Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

« f Uj paraszti élet Szeged mezógazdaságanak szocialista átszervezése lényegében egybeesett második ötéves tervünk kezdetével. S ha most összevetjük a mai eredményeket az öt évvel ezelőttiekkel, olyan sikerekről adhatunk számot, melyeket annRk idején csak a kollektivizálásért éjt-nappalt eggyétevő kommunisták reméltek, íme a tények: A lejárt tervidőszakot a szegedi tsz-ek összesen 106 millió 868 ezer forint értékű vagyonnal kezdték el. Négy és~vel később az összes közös szövetkezeti vagyon értéke már 294 millió 767 ezer forint. Az utolsó tervév végit! it lát az ember egy ország ötéves tervéből? Sokat leces adatai még nem isme1T* is láthat, meg keveset is. Attól függ Folvamatában retesek, azonban mar bizoáltelában sokat látunk: újságcikkek, rádió- es televízió- "J"*5- ho«y 8 fel nem ^^ riportok tájékoztatják az embereket napról napra Aki hat° közös alapok ismét látja, olvassa és elraktározza, sokat tud. Aki azonban mintegy 12 millió forinttal csak szúk környezetében szemlélődik, kevesebbet láthat, gyarapszanak. Hasonlo ütePedig a szűk pátria i« változik, fejlődik, csak úgy vagyunk mű fejlődést mutat maga a vele. mint az édesanya a kisgyermekevei: mindennap termeles is. melyet 1960-ban előtte van, alig veszi észre novekedesét. Ellenben ha méS csak 6 traktor segített, előveszi *r. öt évvel régebbi fényképet és a frissen ke- most pedig 95 erőgéppel dolazült mellé helyezi, akkor látja igazán, hogy mennyit nőtt goznak. mz 6 fiacskája. 1961-ben, a tervidőszak elIlyen frúw fényképet nézegettünk 1965 végén, s pró- ^ esztendejében összesen háltuk összehasonlítani az öt évvel ezelőttivel. Egy nagy meg 33 millió 840 ezer foformátumú papírlap fekszik az asztalon. Szöveg mindössze rir>t ertéku különféle ter: ennvi \-an rajta. „A megyei székhelyű beruházások altal méket állítottak elő. J964 veti II. ötére.': terv időszakában felhasznált beruházási és 0pn a szegedi szövetkezetig felújítási volumen." A szöveg alatt kereken ötszáz szám. Zf'lTmüUŐ "mT^foEbből kell olvasni. Hát hasonlítsuk, olvassunk, mivel a nntof mutat. kis grafikon önmagában keveset mondhat Csak néhány szót a fontoHétmilliárd sorsa 1963 A ötszáz tétel végőeazegévei kezdjük: 7 milliárd 288,4 millió forint. A szá- 1962 mokkái akár játszani is lehet. Ha egy kétszobás összkomfortos családi ház árát 150 ezer forintnak vesszük, ak^or durván 48 600 ilyen 1965 házat lehetett volna felépíteni ekkora összegből, S ha hazanként öt személyt számolunk, akkor 243 ezer em- wbb szalámit gyártanak ber feje fölé kerülne új haj1 084,1 | 1228,1 | 1551,6 — 1 725,4 • 1699,2 r D n 1 a-' Cl D 0 o Eev évvel ezelótt kezdődött cl a termeli:, a Móra Ferenc Tsz „esirkegy árában". melyre mintegy ( millió forintot fordítottak a gardák, 8 már a kezdés esztendeiében tfibb mint negyedmillió másfél kiló körüli csirkéi bocsátott ki ez az üzem. Egyébként a hústermelésén belül Szegeden a baromfitenyésztés fejlődőit leggyorsabban. Wó-ban csupán Í03 mázsa vágóbaromfi került piacra a közös és háztáji gazdaságokból. Négv évvel később pedig csupán s isz-ek által eladott mennyiség 2004 mázsa baromfihús volt. Képünk — az öt közül — egyik csaknem futballpálya nagyságú üzemházból való. Ezek a csibék már „érettek" a vásárra. sabb növények termésered- 1965-ben 2300 hízott sertés élményeinek alakulásáról. A lami felvásárlását tervezték s bÚ2o holdankénti hozama ebből a mennyiségből 21001960-ban 9.62 mázsa volt, at a tsz-ek állítottak ki. A 1965-ben pedig már 18.14 má- marhahizlalás és értékesítés ssa átlagterméssel számoltak is mintegy 155 százalékos el. A kukorica átlagtermése eredményjavulást mutat májusi morzsoltban 1960-ban 1960-hoz képest, öt évvel ez10,5 mázsa. 1965-ben pedig előtt 296R hektoliter tejet 21.54 mázsáig növekedett, produkált Szeged mezőgazdaÉnnél lényegesen szerényebb sása, 1964-ben pedig már eredmény mutatkozik az 9078 hektoliternyi tejet váárpa termesztésében. 10.97 sároltak fel a szegedi szövetmázsáról 11.5 mázsára növe- kezetektől, kedett az árpa hozama máLakásjavitásra: 159 millió Pontos statisztika mutatja, hogy a városi tanács ingatlankezelő vállalata Szeged állami lakásainál öt esztendő alatt 67 ezer 161 hibát javított ki. Az állami lakások javítására a második ötéves tervben az ingatlankezelő vállalat 159 millió forintot fordított. A lakbérek még a felét sem fedezik a javítási, karbantartási költségeknek. A lakbérbevétel ugyanis őt esztendő alatt csak 70 millió forint volt. Az IKV-hez taríwzó bérlemények megszaporodtak, számuk 1965-ben már 14 ezer 958. Az utóbbi években az IKV figyelmet fordít a lakások megelőző karbantartására. Csupán 1965-ben 460 lakásban végeztek az épületek és a lakások állagát biztosító megelőző karbantartást. Ez a módszer hosszabb gyakorlás eredményeként bőségesen kamatozik a lakók nagyobb kényelmében, minthogy előzetes és állandó gondoskodást jelent a lakók, a bérlők érdekében sodik ötéves tervünk során. E számok csupán ízelítőt adnak azokból a mélyreható 1961-1965 : 7 288,4 millió Forinb A növénytermesztés hoza- tarsadalmi gazdasági váltomaival párhuzamosan nőtt az fokból, melyeken a szegedi .„ ,.„ . , ,., apro parasztgazdasagok keallatallomány is. A második re8Ztülmenlek> mig végül ötéves terv kezdetén 1553 „égy nagy termelőszövetkeze. •zarvasmarhával rendelke- (( egységbe tömörültek. A a let méltán érdemli meg ter hires üzemben. A Szegedi vezőinek és építőinek dicsé- jáitak a közösben zett Szeged mezőgazdasága. szövetk«zeti gazdók megteS ebből csupán 514-et szám- renltették többek között a mm; -v-j- -— « -j ,, - u - u 1f>64 korszerű, nagyüzemi zöldséglék. Ennyi ember viszont két Konzervgyár így gazdagodott retet. A felsorolást nehez ab- gén a teljes szarvasmarha-ál- és virágtermesztés alapjait az elmúlt öt év alatt: új bahagyni: a hattyasi vizát- iomany már 2128, melyből Szeged lakossága. Persze ezt - ...v- — _, . ,.., . is. Jellemző, hogy zöldségfépénzt nem mind lakásokra paradicsomfeldolgozó vonalat emelő a Ttsza Szallo korsze- 126V a tssz.eké. A tehénáUo. lékb<51 _ fűs ikával . érútattelz amelvnek kanaci- rűsitése. az aulobusz-palya- —,.:_„ - L-A-Kköltöttük (az is épült szép számban, ha mégannyira kevés is), hanem Iparunk fejlesztésére, amelyből újabb lakások és sok minden egyéb építettek, amelynek kapaci- rúsítése, az autóbusz-pálya- rnány a közös gazdaságok- együn _ a négy szegedi tsx tása évente 104 vagon, « udvar. ban lényegében megduplázó- 1M5_bef, mintegy 1B millió 510 vagonos raktarepuletet g vége2etül, ^ )>majd. dott. Nagy utat tettek meg a forint értéket adott a níp. epitetteK lel. nem befejezec" előtt áll, hl- szegedi mezőgazdasági nagy- gazdaságnak. A virág, díszA szegedi falemezgyár fur- Bzen annak költsége ebben a üzemek a sertéstenyésztés- növény és facsemeték értéke születik. Mind és mindent - "érüzeme 8 millió forintért hétmilliárdban szerepel: a ben ls. A tervidőszak kezde- elérte a 10 mlllió forintot. Cilié- nenicifSan fel készü11 el. s így 4 millió 10-es AKÖV forgalmi és tén a város sertésállományát , ... ..... .... , fillér pontosságban — lei , , , .„ „ A gazdak elkészítettek már „le-rent négyzet meterrel tobb furnér- karbantartó telephelye, a 8193-ban allapitotta meg a , ... .... . .... kellene sorolni; ami viszont ,,-•-„. ,,, . , , , ' . .. -., „ harmadik oteves tervüket is. •i A, t—A, leniezt allitanak elo evente. Ttsza Államt Aruhaz, a Sze- statisztika. S ebből az allo- . , , . , . . . . , lehetetlen. Az otszaz tételből, ,..,,,, . , ., , A tervek minden tekintet, . _ ••- ,„ A postaigazgatosag a szegedi aedi Nuomda Vallalat rekon. manybol csak 660 volt a , . .... , , amely csak a nagyjat je- " ' ' " " " ' . ben további szép sikereket , - u ..., »„ei- tavbeszelokozpont bovitesére struketoja, a Ttsza-partt tra- szövetkezeti. 1964 vegen mar , . , . ,., . , . lenti, nehanvat megis erde- ' ----- - , igernek. Nagymertekben fej,,-_„, 10 millió forintot fordított főállomás, a cementrele.., S 9529 sertest tartottak nyíl- . ... ..... , , . .... mes megemlíteni. , ' ' ,. „ , . ,, „ ' „ lesztik többek kozott az ones az állomások szamát ezer- ami nem szerepelt az ötéves van Szegeden s ebből 263o főzést Eddi1 közös terű Második ötéves tervünk növelte. Szegeden 21 mii- tervben, de mégis megváló- volt szövetkezeti tulajdon. leteknek mintegy 20 százaegyik újszülötte a kábelmü- Hó forintért felépítették a sult: hat iskola SS tanterem- Az utolsó egJ.óni évekhez ^'t Tntö^ték^Az új ötéves vek szegedi gyára. A hajda- »<i*-műszaki raktárházat, mel. képest szinte hatványozottan tervben m a szém is kb. ni huszárlaktanya helyén lé- területe több mint ösazehajtjuk a két Wpet nőtt Szegeden a mezőgazda- megkétszereződik. Ez is biz11 ezer négyzetmeter. - - i - sagt árufelvásárlás mertéke , .... . _ ... tesült 82 millió forint beru- 8 szamokkal teli papinveket. is" jellp^zöi hogv a gzegedi tositek arra, hogy az allam házassal A gvárban évente Ne hagyjuk W a íelsoro" Nagyot nőtt a mi gyerme- tsz-ek 1960-ban még 86 va- által nyújtott anyagi segítség a: svn " ' lásból egj-ik legszebb köz- künk, a mi pátriánk a most gon búzát tudtak eladni az jó helyre kerül és nagy ha175 millió forint értékű ter- épületünket, amelyet a büsz- befejezett második ötéves államnak, 1965-ben pedig szonnai térül vissza a munméket állítanak elő és több kélkedő szegedi humor terv időszakában. Érdemes a 7etfefc7í A ^hizoTtee^-felvá- kássásnak, a városi lakosságszáz férfinek és nőnek biz- ENSZ-palotának nevez, a me- részletszépségekben is elgyö- sárlás is a szövetkezeti pa- nak és az egész népgazdaságtásítanak munkaalkalmat, ke- tanácsházat. Ez az épü- nyörködni... rasztság jó munkáját dicséri, nak is. reseti lehetőséget. Még erőteljesebb újszülött a müszaki gumigyár. Oj arcot mutat a város egyik legöregebb gyára a szegedi kenderfonó. gyár, amelyre közel 100 millió forintot fordítottak, hogy űj és modern gépekkel szereljék fel és megjavítsák a dolgozók munkakörülménye, it. A gyár rekonstrukciója azt Is jelentette, hogy évente 2025 tonnával több kenderfonalat készítenek ezután. Csak felsorolás következhet: az építőipari vállalat központi telephelyet kapott 20 millió forintért. A szalámigyár bővítése 70 millió forintba került, a tízemeletes érlelőtorony és az új irodaház Szeged legszebb épületei közé sorolhatók. A beruházás kapcsán 250 vagonnal Gyökeret vert a ne'.ézipar Szegeden — a magyar textilipar gócpontjában, a kflnnyüiparl váioshan — megjelent ós gyökeret vert a nehézipar. A város arculatinak, fejlődésének egyre c'rösödó jegye ez. Szeged peremén, a Budsi* • rtre futó betonút mellett magasortik második öté\es teiuiink országosan is egjik legnagyobb és legjelen(Somogyi Károlyné felvételei) Kisebb alkotása: a műszak! gumigyár. A hatalmas gyár még tovább nó. izmosodik. Biztató eredm.'rtnyei folynak a szegedi meden-ében ez olajkutatások. Több kút kitflnö olt lat ad. A magasodj fúrótornyok, a munkálkodó olajbányászok ugyancsak a nehézipar követel. 4 DflrAMCMRPMZ*! Szombat, 1966. január 1,