Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

V-lüAG PROtiETARmi, BGYES&bfET&a Dobi István levele Ho Si Minh-hez A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART LAPjA 56. évfolyam, 31. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1966. február 6. Kedvező feltételeket teremtettünk a mezőgazdasági munkához Fehér Lajos elvtárs beszédé az újkígyósi Aranykalász Tsz sárszámadó közgyűlésén Szombaton tartotta zárszámadó közgyűlését a Békés megyei Újkígyós 7500 holdas Aranykalász Termelőszövet­kezete. A közgyűlés elnökségében helyet foglalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese is. Az Aranykalász Tsz ered­ményeiről Csík Péter, a termelőszövetkezet elnöke adott Bzámot. Az elnöki beszámolót számos hozzászólás követ­te. Felszólalt a közgyűlésen Fehér Lajos elvtárs is. Elismerésre méltó eredmények Fehér Lajos bevezetőben utalt arra, hogy a termelő­szövetkezetek mellett ma már nemcsak agitációs érve­ket tudunk felsorakoztatni, hanem a tények ezreit és tízezreit, az olyan jó szövet­kezetek százainak példáját, mint az újkígyósi Aranyka­lászé, amely néhány év alatt korszerű nagyüzemmé fej­lődött. Ezután kitért a második ötéves terv néhány népgaz­dasági eredményére, majd hangsúlyozta, hogy termelő­szövetkezeti parasztságunk elismerésre méltó eredmé­nyeket ért el a nagyüzemi gazdálkodás kialakításában, a termelés fejlesztésében. Az átszervezés befejezésének évéhez képest 10 százalékkal nőtt a termelés és 21 száza­lékkal emelkedett a felvásár­lás. — Természetesen nem min­den szövetkezetünk ért el olyan • kiváló eredményeket — mondotta —, mint az új­kígyósi aranykalász. A me­zőgazdasági eredmények re­ális értékelésénél feltétlenül figyelembe kell venni néhány fontos körüményt. Az egyik a múlt öröksége: a Magyar Népköztársaság Európa egyik legelmaradottabb mezőgazda­ságát örökölte a tőkés földes­úri rendszertől. Évszázados örökségét rövid idő alatt — egy vagy akár két ötéves tervben — nem lehet felszá­molni. Annak a 41 milliárd forintnak, amit mi öt év alatt a mezőgazdaságra tud­tunk fordítani, nagyobb ré­sze arra kellett, hogy pótol­juk azt, ami elavult és ki­esett a termelésből, s hogy a paraszti eszközöket az ál­lami gazdaságokban és a szö­vetkezetekben szükséges esz­közökkel — a lovat a trak­torral, a paraszti ólakat nagyüzemi istállókkal stb.— cseréljük fel. Ilyen körülmé­nyek között befektetéseink­nek alig egyharmadát for­díthattuk termelésfejlesztő beruházásokra. Indokolatlan a türelmetlenség — Indokolatlan tehát az a türelmetlenség, túlfűtött igény és elmarasztalás, ami­vel a közvélemény egy részé­nél a mezőgazdaságba fek­tetett milliárdok miatt az utóbbi években gyakorta ta­lálkozhattunk. Az elmúlt öt év ugyanis fiatal szocialista mezőgazdaságunkban csupán a legszükségesebb alapok le­rakásához volt elegendő. Még sok-sok esztendő erőfe­szítései szükségesek ahhoz, hogy mezőgazdasági nagyüze­meinket, különösen szövetke­zeti gazdaságainkat, anyagi­lag-műszakilag * kellően megalapozzuk, termelésüket korszerű színvonalra emel­jük. — A mezőgazdaság fejlesz­tése természetesen nem szűk értelemben vett mezőgazda­sági. hanem iparfejlesztési feladat is. A mezőgazdaság eevrészt az ipar nyersanyag­ellátója, másrészt az ipar legjelentősebb belső piaca. Habár hazánknak valamikor európai hírű mezőgazdasági gépgyártása volt, az utóbbi években ez mégsem fejlő­dött megfelelően. Ezen fel­tétlenül változtatni kell. A mezőgazdasági nyerstermé­kek feldolgozására előnyös és feltétlenül szükséges az élel­miszeripar erőteljesebb fej­lesztése, korszerűsítése is. Javítani a falusi életkörülményeket — A mezőgazdaság fejlődé­sének reális értékelésekor nem tekinthetünk el a mun­kaerőhelyzet alakulásától sem. A falvak többségéből a fiatal munkaerő nagyobb ré­sze elvándorolt az iparba, építőiparba, ahol jobban meg­találják számításukat. A me­zőgazdaságban sok helyütt az öregek és az asszonyok ma­radtak. Kiöregedett, munká­ban elfáradt emberektől sem az iparban, sem a mezőgaz­daságban nem lehet annyit várni, mint a javakorabeliek­től. A mezőgazdaságnak ezt a mai adottságát csakis a falusi életkörülmények javí­tásával, a parasztság élet­színvonalának a munkás-al­kalmazotti népességéhez való közelítésével, s a mainál lényegesen gyorsabb ütemű gépesítéssel lehet megváltoz­tatni. Ezekre gazdaságpoliti­kánkban szintén nagyobb súlyt fogunk helyezni. E té­ren a termelőszövetkezetek társadalombiztosítási szolgál­tatásai terén komoly előre­lépést jelent kormányunknak az a határozata, amely sze­rint ez év július 1-től sor kerül a betegellátás fejlesz­tésére és a családi pótlék kiterjesztésére. Az ifjúság Jalun is megtalálhatja számítását — A gazdaságpolitikai in­tézkedéseken, a jobb anyagi ösztönzésen túlmenően azon­ban az is szükséges, hogy falusi ifjúságunk felismer­je: otthon is szükség van az ő munkájára, tudására, s ha szorgalmas, ha iparkodik, fa­lun is megtalálhatja számí­tását. Ezután a mezőgazdasági termelés 1965. évi eredmé­nyeiről szólt, s rámutatott: annak ellenére, hogy a me­zőgazdaságot tavaly legalább 3—3,5 milliárd forintos elemi kár érte. s így évi termelési és felvásárlási tervét nem teljesítette, a felvásárlás 1,5 százalékkal több volt az elő­ző évinél. — Az utóbbi években a mezőgazdasági termelés sze­rény, de mégsem jelentékte­len mértékű emelése révén egyaránt növelhettük a la­kosság fogyasztását és az ex­portot. Az átszervezés befe­jezéséhez, 1961-hez viszonyít­va 1965-ben hazánk lakossá­ga egv főre számítva 14—15 százalékkal több élelmiszert és élvezeti cikket fogyasztott, ,s ez idő alatt a mezőgaz­dasági export is 50 százalék­kal nőtt. A mezőgazdaság évről évre igen jelei^ős bevé­teli többlettel járul hozzá külkereskedelmünk, s ezáltal népgazdaságunk egyensúlyá­hoz. Export-import aktív egyenlege a múlt esztendő­ben már túlhaladta a 2,3 mil­liárd devizaforintot, kétsze­rese volt annak, mint ameny­nyit a magángazdálkodás éveiben produkált. A mező­gazdasági cikkek és élelmi­szerek eladásából nyert devi­záért a mezőgazdaság szá­mára szükséges anyagokon és gépeken kívül igen jelen­tős mennyiségű ipari nyers­anyagot és gépet vásárolunk. Szigorú létszámgazdálkodást A továbbiakban az idei népgazdasági terv főbb fel­adataival foglalkozott. Rá­mutatott, hogy következetes és szigorú létszámgazdálko­dást kell folytatnunk. A gyá­rak egy részében és az ad­minisztrációban határozottab­ban rá kell térni a fölös munkaerő átcsoportosítására olyan ágazatokban és mun­katerületekre, ahol arra va­lóban szükség van. Szerin­tem nem származna belőle nagy szerencsétlenség — sőt, a népgazdaság érdekét szol­gálná —, ha a faluról elszár­mazott munkaerőket az üze­men belüli fölös munkaerő fokozatos átcsoportosítása so­rán visszairányítanák a me­zőgazdaságba. A falu szíve­sen fogadná őket, nagy szük­ség lenne rájuk a mezőgaz­daságban. A gépiparnak Jel kell készülnie Fehér Lajos ezután kitért az ár- és bérintézkedések egyes kérdéseire, majd né­hány mezőgazdasági problé­máról, feladatról beszélt. A termelőszövetkezeti amortizáció részleges beve­zetésével kapcsolatban rámu­tatott, hogy a szövetkezeti önálló gazdálkodás pénzügyi alapjainak megerősödése, ne­vezetesen a gépamortizációs alap megvalósítása kihat a beruházások rendszere is. A gépek iránt ugyanis nagyobb kereslet várható, s a gépipar­nak fel kell készülnie, hogy valóban szükségletre termel­jen s kielégítse a mezőgaz­dasági üzemeknek különösen a speciális munkagépek iránt gyorsan növekvő igényeit. Az idei mezőgazdasági tervvel kapcsolatban elmon­dotta, hogy a növényterme­lési terv a szerződéskötések­ben nagyrészt már realizá­lódott. Kenyérgabonából, rostkenderből, rostlenből, fű­szerpaprikából. konzerv-, és hűtőipari zöldségfélékből az üzemek néhány százalék ki­vételével már leszerződték az országos előirányzatokat. — A kormánynak az idei tervvel kapcsolatos intézke­dései — mondotta befejezésül Fehér Lajos — kedvező fel­tételeket teremtettek a mun­kához, a terv teljesítéséhez a mezmezőgazdasági üzemek­ben is. A párt és a kormány nagyra értékeli a mezőgaz­daság szerepét a népgazda­ságban. Meg vagyunk győ­ződve: a mezőgazdaság dol­gozói, a termelőszövetkezeti tagok, vezetők jó munkájuk­kal bizonyítják, hogy mél­tóak erre a bizalomra. (MTI) VIETNAMTÓL INDOKlNÁIG KÁLLAI GYULA ISMÉT KAIRÓBAN MEGGYŐZŐDÉSSEL — ILLÚZIÓK NÉLKÜL FIATALOK FÓRUMA ijjl;; BEMUTATÓ A KAMARA­SZÍNHÁZBAN HO SI MINH Elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének, HANOI Tisztelt Elnök Elvtárs! A népe és az Ön iránt érzett szeretet és szolidaritás érzé­seitől áthatva vettem kézhez az ez évi január 24-i leve­lét. , Én és a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa, oszt­juk és magunkénak valljuk önnek, a vietnami kérdés békés rendezésére tett javas­latait. önnel együtt valljük: ha az Egyesült Államok kor­mánya valóban a békés meg­oldás híve, akkor fogadja el a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának négypontos javaslatát, s tár­gyalási szándékának bizo­nyítására végérvényesen és feltétel nélkül szüntesse be a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe elleni bombatámadásait és egyéb agresszív cselekményeit. A Magyar Népköztársaság népe haraggal értesült arról, hogy az Egyesült Államok kormánya a barbár bomba­támadások felújításával vála­szolt az ön békés javaslatá­ra. E kalandor lépés nem csupán az amerikai imperi­alisták tehetetlenségét mutat­ja, hanem egyben azt is bi­zonyítja, hogy az Egyesült Államok kormánya nem ke­reste őszintén a kérdés bé­kés megoldását, s diplomáciai manőverei a világközvéle­mény • félrevezetését, az ag­resszív háború kiszélesítésé­nek előkészítését szolgálták/ Az imperialista agresszió e súlyos óráiban, mint az a Magyar Népköztársaság kor­mányának február 3-i nyilat­kozata is tanúsítja, a magyar nép teljes támogatásáról biz­tosítja a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítási Front igazságos álláspontját. Népünk akara­tának, szívünk parancsának eleget téve készek vagyunk minden segítséget megadni vietnami testvéreink függet­lenségének megvédéséhez, győzelmük kivívásához. Budapest, 1966. február 5/ Testvéri üdvözlettel: DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Teljesítette programját a Lysia—9 Február 4-én, moszkvai idő szerint 18 óra 30 perc­től (magyar idő szerint 16 óra 30 perctől) 19 óra 55 per­cig a Luna—9 panoráma képet továbbított a Hold biro­dalmából. Ezenkívül a földi központból adott rádiópa­rancsra a tudósok igényeinek megfelelően a Luna—9 be­rendezése elvégezte a Hold-félszín egyes részeinek vizs­gálatát. A l'öldre érkezett képek jó minőségűek. A kapott információt a tudósok elemzik és a közeljövőben nyilvá­nosságra hozzák. Február 5-én, moszkvai idő szerint 4 órakor össze­köttetést létesítettek a Luna—9-cel. Az összeköttetés so­rán megbizonyosodtak arról, hogy az állomás fedélzeté­nek paraméterei (légnyomás, hőmérséklet, az üzemanyag ­forrasok feszültsége stb.) a megadott határok között mo­zognak. Később február 5-én, moszkvai idő szerint 19 órakor léptek összeköttetésbe a Luna—9-ccI. Ezzel az érintkezéssel véget ért a Luna—9 holdku­talási programjának teljesítése. Információk a Holdról - első kézből Az egyik legilletékesebbet, az első tudős-ürhajóst, Feok­tyisztovot kérdezte meg a szovjet APN sajtóügynökség, mi a véleménye a Luna—9 sikeréről? Feoktyisztov vála­szában elmondotta, hogy a Luna—9 sima Holdat érése mar azért is rendkívül fon­tos lépés az űrkutatásban, mert első ízben sikerült a rakéta fellövésétől a sima leszálláshoz szükséges íéke­zőberendezések bekapcsolá­sán át a megfelelő ..landoló" mechanizmusig az egész bo­nyolult technikai müveletso­rozat lebonyolítása. Feok­tyisztov utalt rá, hogy ezt a technikai sikert természet­szerűleg hosszas földi és űr­kísérletezés előzte meg. — A technikai nehézségek mellett — mondotta — kü­lön gondot jelentett, hogy a tudománynak a Luna—9 út­jáig nem állt rendelkezésére „első kézből", „tapintással" szerzett információ a Hold­felszín természetéről, csupán közvetett úton jutottak ada­tokhoz. Nyilvánvaló, az a kép, amelyet a tudósok így alakítottak ki a Hold-felszín­ről, eleve meghatározta a berendezés konstrukcióját. Feoktyisztov a Luna—9 út­jának egyik jelentőségét ab­ban latja, hogy a sima le­szállás igazolta azt a felszín­hipotézist, amelynek alapján a Luna—9 útjával kapcsola­tos terveket és számításokat készítették. Igen nagy jelentőségűnek mondotta a tudós, hogy a Luna—9-cel Holdra juttatott műszerekkel a tudomány most első ízben „letapogat­hatja" a Hold felszínét. En­nek eredményeként tovább tökéletesíthetik a későbbi holdrakétákat. Noha még hosszú és rögös az út. amíg az első ember leszállhat a Holdra, a mostani sima le­szállás mindenesetre re­ményteljes mérföldkő ezen az úton — hangoztatta be­fejezésül Feoktyisztov. Ari Sternfeld, az ismert szovjet űrhajózási szakértő mondotta: A Luna—9 le­ereszkedése azt mutatja, hogy a Holdon lehet em­berlakta állomásokat és ob­szervatóriúmokat létesíteni. Onnan jobban tanulmányoz­hatók például a Föld felső légrétegei, zavarmentesen megfigyelhető a Nap. fiz SZKP XXIII. kongresszusának üszlelelére „Munkánk eredményeit az SZKP XXIII. kongresszusá­nak szenteljük" — írják azok a tudósok. tervezők, mérnökök, technikusok s munkások, akik részt vettek a Luna—9 megalkotásában és felbocsátásában. Távira­tuk válasz az SZKP Közpon­ti Bizottságának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának üdvözlő üzenetére. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A történelmi jelentőségű felvételt a Luna—9. automatikus szovjet űrállomás készí­tette 1966. február 4-én a Hold felszínéről

Next

/
Thumbnails
Contents