Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-08 / 32. szám

Meghalt \ilisz Lacisz Hatvankét éves korában meghalt Vilisz Lacisz neves lett író és államférfi. Lacisz 1904-ben született egy Riga környéki kis faluban. A munkásszármazású fiatalember kezdetben halász, favágó, rakodómunkás és tengerész is volt. 1928-ban bekapcsolódott az illegális forradalmi mozgalomba, s az ország felszabadulása után, 1940-ben belügyminiszter, majd 1959-ig a lett minisztertanács elnöke volt. írásaiban gazdag élettapasztalatait dolgozta fel. Elbeszéléseiben a dolgozó emberek, mindenekelőtt a lett halászok világának és gondolkodásának elmélyült ábrázolója. „Zúg a vihar" című Magyarországon is nagyon népszerű regényében a lett kommunisták Nagy Honvédő Háború alatti harcának állít művészi emléket. A regény átfogó képiét fest a lett dolgozók életéről a második világháború és az utána következő években. A megye legkorszerűbb művelődési háza Vasárnup avatóünnepséget rendeztek Mindszenten Szinte látni, hogyan alakul át Csongrád megye legnagyobb községének, Mindszentnek a központja. Nemrégen avatták az új középiskolát, s most vasárnap a megye és talán az ország egyik legkorszerűbb községi művelődési házának átadására került sor. A megnyitó ünnepséget megelőzően, a helybeliek és a vendégek végigjárták a szemnek is tetszetős helyiségeket: a klubszobát, a televíziós termet, a bálazásra is alkalmas, ruhatárral és büfével ellátott hatalmas előcsarnokot, az egyik oldalán üvegfallal határolt nagy olvasót, a szakköri szobákat, a modern színpadot, díszletraktárt, a legkülönbözőbb célokra felhasználható tágas öltözőket. A szemlélődök, majd az ünnepség közönségének soraiban ott láttuk dr. Korom Mihályt, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, Siklós Jánost, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkárát, Török Lászlót, a Csongrád megyei tanács vb elnökét, Kurucz Márton országgyűlési képviselőt, a szentesi járási pártbizottság első titkárát is. De ott volt a megyei és járási tömegszervezetek számos képviselője is. Mindannyian látható tetszéssel szemlélték a faburkolaté, impozáns színháztermet, amely legszebb a megyében épült hasonló célú helyiségek közül. Ludányi Mihálynak, a községi tanács vb elnökének megnyitója után Hantos Mihály, a Csongrád megyei vb elnökhelyettese adta át rendeltetésének az épületet. Kár, hogy az ünnepséget követő műsor nem volt az alkalomhoz illő: a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének kisegyüttese címén olyan brigád előadását láthatta a nagyobb élményre számító közönség, amelynél egy-két szegedi öntevékeny művészeti együttesünk is ízlésesebben, magasabb színvonalú produkciót nyújtva tudott volna bemutatkozni. V. A. HEGYEK AUAN Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban Képernyő • A Nótaszó című mú- • Tanulságos, élvezetes sor néhány hónapja vált műsorszámmal lepte meg rendszeressé de az első eset nézoit a Magyar Televízió rendszeresse, de az elsoeset szombaton szemléltető volt a vasárnap esti, hogy képsoroka] érzékeltették, hozavartalanul élvezhettük, gyan formálódik a képenEddig ugyanis furcsa össze- nyőre egy műsor, s hány . , , . , , ember együttes erőfeszítése visszasaghan kaptunk benne 8Bataé^*yahhoB> hogy népies műdalokat, magyar vartalan adást biztosítsanak. nótákat ós népdalokat, ha- Sajnos azonban, még ez a misítatlan népzenét. Ez a műhelytitkokat eláruló, szívegyes föl vágott mintegy nes, változatos műsorszám húszéves visszaesést jelen- sem úszta meg gixer néltett a zenei szemléletben és kül: a hang közvetítésében nevelésben. Az 1948-as kul- többször volt technikai fenn. turális versenyek legjelentösebb eredménye, vívmánya akadas ... Kiemelkedően a volt, hogy széles körben legtalpraesettebb szereplőtisztázta a „cigányzene" és je voit e műsornak Balogh az igazi magyar zene fogai- Márja riportermat, ugy, ahogyan a tudományban Bartók és Kodály • Gördülékeny, meglepemárévtizedekkel azelőtt lésekben bővelkedő kőzvemegtette. Számolnunk kell , persze némely rétegek vál- f1*6^ kaptunk a Feszek tozatlan ás makacs igényé- Klubból is este nyolc óra vei a „magyar nóta" iránt; ötven perctől: a Takács Mászámol a rádió és a tévé 1& riánaJc ít- Demeter Im_ Ám tegye, de ne keverje & össze a tiszta búzát az re szellemes, színes osszeköocsúval. A vasárnapi tőszöveget komponált az újSzentirmay-est azért volt jávarázsolt múvészklub élevégre megnyugtató, mert ^ bemutatáBához. Neményi tiszta vizet ontott a pohár- „,.,,. , . ba: a népies múzene múlt- 14)11 & Szakáts Miklós igeszázadi „klasszikus" kép- nyes szereplése mellett kedviselőjének legszebb, legismertebb dalait mutatta be. Az érdemes nótaszerző alkotásai nincsenek is zenei érték híján, ós kölcsönhatáves színfoltként könyvelhettük el Lakatos Gabriella — énekesnőként történő bemutatkozását. Figyelmes suk a magyar népi zene új gesztus volt az adás megstílusú rétegével nyilvánva- szakítása, Pozsony kapcsolálo. Nem véletlen, hogy Bar- "7 , . , tok első népzenei gyűjtésé- so _ 1)162611 a tas Almassy be keveredett itt is elő- Zsuzsi produkciójára az adott egyik daJa (Utca, ut- egész ország szívdobogva fica • • ••>- 601 mint Kodály lt tízmilliós, lelkes szurkimutatta — tercismétlései- , ,, ,, vei még hatott is a nagy ze- kolotáborként... neszerzőre. Azt hiszem, ez a n A jrd tovább cfmű megoldás mutat utat: sze- „ , Jf, retnénk neves nótaszerzők műsor vasarnap délelőtti (Dankó Pista, Fráter Ló- folytatását, sajnos, nem miránd, Mugács Kálmán stb.) nősíthettük szerencsésnek — í^f501 önS?f- mf ^nt ahogyan már az első sorokat haliam, s kulon (a , , " , ,, Nótaszó tói Népi muzsika restet lattan hamvábacímmel is elkülönítve) nép- holtnak, csikorgásán erőizenei műsorokat, olykor tetettnek tűnt az ötlet, s az ugyancsak bizonyos egység ^ vállalkozós is... (tajak, helysegek, gyújtok, " . témák szerint) csoportosít- Egyik-másik kispajtas ugyan va Járóka Sándor és zene- feldobott néhány eredeti, kara, Gencsy Sári, Lorenz szellemes mondatot — de Kornélia, Palcsó Sándor és ^ egfez produkció eleve Radnai György hangulatos . , " , .... húsz percet szerzett mind- mesterkeltnek, elhibázottnak nyájunknak. tetszik. P. L. D. E. Egy hónap múlva békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénz- lió forintot, a VI. Békeköltár egy hónap múlva ren- csőn 447 200 kötvényére pedezi az idei első békekölcsön dig 65,6 millió forintot sorsorsolásokat. Az I. az V. és sóinak ki. a VI. Békekölcsön 1966. első Az idei első, kétnapos sorfélévi húzását március 7-én soláson tehát a három Békeés 8-án Budapesten tartják, kölcsönből összesen 830 950 Az I. Békekölcsönből 81 800 kötvényre 132,8 millió forinkötvényre 23.1 millió forint tot fizet vissza államunk a jut. Az V. Békekölcsön kötvénytulajdonosoknak. Szülők—nevelők találkozója Szombaton a Tanárképző Főiskola 1. számú Gyakorló Iskolájának Szülői Munkaközössége fehérasztal-fcalálkozót rendezett a szülők és a nevelők részére. Ezzel az új kezdeményezéssel is szorosabbá és mélyebbé munkálták az iskola és a család kapcsolatát. Az összejövetelt kedves műsorral kötötték egybe. Az iskola igazgatója, Turai Kálmán, bevezetőjében kiemelte, hogy igazi kapcsolat akkor jöhet létre szülők és nevelők között, ha őszintén szólnak egymáshoz a gyermek érdekében. A műsorszámokat az iskola jelenlegi és volt tanárai, valamint volt növendéked (dr. Bárányi Albertné, Bozóki Andrásné, Monolii Lajos, ördögh Szilveszter, Kenderessy Szabó Anna) és az Egyetemi Színpad tagjai adták elő. Az Egyetemi Színpad Edward Albee: Mese az állatkertről című egyfelvonásos színművét mutatta be. Az együttes művészeti vezetője, Paál István évekkel ezelőtt az iskola növendéke volt. A Hadabás Mihály rendezte darabban kitűnő alakítást nyújtott Nagy Endre és Racsmán Mihály, Konferált Csillik László. A szülők és nevelők a műsor után közvetlen hangulatú beszélgetést folytattak fehér asztal mellett, Dobcsányi Ferenc Lassan tíz éve lesz, hogy a szegedi opera először hívott bennünket hegymászásra: az operairodalom újrafelfedezésére, újra térképezésére, új csúcsok meghódítására. Azóta egy egész földrészt jártunk be, s olyan tájakat ismertünk meg, amelyeket még sohasem láttunk, vagy ha láttunk ls, réges-régen elfelejtettünk. Ennek a felfedező munkának újabb szép állomása volt a Hegyek alján szombat esti bemutatója. D' Albert operája ugyan sem nem ismeretlen, sem nem elfelejtett, de nagyon ritkán játszott. A szegedi előadás mégis a felfedezés izgalmát nyújtotta: a mű új szépségeivel ismertetett meg. A Hegyek alján jelentékeny mú, s ha nem ls tör új csapásokat az operairodalomban, kitűnő szerkesztése, anyagának szilárd egysége, magas fokú múvessége, ihletettsége, érzelemgazdag és színessége megérdemli, hogy jóval gyakrabban jusson közönség elé, mint eddig. A szegedi bemutató modern szellemű, modern indítékú volt. Az opera romantikus alaphangját meghagyta ugyan, de elmosta, fellazította a verizmus előadásbeli korlátait. A szegedi (Siflis felv.f Az opera szerelmespárja: Ped ro, a hegyi pásztor (Vadas Kisa László) és Márta (Harmath Cva) rült Nemcsak zened, ha- tan, de határozottan adta vissza Márta érzelmeinek . , ,, ,, , i. , nem — most itt ezt hangoperaiskolan nevelkedett né- súlyoznánk — színjátékosi változását, Pedro iránti szezo bizonyára elviselhetett szempontból is. Minden sze- relmének születését és kilennek érezte volna, ha ez alkatilag megfelelő elő- bontakozását is. az elfordulás a verista rek- adóra támt A szerep!ők ér_ yizitumoktól nem ilyen egy- ^^ ^potát, törekvéseit értelmű és hatarozott. (A elhittük & hitelesnek, megverizmus, mint tudjuk, veg- győz6nék találtuk; e tekintetben is azonosulás jöhetett létre a színpad és a nézőtér között. letes naturalizmus, s ha van valami, ami idegen a szegedi opera stílusától, bizonyára leginkább ez, lévén ez az irányzat a romantika egyfajta túlhajtása.) Az előadás, akárcsak a mú, egy tömbből faragott, atmoszférája egységes és koncentrált, a produkció minden mozzanata, a zene, Annál inkább, mert a jó aJkati adottságok a produkUgyancsak kiemelkedően értékes és színvonalas alakítás Karikó Teréz Nurija és Sinkó György Tomassó-ja. Karikó jószándékú és tisztaszívú lány alakját bemutatva a fiatalság üdeséget vitte a színpadra. Sinkó az öregek igényességét és keménységét. ció szerep'őinél gondosan Felháborodása, megindultsákimunkált, jól megszerkesz- ga, nyugtalan igazságkor esetett — felépített és kifejező se őszinte és hiteles, színészi alakítással jártak együtt. Vadas Kiss László Pedrója például a színészi a színészi játék töretlenül íatek szempontjából is igen halad a vég, a kifejlet, a magas színvonalon kozvetífi-agédia felé. Már az indí- ennek a naiv, egyszetás is súlyos és soltatt rú, tiszta szándékú hegyi mondó. A színpadon idillt pásztornak a jellemét Té!dámnvS'ade m4ébínV J^nytalansága, hordozza, előlegezi a későb- földöntúli boldogsága, s ezbi tragédiát. A színen va- zel együtt elszántsága, inkító napfény ragyog, a hát- dulatossága is helyet katérben azonban fekete fel- tt játékban & termé_ legek gyülekeznek; a zavartalan idillnek és a nyugta- szetesen az énekben is. A lanságnak, a világosságnak szerep minden tekintetben és a sötétségnek ez a vegyi- megfelel a művész hangi tése. illetve pontosabban a kettő együttes jelenlétének érzékeltetése már a kezdet kezdetén erőteljesen és hangsúlyosan ébreszti fel a nézőkben az opera élményvilágát, hangulatát Littay Gyula monumentális hatásokra törekedve, nagy vonásokkal, a legjellemzőbb tulajdonságok erőteljes kiemelésével formálta meg a gazdag földbirtokos, Sebastiano alakját. Morucció szerepében Szabady Istvánt láttuk. Alakítása különösen zened-énekesi szempontból sikerült és figyelemre méltó. Réti Csaba Nandója hasonlóan figyelemreméltó. Színvonalas előadásának nagy szerepe volt az opera drámai-tragikus hangulatának felébresztésében. Kultúráltan működött közre a produkcióban Ivánlca adottságainak. A találkozás szerencsés, az eredmény kiemelkedő; különösen az opera egyik legmagasabb csúcsának, az úgynevezett Farkas-legendának az előadása Irén' TurjÁn Vilma- Duba Mindez, nyilván, a rendé- volt űgyeIemre méltó. Part- Ibolya PeRa- Antonla & R» SL? jó "S»35ftdS2: nere és szerelme, Márta sze- KÖ™yed' nek eredményekónt jöhetett repében Harmath Évát lát- ^'Pkelödö, finoman így létre, s az is biztosan tuk. Szerep és alakat adottSfSS éTvS -f - követelmény szerenViktor karmesternek egycsés találkozásáról beszélheairánt köszönhető, hogy a tünk itt is. A szerep érzeszereposztás kitűnően sike- lemgazdagsága melodrámai Művészeti könyvújdonságok Szegedi tárgyú mű a Corvina terveiben Művészeti könyvekből bő- tér ezúttal német és angol séges termés ígérkezik a kö- nyelven jut el a külföldi vetkező hetekre a Corvina könyvpiacokra. Gerő László Kiadónál. írta a már nyomdában levő Saturnus fia lesz a címe Gótikus házak Budán című Dührer életregényének, ame- építészeti, műemléki ismeretlyet Szentkuthy Miklós irt ineg terjesztő könyvet. Hasonló két kötetben. Irvin Stone tol- műfajú kiadvány készül a Iából a Van Gogh élete újabb budapesti Városligetről, a kiadásban lát napvilágot, szegedi alsóvárosi templomHamarosan kikerül a nyom- ról, az avarkori művészet ma. dából több, sorozaton kívüli gyarországi emlékeiről is. Kitanulmány — egyebek között adják Kiss Ákos könyvét a a korai olasz táblaképfesté- barokk irányzatú fajansz-műszetről, a francia impresszió- vészét magyar mestereiről, nistákról, a Szépművészeti A Ha... naplót vezetett Múzeumban őrzött spanyol volna című közkedvelt soroműtárgyakról, s arról, milyen zatban Bach, Mozart, Beethotartalmi és stiláris problé- ven, Haydn és Liszt életútmák foglalkoztatják a ma- ját. munkásságát kísérik végyar népművészetet az em- f?ig egy-egy „feltételezett" berábrázolás terén. Barcsay napló formában megírt kötettel a magyar kiadások Jenő tanulmány-trilógiájának után most orosz ^ „émet 301950 kötvényére 44,1 mil(MTI) i harmadik kötete, a Forma és fordításban. szatirikus, ugyanakkor nemegyszer súlyos játékuk-énekük megérdemelten aratott sikert A terjedelmét tekintve T^t^J5 íhct&6get ÍTfu^i6f^Sítőde kT ad; a tehetségenek egyre jó munkájáért Szalag imponálóbb bizonyítékait Miklóst illeti dicséret. A _ hangulatos és technikai • szempontból praktikus díszleteket Sándor Lajos, a stílusos jelmezeket Bene Jáhogy éneke, játéka egy pil- nasné és Horváth Ferenc lanatna is szárazzá vált tervezte. nyújtó művésznő ezeket végleteket buktatókat tosan kerülte el. Anélkül, volna. Az alakítás árnyalÖKROS LÁSZLÓ Eltemették Káldor Jenőt Tegnap délelőtt a Belvá- Gaál Ferenc köszönt el a rosi temetőben a Szegedi régi pályatárstól. Nemzeti Színház társulata A városi tanács kamaraés közönsége elbúcsúzott kórusának tolmácsolásában Káldor Jenőtől. Dr. Turai felhangzó gyászinduló hangGéza meleg hangú búcsúz- jai közben virágok hullott tatója után a nyitott sírnál ^ a koporsóra, majd eli Viktor Igazgató bú- ^f^^lX*?^ csuzott a színház lelkiisme- sírhantra, amely alatt egy retes, szorgalmas tagjától, a öreg komédiás nyugszik, kijó baráttól, majd Mucsi nek egyedüli célja volt a Sándor mondott utolsó üd- íegmagasztosabb emberi cse.. , . . , ... , . leltedet: embertársainak vozletet, s végül a régi, megnevettetóse. nyugdíjas színészek nevében j. i. Kedd, 1966. február 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 3