Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-09 / 7. szám

A szolgáltatások gazdaságossága t Á gazdaságosság meghatá- galmával. A lyen szűk területre szorítkozik. A gazdaságosság irányába való előrehaladás csupán a fejlesztéskor érvényesíthető. Tegyük most vizsgálat tárgyává egy olyan vállalat gazdaságosságát. amely csak egy helységben biztosít magasnyomású vízellátását. E vizsgálaton keresztül érzékeljük a fentebb felsorolt többi forma összetettségét. A vízmű alapvető jellemzője, hogy közvetlen költségei is fixek. A kérdéses válgazdaságoRság legegyszerűbb rendszerben is lalatra vonatkozóan az alábÖtszáz éves kápolna a Halászbástya alatt ség fogalmát is érinteni tegória, mivel ma már a kell. A jövedelmezőség fo- nemzetközi összehasonlítás galma számviteli és válla- alapján állapítható csak lati kategória. A jövedel- meg egyértelműen és áltar mezőség tehát önmagában lánosságban. A gazdaságosnem reprezentálja a gazda- ság átfogóan a társadalmi ságosságot, csak — változá- ráfordításokkal való legmasán keresztül, a változás gasabb fokú takarékosságot előjelétől függően — a gaz- jelenti. Mérése a pénznek, láthatjuk, hogy a vállalat ré-bi szemléltető számokat ál széről megtehető döntés milítottuk össze: i. n. év II. n. év III: n. év IV. n. év Éves Kftv. év ha a kapacitás kihasználás 70 100 90 70 82.5 99 akknr az finköltsCR 94,9 100 98,1 94.9 97.1 98.3 akkor az árbevétel 70 10fl 90 70 82,5 90 akkor az önkölts. és árb. aránya 1.36 1.00 1,09 1,96 1,18 l.M daságosság változását, romlását, illetve javulását fejezheti ki. A gazdaflgosság fogalmát régente azonosították a jövedelmezőség fonértétörtémint általános egyené kesnek a bevonásával tör nik az önkört.ség, a ráfordítás útján. A termeléssel arányosan költség az I. negyedévben változó közvetlen költségek 100—5.1 százalék = 94.9 szászázalékos súlya j.7,0. A fen- zalék. A kiszámítás módja ti számokat százalékosan ér- azonos a következő negyedtclmezzük és az adott rend- éveknél is. A séma szemlélteszert a teljes éven át vál- tóén mutatja, hogy a különtozatlannak tekintjük. Sé- böző évnegyedekben az önmánkban a második negyed- költség — minden műszaki évben feltételeztük, hogy a feltétel javulása vagy rom, . . , , , kapacitás-kihasználás 100 szá- lása nélkül változik. TekinA gazdasagodig jelentke- kihasznalas korlátozott vol- zalék (Ez egyébként lehetet- tettel arra, hogy a vállalat zese a szolgaltatasban _ el- tat Egy megalapozatlan be- icn a fogyasztá.s ingadozása éves szinten előírt feladatokter az altalanorf meg.határo- ruházassa la gazdasagossag és a tározó tér hiánya miatt.) ról számol be, a víztermezastol. Az eltéres a szolgai- teljes mellőzeset okozhat- A szamok érzékeltetik, hogy lés „gazdaságossága" akkor Mértékadóan, alkalmazkodva A Halászbástya vízmentesítési munkálatai során a csatornázok több ponton elvágták a hajdani főtemplomnak a törökkori háborúkban elpusztult oldalkápolna alapozásait. Sírkőtöredékek kerültek felszínre, beszédes maradványai annak, hogy ezekben a hajdani mellékkápolnákban a régi Buda főembereit temették el. A munkákba a4 budai Vármúzeum is bekapcsolódott. A fagyos időbe nyúló mentőásatás során — a híres Szent István szobor és a Halászbástya úgynevezett Hétvezér lépcsője mellett — nagyobb szakaszon feltárták egy, az 1686. évi ostromkor alapfalakig leágyúzott kápolna alapfalait. Ezt a Mátyás-templom épületétől keletebbre álló templomépületet Zsigmond korában, gótikus stílusban építették és Szent Mihályról, a halottak védőszentjéről nevezték el. Erről a kápolnáról nevezték el a közeli, a Víziváros felé vezető gyalogkaput, a hajdani—s szomorú emlékezetű — Szent Mihály kaput is. A Szent Mihály kápolna egvesarnokos (egyhajós), húsz méter hosszú épület volt. Homlokzatához a déli oldalon egy kerek lépcsőtorony izült. A feltárás során a budai régészek egy négyzetes, téglakifalazásű aknára akadtak a kápolna hajdani padlója alatt. Ezen behatoltak, s mintegy hét méterrel a Halászbástya mai felszíne alatt, ráakadtak a Szent Mihály kápolna ma is épségben álló alépítményére, az úgynevezett altemplomra. tatás sajátosságából követ- jak évekre. Például a Szea vízmű a II. negyedévben javul, ha egy adott kapacitás kezhk. A szolgaltatas alap- gedi Vizmu eseteleges fe* dolgozik a legjobban, ami- mellett a kapacitáskihasznávető jellemzője, hogy volu- lesleges vizet Hodmezővá- kor a kapacitás kihasználá- lás százalékát növeli. Az menet a kapacitás határan sarhelyen nem tudják fél- sát a legmagasabb százalék- alapul vett kapacitáskihaszbeiul a szükséglét hatarozza hasznaim. Hogy ne csak ban biztosította. nálás éves viszonylatban meg. A szolgáltatás a ka- viaműves példával illuszt- Tekintettel arra, hogy a 82,5 százalék Ha a kapacipacitás biztosítása es igény- raljunk. meg lehet említe- víztermelés minden költsé- táskihasználást a vállalat 90 bevétele következiébe-n csak ^ füqdőt is. A szegedi és ge fix költség, kivéve az százalékra emeli, akkor önmeghatarozott helyen és a fürdő alapdíjon felüli áramköltsé- költsége a 97.1 százalék heKottából játszik a népi zenekar időben vehető igénybe, más a szentesi állandó területen fel nem 'használ- összehasonlításából az alábható. Ez magában hordja a bi számokat kapjuk: Átlagos árbevétel 1 fürdővendég önköltsége flzeged kb. 3,50ífö kb. 5,20 Szentes 3.50'fő 13.00 E számokat összehasonlít- adottságokhoz alkalmazkodó va azt álapíthatnánk meg, hogy a szentesi vízmű állandó fürdőjét helytelenül magas önköltséggel üzemelteti a vállalat. Ha a számokat közelebbről megvizsgáljuk, és a szentesi teljes önköltséget elosztjuk a szegedi látogatottsággal és fordítva, azt tapasztal hatviszonylag legkisebb társadalmi ráfordítás mellett. Mértékadó szükséglet a városrendezési tervhez dó, tehát a jövő 'gényedt is figyelembe vevő beruházásokat és az erre iránjruló szükséglet nagyságát jelenti, figyelembe véve az adott helység demográfiai és szociológiai-körül* get, az önköltségi szint min- lyett 100—1.7 százalék = dig magas. Tételezzük fel, 98,3 százalék lesz. Árbevétehogy vállalatunknál az alap- lc azonosan 90 százalék. Az díjon felüli áramköltség 0.17 önköltség és árbevétel háforint köbméterenként. Egy nyedosa 98.3/90,0 1.09. köbméter értékesítési árát szemben a sémában szereplő értelmezzük 1 forintnak. 1.18-cal. A csökkentés mér, Eszerint az alapdíjon felüli téke 0,09, fajlagosan 9x100/ áram fajlagos energia-költ- 118 = 7,6 százalék. A vállalat ségszintje 17 százalék. Az I. tehát a kapacitáskihasználás - negyedévben a kapacitás ki- növelésével 7.6 százalékos feilesztés használas 70 százalékos vol-- önköltségcsökkentést ért el ta miatti árammegtakaritás a anélkül, hogy valamilyen 17 százalék 30 százaléka, te- műszaki feltétel megváitohát 5,1 százalék. Tehát az ön- zott volna. Tanulságos következtetések Külön meg .kell említeni kellene vizsgálni. Ez a fenti juk, hogy köael azonos egy menyeit. Helyi adoítságo- a csatornaszolgáltatás gaz- negatívumoknak a kiküszöfőré eső egvségönköltséget kon a meghatározott lété* das-ágossági problémáját is. bölését biztosítaná. Termé„ , . . , • S0^ vállalatnál a vizterme- szetszerűen itt is szükség volkapunk. Ebből viszont az "vmeny neiyi g^oguu, mu- léshez kapcsolt a csatornadíj na korrekcióra, de ezeket következik, hogy nem az szaki stb. felteteleit ertjük, rendszere is. Ennek alapján már tételesen és előzetesen üzemeltetés önköltségével, amelyek már szükségkép- a víztermelés determinálja a lehet rögzíteni. hanem a látogatottsággal P- determinálják a..^^TSSSSSi üLmrftt , » a termelő-fogyasztó váltést jelentő önköltség viszont lalatek nő akkor — ha ez náluk a bovivan baj. Egy kellően meg dalml ráfordítás viszomvlanem alapozott beruházás Sos voltát, esetén már ténykérdés a Nyilvánvaló, hogy a szolköi' a víztermelő telepek kapaci- ...... ,, .. , táski használásától tel jesen tett , u\r"termetei novekede— - - -- —— fr.m„,,a. ' sevel 1:1 aranvu — az alJ résben megállapf- gáltatások egyes területek IURRCUen mozgást vegez. lam egységönkölteég csökkcA szolgáltatási törvény, nésén keresztül a fix ár álszentség a fürdöszolgáltatás- kalmazásával ténylegesen ban is érvényesül. több átvitt értéket roprezenKimondhatjuk, hogy a szol- táltat a termelő-fogyasztó tancíó árkiegészítés. A költ- között nem "cserélhetők ki, ségvetésen keresztül a szen- R ennek következtében kütesá állandó fürdő üzemel- lönböző helységek azono^ tetését a szegedi és szom- létesítményei között az ösz- gáltato vállalatok elbírálása vállalat önköltségében, mint bathelyi állampolgárok is szehasonlítás lehetősége alig „több., negattvumot tartalmaz egyébként kellene. Ebben az „ „„ iwii u„m i a a jelenlegi rendszerben. Mi- esetben a termelő-fogyasztó megfizetik, anélkül hogy lehetseges. A szolgaitatas yel a jövedelmezőséget az0. váUalatoknál realizálható azt igénybe vehetnek. ilyen szempontból történő nósítjuk a gazdaságosság fo- eredmény, a nyereség a vízA fentiek előrebocsátása helyes megítélését fejezi ki galmával, és a jövedelmező- műnél jelentkezik számvite..t-n a szo'réltatAs terüle- az a tény is. hogy a válla- séghez kapcsolunk minden üleg, annak minden gazdasá3 ^ latok az árbevételük és ön- konzekvenciát, _ a gi konzekvenciájával tén a gazdaságosság fogalmát az alábbiakban határozhatjuk meg: a szolgáltatás gazdaságosságán a he i..Hf.n ..„i/íMii-/,,./; -mSwai-. szolgáltató vállalatok évi , . , ,„ költségük közti - egység- üzemelési költségüket mini- - A termelo-fogyaszto válláré vetített — különbségét malisra kívánják szorítani, latok termelésük változategységes árkiegészítés- far- mert a jövedelmezőség a ka- lan szinten tartása mellett — lyileg jelentkező, mérték- mAjaban kap}ákmeg a Rf^^í^Sf1^ ^SSÍI ** közvetlen vagy közüzemeltetését értjük, a helyi dó el. Döntés szűk keretek között adó'szükséglet biztonságos "„ ' ° lansága esetén csak a ráfor- költségként számolkielcgítéset lehetővé tevő lé- költségvetésből, mély ter- ditás költségeinek csökkenté- *etett költségként szamoitesítménuck létrehozását és, melési értékként számolan- se révén növelhető. Ez a biz- ják is el a szolgaltatas kolttonságos üzemeltetés, követel, ségét - csökkentik az áltaményeivel ellenkező irány, luk igénybevett szolgáltatás ban hat és kulturált szol- mértékét. A szolgáltató válgáltatás színvonalát csökken- lalatoknál az igénybevétel ti. Nem érdekeltek a szolgál- csökkenésévél eredményki, ,, . . ,. 4, ... j. J tató vállalatok a távlati igé- esés jár, amit a termelő,foHa csak a vízmüveknél A fenti vaftaciok Vízsgala- nyeket figyeiembe vevő fej- gyasztó vállalatok rögzítenek vizsgáljuk a gazdaságosság ta alapján például az első iesztésben, mert ez a vál- számvitelükben annak minméré.si feltételeinek külön- esetben adott feltétel vi- lalatot rosszul működő vál- den gazdasági konzekvenciabözőségét. nem azt jelenti, szonylag a legegyszerűbb, falattá teszi egy időre. En- jávai Ez nem jelenti hogy » . , . . , i-uv, nek következtében a fejlesz- a gazdasagossag ervenyesitehogv a szolgaltatas többi Mégis egy helységben tobb ^ szükségszerűen elaprózó- se érdekében nem tehetünk ágánál a differenciáltság telep működik együtt. A dik bogy lehetőleg az igény- semmit. Sőt! De a gazdasá. nem áll fenn. A vízműve.s szolgáltatás jellegéből kö- bevétellel 1:1 arányt mutas- gosság érvényesülésének obpélda mind a .csatornamű- vetkezik hogy a kapacitá^n son-^A ^t véve^gye- A re. mind pociig a fürdőre belül a termeles nagyjagat a ugyanazt a céikitűzést kitértünk arra, hogy annak alkalmazható. szükséglet határozza meg. dragábban oldja meg. kritériuma a viszonylag legTehát előfordulhat, hogy a ... , kisebb társadalmi ráfordíA gazdaságosság megítélő- tc'r,nőtclepenkénti önköltség A gazdaságosságot - -T 0-11->-\ non t i ' , Im . ' O t lV rn t 1 _ r I I 1 -. ... I .". . ,-. , • .t 1 11 r Ti>ií!7nM Megírtuk már, hogy az I ÉDOSZ „Szeged" népiegyüti tes a néptánc és mozgásmű| vészét új útjait keresi, s ennek eredményeiről nemrégiben a szegedi közönség is meggyőződhetett a jubileumi előadáson. Aki azonban nemcsak figyelmesen nézte, de hallgatta is a műsort, minden bizonnyal felfedezte: változás tapasztalható, az együttes népi zenekarában is. Nem azt a fajta zenét játsszák, amit Vennek a muzsikának már-már örök jellegzetességéül könyvelt el mindenki, j hanem megkomponált, meghangszerelt népzenét, ahol a különböző hangszereknek éppúgy megvan a speciális feladatuk, mint a nagyzenekarokban. Az ÉDOSZ népizenekara is kilépett tehát az ad hoc keretből, s méltó partnere tudott lenni a táncosoknak. Elkészül a partitúra A Juhász Gyula Művelődési Otthon tv-termében látogattuk meg egy szerda esti próbájukat. Stanics Béla hegedűtanár, a 6 tagú zenekar oktató-vezetője éppen a két prímással. Kovács Józseffel és Rajta Jánossal gyűri át ki tudja hányadszor a Hunyadi palotás hegedüszólamát. ö az, aki a hangszerek technikáját é.s a népzenei akkoráikét figyelembevevő valósággal megkomponálja a népdalokat, hogy ezeket írott formában a zenészek kezébe adja: erről játszanak és ne ösztönösen, fül után. — Természetesen nem szabadon hangszereltem, hanem alkalmazkodtam a meglévő lehetőségekhez, a zenekar kis méreteihez és persze a koreográfiához. A megadott népzenei anyaghoz időre bemért bevezető és zárórészeket írtam, s meghatározott időtartamra kellett feldolgoznom az átvezető részeket is. A zenekar ugyanis az. együttes legtöbbet foglalkoztatott része, hiszen míg a táncosok öltöznek, nekik akkor is muzsikálni kell. A zeneiskola fiatal igazgató-helyettese három éjszaka komponálta meg a Pátfalvi szvit tízperces anyagát, mely olyan jól sikerült, hogy a rádió külön felvételt is kért belőle. Több mint húsz repertoár-darabot dolgozott át a szolaz együttesnek, mely nagy lelkesedéssel, feltétlen odaadással próbálja életre kelteni a kottafejeket. Idősebbek és fiatalok együtt A zenekar hangszeres öszszetétele a régihez képest lényegében nem változott Bekerült viszont három tehetséges fiatal, Rajta Jánot prímás, Zsigmond Mihály bőgős és Varga Dezső kontrás, akik komoly zenei felkészültséggel rendelkezve a fokozottabb követelményeknek is meg tudnak felelni. A 6 tagú gárda az Idősebbek és fiatalok szerencsés keveredése. Köztük a rangidős Nótyi Albert bácsi a hetedik X-cn is túl járó cimbalmos. Székely ember, aki majd hatvan esztendőt töltött kedvenc hangszere mellett, nem ritkán kereste meg vele betevő falatját. Szegeden méltán számít a legképzettebb cimbalmosnak. Szinte tipikusan az a zenész, aki inkább érzi. semmint tudja a muzsikát. Sufci Károly a városban magának már nevet szerzett muzsikus család tagja. aki hol brácsát, hol kontrát játszik, mikor melyik kell. Az idősebb prímás Kovács József pedig civilben a textilgyár megbecsült dolgozója, s hangszerekkel kacér* kodó gyerekeit nem kocsmai muzsikusoknak akarja nevelni, hanem ide, az együttesbe akarja hozni. Szívvel-lélekkol Ilyen tagokból áll tehát a kis zenekar, mely szívvellélekkel, lelkiismeretes munkával igyekszik megfelelni a tánccsoport által magasabb szintre emelt népművészet követelményeinek. Tudjuk, a gárda nem teljes, hiszen nagyon hiányzik a csellista vtigy klarinétos, de ez jóformán hiánycikk Szegeden. A néhány szakmabeli ugyanis hivatásszerűen dolgozik hangszerével a vendéglátóiparban. Az itteniek csupán tiszteletdíjat kapnak, napi munkájuk után járnak a próbákra, ami beszédes bizonyítéka, hogy ezeket al embereket a muzsika szeretete kapcsolja össze. Nikolényi István se szempontjából a vízmüveket az alábbi ismérvek szerint csoportosíthatjuk: 1. csak magasnyomású rendszer egy helységben (egy tás. A „viszonylag" kitétel feltételezhetően nem változik, gáltatásokban külön kell vá- a vállalatok közötti, országos de a szükséglet az összeha- ídsztanuhk a jövedelmező- összehasonlításra vonatkosonlit.isi időszakhoz mérten &é vállalatok megíté- z'k. Konkrét vállalatra vöcsökként, a vallalat onkolt- ... j , natkozlatva a legkisebb tarsóge nő. Vagy az, hogy a lese .a jövedelmezőségtől el- sadalmi ráfordítás abszolutikérdéses időszakban az előző választott gazdaságossági mu- álható. Ebből következik, vállalat, egy helység); 2. ma- időszakhoz képest a szükség- tató elbírálásán keresztül kell hogy a legkisebb társadalmi gas- és alacsony nyomású let pontosan azonosan alakul, történnie. A gazdaságossági ráfordítást meghaladó ráfor. vrnds.rr ,,oVÜlt (, v válla- dc a telephelyek különböző mérőszám mindegyik szolgál- d(tás megtakarítható. Ameny, önköltséggel dolgoznák Eb- tatási ágnál alapvetően adott. nyiben ez a megtakarítás lat, egy hely.- .;); J csau ben a? esetben a vállalat Például víztermelésnél, realizálódik, érvényesül a ni Is' >' • 1 Ú • i /ei .-gységönkí• itsóge vagy csök- szennyvíz-elvezetésnél: köb- gazdaságosság követelménye, (egv vállalat, több helység): ken. vagy nő, attól függően, méter, fürdőszolgáltatásnál Irt7.rp 4 'magas- é> alacsonynyo- hogy a relatív igénybevétel fő. A mérőszámokra jutó Juootsr, másu rendszer eavütt (egy mely telephelyek"- felé toló".-, egységnyi ráfordítást a mér- a Szegedi Víz- és Csatornavállalat, több helység). dott el. Ebben a viszonylag tékadó kapacitásra vetítve művek főkönyvelője A szegedi Textilművek 1966. február 1-én beinduló fonó-szövő iparitanuló-iskolára felvételét megkezdte. Jelentkezhetnek 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők, akik 15. életévüket 1966. április 15-ig betöltik. Vidékieknek tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezni lehet a textilművek személyzeti osztályán 1966. január 20-ig. xS. 38 728 Vasarnap. 1966. Január 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 9