Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-18 / 41. szám

Az Elet fiairól Gyakran hallani itt is, ott is, hogy céltalanul — máról holnapra élnek a fiataljaink. Szigorúbbnak kellene lenni velük szemben — hangoz­tatják —, korlátokat kelle­ne állítani a túlzott szaba­tosságnak. mert ma a dé­delgetés és a megbocsátás nevelésének eszközével akar­jál; formálni gyermekeink jellemét. Hova fog ez ve­zetni, mi lesz ennek a kö­vetkezménye? Csakugyan, hova fog ez vezetni? Mindannyian fele­lősek vagyunk az utánunk kö­vetkező generáció jövőjének megalapozásáért. Kíváncsi voltam magam is a mai ne­velési rendszerünk eredmé­nyére. Lássuk csak összerop­pan-e — József Attila sza­vaival élve — az „Élet fiai" alatt a régi világ? Tanulási kedv — magas fokon Középiskoláinkban, techni­kumainkban, egyetemeinken fiatalságunknak mintegy 81 százaléka tanul. Készülnek az életre. Nincs ambíció? Vajon mi más kényszeríti őket? A tanulási kedv rend­kívül magas fokon áll. Talán nem elég takaréko­sak? A „máiról holnapra élés" szemlélete uralkodott el raj­tuk életcél hiányában? Alig­ha! A KISZ városi bizottsá­ga a közelmúltban indította Szegeden is a társasház la­kásépítési akciót az 1966. évre. Annak ellenére, hogy kedvezményes feltételekkel ad lehetőséget a lakásépítés­hez, mégis tetemes anyagi áldozatot kíván a jelentke­zőktől. Mi történt? A terve­zett lakásszámot alaposan meg kellett emelni, mert a jelentkezők magas száma miatt sokan kimaradtak vol­na. A megadott határidőre mindenki be is fizette az előirt 26 ezer forintot. Ez pedig nem történhetett más­ként, csak úgy, hogy megbe­csülik a forintot, takarékos­kodnak, családot alapítanak. És van életcéljuk! Lazák az erkölcsi normák? Valamennyi jelentkező köte­lezettséget vállalt 3 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­ka végzésére. Arról nem is kívánok itt említést tenni, hogy az év folyamán hányan és milyen értékű társadalmi munkát végeztek. Fiataljaink munkaszeretete. munkafe­gyelme nem marad el a fel­nőttekétől. Nem kell félreverni a harangot Elfogult, felületes szemlélő így szólhatna: de a szórako­zásban mégiscsak hiba van! A tánc azonban magában véve nem lehet mércéje a morálnak. Minden generá­ciónak megvolt a maga modern tánca, amit apáik többnyire kifogásoltak. De voltam hangversenyen, ahol csak klasszikus zenét játszot­tak, s a hallgatóságban ará­nyosan volt képviselve a fia­talság. Ez a helyzet a szín­házban. a mozikban is. Az irodalmi estek, a könyvtá­rak látogatóit illetően pedig elvinnék a győzelmi lobogót a felnőttek elől. ha statisz­tikát csinálnánk. A kultú­ra területén tehát nem kell félreverni a vészharangot. Amit népművelésügyi intéz­ményeink nyújtani tudnak, azt fiataljaink többnyire ki is aknázzák. A sportéletet pedig közismerten leginkább a fiataljaink tartják meg­szállva. Ez többé-kevésbé természetes is. Egy szombat délután látogatást tettem is­kolai sporttermeinkben. Olyan nyüzsgő, eleven éle­tet találtam ott. amire egy­általán nem számítottam. Fegyelmezettség, lelkesedés tette színvonalassá a küzdő­porondokat.^ „De a magatartásukkal csak van baj? Ezt min­denki belátja!" — így a ma­ga fiatalságáról megfeledke­ző bíráló. Ezzel szemben fia­talságunk nem hajbókoló szolga, nem alázatos koldus, nem vallástébolytól elvakult álszent, nem kispolgári szem­forgató, és nem sírvavigadó komédiás. A mi fiatalsá­gunk ismeri az őt megillető jogait, él velük, ismeri a rá­háruló kötelességeket és el­égzi azokat is. Többsége tudatában van annak, .hogy munkája nyomán válhat csak megbecsült tagjává társadalmunknak. Tudja, hogy az állam gondoskodása biztosítja számára az élet feltételeit, nincs tehát szük­sége a megalázó koldusi ala­mizsnára. Fiatalságunk egyre tisztuló politikai öntudattal, egyre fejlődő szocialista er­kölcsi tulajdonságokkal ren­delkezik és ezek szerint él. Ha vannak is a fiatalok so­raiban eltérések, az irány, amerre fiatalságunk halad, a mind világosabbá váló kommunista világnézet. Fiataljaink javarészét az életnek valamennyi terüle­tén kedvező és példamutató helyzetben találjuk. Büsz­kék lehetünk rajuk, és épít­hetünk lelkesedésükre, szor­galmukra, segíteni akarásuk­ra. Velünk vannak a munká­ban, társadalmunk formálá­sában, építésében és erősíté­sében. Természetesen van­nak problémák is. De hol, melyik korosztálynál nincs? A rendhagyók kevesen vannak Szerencsére a rendhagyók kevesen vannak és nem jel­lemzői a fiatalság tulajdon­ságainak. Rendellenes maga­tartásuk nem is mindig sa­ját természetük terméke. Jellembeli fogyatékosságaik gyakori kútforrása a még itt­ott fellelhető ponyvairoda­lom, amit zsibvásáron vagy kéz alatt szereznek be, má­sutt akadnak szülők, akik nem mutatnak jó példát és züllött életükkel fertőzik meg gyermekük gondolatvi­lágát. Máskor éppen a jó szülők okozzák a bajt, mert „majomszeretetükkel" túl­zottan elkényesztetik cseme­téjüket ós az isikola. vagy munkahely fegyelmével szemben érdemtelen véde­lemben részesítik őket. Egy példát erre. Nemrégiben olyan társa­ságban voltam, ahol több fiatal lány is megjelent. Csevegés közben kedélyes, módfelett vidám kislányka fogadott, hogy ő is kap anyukájától olyan ruhát mint a barátnőjóé. Telefo­non hívta fel az anyját, s a vidám csengésű hang egy­szeriben nyávogássá, síróssá változott: „Anyuci, nekem is olyan ruha kell, mint a Zsuzsié, ugy-e anyuci meg­veszed?" A párbeszéd ered­ményes volt, s a kislány dia­dalmasan tette le a kagylót. „Gyerekek, meglesz a ruha, pedig tegnap kaptam ezt ami rajtam van, dehát anyu­citól érteni kell kérni!" Igen, érteni kell, de ha anyuci felismerné leánykája stílu­sát, nem hagyná magát „át­ejteni". Műveltebb, érettebb Az ilyesféle esetek termé­szetesen nem befolyásolhat­ják a fiatalságunkról alko­tott helyes véleményünket. Ha mérleget készítünk a po­zitív és negatív jelenségek­ről, feltétlenül a jó eredmé­nyek javára billen. Ifjúságunk ma műveltebb, politikailag érettebb, mint az 1945 előtti. Jövőnket ille­tően ezért optimisták lehe­tünk még akkor is, ha he­lyenként tapasztaljuk, hogy fiatalságunk nem veszi ki kellő mértékben a részét a közéletből, a ráváró köte­lezettségekből. Többnyire azonban, ha mi felnőttek bevonjuk őket az aktívabb politikai életbe, felkeltjük érdeklődésüket, akkor meg­találjuk bennük az igazi hazafiságot, népünk iránti hűséget, az internacionaliz­mus helyes értelmezését, a béke megvédésének vágyát, s mindezzel a szocializmus építésének minden előfeltéte­lét. MISON GUSZTÁV Befejeződött a cukorgyártás Szerdán leállt a Sarkadi Cukorgyár, csütörtökön pe­dig a Szerencsi Cukorgyár dolgozta fel az utolsó 150 va­gon répát. Ezzel befejeződött a magyar cukoripar 1965/66. évi idénye. A két utolsónak leállt gyár rekordot is dön­tött, hiszen a szerencsi üzem 162 napon, a sarkadi pedig 167 napon át szünet nélkül dolgozta fel a cokor nyers­anyagát. A hosszú idény alatt a szerencsi gyár végzett a legtöbb, 40 500 vagon ré­pával, a többi nagyobb üzem általában 30 000-35 000 vagon, a kisebbek 20 000-­25 000 vagon répából készí­tettek cukrot. Enyheség esőkkel Európa nagy részén kis ciklonok vették át a február­eleje óta rendkívül nagy ellentétekkel jeleskedő télvé­gi időjárás irányítását. A ta­vasz és a tél birkózása leg­utóbb — éles fordulattal — a tavasz javára billent. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán közölték: erősen felhős idő­re, többfelé ismétlődő esők­re kell számítanunk. A szombati maximumok plusz 7—12 fok között alakulnak ki. A tél hidegtartalékainak rohamos fogyatkozása, illetve a nagyobb hidegek északra húzódása egyelőre biztosít bennünket a hirtelen erős lehűlésektől. Az erdők királya ^^ Mennyei szerelem Hosszú hónapok türelmes, Az erdők királya kísérő­mesteri operatőri munkájá- műsora a Mennyei szerelem nak eredményében gyönyör- című rövid, csehszlovák já­ködhetnek a szegedi Vörös tékfilm. Bölcs irónia süt aa Csillag mozi nézői: Schuller érdekes epizódokból: a U Imre Balázs Béla-díjas ope- esztendős kisfiú kedvenc éte­ratőr méltán nyerte el rö- le, a lekvárospalancsinta vidfilmjével. Az erdők ki- kedvéért lemond tervezett rályával a II. Miskolci Rö- „randevújáról" - a vasár­vidfilmfesztivál operatőri nap is „hivatalos ügyben el­díját. foglalt", kopaszodó atya fer­Erdőségeink kecses léptű, telmes influenzát fog ki a méltóságos mozgású vadjai- fiatalos szeretővel való lé­nak, a szarvasoknak, őzek- péstartás vállalása közben, nek változatos életét, puska- - s egy 18 esztendős, duzza­golyók, süvöltő szelek, szú- dó szépségű nagylány önfe­ró-nyilú hóviharok előli me- tedt sóhajjal összegezi él« nekülését pazar pompájú, ményelt öccse előtt: „Fe­jői komponált képsorral mu- lejthetetlen délután volt", tatja be Schuller. A telet át- Holott unott arcú, divatos vészelő vadak újjáéledésének blazirtsággal viselkedő is tanúi lehetünk a tavasz su- udvarlója láthatóan egész garaiban, végigkísérhetjük délután semmi jelét nem ad­ókét a dúsfüvű nyár fülledő Ja túláradó ragaszkodásé­alkonyaiban. s az ezerszínű nak ... ősz megkapó ragyogásában A Mennyei szerelem apró A szerelem lázában egymást , harcra hívó hímek élet-halál epizódjai rövid percek alatt küzdelmét különös gonddal ls s°k igazat f« ellegzet«et fényképezték. A drámaivá mondanak mai eletünkről ­fűtött jelenetekhez Varga ere,t ,s elnezo mosolyú bői­Domonkos írt költői képek- csességgel. ben gazdag szöveget. E­Az aranycsempész Háromszáz kiló arany és két fiatal, egy csúnya fiú — Belmondo — és egy na­gyon szép szőke lány — Jean Seberg — körül bo­nyolódik ennek a francia kalandfilmnek a cselekmé­nye. Bármennyire is hatá­sos azonban Belmondo ro­konszenves, férfias csúnya­A szó nem szállt el A termelőszövetkezetek jogi ügyintézése A Magyar Közlöny 10. száma közli a földművelésügyi miniszter rendeletét a termelőszövetkezetek jogi ügyei­nek intézéséről. A rendelet összefoglalja, egységesíti azokat a jogszabályokat, amelyek eddig külön-külön intézkedtek a kérdés egyes részleteiről. A rendelet pontosan szabályozza a termelőszövetkezeti jogtanácsosok feladatát és jogállását. Kimondja többek között, hogy a jogtanácsos feladata a termelőszövetkezet jogi ügyeinek intézése, törvényes és alapszabályszerű mű­ködésének előmozdítása, s munkáját közvetlenül a termelő­szövetkezet elnökének irányításával végzi. Továbbra is ér­vényes, hogy több egymáshoz közel lévő szövetkezet közö­sen foglalkoztathat jogtanácsost. Üj intézkedése a rende­letnek. amely szerint általában a jogtanácsost is megille­tik a termelőszövetkezeti szakemberek részére megállapí­tott jóléti szolgáltatások és kedvezmények. Jogi ügyeik intezésére a termelőszövetkezetek ügyvédi munkaközöséggel is köthetnek határidő nélküli tartós megbízási szerződést. (MTI) Mondhatni, szerencsés ta­lálkozás volt. Tavaly szep­temberben, amikor elkészült a Tömörkény gimnázium és szakközépiskola éves munka­terve, a hetedik pontban ez állt: a hátrányos helyzetben levő tanulók segítése. Az or­szággyűlés is foglalkozott ta­valy a témával, s a városi és megyei tanács művelődési osztályai szakfelügyelői érte­kezleten három pedagógust bíztak meg: mérjék fel a megye néhány gimnáziumá­ban ezeknek a diákoknak helyzetét, s adjanak irányí­tást a velük való foglalko­záshoz. A szegedi iskolák kö­zül a Tömörkény gimnáziu­mot jelölték meg. Ide jöttek tehát a szakfelügyelők; dr. Sipka Sándorné és Gidófalvi György. Interjú a szalaggal Pereg a magnetofonszalag: — Osztályunkban elég sok a rendezetlen családi körül­mények között felnövő tanu­ló. Az egyiknek szülei pél­dául külön élnek, s mikor hosszú idő után egyszer az édesapja meglátogatta kislá­nyát, ez olyan hatással volt rá. hogy napokig képtelen volt figyelni az órára. — Nálunk az egyik fiú édesanyja — betegsége miatt — már régóta nem dolgozik, így sokait kell az ő ápolásá­val foglalkozni, s ez az idő a tanulás rovására megy. Nem azt mondjuk, hogy hagyja magára édesanyját, de valahogy meg kellene ol­dani az otthoni tanulásának segítését. Nem utolsósorban emiatt ismétel osztályt. — Két olyan falusi diák­társamról tudok, akiknek otthon sok munkát kell vé­gezniök: állatokat gondoznak, s nem tudják maradéktala­nul ellátni iskolai feladatu­kat, — nemhogy egy-két kö­telező olvasmányt is elolvas­sanak. De van olyan is, aki­nek hiába akarunk segíteni, nem igényli, mondván: ne avatkozzanak bele a magán­életébe. — Nehéz helyzetben van­nak nálunk az albérletesek. Tanulmányi átlaguk rendsze­resen alatta marad az osz­tályénak. Némileg jobban ta­nulnak azok, akik ketten­ketten laknak egy helyen, mert így közvetlenül is segí­teni tudják egymást stb., stb. Ez a beszélgetés az igaz­gatói irodában hangzott el, december közepén, amikor az osztályfőnökök előzetes je­lentései alapján az említett pedagógus-szakfelügyelők le­ültek az osztályok KISZ­. titkáraival megbeszélni a problémákat. Ezt rögzítette Diós József igazgató, akivel a „tett színhelyén" elevenít­jük fel ezt az értékes doku­mentumot, s az azóta történ­teket. Két vonatkozásban — Az ebből a szempontból érdekelt gyerekek helyzetét vényeire. Dr. Pollák Lász­Ióné a II/A-ban rendszere­sen foglalkozik a lelkileg sé­rült tanulókkal — természe­tesen egyénenkénti beszélge­tések formájában. Sikerült elérnie, hogv ezeket a talál­kozásokat már több esetben maguk a diákok kezdemé­nyezik. Más helyen tanuló­párokat szerveznek, állandó korrepetálások folynak. A harmadikos zenegimnazis­táknál „mi kis családunk" jeligével tudatos népművelői munkára nevelés is folyik, melyre a zenészek igen meg­felelőek. A családi otthon általában két vonatkozásban melegének pótlására nagyon vizsgáltuk meg: a szociális hasznosak a különböző ren­körülményeik miatt hátrányt szenvedők és a tanulmányi szempontból hátrányos hely­zetben levő diákok — mondja Diós József. — Ezek figye­lembevételével ismertettem az osztályfőnökkel a felmé­dezvények, kirándulások — ezeket Kocsis István szer­vezi a negyedikben. Csak néhány példát emlí­tettünk. A látottakból és hal­lottakból azonban kiderült: az iskola tantestülete nagyon rési szempontokat, melyeket komolyan veszi ezt a külön a szakfelügyelőkkel közösen dolgoztunk ki. Ezeknek a szempontoknak első részéhez a rokkant, különváltan élő. vagy alkoholista szülők gye­rekei, állami gondozottak, albérletben lakó tanulók tartoznak. Itt kell meg­jegyeznem, hogy tanu­lóink szociális körülményeit vizsgálva azért megállapít­ható: olyan nehéz anyagi gondokkal küzdő gyerek, "aki­nek tanulását ez hátráltatná, nincs az iskolában. A tanul­mányi okok miatt nehézsé­gekkel küszködők pedig első­sorban a tanyai iskolákból jött, bejáró, házimunkával terhelt, vagy nehezen nevel­hető, hanyag, tanulni nem akaró gyerekek. Egyénenként is Megkérdeztük az osztály­főnököket, milyen pedagógiai eljárásokkal segítik ezeket a diákokat. A II/C osz­tályban Kiss Magdolna családlátogatások alkalmá­val, a szülőkkel foly­tatott beszélgetések alapján próbálja felderíteni a csa­ládi, egyéni problémákat. De mozgósítja a KlSZ-szerveze­tet is, melynek segítsége eb­ben a tekintetben nagy ha­tású leheit.. így például ma­guk a tagok keresték fel az egyik kislány szüleit, s pró­bálták őket meggyőzni, en­gedjék el lányukat délutá­nonként a közösség rendez­fáradozással járó munkát. Az osztályfőnökök külön boncolgatták a teendőket az egyes szaktanárokkal, tanu­lókra lebontva, egyénenként is. Az eredményekről április közepén adnak összefoglaló jelentést az igazgatónak. A végső értékelést azonban tanév végi osztály­bizonyítványok ad­majd a vezetők, ják. Nlkolényi István sága, Seberg nyers, brutális nőiessége és bármennyire is nagy kincs 300 kiló arany, az egész film nem képes izgalmat kelteni. Néhány, a tulajdonképpeni lényeghez nem tartozó feszült és ér­dekes részlet ellenére, unat­kozva nézzük végig a fil­met. A film rendezőjének. Jean Becfcernek ez az első já­tékfilmje. Az első filmek általában sikeresek: a leg­több feszül, majd szétrob­ban a rendező egyéniségé­nek súlyától, eredeti ötle­teitől, megoldásaitól. Az aranycsempész kivétel. Eb­ben szinte semmi újat nem lehet felfedezni. A rendező kétségkívül jó mesterember. De nem több; a filmen bi­zonyos fáradtság vonul vé­gig, lassúság, von tatottság, tempótlanság, álmos lusta­ság. Pedig a cselekmény rend­kívül sok lehetőséget adott volna sziporkázó ötletek, meglepő fordulatok, szokat­lan megoldások érvényesíté­sére. Persze akkor sem lett volna ez jó film, talán még jó kalandfilm se. de leg­alább nem kellett volna ásí­tozva unatkozni a nézőté­ren. Arról van szó a filmben, hogy egy fiatalember ma­gának akar megszerezni 300 kiló aranyat. Olyan aranyat, amelynek csempészésére ko­rábban éppen ő vállalkozott. Országhatárokon utazik át ezért, Libanonból Rómába megy például, nyomában a bandával, s közben sok ér­dekes kalandon esik át. Ezek a kalandok érdekesek, de nem elég érdekesek. Va­lami szokatlan szolidság, visszatartottság jellemzi a rendezői megoldásokat, a cselekményalakítást. A ka­landfilm szinte mindent el­bír. A vértelen, és halvány szolidságot azonban nem. Ez a halála. Senkit sem akarunk le­beszélni a filmről. Csak arra szeretnénk figyelmez­tetni: néha ásítani is kell a nézőtéren. Jó ezt előre tud­ni. ö. L. Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy akinek (Sze­gedi Tüzelőszer- és Építőanyagértékesitő Vállalat Szeged, 43 746 015. sz.) tűzifahulladék vásárlására kiadott utalvány van birtokában és annak felhasz­nálásával hulladék tűzifát óhajt vásárolni. 1966. február 28-ig bezárólag jelentkezzen a fa kiadásáén, mert a közölt időpont után befizetett vagy koráb­ban befizetett, de fenti időpont után bemutatott csekktőszelvények hatályukat vesztik, és azokra hulla­dék tűzifát nem adunk ki! x K 73 LÁDAIPARI VÁLLALAT 5. SZ. TELEPE SZEGED Csütörtök, 1966. február 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents