Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-22 / 44. szám
Kétmillió szőlővessző A Balaton környéki szőlőtermelő gazdaságokban — többek között a Balatonbogiári Állami Gazdaságban is — már •v elején elkezdték a szőlőmetszést. Az eddig kimondottan tavaszinak minősített munka előrehozása, az eddigi tapasztalatok szerint nem árt a szőlőnek. Munkaszervezés és munkaerőgazdálkodás szempontjából viszont nagy előnyt jelent a gazdaságnak. A „tavaszi munkák" mellett tipikus téli munkát is végeznek a gazdaság dolgozói. Kétmillió szőlő veszszőt dolgoznak fel oltványkészítéshez, amelyből másfélmilliót saját céljaikra használnak fel. (MTI Foto - Balkor József felvétele) Á felszabadító hadsereg ünneplése Baráti találkozó a szegedi Fegyveres Erők Klubjában A szovjet hadsereg megalakulásának 48. évfordulója alkalmából tegnap, február 21-én, ünnepséget rendezett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság szegedi intéző bizottsága és a szegedi Fegyveres Erők Klubjának parancsnoksága a klub nagytermében. Az ünnepi esten megjelent Csukás István, az MSZMP Szegedi városi végrehajtó bizottságának tagja, Katona Sándor országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára, továbbá az MSZBT megyei és városi vezetői. Résztvett az ünnepségen az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatok képviseletében A. V. Pomazan gárdaezredes is. Az ünnepség szervező bizottsága vendégül látott munkásmozgalmi veteránokat és a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban részt vett szegedi harcosokat. Szóród János alezredes megnyitó szavai után dr. Bcretzk Péter főorvos, címzetes egyetemi tanár emlékezett meg a szovjet hadseregről és méltatta történelmi jelentőségét. Az ünnepi beszéd elhangzása után a Szegedi Nemzeti Színház művészei: Bókay Mária, Mucsi Sándor és Szabó Kálmán, valamint Szalatsy István karnagy színvonalas műsorral szórakoztatták a megjelenteket. korinai, ismerőssel tartják fenn a kapcsolatot, olyanokkal is, akiket a felszabadulás idején ismertek meg. A baráti találkozó résztvevői felidézték a múltat, elmondták egymásnak élményeiket, életüket, amely annak a szovjet hadseregnek a segítségével lett teljes, amelynek ünneplésére összegyűltek. A szegfűk „vallomása A szovjet pártmunkásküldöttség szegedi látogatásáról A hazánkban tartózkodó öttagú szovjet pártmunkásküldöttség M. O. Szladkovszkij elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága külügyi osztálya helyettes vezetőjének vezetésével — mint jelentettük — szombaton a késő délutáni órákban Szegedre érkezett, s a megyei páltbizottságon baráti eszmecserét folytatott a megyei és a városi pártbizottság vezetőivel. Vasárnap a delegáció Szegeddel ismerkedett, és az újszegedi Haladás Tsz-be látogatott Komócsin Zoltán elvtársnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának, Gyenes András elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztálya helyettes vezetőjének, dr. Komócsin Mihály és Siklós János elvtársaknak, a megyei pártbizottság titkárainak, Perjést László elvtársnak, a Szeged városi pártbizottság első titkárának és Papn Gyula elvtársnak, a városi tanács vb elnökhelyettesének társaságában. Délután a delegáció visszatért Budapestre, hétfőn pedig elutazott hazánkból. a földgáz szerepét a jövő fejlődésében. Sem a vendégeknek, sem a kíséretükben levőknek nem tetszett viszont, hogy az Odessza-negyedben egy-egy ház külső vakolata már megkopott, „kisír" a környezetből. Az Odessza-negyed házainak tetején sorjázó tv-antennák is szembetűntek. Ezzel kapcsolatban mondta el M. O. Szladkovszkij, hogy a Szovjetunió az elkövetkező években megvalósítja a televízióközvetitést óriási távolságokra is, a szputnyikok segítségével. A Széchenyi téren, a most még lombruhátlan vén platánok alatt járva, s később, az egész városnéző sétán fáradhatatlanul kérdezősködtek szovjet vendégeink Szegedről, életéről, az itt folyó munkáról. A magyarul is beszélő Ivanov elvtárs gyakran vállalkozott még a tolmács szerepére is. Lelkes barátja. Szegednek. Eléggé ismeri is a várost, mert már járt itt. Idézgette — mintegy megerősítést vagy ellenvetést várva — a város történetének egy-egy mozzanatát is. A Széchenyi téren, a Kárész utcán meg-megálltak röpke beszélgetésre egy-egy járókelővel. A szabadtéri játékok színhelyén elismerően állapították meg, hogy a játékoknak már nemzetközileg is rangja van. A megáradt Tisza partján lépkedve a gépkocsigyártás is szóba került. Ekkor újságolták a küldöttség tagjai, hogy a Szovjetunió a szocialista országokkal együttműködve a következő időszakban éveként 500 ezerrel, majd egymillióval több személyautó gyártását tervezi. „A Szovjetunió idén kezdődött ötéves tervének egyik célja az is, hogy az autógyártás nagyot lépjen előre". R Túl a Tiszán az Odesszalakónegyed különösen tetszett a vendégeknek. Fontosnak ítélték a hévíz felhasználását fűtési célokra, s Fehér asztalok mellett, jobbára fehérhajú emberek idézték fel a régmúlt emlékeit. László Sándor elvtárs, aki ma 79 éves, 1918 elején lepett be a Vörös Hadseregbe, amelynek nyolc hónapon át volt harcos katonája. Megsebesült, kórházba került, majd felgyógyulása után hazajött. Hiába jelentkezett azonban régi munkahelyén, a vasútnál, itthon akkor már az ellenforradalom állta útját minden becsületes ember érvényesüléHalász József elvtárs hadifogolyként már 1917-ben egyik szervezője lett a Vörös Hadseregnek. Orenburgban századnyi magyar egységet hoztak létre, amely azután a különböző frontokon 1919 május végéig harcolt. Akkor sokadmagával ő is hazaindult, de mire megérkezett, itthon megbukott a Tanácsköztársaság. Horváth Béla elvtárs Szibériában harcolt a forradalomért. 1921-ben jött haza. s élettársat is hozott magával. Számos szovjetunióbeli roMegkétszereződött a javító szolgáltatás öt év alatt 40 százalékkal nőtt a kisipari szövetkezetek össztermelése, a javítás-szolgáltatások értéke megkétszereződött, tavaly négyszer annyi építkezést végeztek a lakosság számára, mint 1960-ban — mondta Erdős József. az OKISZ elnöke a Magyar Sajtó Házában hétfőn megtartott sajtótájékoztatóján. A szövetkezetek működéséről elmondta, hogy összvagyonuk 2,2 milliárdról 4 milliárd forintra emelkedett. Az ország különböző részében működő 1142 ktsz-ben az elmúlt hetekben zajlottak le a vezetöségválasztá60k és a következő hónapokban kerül sor a területi és szakszövetségek, majd ezt követően az országos szerv, az OKISZ tisztségviselőinek újjáválasztására. (MTI) 1968-ig: automata interurbán magyar városok között Közvetlen kapcsolás Moszkvával, Berlinnel, Prágával, Varsóval — A híradástechnikai ipar mind a szocialista, mind a tőkés piacokon túlteljesítette 1965-ös tervét. Az idén, lényegében, a múlt évben megkezdett munkák továbbfejlesztésén dolgozunk — mondotta Budai Lajos, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár telefontechnikai fejlesztés' osztályának vezetője. — Ezek közé tartozik egy nemzetközileg nagy jelentőségű feladat. A KGST-ben Csehszlovákiára bízták, hogy országok közötti távválaszto (távkapcsoló) automata rendszert építsen ki. Ennek eredményeképpen Berlin, Prága, Moszkva és Varsó között már félautomatikus telefonösszeköttetés létesült. így például, a prágai telefonközpont kezelője, a moszkvai központ megkerülésével közvetlenül a moszkvai hívott számra tudja kapcsolni. — A csehszlovákok most hozzánk is eljuttatják ezeket a berendezéseket és a magyar híradástechnikai ipar elkészíti a hozzájuk szükséges kapcsológépeket. A posta tervei szerint 1968-ig mi is fokozatosan létrehozzuk ugyanezt a félautomata rendszerű kapcsolatot Berlinnel, Prágával, Moszkvával és Varsóval. Ugyancsak 1968-ig több városban vezetik a hazai távválasztást: a kapcsolt városok előfizetői egymást automatikusan — központ segítsége nélkül — hívhatják. A most lezárult kísérleti szakasz során először Pápa, Veszprém. Miskolc és Budapest között alkalmaztak közvetlen automatikus kapcsolórendszert. S ma már például a miskolci előfizető este tíz óra után, az interurbánközpont kezelőjének beavatkozása nélkül, közvetlen feltárcsázhatja budapesti ismerősét, Budapestről egyelőre még nem hívhatók ugyanígy a pápai, veszprémi és miskolci számok. Ez évben a rendszert tovább fejlesztik és néhány év múlva a posta már több várost is bekapcsol így az országos helyközi telefonhálózatba. — Idén még csak kisebb mértékbén, jövőre azonban már fokozottabban látják el a kisebb helységeket is automatikus telefonközpontokkal. Ez megszünteti majd az eddigi visszás helyzetet, hogy a falusi postahivatalok bezárása után nem lehet a községekkel telefonkapcsolatot teremteni. Az újszegedi Haladás Tszben Fodor István tsz-elnök, Szécsi József, a tsz párttitkára, Bortliaiser Antal föagronómus és Hegedűs Gyuláné főkönyvelő fogadták a vendégeket. Fodor István tájékoztatott a tsz életéről. — Ha nem ..államtitok'' — mondta tréfálkozva, derültség közben M. O. Szladkovszkij — akkor arra kérünk választ, hogy mennyit keresnek ebben a tsz-ben a tagok? Meg: vannak-e kilépők a tsz-ből? Á gyors válasz: átlagosan egy-egy tag évi jövedelme 17 ezer 177 forint volt a legutóbb. Ehhez jön még a háztáji gazdaság jövedelme. Senki nem akar a tsz-ből elmenni, sőt új és új jelentkezők vannak. A Haladás Tsz-ben szorgalmasan és nagy szakértelemmel dolgoznak a tagok. Esztendőkkel ezelőtt, 1949ben neve); kertészemberek szövetkeztek itt. Ma korszerű gazdaságuk van. s őszintén vallják, hogy jobban, könynyebban élnek, mint egyéni gazda korukban. A vendégek végigjárták az üvegházakat, ahol bimbóznak a csodálatos szép szegfűk. Megállapították: — A szép szegfűk, virágok is a tsz-gazdálc hozzáértéséről, gondos munkájáról vallanak. A szegfűcsokor pedig, amit a búcsúzásnál a tsz-gazdák képviselői nyújtottak át a vendégeknek, az irántuk és az egész szovjet nép iránt érzett szeretetről vallottak. Morvay Sándor Nyugdíjpótlék A Szeged és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet nyúltenyészto társulásában hetven kistenyésztő egyesült korábban. Azóta is tapasztalják: érdemes volt szervezkedni. A főldművesszövetkezet igen jó árat fizet: Tizenöt forint áll a szerződésben kilónként, azonban február 1-től június l-ig minden évben kiemelt árakat, 17—19 forintot kapnak. Ugyanakkor az állománynak megfelelően takarmányjuttatásban is részesülnek. Boros Mihály újszegedi nyugdíjas banktisztviselő továbbtenyésztésre állít elő német nagyezüst fajtákat. Tíz anyanyula van, s egy ivadékért háromhónapos korban 80 forintot kap. Mint mondotta, eredeti célja az volt, hogy nyugdiját kiegészítse annyira, mint korábban a fizetése volt. S mindez sikerült. (Somogyiné felv.) A könyv és a tapasztalat együtt jó Mezőgazdasági könyvkiállítás Ottömösön A két kis asztal körül, ahol Ács Kovács Árpád iskolaigazgató és Muskó István boltvezető kínálja a legfrissebb mezőgazdasági szakkönyveket, néhány parasztgazda vallatja a rögtönzött könyvkiállítást. — A szőlőtermesztésről és telepítéséről van-e valami? — kérdezi Katona Illés, az öttörnösi Magyar László Tsz brigádvezetője. — Nekem meg olyan kéne, ami az általános növényvédelemről szól — bogaiassza a szép könyveket Kovács Gyula bácsi. Olyan ember, akinek arcára van írva dolgos, paraszti sorsa. Ám a tudománya nem. Pedig — amint a könyvesek megjegyzik — kis házi könyvtárravalót gyűjtögetett össze Gyula bácsi. Mégpedig a gyümölcsös szőlőtermesztéshez kölcsönzi a könyvek tudását, hiszen több mint tíz éve egyholdas kertjében e szakma tanulójául szegődött. Hogy mire jó a könyv? .. . — Több fejben több ész van, ugye... — már így mondják. Nahát a könyv is valami ilyenféle. A gyakorlatban sokszor olyan kérdésekbe ütközünk, amiben csak a szakkönyv segít ki — magyarázza, s hangján érzem, az arcán láim, hogy van e fejben isztes oltára a tudományiak. Valami ugyanis átfűti I lényét, mikor erről beszél. Persze nem alázatoskodással, hiszen nyomban hozzáteszi: — A gyakorlat azonban erősebb; mi, akik hosszú évek óta a gyümölccsel vesződünk, olyan dolgokra is rájöttünk, amit a nagy szakemberek se tudnak . . . De hát ez se megy elmélet nélkül. Valahogy a kettő együtt jó — így elmélkedik, miközben gyülekeznek az emberek a művelődési otthonban, hogy meghallgassák a baracktermesztés tudós szakértőjének előadását. Nos, itt az alkalom, hogy a mezőgazdasági könyvhónap öttörnösi rendezvényén is öszszemérjék erejüket a gyakorlat emberei és a tudomány viselői. 2 A brigád vezető már a padsorokban üldögélő emberek között várja az előadás megkezdését. Katona Illés kissé szabódik a riporteri kíváncsiskodás miatt, mert olyan ember ő. aki nem szereti, ha „az újságban pellengérezve van". De hát brigádvezető, s nemcsak a maga, hanem a keze alatt dolgozó emberek munkáján is lemérheti, milyen segítség a szaktudás; amannak megszerzésében pedig a könyv. — Az emberek kicsiben tudipak bánni a gyümölcscsel, de nagyüzemi módon már nem. Olykor beszélgetünk a brigádban, hogy mit is mond erről a szakkönyv .. . Meg, ugye, a növényvédelem szinte új és állandóan változik. Könyv nélkül sohasem érheti uvol magát benne a parasztember — magyarázza halkan, mert az előadó már az asztalnál foglalt helyet. A mezőgazdasági könyvhónap alkalmából sok szakkönyv gazdára talált Ottömösön; az iskolaigazgató mintegy 3600 forint értékű könyvet adott el. Az előadó, Klausz József — aki életét a baracktermesztés tudományának szenteli és külföldi országokat is bejárt, hogy kifürkéssze a baracktermesztés titkait — egyszerűen, közérthetően magyarázza: hogyan kell biztosítani a fa életének egyensúlyát a gyökérzet és a korona összhangjának megteremtésével, hogyan kell tiszteletben tartani a fa „egyéniségét" a koronaalakításban, milyen nagy tudomány (erre a tavalyi év is példa) a lombozatot megőrizni szakszerű növényvédelemmel... Minden arc, minden szem merő figyelem. Száraz tudomány? — latolgatom; száraz a hozzá nem értőnek! De akiket sokéves gyakorlat intett a tudomány szavának tiszteletére, azoknak izgalmas előadás, akár egy felfedező út. B. Ö. Kedd, 1966. február 32. DÉL,MAGYARORSZÁG 3