Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-12 / 9. szám

Megújul Szeged egyik dísze Szeged jellegzetes műemlék-épülete a városi tanácsháza, amelynek építése 1883-ban fejeződött be. Az időtől megkopott tanácsháza felújítása — mint ismeretes — 1964-ben kezdődött és jelenleg is tart. A belső- és a külső munkák elvégzésével megújul a város egyik dísze: a tanácsháza. Szép és megkapó az épület középpontjában elhelyezkedő tanácsterem, melynek eredeti szerinti helyreállítását most végzik. A mennyezeti freskót már restaurálták, de jócskám van itt még munka. Képünkön: a tanácsteremben dolgoznak a festők és a díszítők. Sokmilliós megtakarítás a kutatások eredménye A villamosenergia-ipar fejlesztésében nagy részük időszakban sor kerül 100— 150—200 megawattos óriás van az iparág kutatóinak, gépegységek, óránkénti 320 Eredményeseknek bizonyul tak a tüzelés-technikai kutatások. A kutatások eredményeként az oroszlányi, a borsodi, az inotai és az ajkai erőműben olyan tüzeléstechnikai salakosodási hibákat hárítottak el, amelyek veszélyeztetik a folyamatos, gazdaságos üzemeltetést. A : hibák elhárítása erőműven- i ként két-hárommillió forint évi megtakarítást hozott. A négy erőműben szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalatokat a Dunamenti Hőerőműnél is felhasználták, most pedig a bővítés alatt álló bánhidai. később a harmadik ötéves tervben felépülő Gyöngyösi Hőerőmű kazánjai tűzterének kialakításánál, égőinek elrendezésénél szintén érvényesítik. Sok munkát fordítottak a kutatók egy új. nagy teljesítményű, barnaszenek és lignitek őrlésére alkalmas szénőrlő malom kifejlesztésére. Az új szénőrlö malmot a 100 megawattos gépegységgel bővülő banhidai erőműbe építik be első ízben. A külföldi malomterv 100 000 dollárba került volna. a hazai konstrukció tehát nagyösszegű importot takarít meg. Az olajtüzelésű kazánokhoz jó hatásfokú olajhevítőt fejlesztettek ki. Igen hasznosnak bizonyultak azok a kísérletek, amelyekkel kidolgozták a 32 megawattos és 50 megawattos turbinák gazdaságos, biztonságos. az előírásokhoz képest gyorsabb indításának módszeret.. Az új módszert az oroszlányi és a Dunamenti Hőerőműben vezették be. A Pécsi Hőerőműben próbaüzembe helyezték a digitális elven működő, távmérésre és táv-működtetésre alkalmas, Fétis l-nek elnevezett berendezést. A Villamosenergia-ipari Kutató Intézet összeállította a harmadik ötéves terv kutatási feladatait. Az új terv—500—620 tonna gözteljesítményű kazánok beépítésére. „Póliiyugdíj4' az idős tsz-tago k nak Követésre méltó — országos viszonylatban is úttörő — kezdeményezést valósítottak meg Csongrád megye egyik mintaszerűen gazdálkodó szövetkezetében, a mindszenti Tiszavirág Tszbem. Az a törekvés vezette a közös gazdaság tagjait, hogy minél jobb életkörülményeket teremtsenek a munkából kiöregedett tagoknak. A szociális és kulturális alapot másfél százalékkal emelték azzal a céllal, hogy a kétszázhatvan forintos öregségi járulékot száznegyven forinttal kiegészíthessék. így együttesen most máinégyszáz forintot kapnak az érdekeltek. Külön gondoskodnak azokról a nyugdijasokról, akik öt évnél többet dolgoztak a szövetkezetben, s azután kerültek nyugdíjba. Részükre háromszáz forintig terjedő kiegészítést állapítottak meg. A most zárult gazdasági évben jelentős összeget, háromszázötvenezer forintot áldozott a szövetkezet az idős emberek járulékának pótlására. Ezenkívül — természetesen — fél hold háztáji földet is kapnak, amelyen a géppel végezhető munkákat a termelőszövetkezet magára vállalta. Felnőttek az iskolapadban A

mint az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elhangzott beszédekből kiderült, az oktatásinevelési problémák közül mindenekelőtt a középfokú oktatás, valamint a pályaválasztás és a felnőttoktatás sokágú problémái jelenleg a legfontosabbak. Utóbbival kapcsolatosan több javaslat hangzott el. Ezekből maris megállapítható, hogy a középiskolák és a felsőoktatási intézmények esti és levelező oktatásának jelentősége tovább nő a közeljövőben, s mind a közép-, mind a felsőoktatásban több ésszerű, a gyakorlatiasság elvének megfelelő változásra is sor kerül. Erősen megnőtt a dolgozók tanulási igénye az utóbbi 3—4 esztendőben. Ugrásszerű változás volt tapasztalható 1963—64-ben. Ebben az évben a létszámemelkedés a dolgozók középiskolainál mintegy 80 százalékos lett Szegeden is — az előző tanévhez képest. Ennek a tanévnek a szintjén mozgott megközelítően az 1964—65., valamint az 1965—66. tanévi létszáma is. A fejlődós érzékeltetése céljából hadd említsük meg, hogy az esti és levelező tagozatra a Radnóti gimnáziumban például összesen több mint 900-an, a Közgazdasági Technikum Ipari Tagozatára csaknem hatszázan jelentkeztek. Persze, a lemorzsolódás és a bukások száma sem jelentéktelen — azonban ennek ellenére is, a levelezők száma már ma alaposan megFolyamatosan termel a hajdúszoboszlói földgázüzem A hajdúszoboszlói földgázüzem megkezdte folyamatos termeléssel egybekapcsolt próbaüzemét. A berendezések január 8-a óta termelik üzemszerűen a propán-bután gázt. A garanciális próba még hónapokig tart, de a berendezések ez alatt is tervszerint adják a földgázt Borsodnak meg Budapestnek és ugyancsak tervszerinti mennyiségben állítják elő a propán-bután gázt. Ebben az évben a terv szerint kilencszázmillió köbméter földgázt juttat az üzem a borsodi iparvidéknek és a fővárosi gázműveknek, 60 000 tonna propán-butánt a lakosságnak. Teljes kapacitását 1967-ben éri el, egymilliárd köbméter fölötti földgáz és 77 000 tonna propán-bután gáztermeléssel. Az erdők öregapja Máskor is mondtam már: nem hiszem. hogy vannak emberek a világon, akik jobban szeretnék mesterségüket, mint az erdészek. Ez a gondolat teljesen bizonyossá vált bennem a minap, amikor az ásotthalmi erdészeten megismerkedtem Muskó Jenő papa val, az itteni egyik kerület — vezető erdésszel. Tulajdonképpen csak egy kis hírt akartam tőle arról, hogy mikor kezdődik a kerületben a fenyőmag-pergetés és mennyi tobozt gyűjtöttek már eddig. Percek múltak csupán, s máris majdnem mindent tudtam az üzemről, az összes ásotthalmi erdőkről, az erdei meg a fekete fenyők közötti különbségről. Például az üzem 1951-ben épült, a szárítótérbe pont 143 cserény (nagy fakeretes szárítórosta) fér be. Egyszerre 30 mázsa toboz nyiladozik a jó meleg hatására. S minden futószalagszerűen történik. A pergeté&sel még nincs kész a munka, ezután szabadítják meg az apró fenyőmagocskáltat a hártyaszerű szárnyaktól. Ilyen körülmények között erre már ugyanis nincs szükségük. Nem kell szelek szárnyán repülniök, mert az ember gondoskodik róluk. összegyűjti, megszárítja a magokat, azután elviszi az apró szemecskéket a sivár homokra, ahol már nem él meg se fű, se szőlő, se krumpli. És a komisz homokhátak a parányi szürke fenyőmagocskákból óriásokat szülnek. S hogy születnek az óriás fenyők? Jenő bácsi erről olyan sokat és olyan szépeket tudott mondani pillanatok alatt, hogy irodalmi tömörségét egyetemen lehetne tanítani. Szavaiban valami jóságos, mesebeli tündérré magasztosultak az erdők, melyeket nem lehet nem szeretni. S erre a szerelemre nagyonis rövid egy ember élete. Maga 37 évvel ezelőtt az apjától vette át az erdészmesterséget s erdészként élte végig hosszas életét már az öregapja is. A Muskó dinasztia alighanem azóta él itt az ásotthalmi erdőkben. amióta Vedres István, a szegedi földmérő ide álmodta az erdőket, Kiss Ferenc pedig, az Alföld nagy íásítója megvalósította az álmokat. Az ásotthalmi magpergető üzem kemencéibe hamarosan ismét befűtenek. Négyszáz mázsa feketefen.yő és vagy 80 mázsa erdei fenyő tobozból pergetik ki a magot. Lesz talán összesen 20 mázsa a tiszta termés. S ez a valóságban nagyon sok. Ha minden második szem nagy fenyő lehetne, talán a fél Alföldet be lehetne erdősíteni ezzel a maggal. Azonban a fáknak sok az ellenségük. Pusztítja a parányi sarjadást az idő, a vadak, a rovarok és nagyon sok kart. tesz bennük az ember is. Az erdők mégis szaporodnak. S azt hiszem, azért vannak az erdőknek ilyen egész életüket odaadó szerelmesei, mint Jenő bácsi, mert olyan sok a veszedelmes ellenségük is. Talán ez is beletartozik a természet nagy harmóniájába. Csépi József közelíti a délelőtti tagozatos tanulókét. Az esti és levelező forma a közeljövőben még ennél is nagyobb fejlődés előtt áll a középiskolákban. Ugyanis szakítani fognak azzal a helytelen gyakorlattal, mely szerint minden általános iskolát végzett tanuló lehetőleg nappali tagozaton végezze el a középiskolát. Azt jelentené ez, hogy módosítunk a VIII. pártkongresszusnak azon a célkitűzéséin, mely a középfokú oktatás általánossá tételét hangsúlyozta? Ennek a helyes elvnek a módosításáról nincs szó, ez továbbra is perspektivikus ós megvalósítható célkitűzés marad. Az élet, a gyakorlat csupán azt követeli meg, hogy ahol a személyi és tárgyi feltélelek nem adottak, azokon a helyeken ne törekedjünk mindenáron, minden fiatallal a nappali tagozaton elvégeztetni a középiskolát. Helyesnek látszik annak az egészséges gyakorlatnak minél inkább érvényt szerezni. mely szerint a szakmunkástanuló-iskolákba irányítjuk a fiatalság jelentékeny részét, s az iskola elvégzését követően biztosítjuk a szakma birtokába jutott és a termelőmunkába bekapcsolódott fiatalnak a középiskola levelező úton való elvégzését. E

zzel egyúttal az esti és levelező középiskolai tagozatok jelentékeny „lemorzsolódásain" is segítünk; hiszen a szakmunkástanuló-iskolát végzett fiatalok legtehetségesebbjeinek a szakközépiskolák esti és levelező tagozataiba való rendszeres bekapcsolása széles és szilárd bázist teremt majd a tagozatoknak. A szakmunkástanuló-iskolák jelenleg két nagy csoportra sorolhatók óratervi szempontból: a gyakorlat- és elméletigényesek csoportjába. Az elmélet és gyakorlat aránya 25:75 a gyakorlatigényes szakmák óraterveiben, az elméletigényes szakmákéban pedig 30:70. Mármost — főként a szakmunkáslanuló-iskolák tananyagának közeles korszerűsítése segítségével — feltétlenül szükségesnek látszik, hogy megkönnyítsék a fiatalok számára a szakmunkástanuló-iskola elvégzése után a továbbtanulást. Ez a távlat biztosítottnak látszik, hiszen a korszerűsítés iránya jelenleg így határozható meg: a szakmunkásképzés három esztendeje alatt sajátítsák el a tanulók a szakma teljes gyakorlati anyagát, a szakmai — illetve szakmai profilú — középiskola teljes, vagy megközelítően teljes szakelméleti anyagát, valamint a szakmai jellegű középiskolák I—II. évfolyamának közismereti — elsősorban természettudományos — anyaga jelentős részét. Ilyenformán az elmélet és gyakorlat aránya 35:65re módosulna az új tananyagban. Ez egyrészt azt teszi majd lehetővé, hogy a szakmunkásképzésnek még jó ideig fő bázisaként számon tartható szakmunkástanuló-iskolák a fiatalok szempontjából vonzóbb iskolatípusokká emelkednek, másrészt jelentékenyen megkönnyítjük számukra a középiskola elvégzését — hiszen a középfokú oktatásba való átmenet az eddiginél sokkal zökkenőmentesebbé lesz számukra. Minden bizonnyal megnő majd azoknak a fiataloknak a száma, akik — immár anyagilag biztos alapokon állva, szakmával a kezükben — termelőmunkájuk végzése mellett középiskolai végzettségre fognak törekedni. E várható folyamattal egy időben fokozott gondot kell majd fordítani az esti. illetve levelező középfokú oktatás korszerűsítésére. E kérdéssel foglalkozó szakemberek szinte egyöntetű véleménye szerint ugyanis még mindig nem kristályosodtak ki teljes mértékben a felnőttoktatás területén alkalmazandó, megfelelő módszerek. A módszerekben igen sok helyen mindmáig a nappali iskola atmoszférájának hatása az uralkodó, holott ezeken a tagozatokon szegedi viszonylatban is túlnyomó többségben felnőtt emberek tanulnak, vagy legalábbis olyan dolgozók, akik feltétlenül közelebb állnak a „felnőtt", mint a „gyermek" fogalomhoz. A felnőtt embert pedig nyilvánvalóan akkor sem lehet gyermeknek minősíteni, ha megint az iskolapadba került... Világos dolog, hogy a dolgozóknak bokros élettapasztalataik, kijegecesedett szemléletük, bizonyos mértékig rendszerezett ismereteik, érettnek nevezhető magatartásbeli sajátosságaik vannak — s e tényezőket metodikailag erőteljesen figyelembe kell venni, s építeni szükséges rájuk. Bár vonatkozó módszertani tanulmányok alig-alig jelentek meg, több helyesen alkalmazott módszer dívik az életkori sajátosságok figyelembevétele, a nevelőtevékenység hatékonyabbá fokozása, az osztályoknak igazi közösségekké formálása terén. Ismeretes a Szegedi Tanárképző Főiskola Neveléstudományi Tanszéke vezetőjének és tanárainak úttörő erőfeszítése e téren. A Radnóti gimnázium igazgatóhelyettese is hosszú évek óta tudományos igénylyel foglalkozik a levelezőoktatás problémáival. Kezdeményező tevékenységük országosan is ismert szakkörökben, s a felnőttoktatás jelentős növekedésével remélhetőleg tovább teljesedik. Nem is történhet ez másként, hisz az élet, a fejlődés nap-nap után újabb és újabb kérdések elé állít bennünket ezen a területen is. Égető probléma például az otthoni tanulás és a konzultációs foglalkozások metodikája, a korszerű — audiovizuális és kísérleti — eszközök bevezetésével öszrzefüggő kérdések — a bejárással összefüggő nehézségek, a családi problémák, a katonai szolgálatra való behívásokkal kapcsolatos nehézségek —, hogy csak találomra, s hevenyészetten markoljunk fel néhányat a bokroződó kérdésekből. A

levelező felsőoktatás területét sem hanyagolta el a legutóbbi országgyűlési ülésszak. Tanulságos és nem csekély izgalmat keltő észrevételek, javaslatok hangzottak el például a nappali tagozatok, valamint a levelező és esti felsőoktatási tagozatok közötti fluktuáció irányításáról. Többen hangsúlyozták: nem ártana a felsőoktatási intézmények „rendes" hallgatói közül a termelőmunkába irányítani azokat, akik nem „rendesen" végzik feladatukat, akik elhanyagolják tanulmányaikat. E fiataloknak természetesen módot lehetne nyújtani arra, hogy idővel, a termelőtevékenységben való eredményes részvétel után tovább folytathassák tanulmányaikat, azonban feltétlenül méltányosnak látszik az a javaslat, mely szerint a hanyag nappaliak helyére szorgalmas, tehetséges, becsületes, s komoly „volt" levelezőket kellene állítani nappali hallgatóként... E kísérletnek természetesen sok gazdasági természetű „hátulütője" van egyelőre, azonban nem lehetetlen, hogy gazdasági szakemberek bevonásával e problémákat is sikerülne megnyugtató módon megoldani... M

indenesetre az élet meg nem áll, az idő, a fejlődés arra késztet bennünket, hogy új és egyre eredetibb módszerek alkalmazásával, a gyakorlatból levont helyes elvi következtetésekkel felvértezetten segítsük azokat, akik nemcsak a termelőmunkából veszik ki példamutatóan részüket, hanem szívvel-lélekkel vállalják emellett a rendszeres tanulással, a korszerű továbbképzéssel együttjáró nem közönséges mér"" áldozatokat is. DÉR ENDRE Szerda, 1966. január 12. qll-magyarorszag 3