Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-20 / 43. szám

A SZOT levele Tudósok *5®'<e!<on^erenc'®Ía Szegeden Sukarnóhoz Szombaton Brutyó János, a SZOT elnöke továbbá a SZOT elnökségének több tagi a, fölkereste az Indonéz Köztársaság budapesti nagy­követségét. Átadták a nagy­követnek a SZOT elnöksége­nek Sukarno köztársasági elnökhöz írt levelét, amely hangot ad a magyar szerve­zett dolgozok mély aggodal­mának és tiltakozásának az Indonéziában lejátszódó ese­mények és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom el­ismert vezetője, Njono elleni igazságtalan per miatt. Az Országos Béketanács tavaszi programjaiból Művészeti dijak ­kollektív javaslatra Az üzemekben, intézmé­nyekben a napokban nyilvá­nos gyűléseken vitatják meg a dojgozók, kiket javasolnak a Szakszervezetek Országos Tanácsa idei művészeti dí­jainak kitüntetésére. Az évenként kiosztásra kerülő díjakat azok az irók és mű­vészek nyerik el, akik — eltett, hogy a dolgozok életét színvonalasan ábrá­zoló, korszerű műveket al­kottak — szoros, állandó kapcsolatban állnak a mun­kásokkal: segítik mű velődé ­süket Az Országos Béketanács most kidolgozott részletes munkaprogramja azt ígéri, hogy békemozgalmunk 1906­ban is méltón kiveszi részét a békeszerető embermilliók világméretű összefogásából, a háborús gyújtogatok, az agresszorok megfékezésére kibontakozott akciókból. Az idén i.s megrendezik a béke magyar híveinek im­már hagyományos tavaszi demonstrációját. A május 9-én megnyíló eseménysoro­zatot. megelőző napokban ünnepi ülést tart az Orszá­gos Béketanács. Ezt köve­tően az ország minden me­gyéjében békenagygyűléseket és baráti találkozókat tarta­nak, majd csoportos beszél­getések és kisebb-nagyobb más összejövetelek, valamint kiállítások százain méltatják a békeszerető embermilliók összefogásának jelentőségét, és adnak hangot békeakara­tának. Az eseménysorozat idősza­kában az Országos Béketa­nács tudományos bizottsága és a Hazafias Népfront bu­dapesti bizottsága neves közéleti személyiségek ás szakemberek részvételével vitat rendez az európai biz­tonságról ós a német kérdés­ről. A következő hónapokban országszerte megemlékeznek a béke-viláfimozgalom idei ünnepeltjeiről. Veszprém­ben és Szegeden megrende­zik a magyar tudósok bé­kekonferenciáját. Kiállítások sorozatán mutatják be a hős vietnami nép életének és nagyszerű helytállásának dokumentumait. Másodfokú készültség a Tiszán Tovább árad a folyó — Apad a belvíz A Tisza vízállása Vásáros- ra menjen, amerre az em- újabb nagy teljesítményű naménynál apad, a tokaji, ber akarja. szivattyúkat állítottak be. szolnoki, és szegedi szaka- Az Alsó-tiszavidéki Víz- A mátyáshalmi csatornán szón viszont árad Csongrád ügyi Igazgatóság tegnapi je- erőteljesen eresztik le a megyében a vízállás 7 me­ter fölött van, s ennek kö­vetkeztében ezen a szaka­lentése szerint további te- zet az eddig visszatartott íületeket nyertek vissza a belvíztől. Ha így marad az részekről, különösen a cso­morkányi területről. Ezzel szon másodfokú árvízvédel- időjárás ós jelentős meny- Csongrád megyében könr mi készültséget rendelt el az Alsó-tiszavidéki Igazgatóság. Az szolgálatban 500 ember '.esz részt, tettek a legsúlyosabban ért területek vízelvezetésén. Forgó László, az Alsó-ti­szavidéki Vízügyi Igazgató­nyiségű csapadék nem esik. Vízügyi akkor a hátralevő vízzel állandó már sikeresen megbirkóz­nak. A Kurcánál a Veker 30 gépjármüvei, főcsatorna elzárását felol­Az alpári nyári gáton már dották és rávezették a Kur- ság vezetője elmondotta védekeztek számítva, hogy cára a főcsatornán vissza- hogy míg mas területeken' a jelzettnél nagyobb vízállás tartott vdaeke . Ezzel az a küszködnek a vízelvezetés­cél hogy a következő lep- se, addi a ^ jobb t_ csőben visszatartott vizeket ján lev5 részeken mjr a is fokozatosan leengedjek a vetésekről. A vásárhelyi pusztán várható. Az előre szí tett surrantókon eresztő helyek a hullámtér­ben) lokalizálják a vízfo­lyást. kényszerítik hogy ar­elké­(vízbe- csőben Ai esztendő jól kezdődött Kiss István kubikos. Lőrincz Pál kubikos. Bíró György kőműves. Gábor István segédmunkás. Építőmunkások, kérges te­nyérrel, szókimondó termé­szettel. Este újságot böngész­nek a rókusi szálló könyv­társzobájában. Kiss mondja: — Amikor a pesti hidak­nál dolgoztunk valamikor, egv pengő volt a heti albér­let. Hatvancentis priccs, ha felkeltünk a deszkát is fel kellett hajtani, hogy hely le­gyen a háziasszonynak. — Hajaj, rrri volt akkor és mi van ma — néz fel az új­ságból Lőrincz. A beatles fri­zurás Gábor maga elé me­reng, nincs se pro, se kontra. Bíró ellenkezik: — Most 1966-ban vagyunk, Pista bácsi! Amit mond. az harminc évvel ezelőtt volt. Gondolom harminc év múl­va. 1996-ban megint más­képp lesz. Erre a megjegyzésre a két Idősebb kubikos nem szól semmit. Talán lelki szemeik előtt végigpereg a mindszen­ti kubikos társadalom haj­dani hánvatott élete, kínló­dása. Lőrincz Pali bácsi a Boráros téri hídnál kezdte annakidején, s utána végig kubikolta a Balaton partját. — Vittük a talicskát. az ásót. a lapátot, egyszóval a teljes felszerelést. A tegna­pot. meg a mát nem lehet egy lapon emlegetni — nagy zörgéssel lapoz az újságon Lőrincz Pál. Bérrendezés után építőmunkások között 400 forinttal gyarapodtunk tételeiről viszont alig van Az üzemi kaján egv negyve- fogalmuk az embereknek, net emeltek, nem sokat je- Üjból Lőrincz beszél; lent a költségvetésemben. — Volt egy egész napos Az üzemi étkezésen egy értekezlet, meg termelési ér­kis vita kerekedik. Kiss azt tekezlet is. de erről nemigen mondja, hogy nem csákány­forgató embereknek mérete­zik. csak az a jó benne, hogy van naponta meleg étel. A pótlást az otthoniból kell biztosítani. Viszont megnyug­tató, hogy van miből pótlást hozni. — Kettő mázsán felül volt a hízóm — feleli Kiss István. — Az is elfogy egyszer — szóltak ... vagy csak mi nem értettük? Azt is mondják, hogy majd április egytől. Ez nem világos. A többiek sem tudnak vi­lágosabb magyarázattal szol­gálni, inkább Gábor beatles frizuráját veszik célba. — Most mondja!? — mo­solyog az idősebb generáció. Bár a huszonegy éves Bíró tekint fel a lapból Lőrincz. is nevet, Gábor viszont dur­A fiatalabbakat nemigen cás: foglalkoztatja ez a téma. Gá­lx>r István a makói tanyavi­lágból érkezett az építőipar­ba. Ügy hallotta, átképzős lehet. majd szakmunkás. Másfél éve dolgozik itt, de nem lett szakmája, segéd­munkás. — .Tövedelme? — Ezernégyszáz volt. — S ezután? — Mivel nőtlen vagyok napi tíz forinttal emelkedik, az 250 havonta, tehát 1650-re számítok... Gáborék öten vannak test­vérek. de odahaza csak egy kishúga vár ellátásra. A fi­zetését hazaadja, hetente 100 —120 forint zsebpénzt tart Nem a haj teszi az em­bert ... Igaz? — Igaz — mondom vigasz­talásul. — Egyébként levágatom. Ilyen is volt és kész. — A munka a fontos — nyugtáz Kiss —, csak lehes­sen dolgozni, ne úgy mint januárban. Havat kapartunk az Odesszában, tíz négyzet­méterenként egynyolcvanért. Csip-csup munkával nincs kereset. A szép szállóról sokat be­szélnek. A kényelemről, a szórakozási lehetőségekről és víz tartós visszatartására rendezkednek be, gondolva arra, hogy a következő hó­napokban esetleg kevesebb I lesz a csapadék a szokott­nál. Á.solthalom és Mőraha­I lom térségében most már | normalizálódtak a viszo­nyok. A kiibekházi és a to­rontáli térségben viszont a belvízvédelmi készültség még továbbra is fennáll. Az algyői főcsatornán a víz­visszatartások még erősen védekezés jel legűek. Szeged­nél a Sziliért főcsatornán viszont a lecsapolási mun­kálatok rendben és eredmé­nyesen haladnak. Elzárták a gátszakadást a Fehér Körösön A Fehér Körös romániai szakaszán sikerült elzárni a gátszakadást. így nem kap vízutánpoilást a két Körös közötti elöntés, de mág csak­nem 100 millió köbméterre becsült víz borítja a romá­niai területet. Ez a víztömeg a magyar oldal Télé áramlik ós a lokalizációs gátak sza­kadásain át még hosszú idő­re adna vízutánpótlást. Ezért szombaton nagy erőkkel megkezdték a határmenti első lokalizációs védvonal két szakadásának elzárását. Most már hét gépesített ár­vízvédelmi készenléti osztag, valamint a környék sok száz lakója és a honvédség több alakulata dolgozik a Fehér és a Fekete Körös térségé­ben. Folytatták a védeke­zést Gyulavári község kör­gátján is. magánál. Kérdem tőle, szere- l*™** « családtól távolélő Bíró György mosolyog és a közvetlen mara tereli a szót. — Az esztendő jól kezdő­dött két okból is: szép a feb­ruár és emeltek a fizetésen. — Számoljunk! — kérem Bírót. — Nálam lehet — hajol előre a fotelben —, mert a feleségem is kapott 200 fo­rintot, ugj'anis ö egészség­ügyi dolgozó. Én. mivel nős ember vagv ok, 15 forintos különélési kategóriába esek, ez havonta 350—370 forint, attól függ hány napot dolgo­zunk ... Papíron is oszt és szoroz. A hús miatt ennyi a többlet, dPtj mindketten napi 15 fo­a vaj meg a tüzelő is drá- rjntm különélési pótlékot gabb. dc . .. szeretünk öitöz- kapnak. Kissnél a családi kódni... pótlék is nagyobb tett egy — ... Summa summarum szazassal. A munkanormák ti-e az építőipart. — Nem. — válaszolja arr­rezdülés nélkül. ? — Sofőr akarok tenni. — Miért? — Azt én se tudom. Csak. Bíró azt mondja, hogy ö ma is újra kőműves tanuló­nak menne, ha választani kellene szakmát. Szereti és érti is mesterségét. A két idősebb kubikos már nem változtathat. Belecsontosod­tak. de tisztelik munkájukat és legalább annyit adnak ró. mint. a professzor a tudomá­nyára. Lőrincz meg is jegyzi: — Tudás kell ehhez ké­rem ... A fizetés náluk is emelke­em berek gondjairól-bajairól Hazajárhatnánk „fakaru­szon''. de nem akarnak min­den áldott nap kínlódni, rá­zódni. A szoba ára 105 forint havonta. Négy ember, háromféle tí­pus. Kiss és Lőrincz az idő­sebb generáció, az elismert mindszenti kubikostársada­lom tagjai. A két fiatal is két típus. Bíró a szakmunkások megállapodottságával és tu­datával. a bizalom és a még jobbra való törekvés igényé­vel. Gábor is közelít társá­hoz, de még messze jár attól, s ez valóban nem is frizura kérdése csupán. Kérges tenyerük elernyed a csipketerítő fölött és újsá­got böngésznek a rókusi szál­ló könyvtárszobájában. Kis­séknek talán a munka utáni álomban néha még megjele­nik a Boráros téri kubikgo­dór és a felhajtható® priccs a periferián. Gazdagh István A tudás legjava (kh zázadunkban végképp bealkonyodott a polihisztorok­^ nak. Minden specializálódik, a mi korunkban a tu­dásfa ágai új meg új ágakat növesztenek, s ma már egy-egy ilyen ág vastagabb, mint nem is olyan régen az egész törzs. Iparunk is szédítő sebességgel termeli ki az új vál­tozatokat. ágazatokat, s velük együtt az új tudnivaló­[ kat is. Ez hallatlan feladatokat ró mindenkire. Az igé­; nyek sarkantyúja olyan hatalom, amelynek engedelmes­| kedni kell. Minden szakma megköveteli a tanulást, olva­1 sóst, azt az állandó szellemi beruházást, amely sokszor ] hónapok, olykor esztendők múlva, de előbb-utóbb bizo­nyosan megtérül. Több műszaki vezetővel i.s beszélgettem erről, ök mon­dották, mennyire vonzza szakterületük a nagyobb tudást, hazai és külföldi szakfolyóiratok böngészését, a jegyzetelő „raktározást". Mint egy fiatal műszaki fejlesztési előadó megjegyezte, ők mindezt az anyagot már az első olvasáskor mint felhasználható eszközt tanulmányozzák: „Ez van ná­lunk, viszont ime itt egy sokkal jobb eljárás, hasznosabb technológia. Hogyan vehetnénk át, valósíthatnánk meg. vagy, ha ez nem lehetséges, mit tudnánk részlegesen hasz­nosítani belőle?" Manapság sok előremutató jelenségnek lehetünk tanúi. Találkozhatunk tehetséges emberekkel, akik tudják, hogy állandó tűzben kell edzeni szellemi erejüket is. akár a vasat. Csak még mindig nem elegen, s egyesek nem is elég alapossággal végzik ezt az edzést, pedig a mechaniz­musváltás időszaka, az önállóság tendenciái, az igazi gaz­dálkodás megvalósítása ezt is zászlóként tűzi a műszakiak elé. Eddig is érvényes volt, de most, a változó körülmé­nyek között még sokkalta inkább érvényes a „tanulj, hogy boldogulj" aranyigazsága. Nyilvánvaló, hogy a gyáron be­lül is csak az fog többet látni és észre) enni. aki nemcsak szemevei, hanem agyával, tudásával i.s megnéz mindent. A népgazdasági kitekintése — sót, a világgazdasági is, hi­szen exportnövelők vagyunk — csak annak lehet megfe­lelő, aki a tudás és a tapasztalat legjavát használja fel munkájához. S ami ebből következik: csak az a gyár tud igazán fejlődni, termelni és nyereségre szert tenni, amely­nek ilyen karakterű vezetői és szakemberei vannak. Sőt, ebben a szellemben kell a munkás törzsgárdát is nevelni, s e cél érdekében jobban felhasználni a műszaki könyvtá­rakat, könyvnapokat, a műszaki könyvklub kiadványait. Mondjuk meg, sok rabja van még a „megszokás bör­tönének" népgazdaságunk egyes területein: olyanok is, akik maguk már szabadulni szerettek volna a „verkli", a sablo­nok fogságából. Egy-egy embernek valóban nem könnyű a nekilendülés, különösen, ha mások/esetleg magasabb be­osztásúak is visszahúzzák, kedvét szegik, újító szándekát gátolják. Ezért is sürgetően fontos szemléletté erősíteni a tudás keresését és a tudottak megvalósítását. Idősebb és fiatal szakemberek ütközései, a túlzott, már-már gyáva­ságra emlékeztető óvatosság, a kényelmes rutindolgok mindenek fölé helyezése egyre anakronisztikusnbbá válik. Egyik üzemben maguk a fiatal mérnökök dicsérték az igazgató okos elgondolását, azt, hogy tapasztalt, kiváló gyakorlati szakemberekkel párosította az ö friss. ..még kl sem hűlt" diplomáikat. Ezek a duók azután igazolták a gyakran vitatott összeférhetőséget, mennyiségi és minőségi eredményekkel egyaránt tanúságot tettek mellette. Hiszen a termelés gépezetének jó gyorsítására éppen ilyen, egy­másba illő „fogaskerekek" a legalkalmasabbak. 4 z optimum, vagyis a legjobb felé szakkönyvekkel, szaklapokkal kell kikövezni az utat. — mondta tréfásan egv gazdasági vezető és hozzátette: — Persze még így is göröngyös. Ne tagadjuk, a többleteredményekhez megfeszített többletmunka szükséges, a szakterület ..becser­készése" igen gyakran csak a szabadidő rovására történhet meg. Ezen csupán az olyan műszaki brigádokban tudnak könnyíteni, ahol a területek ügyes felosztása lehetőié teszi a kevesebb, de elmélyültebb búvárkodást. Egyáltalán: a műszaki brigádokra nagy és szép feladatok várnak, s az eddigi tapasztalatok azt mutatják, többet, jobbat képesek adni ezek a vállvetve alkotó technikai munkacsapatok. Ná­luk tudniillik már érvényesülhet a jelszó, amit másutt mindenütt meg kellene valósítani: ellentétek helyett együtt­működés! Ismeretes, hogy több téglából nagyobb házat lehet építeni. Hát még. ha többen látnak az építéshez, s vala­mennyien mesterkézzel rakják a falai, mesterfokon képe­sok dolgozni. Az pgyes emberek nemcsak maguknak tartoz­nak tehetségűk kibontakoztatásával, hanem a társadalom­nak is. A két tartozás lerovása ma még nincs igazán szinkronban a lehetőségekkel Többet tanulni, tudni egyen­értékű a nagy tettekre való felkészüléssel, a nagy tettekre pedig — kinek-kinek a maga helyén — a rohamos tech­nikai fejlődéssel együtt éppen mostani gazdaságpolitikánk nyit új távlatot. SIMÁI MIHÁLY r Óriás gépek oz energia­szolgáltatásban Tavalyelőtt még 1851 sőnek, a százhalombattai megawatt volt a hazai vil- Dunamenti Hőerőmű 4. szá­lamosenergia-rendszer cvi mű, 150 megawattos szovjet csúcsterhelése, a múlt év- gyártmányú blokkjának pró­ben pedig már kettővel túl- bája küszöbön áll. rövid haladta a 2000 megawattot. idön belül sor kerül párhu­A népgazdaság az idén még zamos kapcsolására, majd fokozottabb igényeket tá- a próbaüzem megkezdésére, maszt a 'villamosenergia- Még ebben az. évben kipró­iparral szemben: tovább kell hálják Százhalombattán a növelnie az elektromosener- második szovjet óriás gépet gia-termelést, és 2190 mega­watt körüli csúcsterhelésre kell felkészülnie. Ezért az iparág gazdag műszaki fej­lesztési programot hajt vég­re. A program középpontjá­ban három óriás gépegység üzembe helyezése áll. Az el- / A,TTT> is. az erőmű 5. számú, 150 megawattos blokkját. A 4-as százhalombattai géppel csaknem egy időben kezdi meg kísérleti üzemét a bánhidai erőmű első ha­zai tervezésű Dr. Erdei Ferenc előadása Tegnap érdekes gazdaság­politikai előadást hallgattak meg a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei csoportjának és a TIT köz­gazdasági szakosztályának tagjai, gazdasági szakembe­rek, mezőgazdasági irányí­tók. A szegedi József Attila Tudományegyetem aulájá­ban dr. Erdei Ferenc aka­démikus. a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fótitkára részletesen elemző előadásban beszélt a gazda­ságirányítás reformjáról és a gazdasági ágazatok közötti kapcsolatokról. Az. előadás után tobb kér­dést intéztek Ei-dei Ferenc akadémikushoz. A TIT által . . . .indított gazdasági témájú és gyarta.su | előadás-sorozat nyitánya szin­100 megawattos gépegysége, vonalas és igen tanulságos I volt. Vasárnap, 1966. február 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents