Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-13 / 10. szám

Villamosítás hatezer tsz-ben A mezőgazdaság villamosításáról rendez konferenciát január 17-én és 18-án Budapesten a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Agrártudományi Egyesület. Szerdán a Technika Házában tájékoztatták a konferencia rendezői az újságírókat a tanácskozásról. Amint elmondották, az 1963ban befejeződött faluvillamosítással párhuzamosan hatalmas lépésekkel haladt előre a mezőgazdaság villamosítása is. Ma már az összes 1250 állami gazdasági üzemegység — major — közül 1200, a 7500 termelőszövetkezeti major közül pedig több mint 6000 kap villamosenergiát. Az év végére gyakorlatilag minden jelentősebb mezőgazdasági üzemegységben lesz villany. Ezzel a gyors fejlődéssel azonban nem tartott lépést a villamosenergia felhasználása. E téren még az európai átlagot sem értük el, és a szocialista országok nagy része is megelőz' bennünket. Amint a szakemberek elmondották, helyes lenne nénéhány mezőgazdasági mintaüzemet létesíteni. A konferenciára körülbelül 450 hazai és néhány külföldi szakembert várnak. Kinek az érdeke ? Feljegyzések egy üzemi pártnapon garancia? Az idén — a művezetők fizetésemelését nem számítva — csupán a főként nehéz szövödei gépeken dolgozó szövőnők fizetésének emelésére 700 ezer forintot fordítanak. Az újszegedi szövőgyár, csedt? Feltétlenül! Ez azt amelynek művelődési ter- is mutatja, hogy a nyereségmében több mint félezer részesedés a központi gyárember gyűlt össze tegnap ban bizonyosan eléri a kétdélután a párt-napra, im- heti keresetet, vagy talán már 80 esztendős. A helyt- még ennél is többet, állás gazdag hagyományait A munka további tökéleorzi, s a szegedi munkás- tesítése - összegezte a párt- De mit felelt a pártnap k^tertte^tetSn^ nap ^ltozatlanul alapja arra, hogy az ár- & bérannak, hogy több legyen az rendezés kinek az érdeke, örömünk, kevesebb a gon- mukáspolitika-e? A tömör dunk. válasz: az ár- és bérintéz_ kedések — aminek összefüg~ gésed nem egyszerűek és Mit ad az újszegedi szö- nem is várható, hogy egyvögyár az idén? Maximáli- ^apásra megerteék —, kosán kihasználják a dolgozók zos erdeket szolgálnak. Meg ^ a gépeket, ehhez műszaki tottok, meg a *fiatalak, akik feltételeket teremtenek, és itt akarják munkáséveiket & 500 ezer négyzetmétertől teni. re! több ponyvát gyártanak, A pártnapon munkánk, mint tavaly. Üzembe állítaéletiink kérdései kerültek nak 20 új nehéz szövőgészóba. őszintén és nyíltan. Pet, ós ezekkel további 100 . ... „ , Örömök és gondok, mögöt- ezer négyzetméter ponyvát Syar falu. A kozos gazdatünk maradt nagy eredmé- készítenek. S továbbra is Ságokban az átlagos életkor előtérben a minőség, a gazdaságosság és a termelékenység fokozása. ként tartják nyilván. Akik a pártnapra érkezvén a székeken, padokon ültek, vagy éppen álltak, közvetlenül a munkatermekből jöttek. Többségük munkás, de ott voltak a műszaki értelmiségiek, tisztviselők is. A gyár öregei, akik jóban és rosszban egyarán t ki tárákkor is, ha kétségtelen, hogy az ismert áremelkedések nem egyértelműen lelkiesítőek. Miért közös érdek? Aggasztóan elöregedett a manyck, megszüntetendő hibák. Célok, amelyek eléréséért az itteniek ós az egész dolgos nemzet nagy családiként fáradozik. A második ötéves tervben mind az ipar, A munkások kérdezték, és a pártnap felelt arra is; kimind a szocialistává lett nek érdeke az ár- és a 54 év. A mezőgazdasági termelőárak számos vonatkozásban alacsonyak, s ehhez viszonyítva drágán kapja a mezőgazdaság a gépeket A különbséget állami dotációból fedeztük, ami nyilvánmezőgazdaság növelte a ter- bérrendezés? Meg az is fel- valóan a nép közös kasszáméiért, javultok az életkö- „^t némelyek részéről, rulmenyek. Ehhez jo mun- , . .. . ,, ltot adott a Kenderfonó- és hogy 02 intézkedés a paSzövőipari Vállalat, s an- rasztságtnak kedvez, pedig ők nak újszegedi, központi gyá- gazdagok, hiszen autóval ra is. Az 1965. évi tervet az járnak a piacra, ujszegediek december 18-án teljesítették, és az esztendő Az ár- és bérrendezés végéig 314 ezer négyzetmé- érthetően igen foglalkoztatterrel több műszaki szövetet adtak a népgazdaságjából volt kiadás. Az intézkedés alkalmas arra, hogy a mezőgazdaság a maga lábán álljon meg; hogy növekedjék a mezőgazdasági termelés biztonsága, fokozódjék a parasztemberek termelési kedve, s ezáltal több legyen a mezőgazdasági termék. nak. Leszedlk-e ennek gyümölHavonta négy nagyjavítás A magyarországi forgalomban résztvevő szovjet gyártmányú GAZ—51 és GAZ—63-as gépkocsik nagyjavítása a szegedi XI. számú Autójavító Vállalathoz tartozik. Ahogy szaknyelven mondják: a vállalat a GAZ-kocsik nagyjavításának profilgazdája. Az autójavítónál a múlt évet szép sikerrel zárták: a szervizállomások országos versenyében második helyezést értek el. Közelebbről: három nagyjavítást végeztek naponta, sőt az évi tervet 94 nagyjavítással túl is teljesítették. 1966-ra ez az eredmény mégis kevésnek bizonyul. Elsősorban azért, mert a GAZ autók száma hazánkban az utóbbi időben elérte a 6 ezret. A megnövekedett igények kielégítésére a vállalatnál átszervezték az egyes termelési ágakat, fejlesztették a technológiai folyamatokat. A fődarabszerelő műhely teljesítményét napi 6 motor javításáról nyolora növelték. Régébben három kocsit javítottak, 1966-ban már négy kocsit adnak át a megrendelőknek naponként De további fejlődést jelent ebben az esztendőben, hogy Hódmezővásárhelyen új szervizállomást helyeztek üzembe. Ezzel csökken majd a szegedi szerviz túlterhelése Azokat a gépkocsikat, amelyeket Makóról, Szentesről, Csongrádról és más helyekről javításra hoztok Szegedire, ezentúl majd a hódmezővásárhelyi állomáson javítják meg. ja az embereket, köztük az Mert a mezőgazdasági ter- j- _ - j , • meles novelese nelkul nincs újszegedi gyar dolgozott is. nemzeti előrehaladás, fejRészletintézkedések még lődés. Egyszerűen: ezért is nem ismerték, ezeket most került sor a mezőgazdasági dolgozzák ki. A számítások felvásárlási árak és egyes , ,. , , ., fogyasztod árak korrekciojaazonban a csaladoknal meg- Meg azért, h(>gy ne kezdődtek és tartanak, hogy néptelenedjék el a falu. vajon pluszt, vagy mí- _ nuszt hoz-e az intézkedés. Ismeretes: vannak cikkek, amelyeknek az ára emelkedik; vannak cikkek — például a ruházat és a cipő —, amelyeknek az ára csökken. Rendezik a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók, az alacsonyabban kereső munkáskategóriák fizetését. Valamelyest emelik az alacsony nyugdíjakat is. Bizonyos kereseti határon belül progresszívan emelkedik a nyugdíjpótlék. A pluszok és a mínuszok népgazdasági szinten kiegyenlítik egymást. Minden családnál azonban már kiegyenlítődésről nem lehet szó. A társadalmi teherviselésnek és igazságosságnak megfelelően a nyugdíjpótlék emelése szinte kizárólagosan a nagyobb keresetűeket érinti, a munkásokat nem, vagy alig. Az intézkedések végrehajtásával az egyenleg a családoknál változó lesz: nulla, plusz vagy mínusz. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a párt és a kormány politikája változatlan a tekintetben is, hogy munkánk újabb eredményeivel egy-egy tervidőszakban együtt kell járnia az életkörülmények további javításának. Ennek megfelelően országosan a reálbér 1966-ra tervezett növekedése 1,5 százalék, míg a reáljövedelem tervezett emelkedése 3,5 százalék. Nő-e például a reálbér az újszegedi gyárban, van e rá Autós piacozó parasztok? Vannak ilyenele, de nem ez az átlag. A bérből élőkegy főre jutó évi személyes rendelkezésű jövedelme — amit pénzben kapunk kézhez, s nincs benne a közétkeztetési, az óvodai, a bölcsődei hozzájárulás, a munkaruha, a táppénz, a segélyek, amelyek havonta személyenként 500 forintot jelentenek —, 1964-ben 12 ezer 762 forint volt Ezzel szemben a parasztok átlagos évi jövedelme ugyanebben az évben alig haladta meg a '10 ezer forintot, s ebben a háztájiból származó .^jövedelmek is benne van nak. A mezőgazdaságot 1960 óte 300 ezer ember hagyta el, s vállalt az iparban munkát. Ha olyan jó a mezőgazdaságban, miért mennek el onnan? Kádár János megállapította: „Mert a jobb, biztosabb életkörülmények vonzzák őket Ez így van, s ha így vain, reálisan kell nézni ezt a dolgot is. A munkásosztálynak alapvető érdeke, hogy a magyar falvak lakossága ne ritkuljon, és a falu átlagos életkarban ne öregedjen tovább." S a pártnap tanulsága az is: úgy helyes számvetést készíteni, hogy lássuk, miként lesz jobb mindannyiunknak. Morvay Sándor Szocialista nemzeti egység és szövetségi politika A szocialista nemzeti egység politikáját úgy kell tekintenünk, mint a munkásosztály, s a párt szövetségi politikájának sajátos megnyilvánulását. A szövetségi politika minden társadalmi, politikai harc természetes velejárója. Az az osztály, az a politikai erő vagy párt, amely célját elérni törekszik, szükségképpen együttműködik, szövetségre lép olyanokkal, akikkel közös az ellensége, vagy — akár átmenetileg — közös a célja. Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy a szövetségi politikának nincsenek objektív meghatározói. Az objektív alap: az egyes osztályok, rétegek érdekeinek időleges vagy tartós egybeesése. Ez szabja meg a szövetség tortalmát, összetételét, esetleges változásait is. Példákat a történelemben bőven találunk. A fasizmus és háború elleni küzdelemben, a fasiszta megszállás elleni harcban hazánkban a munkásosztály együtt haladt az egész parasztsággal, a kispolgársággal, sőt a burzsoázia egy részével is. Később, a háború után, a szocialista forradalom szakaszában a szövetség egy része felbomlott, mert az érdekek szétágaztak, sőt szembekerültek, hiszen a harc már a burzsoázia, a kizsákmányolás ellen folyt. Hazánkban a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása kihatott a munkásosztály szövetségi politikájára is, hiszen ez szerves része a párt általános politikájának. A munkásság és az önálló kisegzisztenciák szövetsége például azon alapul, hogy e rétegek tevékenysége kiegészítő jellegénél fogva hasznos, arra még sokáig szükség lesz. Nem követjük azt a korábbi politikát, amely adminisztratív eszközökkel csökkentette ezek tevékenységét, ugyanakkor megakadályozzuk spekulációs, nyerészkedő törekvéseiket. Ez a szövetségi kapcsolat hoszszabb időre szól. A z értelmiség korábban nem mindig kapta meg a kellő megbecsülést. Bár egy kisebb részük tevékenysége elismerést kapott, más részük munkáját — részben polgári származásuk miatt — bizalmatlanság kísérte. E hibák az elmúlt évtized során kiküszöbölődtek. Emellett megváltozott e réteg összetétele is. Az alapvető érdekazonosság a munkásság és az értelmiség között — a szocializmus építése jegyében — fennáll. Belső, nem alapvető ellentmondásoktól azonban ez a viszony sem mentes, hiszen még a munkásosztály egyes rétegei között is vannak részleges érdekellentétek. Másfelől: sok más réteg mellett az értelmiségiek körében az utolsó években különösen észlelhető a kispolgári ideológia, gondolkodásmód, életszemlélet felélénkülése. Ez olykor kihat munkájukra is. Az ilyen jelenségek előtt természetesen a szövetségi politika jegyében sem lehet szemet hunyni, A minőségjavítás éve a bőriparban (Somogyiné felv.) GAZ-leherkocsik a nagycsarnok szerelőbakjain Szerdán kibővített ülést tartott a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Az elhangzott beszámolóban Turzó László főtitkár áttekintést adott a szakszervezethez tartozó iparágak második ötéves tervének", illetve a múlt év tervfeladatainak végrehajtásáról. Az elmúlt tervidőszakban egymilliárd forintot fordítottak a bőr, cipő- és a szőrmefeldolgozó gyárak korszerűsítésére, bővítésére. Több új gyártástechnológiát vezettek be, s a könnyűiparhoz tartozó gyárak az 1960. évi 16 millió párral szemben tavaly már húszmillió pár bőrcipőt állítottak elő. Az export négymillióról hatmillió párra emelkedett. A költségszint alakulása nyomán évente átlagosan tíz-tizenöt napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést osztottak az üzemek. A beszámoló hangsúlyozta, hogy még nem mindenütt vezetett teljes sikerre az a törekvés, hogy a gyártmányok kifogástalanok legyenek. Ez évben változatlanul nagy feladatot jelent a cipők minőségének további javítása. 1966-ban a cipőipar termelését 4—4,5 százalékkal, a bőripar termelését 3,5—4 százalékkal kell növelni. A cipőipar ez évi tervében különös hangsúlyt kap az export. Az export mennyiségét csupán négy százalékkal növelik, azonban lényeges változást kell elérni a termékek minőségénél, hogy magasabb árakat érjen el az exportáló Tannimpex Vállalat. (MTI) azok ellen éppen a nemzet! egység szocialista jellege alapján kell fellépni. Nem egyezik, hanem ellenkezik a szocialista nemzeti egység célkitűzésével a szakemberk olyan előtérbe állítása, amely „eltekint" az illetők politikai beállítottságától, nem követeli meg a szocializmus iránti teljes hűséget, lojalitást. Nem nehéz belátni, hogy a szövetségi politika olyan értelmezése, amely ragaszkodik a politikai egyetértéshez és lojalitáshoz, nem gyengíti, hanem erősíti a szocialista nemzeti egységet. A szocialista nemzeti egység politikája a szövetségesek egymáshoz való további közeledését szolgálja a szocialista építés talaján, a még meglevő ellentmondások folyamatos csökkentése útján. A cél: az egész társadalom egyre inkább szocialista arculatú legyen. Itt azonban rendkívül fontos, hogy tekintettel legyünk a szövetségesek eszmei-politikai fejlettségének különböző fokára. Nem szabad türelmetleneknek lennünk: a szövetségi politika további kibontakoztatásának íő eszköze az okos, meggyőző szó. U a ennek, a szövetségi politika és a szocialista nemzeti egység szempontjából egyaránt igen fontos mozgalomnak az útját vizsgáljuk, azt kell megállapítanunk. hogy több év útkeresése után kialakította azokat a működési formákat, amelyekben feladatát betöltheti. Ma az országban közel háromezer népfrontbizottság dolgozik. Mire terjed kl tevékenységük? Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a társadalom életének szinte valamennyi lényeges kérdésére. A nagy, országos fontosságú kérdések mellett jelentős szerepet töltenek be tevékenységükben a kisebbnagyobb helyi kérdések. Ezek megoldása közvetlenül elősegíti az egyes társadalmi rétegek közötti közeledést. A terveket kidolgozó tudósok, szakemberek, a végrehajtást irányító mérnökök, technikusok egészen a kétkezi munkában közreműködőkig a közös cél érdekében vállvetve tevékenykednek, közelebb kerülnek egymáshoz, felismerik közvetlen egymásrautaltságukat, érdekközösségüket. A népfrontmozgalmákat Magyarországon és külföldön is elsősorban kommunisták kezdeményezték. Amikor a munka áldozatokat kívánt — a kommunisták az elsők között vállalták azokat. A népfront célja, feladata a szocializmus építésében való közreműködés! Ez pedig csakis a kommunisták részvételével, a párt irányításával lehetséges. A z elmondottak érzékeltetik: a szocialista nemzeti egység politikája fejlődésünk szerves része, s mint követendő irányvonal, érvényes a szocializmus építésének hosszú időszakára. A teendők a társadalom egységének fejlesztésében igen sokrétűek. Az egységes szocialista társadalom kialakításának legelején vagyunk. Mind az objektív viszonyok tekintetében, mind a tudatformálásban igen sok feladatot kell még megoldanunk ahhoz, hogy a szocialista nemzeti egység teljes megvalósulásáról beszélhessünk. FARKAS SANDOR Csütörtök. 1966. január 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 5