termett a megyében — köményt értek el gazdasága- zel 20 százalékkal kisebb teink a búzatermelésben. Az rületen — mint a megelőző utóbbi öt évben "átlagosan ot évben. 10 363 tonnával több búza Növekedett az elmúlt öt 1961—1965-ben megyénkben 9300 új lakás épült, 10 ezer lakosonként 215. A lakásépítés mértéke alacsonyabb, mint országosan és nem éri el az ötéves terv előirányzatát. A lakásállomány jelentősebb növelését gátolta az állami lakásépítés országosnál alacsonyabb aránya, továbbá a magánépítkezések ' nem kielégítő telek- és építőanyag-ellátása. Szegeden a lakásépítés ütemét meghaladó bevándorlás következtében romlott a lakáshelyzet. Szegeden a lakásra jogosultak 12 Művelődés, A megye lakosságának 98 százaléka részesül ingyenes orvosi és kedvezményes gyógyszerellátásban. A társadalombiztosítottak számának mintegy 80 ezer fővel történt emelkedése szükségessé tette az egészségügyi ellátást biztosító intézmények fejlesztését, személyi állományuk növelését. Ennek érdekében új, korszerűen felszerelt rendelőintézet létesült Hódmezővásárhelyen. bővítésre került a Szegedi Rendelőintézet, javult a klinikák és kórházak felszereltsége, s közel 30 százalékkal nőtt a megyében dolgozó orvosok száma. Orvosellátottságunk elérte a legfejlettebb országok színvonalát, megyénk minden 10 ezer lakosára 24 orvos jut az 1P60. évi 19-cel szemben. Az elmúlt öt évben 131 millió forintot fordítottak megyénkben új iskolák építésére és fejlesztésére. Húsz új általános iskola, 8 középiskola épült, a tantermek száma összesen 200-zal gyarapodott. Jelenleg a megye lakosságának 20 százaléka tanul különböző oktatási intézményekben. Az általános iskolai tanulók szánfia 55 ezer fő, ugyanannyi, mint 5 évvel Lakásépítés szazaléka, a megye többi területén 4 százaléka nem rendelkezik önálló lakással. A tervidőszakban épült új lakások 94 százalékában van villany, 57 százaléka vízzel, 63 százaléka pedig fürdőszobával ellátott. Az építkezések egyben a városközpontok fejlesztését, a városkép javítását is szolgálták. A lakásépítkezések mellett jelentős összegeket fordítottak a megye városaiban és községeiben középületek, utak, .járdák, parkok stb. létesítéegeszsegugy korábban, a középiskolai tanulók száma meghaladja a 18 ezret, másfélszerese az 1960. évinek, öt év alatt megkétszereződött, 9200-ra nőtt a felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak száma. Az elmúlt öt évben 38 ezren szereztek általános iskolai. 12 ezren középiskolai, 5600-an pedig egyetemi, főiskolai végzettséget. Megyénkben jelenleg kétszerannyian rendelkeznek középiskolai végzettséggel, mint 1960-ban. A lakosság kulturális igényeinek kielégítésében növekedett a televízió, a rádió, a könyvtárak szerepe. Ot év alatt 14-szeresére növekedett a televizióelőfizetők száma, 1960-ban 176. jelenleg 13 lakosra jut egy-egy tv-készülék a megyében. Ugyanezen idő alatt 96 ezerről 112 ezerre nőtt a rádióelőfizetők száma. Az elmúlt öt évben a filmszínhazakban 31 millió, a Szegedi Nemzeti (Színház előadásain 1 millió volt a nézők száma, s mintegy félmillió látogatója volt a Szegedi • Szabadtéri Játékoknak. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Csongrád megyei Igazgatósága Csütörtök, 1966. február 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 3