Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK Kőolaj és vegyipar A MAGIAK SZOCIALISTA MUNKÁSPART LAPJA 56. évfolyam. 49. szám Ara: 80 fillér Vasárnap. 1966. február 27. Felesleges párhyzcsmesságek P

anaszos levelet hozott a posta. Valamilyen bonyolult házépítési ügy — hat sűrűn gépelt oldalon. Fontos dologról van szó, ez nyilvánvaló, még akkor is, ha úgynevezett „kis ügyben" készült a panasz. Aki irta, annak szinte életfontosságú probléma, még akkor is, ha országos méretekben gondolkozva akadnak ennél fontosabb ügyek. A panasz-beadvány másolópapírral készült, csupán a címzés helyén latszik az eredeti gépelés nyoma. S a végén ott áll a felsorolás: „Jelen panaszomat elküldtem a városi tanács elnökének, a Népi Ellenőrzési Bizottságnak, a városi pártbizottságnak, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának és az Építésügyi Minisztériumnak". Nem ritka, hogy egy-egy panasz elintézése — mivel a bejelentő, a panaszos a legkülönbözőbb szervekhez egyszerre fordul védelemért, orvoslásért — féltucatnyi szervet foglalkoztat egyszerre. így aztán az történik, hogy az igazságát kereső állampolgár hibájából válik tengeri kígyóvá egy-egy ügy. Tömérdek felesleges munkát okoz ez a különböző szerveknek, hivataloknak. Pedig akad azoknak ezen kívül is munkájuk, sőt, felesleges is, amelyet olykor önmaguk csinálnak önmaguknak, vagy bizonyos elavult jogszabályok elavult szellemű értékelésének „köszönhetnek". A bürokráciának, a párhuzamos ügyintézésnek riasztó eseteit sorolhatnánk fel. Elégedjünk meg csak például annak a rövid járdának az esetével, amelynek egyszerre négy gazdája is volt. A tervező intézet, egy magasépítési vállalat, mint generálkivitelező, egy útépítő vállalat, mint alvállalkozó és végül természetesen egy tanácsi beruházási vállalat, mint beruházó. S miközben a járda nem épült, készültek az iratok, az akták, a jegyzökönyvek mind a négy vállalat íróasztalainál. Mégpedig vállalatonként nemcsak egynél, hanem többnél is, mivel hogy ott több osztály van, s az ügy munkát adott a tervosztálynak, az ellenőrzési osztálynak, a jogügyi osztálynak, a titkárságnak, s még a jó ég tudja, ki mindenkinek. Másik példa egy falusi KISZ-titkárnak a panasza KISZ-bál szervezésébe kezdett. Azt hitte, ez egyszerű dolog. Amíg azonban a különböző engedélyeket, hozzájárulásokat megszerezte — hiszen kell hozzá engedély a tűzoltóságtól, a rendőrségtől, a tanács két osztályától stb. — elment a kedve az egesz táncmulatságtól — úgy megtáncoltatták. Vajon nem lehetne mindezt egyszerűbben, párhuzamosság nélkül? Bizonyára lehetne, hiszen a hivatalok dolgozóinak sem érdekük, hogy feleslegesen dolgozzanak. Az előbbi példához térve vissza: elég bosszúságot okoz a községi tanácsoknál dolgozók számára, hogy négyféle nyilvántartást kell vezetniük: „a műsoros táncmulatságok engedélyeit", „a műsor nélkülieket", a „belépős táncmulatságokat" és a „belépő nélkülieket" külön-külön nyilvántartásban kell vezetniök. Természetesen mindegyiknél más ós más az engedély kiadásának módja, s az is természetes, hogy a művelődési ház vagy otthon, ahol a rendezvény lezajlik, szintén vezeti mindezt. S időnként — havonként, negyedévenként, félévenként vagy évenként, kinek mikor kell — jelenti ezt a saját felsőbb szerveinek, ahol ezeket összesítik s tovább jelentik, fogyasztva a papírt és az értékes emberi munkát. E

sztendők óta elszánt harc folyik a bürokrácia, s ennek egyik vállfaja, a párhuzamos ügyintézés, a felesleges irka-firka ellen. Ennék a harcnak van bizonyos eredménye, de igen kevés. Ismételjük: a felesleges papír ellen emelünk szót, hiszen bonyolult közigazgatási és egyéb problémákat felvető életünkben nem létezhetünk okmányok, nyilvántartások, statisztikák nélkül. Azt bizonygatni sem kell, hogy az emberek panaszait — még ha több fórumot is megjárt az ügy — ki kell vizsgálni valamilyen pártatlan szervnek, nehogy törvénytelenül, jogtalanul szenvedjen hátrányt bárki is. De vajon nem tudnánk-e megoldani, hogy ez egy szerv legyen, amely valóban képes időt és energiát fordítani erre a munkára, s nem több, amelynek emberek — éppen azért, mert a sok párhuzamosság miatt torlódik a munkájuk — csak sebtében tudnak foglalkozni a dologgal? S szükség van okmányokra, statisztikákra, nyilvántartásokra is. De nem vitás, hogy nem szükséges valamennyi, amit mostanában vezetni kénytelenek a hivatalok, a vállalatok. Rostálás nem árt majd, s bizonyára hamarosan meg is történik ez. Hiszen az új gazdasági mechanizmus körüli vitában sok szó esik a követelményeknek jobban megfelelő munkastílusról. Arról a követelményről, hogy a sok papírt felváltsa a több felelősség, a párhuzamos ügyintézést pedig az érdemi, a felelősséget vállaló, az ügyet valóban elintéző, nyugvópontra vivő döntés. Addig is, amíg különböző központi intézkedések segítséget adnak a problémák megszüntetéséhez, ki-ki a maga területén rugalmasabban, körütlekintőbben, bátrabban dolgozva sok felesleges munkától kímélheti meg önmagát, s a — társadalmat is. Persze csak akkor, ha a rendeletek szellemét, nemcsak a betűjét nézi. Elrettentő például idézzük azt a jogászt, aki két forint negyven fillér behajtásáért pert indított vállalata egyik ügyfele ellen. A jogász ezt mondta: „Tudom én, hogy többe kerül a leves mint a hús, de rám senki ne mondja, hogy nem szívügyem a vállalat pénze. Különben is a pereskedést az állam fizeti, papír van, gépíró van, bíróságok vanr.aK, miért ne dolgozzanak?" Ügy hisszük, most már valamennyien értjük, miről van szó. Mi se pazaroljuk tovább feleslegesen a papírt... P. I. fl magyar kormány válasza az NDK kormányának memorandumára Erdélyi Károly külügymin'szter-helyettes szombaton fogadta Wilhelm Meissnert. az NDK budapesti nagykövetét és átadta a magyar kormány válaszát a Német Demokratikus Köztársaság kormányának az európai biztonság kérdésével kapcsolatos memorandumára. A magyar kormány válaszában hangsúlyozza, hogy a Német Demokratikus Köztársaság javaslatai az európai béke és biztonság 'ránt érzett történelmi felelősségtudatról tanúskodnak, találkoznak a békeszerető államoknak a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytatott harcával. A javaslatok megfelelnek valamennyi európai nép, így a magyar nép érdekeinek is. A magyar kormány álláspontja szerint e javaslatok megtárgyalása és megvalósítása jelentősen hozzájárulna Európa biztonságának megszilárdításához, egyben hasznosan szolgálná a világbéke ügyét. A Magyar Népköztársaság kormánya — mutat rá a továbbiakban a válasz — magáévá teszi és támogatjn az NDK javaslatait és nem fogja kímélni erejét, hogy lehetőségeihez mérten a jövőben is mindent megtegyen az európai népiek békéjéért és biztonságáért. (MTI) Kállai Gyula Bombayben A gurjevi kőolajfinomító. A benzin tárolására szolgáló gömbtartályok A Kazah SZSZK-ban, a Mangislak félszigeten fölfedezett sok milliárd tonna kitermelhető kőolaj új vegyipari vállalatok építését és a régiek helyreállítását hozta magával. A kőolaj hónapról hónapra növekvő áradata mindjobban sürgeti a tervező mérnököket. A gurjevi olajfinomító üzemet több mint a kétszeresére akarják kibővíteni. Az új lelőhely remek lehetőségeket is nyújt, minthogy a parafin igen értékes vegyipari nyersanyag. A gurjevi köolajfinomító mellett polietiléngyár épül. Ennek első részlegét 1967 márciusában helyezik üzembe, s akkor kezdik meg a második részleg építését. Kazahsztánban jelenleg több mint 15 000 iparvállalat működik. Számuk évente 130— 140-nel nő. A köztársaság 50 Kállai Gyula szombaton Bangalore városában a fiatal indiai nehézipar legkorszerűbb üzemeivel ismerkedett. Délután búcsúlátogatást tett Majszur állam vezetőinél. majd repülőgépen Bombaybe, India második legnagyobb városába indult. Bombay repülőterén trópus i hőségben a város és Maharastra állam vezetői, a konzuli testület és a magyar kolónia tagjai üdvözölték a miniszterelnököt. Nagy-Bombay lakossága jelenleg négy milliónál tart és nem volt meglepő, hogy a város felel íszi tett utcáin óvatos becslés szerint legalább félmillió ember köszöntötte a magyar vendégeket. Szombaton este Maharastra kormányzója vacsorát adott Kállai Gyula tiszteletére. A magyar küldöttség hét„„.,,. „, , , olaja nagy parafintartalmu, európai, azsiai es amerikai fon indul haza Bombaybol • ... , , , , , ,, Ciprus érintésével érke- anu Jelentós gondokat okoz orszagba szállít ipari terme' a vállalatnak, de egyúttal keket. es rik vissza Termelési rekorddal kezdle az évet a szegedi textilművek A szocialista iparon belül konstrukciók termelésbe vaa minisztériumi ipar mint- M lépésétől, a jobb munkta,,.,,, , . es uzemszervezestol varjuk, egy tíz szazalekkal, a tana- A textiIművek- mint az el_ esi ipar harmincnégy, a szö- múlt hét végi jelentés tanúvetkezeti ipar tíz-tizenkét sítja, százalékkal növeli termeléezért előre hoztuk ezek felszerelését 1965 végére. E gépiek már üzemszerűen termelnek — mondja Moc z á n Lajos igazgató. sét — olvashatjuk a többi között az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának a megye iparának és mezőgazdaságának 1966. évi feladatairól szóló állásfoglalásában. A termelés e jelentős emelkedését elsősorban a folyamatban levő beruházások: a szegedi gumigyár, a textilművek, a nagylaki poztíorjalemez üzem és más üzemekben végrehajtott reAz előrelátó szerelőmunmár az év elején termelési kának nagy szerepie volt a rekorddal bizonyítja, hogy csütörtöki rekord elérésében. A munka nagyobb része természetesen a szövőnőkre és mesterekre hárult. A munkások többsége fiatal lány, asszony. Közülük többen csak egy-két éve ismerik a szakmát, az üzemi életet. Mint kezdők érték el 1966. február utolsó hetében a november—decemberre kitűzött termelési szintet. Egymilliós megtakarítás újításokból A húsipari vállalatok újítási versenyében legutóbb a Csongrád megyei Húsipari Vállalat végzett az első helyen: itt adták be 1965-ben a legértékesebb újításokat. A javaslatok, a kisebbek, nagyobbak egyaránt a gazdaságos termelést vagy a minőséget javították. A hódmezővásárhelyi vágóhídon dolgozó Biró Illés és Kun Ferenc a termelés célszerű átszervezésével új módszert dolgozott ki a sertés- és marhavágás technológiájában. Az eddig széttagoltan végzett munkát szalagszerűvé és folyamatossá tették. Ezáltal ugrásszerűen nőtt a termelékenység és a lefejtett bőrök minősége. Az eljárással a vállalat 1965ben 370 ezer forintos megtakarítást ért el. Nemrégiben egy új módszert vezettek be a szalámigyárban is: a töltött hentesáruk és egyes szalámifajták végét nem kézzel kötik, hanem géppel, úgynevezett klipsz-kapcsokkal zárják el. Az ehhez szükséges fém zárókapcsokat először Nyugat-Németországból vásárolták, darabját 14 fillérnek megfelelő devizáért. A múlt évben Nagy Ferenc és Kelsch Ferenc, a szegedi szalámigyár dolgozói olyan automatagépet szerkesztettek, amellyel tökéletesen helyettesíteni tudták a behozatalt. A kapcsot ráadásul lényegesen olcsóbban készíti az általuk konstruált gép: darabonként 6 fillérért. Az évi megtakarítás eléri a 170 ezer forintot. Érdemes megjegyezni, hogy a gép termelékenysége igen nagy, percenként 40 darab kapcsot gyárt. Ha igény volna rá, akár elláthatnák vele az ország valamennyi húsipari vállalatát. A nehéz fizikai munkától kíméli meg a szegedi vágóhíd dolgozóit Csanádi István újítása: olyan ötletes berendezést szerkesztett, mely a nehezen eltávolítható faggyú visszanyerését lényegesen megkönnyíti. Az újítás közel 100 ezer forint megtakarítást hozott. A verseny végeredményéhez természetesen az is hozzátartozik, hogy nemcsak a népgazdaság nyert vele 1 millió 138 ezert forintot, hanem az újítók maguk is jól jártak: összesen 53 ezer forintot fizettek ki részükre újítási díjként. a várakozásnak megfelelően dolgoznak munkások, vezetők. Az üzem terve szerint ez év végére kell elérni a napi 337 millió vetést a szövődében. S z a j b é 1 i Mihály, az üzem főmérnöke elmondotta, hogy csütörtökön a megnagyobbodott üzem életében első alkalommal érte el az 1966 végére kitűzött célt, a napi 337 millió vetést. A szövöde már teljes gépparkkal, 1320 szövőgéppel dolgozik, ebből 140-et az ipari tanulók kezelnek. Az eredeti rekonstrukciós terv szerint a harmadik ötéves tervben kellett volna felszerelni és munkába állítani az 1120 szövőgép mellé újabb kétszázat. — Az új szövődében készen állt a gépek helye, Természetesen ez a rekord még nem jelenti azt, hogy tartani is tudják ezt az átlagot. Bizonyára még nem állandósul a napi 337 millió vetés, hosszú hetek telnek még el, hogy huzamosabb időn át teljesítsék ezt a szintet. De a tervezett idő előtt tiz hónappal elérni e bűvös számot, ez is komoly dolog, elismerésre méltó teljesítmény. Vizsgázott a D4K-B Százhalombattán vizsgáztattak a D 4 K—B. tipusu gépét. A kiváló tulajdonságokkal rendelkező új magyar traktorra a nyugatnémet Schacff-cég szakembereinek javaslatára földmunkagépek et szereltek. A magyarnyugatnémet koprodukcióként készült gép előnye, hogy hidraulikus lolólapátja kiválóan alkalmas a talaj egyengetésére, nyesésére, árokásó feje a legkeményebb talajban 4.5 méter mélységig is dolgozhat. A földmunkagépek könnyen kezelhetők, mozgékonyak, uillanatok alatt szétszerelhetek