Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

V-lüAG PROtiETARmi, BGYES&bfET&a Dobi István levele Ho Si Minh-hez A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART LAPjA 56. évfolyam, 31. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1966. február 6. Kedvező feltételeket teremtettünk a mezőgazdasági munkához Fehér Lajos elvtárs beszédé az újkígyósi Aranykalász Tsz sárszámadó közgyűlésén Szombaton tartotta zárszámadó közgyűlését a Békés megyei Újkígyós 7500 holdas Aranykalász Termelőszövetkezete. A közgyűlés elnökségében helyet foglalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Az Aranykalász Tsz eredményeiről Csík Péter, a termelőszövetkezet elnöke adott Bzámot. Az elnöki beszámolót számos hozzászólás követte. Felszólalt a közgyűlésen Fehér Lajos elvtárs is. Elismerésre méltó eredmények Fehér Lajos bevezetőben utalt arra, hogy a termelőszövetkezetek mellett ma már nemcsak agitációs érveket tudunk felsorakoztatni, hanem a tények ezreit és tízezreit, az olyan jó szövetkezetek százainak példáját, mint az újkígyósi Aranykalászé, amely néhány év alatt korszerű nagyüzemmé fejlődött. Ezután kitért a második ötéves terv néhány népgazdasági eredményére, majd hangsúlyozta, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk elismerésre méltó eredményeket ért el a nagyüzemi gazdálkodás kialakításában, a termelés fejlesztésében. Az átszervezés befejezésének évéhez képest 10 százalékkal nőtt a termelés és 21 százalékkal emelkedett a felvásárlás. — Természetesen nem minden szövetkezetünk ért el olyan • kiváló eredményeket — mondotta —, mint az újkígyósi aranykalász. A mezőgazdasági eredmények reális értékelésénél feltétlenül figyelembe kell venni néhány fontos körüményt. Az egyik a múlt öröksége: a Magyar Népköztársaság Európa egyik legelmaradottabb mezőgazdaságát örökölte a tőkés földesúri rendszertől. Évszázados örökségét rövid idő alatt — egy vagy akár két ötéves tervben — nem lehet felszámolni. Annak a 41 milliárd forintnak, amit mi öt év alatt a mezőgazdaságra tudtunk fordítani, nagyobb része arra kellett, hogy pótoljuk azt, ami elavult és kiesett a termelésből, s hogy a paraszti eszközöket az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben szükséges eszközökkel — a lovat a traktorral, a paraszti ólakat nagyüzemi istállókkal stb.— cseréljük fel. Ilyen körülmények között befektetéseinknek alig egyharmadát fordíthattuk termelésfejlesztő beruházásokra. Indokolatlan a türelmetlenség — Indokolatlan tehát az a türelmetlenség, túlfűtött igény és elmarasztalás, amivel a közvélemény egy részénél a mezőgazdaságba fektetett milliárdok miatt az utóbbi években gyakorta találkozhattunk. Az elmúlt öt év ugyanis fiatal szocialista mezőgazdaságunkban csupán a legszükségesebb alapok lerakásához volt elegendő. Még sok-sok esztendő erőfeszítései szükségesek ahhoz, hogy mezőgazdasági nagyüzemeinket, különösen szövetkezeti gazdaságainkat, anyagilag-műszakilag * kellően megalapozzuk, termelésüket korszerű színvonalra emeljük. — A mezőgazdaság fejlesztése természetesen nem szűk értelemben vett mezőgazdasági. hanem iparfejlesztési feladat is. A mezőgazdaság eevrészt az ipar nyersanyagellátója, másrészt az ipar legjelentősebb belső piaca. Habár hazánknak valamikor európai hírű mezőgazdasági gépgyártása volt, az utóbbi években ez mégsem fejlődött megfelelően. Ezen feltétlenül változtatni kell. A mezőgazdasági nyerstermékek feldolgozására előnyös és feltétlenül szükséges az élelmiszeripar erőteljesebb fejlesztése, korszerűsítése is. Javítani a falusi életkörülményeket — A mezőgazdaság fejlődésének reális értékelésekor nem tekinthetünk el a munkaerőhelyzet alakulásától sem. A falvak többségéből a fiatal munkaerő nagyobb része elvándorolt az iparba, építőiparba, ahol jobban megtalálják számításukat. A mezőgazdaságban sok helyütt az öregek és az asszonyok maradtak. Kiöregedett, munkában elfáradt emberektől sem az iparban, sem a mezőgazdaságban nem lehet annyit várni, mint a javakorabeliektől. A mezőgazdaságnak ezt a mai adottságát csakis a falusi életkörülmények javításával, a parasztság életszínvonalának a munkás-alkalmazotti népességéhez való közelítésével, s a mainál lényegesen gyorsabb ütemű gépesítéssel lehet megváltoztatni. Ezekre gazdaságpolitikánkban szintén nagyobb súlyt fogunk helyezni. E téren a termelőszövetkezetek társadalombiztosítási szolgáltatásai terén komoly előrelépést jelent kormányunknak az a határozata, amely szerint ez év július 1-től sor kerül a betegellátás fejlesztésére és a családi pótlék kiterjesztésére. Az ifjúság Jalun is megtalálhatja számítását — A gazdaságpolitikai intézkedéseken, a jobb anyagi ösztönzésen túlmenően azonban az is szükséges, hogy falusi ifjúságunk felismerje: otthon is szükség van az ő munkájára, tudására, s ha szorgalmas, ha iparkodik, falun is megtalálhatja számítását. Ezután a mezőgazdasági termelés 1965. évi eredményeiről szólt, s rámutatott: annak ellenére, hogy a mezőgazdaságot tavaly legalább 3—3,5 milliárd forintos elemi kár érte. s így évi termelési és felvásárlási tervét nem teljesítette, a felvásárlás 1,5 százalékkal több volt az előző évinél. — Az utóbbi években a mezőgazdasági termelés szerény, de mégsem jelentéktelen mértékű emelése révén egyaránt növelhettük a lakosság fogyasztását és az exportot. Az átszervezés befejezéséhez, 1961-hez viszonyítva 1965-ben hazánk lakossága egv főre számítva 14—15 százalékkal több élelmiszert és élvezeti cikket fogyasztott, ,s ez idő alatt a mezőgazdasági export is 50 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság évről évre igen jelei^ős bevételi többlettel járul hozzá külkereskedelmünk, s ezáltal népgazdaságunk egyensúlyához. Export-import aktív egyenlege a múlt esztendőben már túlhaladta a 2,3 milliárd devizaforintot, kétszerese volt annak, mint amenynyit a magángazdálkodás éveiben produkált. A mezőgazdasági cikkek és élelmiszerek eladásából nyert devizáért a mezőgazdaság számára szükséges anyagokon és gépeken kívül igen jelentős mennyiségű ipari nyersanyagot és gépet vásárolunk. Szigorú létszámgazdálkodást A továbbiakban az idei népgazdasági terv főbb feladataival foglalkozott. Rámutatott, hogy következetes és szigorú létszámgazdálkodást kell folytatnunk. A gyárak egy részében és az adminisztrációban határozottabban rá kell térni a fölös munkaerő átcsoportosítására olyan ágazatokban és munkaterületekre, ahol arra valóban szükség van. Szerintem nem származna belőle nagy szerencsétlenség — sőt, a népgazdaság érdekét szolgálná —, ha a faluról elszármazott munkaerőket az üzemen belüli fölös munkaerő fokozatos átcsoportosítása során visszairányítanák a mezőgazdaságba. A falu szívesen fogadná őket, nagy szükség lenne rájuk a mezőgazdaságban. A gépiparnak Jel kell készülnie Fehér Lajos ezután kitért az ár- és bérintézkedések egyes kérdéseire, majd néhány mezőgazdasági problémáról, feladatról beszélt. A termelőszövetkezeti amortizáció részleges bevezetésével kapcsolatban rámutatott, hogy a szövetkezeti önálló gazdálkodás pénzügyi alapjainak megerősödése, nevezetesen a gépamortizációs alap megvalósítása kihat a beruházások rendszere is. A gépek iránt ugyanis nagyobb kereslet várható, s a gépiparnak fel kell készülnie, hogy valóban szükségletre termeljen s kielégítse a mezőgazdasági üzemeknek különösen a speciális munkagépek iránt gyorsan növekvő igényeit. Az idei mezőgazdasági tervvel kapcsolatban elmondotta, hogy a növénytermelési terv a szerződéskötésekben nagyrészt már realizálódott. Kenyérgabonából, rostkenderből, rostlenből, fűszerpaprikából. konzerv-, és hűtőipari zöldségfélékből az üzemek néhány százalék kivételével már leszerződték az országos előirányzatokat. — A kormánynak az idei tervvel kapcsolatos intézkedései — mondotta befejezésül Fehér Lajos — kedvező feltételeket teremtettek a munkához, a terv teljesítéséhez a mezmezőgazdasági üzemekben is. A párt és a kormány nagyra értékeli a mezőgazdaság szerepét a népgazdaságban. Meg vagyunk győződve: a mezőgazdaság dolgozói, a termelőszövetkezeti tagok, vezetők jó munkájukkal bizonyítják, hogy méltóak erre a bizalomra. (MTI) VIETNAMTÓL INDOKlNÁIG KÁLLAI GYULA ISMÉT KAIRÓBAN MEGGYŐZŐDÉSSEL — ILLÚZIÓK NÉLKÜL FIATALOK FÓRUMA ijjl;; BEMUTATÓ A KAMARASZÍNHÁZBAN HO SI MINH Elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének, HANOI Tisztelt Elnök Elvtárs! A népe és az Ön iránt érzett szeretet és szolidaritás érzéseitől áthatva vettem kézhez az ez évi január 24-i levelét. , Én és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, osztjuk és magunkénak valljuk önnek, a vietnami kérdés békés rendezésére tett javaslatait. önnel együtt valljük: ha az Egyesült Államok kormánya valóban a békés megoldás híve, akkor fogadja el a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának négypontos javaslatát, s tárgyalási szándékának bizonyítására végérvényesen és feltétel nélkül szüntesse be a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe elleni bombatámadásait és egyéb agresszív cselekményeit. A Magyar Népköztársaság népe haraggal értesült arról, hogy az Egyesült Államok kormánya a barbár bombatámadások felújításával válaszolt az ön békés javaslatára. E kalandor lépés nem csupán az amerikai imperialisták tehetetlenségét mutatja, hanem egyben azt is bizonyítja, hogy az Egyesült Államok kormánya nem kereste őszintén a kérdés békés megoldását, s diplomáciai manőverei a világközvélemény • félrevezetését, az agresszív háború kiszélesítésének előkészítését szolgálták/ Az imperialista agresszió e súlyos óráiban, mint az a Magyar Népköztársaság kormányának február 3-i nyilatkozata is tanúsítja, a magyar nép teljes támogatásáról biztosítja a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front igazságos álláspontját. Népünk akaratának, szívünk parancsának eleget téve készek vagyunk minden segítséget megadni vietnami testvéreink függetlenségének megvédéséhez, győzelmük kivívásához. Budapest, 1966. február 5/ Testvéri üdvözlettel: DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Teljesítette programját a Lysia—9 Február 4-én, moszkvai idő szerint 18 óra 30 perctől (magyar idő szerint 16 óra 30 perctől) 19 óra 55 percig a Luna—9 panoráma képet továbbított a Hold birodalmából. Ezenkívül a földi központból adott rádióparancsra a tudósok igényeinek megfelelően a Luna—9 berendezése elvégezte a Hold-félszín egyes részeinek vizsgálatát. A l'öldre érkezett képek jó minőségűek. A kapott információt a tudósok elemzik és a közeljövőben nyilvánosságra hozzák. Február 5-én, moszkvai idő szerint 4 órakor összeköttetést létesítettek a Luna—9-cel. Az összeköttetés során megbizonyosodtak arról, hogy az állomás fedélzetének paraméterei (légnyomás, hőmérséklet, az üzemanyag forrasok feszültsége stb.) a megadott határok között mozognak. Később február 5-én, moszkvai idő szerint 19 órakor léptek összeköttetésbe a Luna—9-ccI. Ezzel az érintkezéssel véget ért a Luna—9 holdkutalási programjának teljesítése. Információk a Holdról - első kézből Az egyik legilletékesebbet, az első tudős-ürhajóst, Feoktyisztovot kérdezte meg a szovjet APN sajtóügynökség, mi a véleménye a Luna—9 sikeréről? Feoktyisztov válaszában elmondotta, hogy a Luna—9 sima Holdat érése mar azért is rendkívül fontos lépés az űrkutatásban, mert első ízben sikerült a rakéta fellövésétől a sima leszálláshoz szükséges íékezőberendezések bekapcsolásán át a megfelelő ..landoló" mechanizmusig az egész bonyolult technikai müveletsorozat lebonyolítása. Feoktyisztov utalt rá, hogy ezt a technikai sikert természetszerűleg hosszas földi és űrkísérletezés előzte meg. — A technikai nehézségek mellett — mondotta — külön gondot jelentett, hogy a tudománynak a Luna—9 útjáig nem állt rendelkezésére „első kézből", „tapintással" szerzett információ a Holdfelszín természetéről, csupán közvetett úton jutottak adatokhoz. Nyilvánvaló, az a kép, amelyet a tudósok így alakítottak ki a Hold-felszínről, eleve meghatározta a berendezés konstrukcióját. Feoktyisztov a Luna—9 útjának egyik jelentőségét abban latja, hogy a sima leszállás igazolta azt a felszínhipotézist, amelynek alapján a Luna—9 útjával kapcsolatos terveket és számításokat készítették. Igen nagy jelentőségűnek mondotta a tudós, hogy a Luna—9-cel Holdra juttatott műszerekkel a tudomány most első ízben „letapogathatja" a Hold felszínét. Ennek eredményeként tovább tökéletesíthetik a későbbi holdrakétákat. Noha még hosszú és rögös az út. amíg az első ember leszállhat a Holdra, a mostani sima leszállás mindenesetre reményteljes mérföldkő ezen az úton — hangoztatta befejezésül Feoktyisztov. Ari Sternfeld, az ismert szovjet űrhajózási szakértő mondotta: A Luna—9 leereszkedése azt mutatja, hogy a Holdon lehet emberlakta állomásokat és obszervatóriúmokat létesíteni. Onnan jobban tanulmányozhatók például a Föld felső légrétegei, zavarmentesen megfigyelhető a Nap. fiz SZKP XXIII. kongresszusának üszlelelére „Munkánk eredményeit az SZKP XXIII. kongresszusának szenteljük" — írják azok a tudósok. tervezők, mérnökök, technikusok s munkások, akik részt vettek a Luna—9 megalkotásában és felbocsátásában. Táviratuk válasz az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának üdvözlő üzenetére. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A történelmi jelentőségű felvételt a Luna—9. automatikus szovjet űrállomás készítette 1966. február 4-én a Hold felszínéről