Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-22 / 44. szám

Megérkezel! Indiába a magyar küldöttség EB?* VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK Vasárnap délután a ma­gyar miniszterelnök külön­repülögépe megérkezett az indiai főváros Palam repü­lőterére. A gépből kilépő Kállai- Gyulát virágfüzérrel és meleg kézszorítással fo­gadta Indira Gandhi asz­szony, India miniszterelnöke, Szvaran Szingh külügymi­niszter és a kormány több más tagja. Hoszonnyolc fokos, kelle­mes melegben kísérte Indira Gandhi Kállai Gyulát a dísz­emelvényre. A himnuszok elhangzása után Kállai Gyula a díszalakulat pa­rancsnoka kíséretében meg­szemlélte az indiai hadsereg különböző .fegyvernemeinek képviselőiből álló alakula­tot, majd fogadta a kor­mány tagjainak és a diplo­máciai képviseletek vezetői­nek üdvözlését. Üdvözlft szavak a repülőtéren Ezután a két kormányfő a mikrofonhoz lépett. Indira Gandhi asszony rövid üd­vözlő beszédében kijelen­tette, hogy Magyarország a nemzetközi fórumokon min­dig a béke megszilárdításá­ért emelt és emel szót, s az indiai kormány és nép re­méli: ez a látogatás hozzá­járul a béke megerősítésé­hez. a két nép barátságának elmélyítéséhez. Kállai Gyula válaszában megköszönte a meleg baráti szavakat és a szívélyes fo­gadtatást. — Kormányunktól és népünktől azt a megtisz­telő megbízatást kaptuk — mondotta —, hogy tolmá­csoljuk az Indiai Köztársa­ság kormányának és népé­nek a Magyar Népköztársa­ság kormánya és népe ba­ráti üdvözletét és jókívánsá­gait. Örömmel fogadtuk el megtisztelő meghívásukat, hogy látogassunk Indiába, ebbe a hatalmas távoli or­szágba, amelynek nemcsak múltja nagy és dicsőséges, hanem napjainkban is világ­szerte tekintélyt és tisztele­tet vívott ki magának népe felemelkedéséért, a népek barátságáért és a világbéke megőrzéséért kifejtett erő­feszítéseivel. A kora esti órákban Kállai Gyula látogatást tett Indira Gandhi házában. Helyi idő szerint este nyolc (magyar idő: délután fél négy) óra­kor Indira Gandhi viszonoz­ta a látogatást. Este az in­diai miniszterelnök vacsorát adott a magas rangú vendég tiszteletére. A vacsorán Indira Gandhi és Kállai Gyula pohárkö­szöntőt mondott. Indira Gandhi pohárköszöntftje Az indiai miniszterelnök kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy a magyar kor­mányfő látogatása sokkal közelebb hozza egymáshoz a két országot. A tárgyalások nemcsak kölcsönösen előnyö­sek iesznek, hanem egyszer­smind elősegítik az egész világ békéjét és a népek jobb megértését. — Önökkel együtt szeret­jük a békét és hiszünk a különböző társadalmi beren­dezésű országok békés egy­más mellett élésében — folytatta. — India és Ma­gyarország hisz abban, hogy lehet és kell is munkálkodni az egyszerű emberek jólété­ért. A magyar—indiai kapcso­latokról szólva Indira Gan­dhi utalt arra. hogy a két ország több egyezményt ké­szül aláírni a kereskedelem, a légiforgalom, a tudomá­nyos és műszaki együttmű­ködés kérdéseiről. Mindezek a megállapodások és a kü­szöbön álló megbeszélések arra hivatottak, hogy sokkal közelebb hozzák egymáshoz a két országot. Gandhi asszony köszöne­tet mondott azért a segítsé­gért, amelyet Magyarország nyújt Indiának, majd remé­nyét fejezte ki. hogy a két ország továbbra is együtt fog működni sok terv és prog­ram megvalósításában. Kállai Gyula válasza Kállai Gyula válaszában a tcbbi között kijelentette: Hivatalos indiai—magyar tárgyalások kezdődtek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 44. szám Ara: 50 fillér Kedd. 1066. február 22. Győri Imre elvtárs a fábiání zárszámadó közgyűlésen Vasárnap zárszámadó közgyűlést tartott a fábián­sebestyéni Kinizsi "Esz, amelyen Bertus Pál, a szövetkezet elnöke ismertette az elmúlt évi gazdálkodás kiemelkedő eredményeit, ugyanakkor beszámolt a problémákról is. A zárszámadó közgyűlésen részt vett és felszólalt Győri Imre elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, aki elismerését fejezte ki Fábiánsebestyén dolgos termelőszövetkezeti parasztságának, valamint szólt azokról a növekvő feladatokról is, amelyek Csongrád me­gye mezőgazdasága előtt az idei gazdasági évben állanak. m Állandó őrszolgálat a gátakon Tovább apadnak a be.vizek A Tisza változatlanul to- Alsótiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóságon megerősítették: a tsz-ek saját területükről (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) India fővárosának repülőterén: Indira Gandhi miniszterelnök és Kállai Gyula, a ma­gyar küldöttség vezetője — Jóleső érzéssel tölt el bennünket a küldöttségünk irányában megnyilvánuló ki­tüntető figyelem és szívé­lyesség, amelyben a népeink közötti barátság fejeződik ki. — Megelégedéssel állapít­juk meg. hogy az utóbbi években India és Magyaror­szág kapcsolatai az élet szá­mos területén megerősöd-, tek. A két ország vezétőinek személyes érintkezései is egyre gyakoribbá válnak. 1960-ban, illetve 1963-ban kötött kereskedelmi megál­lapodásunk eredményekép­pen a kölcsönös előnyökön és egyenjogúságon alapuló gazdasági kapcsolataink erő­teljesen fejlődtek. Az afro­ázsiai térség fejlődő orszá­gaival folytatott külkereske­delmünkben az Indiai Köz­társaság áll az első helyen. A közelmúltban folytatott újabb tárgyalásaink alapján kötendő kereskedelmi meg­állapodás örvendetesen to­vább erősíti gazdasági együttműködésünket. — Kormányunk és népünk arra törekszik, hogy a békés egymás mellett élés elvének és gyakorlati politikájának megfelelően baráti kapcsola­tokat létesítsen és ápoljon a világ minden népével. A vi­lág közvéleményét foglalkoz­tató alapvető kérdések meg­ítélésében kormányaink né­zetei sok tekintetben meg­egyeznek. — A jelenlegi nemzetközi helyzetben létfontosságú va­lamennyi békeszerető ország — köztük a feledhetetlen emlékű Nehru miniszterel­nök szellemében el nem kö­telezettségi politikát folytató India — összefogása a ter­monukleáris világháború ki­robbantásának megakadá­lyozása és a nemzetközi bé­ke biztosítása érdekében — mondotta Kállai Gyula, majd a magyar és az indiai nép barátságára emelte po­harát. Látogatás India elnökénél Hétfő reggel. Kállai Gyula és a magyar küldöttség tag­jai lerótták kegyeletüket áz indiai nép nagy vezetői — Gandhi, Nehru és Sasztri emléke előtt. Kilenc óra után néhány perccel érkezett meg a küldöttség gépkocsioszlopa a Radzsagathoz. Mahatma Gandhi emlékművéhez. Kál­lai Gyula piros-fehér-zöld szalagos koszorút helyezett el a szürke márvány tömbön. A déli órákban Kállai Gyula az elnöki palotában felkereste Radhakrishnant, India elnökét, aki néhány évvel ezelőtt Budapesten is járt és az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdok­torává avatták. A világhírű tudós és államférfi szívélye­sen fogadta a magyar vendé­geit, majd rövid beszélgetés Után ebéden látta vendégül Kállai Gyulát és a küldött­ség tágjaií.. Hétfőn délután Indira Gandhinak, az indiai parla­mentben levő dolgozószobá­jában megkezdődtek a hiva­talos magyar—indiai kor­mányközi tárgyalások. Kállai Gyula hétfőn este Delhiben, az Asoka Szálló éttermében vacsorát adott" Indira Gandhi miniszterel­nök tiszteletére- ­vább árad, s Csongrád me­gyében végig az árvízvédel mi töltéseken még mindig mindenütt kellő erővel íog­fennáll a másodfokú árvíz- tak a talajvizek elvezetésé­védelmi készültség. Az al­pári nyári gátnál viszont hez. A Kurca-rendszeren. már harmadfokú készültséget Mindszenten és Szentesen rendeltek el, s a védekezést rövidesen befejeződik a teljes a tiszakunsági társulat végzi, biztonságot nyújtó, ideiglene­Állandó őrszolgálatot tarta- sen elhelyezett szivattyúál­nak, s ahol a legkisebb buz- lások kiépítése. A munkát gár is jelentkezik, rögtön lo- változatlanul éjjel-nappal kalizálják. folytatják. A Tisza jobb partján a A Veker- és a Ludas-ér , , . , , ... , , elzárását feloldották és így a belvizek tovább apadnak, s 67 általában sehol sincs aka­dály, hogy a földekről a csa­tornákba vezessék a vizet. Ez a helyzet vonatkozik a kübekházi térségre is. A csa­tornák itt is befogadóképe­sek, s különösen örvendetes, ; mint ahogy tegnap ezt az Pankotán, vr'smint a Csere­bökényben visszatartott vi­zek elvezetése a vetésekről mC£tovorsult. Teljes erővel folyik Hódmezővásárhely térségében az úgynevezett pusztai, csomorkányi és ka­kasszéki részeken is a visz­szatartott vizek elvezetése. A12 milliótól a 28 millióig A MÓRA FERENC TSZ KÖZGYŰLÉSÉRŐL Hétfőn delelőtt ismét je­lentós esemény színhelye volt a szegedi Vörös Csillag Filmszínház. Ezúttal a Móra Ferenc Tsz gazdái jöttek össze zárszámadó közgyűlés­re. Ez a nap nemcsak gazda­sági. hanem egy kicsit a kommunista politika száma­dás napja is volt. Deák Béla elvtárs, a városi párt-vég­rehajtóbizottság tagja, a párt­bizottság osztályvezetője ré­gi, személyes élményként em­lítette: amikor maga is „agi­tálni" járt a szegedi gaz­dákhoz — hogy hallgassanak a part szavára, mert az joi akar nekik — sokan meg­kérdezték tőle: vajon talál­kozunk mi még évek múl­va is? Érdemes volt... Nos. ez a mostani volt az a találkozó, amikor a Móra Ferenc Tsz gazdái visszaiga­zolták: igen, érdemes volt hallgatni a pártra. Nagyszerű lett volna, ha a' szegedi gyárak munkás­küldöttei is látták, hallották volna ezt a közgyűlést. A Mó­ra Ferenc Tsz két évvel ez­előtt két kis tsz egyesülésé­ből született. Ezeknek a kis szövetkezeteknek az ered­ménjei sem voltak rosszak. Tulajdonképpen ma is meg­felelnek az országos színvo­nalnak. Azonban most mégis több mint 100 százalékos eredményjavulásról adtak számot ugyanazok a gazdák, bizonyságául annak, hogy jó szakmai, politikai vezetés mellett még mindig felbe­csülhetetlen tartalékai van­nak mezőgazdaságunknak, íme a számok: 1963-ban a két kis tsz együttes termelési értéke 12 millió forint körül mozgott. Egy évvel az egye­sülés után az új vezetőség nem kevés bátorsággal 25 millió 682 ezer forint értékű árutermelést tervezett. Es végül változatlan nagyságú területről 23 millió 565 ezer forinttal számoltak el. (A tsz összes területe 3 ezer 568 hold, ebből közös szántó 2 ezer 241 kataszteri hold, a közös munkában részt vettek 340-en.) A tsz minden hold közösen müveit területére 9 ezer 678 forintnyi új terme­lési érték jut. Egy dolgozóra 19 ezer forint előtt a kedvezőtlen időjárás szágos rekord született itt. volt az oka. Takarmányrépá- 566 mázsa átlagtermést éri-'­ból azonban alighanem or- el holdanként. A nagyüzemi „csirkegyár" hatása szas és igen tartalmas volt. Többször is megtapsolták. Például akkor is, amikor be­jelentette az elnök, hogy a fűszerpaprika-termesztők 42 forintos átlag-munkaegysége­ikre még egységenként 8 fo­rint 40 fillér prémiumot kap­nak és 2 forint prémiumot fizetnek egységenként a bú­zatermesztésben résztvevők számára is. Általános helyes­lésre talált a vezetőségnek az a szándéka is, hogy be­vezetik a hűségjutalom rend­szerét. S a jól dolgozó szö­vetkezeti gazdáknak már most évi jövedelmük 3—5 százalékát, hűségjutalomként kifizetik. Erre a megnöveke­dett közös vagyon a jövőben is kellő biztosítékot ad. Meg­jegyzendő, hogy a közösség összes vogvona az 1963. évi 21 millió 97 ezer forintról a mult év végéig 48 millió 714 ezer forintra gyarapodott Megkétszereződött a teher­mentes tiszta vagyonrész is, miközben a biztonsági alap­ra 873 ezer forintot -tartalé­koltak. . Nagy utat tett meg ez a közösség tavaly az állatte­nyésztésben is. Mint fő ter­melési profilt megteremtet­ték a korszerű nagyüzemi csibehizlalás feltételeit. Elöl­járójában 268 ezer 850 csir­két terveztek felnevelésre. Végül is 279 ezer 776-ot ad­tak el a fogyasztóknak, 3 ezen 710 mázsa súlyban. Az új szövetkezeti „csirkegyár" színrelépése a szegedi piaco­kon mintegy 3 forinttal csök­kentette a vágóbaromfi ko­rábban kialakult kilogram­monkénti árszintjét. S itt nem lehet elhallgatni, hogy az új üzemnek ez az első esztendeje volt, amikor a gazdak még az alapvető ter­melési tapasztalatoknak is híján voltak. Termelés köz­ben sajátították el a nagyüze­mi csibehizlalás mesterségét. Ennek ellenére egy-egy kilo­gramm hús előállításához éves szinten 2,65 kilogramm takarmányt használtak fel s ehhez hasonló eredmény or­szágosan is ritkaság. Az elnöki beszámoló hosz­A gazdák jövedelme — bár szépen növekedett — megközelítően sem emelke­dett olyan nagyot, mint ma­ga a termelés. Mégis boldog volt itt mindenki tegnap. Két év\ el ezelőtt az egy dol­gozóra jutó évi személyes jövedelem atlagosan 13 ezer 478 forint volt. Egy eszten­dővel az egyesülés után 15 ezer 335 forint, és most 19 ezer 132 forintig emelkedett. Szili Antal, a tsz elnöke a fokozatos növekedés mérle­gének másik oldalán bemu­tatta az új termésátlagokat, melyek még Szegeden is szo­katlanok egy kicsit. Külföldi búzafajtákból tavaly 15 má­zsát terveztek holdanként s ténylegesen 24.8 mázsát ter­meltek. A kisebb hozamú, hazai fajtákkal együtt is 22.3 mázsa a tsz tavalyi átlag bú­zatermése. A legfigyelemre­méltóbb talán a kukorica. A tervezett 16 mázsa májusi morzsolttal szemben — pe­dig a belvízkárok miatt csak június végén tudták befejez­ni a vetést — 23,39 mázsa holdankénti száraz szemter­mést értek el. Fűszerpapri­kából 40 mázsát terveztek, s ténylegesen 44,6 mázsát ér­tékesítettek 100 hold átlagá­ban. Némi lemaradás kelet­kezett burgonyából és ősz* árpából. Ennek mindenek­Köszönet egymásnak Deák Béla elvtárs nagyon érdekes következtetést vont le felszólalásában. Mint mon­dotta, ezek a kimagasló si­kerek akkor születtek, ami­kor az időjárás éppen a leg­rosszabb feltételeket diktál­ta. Következésképp már egy közepes időjárás mellett is a termelési eredmények még jobbak lesznek. Ez komoly biztosíték arra, hogy a Móra Ferenc Tsz gazdái a hozzá­juk fűzött reményeket be­váltják a jövőben is. Ezúttal nem volt nagy vi­ta, hiszen mindenből több lett, mint amennyit vártak az emberek. Érthető, hogy akik felszólaltak, leginkább köszönetet mondtak egymás­nak. Méltán hangzott a kö­szönet a Dél-Alföldi Mező­gazdasági Kísérleti Intézet számára is. Ugyanis azt a termelési programot — me­lyet itt eddig megvalósítot­tak, s tovább folytatnak — annak idején az intézet üzemszervezési osztályának segítségével dolgozta ki az igazgatóság S most e zár­számadás kapcsán nemcsak a tsz gazdaközössége, veze­tősége, hanem ők, a mező­gazdasági tudományok elmé­leti művelői is jelesre vizs­gáztak a közvélemény előtt Cscpi József 4 * u

Next

/
Thumbnails
Contents