Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-18 / 14. szám

Előkészítik a szegedi színház teljes rekonstrukcióját Tízmilliárd a művelődésügyi tárca idei költségvetési tervezete Hétfőn a parlament Go- pedagógusok fizetésemelésébelin termében dr. Goszto- vei kapcsolatos munka. Vanyi János elnökletével ülést lószínű, hogy a Művelődéstartott az országgyűlés kul- ügyi Közlöny február 1-i turális bizottsága. A Műve- számában már részletesen islődésügyi Minisztérium idei mertetik a bérezés új rendköltségvetésének tervezetét szerét, és az ezzel kapcsoladr. Polinszky Károly müve- tos tennivalókat. Arra törelödésügyi miniszterhelyettes kednek, hogy a pedagógusok terjesztette elő. Egyebek kö- február közepén már felzött elmondta, hogy az 1966. emelt bért kapjanak. Hangévi állami költségvetési ja- súlyozta, hogy a fizetésemevaslat szerint az idén csak- lést az eddigi bérrendszer nem tízmilliárd forintot köl- korszerűsítésével, továbbfejtenek oktatási és kulturális lesztésével kapcsolták össze. feladatok megoldására. Az országgyűlés kulturális Részletesen ismertette az bizottsága a vita után a iskolahálózat fejlesztési prog- Művelődésügyi Minisztérium ramját, majd a kulturális 1966. évi költségvetésének élet egyéb területeiről szól- tervezetét elfogadta és az va elmondta, hogy 1966-ban országgyűlésnek elfogadásra nagyobb önállóságot biztosi- ajánlotta. Ezenkívül a vitátanak a színházak és szín- ban elhangzott észrevételek, ház jellegű intézmények vezetőinek. Többek között előilletve javaslatok alapján indítványozta, hogy az idén az készítik a Szegedi Nemzeti előirányzottnál nagyobb mérSzínház teljes rekonstrukcióját. Beszámolt arról, hogy az idén húsz, egész estét betöltő játékfilm gyártását tervezik, s körülbelül százhatvan ; & a rendelkezésre ál_ külföldi játékfilm gazdagítja majd a budapesti és a vitékben növeljék az óvodai helyek és az általános iskolai napközik tanulócsoportjainak számát — a népgazdaság teherbírásának megfeKádár János levele dél-uráli diákoknak A Cseljabinszkij Rabocsij című lapban megjelent Kádár János elvtárs levele, amelyet egy dél-urali városka diákjainak küldött. A levél válasz a diákoknak arra az értesítésére, hogy anyagot gyűjtöttek a magyar Kollmann Ferencről és a cseh Josef Blazekről, akik 1918 nyarán estek el az Uraiban a szovjet hatalomért. A diákok emlékoszlopot emeltek a hősök halála színhelyén. A TASZSZ jelentése kiemeli a levélnek azt a mondatát, amelyben Kádár János elvtárs rámutat arra, hogy a diákok cselekedete a szovjet —magyar barátság erejét, az internacionalizmus érzésének mélységét bizonyítja. déki mozik műsorát. A művelődésügyi miniszterhelyettes a továbbiakban bejelentette: a minisztériumban befejezés előtt áll a ló egyéb lehetőségek figyelembe vételével. Végül kérte a körzeti iskolákba bejáró, rászoruló fiataloknak adott közlekedési segély kiterjesztésének lehetőségét. (MTI) Járhatók a főutak A MÁV főmenetirányító szolgálata tájékoztatása szerint tegnap, a délutáni órákban, már kevesebb helyen takarta be hó a váltókat, gyorsabbá vált a váltóállítás, s ennek eredményeként lényegesen kevesebbet késtek a vonatok. A KPM közúti főigazgatóság hétfőn este arról adott hírt, hogy a főútvonalak az egész országban járhatók, csupán Tolna megyében, a Nyírségben és Bács-Kiskun megye déli részén találhatók még hóakadályok néhány bekötőúton, ezeknek felszámolására elindultak a hómarógépek. Félméteres hó Szegeden Átmeneti zavar a közlekedésben — Önkéntes KISZ-brigádok a hó eltakarítására — Takarítatlan gyalogjárdák Az elmúlt napokban, s főleg vasárnap éjjelről hétfő hajnalra olyan nagy tömegű hó hullott Szegedre, hogy kisebb-nagyobb zökkenőket okozott a közlekedésben. Napok alatt közel fél méter vastag hótakaró lepte be a varost Az utak mentén hatalmas kupacok jelezték már, hogy komolyan itt a tél, s erre jött a vasárnap éjjeli-hétfő hajnali 15 centiméteres újabb réteg. A korán munkába indulók hétfőn reggel megkéstek a munkából, vagy lekéstek a korai vona tokát, mert egyes vonalakon, mint például az Április 4. útján, hóakadály miatt megállásra kényszerültek a villamosok. A sínekről hiába túrták le a havat, visszafolyt; az előkertek is tele vannak már hóval, s a járművek a közútról is a villamossínekre verték a havat Peták József, a Szegedi Közlekedési Vállalat igazgatója elmondotta, hogy vasárnap éjjel és hétfő hajnalban is a sínek tisztításán dolgoztak a pályafenntartó munkások. A hajnali órákban viszont olyan hóesés volt a városban, hogy másfél méterre sem lehetett ellátni. A kora reggeli zavarok után később sikerült mindenütt megszüntetni az akadályokat, s a villamosok közlekedése zavartalanná vált. öles plakátok hirdetik a város különböző pontjain, hogy alkalmi hómunkásokat is felvesz a városgazdálkodási vállalat. Dr. Hammer Fidél, a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója arról tájékoztatott, hogy közel 100 ember jelentkezett eddig hólapátolásra. A vállalat saját embereivel együtt mintegy 400 ember dolgozott tegnap a gyalogjárdák mellett az átjárók szabaddá tételén. A városgazdálkodási vállalat négy hótúró kocsija és egy hóharácsoló gépe mellett munkába álltak az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, valamint a 10-es AKÖV markoló- és rakodógépei. kocsijai is, hogy szabaddá tegyék a főbb közlekedési útvonalakat. A kocsik egyenesen a tiszai rakpartra hordják a havat. Tóth József, a Szeged megyei jogú városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője a város valamennyi pontján zavartalan közlekedés biztosítását ígérte mára, kedd reggelre, ha nem lesz újabb erős havazás. Szeged belső forgalmi útjai mellett a városból kiés bevezető útvonalak hoszsza több mint 50 kilométer. A hótakarót ezekről az utakról is el kell távolítani a zavartalan közlekedés érdekében. Tóth József elmondotta, hogy a KISZ városi bizottsága KISZ-fiatalok toborzását szervezi meg — önkéntes alapon — a hó eltakarítására. A honvédség is — száz fővel — bekapcsolódott a munkába. A közutak a nagy hóesésben is néhol jobbnak bizonyultak, mint a gyalogjárdák. A váras számtalan pontján még a hétfő délelőtti órákban is takarítatlanok voltak a gyalogjárdák. Kérdés: mit csináltak egyes helyeken a házfelügyelök és a háztulajdonosok? A többi között a Szegedi Nemzeti Színház is szinte megközelíthetetlen volt. mert gyalogjárdáját köröskörül vastag hó borította. Az ilyen szabálysértéseket nem lehetne figyelmen kívül hagynia a kerületi tanácsoknak, hiszen a járdák tisztán tartása közérdekeket szolgál. A kerületi tanácsok kommunális őrei frissiben jelentsék az eseteket, hogy a szabálysértőkkel szemben még addig eljárhassanak, mielőtt elolvadna a hó. L. F. Felnőttek komolyságával (Somogyine íelv.) Munkában a hóharácsoló gép M

agasan kvalifikált értelmiségivel beszélgettem a napokban a partnapról, amelyen részt vett. Dicsérte. „Az tetszik nekem — mondta —, hogy a párt vezetői most csakugyan felnőtt emberként beszélnek velünk, tényeket sorakoztatnak fel, amelyekből megérthetjük, miért van szükség a bejelentett ár- és bérpolitikai intézkedésekre". E nem egyedülálló megjegyzés gyökerei kétségtelenül az 1950-es évek elejére nyúlnak, amikor az aranytojást tojó tyúk bűvöletében mindent rózsaszínre festeni kívánó tendencia érvényesült ás az agyonmagyarázás szült jogos kétségeket. Pártunk mai vezetői tudják — amint azt az 1966. évi feladatokról szóló nyilatkozatában Fock Jenő elvtárs is hangoztatta —, hogy népünk felnőtt, öntudata erősödött. Joggal bízhatunk tehát abban, hogy minden dolgozó megérti az intézkedések célját, amely a népgazdaság továbbfejlesztését, a dolgozó nép érdekeit szolgálja. Vannak hát gondjaink? Természetesen úgy nincsenek, mint ahogyan az intézkedések bejelentésekor kellő tájékozottság hiányában némelyek netán gondolták, a velünk nem rokonszenvezők pedig terjeszteni és elhitetni szerették volna. A tavalyi tervjelentés vitathatatlan adataiból nyilvánvaló, hogy népgazdaságunk eredményesen fejlődött. Az ismeretes, váratlan károk (aszály, árvíz, száj- és körömfájás) ellenére is a dolgozó nép szorgalmas munkájával nemcsak teljesíteni, hanem egyes területeken kedvezően túlteljesíteni is sikerült tavalyi tervünk több fontos előirányzatát. A gondok egészen más természetűek: ez derült ki az elmúlt hetekben. Pártunk, kormányunk vezetői arra keresték a megoldást, hogy miként hárítsák el a leghathatósabban az akadályokat további fejlődésünk, az életviszonyok további javítása elől. Ebből a gondból fakadt és ezzel a célzattal született valamennyi meghirdetett és részleteiben sorra kerülő intézkedés. Nincs értelme titkolni, hogy a december 19-én napvilágot látott határozatot, az ár- és bérpolitikai intézkedéseket helyenként nemcsak meglepetéssel, hanem bizonyos riadtsággal is fogadták. Nem a bizalmatlanság jele volt ez, hanem abból a mulasztásból fakadt, hogy az elmúlt években keveset beszéltünk olyan kérdésekről az embereknek, mint az árviszonyok kialakulása és a helyes árarányok. Kevesen voltak tisztában vele, hogy tulajdonképpen mi mennyibe kerül az országnak, vagyis mindannyiunknak, s egyes árucikkek milyen jelentős dotációval, állami hozzájárulással kerülnek a fogyasztókhoz. A valóságnak nem megfelelő árviszonyok nagy veszélyeket rejtettek magukban. A pártnapokon ezekre kaptak megnyugtató magyarázatot a résztvevők. A megértés és megnyugvás vasárnap óta még általánosabbnak mondható. A családok százezrei tudnak most már papírral, ceruzával a kezükben pontosabb számvetést is tenni, amióta a lapok vasárnapi száma közzétette a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatóját a bérek, a nyugdíjak és a családi pótlékok emeléséről, valamint a progresszív nyugdíjjárulék mértékéről. A bejelentett időpontokra megjelenő későbbi árleszállítások, illetve áremelések természetesen majd még világosabb képet alakítanak ki ahhoz az egyre jobban megszilárduló meggyőződéshez, hogy országos méretekben nem jövedelemelvonás, hanem jövedelem átcsoportosítás történik. ; I

ntézkedéseink egész menetét a dolgozók iránti bizalom szelleme hatja át az első perctől kezdve. Ezt mutatta már a bejelentés időpontja is, amely messze megelőzte a tulajdonképpeni konkrét intézkedéseket. Hol van olyan kapitalista ország, ahol a kormány ennyivel előbb bejelenti s nem egyik napról a másikra hozza nyilvánosságra szándékait az ilyen gazdasági természetű kérdésekben? A mi szocialista államunk árintézkedései azonban nem egy szűk tőkés réteg érdekeit, titkolt jövedelemnövelését szolgálják, amelyek akkor hozzák meg a busás hasznukat, ha váratlanul érik a fogyasztókat. A mi szocialista árintézkedéseinket, a párt és a kormány elképzeléseit bátran nyilvánosságra lehetett hozni hónapokkal hamarabb, azzal a céllal, hogy a dolgozók az 1966. éves tervvel együtt teljes öszszefüggésben láthassák az elgondolásokat. Nálunk az egész nép munkálkodik a közös cél elérésén, semmi ok nincsen tehát rá, hogy ne láthassa idejekorán világosan a célhoz vezető utat is. A vasárnap megjelent tájékoztató a legkülönfélébb kategóriákat sorolja fel s közli a több mint egymillió dolgozóra, illetve nyugdíjasra érvényesülő bér- és nyugdíiielegü intézkedéseket, amelyek számukra összességében egy év alatt mintegy 2 milliárd forintot ielentcnek. Ezen felül van még a családi pótlék emelése, évi 800 millió forint összegben. Nem is kell sokáig böngészni a számokat, hogy a még kétkedők is észrevegyék, az áremelésekből vagy a progreszszív nyugdíjjárulék bevezetéséből származó állami többletbevételek az utolsó forintig visszaáramlónak a lakossághoz. Akiben egy csepp társadalmi igazságosság lakik, nem is ütközik meg ezen, hiszen mindannyian tudjuk, milyen régóta tartoztunk már ezzel a pedagógusoknak. az egészségügyi dolgozók bizonyos kategóriáinak, sok-sok nehéz fizikai munkát kifejtő és veszélyes körülmények között dolgozó munkásnak, a művezetők és főművezetők többségének és még másoknak. Természetesen — mint ismeretes — összességében nemcsak erről van szó. A mostani legfrissebb tájékoztató kapcsán azonban elsősorban ez a gondolat kerül előtérbe. A szocialista elveknek felel meg az így bekövetkezett jövedelemátcsoportosítás, amely egyrészt a legalacsonyabb jövedelműek gondjainak enyhítését tartja szem előtt, másrészt az ösztönző bér- és jövedelemviszonyok kialakításával a termelésnek, az eredményesebb munkának ad újabb lendületet az egész ország érdekében. Itt-ott, sajnos, egy-egy „kisembert", alacsony keresetűt is erinthet kedvezőtlenül az intézkedések végeredménye. Feltétlenül elszigetelten azonban és minden reményünk megvan rá, hogy számukra csak átmenetről van szó, amely esetleges belső vállalati rendezéssel a szokásos bérfejlesztési forrásokból is megoldható. E

r rthető és egyáltalán nem elitélhető, hogy a legtöbb családban az elmúlt hetek folyamán az életkörülmények várható alakulása volt a legfőbb beszédtéma. A pártnapokon is erről hangzott el sok kérdés. Most már azonban, amikor bizonyos részleteiben is kirajzolódtak az intézkedések megnyugtató kihatásaikkal, most már jogos az a követelmény: forduljunk sokkal nagyobb figyelemmel az 1966. évi népgazdasági terv tennivalói felé. Éppúgy érvényes most is, mint az előző esztendőkben, hogy a további felemelkedést csak a terv megvalósítása biztosítja, hiszen a népgazdaság terve mindannyiunk közös jövőjének terve. A nemzeti jövedelem mintegy 4 százalékra tervezett idei emelkedése az általános gyarapodáson túl kihatással lesz a lakosság közvetlen életkörülményeire is, egyebek között a fogyasztásnak mintegy 2,5—3 százalékos növekedésére a tavalyihoz képest. A munkásoknál és az alkalmazottaknál az egy főre jutó reálbér mintegy 1,5 százalékkal, a reáljövedelem 3,5 százalékkal emelkedik. A termelékenység gyorsabb növelésével pedig ezen felül, a terven kívüli lehetőség nyílik arra. hogy a központilag el határozottakon túl az üzemek bérkorrekciókat hajtsanak végre. A

most következő napok, hetek éppen ezért, a közös és az egyéni boldogulás további biztosítására, az idei eredményes, jó munka megalapozásának jegyében zajlanak le. E héten már Szegeden is megkezdődnek a műszaki konferenciák, amelyeket februárban a termelési tanácskozások követnek majd. Helyes, ha mindenütt ezeken a megbeszéléseken a termelés feltételeinek biztosítása fontos helyet kap, hogy a dolgozók valóban egyenletesen és folyamatosan végezhessék munkájukat. Érdemes azt is újból és újból emlékezetbe idézni, hogy az MSZMP Központi Bizottságának 1964. decemberi határozata változatlanul érvényben van és az abban megszabott feladatok az idei esztendőben sem sikkadhatnak el. A „takarékosság évének" nevezgették némelyek az elmúlt esztendőt. De vajon van-e olyan család, amely csak egy esztendőben takarékoskodik, azután pedig két marokkal szórja mindenre a pénzt? Józan eszű ember nem tesz ilyet! Miért tenne akkor az ország, miért tennénk így a közös vagyonnal, a vállalati pénzzel? A takarékosság — természetesen a célszerű. a meggondolt és nem öncélú — ta,karékosság idén is és minden esztendőben közös feladatunk, közös érdekünk. A dolgozó emberek többsége helyesen látja ezt. Bizonyítják ezt azok a levelek, amelyek most a pártnapok időszakában, az intézkedések megjelenésekor számos vezető szervhez érkeztek munkásemberektől. műszakiaktól és másoktól. Ezekben a kormánynak és illetékes állami szerveknek még hatékonyabb és határozottabb fellépését kérik a pazarlásokkal szemben, a közpénz és a közvagyon megóvása érdekében. Minden fokon és minden szinten megszívlelendő igény ez. A pártnapokon hallottak, a már napvilágot látott tájékoztatók Szegeden is számos hasonló gondolatot, javaslatot érlelnek meg az emberekben. Minden vezető kötelessége, hogy á rendelkezésére álló lehetőségek messzemenő érvényesítésével vegye figyelembe a helyes elgondolásokat, javaslatokat, amelyek a közösség iránti felelősségből, a közös munka eredményének féltéséből, további növeléséből fakadnak. Most van erre a legjobb alkalom, amikor új népgazdasági tervünk helyi feladatait, céljait körvonalazzuk és határozzuk meg. Olyan terv megvalósításának rugaszkodunk most neki, amely egyben új ötéves terv alapját is veti meg. Az idén már a harmadik öté,--^ riink első évében munkálkodunk. t

'.áves tervünk még nem látott ugyan napvilágot, de nem kétséges. hogy ez is a fejlődés terve lesz. amelynek megvalósításával javulnak mindannyiunk életkörülményei. A teendő tehát most sem lehet más, mint eddig: a terv minden részletének lelkiismeretes megvalósítása, hogy — a Minisztertanács felhívásának megfelelően odaadó munkával érjünk el újabb eredményeket a sári,"lista építésben, egész népünk jólétének további emelésében. Felnőttek módján, felnőtt emberek, felnőtt nép komolyságával . .. LÖKÖS ZOLTÁN Kedd. 1966. január 18. OÉ>'-MAGYARORS7 (« 9