Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-16 / 13. szám

A KISZ és az oktatási reform Híres szakmák, oretf mesterek Az oktatási reformtörvény szóbeszéd tárgya a szegedi diákfiatalok körében is. Ez természetes, hiszen elsősorban rájuk vonatkozik, az ő mindennapos munkájukra, jövő­jük alakulására van hatással. A reform négyéves ered­ményei kivívták az ifjúság elismerését. Az első szocialista oktatási törvény hatására sokat fejlődött a közoktatás, a reform alapelveinek megfelelően megvalósulóban van a szocialista munkaiskola, korszerűbb a tananyag és haté­konyabb a nevelőmunka Szegeden is. Az oktatási reform­törvény helyes, a jövőben is érvényes alapelvei közül azonban viszonylag lassúbb előrehaladás tapasztalható a nevelömunkában. Az oktatási reform továbbfejlesztése nemcsak társadalmi szükségletből fakad, nemcsak állami szükségletet jelent, hanem a legérdekesebbek, a fiatalok igénye, az ifjúsági szervezetek feladata, felelőssége is. Ez a felelősség készteti arra az iskolai KISZ-bizottságokat, alapszervezeteket, hogy állandóan napirenden tartsák az oktatási reformból rájuk háruló tennivalókat, ugy irá­nyítsák a szóbeszédet, hogy az végül hasznos cselekvésbe nyilvánuljon meg. Segítőtárs a nevelésben A KISZ egész tevékeny­ségével az iskola, a szülői ház segítőtársa kíván len­ni. Megtisztelő feladatának tekinti, hogy segítsen meg­tanítani a fiatalokat a bol­dogulás helyes lehetőségé­re. Ezt a célt pedig úgy erheti el legjobban, ha bevonja a fiatalokat a re­form feladatainak megol­dásába, ha közvetíti javas­lataikat és ehhez fórumot teremt, ha sajátos, mozgal­mi eszközeivel hozzájárul a reform minél tökéletesebb megvalósításához. A tanintézetek KlSZ-szer­vezebeinek nyilvánvalóan az a legfontosabb feladatuk, hogy felkészítsék a fiatalo­kat az életre, a társadalmi­politikai-közéleti tevékeny­segre. Hogy fejlesszék a szo­cialista munka- és tanulási erkölcsöt, megszervezzék a tanulók közösségi életét és minden szempontból képvi­seljék érdekeiket. Ez speciá­lis, egyedi tevékenységnek fogható fel, mert bár a ta­nulóifjúság része a társada­lomnak, az ifjúságnak — nem pontos tükörképe an­nak, mivel meghatározott életkori sajátosságok jellem­zik. Sokszor nem maguk fo? galmazzák meg ítéleteiket, olykor nehezebben igazod­nak el az élet különböző kérdéseiben, máskor megíté­lésük ellentmondásos. Min­den esetre: sem a pedagógu­soknak, sem a KISZ-nek nem szabad a látszat után menni! Aki csak a divatos hajviselet ellen indít szabá­lyos harcot, s közben megfe­ledkezik róla, hogy sokkal inkább a fejekben meglevő régimódi nézetek elleni küzdelemre van szükség, az elvéti a mértéket, nem is­meri fel a fiatalok életkori sajátosságait. A fiatalokat az élet. a társadalom reális szemléle­tére kell nevelni. A szocia­lista haza iránt érzett hűség, a marxizmus—leninizmus el­sajátítása és megértése, a szocialista munkaerkölcs, a közösségi magatartás tuda­tos kimunkálása egyaránt nélkülözhetetlen. A szemfor­gató prüdériát azonban épp­úgy, mint a felelőtlen sza­badosságot ostorozni kell. sében kiemelkedő szerepe van a. tervszerű pályairányí­tásnak, a pályaválasztási ta­nácsadásnak. Ehhez az egész társadalom, valamennyi ér­dekelt szerv együttműködé­sére. van szükség Mivel a pályaválasztás először 14 éves korban időszerű, elsősorban az általános iskolai pedagó­gusokon. az űttörö-szerveze­teken múlik e munka ered­ményessége. Nagy kár, hogy Szegeden alig található az úttörőmozgalomban ipari ta­nuló ifivezető, pedig tőlük az általános iskolások ha­marabb eltanulhatnák a fi­zikai munka szeretetét, meg­becsülését. Igen érdekes megfigyelés kapott .hangot a napokban azon a Szegeden rendezett megbeszélésen, melyen a me­gye valamennyi közép- és szakmunkásképző iskolájá­nak KISZ tanácsadó tanára és KISZ-titkára részt vett: sok jeles vagy jó eredmény­nyel érettségizett fiatal ma­radt hoppon a korábbi évek­ben amiatt, hogy miután megtudták, hogy az egye­temre nem vették fel őket, már a szkamunkás-tanulás­ról is lemaradtak. A szük­séges helyeket ugyanis már korábban betöltik azokkal a gyengébb eredménnyel vég­ző fiatalokkal, akik nem is jelentkeztek egyetemre. Hogy ezt a bajt megelőzzék, az idén már februárban pálya­választási tanácsadást ren­dez a KISE városi bizottsá­ga az ipari szakmák iránt érdeklődő negyedikes gim­nazisták számára. Az iskolai KlSZ-szerveze­tek politikai feladata a hát­rányos helyzetben levő ta­nulókkal való fokozottabb törődés. Már az első osztá­lyokban segítséget kell ad­niuk a falusi-tanyai általá­nos iskolákból bekerült és a munkósszármazású fiata­loknak, hogy mielőbb beil­leszkedjenek a középiskola életébe, pótolják elmaradá­sukat a nehéz tantárgyak­ban. A KISZ munkára ne­velésének fokozódnia kell a gimnáziumokban is. Egyrészt a gyakorlati foglalkozások jobb feltételeinek megterem-, tésére adott támogatás által, másrészt ' az üzemi KISZ­szervezetek segítségül hívá­sával, illetve a közhasznú társadalmi munkaakciók út­' ján. Még a szegedi iskolák egy részében is problémát jetent a bejáró tanulók nagy szá­ma és nehéz helyzete. A KISZ-bizottságoknak - osztoz­niuk kell e fiatalok gond­jaiban, és a helyi lehetősé­gek felkutatásával, javasla­taikkal képviselniük kell ér­•dekeiket. Az új egyetemi felvételi rendszer kitűnően bevált, de igájuk van a fiataloknak abban, hogy a tudásszint, a felkészültség mellett mérleg­re kell tenni a hivatástuda­tot, a magatartást, a közös­ségi felelősségérzetet, a pá­lyázók emberi értékeit is. Tekintettel arra. hogy e tu­lajdonságok reális értékelé­sére másutt nincs mód, a követelmények- elbírálása csak a középiskolákban tör­ténhet, és az itt megszerez­hető pontszámokban kell ki­fejezésre jutnia. A munka programja Az oktatási reform neve­lési céljainak végrehajtása érdekében több feladatot végeztek el a tanév befeje­ződött első felében a szege­di középiskolák KlSZ-szer­vezetei. Mindenütt sikeresen kezdődött meg a politikai oktatás, melyben a tanulók 70—80 százaléka vesz részt. Az első és második osztályo­sok politikai akadémiára, a harmadikosok vitakörre, a negyedikesek ifjúsági fó­rumra járnak. A képzés to­vábbfejlesztésének kitűnő lehetősége volna több egye­temi hallgató, mint körveze­tő, bevonása a munkába. A terv szerint a tanév végéig előkészítik a jövő évi okta­tást is, a tanulók igényei alapján felmérik, hogy mi­lyen formákra lesz szükség, kiválasztják a propagandis­ták személyét. A tavaly téli vezetőképzés tapasztalatai alapján az idén ismét rendez tanfolyamokat a KISZ Csongrád megyei bizottságának Iskolai osztá­lya. A megyei tanfolyamon a KISZ tanácsadó tanárai, a KISZ-titkárok. a járási és a városi iskolafelelösök, az iskolai tanfolyamon az isko­lai bizottságok, az évíolyam­es alapszervezeti vezetősé­gek tagjai vesznek részt. A tanfolyamok felölelik az ak­tuális kül- és belpolitikai kérdéseket, foglalkoznak az oktatási reformtörvény vég­rehajfásával, értékelik az első félév munkáját és az akcióprogram második félévi feladatait. A tanév második felében több akciót is lebonyolít a KISZ. Többek között ta­vasszal a vietnami nép hősi harcát ismertető és a viet­nami irodalmat bemutató programot rendeznek." Ismét életre hívják a nagymúltú Ifjú Gárdát. Még a Csong­rád megyei KISZ-bizottság júniusi ülése előtt össze fogják hívni a diákparla­mentet — a tanulófiatalok új, hatásosnak Ígérkező vita­fórumát —, melyben a fiata­lok elmondhatják minden gondjukat, problémájukat, javaslatukat. Természetesen tovább folytatódnak az If­júság a Szocializmusért pró­bák: az iskolai akcióprog­ramok ezekben a hónapok­ban bontakoztathatják ki legjobban hatásukat. Szintén a második félév­ben bonyolítják le a nép­szerű Ki miben tudós? ver­senyek iskolai és megyei döntőjét A Munkaügyi Mi­nisztérium az iparitanuló-is­kolákban „Az ország legjobb esztergályosa'' versenyt írta ki. A kulturális bemutatók sorában fotopályázat, vers­mondás, tánczenekari feszti­vál és képzőművészeti tá­bor szerepel. Ez utóbbit augusztus 1—13-ig Márté­lyon rendezik meg, országos jelleggel. A KISE nevelő­munkájának szerves részét képezik a különböző sport­versenyek és majd a nyári táborok is. Az akcióprogramok vég­rehajtását a tanév végén minden a 1 a ps zei -vezet.ben egyenként éi+ékelik. Az ISEM-jelvénvek megbecsü­lését fokozza majd, hogy a ré tsz ve vöknek legfeljebb fe­le kaphatja meg az arany, vagy ezüst fokozatot, tehát csak azok juthatnak jel­vényhez, akik munkájukkal minden tekintetben valóban megérdemlik a megtisztelő jelvény viselését. Az oktaási reform eddigi ercdeményeiben is kétségte­lenül része van a Kommunista Ifjúsági Szövetség munká­júnak. Nyilvánvaló, hogy a KISE Központi Bizottságának a reformtörvény végrehajtásáról, a KISE a középiskolai és a szakmunkástanuló-intézeti feladatairól szóló határozata nyomán még inkább feladatává válik az ifjúsági szövetség szervezeteinek, hogy törődjenek a reform sikerével, s fő­képpen a nevelőmunkában vegyenek részt minél nagyobb hatással. Ez minden KlSZ-szervezctrc egyaránt vonatko­zik, tehát a szegedi középiskolai és szakmunkástanuló-in­tézeti szervezetekre is. A kezdet jónak mondható, rajtuk múlik, hogy tanév végén még szebb, még több eredmény­ről adhassanak számot. Vándorló Corvinák Pályaválasztás A Kommunista Ifjúsági Szövetség számára egyálta­lán nem közömbös, hogy a KTSZ-fiatalok jövője, élet­pályája miként alakul. Az egyéni ós társadalmi gond ma abban jut kifejezésre, hogy a választás nem' min­dig megnyugtató, mert nem számol eléggé a népgazda­ság munkaerő-igényével, nem hangolja össze megfe­lelően az egyéni és a tár­sadalmi érdekel Sok fiatal szemléletében hibásan él a továbbtanulás fogalma. A KISZ fontos po­litika: és egyben érdekvé­delmi feladata is, megértet­ni a fiatalokkal a továbbta­nulás helyes felfogását. E szemlélet formálásában, az egyéni és társadalmi érdek összhang) anak megteremté­Szerte a világon, Bécstől New York-ig, 600 éve ván­dorolnak Mátyás király Cor­vinái. A Széchényi Könyv­tár' nyilvántartása szerint 170 Corvina maradt meg az utó­kornak abból a maga korá­ban messze földön híres könyvtárból, amely a király budai könvvfestő-műhelyé­ben, jellegzetes, vörösbarna aranyozott bőrkötésben ké­szült. Az évszázadok során a leg­különbözőbb úton és módon szóródtak szét a nagyvilág­ban. Bécsben jelenleg 32 példányt őriznek, amelyek eredetét azzal magyarázzák, hogy amikor Mátyás 1485­ben elfoglalta' Bécset, a kó­dexeket is magával vitte és azok halála után ott ma­radtak. A király gyenge utó­da, Ulászló^ diplomáciai kap­csolatainak megerősítésére használta fel eszközként a Corvinákat. Németországból egy Cuspinianus nevű követ harmincnégyszer kereste fel udvarát ós csaknem minden útjá alkalmával újabb kó­dexszel tért hazájába vissza. Később a törökök a renge­teg kinccsel, amit Magyar­országon raboltak. Konstan­tinápolyban rejtették el Má­tyás híres könyvesházának értékeit. Ezek a példányok, illetve csak egy részük, a XIX. században kerültek új­ra hazánkba, a szultán aján­dékaképpen, a budapesti Egyetemi .Könyvtárba. A Szépművészeti Múzeum reneszánsz kiállításán bemu­tatott Corvina pedig egy lon­doni árverésről jutott a mú­zeum birtokába. Abból a százhetven kódexből, ami fennmaradt, negyvenöt pél­dány található hazánkban, a többi, mintegy negyven, kül­földi gyűjteményben szere­Pfl. „Üj szita szögön függ" — tartja a közkeletű szólásmon­dás. Az utolsó szegedi szitás­mester, Bogdán Márton mű­helye azonban kivétel e mon­dás alól. Hogy miért, annak nagyon egyszerű oka van: a műhelyben új szita már évek óta nem készül. Kérdezhetné bárki, hogy akkor mivel foglalkozik a mester. Néz­zünk be a műhelyébe! A szitásműhely a Bartók Béla tér (régi Valléria tér) egyik öreg házának föld­szintjén van. Az utcáról öt­hat lépcsőfokot lefelé kell haladni, amíg - az üzletül is szolgáló műhelybe léphet az ember. Szinte jelképes, hogy az utolsó szitásműhelynek éppen egy öreg „vizelőtti" ház ad otthont. Tizenkét éves kisinas Bogdán mester a szerszá­mokkal, anyaggal és kész­áruval teli helyiségben a munkapadon ülve éppen szitát javít. Barnapiros ar­cú, zömök termetű ember. Hetvenkét éves. Dús, ősz sze­möldöke alól eleven, barát­ságos szem villa'n a belépőre. Szívesen beszél mesterségé­ről, s közben folytatja mun­káját. Apja uradalmi cseléd volt Békéssámsonon, de mivel a béresek közt elégedetlensé­get keltett az uraság ellen, el kellet hagynia az uradal­mat ... Fia talán ennek kö­szönheti, hogy iparos lett be­lőle. Tizenkét éves korában szegődtették inasnak Oros­házára. Tanítómestere mű­helye valóságos manufaktú­ra volt: csupán szitát 25 szövőszéken készítettek. Na­gyobbrészt betanított lányo­kat foglalkoztatott. Bogdán bácsi ötévig inaskodott. Miu­tán „fölszabadult", segédként Vásárhelyen. Aradon, Pes­ten dolgozott. 1923-ban ön­állósította magát Szegeden. Akkoriban még öt szitásmes­ter dolgozott a városban. — Miből készítik a szitát? — érdeklődöm. — Szitasaövésre a ló farok­szőre alkalmas. Ezt régebben parasztoktól vagy tímároktól vettük, utóbb meg kereske­dőktől. A lószőrt magunk festettük különböző színekre. Bogdán mester mintegy nyolcéve hagyott föl a szita­szövéssel, mert már nem volt érdemes folytatnia. Azóta a szövőszék is elpusz­tult. Ha új szitára vagy ja­vításhoz szitafenék-re van szüksége, azt Csongrádról, a nála is idősebb Varga szi­tástól szerzi be. A környé­ken már csak a csongrádi és egv orosházi mester foglal­kozik lószőrszita-készítésével. Régen sem szőttek minde­nütt szőrszitát, hanem a ki­sebb mesterek nagyobb mű­helyektől vásárolták. A szi­tások kölcsönösen kisegítet­ték egymást. így pl. ő a ló­szőrszitákért a csongrádi mesternek rostákat készít. Máriás és kishármas — Milyen szitákat készí­tetek régen? — A legsűrűbb szitát má­riásnak hívták. Azután volt kishármas, kisötös, kishatos, a leggyakrabban- használt lisztszitának nfeg vác volt a neve. A legritkább szőrszi­ta a safler, amit kenyérsütés­Több építőanyagot gyártanak az idén Az Építésügyi Miniszté­rium építőanyagipari üze­meiben ebben az évben mintegy 370 millió, forint értékű építőanyaggal többet, gyártanak az építőknek, mint tavaly. Többek között cementből 170 000 tonnával, előre gyártott betongerendá­ból 260 000 méterrel, zúzott kőből pedig 200 000 tonnával növelik a termelést. Rend­kívüli intézkedésekre kerül sor, hogy az építőipar ter­melésnövelésének megfele­lően a tavalyinál legalább 53 millióval több téglát gyártsanak. Ebben az évben nagy fejlődést terveznek az ipari és A mezőgazdasági üzemcsarnokok, épületek előre gyártott vázszerkezeté­nek termelésében. A több célra hasznosítható épület­vázból majdnem kétszer annyit gyártanak, mint ta­valy. A • belkereskedelem, vagyis közvetlenül a lakosság ré­szére a múlt évi előirány­zatnál 6,4 százalékkal több anyagot szállít az épitő­anyagipar. Elsősorban az alapvető anyagokból növelik az ellátást. Mintegy 10 mil­lió téglával, 20 000 tonna mésszel, 30 000 tonna ce­menttel és 100 000 méter fö­démgerendával több anyagot adnak a TÜZÉP-teto--=tnek. Egyéb építőanyagoKbÖ! pe­dig lényegében a múlt évi­hez hasonlóan látják el a belkereskedelmet. Számítani lehet viszont arra, hogy a kavicsból, vasgerendából, tetőfedő , burkolatanyagból, valamint üveg- és finom­kerámiaipari termékből idő­szakonként hiány nehezíti majd az ellátást. (MTI) néi a párélesztő szűréeér­használtak.' Mind megannyi olvan el­nevezés, amely régebben a nép ajkán is mindennapos volt. De vajon hány falusi lány ismeri ezeket a zéseket manapság? A különböző szitafajták a régi paraszti háztartás nél­különzhetetlen kellékei vol­tak. Nem csoda, hiszen a hajdani vízimalmok és szá­razmalmok ..egy tallérra őrték mög a gabonát", azaz nem választották külön az egyes lisztféléket és a kor­pát. A kenyér- és kalácssü­tés így elképzelhetetlen volt szita nélkül. Bár a régi öre­gek máig emlegetik, hogy a korpás lisztből kitűnő ízű, magas,. púpos házikenyeret sütöttek ... Rendeltetése sze­rint tehát volt lisztszita, szű­röszita, paszirozó és régeb­ben dohányszita is, amiben pipás emberek a dohányt tartották szellőzés végett. A szitások rostákat is ké­szítettek. A nagv rostafonó gép a műhelynek majd ne­gyedrészét lefoglalja. Mel­lette kézzel dolgozik a mes­ter. A rosták horganyzott drótból vagy rézhuzalból ké­szülnek, leggyakrabban hasz­nált manapság még a tarho­nva-, búza- és pattogatórea­ta. Érdekes, hogy ehhez a ké­szítményhez a néphagyo­mányban több babonás mű­velet és szokás kapcsolódott. A legutóbbi időkig szokfs volt rontás ellen vagy elve­szett tárgyak nyomozására a „restapörgetés", lakodalom­ban pedig a „rostatánc". Eb­ben a mágikus hatásban — legalábbis Bogdán bácsi ál­lítása szerint — a rostaké­szitőknek nem volt semmi szerepük... Még egyszer szitás Készítményeit elsősorban piacokon és vásárokon ér­tékesítette. Műhelyével egyébként is jó helyre tele­pült, hiszen előtte volt egé­szen az 50-es évekig a for­galmas paprikapiac, „füzér­piac" és köze! esett a nagy­piachoz is. Rendszeresen el­járt a makói, vásárheivij orosházi, dorozsmai, kistele­ki vásárokra. Ilyenkor 4—5 iparossal együtt fuvarost fo­gadtak. Amikor a kereset és ke­reslet iránt érdeklődöm, a mester egy jellemző törté­nettel válaszol: — Egy régi szitásműhely­ben történt. Télen a mester azt mondta az inasnak: „Já­nos, fehér macska van a háztetőn". Ez azt jelentette, hogy bizony szűkös az ele­ség, csak kenyér volt regge­lire. „Igenis, mester úr" — mondta a segéd. Eljött, a nyár. Most a segéd mondta a mesternek: „Mester úr, most nincs fehér macska a háztetőn". Persze, akkor sze­zon volt, jobban éltek. Amióta a szita és rosta kereslete megcsökkent, Bog­dán mester bevezette műhe­lyébe a sodronyfonat és drót­kerítés készítését. Dolgozik építőipari vállalatok. gyá­rak, termelőszövetkezetek számára. Munkáját igénylik ma is az élet sok területén. Eredeti tanult mestersége kihalóban van, de alkalmaz­kodik a változó élet köve­telményeihez. Így tudja szakmájából ma is biztosí­tani megélhetését. Csak ar­ra panaszkodik, hogy mes­terségének nincs utánpótlá­sa. Legutolsó tanulója fia volt. de néhány éve ő is „hűtlen lett" a kitanult apai mesterséghez. — Ha újból kezdhetné az életet — kérdezem —, ak­kor mihez kezdene? — Akkor is csak s-zitás lennék — válaszol rögtön, meggyőződéssel. Biztonság­gal, határozottan mondja. És ezért még jobban becsü­löm a ma, hetvenkét eresen is rendszeresen dolgozó mes­tert. egy kihaló szakma utol­só helyi művelőjét. Juhász AntaJ Vasárnap, 1366. január 16. DEL-fAAGYARORSZAG 9

Next

/
Thumbnails
Contents