Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-01 / 26. szám

Helyes taton Az elmúlt napokban közvéleményünk homlokterében az országgyűlés háromnapos tanácskozásának eseményei kerültek. Jogosan és érthetően. Az állami költségvetés, a bevételeknek és kiadásoknak megtervezése, az államháztartás pénzének hovafordítása mindannyiunk életére kiható, nagy felelősségű elhatározás. Az idei esztendő sajátos feladatai e felelősséget még növelték. Üj ötéves terv első esztendejének költségvetését kellett körültekintően megtárgyalni. Olyan új ötéves tervét, amelynek indulásakor — az országban kialakult új viszonyoknak megfelelően — bizonyos ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedések váltak szükségessé. Ezek nyilvánvalóan nem mindenütt találtak egyforma fogadtatásra. Országgyűlésünk képviselői nem feledkeztek meg erről a jelenlegi hangulatról, várakozásról sem. Bizonyára ezzel is magyarázható az a szinte minden kérdésre kiterjedő munka, amelyet a költségvetés megalkotásával és törvényerőre emelésével kifejtettek. Már aZ ülésszakot megelőzőn valamennyi parlamenti bizottság behatóan és elemzően megtárgyalta a költségvetési tervezetet. E tárgyalásokon 85 képviselő mondotta el véleményét. Az ülésszakon ez az élénk aktivitás tovább folytatódott: szokatlanul nagyszámú, összesen 45 felszólalás hangzott el. A felszólalások sokrétűsége azt mutatta, hogy képviselőink összességükben a költségvetés, az állami élet minden lényeges tetületére gondoltak. Ha csak úgy találomra benyúlunk a felszólalások tematikájának sűrűjébe, megtaláljuk az ipar, a mezőgazdaság, a kulturális élet, a szociális ellátottság számos kérdését, a műszaki fejlesztés, B gépek, az új technika jobb kihasználásának, a termelőszövetkezeti gazdálkodás javításának, az állami gazdaságok kihasználatlan lehetőségeinek, a vállalati önállóság széles körű problematikájának, a lakásépítéseknek gondjait, a vezetés korszerű módszereit, a zöldség- és gyümölcsellátás tennivalóit, s természetesen a nagy társadalmi feladatokra is rámutató fontos gondolatokat. Hallatták szavukat — mint ismeretes — Csongrád megye képviselői is: dr. Petri Gábor az egészségügyi állandó bizottságban, Bódi László ós Szél János pedig az országgyűlési ülésszakon. Valamennyi felszólalást az az alapvető szándék hatotta át hogy hozzájáruljon az idei népgazdasági terv fő célkitűzésének, közös érdekünknek az előmozdításához, vagyis a termelés és a gazdaságosság növelése mellett a népgazdaság egyensúlyának szilárdításához. Milyen reményeink vannak ehhez? E kérdésre az elmúlt év eredményei és az idei év gondosan körülhatárolt tennivalói együttesen adhatnak feleletet Nyugodtan elfogadhatjuk azt a következtetést, amelyet Timár Mátyás pénzügyminiszter vont le expx>zéjában, hogy az elmúlt évi munkánkra jellemző adatok biztatóak, de korántsem adnak alapot megnyugvásra. A szilárd gazdasági egyensúly érdekében továbbra is pártunk Központi Bizottságának 1964. évi decemberi határozatait kell érvényesítenünk, a határozottságot a vezetés mindennapi kérdéseiben, s emellett nagy gondot kell fordítanunk arra a két feladatra, amely a következő éveli ben kulcsa a fejlődés meggyorsításának: a gazdasági irányítás reformjára és a távlati tervek, illetve a harmadik ötéves terv kidolgozására. Az idei terv már e két kulcsfeladattal szerves összefüggésben készült. Nem szabad álmokban ringatnunk magúnkat: az ismeretes intézkedések nem valamiféle gyorsan ható szerek, amelyekkel varázsütésre oldhatók meg problémák. Az azonban biztos, hogy e jól átgondolt határozatok fejlődésünknek gyorsabb ütemét készítik elő. Népgazdaságunk helyes elvekre épül és továbbra is a szocialista tervgazdálkodás keretei között várhatunk eredményeket. A politikai és gazdasági feladatok egész sorát kell ehhez jól eliátnunk országosan és itt, Csongrád megyében is. Külön jólesően nyugtázhattuk, hogy az elmúlt évek eredményéről szólva többször is szóba került a mi szűkebb pátriánk. Egyebek között Nagy Józsefné könnyűip>ari miniszter említette meg a szegedi kenderfonót, amelynek két év alatt megvalósított nagy beruházásai eredményeként a fonalmennyiség 18 százalékkal, kilométerben, tehát finomság szerint p>edig 68 százalékkal növekedett. Mihályfi Ernő képviselő, az Elnöki Tanács tagja kép>zöművészeti életünket boncolgatva említette meg nagy elismeréssel, mint a vidék korábbi elmaradottságából származó provincializmus felszámolásának egy p>éldáját, a hódmezővásárhelyi iskolát, amely fontos tényezője lett a mai magyar képzőművészeti stílus kialakulásának. E példák is mintegy cseppjei a nagy egésznek, s arra utalnak, hogy megyénknek is mindinkább növekvő súlya van az ország ipari, mezőgazdasági és kulturális arculatának formálásában. A kedvező intézkedések, a béremelések is nagymértékben hatnak ki megyénkre, amely elsősorban könnyűipari jellegű, s a könnyűipari munkásoknak mintegy 40—43 százaléka részesül béremelésben. E megyei jelleg az általános feladatok közül egyiket-másikat különösen előtérbe helyezi. így például az importanyagokkal való fokozott takarékosságot. Ugyancsak Nagy Józsefné beszámoló felszólalásában hangzott el ugyanis, hogy a könnyűipxari nyersanyagok háromnegyed részét külföldön vesszük. Nem mellékes tehát, hogyan gazdálkodunk velük. Sok szó esett az országgyűlésben, mint ahogyan napjainkban szinte minden fontos fórumon, az elkövetkező idők követelményeiről, tennivalóiról. Ezeket részleteiben mindenütt megtárgyalják majd az e héten kezdődő termelési tanácskozásokon. Nem öncélú feladatok ezek. A közös munka járul hozzá ahhoz, hogy a törvényerőre emelkedett terv célkitűzéseinek megfelelően idén is növekedhessek a fogyasztási alap, a reálbér és jusson számos szociális, egészségügyi, kulturális kiadásra is. Megnyugtató az a tudat, hogy a mi költségvetésünk — védelmi erőnk korszerű szinten tartása mellett is — a békés élet. a békés fejlődés alapjaira épül. Az amerikai költségvetés — amint azt Gáspár Sándor elvtárs megemlítette — minden egyes dollárjából 57 cent, tehát a költségvetési kiadásoknak jóval több mint a fele háborús, fegyverkezési ceiokat szolgál. A mienk viszont a gazdasági fejlődés, az ország jobb ellátásának céljait szolgálja. mindinkább azt az alapelvet helyezve előtérbe, hogy fokozottabban érvényesüljön a munka szerinti részesedés a javakból. S hogy van-e okunk aggodalomra e napokban? Erre a kérdésre is megadta a feleletet az országgyűlés háromnapos tanácskozása. Végeredményben a maga teljes harmóniájával azt tükrözte, amelyet Gáspár Sándor elvtárs így fogalmazott meg: ,.A felszabadulás óta megtett út. de különösen az utóbbi tíz év gazdasági eredményei szemléltetően bizonyítják, hogy gazdaságunk fejlesztésében ösz- ! szes gondjainkkal együtt helyes úton jártunk és járunk". Nincs okunk kételkedni benne, hogy társadalmi össze fogással, még nagyobb felelősségvállalással ez az út to vábbi boldogulásunkhoz vezet. LÖKÜS ZOLTÁN f VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) a magyar SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT lapja 56. évfolyam, 26. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1966. február 1. . fl SZOT az ár-, béres szociálpolitikai intézkedésekről «* «<* A SZOT elnöksége a forradalmi munkás-paraszt kormány határozata alapján, hétfőn foglalkozott a február l-ével bevezetésre kerülő ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedések végrehajtásának tapasztalataival. Ennek alapján: A SZOT elnöksége felkéri a forradalmi munkás-paraszt kormányt, hogy hívja fel az illetékes állami szervek figyelmét a következőkre: 0 Az állami szervek az ármódosításokat a rendeletben foglaltaknak megfelelően hajtsák végre. A szabadpiaci árak alakulásának befolyásolása érdekében helyes áruterítéssel biztosítsák, hogy a lakosság -igényeit minden cikkféleségből ki lehessen elégíteni. Biztosítsák, hogy az árleszállítással érintett cikkekből hiány ne keletkezzék. Gondoskodjanak arról, hogy az árleszállítás körébe bevont áruféleségekből a kereskedelem igényeinek és a lakosság szükségleteinek megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú termék álljon rendelkezésre. Különösen vonatkozik ez az olyan alapvető szükségleteket kielégítő cikkekre, amelyek elsősorban az alacsonykeresetű családokat érintik. 0 Az irányító gazdasági szervek tegyenek megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a vállalatok a keresletnek megfelelően továbbra is gyártsanak olcsóbb, a választéknak megfelelő áruféleségeket. % A tanácsok biztosítsák, hogy a szolgáltatások jobban alkalmazkodjanak az igényekhez és jobban elégítsék ki a lakosság ezirányú szükségleteit. Intézkedjenek, hogy a végzett szolgáltatások vállalási ideje csökkenjen, a munka minősége javuljon a törvényes szolgáltatási díjak betartása mellett. 0 A Pénzügyminisztérium, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a tanácsi szervek, a KIOSZ az eddiginél fokozottabban ellenőrizzék a kisiparosok tevékenységét. Gondoskodjanak az érvényes szolgáltatói díjak kifüggesztéséről és betartásáról. Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a megemelt adót a fogyasztókra ne lehessen áthárítani. A SZOT elnöksége javasolja a forradalmi munkás-paraszt kormánynak, hogy az érintett állami szerveket a fentiekről, az ár- és bérpolitikai intézkedések végrehajtásáról 1966. első negyedévében számoltassa be. A szakszervezetek az ár-, bér- és szociálpolitikai kérdésekkel továbbra is szervezetten, megkülönböztetett módon foglalkozzanak, szerezzenek érvényt különösen az árpolitikai kérdéseknél annak, hogy csak azon cikkeknél és olyan mértékben kerüljön sor árváltoztatásra, ahogy azt a központi rendelkezések szabályozzák. A leghatározottabban lépjenek fel az illetékes állami szervekkel együttesen azon törekvések ellen, amelyek akár nyílt, akár burkolt áremelés formájában a vásárlók megkárosítását eredményeznék. A SZOT elnöksége felkéri a társadalmi ellenőrök, mintegy 15 000 fős táborát, hogy ugyanúgy mint idáig, továbbra is mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a kormány, határozata az előírtaknak megfelelően kerüljön végrehajtásra. Dolgozótársaik, a fogyasztók millióinak érdekében akadályozzanak meg minden esetleges viszszaélést. Segítsék a kereskedelmi dolgozókat is feladataik megvalósításában. A szakszervezetek gondoskodjanak arról, hogy a feladatokról a társadalmi ellenőrök, aktívák megfelelően tájékoztatva legyenek. Az általuk feltárt hiányosságok megoldásához nyújtsanak segítséget. Intézkedjenek az állami szerveknél a hibák megszüntetése érdekében. Az idei népgazdasági tervvel kapcsolatosan hozott árés bérpolitikai, valamint szociális jellegű intézkedésekre vonatkozó kormányhatározat végrehajtásaként febrár 1-tól egyes állati eredetű élelmiszerek fogyasztói ára emelkedik, ugyanakkor a sertészsír és a szalonnafélék, valamint egyes textiláruk és ruházati cikkek fogyasztói ára csökken. Az áremelésekre és az árleszállításokra vonatkozó intézkedések megjelentek az Országos Árhivatal hivatalos lapjában. A Belkereskedelmi Minisztérium kiadta a megváltozott árak jegyzékét, valamint a vendéglátóipari árak új szabályozásáról szóló miniszteri utasítást. A húst. húsárukészítményeket árusító boltokban mindenütt kifüggesztik az árjegyzékeket, amelyeken a változással érintett főbb élelmicikkek új ára megtalálható. (MTI) Testvérpár tinink kongresszusairól Biszku Béla elvtárs felszólalása Rómában — Komócsin Zoltán elvtárs felszólalása Helsinkiben Az Olasz Kommunista Párt XI. kongresszusának tegnap délelőtti ülésén felszólalt a magyar pártküldöttség vezetője, Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Biszku Béla elöljáróban tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar munkásosztály és az egész magyar nép szívből jövő üdvözletét. Küldöttségünk — folytatta — gondosan tanulmányozta a kongresszusi tézisek tervezetét és meghallgatta a párt harci programjáról szóló beszámolót. Azonos a nézetünk Longo elvtárs referátumában kifejtett állásponttal a nemzetközi helyzetről és a nemzetközi kommunista — és munkásmozgalom értékeléséről. Teljes mértékben helyeseljük és támogatjuk olasz testvérpártunk törekvését — mondotta a továbbiakban Biszku Béla —, hogy egybe tömörítse a demokráciaért és a szocializmusért küzdő erőket Olaszországban. A Magyar Szocialista Munkáspárt tapasztalatai is igazolják, hogy a szocializmus ügyét csakis a munkásosztály politikai egységének TELÉN IS ÉPÜL (Somogyiné felv.) ősszel kezdett hozzá a Csongrád megyei Építőipari Vállalat második szegedi munkásszállodájának felépítéséhez. A 250 személyes Kossuth Lajos sugárúti szálló mögött űj, tízemeletes, 840 személyes toronyház épül. A téli időszakban sem szünetel az építkezés: az első emeleten téliesítettek a belső munkákat, a másodikon pedig — amint a fényképfelvétel is mutatja —, ha az időjárás engedi, a szabadban dolgoznak. Megoldották a betonozást is: a csomópontokat gőzzel fűtik, hogy a kötés tökéletes legyen megteremtésével, az egész nép támogatásával lehet győzelemre vinni. őszinte meggyőződésünk, hogy ez a kongresszus jelentősen hozzájárul ahhoz a küzdelemhez, amelyet az önök harcokban edz ett forradalmi pártja folytat a monopoltőke ellen, az új demokratikusabb alapokon nyugvó társadalom megteremtéséért, a szocializmus kivívásáért. A magyar nép a párt vezetésével lerakta a szocializmus alapjait. Sikereket ért el a szocializmus építésében. Eredményeinket nehézségek és ellentmondások közepette vívtuk ki. A Magyar Szocialista Munkáspárt most azon dolgozik, hogy még inkább kiaknázza a szocialista termelési viszonyok adta lehetőségeket, hogy meggyorsítsa társadalmunk gazdasági, kulturális fejlődését és emelje a nép életszínvonalát. Pártunk a jövőben is kész és kép>es arra, hogy megoldja az átmeneti korszak bonyolult belső harci feladatait és híven szolgálja a nemzetközi munkásosztály ügyét. Internacionalista feladatunknak tartjuk, hogy hozzájáruljunk a nemzetközi kommunista m..zgalom osztagainak akcióegységéhez és storosan együttműködjünk valamennyi haladó és impierialista-ellencs erővel. Biszku Béla végezetül további sikereket és eredményeket kívánt az Olasz Kommunista Pártnak és minden olasz kommunistának. Záróülés az Oasz KP kongresszusán A hétfő délelőtti ülésen véget ért az OKP XI. kongresszusa első napirendi pont(Folytatás a 2. oldalon.) ara ami SZETISU. ?í .Aré JLtói