Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-03 / 28. szám

Közéletünk hírei KÁDÁR JÁNOS FOGADTA A DNFF BUDAPESTI SKODÁJÁNAK VEZETŐJÉT Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán bemutatkozó látogatáson fogadta Dinh Ba Thi-t, a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Front buda­pesti irodájának vezetőjét. ELUTAZOTT AZ ARGENTIN NAGYKÖVET Dr. FTancisco Ricardo Bello, az Argentin Köztársa­ság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete szerdán végleg elutazott Magyaror­szágról. A SZOT ELNÖKSÉGÉNEK TÁVIRATA VENEZUELÁBA A SZOT Elnöksége távira­tot küldött Venezuelába, Raui Leoni köztársasági el­nökhöz, amely hangoztatja: követeljük, hogy bocsássák szabadon Carlos Arturo Pardo-t ós a többi önkénye­sen bebörtönzött szakszerve­zeti vezetőt, s tartsák tiszte­letben a nemzetközi mun­kaügyi szervezet által bizto­sított szakszervezeti jogokat. (MTI) Megnyitották a mezőgazdasági könyvhóaapot Kapuvárott, Győr megye legnagyobb községének új művelődési házában szerdán megnyitották a mezőgazda­sági könyvhónapot. A könyv­hónap jelentőségét dr. Soós Gábor földművelésügyi mi­niszterhelyettes méltatta. Csongrád megyében hol­nap. február 4-ón kezdődik a könyvhónap. Ezen a na­pon tartják Hódmezővásár­helyen az első megyei me­zőgazdasági konyvankétot. A szegedi járás községei kö­zül február 10-én Zákány­széken, 12-én Szatymazon, 19-ón pedig Öttömösön ren­deznek ankétokat, előadáso­kat, illetve szakíró—olvasó találkozókat. Fejlesztik a zöldség• gyümölcs felvásárlást Á SZÖVOSZ igazgatósága mőzsön, Keszthelyen, Jászbe­megvitatta és elfogadta a rénvben és Salgótarjánban földművesszövetkezetek és a kezdik meg. különböző föld mű vessző vet- . kezeti szervek 1966. évi be- A falu91 kereskedelem fej­ruházási programját. Mint lesztésére szánt csaknem 60 ezzel kapcsolatban közöl- millió forint nagyobb részét ték, a program együtte- az eImúu években kialakí­sen 378.6 millió forin- . ,, ,..,..,.. , . . tot irányoz elő zömében tott eIla,asl központok kap­a zokLség-gyümölcsfelvásár- (MTI) lás, továbbá a falusi kereske­delem és a vendéglátóipar fejlesztésére. A beruházási keret jórésze — 214,9 millió forint — a felvásárlási üzem­ágnak jut, s ennek is a több­ségét — 70,8 százalékát — rak­tárépítkezésre használják fel. A terv szerint az év végéig befejeződik a makói, a szom­bathelyi, a miskolci, a győri, a szolnoki, a békéscsabai, a debreceni, az ózdi es a szent­endrei hűtőházas raktárak, valamint a bajai hagyma­hőkezelő és a füzesabonyi gyógynövényfeldolgozó épí­tése. Üj felvásárlási raktá­rak építését Egerben, Tolna­Az idén elkészül az első KGST-hajó A Magyar Hajó- és Daru- példánya készül el, ame­gyár export szempontjából lyekből a következő években továbbra is az ország leg- már nagy sorozatot gyárthat­fontosabb iparvállalata, ter- nak a Szovjetuniónak, mékeinek majdnem 80 szá- Egyik ilyen tengerjáró zaléka az idén is külföldi ^ 1500 tonnás KGST-hajó, rendelésre készül. Az 1966-ra ez méreteiben, korszerűségé­tervezett mintegy másfél- ben túlhaladja a jelenlegi milliárd forint értékű ex- 120o tonnást. A hozzávaló portárunak nagy részét a motorokat Jugoszlávia szál­Szovjetunióba szállítják, a utj* majd. Az első 1500 többi között 1200 tonnás tonnás tengerjáró az idén tengerjárókat, 1340 és 2000 készül el, s a sorozatgyártás lóerős tolóhajókat, öt- és fokozatos bevezetése után száztonnás úszó- és ötton- 1968-ban teljes egészében nás portóldarukat. A két or- kiszorítja a mostani 1200 szág szoros együttműködése tonnásokat. A Szovjetunió Tehetővé teszi, hogy a gyár részére az idén készül el a hosszú évekre előre tervez- 2000 lóerős tolóhajó új vál­ze exportját, az idén pél- tozata is, amelyet a szibé­dául két olyan hajó minta- riai viszonyoknak meg£ele" lóén képeznek ki. A Szovjetunión kívül egész sor más országból is érke­zett rendelés különféle ví­zijárművekre. Svédország­ba például egy göteborgi cégnek 1650 tonnás áruszál­lítót, Bulgáriának 100 ton­nás u szódarut, Csehszlová­kiának 1300 tonnás Duna­tengerjárót és 150 személyes vízibuszokat, az Egyesült Arab Köztársaságnak ön­járó uszályokat szállítanak. (MTI) Négy és fél millió négyzetméter szövet exportra A Kenderfonó és Szövő- portra. testvérgyárak ipari Vállalat újszegedi köz- együttműködése elősegítette pontjának tanácstermében azt is, hogy a szegedi ken­műszaki konferencián tár­gyalták meg a vállalat öt gyáregvségének idei feladatait. Beck Tamás igazgató-fő- idő előtt befejezték. mérnök szerint a három évvel ezelőtt nagyvállalattá összevont, s együttesen csak- lik a termelést. Folyamato nem hatezer dolgozót fog- san felújítják, korszerűsítik lalkoztató gyárak eredmé- az öt-hat évtizedes szövő­nyesen használták kl a bel- gépeket, illetve egy részü­ső kooperáció adta lehetősé- ket 20 külföldi automata ne­geket. Ez idő alatt például hézszövő-géppel váltják fel. a szövetexportot 54 száza- Az országban először a vál­lékkal növelték, s az idén lalatnál szerelnek fel új tí­pusú, olasz gyártmányú fo­nócentrifugákat. már több mint 4.5 millió négyzetméter áru kerül ex­telj A kukorica, a burgonya és a cukorrépa termelésének teljes gépesítésével már tavaly is foglalkoztak, de a leg­megfelelőbb gépiek végleges kiválasztásához még további kísérletekre van szükség. A három fontos szántóföldi növény komplex gépesítésének kísérleteit az idén a ta­valyi 10—500 holdnál jóval nagyobb területen, több ál­lami gazdaságban folytatják, s egyúttal megkezdik a szőlőtermesztés, a szénabetakarítás teljes gépesítésének vizsgálatát is. Az öt növény termelésének teljes gépesí­téséhez összesen 37 új gépet próbálnak ki. Tíz új lakberendezési áruház nyílik vidéken A bútorkereskedelem újdonságai A Belkereskedelmi Minisz- mennyiségét, a kisbútorok tórium illetékes főigazgató- választékát. Importból — ságának tájékoztatása szerint Csehszlovákiából. Lengyelor­az idén a bútorellátás, a szágból. az NDK-ból és Ro­mennyiséget és a választékot mániából — elsősorban vá­illetóen, tovább javul. Növe- lasztékbővílés céljából kár­lik a legkeresettebb kárpito- pitozott bútorokat, teljes zott bútorok részarányát, a szobaberendezéseket hoznak lakószoba berendezések be. Sikerült elérni, hogy az ipar az idén egyes szobabe­rendezéseket, szekrényeket, foteleket szétszerelve, doboz­ban szállít a boltoknak. Az ilyen bútorokat a vevő kíván­sága szerint az üzletben, vagy a lakáson állítja össze a kereskedelem. A szolgál­tatásokat egyébként, elsősor­ban vidéken, tovább bő'ií­tik. Az állami kereskedelem négy, a szövetkezeti pedig hat új, modern lakberendezési áruházat nyit vidéken az idén. Néhány bútorújdonságot, köztük 4—5 fajta hazai gyárt­mányú szobaberendezést hoz­nak forgalomba ebben az év­ben. Jócskán megkésve, csak az idén kerül az üzletekbe az. 1963. évi ipari vásáron első dijat nyert Modul-varia szobaberendezés. A különféle méretű, egyszerűen egymáshoz illeszthető zárt szekrényele­mekből és polcokból széles­ségben és magasságban egy­arant növelhető, akár egész falakat befedő bútorzatot le­het kialakítani, s így moder­nizálhatok még a régi épí­tésű legnagyobb méretű szo­bák is. Ehhez hasonlóan meg­kezdik az olyan konyha­bútorok árusítását, amelyek­kel apránként kitölthetők, ízlésesen, korszerűen beren­dezhetek a vidéken még di­vatos nagyméretű konyhák is. Az újfajta kárpitozott bútorok, elsősorban a fote­lek, a heverők, a lehető leg­nagyobb kényelmet igyekez­nek szolgálni. Egyebek kö­zött árusítanak maid lábtar­tós foteleket is (MTI) derfonó 100 millió forint ér­tékű rekonstrukcióját, a ter­munkáját, melós megszakítása nélkül, egy évvel a tervezett határ­A fonodák az idén több mint tíz százalékkal növe­Öt növény termelésének jes gépesítésén kísérleteznek II szakszervezeteit feladatai Csongrád megyében az 1966-os népgazdasági terv teljesítésénél A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának állásfoglalása A Szakszervezetek Csongrád megyei Ta­nácsa 1966. január 21-én kibővített ülésén vitatta meg a szakszervezetekre háruló feladatokat Csongrád megyében, az 1966-os népgazdasági terv végrehajtása során. Az 1966-os népgazdasági terv, amely szerves része harmadik ötéves tervünk­nek, további fejlődést biztosít Csongrád megyében gazdasági, kulturális és szociá­lis vonatkozásban, valamint kommunális ellátottság területén. A terv célkitűzéseinek érvényesítéséhez a tervvel összefüggő ár- és bérpolitikai intézkedések jó végrehajtásához a szak­szervezeteknek megfelelő segítséget kell nyűjtaniok. Ezért elsősorban a szakszerve­zeti tagok politikai aktivitását, felelős­ségérzetét kell növelni, hatékonyabb szer­vező, nevelő munka útján az ez évi fel­adatok végrehajtásáért. O A szakszervezetek termelést segítő munkájának ez évben is az MSZMP KB 1964. december 10-i határozatában megjelölt feladatokra kell irányulnia. Nem a terv mennyiségi túlteljesítését kell szorgalmazni mindenáron, hanem a tényleges népgazdasági szükségletek — belföldi, külföldi igények — maximális kielégítését, a gazdaságosságot, a minőség javítását, a termékek korszerűsítését. Ugyanakkor az elirányzott többlet terme­lésnek 80 százalékban a termelékenység­ből kell származnia. A szakszervezetek adjanak javaslatokat az üzemek műszaki — gyártás- és gyárt­mány — fejlesztéséhez a korszerű munka­és üzemszervezés megvalósításához. A munkaerőgazdálkodás feladatai közül elsősorban az improduktív létszám csök­kentéséhez, a teljesítménybérben dolgo­zók arányának emeléséhez adjanak több támogatást. Mindezen üzemi feladatok végrehajtá­sát elősegítő mozgalmi tennivalók, mint a szakszervezeti bizottságok vállalásai ke­rüljenek be a gazdasági vezetők által 1966-ra kidolgozott komplex intézkedési tervekbe. O A munkaverseny mozgalomnak tar­talmában és formájában egyaránt a tervben jelentkező új és nagyobb felada­tokra kell irányulnia. Az elmúlt év tapasztalatai szerint a munkaverseny legfejlettebb formája Csongrád megyében is a szocialistabrigád­mozgalom. A szocialista brigádok 1966­ban is követendő példát mutassanak a terv végrehajtásában, minőségi mutatói­nak teljesítésében. A Szakszervezetek Csongrád megyei Ta­nácsa javasolja, hogy a "munka verseny ben résztvevő dolgozók mindenekelőtt a szo­cialista brigádok vállalásaikat az ipar­ágak adottságai szerint a következők fi­gyelembevételével tegyék meg: — a munkaverseny az eddiginél még jobban irányuljon a minőségre, a minőség javítása ez évben is le­gyen a szocialista brigádok becsület­beli ügye; — az exportterv teljesítése szükség­letek szerinti túlteljesítése, az export­szállítások határidejének pontos be­tartása kapjon nagyobb hangsúlyt mind a szocialista brigádok, mind az üzemek, üzemrészek dolgozóinak kol­lektívájának vállalásaiban; — mind az egyéni, mind a kollek­tív verseny irányuljon az eddiginél jobban a takarékosságra, anyaggal, szerszámmal, munkaidővel, különösen az importanyaggal; — a szocialista brigádok adjanak javaslatokat a munka- és üzemszer­vezés tökéletesítésére, a gyártmány- és gyártási eljárások korszerűsítésére; — a szocialista brigádok az eddigi­nél több műszaki dolgozót, fiatalt, nőt vonjanak be soraikba. O Az SZMT külön felhívja az üzemi, a gazdasági és a szakszervezeti ve­zetőket, hogy jói készítsék elő az első ne­gyedévi tervismertető termelési tanácsko­zásokat. Január végéig műszaki konferen­ciákon határozták meg a termelőegységek­re lebontott tervfeladatokat A termelési tanácskozásokon viszont az eddiginél job­ban biztosítsák a dolgozók részvételét, ak­tivitását a feladatok megvitatásában. A termelési tanácskozásokat követően már­cius végéig meg kell tartani a szocialista­brigád-vezetők, kiváló dolgozók és kiváló újítók üzemi tanácskozását. Ezeken a tanácskozásokon a brigádok és egyének vállalásait az adott termelő­egység tervéhez igazítsák. Az újítók ta­nácskozásain az újítómozgalmat állítsák az 1966-os terv teljesítésének és a műszaki fejlesztés szolgálatába. O Már az év elején több olyan fel­sőbb intézkedésre kerül sor — kö­telező tervbemutatók csökkentése, új szál­lítási szerződések rendszere, új prémium­rendszer stb. —, melyek javítják a gaz­dasági irányítást, növelik a vállalati ön­állóságot és felelősséget. A szakszerveze­tek a munkahelyeken segítsék elő, hogy már az új intézkedések bevezetésénél összhangba kerüljön az egyén, a vállalat és a népgazdaság érdeke. O A kormány ár- és bérjellegű intéz­kedéseinek előkészítésében a szak­szervezeteknek országos szinten nagy sze­repük volt. Most a szakszervezeti bizott­ságokon van a sor, hogy az egyes üze­mekben, munkahelyeken részt vegyenek a kapott bérkorrekciók, bérfejlesztési ke­retek, általában az adott béralap>ok helyes alkalmazásában. Segítsék a szakszervezeti bizottságok, hogy a bérrendezések ösztön­zően hassanak a tervcélok megvalósításá­ra, s minden dolgozónál vegyék figyelem­be az egyéni teljesítményt, a felelősség súlyát, a szakképzettséget és a munkához való viszonyt. Szakszervezeti alapszerveink gondoskod­janak arról is, hogy az évi jóváhagyott bérfejlesztési keretet, valamint a létszám ésszerű csökkentése következtében megta­karítható béralap 70 százalékát (hivata­lokban 50 százalékát) úgy használják lel, hogy ahol kedvezőtlenek a munkavégzés feltételei, hiány van a munkaerőben, vagy a szakképzettség nincs elismerve a bér­arányokon évközben is javítsanak. A szakszervezti bizottságok segítsék elő, hogy a vállalatoknál az új prémiumrend­szer célkitűzései is érvényesüljenek. A prémiumösszegeket többletmunkáért, az eredmények terven felüli növeléséért, a népgazdasági célok maradéktalan érvé­nyesítéséért fizessék ki. O A szakszervezeti bizottságok ez év­ben is járuljanak hozzá sajátos ne­velőeszközeikkel a munkafegyelem javítá­sához, hassanak oda, hogy a munkaerő hullámzás tovább csökkenjen. O A vállalatoknál a gazdasági vezetők az eddiginél jobban biztosítsák a munkavégzés feltételeit, jobb munkaszer­vezéssel, anyaggal, szerszámmal stb. való jobb ellátással. A szakszervezeti bizottsá­gok is erre hívják fel a gazdasági vezetők figyelmét, s adjanak javaslatokat az üte­mes termelés megoldásához. O A szakszervezeti bizottságok határo­zottabban biztosítsák a törvények és rendeletek betartását, lépjenek fel a törvénytelenségekkel szemben, erősítsék a munkaügyi döntő bizottságok és társadal­mi bíróságok munkáját. Biztosítsák a tör­vényességet, a túlórafelhasználások te­rén is. © Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a dolgozók egészségének­és testi épségének érdekében hozott in­tézkedések következetesebb betartására. Szakszervezeti bizottságaink az 1966-os tervévben is követeljék meg a balesetel­hárítási, munkavédelmi rendszabályok be­tartását, és neveljék a dolgozókat önma­guk, és társaik testi épségének védelmére. A hozott intézkedések megkövetelik a társadalombiztosítási szolgáltatá­tások javítását is. A szakszervezti bizott­ságok egyrészt ismertessék az új rendel­kezéseket, másrészt szélesítsék a szolgál­tatások ellenőrzését minden munkahelyen. Vegyék figyelembe. hogy a családos üdültetés kiterjesztésével az üdültetés le­hetőségei bővültek. Ezért a szakszervezeti bizottságok fokozottabban biztosítsák az üdültetés jutalomjellegét, és ezzel is Ösz­tönözzenek a jobb munkára. O Az 1966-os népgazdasági feladatok maradéktalan végrehajtása igényli a szakszervezetek felvilágosító nevelő te­vékenységének javítását. Ezen keresztül érjék el, hogy minden dolgozó világosan lássa, hogy az osztályharc lő frontja a szocializmus teljes felépítésének időszaká­ban a gazdasági építőmunka. Mindenki munkakörétől. beosztásától függetlenül nagyobb felelősséget érezzen munkahelye, munkatársai és az egész ország ügyei, problémái iránt. Minden szakszervezeti fórumon ismer­tessék a párt célkitűzéseit, magyarázzák a tervvel kapcsolatos kormány intézkedé­sek jelentőségét. Ilyen célból használják fel a különböző szakszervezeti oktatási formákat is. © Az 1966-os népgazdasági terv vég­rehajtásában az új intézkedések realizálásában a szakszervezeteknek nö­vekvő feladataik vannak. Ezek ellátására képessé kell tenni a szakszervezeti tiszt­ségviselőket, ezért nagyobb gonddal kell foglalkoznunk szakmai, politikai képzé­sükkel, közgazdasági szemléletük erősíté­sével, rendszeres tájékoztatásukkal. A Szakszervezetek Csongrád megyei Ta­nácsa meg van arról győződve, hogy a szakszervezeti tisztségviselők nagy tábora az egész szakszervezeti tagság 1936 folya­mán is kiveszi részét a feladatokból é» segíti Csongrád megyei dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, a dolgo­zók életének gazdagítását. SZAKSZERVEZETEK CSONGRÁD MEGYEI TANÁCSA Csütörtök, 1966. február 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 i

Next

/
Thumbnails
Contents