Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-17 / 40. szám

A Somogyi könyvtár kincsesházából 0 RITKASÁGAINK Nagy kulturális es művelődéstörténeti értékűek a könyvtár régi és ritka könyved. Az 1500 előtt készülteket ősnyomtatványoknak nevezzük, mert még felépítésükben, külsejükben őrzik a kézzel írott könyvek, a kódexek jellemvonásait. Díszesebbek, kimunkáltabbak, mint a következő századok tömegkönyvei. De tartalmuk is elég változatos. Régi görög, s tátin szerzők, egyháziak müvei, világkrónikák szerepelnek közöttük. S *»z érthető is. Mert a kor, meivből származnak, a változásé. Az alkonyodó középkor, s a virágjába szökkenő reneszánsz él, s hat egymás mellett, színeik már bennük élnek e könyvekben, s nem kevésben együtt mind a kettő. Sokan azt hiszik, hogy e régi könyvek csak érdekességek, műkincsek, s tartalmuk már nem jelent semmit a ma embere számára. Pedig a régmúlt századok könyve egyben kultúrtörténeti érték is. Tanúja annak az útnak, melyet az emberi gondolat az ő koráig •lért. Hü forrásként tudósítást, hírt ad kora emberéről, gondolatairól, hiteiről és érzelmeiről, s oly hitelesen, mint semmi más. Persze azért a legtöbbjük műkincs is. A betűnek, a könyvet védő kötésnek éppközépkor végi Buda egyetlen, s többé-kevésbé hiteles képét. De éppen ilyen déstörténeti érték az a világkrónika is, melyet 1503ban Velencében adtak ki. Ez a könyv, a Novissime historiarum omnium repercussioncs, csak tiz évvel fiatalabb a Schedel-króni kánál, de minden ízében más világot mutat. A középkor helyett már a reneszánsz világát. Fametszetei derűsek, alakjai kecsesek, virágfüzérrel övezettek. Betűi is tiszták, finomak, a ma is használt típusokhoz hasonlatosak, míg a Schedel-betűk nehézkes, gót betűk. Egy korban két világ a két könyv. Ha egymás mellé rakjuk őket, magyarázgatás nélkül is megértjük a kor mához, egyre gazdagabb, árnyaltabb lesz az anyagunk. Jó néhány könyvünkben már a modern tudomány egyik vagy másik ágának megszületését, kibontakozását is nyomon kísérhetjük. Mint az anatómiáét Vesalius nagy művében, a „de Humani corporis fabrica"ban, mely mű a legművészibb, s egyben a legnagyobb értékűek egyike is, vagy mint a mikrobiológiáét Leeuwenhoek holland nyelvű, gazdagon illusztrált köteteiben. A felsorolást, akaf £ káig folytathatnám. Mégis, nem akarom elmulasztani az alkalmat, hogy ne mutasson be a legérdekesebb könyveink egyikét. Nem nagyon régi. s külsejében is szerény. Nem illik bele a átmeneti jellegét, felemás rnár tárgyalt könyvremekek voltát, a kort, melyben egy- sorába, mégis tudományos, más mellett él és hat a szü- művelődéstörténeti értékélető új és a lassan elhaló ben sokukat felülmúlja. Ezt régi. a művet Lomonoszov írta, a De már szövegében is ér- nagy orosz tudós, költő és dekes. Ahogy részletesen be- történetíró, s 1766-ban adTovább gazdagodtak a vidéki városok Nagyarányú közmű feilesztés Szegeden is A Minisztertanács Tanácsszervek Osztályán összegezték a vidéki városok fejlesztésének elmúlt ötévi eredményeit. A felmérés adataiból kitűnik, hogy a második ötéves terv időszakában — nem^ígtfJ n^m^rünn építőipar, a beruházási őszszeg viszont körülbelül 64 millió forinttal haladta meg az előirányzatot. Ezzel egyidejűleg magánerőből kevés híján 52 600 lakással gyarapod— több mint 9 milliárd 900 millió forintos költséggel csaknem 54 és fél ezer állami lakást építettek a megyei és a járási jogú városokban. Még így is valamivel kevesebb, mint 1200 űj otthon tak vidéki városaink. A tanácsok a legtöbb helyen átadásával adós maradt az jelentős összegeket fordítota // Mások Hegyek is alján számol az új földrész, akkor még Nova Hyspaniola felfedezőéről, Kolumbuszról és hajóiról, a felfedezést megelőző eseményekről, s végül az útról — már szövegében is a középkortól elszakadó szellem diadalmas győzelmét mutatja. ták ki. A mü az orosz nép történetét mondja el a kezdetektől 1054-ig. Egy szovjet tudós látogatónk a múlt évben azt mondta, hogy e műért érdemes volt eljönnie Szegedre. S ez is rávilágít a könyvtár jelentőségére. Mert gonUgyanígy Elemezhetném dolják el: 1766-ban elindult az új kor szellemét sugárzó egy könyv a Néva partjáról, úgy akadtak művészei, mint sok más kötetünket is. A az akkori fiatal Szent Péterminden anyagnak, melyet az ember formálni akar és tud. Ennyire bonyolult, összetett jelenség tehát a könyv. S e tételt sok remek darabunk bemutatásával, s elemzésével támaszthatnám is alá. Erre azonban nincs terünk. Mégis — mint említettem — ízelítőül, mutatványként ismerjünk meg közülük néhányat. Az 1500 előtti időszak, tehát még az ősnyomtatványok kora. nagy könyvsikeré közé tartozott az 1493ban nyomott Schedel-féle Világkrónika. Ez a mű az emberiség történetét mondja el a bibliai teremtéstörténet kezdeteitől a saját koráig. Számunkra azonban nem a szöveges része, hanem a képanyaga az érdekes. Ugyanis több száz fametszet magyarázza, jeleníti meg a szövegét, s azok a maguk naiv, mesélgető modorukkal még az igazi középkor szellemét közvetítik számunkra. Lapjain felvonul az emberiség történetének minden nagy alakja, az ókori, s a középkori nagyok egyaránt, de azok is, kik csak a kor fantáziájának regevilágában éltek, a mesebeli emberek, s fantomok egész raja: a kutyafejűek. a sok karúak, a haltyűnyakúak, s a többiek is mind. Tarka kavargásban gomolyog az egész, de éppen ezzel mutatja be a kor szellemének a lényegét: a naiv és hiszékeny tudákosságot. s azt a kritikátlan szemléletet, mely még válogatás nélkül együvé rakta a valóság és a fantázia termékeit. S nekünk még külön is értékes kultúrtörténeti emlék ez a könyv. Ez őrizte meg a török dúlás előtti, füveskönyveket, a Hortus várról, hogy ideérjen a TiRomanum köteteit, az Ico- sza partjára. Kezeken, vines Plantarum Rariorumot, szontagságokon és országhaa térképanyagunkat, mely tárokon át. hogy végül itt, korszakról korszakra, tér- s nálunk tanúságot tegyen képről térképre tárja fel a Föld egyre táguló, egyre sokasodó, s egyre hibátlanabbul kirajzolódó partvonalait, részeit és részleteit. S ahogy közeledünk a nemcsak Lomonoszov időtlen nagyságáról, de a tudomány, s a könyvtár minden időket és népeket átfogó hatalmáról ls. Papp János Áz OTP-áruhitellevelek beváltásáról Az OTP-hitellevelekre árusított cikkeket a lakosság eddig csak a kijelölt boltokban vásárolhatta meg. Ezt a boltkijelölési rendszert a Belkereskedelmi Minisztérium most megszüntette. Ezentúl az OTP-hitelleveleket minden olyan boltban beváltják, amely árukölcsön akcióba bevont cikkeket hoz forgalomba. (MTI) Szándékosan nem voltam ott a bemutatón, hogy elkerüljek bármiféle összehasonlítást. Kedd este D'Albert zenéje amolyan félig-meddig második szereposztást szólított a színpadra, s most csak azokról szólunk, akik első alkalommal öltötték magukra az opera figuráinak jelmezét. A női szereplő Alpár Mária volt. Először azt hittem, hogy szereposztási tévedés, de a II. felvonás elején fellobbanó féltékenységi motívum Alpár sajátjának látszott igazolni Márta alakját. Aztán ismét kételkedni kezdtem. majd később megint igaznak éreztem. Végül is nem tudom. Segítségül hívtam az Operák Könyvét, ahol csak annyi áll a női főszereplő neve mellett, hogy mezzoszoprán. Alpár Mária nem az, de adott körülmények között így is elképzelhető. Viszont a mély lélekrajzzal megkomponált, szerencsétlen lány hangi alaptónusa inkább egy puha, lírai színt követel magának, melyet csak olykor talált el Alpár erőteljes orgánuma. Ami mellette szól: végig biztos intonációval, minden különösebb probléma nélkül énekelte és — zömmel inkább ösztönös színpadi érzékére támaszkodva — játszotta el szerepét. Egészében véve tehát — elsősorban nehezen támadható, határozott zeneisége miatt — jó teljesítményt nyújtott. S ha nála a megírt szerep és hozott hanganyag között olykor kételkedtem az azonosulásban, nem voltam ilyen bizonytalan a három falusi asszony figuráit megszólaltató Kemény Kliót. Szabadíts Juditot és Horváth Annát együtt hallgatva. Itt már egészen bizonyos voltam a rossz válogatásban! A Rozália, Pepa ós Antónia pletykatársaságot ugyanis színpadi és operai beállításuk is sokkal inkább egységesnek követeli, mint ahogyan ez megvalósulhatott három ilyen különböző hangegyéniség együttesében. Külön-külön mindegyik dicséretesen énekelt, sőt igyekezett is magából adni szerepéhez, de éppen ez utóbbinak különbözősége végül is heterogén tercettet eredményezett, N. I. tak az OTP sor- és társasház-építési akciójának támogatására. Hajdúböszörményben például 1,7, Hajdúszoboszlón 3, Szegeden pedig 7,7 millió forintot költöttek az e célra kijelölt területek közművesítésére. A 177 ezer állami lakás megóvására, illetve karbantartására és felújítására 2 milliárd 100 millió forint jutott az elmúlt öl évben az illetékes tanácsok rendelkezésére álló összegekből. A négy megyei jogú várt* közműhálózatának fejlesztésére 440 millió forintot fordítottak 1960 cs 1965 között. A 306 millió forintos eredeti előirányzatot ugyanis időközben fölemelték, s ezzet lehetővé tették, hogy a tervezettnél mintegy 44 százalékkal több beruházást végezzenek el a települések ellátásának ezen a fontos területén. Különösen nagyszabású munkálatokra kcriilt sor Debrecenben és Szegeden. Eddig a vidéki városok lakásainak 43 százalékát kapcsolták be a vízvezeték-hálózatba, 30 százalékát pedig a csatornahálózatba. Ugyanakkor gondot okoz. hogy bár tetemesen emelkedett a tanácsi vízművek termelése, még mindig elmaradt az ipari vízfogyasztás nöevekedésétől. s emiatt csökkent a lakosság részesedése. Megháromszorozódott a vidéki városok vízműveinek termelése, s megkétszereződött azoknak a lakóknak száma, akiknek otthonában már csapból folyik a víz. (MTI) Ismeretlen tettesek? Megrongált telefonok és a következmények UJ KÖNYVEK MAGYARORSZÁG GAZDASAGA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTAN Berend T. Iván és Ránki György monográfiáját a Gazdaságtörténeti Értekezések című sorozat 4. köteteként adta közre az Akadémiai Kiadó. A könyv korabeli doszer gazdaságpolitikájának vizsgálatára, a gazdaság finanszírozásának problémáira és az ipari fejlődés kapcsán felvetődő követelményekre. Értékelik a nemzetgazdaság fejlődésének ciklusait, szerkumentumok felkutatásával kezeti problémáját, főbb és feldolgozásával széles körű gazdaságtörténeti képét nyújtja a Horthy-rendszernek 1919-től 1929-ig. A szerzők elemzik a monarchia széthullását követő új területi és gazdasági feltételek között kialakult önálló állami élet változásait, kitérnek az ellenforradalmi rendágait, és a háború utáni társadalomban végbement változásokat, különös tekintettel a munkásosztály helyzetére. Az ötszáz oldalas tudományos munkát számos táblázat, orosz és német nyelvű összefoglaló, név- és tárgymutató, valamint vállalati mutató egészíti ki. Szegeden, az Aradi vértanúk terén bosszúsan csapta be a nyilvános telefonfülke ajtaját egy fiatal nő. Telefonálni akart, de nem tudott. Valaki teletömködte a készülék érméket befogadó nyílását szeggel, gemkapocscsal st. Újszegeden a védőnőképző intézet előtti telefonfülkében levágták az erős láncre erősített kézibeszélőt. Ugyanez történt az Algyői úton és a Szeged-állomás várótermében levő telefonfülkében is. Petőfitelepen a Versenyt kezdeményezett a kenderszövőgyár cérnázója A szocialista munkaver- A Május 1. és a Március seny új szakasza kezdődött 8. brigádok nevében Szögi a Kenderfonó- és Szövőipari Rozália és Fülöp Istvánné Vállalat cérnázó üzemrészé- brigádvezetők felhívással forben. Miután a dolgozók meg- dúltak az újszegedi gyár töbismerték az idei tervfelada- bi üzemrészében dolgozó tokát, a cérnázóben működő szocialista brigádokhoz, hogy Május 1. és Március 8. bri- ahol ehhez megvannak a felgád tagjainak kezdeményezé- tételek, indítsanak versenyt sére fellendült a verseny- a szocialista szakmány cím mozgalom. Révész László elnyeréséért. A dolgozók művezető szakmányában há- egyetértenek a kezdeményerom új szocialista brigád zéssel, ezt mutatja, hogy a címért küzdő munkacsapat másik szakmány Bikovszki alakult: a dolgozók három- brigádjának vezetője. Szannegyed része brigádtag lett. ka Sándorné is bejelentette Ily módon megszületett annak csatlakozását a mozgalomhoz, feltétele, hogy az alapszerve- Az új versenyszakaszt hazeti pártvezetőség-választó zánk felszabadulásának évtaggyűlés célkitűzése szerint fordulója, valamint a IX. a szocialista szakmány cím pártkongresszus tiszteletére elnyerését is célul tűzhes- indítják, gék Szalma Gézáné 11-es utcában egy ház bejáratánál elhelyezett készüléket rongáltak meg. Az SZTK rendelőintézetben levő nyilvános telefonfülkéből, sőt a központi postahivatal fülkesorainak egyikéből is kiszedték a mikrofont. Kovács Ödön. Újszeged. Parajdi utca 4 a szám alatti olvasónk szerkesztőségünknek küldött levelében ugyancsak szóvá teszi a nyilvános telefonfülkékbern történt rongálásokat. Ilyen vandalizmussal találkozik — sajnos elég sűrűn — Horváth Mihály. a posta telefonközpontjának karbantartó szerelője Ma már Szeged központja a város pereméről is elérhető nyilvános távbeszélőkkel. Nagy anyagi ráfordítással tette ezt lehetővé a posta. Soha nem tudni, hogy a szükség, a baj hova kopogtat be a legváratlanabb időpontban, amikor a mentőket kell hívni stb. Talán éppen a telefonok megrongálói egyikének forog az élete veszélyben, vagy hozzátartozójáé. Olykor a tűzoltóságra is szükség lehet .vagy a rendőrség beavatkozására, s talán a megrongált telefon mikrofonja és membránja éppen annak a zsebébe lapul. aki segítségre szorulna. Dr. Hangai Emil, a postaigazgatóság távközlési osztályának csoportvezetője elmondotta. a rongálások miatt kellett leszerelni a Korányi rakpart 5. szám alatt épített nyilvános telefon fülkét. Az állandó rongálás megakadályozására sem a házmester, sem a lakóbizottság nem tudott már garanciát vállalni. Csak anyagban, felszerelésben évente közel 13 ezer forint a posta kára a nyilvános telefonfülkékben. S ehhez jön még sokezer forint munkadíj. Egy bakelitbeszélő ára 300 forint. Hányszor háromszáz forint adja a kár végösszegét, a közel 20 ezer forintot? S pénzben ki sem lehet fejezni a lakosság sérelmét. bosszúságát, baj esetén pedig a mentők, a tűzoltók. a rendőrség gyors beavatkozásának késleltetését. A MEZŐGAZDASÁGI NÉPESSÉG CSÖKKENÉSE MAGYARORSZÁGON Igen érdekes és időszerű adja le. illetve a másik tatámat dolgozott fel az Aka- rület miért vonzza a népesdémiai Kiadónál megjelent séget. Az egyes területi tikönyvében Sárfalvi Béla, a pusok elhatárolását számos földrajzi tudományok kandi- tényező együttes értékelése dátusa. Az elmúlt tizenöt alapján végzi el, például esztendő iparosítását, a ter- szemügyre veszi a népesemelési eszközök területi el- dési jelenségeket, a termeosztását követő vándorlás lési és jövedelmi színvonaelemzése során részletesen lat, a munkaerősűrűséget, a tárgyalja a vándormozgal- beruházásokat, az új murimat kiváltó, annak életét és kaalkalmak területi elosztéirányát meghatározó adott- sát. a közlekedési hálózat ságok szerepét, a különböző sajátosságait stb. Fokozott laszító és vonzó tényezők figyelmet fordít a mezőgaztermészetét és hatását. Ki- dasági munkaerőhelyzet alatér a társadalmi-területi át- kulására, a mezőgazdasági rétegeződés mechanizmusai- népesség összetételében bénák ismertetésére, elemzi, következett mennyiségi ós hogy az egyik terület miért minőségi változásokra. JÖKAI ÖSSZES MÜVEI — CIKKEK ÉS BESZÉDEK I. Az Akadémiai Kiadó Jó- mellékkörülményeknek jut Ismeretlen tettesek? Dehogyis. A rendőrség sokat isméi- már a telefonrongálók közül. Egy szülő éppen a napokban könyörgött, hogy a fia által okozott kárt megtéríti, nehogy súlyosabb következménye legyen az ügynek. Másokat a telefonérmék trükkös ..kicsalogatása" miatt vontak felelősségre. A nyilvános telefonfülkék rongálói között azok is megtalálhatók, akik ..erős emberek" lévén, kidöntögetik az utcákon elhelyezett szemétgyűjtőket. Miért engedjük? A közömbösség a károkozók hallgatólagos cinkosává tesz. L. F. kai-sorozatának újabb köteteként most a nagy író cikkeit és beszédeit összegyűjtő ciklus első része jutott el az olvasóhoz. A kritikai kiadás érthetően a teljes életmű felrajzolására törekszik. S ha a most kézhez kapott kötetben közölt Írások nem is birtokába. Segítségükkel árnyaltabbá. sokoldalúbbá teheti a Jókairól való ismereteit. Ezek az írások ugyanis szükségszerűen közelebbi és közvetlenebb — mondhatni: áttétel nélkülibb — kapcsolatban vannak a korabeli valósággal, mint a regények, tartoznak Jókai életművé- elbeszélések. Jókainak az nek legjavához, ha ismére- eseményekre való reagálása tük nem is módosítja lénye- itt szinte lépésről lépésre ges vonásokban azt a képet, nyomon követhető, s olyan melyet irodalomtörténet- adalékokkal ajándékozza írásunk az eddigiek során meg az olvasót, melyeknek kialakított a XIX. század sikerrel veheti hasznát az legnagyobb prózaírójáról — írói életmű kiemelkedő alkoa vállalkozás távolról sem haszontalan vagv eredménytelen. Aki e cikkekkel és írásokkal megismerkedik, feltétlenül tanulságos részleteknek. fásainak tanulmányozásakor is. Az első kötet az 1847. január 2. és 1848. március 12-e között napvilágot látott munkákat adja közre. Csütörtök, 1966. február 17. DÉL-MAGYARORSZÁG 5