Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-04 / 29. szám

Mennyi ötlet, mennyi eredetiség szükséges egyetlen, 5 perces reklámfilm készítéséhez is! Sűrítési készség, expresszivitás, dús fantázia és rajztudás. Mindennek birtokában volt Temessi Miklós, az Alba mosópasztát propagálni hivatott kisfilm készítője, olyannyira, hogy — amint megtudtuk a vele való interjú kapcsán — e filmnek egy török verzióját is megrendelték tőle. Könnyebb vagy nehezebb műfaj-e a rajzos Kisfilm az úgynevezett natúrfilmeknél? Erre a kérdésre keresett feleletet a televízió szerda esti műsorának összeállítója, mikor három kisfilm-alkotót mutatott be „egycsokorban". Különösen a Homo faber című, szellemes, gunyoros hangvételű kisfilm alkotója, Szabó Sípos Tamás volt láthatóan elemében, aki a mai ember — elemekkel játszó kedvét vette tűz alá, s a nevettetés szándéka valamiféle, mindennemű didaktikától mentes, friss humánummal ötvöződött nála: a kisfilm többek között markáns figyelmeztetés az atomháború őrültiei felé is ... A legifjabb kisfilm-rendező. a 24 éves Jankovich Marcell faggatása közben különös. „túlvilági" sistergés-ropogás támadt a képernyőn. A jámbor néző első pillanatra ezt a jelenséget is valamiféle. sajátos trükknek vélte — tekintve, hogy épp a rajzfilmek trükkös fogásairól volt szó a közbeiktatott interjúban —. de csakhamar kiderült. hogy a televízió szándéka ellenére „élvezhettük" a zűrzavart: áramkikapcsolódás történt Pesten ... A hasznos, tanulságos neveltetés áramába — ennek ellenére is okosan fanyar iróniával kapcsolt be bennünket a fiatal rendező Gusztáv, a szalmaözvegy című alkotása. D. E. Válaszol az illetékes Két nap alatt 20 ezer javítás Lapunk december 29-i lakosságot. Már akkor hangszámában egy levélírónk pa- súlyoztuk, hogy az ünnepi naszának adtunk hangot műszak alatt nem soronkí..Furcsa ünnepi szolgálat" vüli javításokat végzünk, címmel. Szóvátettük, hogy a hanem a szervizek folyamalakosság ügyeletjellegű szol- tos munkáját biztosítjuk. gálatot várt a GELKA-szer- Senki sem gondolhatja, hogy viz karácsonyi munkájától, akinek december 25-én regde a javítani valók sokasága gel romlik el a televíziója, miatt ennek a várakozásnak talán rangidősebb ügyfelünk nem felelt meg. Cikkünkre lenne, mint akinek már kétKozma György, a Gépipari három, vagy négy napja jaElektromos Karbantartó vitásra vár a készüléke és Vállalat igazgatója levélben szintén szeretné a műsort válaszolt és többek között a nézni. Vállalatunk egyébként következőket írta: nem ünnepi szolgálatot, ha,,Ismeretes, hogy az év vé- nem ünnepi műszakot ígért gi ünnepek előtt — különös az előfizetőknek, ezt bizotekintettel az OTP hitelak- nyitják a sajtóban, rádióban ciók indítására — sokan vá- és televízióban megjelent sároltak készülékeket, s ez hirdetéseink, megnövelte a szervizek mun- Az ország területén öszkaját is. Ismeretes az is, . . hogy az érvényben levő rem szesen 57 szermzberí tartotdeletek szerint a szervizek a tunk ünnepi műszakot és készülékeket általában nyolc műszerészeink ,20 ezer készünapon belül kötelesek megja- léket javítottak meg. Ehhez vítani. Tudtuk azt, hogy a a szolgálathoz sem felsőbb családok azért vásároltak te- utasítást nem kaptunk, sem levíziót, vagy rádiót, hogy külön béralapot, a lakosság azzal már a karácsonyi, ün- érdekében saját erőforránepi műsort is élvezhessék, saink figyelembevételével önEzért döntött úgy vállala- ként szerveztük meg a muntunk, hogy még az ünnepek kát. Amikor mások pihenalatt is berendeli műszeré- tek, a mi műszerészeink két szeit, a bejelentett készülé- napon keresztül családjuktól kek javítására. Erről sajtó- távol töltötték a szeretet üntájékoztatón értesítettük a népét." (Jj filmek Amikor 1929-ben megjelent a 22 éves Moravia első regénye, A közönyösök, az illegális kommunista sajtó nagy elismeréssel köszöntötte. Az olasz fasiszták viszont felforgatónak minősítették. A könyv nyomán támadt vihar miatt a szerzőnek végül is el kellett hagynia hazáját. Pedig a könyv nem politikai témájú, sőt látszatra még társadalmi kérdéseket sem érint. Moravia az Aidengo családról beszél ebben a könyvében, ennek a családnak hétköznapjait, magánéletét meséli el. Miért vált mégis ilyen vihart kavaró alkotássá? A fasiszta propaganda abban az időben tele szájjal hirdette, hogy az olasz birodalom alapja a tiszta, egészséges család. Moravia ezzel a hazugsággal szállt szembe, s anélkül, hogy direkt politikai kérdéseket érintett volna, antifasisztává vált. Regényében mondta el, hogy az olasz polgári" család elvesztette erkölcsi értékeit és elemi tisztességét. A film, amely Francesco Maselli rendezésében készült, hűen a regény mondanivalójához. erőteljesen rajzolta meg a közönyt, az érdektelenséget, az akarat hiányát, amely nemcsakhogy egyszerűen erkölcstelen volt, dé alapjává vált annak, hogy Olaszországban győzhessen a fasizmus. Bármennyire is a magánélet eseményei körében maradt tehát a film, politikai tendenciái világosak. S nemcsak a múltra, a mára vonatkoztatva is. A közel negyven év előtti időket a filmen ugyanis csak néhány jelzés érzékelteti. A rendező azzal, hogy a kort nem konkretizálta túlságosan erősen, a mondanivalót általánosabb érvényűvé emelte, s tulajdonképpen azt sugalmazta, hogy mindaz, amit közöl, a mai Olaszországra is érvényes. A filmnek öt szereplője van. Mariagracia, az öregedő asszony, Leo, a szeretője, a pénzvilág hatalmának képviselője, aki később Carlát, Mariagracia lányát is elcsábítja es Lisa, Leo volt szeretője, aki Mariagrácia fiát, Michelét cipeli ágyába, hogy megvigasztalódjék Leo hűtlensége miatt. Ez így, töményen, visszataszító. S kétségtelenül az a filmben is: roppant intenzitással közvetíti a mondanivalót, Moravia elítélő kritikáját. Nagy szerepe van ebben a film kitűnő szereplőgárdájának. Főképpen a világhíres Paulette Goddardnak (Mariagracia) és a most is gyönyörű Claudia Cardinale-nak (Carla). Hasonlóan színvonalas színészi munkát látunk a többiektől, Shelley Winters-től (Lisa), s a fiatal kubai színésztől, Thomas Milian-tól (Michele) és Rod Steiger-től (Leo), akit nemrégiben a Kezek a város felett című filmből ismerhetett meg a magyar közönség. Ö. L. Ötödikesek voltak ÜJ KÖNYVEK VALÓSÁG ÉS VÍZIÓ Szirmai Károly: A csend Szirmai Károly jugo- jugoszláviai magyar könyvszláviai magyar író. Neve és 'dadás páros betűs ünnepét „ köszöntötte a kritika. Nem munkassaga nálunk a nagy- .., . . . , . .. véletlenül. Az iro tavaly unKozonseg koreben ugyszol- nepeite hetvenötödik szüleván teljesen ismeretlen. Ha- tésnapját, negyvenéves írói zájában azonban népszerű ós tekintélyes író; új könyvének megjelenését, mint a Tanszékvezetők találkozója a tőiskolán A Szegedi Tanárképző Fő- lamint a városi pártbizottiskola Tanácsa az új oktatá- ság és a városi tanács végfélév megkezdése alkalmából baráti találkozót rendezett a főiskola tanszékvezetői és a város párt-, állami vezetői részére. A rehajtó bizottságának más képviselői. Dr. Csukás István elvtárs, a főiskola igazgatója fogadta a találkozó részttalálkozón részt vett Sípos vevőit, akik több óráin át, Géza elvtárs, az MSZMP hosszan, kötetlen közvetlenSzeged városi bizottságának , beszélgettek a főistitkára és dr. Biczó György fgge _ ge"fK a , S elvtárs, Szeged m. j. városi kola eletenek időszerű kertanácsa vb elnöke is, va- déseiről. Ezermester halászok Barkácsoló ezermesterek mányaik" praktikusabbak is vannak a Szegedi Kossuth legyenek. A ladik alján egy Halászati Szövetkezet tagjai kis rekeszt készítenek, tároközött, akik egy kiveszőfél- lóhelyet képeznek ki. Ebbe ben levő szakma fortélyait gyűjtik majd össze ellensajátították el. Ilyen például őrző kőrútjuk során a varifjú Gercsó András algyői sákból kikerülő zsákmányt, halász és Síha Sándor nyűg- A halászati holt szezonban díjas szövetkezeti tag. Ott- körülbelül tíz ladikot állíhonukban kis műhelyt ren- tanak össze, a régieket kisedeztek be. s a téli hónapok- lejtezik, eladják a nádaraban ladikokat ácsolnak fe- tóknak. a vesszővágóknak, nyődeszkából. Méretre, for- Az újakra a szövetkezettől mára ugyanúgy csinálják a motort kapnak, hogy gyorhalászcsónakokat, mint ré- sabban bejárhassák terülegebben, de már valamit ész- tűket, eredményesebb legyen szerűsítettek, hogy „gyárt- a munkájuk. Fiata'nk9 jelentkezzetek vájártanulónak a MECSEKI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZTHÖZ. Felvételi feltételek: 8 általános iskolai végzettség, életkor 14 évtől 16 éves korig! Érdeklődni lehet levélben, vagy személyesen. Részletes tájékoztatást ad a tröszt személyzeti osztálya (Pécs, Déryné u. 9.), vagy az 501-es Vájártanuló Intézet Igazgatósága. Komló. Ságvári E. u. x K 31 múlt áll mögötte, az új kötet ennek a nagyformátumú életműnek a termékeiből ad igényes és színvonalas válogatást. Illendő tehát, hogy erről a jelentős könyvről, Szirmai Károly munkásságáról mi is tájékoztassuk olvasóinkat. Az író életműve ugyanis nyílván szerves része a magyar irodalomnak, s talán az sem jelentéktelen, hogy munkásságának szegedi vonatkozása is van. Annak idején, 1943-ban a szegedi Délvidéki Szemle közölte az író nagy tanulmányát Kosztolányi Dezsőről. A halál költője címmel. Milyen író Szirmai Károly? Tehetsége, roppant eredeti, karakterisztikus, írásművészete senkihez sem hasonlítható. Már maga a cím is, A csend víziói egy különleges világgal való találkozást ígér. Felületesen tekintve úgy tűnik. Szirmai novelláiban ez a vízió, a látomás, a fantasztikum anynyira előtérbe kerül, hogy szinte már nem is nevezhetjük realista írónak. Legtöbb szereplőjének például neve sincs, s amikor van, a hősről magáról ezenkívül akkor is roppant keveset tudunk meg, foglalkozásáról, társadalmi helyzetéről nem közöl adatokat az író. A környezet, a világ, amelybein ezek a különös hősök élnek, nem kevésbé különös. Az utcák, a városok kihaltak, sehol egy ember, s a hétköznapok megszokott lámája helyett kietlen, sivár és félelmetes csend borítja be ezeket a helyeket. Mintha a mindennapok valósága eltűnt volna ezekből az írásokból. Az első novella, amelyet a kötet tartalmaz, 1927-ben íródott, az utolsó 1964-ben. Mennyi minden történt ebben az időben a világban és az író hazájában is! Véres és kegyetlen elnyomás, még véresebb, s még' kegyetlenebb háború. S aztán jött a felszabadulás, a szocializmus építése. Ez a valóság csak utalásokkal szerepel a kötetben. Egy-egy jelzésszerű hivatkozást olvashatunk a háborúról, a bombázásokról, de többet semmit. A nagy társadalmi, politikai konfliktusok nem kaptak helyet ezekben a novellákban. S mégis, mindennek ellenére sem mondhatjuk, hogy Szirmai írásművészetét nem a valóság ihleti. VIZlOl Csak éppen nem úgy, ahogyan megszoktuk, nem úgy, ahogyan a legkézenfekvőbb és a legadottabb. Szirmai intellektuálisan dolgozza fel élményeit, s nem a hétköznapok felületének megrajzolására, . hanem a valóság — hogy úgy mondjuk filozófiai lényegének kifejezésére törekszik. Egyik legerőteljesebb novellájában, a Marionett-kert-ben például azt mutatja be, hova vezetnek a hédonosztikus életelvek, a gyönyörhajszolás. A novella valóságos helyzetből és problémából indul ki, s csak később, a bonyolítás, az elmélyítés közben válik fantasztikussá. De nem öncélúan, hanem azért, hogy ezzel a felfokozottsággal, sűrítéssel és elmélyítéssel még intenzívebbé. hatásosabbá tegye magát a mondanivalót. Ez a szerkesztésmód egyébként nemcsak ennek az egy novellának a sajátja, hanem a valóság egyfajta jelenléte Szirmai novelláiban. Vannak olyan novellái is, ahol a hétköznapi képek teljesen hiányoznak. Ezekben a filozófiai lényeg rögtön, azonnal megjelenik. A Marionett-kert bevezetője egy Tisza-parti vendéglő reális rajza, sok novellában viszont már a bevezetés is a fantasztikumok álomszerű, kísérteties világába visz. S vannalr aztán olyan novellái — az Illés, az amerikánus, a Grószi különös hangokat hall —, amelyben végig a megszokottan reális hangvétel az uralkodó, amelyekben semmi víziószerűség, semmi fantasztikum nincs. Egyszerűsítenénk a helyretet, ha azt mondanánk, hogy Szirmai írásművészetében erek az utóbbi novellák jelentik a teljességet, hogy az író útja a vízióktól a valóságig vezetett. Mint láttuk, vízióiban is a valóság problémái jelentkeznek és fejeződnek ki, s egyébként is, Szirmai írói arculatának egyik különlegessége, hogy a „fejlődést" úgyszólván nem ismeri. Első novellái ugyanolyan írói karaktert mutatnak, mint az utolsók, s a valóság kifejezésének említett három módja mindegyikében egyforma szerepet, jelentőséget kap. A könyv, mely a Novi Sad-i Fórum könyvkiadó gondozásában jelent meg, Tornán László színvonalas válogatásában érdekes és szemléletes képet ad Szirmai különös írásművészetéről. ÖKRÖS LÁSZLÓ Nem lehet megrendülés, döbbenet és ökölbeszoruló kéz nélkül végignézni ezt a jugoszláv filmet. írója és rendezője, Milenko Strbac hiteles történelmi anyagot dolgozott fel. Egy jugoszláv kisvárosban, Kragujevacban a németek példát statuáltak: kivégezték a város férfi lakosságának zömét, köztük a gimnázium V. osztályának tanulóit is. A téma maga nem új, de a történeti hitelesség súlyával mégis kellő hatást tud kelteni: igazi antifasiszta alkotás. Sajnos, az író alapjában véve kevés eseménytörténettel rendelkezett, így a filmben különböző zenei és operatőri fogásokkal kellett és lehetett a hézagos részek drámaiságát megteremteni. Dusán Radic fájdalmasan vésztjósló zenéje és Dragoljub Karadzinovic korabeli háborúellenes plakátokat idéző felvételei hasznosan siettek a rendező segítségére. A film a német brutalitás megörökítése mellett egy másik szálat is vezet — talán éppen a kevés történetiség miatt —, az osztályfőnök és diákjai egymásra találását. Tulajdonképpen csupán ez az eseményvonal különbözteti meg Strbac munkáját a dokumentumfilmtől! A főbb szerepeket D. Popovic, S. Ilic. N. Pataki és G. Pomorisac alakítják. Parallell szinkrontársaik Szakáts Miklós. Képessi József, Nádasy Myrtill és Kozák András. N. I. Moszkva — Prága — Drezda Az idén is sok turistautat szervez Szegeden az Expressz Okosabban, kellemesebben talán el sem lehet képzelni a szabadidő felhasználását, mint külföldi utazással. Tavaly ezerkétszáz fiatal több mint negyven utazáson vett részt az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésében Szegedről — a KISZ városi bizottsága mellett működő társadalmi osztály közreműködésével. Az idén sem lesz iiiány utazási lehetőségekben. Az Expressz eddig 39 önálló szegedi csoport utaztatását igazolta vissza. Közöttük található több hatnapos repülőút Moszkvába, ötnapos utazás Prágába és jó néhány kirándulás az NDK városaiba, tájaira. Szerepel a programban odesszai, leningrádi. Varsói, berlini utazások mellett előreláthatóan két jugoszláviai is — egyik nyolcnapos hajóút Belgrádig s vissza, valamint egy bulgáriai, a tengerpartra. Természetesen lehet jelentkezni más külföldi utazásokra is, mivel az Expressz az elmondottakon kívül romániai és több nyugat-európai utat is szervez, melyekre a szegediek számára is fenntartanak helyeket. Az Expressz elsősorban a fiataloké, úgyhogy csak a harminc éven aluliak jelentkezését fogadja el a társasutazásokat szervező osztály. Az utazni szándékozó fiatalok speciális program igényével is felléphetnek, mint például a leningrádi Ermitázs vagy a drezdai Zwinger megtekintése. Ilyen igények azonban csak akkor jöhetnek számításba, ha teljes csoportok utaztatása lehetséges. Űj szolgáltatásként az idén belföldi országjárásokat is szerveznek. Kellő számú jelentkező esetén autóbusszal, előre lekötött útiprogram szerint, üzemlátogatásra, városnézésre, hétvégi üdülésre indulhatnak a szegedi fiatalok. Szélesedik az olvasómozoalom A szakszervezeti könyvtárak 560 000 beiratkozott olvasót tartanak nyilván, s 1965-ben több mint kilencmillió példányt kölcsönöztek az üzemek, vállalatok, hivatalok dolgozóinak. A könyvkedvelők tábora azonban ennél jóval szélesebb, mintegy 200 000 fizikai munkás ugyanis a tanácsi könyvtárakat látogatja, s egyéni könyvvásárlások útján ls évről évre szélesedik az olvasómozgalom. Üzemi terjesztés útján például évente több mint 130 millió forint értékű könyv talál gazdára. (MTI) Felhívás! Az elfekvő készletek értékesítése nyereségnövelő hatású. Hirdesse felesleges készleteit a „Figyelő" kereslet-kínálat rovatában „FIGYELŐ" KIADÓHIVATALA Budapest. VIII.. BLaha Lujza tér 3. „L" o Telefon: 139-292 Szombat, 1966. február 4. DÉL-MAGYARORSZÁG 3