Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-09 / 33. szám

Kon Béla emlékezete Tomszkban A szibériai Tomszkban, ahol Kun Béla annakidején belépett a bolsevik pártba, egy új utcát és egy középis­kolát neveztek el a magyar forradalmárról. A tomszki városi pártbizottsághoz és a városi tanácshoz megérke­zett Kun Béla özvegyének Magyarországról küldött le­vele. amelyben meleg sza­vakkal méltatja a tomszkiak döntését. A levelet a Szovjetszkaja Rosszija teljes terjedelem­ben közölte, hozzáfűzve, hogy a napokban egy csomag in­dul útnak Tomszkból Buda­pestre. A csomagban lesz a Kun Béláról elnevezett utca és iskola fényképe, valamint a helyi levéltárakban talált és Kun Bélára vonatkozott okmányok fotokópiája. (MTI) Több könyvet a falunak A SZÖVOSZ igazgatósága felhívásban szólította fel a földművesszövetkezeti szer­vek vezetőit, tagjait és dol­gozóit a falusi könyvterjesz­tés fokozására. A földmű­vesszövetkezetek a második ötéves terv időszakában már több mint félmilliárd forint értékű könyvet adtak el a falvakban. A cél az, hogy 1970-ig további 50—60 szá­zalékkal emelkedjék a falusi lakosság könyvvásárlása. Kü­lönösen fontos a mezőgazda­sági szakirodalom terjeszté­sének megjavítása. A közösség erejéből Kis rosszmájúsággal tán azt is mondhatnák az irigy­kedők: szereplési viszketeg­ségben szenved, azért ez a látványos igyekezet. A való­ság pedig az, hogy valami égető türelmetlenség űzi, hajtja állandóan. Amit ma elért a közösség, neki az hol­nap már kevés. Mindennap tervez, álmodik valami újat, s az álmodások egy-kettőre valóban látványossá válnak. A két évvel ezelőtti gyenge kis szövetkezetek, az egy­kori szegedi Dózsa és a Tán­csics az ő vezetésével kor­szerű gazdasággá fejlődtek, vagy inkább nőttek össze. A szegedi Móra Ferenc Terme­lőszövetkezet ma már egy és másban országosan is ismert gazdaközösség. Az egyesülés óta mintegy megkétszerező­dött itt a termelési érték. Azt azonban Szili Antalon és családján kívül tán senki sem tudja, hány álmatlan éjszaka fűződik ehhez. Most azonban tulajdon­képpen nem erről akarok írni, hanem arról, hogy is­mét egy kis gazdaságnéző­ben jártam a Móra Ferenc Tsz-ben. Ezúttal azokat az új épületeket, létesítménye­ket mutattak meg a gazdák, amit — nem várva állami segítségre, a bank pénzére — házi kivitelezésben, saját erőből építettek. Az összes munka értéke több mint egy­millió 300 ezer forint. Házi kivitelezésben készült el többek között a Tisza alsó szakaszánál az új 167 holdas fel éppen ezekben a hetek­öntözőtelep is. A nyáron ben két új nagyméretű gép­mái' öntözéssel termesztik itt szín is. Már csak a tetőfedő HUSZ EV a népművelés szolgalatában majd a kukoricát, a fűszer- , , paprikát és a burgonyát, lemezeket kell a helyükre Nyíltszelvényű csatornán ve- illeszteni. Az összekapcsolt zetik ki a Holt-Tisza vizét a épületek többféle rendelte­táblára. innen pedig nagy téssel készülnek. Nyáron ipszilon-alaku eternit cso- , . vekből készült föld alatti kombajnszeru lesz. Ősszel a nyomóvezetéken jut az ön- ládázott fűszerpaprika ezer tözővíz tovább. Balló Béla, mázsáit helyezhetik el alat­iL tuk. Azután pedig a gépek Igazgatosag helyettes vezető- , ,., je is a legnagyobb elisme- talalnak ltt menedeket a rés hangján szólott erről az zord téli időjárás elől. új öntözőtelepről, amikor a gazdaságban jártam. Rend­kívül ötletesnek tartja ezt az „ . , , ipszilinos megoldást. így Egy honappal e2elott rneg egyetlen stabil motor és szi- csak fold" meg téglarakások vattyú segítségével öntözhető- jelezték, hogy a központi vé vált az egész úgynevezett major lemezgyár felőli ka­barai határrész. Nem kell — .,,,,...,, , mint más telepeken - a mo- pulanal készülnek valamire, torokat, szivattyúkat folyton Ma Pedig már tető alatt van le- és felszerelni. Ug'yneve- az új mérlegház. A gazda­[ePÜlövetékeken a sertéstelepén szintén tabla legtávolatbbi sarkaba , . , , „ . „ is könnyen eljut a víz. S így ezekben a napokban fejezo­házi kivitelben nem is volt dik be egy 11 vagonce kuko­drága. A munka mindössze ricásgóré építése. Szerkesz­160 ezer forintba került. Ez tésében magában a kivi_ a pénz a tobblettermes re­vén már az első évben is telezesben is annyi jó ötlet, megtérülhet, s az új telep szellemesség van, hogy a még azután évtizedekéig munka állami építőipari vál­szinte ingyen onthatja áldé- lalatnak becsületére vál_ Ugyancsak a házi brigád na- E sokféle házi építkezés munkáját dicséri a 369 ezer mellett 215 ezer forintnyi forint költséggel kialakított munkát még idegen válla­uj gepmuhely, kocsimoso es , . , . . a garázsok. Ezzel megoldot- latnak ls vegzett az 088261 ták a gépek tökéletes kar- ez a maroknyi, 6—12 tagú bantartásának problémáját, szövetkezeti építőcsapat. A A központi majorban bo- Csongrád Megyei Gépjavító szorkanyos gyorsasaggal epul tY . , ,„ ,, üzem, mint fovallalkozo, őket bízta meg, hogy készít­sék el az új baromfikombi­nát, pontosabban a hamaro­san „belövésre" kerülő ter­málkút körül az életmentő kerítéseket és egyéb beren­dezéseket. Most már odáig jutottak, hogy a termálkút hamarosan meleg vizet ad­hat, s a baromfinevelő há­zakban áttérhetnek a sok­kal költségesebb Diesel olaj­fűtésről a higiénikusabb ter­málvíz fűtésre. Bizonyos, hogy ez komoly megtakarí­tást jelent a telepen nevel­kedő csirkék önköltségében. a Gyufagyárban, a Ruha­gyárban — is nagy szeretet­tel fogadtak bennünket. Az iskolák közül különösen a Vasútforgalmi Technikum diákjai várnak-hívn'ik min­ket minduntalan. Régi vá­Szocialista Kultúráért ki- lük szabad pártnapokon, ün­tüntetés — miniszteri dicsé- nepélyeken. ^f AtS^Tu^Sny^í tem tanulmányi osztályveze- 1957-től kerül a tudo­tője csak némi nógatás árán mányegyetemhez, s itt mind­hajlandó elmesélni, hogyan Járt nagy fába vágja a fej­is kezdődött lankadatlan szét: a pártbizottság és Bó- gyun'k- ""kUátógatni "^Szeged szorgalommal végzett nép- lya Lajos rektor támogatása- valamelyik testvérvárosába... művelő tevékenysége, s me- val megindítja tarsaival a Ehhez a hivatalos szervek lyek voltak e munka főbb Collegium Artiumot. _ jóindulata szükséges, re­„állomásai". Nezegetem az akkori első méljük részesülünk benne. Inkább arra igyekszik rá- evad nepmuvelesi szekciója Egyébként reméljük a ta-1 venni: hallgassam meg egy- előadóinak névsorát. Manga yasz folya'mán ellátogatha­szer a Szegedi Zenebarátok János, Szigeti József, Biro tunk Szabadkára Kórusa előadásában a János Vera, Mód Aladár, Szabolcsi passiót vagy Hándel: Mes- Bence, Aradi Nóra, Rábai wrt Miklós, Darvas József... Gruber László a szerve­Nem mindennapi „tanári zője évek óta a TIT film­kar" — s elsősorban Gruber múzeumi előadásainak is, s „szervezte be" őket. a KISZ-bizottsággal együtt­A népművelési szekcióból működve, megszervezte a alakult ki idővel az egyete- fiatalok számára az Art men a népművelőképzés. Ez Kino-t, melynek keretében ma mintegy 100 hallgató egy_egy nagysikerű filmet dom, hogy például a 2500 bevonásával folyik, fakulta- mutatnak be, elemző elő­férőhellyel ellátott Erkel lív tárgyként hallgatják a acjás és vita kíséretében. Színház köznngéee tavalv népművelés-tudományt ezek Búcsúzóul egy pillanatra Színház kozonsege tavaly a d..kok Mindmáig népsze. elkomo]yodik ez a szívesen majusban 15 perces vas- rüek a Collegium Artium mosolygó ember. tapssal köszönte meg a kő- egyéb szekciói is — a zene-, Van egy nagy bána­rus produkcióját. Ám Gru- film-, színháztudományi és tom... bernek nem csupán e kitűnő képzőművészeti legkivált. Meglepődve nézek rá. szegedi kórus, az oratoriális * kórus — A Zenebarátok Kóru­énekkultúrát oly lelkesen sában nagyon kevés a férfi­terjesztő, mintegy 100 tagú Szívesen számol be ezek- énekes. társaság vezetése és össze- ről is Gruber László, amro- Aki tud> segítsen Gruber fogása az egyedüli érdeme; vid eszmecserénk mindunta- László bánatán .. siás-át — többet ér az, úgy­mond, mindennémű nyilat­kozatnál ... A felszabadulás óta Ebben lehet valami, hisz az újságok híradásaiból tu­régi népművelő ő, közvetle- lan visszakanyarodik legel­nül a felszabadulás után sőszámú szívügyéhez: a kó­kezdte ezt az aprómunkával rushoz, melynek nem csupán terhes, s bizony nem mindig elnöke, hanem aktív ének­látványos tevékenységet. kari tagja is. 1950-ig Hódmezővásárhe- — Nagy repertoárral ren­lyen, a VI. kerületi párt- delkező társaságunk mint­alapszervezetben töltötte be egy hatvan tagja minden évekig a kultúrfelelősi tisz- nyáron áldozatkészen kap­tet s főként színjátszó cso- csolódik bele a szabadtéri portok irányításával foglal- játékok szabta feladatok tel­kozott. Később a helyi Ta- jesítésébe is — mondja nem .nítóképző Intézet énekkaré- takargatott büszkeséggel. — nak vezetőjeként ért el szép Vaszy Viktor elsőszámú se­sikereket — akkortájt a vá- gítőtársai a szólambetani­sárhelyi pártiskolán mozgal- tók: Erdős János, Veszely mi dalok tanítását is vál- Gabriella, Deli Józsefné és lalta; majd a megyei tanács- Varga Ferenc — nem ismer­hoz került szakfelügyelőnek, nek lehetetlent, ha a kórus A népművelői „véna" to- érdekeiről van szó. össze­vábbra is megkövetelte a szokott kollektívánk több magáét, szakérettségis hall- vidéki nagyvárosban rend­gatókból toborzott énekkart, szeresen fellép, s a szegedi s rendszeresen föllénett ve- üzemekben —• a Kenderben, Dér Endre Az elnök ebben a szinte megállás nélkül való „haj­tásban" koránt sincs egye­dül. Kovács László, a tsz gé­pészmérnöke tervezésben, anyagszerzésben és a kivite­lezésben is nagyszerű segí­tőtársának bizonyult. És nemcsak ő! Molnár András kőművesmester, Mityók La­jos és Molnár András ácsok, Molnár István, Balogh Ist­ván és a brigád valameny­nyi tagja. Igazi januári tél van, ők azonban most is mindennap megfogják a szer­szám nyelét... Nemsokára ismét összeül a zárszámadó közgyűlés, s a gazdák jó szívvel nyugtáz­hatják: ez a sok új épít­mény, amivel ismét gazda­gabb lett a közös — igazi közösségi munka volt. Cs. J. ATiszafájtól atelevízlóig Képernyőn a Törékeny boldogság — Cserhalmi Imre új ív-filmje A Tiszatáj tavaly májusi mégis, a körülmények foly­ós júniusi száma Cédula tán kevés a boldogságuk­nélkül címmel közölte Cser- hoz. A társadalmi szokások, halmi Imrének irodalmi a törvények, sőt bizonyos filmforgatókönyvét, amely a előítéletek, társadalmilag szerzőnek 1961-ben bemuta- előregyártott keretek Frok­tott Cédula a telefonkönyv- rustes-ágyba gyömöszölnék ben című tv-filmje folytatá- őket. Ezért válik boldogsá­sának is tekinthető. A for- guk annyira törékennyé, gatókönyvből azóta kész al- inert ebben a keserves fo­kotás lett és Törékeny bol- lyamatban szerelmük ugyan dogság végleges címet kap- megmarad. de érzelmeik ta. A tervek szerint még e , ham vassá ga, érintetlensége hónapban láthatjuk a kép- igen sokat veszít. Pontosab­ernyőn Zsurzs Éva rendezé- ban: illúziókat veszítenek, sében és parádés szereposz- márpedig az illúzió olyan tásban. A főbb szereplők: „fogyóeszköz", amelyet na­Töröcsik Mari, Kálmán gyon nehéz pótolni. Az 6 György, Dómján Edit, Avar veszteségük árán a társada­István, Gobbi Hilda, Ung- lom semmivel sem lesz gaz­vári László, Csákányi Lász- dagabb. Mégis így történik, ió, Kautzky Józsefi Bőrön- A filmben tehát annak a dy Kati, Dőry Virág, Voith meggyőződésemnek is sze­Ágnes és Deák Sándor. retnék hangot adni, hogy a A Tiszatájnak ugyancsak boldogságot nem kell és tavaly májusi számában a nem szabad szervezni, mert Cserhalmi Imre színpadi semmiféle törvény, még a munkásságáról szóló cikk- leghumánusabb sem védheti ben egyebek körött az a meg az embert érzelmi éle­megállapítás állt a szerző- tének kockázataitól, ről, hogy napjaink kérdé- A szerző nyilatkozata sej­seinek szenvedélyes feltáró- téti, hogy bőven lesz vita a ja, kutatja az igaz emberi tv-film mondanivalója kö­helytállás lehetőségeit, s mindenkor aktuális, élő kér­déseket vet fel. E megálla­pítás új tv-filmjére is töké­letesen érvényes. Közép­pontjában a házasság és a válás problematikája áll. Ennek kapcsán — mint a szerző mondotta lapunknak — azokat a morális ellent­mondásokat igyekszik fel­rül. A vita tulajdonképpen már a film forgatása köz­ben, a forgatócsoportban megkezdődött. Ez azonban még inkább mutatja érde­kességét, elevenbe vágó gondolatait. A televíziónál egyébként előkészületben van újabb filmjének forgatása, amely közéleti problematikát tár­vetni, melyek a törvény és gyal és élményanyagát a mindennapi élet gyakorla- Csongrád megyei újságírói tában a szocializmus idősza- munkássága során gyűjtötte kában is fennállhatnak. magába. A címe előrelátha­— Mire utal a film cí- tóan: Forrón és hidegen. A me? szerzőnek közeljövőben szín­— Filmemben — mondot-. darabját is bemutatják, a ta Cserhalmi Imre —, két békéscsabai Jókai Színház­ember megtalálja egymás ban Rendkívüli idők cím­oldalán a boldogságot, de ez mel. GYORSPOSTA GYORSPOSTA GYORSPOSTA• GYORSPOSTA Közlekedés a Rigó utcában Juhász N. József Szeged, Zoltán utca 10. szám alatt lakó olvasónk szóvá tette, hogy a közelükben levő ken­derfonógyár felújítása miatt a Rigó utcát már több éve lezárták a járműforgalom elől. Tudomása szerint a munkálatokat már befejezték, de az utat elzáró kerítést a Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalat még nem vitte el. A Zoltán utcai lakosok, akik a Rigó utca felől laknak, nem tudnak tüzelőt szállíttatni, mert a Zoltán utca másik vége olyan rossz, hogy gépjármű, vagy lovas kocsi képtelen bejönni, s a szállítók nem is vállalnak ide fuvart. A Zoltán utcaiak panaszá- építési és közlekedési osztó­val felkerestük az ügyben lya megsemmisítette. Egy­illetékes III. kerületi tanács ben utasította az ügyben ér­építési és közlekedési cso- dekelt két vállalatot, a sze­portjának vezetőjét, Gladics gedi kenderfonót és az épí­Józsefet. Elmondotta, a Zol- tővállalatot, valamint a III. tán utcaiak panasza több kerületi tanácsot: közösen hónapja foglalkoztatja mára beszéljék meg és rendezzék kerületi tanácsot. Már hatá- a problémákat. A Csongrád rozatot is hoztak a Rigó ut- Megyei Állami Építőipari ca felszabadítására, ezt azon- Vállalat továbbra sem haj­ban a Vállalat megfellebbez- landó az utcát felnyitni, s te, s a fellebbezés alapján a ragaszkodik hozzá, hogy — megyei jogú városi tanács Szolnok és Nagykörös Között 28, kilométer hazánk Dunaföldvár és Pincehely közölt 24,5 ajQtt Q kéfge FIGYELEM! A Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 35. Hsámu hú"árudáia f. lió 5-én MEGSZŰNT! Legközelebbi áruda: a 40, számú központi húscsarnok (Széchenyi tér 11.) Nyitva: 6—19 óráig. x. S. 29478 Érdekes megállapításokra jutottak a Ma­gyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai In­tézet szakemberei több mint egy évtize­des szeizmikus kutatásaik eredményeként. A kutatás célja annak a kiderítése volt, hol milyen vastag hazánk földje alatt a szilárd kéreg, illetve milyen mélységben választja el azt a képlékeny köpenytől az úgynevezett Mohorovicsics-határfelület. Eddigi vizsgálataik nemcsak arra a meg­állapításra vezettek, hogy a kéreg a Kár­pát-medence alatt vékonyabb a világát­lagnál, hanem ezen a viszonylag szűk te­rületen belül is több kilométerre menő különbséget észleltek a kéreg vastagsá­gában. Szolnok és Nagykőrös között például a földkéreg 28, Dunaföldvár és Pincehely között viszont csak 24,5 kilométer vastag­nak bizonyult. Ugyancsak a 28 kilométe­res mélységben találták meg a Mohoro­vicsics-felületet Mezőtúr környékén, míg Kaposvár táján 27, Debrecen körül meg éppen csak 25 kilométert mértek. Különösen érdekes jelenséget észleltek Szolnok tájékán. A várostól délkeletre egy 8—10 kilométeres szakaszon délről észak felé kerek másfél kilométerrel — csaknem 20 százalékos emelkedéssel — „kapaszkodik" magasabbra a Mohorovi­csics-felület, vagyis a köpeny felső ha­tára. Nagyon erős lejtő ez, hiszen közuta­ink számára az emelkedés túl nem lép­hető, legfelsőbb határa mindössze 10 szá­zalék. Ennek a hirtelen emelkedésnek va­lószínűleg az az oka, hogy itt egy ősi, legalább 300 millió éves hegységet nyom­tak le erre a mélyebb szintre a földtörté­net középkorában, tehát több mint 100 millió évvel utóbb a rátorlódott kőzetek. A nemzetközi tudomány számára is je­lentős eredménye a vizsgálatnak, hogy a keresett határfelületre valló jeleket sok helyütt két olyan rétegből is megkapták, amelyek között a szintkülönbség eléri a kilométert is. Ez pedig arra mutat, hogy nem egyetlen pontosan, szinte centiméter­re behatárolható felülettel különül el a szilárd kéreg és a képlékeny köpeny, ha­nem fokozatos átmenettel, ezen a réte­gen belül, amit ez a két meglepetéssze­rűen felismert felület határol. (MTI) mivel a munkálatok még to­vább folynak — 1968-ig, te­hát újabb két évig zárva tartsák az utcát. A III. kerületi tanács épí­tési és közlekedési csoportja éppen a lakosság érdekeit figyelembe véve ezzel nem értett egyet, s egy újabb ha­tározattal kötelezte, a Csong­rád Megyei Állami Építő­ipari Vállalatot a Rigó utca 1966. április l-ig történő fel­szabadítására. Az építőipari vállalat újra fellebbezett. Az ügyben még nem született döntés. Az azonban biztos, semmiképpen sem helyesel­hető ez a fajta eljárás, amely kereken öt évre el­zárna egy nagyobb területet a forgalom elől. A NÉPMŰVELÉSI TANÁCSADÓ FILMIÁRA további értesítésig nem kölcsönöz Szerda, 1966. február 9. DÉL-MAGYARQRSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents