Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-16 / 13. szám

A KISZ és az oktatási reform Híres szakmák, oretf mesterek Az oktatási reformtörvény szóbeszéd tárgya a szegedi diákfiatalok körében is. Ez természetes, hiszen elsősorban rájuk vonatkozik, az ő mindennapos munkájukra, jövőjük alakulására van hatással. A reform négyéves eredményei kivívták az ifjúság elismerését. Az első szocialista oktatási törvény hatására sokat fejlődött a közoktatás, a reform alapelveinek megfelelően megvalósulóban van a szocialista munkaiskola, korszerűbb a tananyag és hatékonyabb a nevelőmunka Szegeden is. Az oktatási reformtörvény helyes, a jövőben is érvényes alapelvei közül azonban viszonylag lassúbb előrehaladás tapasztalható a nevelömunkában. Az oktatási reform továbbfejlesztése nemcsak társadalmi szükségletből fakad, nemcsak állami szükségletet jelent, hanem a legérdekesebbek, a fiatalok igénye, az ifjúsági szervezetek feladata, felelőssége is. Ez a felelősség készteti arra az iskolai KISZ-bizottságokat, alapszervezeteket, hogy állandóan napirenden tartsák az oktatási reformból rájuk háruló tennivalókat, ugy irányítsák a szóbeszédet, hogy az végül hasznos cselekvésbe nyilvánuljon meg. Segítőtárs a nevelésben A KISZ egész tevékenységével az iskola, a szülői ház segítőtársa kíván lenni. Megtisztelő feladatának tekinti, hogy segítsen megtanítani a fiatalokat a boldogulás helyes lehetőségére. Ezt a célt pedig úgy erheti el legjobban, ha bevonja a fiatalokat a reform feladatainak megoldásába, ha közvetíti javaslataikat és ehhez fórumot teremt, ha sajátos, mozgalmi eszközeivel hozzájárul a reform minél tökéletesebb megvalósításához. A tanintézetek KlSZ-szervezebeinek nyilvánvalóan az a legfontosabb feladatuk, hogy felkészítsék a fiatalokat az életre, a társadalmipolitikai-közéleti tevékenysegre. Hogy fejlesszék a szocialista munka- és tanulási erkölcsöt, megszervezzék a tanulók közösségi életét és minden szempontból képviseljék érdekeiket. Ez speciális, egyedi tevékenységnek fogható fel, mert bár a tanulóifjúság része a társadalomnak, az ifjúságnak — nem pontos tükörképe annak, mivel meghatározott életkori sajátosságok jellemzik. Sokszor nem maguk fo? galmazzák meg ítéleteiket, olykor nehezebben igazodnak el az élet különböző kérdéseiben, máskor megítélésük ellentmondásos. Minden esetre: sem a pedagógusoknak, sem a KISZ-nek nem szabad a látszat után menni! Aki csak a divatos hajviselet ellen indít szabályos harcot, s közben megfeledkezik róla, hogy sokkal inkább a fejekben meglevő régimódi nézetek elleni küzdelemre van szükség, az elvéti a mértéket, nem ismeri fel a fiatalok életkori sajátosságait. A fiatalokat az élet. a társadalom reális szemléletére kell nevelni. A szocialista haza iránt érzett hűség, a marxizmus—leninizmus elsajátítása és megértése, a szocialista munkaerkölcs, a közösségi magatartás tudatos kimunkálása egyaránt nélkülözhetetlen. A szemforgató prüdériát azonban éppúgy, mint a felelőtlen szabadosságot ostorozni kell. sében kiemelkedő szerepe van a. tervszerű pályairányításnak, a pályaválasztási tanácsadásnak. Ehhez az egész társadalom, valamennyi érdekelt szerv együttműködésére. van szükség Mivel a pályaválasztás először 14 éves korban időszerű, elsősorban az általános iskolai pedagógusokon. az űttörö-szervezeteken múlik e munka eredményessége. Nagy kár, hogy Szegeden alig található az úttörőmozgalomban ipari tanuló ifivezető, pedig tőlük az általános iskolások hamarabb eltanulhatnák a fizikai munka szeretetét, megbecsülését. Igen érdekes megfigyelés kapott .hangot a napokban azon a Szegeden rendezett megbeszélésen, melyen a megye valamennyi közép- és szakmunkásképző iskolájának KISZ tanácsadó tanára és KISZ-titkára részt vett: sok jeles vagy jó eredménynyel érettségizett fiatal maradt hoppon a korábbi években amiatt, hogy miután megtudták, hogy az egyetemre nem vették fel őket, már a szkamunkás-tanulásról is lemaradtak. A szükséges helyeket ugyanis már korábban betöltik azokkal a gyengébb eredménnyel végző fiatalokkal, akik nem is jelentkeztek egyetemre. Hogy ezt a bajt megelőzzék, az idén már februárban pályaválasztási tanácsadást rendez a KISE városi bizottsága az ipari szakmák iránt érdeklődő negyedikes gimnazisták számára. Az iskolai KlSZ-szervezetek politikai feladata a hátrányos helyzetben levő tanulókkal való fokozottabb törődés. Már az első osztályokban segítséget kell adniuk a falusi-tanyai általános iskolákból bekerült és a munkósszármazású fiataloknak, hogy mielőbb beilleszkedjenek a középiskola életébe, pótolják elmaradásukat a nehéz tantárgyakban. A KISZ munkára nevelésének fokozódnia kell a gimnáziumokban is. Egyrészt a gyakorlati foglalkozások jobb feltételeinek megterem-, tésére adott támogatás által, másrészt ' az üzemi KISZszervezetek segítségül hívásával, illetve a közhasznú társadalmi munkaakciók út' ján. Még a szegedi iskolák egy részében is problémát jetent a bejáró tanulók nagy száma és nehéz helyzete. A KISZ-bizottságoknak - osztozniuk kell e fiatalok gondjaiban, és a helyi lehetőségek felkutatásával, javaslataikkal képviselniük kell ér•dekeiket. Az új egyetemi felvételi rendszer kitűnően bevált, de igájuk van a fiataloknak abban, hogy a tudásszint, a felkészültség mellett mérlegre kell tenni a hivatástudatot, a magatartást, a közösségi felelősségérzetet, a pályázók emberi értékeit is. Tekintettel arra. hogy e tulajdonságok reális értékelésére másutt nincs mód, a követelmények- elbírálása csak a középiskolákban történhet, és az itt megszerezhető pontszámokban kell kifejezésre jutnia. A munka programja Az oktatási reform nevelési céljainak végrehajtása érdekében több feladatot végeztek el a tanév befejeződött első felében a szegedi középiskolák KlSZ-szervezetei. Mindenütt sikeresen kezdődött meg a politikai oktatás, melyben a tanulók 70—80 százaléka vesz részt. Az első és második osztályosok politikai akadémiára, a harmadikosok vitakörre, a negyedikesek ifjúsági fórumra járnak. A képzés továbbfejlesztésének kitűnő lehetősége volna több egyetemi hallgató, mint körvezető, bevonása a munkába. A terv szerint a tanév végéig előkészítik a jövő évi oktatást is, a tanulók igényei alapján felmérik, hogy milyen formákra lesz szükség, kiválasztják a propagandisták személyét. A tavaly téli vezetőképzés tapasztalatai alapján az idén ismét rendez tanfolyamokat a KISZ Csongrád megyei bizottságának Iskolai osztálya. A megyei tanfolyamon a KISZ tanácsadó tanárai, a KISZ-titkárok. a járási és a városi iskolafelelösök, az iskolai tanfolyamon az iskolai bizottságok, az évíolyames alapszervezeti vezetőségek tagjai vesznek részt. A tanfolyamok felölelik az aktuális kül- és belpolitikai kérdéseket, foglalkoznak az oktatási reformtörvény végrehajfásával, értékelik az első félév munkáját és az akcióprogram második félévi feladatait. A tanév második felében több akciót is lebonyolít a KISZ. Többek között tavasszal a vietnami nép hősi harcát ismertető és a vietnami irodalmat bemutató programot rendeznek." Ismét életre hívják a nagymúltú Ifjú Gárdát. Még a Csongrád megyei KISZ-bizottság júniusi ülése előtt össze fogják hívni a diákparlamentet — a tanulófiatalok új, hatásosnak Ígérkező vitafórumát —, melyben a fiatalok elmondhatják minden gondjukat, problémájukat, javaslatukat. Természetesen tovább folytatódnak az Ifjúság a Szocializmusért próbák: az iskolai akcióprogramok ezekben a hónapokban bontakoztathatják ki legjobban hatásukat. Szintén a második félévben bonyolítják le a népszerű Ki miben tudós? versenyek iskolai és megyei döntőjét A Munkaügyi Minisztérium az iparitanuló-iskolákban „Az ország legjobb esztergályosa'' versenyt írta ki. A kulturális bemutatók sorában fotopályázat, versmondás, tánczenekari fesztivál és képzőművészeti tábor szerepel. Ez utóbbit augusztus 1—13-ig Mártélyon rendezik meg, országos jelleggel. A KISE nevelőmunkájának szerves részét képezik a különböző sportversenyek és majd a nyári táborok is. Az akcióprogramok végrehajtását a tanév végén minden a 1 a ps zei -vezet.ben egyenként éi+ékelik. Az ISEM-jelvénvek megbecsülését fokozza majd, hogy a ré tsz ve vöknek legfeljebb fele kaphatja meg az arany, vagy ezüst fokozatot, tehát csak azok juthatnak jelvényhez, akik munkájukkal minden tekintetben valóban megérdemlik a megtisztelő jelvény viselését. Az oktaási reform eddigi ercdeményeiben is kétségtelenül része van a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájúnak. Nyilvánvaló, hogy a KISE Központi Bizottságának a reformtörvény végrehajtásáról, a KISE a középiskolai és a szakmunkástanuló-intézeti feladatairól szóló határozata nyomán még inkább feladatává válik az ifjúsági szövetség szervezeteinek, hogy törődjenek a reform sikerével, s főképpen a nevelőmunkában vegyenek részt minél nagyobb hatással. Ez minden KlSZ-szervezctrc egyaránt vonatkozik, tehát a szegedi középiskolai és szakmunkástanuló-intézeti szervezetekre is. A kezdet jónak mondható, rajtuk múlik, hogy tanév végén még szebb, még több eredményről adhassanak számot. Vándorló Corvinák Pályaválasztás A Kommunista Ifjúsági Szövetség számára egyáltalán nem közömbös, hogy a KTSZ-fiatalok jövője, életpályája miként alakul. Az egyéni ós társadalmi gond ma abban jut kifejezésre, hogy a választás nem' mindig megnyugtató, mert nem számol eléggé a népgazdaság munkaerő-igényével, nem hangolja össze megfelelően az egyéni és a társadalmi érdekel Sok fiatal szemléletében hibásan él a továbbtanulás fogalma. A KISZ fontos politika: és egyben érdekvédelmi feladata is, megértetni a fiatalokkal a továbbtanulás helyes felfogását. E szemlélet formálásában, az egyéni és társadalmi érdek összhang) anak megteremtéSzerte a világon, Bécstől New York-ig, 600 éve vándorolnak Mátyás király Corvinái. A Széchényi Könyvtár' nyilvántartása szerint 170 Corvina maradt meg az utókornak abból a maga korában messze földön híres könyvtárból, amely a király budai könvvfestő-műhelyében, jellegzetes, vörösbarna aranyozott bőrkötésben készült. Az évszázadok során a legkülönbözőbb úton és módon szóródtak szét a nagyvilágban. Bécsben jelenleg 32 példányt őriznek, amelyek eredetét azzal magyarázzák, hogy amikor Mátyás 1485ben elfoglalta' Bécset, a kódexeket is magával vitte és azok halála után ott maradtak. A király gyenge utóda, Ulászló^ diplomáciai kapcsolatainak megerősítésére használta fel eszközként a Corvinákat. Németországból egy Cuspinianus nevű követ harmincnégyszer kereste fel udvarát ós csaknem minden útjá alkalmával újabb kódexszel tért hazájába vissza. Később a törökök a rengeteg kinccsel, amit Magyarországon raboltak. Konstantinápolyban rejtették el Mátyás híres könyvesházának értékeit. Ezek a példányok, illetve csak egy részük, a XIX. században kerültek újra hazánkba, a szultán ajándékaképpen, a budapesti Egyetemi .Könyvtárba. A Szépművészeti Múzeum reneszánsz kiállításán bemutatott Corvina pedig egy londoni árverésről jutott a múzeum birtokába. Abból a százhetven kódexből, ami fennmaradt, negyvenöt példány található hazánkban, a többi, mintegy negyven, külföldi gyűjteményben szerePfl. „Üj szita szögön függ" — tartja a közkeletű szólásmondás. Az utolsó szegedi szitásmester, Bogdán Márton műhelye azonban kivétel e mondás alól. Hogy miért, annak nagyon egyszerű oka van: a műhelyben új szita már évek óta nem készül. Kérdezhetné bárki, hogy akkor mivel foglalkozik a mester. Nézzünk be a műhelyébe! A szitásműhely a Bartók Béla tér (régi Valléria tér) egyik öreg házának földszintjén van. Az utcáról öthat lépcsőfokot lefelé kell haladni, amíg - az üzletül is szolgáló műhelybe léphet az ember. Szinte jelképes, hogy az utolsó szitásműhelynek éppen egy öreg „vizelőtti" ház ad otthont. Tizenkét éves kisinas Bogdán mester a szerszámokkal, anyaggal és készáruval teli helyiségben a munkapadon ülve éppen szitát javít. Barnapiros arcú, zömök termetű ember. Hetvenkét éves. Dús, ősz szemöldöke alól eleven, barátságos szem villa'n a belépőre. Szívesen beszél mesterségéről, s közben folytatja munkáját. Apja uradalmi cseléd volt Békéssámsonon, de mivel a béresek közt elégedetlenséget keltett az uraság ellen, el kellet hagynia az uradalmat ... Fia talán ennek köszönheti, hogy iparos lett belőle. Tizenkét éves korában szegődtették inasnak Orosházára. Tanítómestere műhelye valóságos manufaktúra volt: csupán szitát 25 szövőszéken készítettek. Nagyobbrészt betanított lányokat foglalkoztatott. Bogdán bácsi ötévig inaskodott. Miután „fölszabadult", segédként Vásárhelyen. Aradon, Pesten dolgozott. 1923-ban önállósította magát Szegeden. Akkoriban még öt szitásmester dolgozott a városban. — Miből készítik a szitát? — érdeklődöm. — Szitasaövésre a ló farokszőre alkalmas. Ezt régebben parasztoktól vagy tímároktól vettük, utóbb meg kereskedőktől. A lószőrt magunk festettük különböző színekre. Bogdán mester mintegy nyolcéve hagyott föl a szitaszövéssel, mert már nem volt érdemes folytatnia. Azóta a szövőszék is elpusztult. Ha új szitára vagy javításhoz szitafenék-re van szüksége, azt Csongrádról, a nála is idősebb Varga szitástól szerzi be. A környéken már csak a csongrádi és egv orosházi mester foglalkozik lószőrszita-készítésével. Régen sem szőttek mindenütt szőrszitát, hanem a kisebb mesterek nagyobb műhelyektől vásárolták. A szitások kölcsönösen kisegítették egymást. így pl. ő a lószőrszitákért a csongrádi mesternek rostákat készít. Máriás és kishármas — Milyen szitákat készítetek régen? — A legsűrűbb szitát máriásnak hívták. Azután volt kishármas, kisötös, kishatos, a leggyakrabban- használt lisztszitának nfeg vác volt a neve. A legritkább szőrszita a safler, amit kenyérsütésTöbb építőanyagot gyártanak az idén Az Építésügyi Minisztérium építőanyagipari üzemeiben ebben az évben mintegy 370 millió, forint értékű építőanyaggal többet, gyártanak az építőknek, mint tavaly. Többek között cementből 170 000 tonnával, előre gyártott betongerendából 260 000 méterrel, zúzott kőből pedig 200 000 tonnával növelik a termelést. Rendkívüli intézkedésekre kerül sor, hogy az építőipar termelésnövelésének megfelelően a tavalyinál legalább 53 millióval több téglát gyártsanak. Ebben az évben nagy fejlődést terveznek az ipari és A mezőgazdasági üzemcsarnokok, épületek előre gyártott vázszerkezetének termelésében. A több célra hasznosítható épületvázból majdnem kétszer annyit gyártanak, mint tavaly. A • belkereskedelem, vagyis közvetlenül a lakosság részére a múlt évi előirányzatnál 6,4 százalékkal több anyagot szállít az épitőanyagipar. Elsősorban az alapvető anyagokból növelik az ellátást. Mintegy 10 millió téglával, 20 000 tonna mésszel, 30 000 tonna cementtel és 100 000 méter födémgerendával több anyagot adnak a TÜZÉP-teto--=tnek. Egyéb építőanyagoKbÖ! pedig lényegében a múlt évihez hasonlóan látják el a belkereskedelmet. Számítani lehet viszont arra, hogy a kavicsból, vasgerendából, tetőfedő , burkolatanyagból, valamint üveg- és finomkerámiaipari termékből időszakonként hiány nehezíti majd az ellátást. (MTI) néi a párélesztő szűréeérhasználtak.' Mind megannyi olvan elnevezés, amely régebben a nép ajkán is mindennapos volt. De vajon hány falusi lány ismeri ezeket a zéseket manapság? A különböző szitafajták a régi paraszti háztartás nélkülönzhetetlen kellékei voltak. Nem csoda, hiszen a hajdani vízimalmok és szárazmalmok ..egy tallérra őrték mög a gabonát", azaz nem választották külön az egyes lisztféléket és a korpát. A kenyér- és kalácssütés így elképzelhetetlen volt szita nélkül. Bár a régi öregek máig emlegetik, hogy a korpás lisztből kitűnő ízű, magas,. púpos házikenyeret sütöttek ... Rendeltetése szerint tehát volt lisztszita, szűröszita, paszirozó és régebben dohányszita is, amiben pipás emberek a dohányt tartották szellőzés végett. A szitások rostákat is készítettek. A nagv rostafonó gép a műhelynek majd negyedrészét lefoglalja. Mellette kézzel dolgozik a mester. A rosták horganyzott drótból vagy rézhuzalból készülnek, leggyakrabban használt manapság még a tarhonva-, búza- és pattogatóreata. Érdekes, hogy ehhez a készítményhez a néphagyományban több babonás művelet és szokás kapcsolódott. A legutóbbi időkig szokfs volt rontás ellen vagy elveszett tárgyak nyomozására a „restapörgetés", lakodalomban pedig a „rostatánc". Ebben a mágikus hatásban — legalábbis Bogdán bácsi állítása szerint — a rostakészitőknek nem volt semmi szerepük... Még egyszer szitás Készítményeit elsősorban piacokon és vásárokon értékesítette. Műhelyével egyébként is jó helyre települt, hiszen előtte volt egészen az 50-es évekig a forgalmas paprikapiac, „füzérpiac" és köze! esett a nagypiachoz is. Rendszeresen eljárt a makói, vásárheivij orosházi, dorozsmai, kisteleki vásárokra. Ilyenkor 4—5 iparossal együtt fuvarost fogadtak. Amikor a kereset és kereslet iránt érdeklődöm, a mester egy jellemző történettel válaszol: — Egy régi szitásműhelyben történt. Télen a mester azt mondta az inasnak: „János, fehér macska van a háztetőn". Ez azt jelentette, hogy bizony szűkös az eleség, csak kenyér volt reggelire. „Igenis, mester úr" — mondta a segéd. Eljött, a nyár. Most a segéd mondta a mesternek: „Mester úr, most nincs fehér macska a háztetőn". Persze, akkor szezon volt, jobban éltek. Amióta a szita és rosta kereslete megcsökkent, Bogdán mester bevezette műhelyébe a sodronyfonat és drótkerítés készítését. Dolgozik építőipari vállalatok. gyárak, termelőszövetkezetek számára. Munkáját igénylik ma is az élet sok területén. Eredeti tanult mestersége kihalóban van, de alkalmazkodik a változó élet követelményeihez. Így tudja szakmájából ma is biztosítani megélhetését. Csak arra panaszkodik, hogy mesterségének nincs utánpótlása. Legutolsó tanulója fia volt. de néhány éve ő is „hűtlen lett" a kitanult apai mesterséghez. — Ha újból kezdhetné az életet — kérdezem —, akkor mihez kezdene? — Akkor is csak s-zitás lennék — válaszol rögtön, meggyőződéssel. Biztonsággal, határozottan mondja. És ezért még jobban becsülöm a ma, hetvenkét eresen is rendszeresen dolgozó mestert. egy kihaló szakma utolsó helyi művelőjét. Juhász AntaJ Vasárnap, 1366. január 16. DEL-fAAGYARORSZAG 9