Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-08 / 6. szám

Közéletünk hírei 'ÁTADTA MEGBÍZÓLEVELÉT URUGUAY ÉS PAKISZTÁN NAGYKÖVETE Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke pén­teken délelőtt fogadta Ernes­to Benavides rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, Uruguay Keleti Köztársaság első magyarországi nagykö­vetét, aki átadta megbízóle­velét. Ugyancsak pénteken fogad­ta Kisházi Ödön Akhtar Húsain rendkívüli és megha­talmazott nagykövetet, Pa­kisztán Iszlám Köztársaság első magyarországi nagykö­vetét, aki átnyújtotta meg­bízólevelét. A nagykövetek megbízóle­velük átadásakor beszédet mondtak, melyekre Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke válaszolt. Az Elnöki Tanács helyettes elnöke szívélyesen elbeszél­getett a nagykövetekkel. Emesto Benevides és Akhtar Husian a Hősök te­rén megkoszorúzták a ma­gyar hősök emlékművét. KÁLLAI GYULA FOGADTA AZ ÜJ FRANCIA NAGYKÖVETET Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke pénteken fogadta Ray­mond Gastambide-t, a Fran­cia Köztársaság új magyar­országi nagykövetét, aki a közelmúltban adta át meg­bízólevelét. (MTI) Mennyivel lesz több a prémium ? Harmincmillió kilovattóra áram A Tjany-Samy-hegység kirgiziai szakaszán lezárult a Toktoguli vízmű építésé­nek első szakasza. A mély kanyonban folyó Narin med­ret elzárták és a vizet egy 14 méter magas és 800 mé­ter hosszú alagútba vezet­ték. amelyet a jobb parti sziklatömbbe vájtak. A ter­vek szerint a Narin elre­kesztésének helyén 227 mé­ter magas duzzasztógát épül. Toktoguli vízmű építésén je­lenleg 16 000 ember dolgozik a legmodernebb technikával. A három és fél éve folyó munka egyébként csupán bevezetője egy hatalmas ví­zi lépcső elkészítésének, amelytől közel harmincmil­lió kilowattóra áramot vár­nak. A szegedi konzervgyár ve­zetőit is ezek a kérdések foglalkoztatják az utóbbi napokban. Sokat beszélget­nek a rendelkezés helyes értelmezéséről, ízlelgetik a végrehajtás hogyanját, mi­kéntjét. Az újságíróval való beszélgetést is szívesen el­halasztanák néhány héttel, amikor majd többet és ér­demlegesebbet tudnak mon­dani az egész dologról. És meglepő: ők is szíve­sen olvasnának erről a té­máról, mármint úgy, hogy nyilatkozzon más vállalat — egy kis tapasztalat soha sem árt jelszó alapján. Ért­hető ez a kívánság, de az is, hogy valahol el kell kez­deni az érdeklődést, ho­gyan készülnek, milyen prémium-szabályzatot dol­goznak ki. Általános húzóerő Az igazgatónő azt mondja, hogy a magasabb premizá­lási lehetőség nagyobb húzó­erő lesz a réginél,' amely bizony elaprózódott és egy­egy embernél alig érződött az anyagi elismerés hatása. Nem tudta tükrözni azt a többletet, azt a pluszmun­kát, amelyet valóban elvé­geztek. Egy műszaki közép­káder pl. bizonyos feladat el­végzésekor mindössze né­hány száz forintos prémiu­mot kapott, amely termé­szetesen nem ösztönözhette kellő mértékben. Az új szabályzatot még nem dolgozták ki, de annak megalkotásánál a vállalat gazdaságosságra való törek­vését veszik elsősorban fi­gyelembe, s ez esetben a konzervgyár sajátos voná­sait is: a műszaki fejlesz­tést, a bizonyos mértékű szezon jelleget, a létszámban jelentkező hiányt és azt, hogy ebben az iparágban a mennyiségi túlteljesítésnek nincs különösebb akadálya. Bármennyit is termelnek, mind el tudják adni, ideha­za is, külföldön meg külö­nösen. A magasabb premizálási lehetőség nem csupán egyet­len területen jelent majd nagyobb húzóerőt, hanem Mikrofilmek az építőknél A Csongrád Megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnál idén bevezették a mikrofil­mes gyakorlatot, mely azóta egyre jobban teret hódít, egyre népszerűbb lesz. Je­lenleg kétirányú ez a filmes anyagfeldolgozás: az egyik Budapestre az Építésügyi Minisztérium építőipari fő­igazgatóságának; míg a má­sik rendeltetése helyi jelle­gű, a műszaki gyakorlatok, munkafolyamatok, az építő­iparral kapcsolatos irodal­mak mikrofilmes feldolgo­zását végzi. Az ÉM építőipari főigazga­tósága az idei évtől elren­delte, hogy azok a vállala­tok, melyek másokkal is dol­goztatnak, tehát úgynevezett alvállalkozói munkát végez­nek, tüntessék fel kartano­kon az ezekkel kapcsolatos tervezéseiket, hogy központi­lag ellenőrizhessék és össz­hangba hozhassák országo­san az ilyen munkákat. Eze­ket a kartonokat — melyek tehát a koordinálás szem­pontjából lényeges munka­nemeket, mélyépítési, szak­ipari vagy egyéb munkákat tartalmaznak — nehéz len­ne közvetlenül eljuttatni to­vábbi feldolgozásra, hiszen nem kevesebb, mint 366 ilyen kartonról van szó. Ezért praktikus eljárással ezeket a vállalat miluofilm­núitermében lefényképezik, előhívják, tekercsbe ragaszt­ják, s így juttatják el az építőipari főigazgatóság terv­gazdasági főosztálya koordi­nációs csoportjához. Ott eze­ket beleteszik egy leolvasó berendezésbe; azaz kivetí­tik olvasható nagyságra, majd gépi alapon feldolgoz­zák a hozzájuk országosan eljutott anyagokat. Innen tudják meg, hogy például a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat festő részlege ebben a negyedévben igencsak meg van terhelve, de festőmun­kát még igényel, s melyik az a vállalat az országban, melynek festőit ide tudják irányítani. (így kerültek Sze­gedre a dunaújvárosi festők is.) A mikrofilmes feldolgo­zás tehát az építőipari köz­pont megfelelő csoportjának munkáját könnyíti meg. Van azonban ennek a mik­rofilmezésnek egy vállala­ton belüli felhasználási mód­ja is. Ha például valakinek a műszaki fejlesztési téma­körben egy új betontechno­lógiát kell kidolgoznia, ak­kor ehhez mintegy 40—50 könyvet, különböző grafiko­nokat, táblázatokat kellene átnéznie, mely hosszadal­mas, nehézkes munkát igé­nyel. Ezen úgy segítenek, hogy a fejlesztéssel megbí­zott személy kijelöli a mun­kához szükséges anyagot, s ezt a mikrofilm-műteremben filmszalagra rögzítik, vagyis lényegében egy-másfél mé­terre redukálják a tetemes irodalmat. Ezt a mikrofilm­leolvasó berendezésben egy tejüvegre vetítik, ahonnan azonnal leolvasható, elemez­hető, tetszés szerint csopor­tosítható, tehát felhasznál­ható az egész anyag. Így ke­rülnek könyvoldalak, rajzok, grafikonok és különböző áb­rák filmre, de sikerrel hasz­nálják ezt a módszert a mű­szaki propagandaanyagok el­készítésénél is. N. I. A rendelkezés megjelent: új prémiumrendszer lép életbe január elsejétől. Most a trösz­tök és vállalatok vezetőin a sor. hogy a szakszervezeti bi­zottságokkal egyetértésben keretet. meghatározzák, milyen pré­miumfeltételeket tűznek ki dolgozóiknak 1956-ban és ho­gyan használják föl a rendel­kezésükre bocsátott prémium­ai talán osan, a tevékenység minden vonalán. Mindenki részesülhet A régebbi premizálási fel­tételektől eltérő lesz, hogy ezentúl a munkásállományú dolgozók is részesülhetnek a rendelkezésre álló keretből. Vonatkozik az elsősorban a fizikai állományban levő csoportvezetőkre, akiknek a munkájától igen sok függ. Az öszegről is érdemes beszélni. A gyár vezetői el­mondták, hogy a múlt esz­tendőben körülbelül 130 ezer forint állt a rendelke­zésükre, hogy premizáljanak és jutalmazzanak. Az új fel­tételek között ez az összeg mintegy megháromszorozó­dik, 460 ezer forintra szá­mítanak ebben az évben. Ezt úgy osztják ketté, hogy a műszaki és adminisztratív, illetve az alkalmazotti lét­számnak és a fizikai állo­mánynak megfelelő arány­ban legyen prémiumkerete. A részesedés hogyanjáról korai lenne beszélni, de az biztos, hogy a merevségek megszűnnek. Nagyon lénye­ges ez a konzervgyári körül­mények között, hiszen gyak­ran kerülnek a gyár dolgo­zói nehéz helyzet elé. Pél­dát mond az igazgatónő: egy termék, legtöbbször a borsó, hirtelen nagy meny­nyiségben kerül a vállalat­hoz. Gyorsan kell cseleked­niük, hogy a feldolgozás rendben menjen. Előfordul­hat, hogy a tervezett 320 vagon helyett azonos időben 350 vagonnal kell feldolgoz­ni. Ezt az átlagon felüli munkát feltétlenül premizál­ni fogják. De kérdés, hogy lehetne-e erre a feladatra előre meg­határozni a prémiumot? Ne­hezen, h'szen az időjárás és annyi minden közbeszól­hat. Az új premizálási rendelet éppen erre ad vá­laszt. amikor jelzi, hogy a vállalat vezetőinek módjuk­ban lesz utólagosan is ho­norálni a kiemelkedő tevé­kenységet. Persze előre is lehetséges bizonyos, a válla­lat előtt álló fontos fela­datra pályázatot kiírni. Több is lehet A prémium kereteit a vál­lalat jó gazdálkodása tovább is növelheti. Ha a meghatá­rozott nyereségrészesedési napokat túlszárnyalják, an­nak megfelelő arányban nö­velhető a vállalat premizá­lási kerete. Vagyis a jól al­kalmazott premizálás szinte önmagát „hizlalja", hiszen ha azt a keretet úgy hasz­nálják fel, hogy segítségé­vel növekedjék a termelé­kenység, jobb legyen a mi­nőség, csökkenjen az önkölt­ség. akkor a későbbiekben e célokra még nagyobb ösz­szeg áll majd rendelkezés­re. Szorosan ugyan nem a premizáláshoz tartozik, de összefügg azzal a létszám­mal történő bérmegtakarí­tés. Az ily módon megtaka­rított összegnek a hetven százalékát a vállalat bérja­vításra használhatja fel. A szegedi konzervgyárban ta­valy például 15 ezer forin­tot foi-dithattak ebből a forrásból az érdekelt mun­kások jutalmazására. Érde­mes ezzel a problémával foglalkozni a gyár min­den dolgozójának, hiszen a népgazdasági és az egyéni érdek legjobb, legtisztább találkozásáról van benne szó. Mindenkit meghallgatnak A vállalat vezetői alakít­gatják elképzeléseiket, de annak végleges megfogal­mazásához szinte a vállalat minden dolgozójának taná­csait, javaslatait fel kíván­ják használni. A vezetők javaslatait a legközelebbi műszaki konferencián beszé­lik meg részletesen. Ha két napig tart a tanácskozás, tartson addig, de feltétlenül a legjobb módszereket akar­ják végleges formába ön­teni. A műszaki konferencia után a dolgozók termelési tanácskozásain is szóba ke­rül majd az új premizálási szabályzat. E tanácskozáso­kon az igazgatónő és a fő­mérnök is részt vesz. A jó tanácsokkal és javaslatokkal mindenki sokat segíthet an­nak érdekében, hogy az új jutalmazási rendszer való­ban a vállalat gazdaságo­sabb termelését segítse elő. Gazdagh István A falu ereje £ okat lehetne vitatkozni azon, hogy mennyire egy­^ séges közösség már a mai falu. Kétségtelen azon­ban, hogy a közös gazdálkodásból fakadó azonos érdekek közelebb hozzák egymáshoz az embereket, a családokat is, s eltűnőben vannak a hagyományokon, a vagyonkü­lönbségeken alapuló korlátok. Ebben az alakuló újfajta közösségben könnyebb már nagyobb csoportokat együttes cselekvésre buzdítani. Ennek bíztató jeleit lépten-nyomon tapasztalhatjuk. A legbeszédesebbek azok a jelek, amelyek együttes cse­lekvésbe, közös erőfeszítésben nyilvánulnak meg. Ilyen tény páldául az, hogy a községfejlesztési tervek összeál­lításánál évek óta számolnak a falu lakóinak társadalmi munkaerejével és munkakészségével, mint a legbizto­sabb fedezetű forintösszeggel. A tervekben úgy számol­nak a 20, 30, vagy 40 ezer forint értékű várható társadal­mi munkával, hogy az csak több lehet, kevesebb nem. S a gyakorlat be is bizonyította, hogy csaknem minde­nütt több lett, s szintén sehol sem kevesebb. Vagyis biz­tos a fedezete a tervezett összegnek! Néhány nappal ezelőtt az egyik községen mentem keresztül, s benéztem a községi tanácshoz: mi újság? Semmi különös, mondták, legfeljebb egy-két hónap múl­va lesz, amikor megkezdődik a falu vízhálózatának meg­építése. De erről egy szót se még, mert csak tárgyalások folynak, mekkora részt vállalna a közelben fekvő bánya, hogy lesz, mint lesz. Az azonban már .bizonyos, hogy a falura 170 ezer forint értékű társadalmi munka elvégzése jut, amit természetesen vállal is. Megvallom: az összeget, s a benne rejlő munkameny­nyiséget hatalmasnak találtam, nem nagy faluról van szó, hogy bírja majd teljesíteni? Meg is kérdeztem, s még mielőtt a tanácstitkár válaszolhatott volna, a valamilyen ügyben ott tartózkodó két idősebb férfi csaknem egyszerre felelte: „Miért ne menne? Hiszen a magunk vizéról van szó, ilyenkor mindenki annyit dolgozik, amennyit csak tud". A tanácstitkár pedig — nem értve kételkedésemet — kimutatást vett elő íróasztalából, s elmagyarázta, hogy az idén 30 000 forint értékű munka volt a tervezett, de ezt már a harmadik negyedévben teljesítették. A ne­gyedik negyedévben végzett társadalmi munka — ráadás. Ezek után már másnak látszott a 170 ezei forint ügye, valahogy könnyebbnek, kevesebbnek tűnt a magabiztos válaszoktól. S arra gondoltam, hogy ezt az öszeget is bátran betervezhetik, mert van rá fedezet: a közös akarat, a közös erő. A mai falu erejével lehet és kell már szá­molni minden tekintetben. Az alakuló, újfajta, szocialista közösségben egyre könyebb már az egész falut átfogó cselekvésre buzdítani. Sz. I. Másfél milliárd kártérítésre Új szolgáltatások az Állami Biztosítónál — Korszerűsítik a biztosítási feltételeket Pénteken a Magyar Saj- egymilliárd forint kártéri- házi ápolásra szorulnak. A tó' Házában rendezte hagyó- tést kaptak, s ez a tsz-tag- lakásokban ezentúl nemcsak mányos évi sajtótájékoztató- ság közösből származó jö- a„ c,sore.ped€K' banenl az ... , , . , ., . egyéb víz- es gozkarokat is jat az Állami Biztosító. Fe- vedelmenek majdnem lOsza- megtérítik. A szavatossági hér Sándor vezérigazgató zaléka. A lakosság vagyoni összegezte a népszerű in- károsodásának megtérítésé­tézet eredményeit, ismertet- re 200 millió forintot — az te idei terveit, intézkedése- előző évinél negyvenmillió it forinttal többet — fizettek kockázatvállalás kiterjed a kerékpárokkal okozott ká­rokra is. Az önkéntes gépjármű­biztosításban, a cascóban lé­nyeges módosítást vezettek ki. Küencvenmillió forintot be. Januárban az új feltéte­Tavaly mintegy negyed­millió új biztosítást kötőt- vettek lel a biztosítási és tek. Hazánkban körülbelül önsegélyező csoportok tagjai ^EE^^T lek alapján a gépkocsik bal­4,5 millióan valamilyen biztosítással, amelynek hasznát mutatja, hogy 900 000 kárvallottnak több mint másfél milliárd rendelkeznek ®® 359 millió forintot fizet­tek élet- ós balesetbiztosí­tásra. Az Állami Biztosító idén tovább bővíti szolgál­forint kártérítést fizettek ki tatásait a iako6ság igényei­a mult esztendőben. A leg- , ' & _ több baj a mezőgazdaságot nek megfelelően korszerusi­érte. A hosszú ideig tprtó ti a különféle biztosítási árvizek 1532 község határa- feltételeket. A termelőszö­ban a k«zös. gazdaságok vet/Uezeti vagyonbiztosításon 220 000 holdnyi termoterule- .... , tén pusztítottak. A rendkí- 061 ul Például ezentúl a szó­szét — a választás szerint 500. 1000, 1500. vagy 2000 forintot — a jármű tulajdo­nosa viseli. A cascobiztosi­tás dija annál alacsonyabb, az minél nagyobb kárrészese­dést vállal az autótulajdo­nos. Újszerű a cascóban, hogy az új jogosítvánnyal rendelkezők 50 százalékos, az 1—2 évi vezetési gyakor­lattal bíró kocsitulajdonosok pedig 25 százalékos pótdíjat vüii helyzet következtében vetkezet állóeszközeinek, fel- fizetnek. Például 1500 fo­o Kí t 4 rw 11A n ítóll.olí fol tó_ — J 1 _ a biztosító a vállalt felté­teleken túlmenő kártérítése­ket is adott. Nem kívánt rekordot hoztak a jégveré­sek, a száj- és körömfájás­járvány. de kijutott a fagy­ból, a tűzből, a viharkárok­ból is. Mindezekre a közös gazdaságok megközelítően szerelésnek, a közős épüle- rint kárrészesedés alapján a teknek az árvízkárait, — vál- Trabant casco biztosítási di­tozatlan díjjal — teljes egészében megtérítik. Ezen­kívül külön biztosítás köt­hető az árvízzel összefüggő ja uj vezetőnek 120 forint, 1 évnél régebbi gyakorlat­tal rendelkezőnek 100 fo­rint, 2 évnél régebbi jogo­egyéb, buzgárból, töltésszi- s/tvánnyal bfró kocsitulajdo­Nemzetközi összefogás az állatbetegségek ellen A nemzetközi állategész- között szerepel, hogy a ra­ségügyi hivatal Párizsban gadós száj- és körömfájás rendezte meg az európai pusztításainak megelőzése, tagállamok küldötteinek ta- illetve hatékonyabb gyógyí­nácskozását, amelyen a ra- tása érdekében az eddiginél gadós száj- és körömfájás is szorosabbra kell fűzni a elleni védekezés időszerű tagállamok együttműködé­problémáit, a szükséges új sét. A járványt azonnal je­intézkedéseket vitatták meg. lenteni kell a nemzetközi Dr. Kádár Tibor, a Földmű- központnak. Kimondja a ha­velésügyi Minisztérium állat- tározat továbbá, hogy minde­egészségügvi főigazgatóságá- nütt fordítsanak különös fi­nak vezetője a tanácskozáson gyeimet az estleg jelentkező részt vett magyar küldöttség új típusokra és altípusokra, tapasztalatairól elmondotta: a szokásostól eltérő tünetek­A tanácskozás határozatai re. várgásból stb. adódó vízká­rokra. Áprilistól új biztosítási módozatokat vezetnek be a városi és a falusi lakosság számára. A háztartási biz­tosítás. valamint a városi és a mezőgazdasági épület és i háztartási biztosítás érvé­nyes lesz a lakóépületek, a melléképületek árvízkáraira, amelyeket teljes egészében kifizetnek. Az árvíz miatti kényszer­kiköltözésnél megtérítik a szükséglakás legfeljebb 90 napi költségeit is. Ugyan­ebben a konstrukcióban 400 forint műtéti segélyt kap­hatnak a biztosítottak és hozzátartozóik, amennyiben az operáció előtt és utána legalább 14 napig tartó kór­nosoknak pedig 80 forint ha­vonta. Az egyéb gépkocsi­károkat, mint például tűz, robbanás, ellopás stb. 100 forint levonásával téríti meg a biztosító. A korábban megkötött cascóbiztositások természe­tesen a lejáratig érvényben maradnak. Ezentúl azonban már csak az új feltételek szerint köthető cascóbiztosí­tás, amely Bulgáriában, Csehszlovákiában. Lengyel­országban, az NDK-ban. Ro­mániában, a Szovjetunióban — utazásoként kiegészítő díj ellenében Jugoszláviában is — érvényes Szombat, -1966. január 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents