Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-06 / 4. szám

A/, AMHKIK.M KORM ANY LEGÚJABB AKCIÓJA IS A KŐZVE­I. EME NY MEGTÉVESZTÉSÉRE SZOLGÁL — JOHNSON 13 1UI L­LIABD DOLLÁROS MEGAJÁNLÁST KÉRT A HÁBORÚ KÖLT­S E G E1U E — CENZÚRÁZTÁK WASHINGTONBAN A PÁPA N E T E T ? ÜZE­fl vietnami háború kiszélesítését készítik eiö Washingtonban A VDK kiilügyminiszté- galmukat a Vietnami Demok- visszahívtak magasrangú riumának szóvivője keddi ratikus Köztársasággal. A amerikai katonákat és diplo­nyilatkozatában leszögezte: külügyminisztérium szerint matákat. az amerikai kormány leg- az elmúlt négy hónap alatt a Az amerikai hadügymi­újabb akciója is csak a régi VDK és a nem szocialista nisztérium szerdán tette köz­téma ismételgetése, s a bel- országok hajóforgalma csök- zé a dél-vietnami háború és külföldi közvélemény meg- kent. MccLoskey, a külügy- veszteségeinek egyéves sta­tévesztésére szolgál. minisztérium szóvivője nem tisztikai adatait. Eszerint Washingtonból érkezett nevezte meg azokat a tőkés 1965-ben. amelynek végéig Reuter- és AP-jelentés sze- országokat, amelyek az ame- Dél-Vietnamban 23 000 ameri­rint illetékes amerikai kor- rikai felszólítások ellenére is kai katona teljesített szolgá­mánytlsztviselők elmondot- engedélyezik, hogy kereske- latot - 146 amerikai front­ták, Hogy a vietnami háború delmi hajóik felkeressék az szolgálatos esett el. egyre fokozódó költségeinek észak-vietnami kikötőket, de Cenzúrázták-e Washington­ellensúlyozására Johnson 12- kiemelte, hogy számos an- ban a pápa üzenetét? Nem 13 milliárd dolláros rendkl- So1 lobogó alatt közlekedő minden alap nélkül kérde­vüll megajánlást fog kérni a hongkongi hajó jár Észak- ziic ezt Rómában, azután, kongresszustól. Johnson a Vietnamba. Ezek forgalmá- hogy a Fehér Ház csaknem jövő héten nyújtja be erre nak leállítására az amerikai egyhetes késéssel és jelek vonatkozó kérését. Mint a kormány diplomáciai lépése- szerint csak részben hozta Reuter írja, a pót-megaján- ket tesz. nyilvánosságra VI. Pál John­lás összegének nagysága meg- További jelek vallanak ar- sonhoz intézett levelét, lepte szakavatott washlngto- ra. hogy amerikai vezető kö- . Pnp„ opr- NpW York 1 ni megfigyelőket akik leg- rökben a vietnami háború TJerint ENSZ­fcljebb 2-3 milliárd dollá- kiszel^tését kész.tik elő A körökbeJn meg vannak győ. ros előterj«z ést vártak T.ASZSZ tudósítójának erte- ződve arról £ ^ üzt^e. Az amerikai kűlugyminisz- súlése szerint a jövő heten t t tudatos'an cenzúrázták, térium szóvivőjének keddi Washingtonban összeül az mert az keménv bírálatot nyilatkozatából kitűnik, úgynevezett vietnami csúcs- Srtalmazo t az E-vesült Al­hogy az amerikai kormány bizottság, amelyben a Pen- la^lT rtetn^i ^itlkálá­cgyre nagyobb nyomást gya- tagon és a különböző minisz- vietnarm polulKa:|a korol a nem szocialista or- tériumok vezetői, magasran­szágokra, hogy szüntessék gú képviselői vesznek részt. A lap New York-i és vati­meg kereskedelmi hajófor- Az értekezletre Saigonból is káni értesülései egybehang­zóan arra utalnak, hogy a ~ pápa nemcsak egyszerűen „reményét fejezte ki a dip­lomáciai akciók sikerét ille­tően", de közölte Johnsonnal a következőket is: „Az ame­rikai kormánynak tudomásul kell vennie a vietnami hely­zet realitásalt. Kötelezettséget kell vállalnia, hogy tisztelet­ben tartja az 1954-es genfi egyezményeket. El kell is­mernie a Dél-Vietnami Nem­zeti Felszabaditási Frontot, mint politikai tényezőt." Ezeket az értesüléseket ugyan hivatalos helyen nem erő­sítették meg, de mint ahogy Az elnökválasztás tapasztalatai és a párt feladatai Befejeződött a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának ölése 9 Párizs (TASZSZ) paterősítések nem érték el A Francia Kommunista A n'ÍS! Párt Központi Bizottságának ^f" Felsrabadítási plénumán René Piquet az ^h^. 19®W>« , FKP Központi Bizottságának f?7**08 ^.elmeket vívtak tagja, a Politikai Bizottság póttagja tartott beszámolót ez elnökválasztásokról és a párt feladatairól. TÁlténeleli liMinwnidtákiÁl 11 venezuelai munkásság hőse A Francia Kommunista Párt —. hangzik a határo­zat — megelégedéssel álla­Az 1965 decemberében pítja meg, hogy fokozódik tartott elnökválasztások — a mozgalom az amerikai mondotta Piquet — fontos agresszió ellen és úgy véli, szakaszt jelentettek abban a még sohasem volt ilyen harcban, amely azért folyik, nagy szűkség, mint most a hogy a munkások és a de- hős vietnami nép támogatá­rnokra tikus erők tömörülje- séra. nek a személyi hatalom A FYancia Kommunista rendszerének igazi demok- Párt Központi Bizottságának ráciaval való felváltásáért, plénuma kedden este befe­René Piquet foglalkozott jezite munkáját. azokkal az okokkal is, ame­lyek miatt a „néptömegek milliói szavaztak De Gaulle­ra". Külpolitikai téren — mondotta — De Gaulle a francia nagyburzsoázia ér­dekében tevékenykedik. De Gaulle politikája azonban „időnként egybeesik a béke, és békés együttélés érdekei­nek néhány vonatkozásával, a nemzeti érdekekkel". Vo­natkozik ez a vietnami kér­désre is és a szocialista or­szágokkal való együttműkö­dés bővítésére. A szónok ezután arról be­szélt, hogy a soronlevő par­lamenti választások megte­remthetik az átfogó népi tö­mörülés feltételeit. A vietnami helyzetről szólva Pkjuet kijelentette, hogy Johnson elnök minden megnyilatkozása képmuta­tás. Jogosan tesszük fel a kérdést: nem alibit keres-e Johnson az agresszió ké­sőbbi kiszélesítésére? A vietnami béke elérhető és mi folytatni fogjuk a harcot a vietnami békéért. Piquet ezután arról be­szélt, hogy a kommunista pért folytatja küzdelmét a francia atomütőerő megte­remtése ellen és a nemzeti erdekeknek megfelelő poli­tikáért A Központi Bizottság a beszámoló alapján határoza­tot fogadott el a francia­országi politikai helyzetről, az Egyesült Államok viet­nami agressziójáról. vala­mint arról, hogy a párt kia­dásának fedezésére gyűjtést indítanak. A vietnami agresszióról szóló határozat megállapít­ja: az újabb barbár cselek­mények. a VDK elleni tá­madások, az amerikai csa­A kormány távolítsa el a jenki csapatokat O Santo Domlngo (MTI) Az alkotmányos erők úgy döntöttek, hogy megvonják támogatásukat az ideiglenes kormánytól, amiiért Godoy elnök bejelentette az alkot­mányos erők több tisztjének eltávolítását. Hector Aristy, a Caama­no-kormány volt minisztere kedd esti nyilatkozatában vitába szállt az elnökkel, aki hétfői beszédében a de­cember 19-i véres santiagói Incidens felelősségét elhárí­totta a katonákról. „Az al­kotmányos erők — mondot­ta Aristy — nem engedhe­tik, hogy legyilkolják őket Az elnök állásfoglalása nem más, mint a bűn legalizálá­sa — hangsúlyozta. Ezért az alkotmányos erők nem mű­ködhetnek együtt tovább a kormánnyal. Bosch elnök dominikai forradalmi pártja felsorako­zott Caamano ezredes alkot­mányos erői mögé, s a kor­mány elítélésére és tünteté­sekre szólított fel. A „jú­nius 14-e" mozgalom sajtó­nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a kormány büntesse meg a testvérgyilkosokat, biztosítsa az alkotmányos jogokat, az alkotmányos ötök katonáinak biztonságát és a jenki csapatok távozá­sát Ájub Khan és Sasztri újabb találkozója ITelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A taskcuti csúcstalálkozó első napjáról készült felvétel. A képen balról Jobbra Sasztri indiai miniszterelnök, Ajub Khan pakisztáni köztársasági elnök és Koszigin szovjet miniszterelnök a tanácskozás megkezdése előtt. Taskentben szerda reggel gált villában egy órán át ismét találkozott Ajub Khan tárgyalt zárt ajtók mögött. pakisztáni elnök és Sasztri A szertja délelőtti megbe­indiai miniszterelnök. „ma.. „ „ ™u «, A két vezető Durmenben, szelesen nem JeUín " a keddi első, nem hivatalos házigazda, Koszigtn szovjet találkozó színhelyéül szol- miniszterelnök. Vietnam napja a havannai értekezleten 9 Havanna (MTI) Tien, a DNFF küldöttségé­Az ázsiai, afrikai és latin- nak vezetője kijelentette: amerikai népek első szoli- ..Népünk addig fog harcol­daritási konferenciájának ni> amíB országunkban egyet­keddi napja Vietnam nap- len amerikai betolakodó sem jának nevezhető. marad. Népünk oldalán áll­A plenáris ülést Raul Roa kubai külügyminiszter nyi­totta meg, majd Nguyen Van Santiago belpolitikai és arab politikai A chilei hatóságok beje- kérdésekben. Az új kormány lentették, hogy meg fogják — mutatott rá Szalah Bitar . , . , . ...., _ kérni a nyugatnémet rendőr- — igyekezni fog megtalálni ezt már jelentettük - az Os- ségt(51 Martin Bormann-nak, a közeledés útjait az Egye­ooniro + nm D AWI lrk^l ÍITVIA , . . , . ,, , , hitleri kancellana servatore Romano közlemé­nye értésre adta: a pápa, amikor fogadta Goldberget, rajta keresztül „sürgette az amerikai vezetőket, hogy ne mulasszanak el semmiféle al­kalmat a békés megoldás ér­dekében". E közlemény „sürgető hangja" római megfigyelők szerint ellentétben van a Washingtonban nyilvánosság­ra hozott pápai üzenet csu­pán protokolláris formaságo­kat tartalmazó szövegével. a hitleri kancellária egy- sült Arab Köztársasághoz, kori vezetőjének ujjlenyo- hogy kivezesse Szíriát elszi­matait. Emilio Oelckers a getelt helyzetéből és előké­chilei nyomozóiroda igazga- szítse az arab egység meg­tója kedden közölte, hogy ez valósulásának feltételeit, a kérés azoknak a szállongó híreknek következtében vált Washington szükségessé amelyek szerint A u. s steeI Corporation, IJPiÜ?0?1 J1/^? bunos az Egyesült Államok legna­Chilében tartózkodik. gy0bb acélvállalata szerdán Damaszkusz bejelentette, hogy emelni Szalah Bitar szíriai minisz- fogja a szerelvény-acél árát. terelnök kedden a rádióban A vállalat által bejelentett és a televízióban ismertette áremelés tonnánként 2 dol­az új kormány programját lár 75 cent. itt képviselt három konti­nens országainak népei és a világ haladó erői". Tuyen Tran Danh a VDK küldöttségének vezetője fel­hívta a konferenciát, hozzon határozatot, amely elítéli az amerikai imperializmus viet­nami agresszióját, követeli a dél-vietnami agresszív hábo­rú megszüntetését, az ameri­kai csapatok kivonását Dél­Vietnamból, az amerikai ka­tonai bázisok felszámolását ebben • az országban. a DNFF-nek, mint a dél-viet­nami nép egyedül jogos kép- • viselőjének elismerését és felszólítja a három konti­nens népeit az imperializ­mus ellen folytatott harc fo­kozására. A keddi plenáris ülésen felszólalt a laoszi küldöttség vezetője, majd a dominikai küldöttség vezetője javasol­ta, hogy az értekezleten hoz­zanak létre egy külön szer­vet, amely koordinálná és egyesítené a három konti­nens népeinek harcát. ban. Később a Venezuelai Kommunista Ifjúsági VKP Központi Bizottságának XIII. plénuma Szövetség egyik szervezője lett; ő vezette a moz­galom helyi részlegét a cabimasi olajkutaknál arra szólította fel a párt tagjait, hogy teremt­senek egységfrontot a reakcióval szemben. 1957 Loverát 1946-ban küldötté választották a Vene- júliusában megalakult a hazafias junta, az or­zuelai Kommunista Párt I. egyesítő kongresz- szag négy alkotmányos pártja, köztük a kom­szusára, amely nagy szerepet játszott a párt so­rainak megerősítésében. munista párt képviselőiből. Nyolcezer munkás, diák és alkalmazott gyűlt Az 1948-as államcsíny — amelyet az Amerika- °ssze 1958. január 10-én a főváros legnagyobb . , u ,, , , terén, a Silencio téren. Míg a helyszínre erke­parti katonai vezetők hajtottak végre, az Egye- ^ rendörök főnökeik parancsára vártak, vézna, A venezuelai rfiakció újabb gaztettet haj- sült Államok monopóliumainak támogatásával alacsony férfi állt fel az egyik gépkocsi tetejére H venezuelai tott végre. Caracasban galá- — az ország keleti részén találta Loverát, ahol és beszédet intézett a tömeghez. A hazafias dul megölték Alberto I-overát. a Venezuelai jelentős munkát végzett az olajipari dolgozók junta nevében arra szólította fel a venezuelai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, körében. Az olajmunkások 1950 májusi sztrájkja népet, hogy harcoljanak a demokratikus szabad­Mint Jósé v. Rangéi kénviselő a venezuelai par- alkalmával Lovera a dolgozó tömegek elismert ságért, s az általános amnesztiáért, buktassa lamentben bejelentette. Loverát néhány héttel vezetőjeként lépett fel és kitűnő szervezőnek ­ezelőtt letartóztatták a politikai rendőrség, a bizonyult. A sztrájkmozgalom leverése és a DIGEPOL kopói. A Los Chaguaramos téri ko- kommunista párt betiltása után Lovera előbb meg a diktatúrát. Amikor beszédét befejezte, a tömeg a Bolivár térre özönlött, a diktatúra ellen tüntetve. Alberto Lovera, az első kormányelle­mor épületben — ahol a DIGEPOL főhadiszál- Zuliába, majd Lara államba ment. Mint könyv- nes nagygyűlés szónoka, teljesítette a párt egyik lása néhány lépésnyire van a földalatti börtö- kereskedő élt Barquisimeto városában, s sok- legfelelősségteljesebb megbízatását. Az imperia­nöktől és kínzókamráktól — a venezuelai nép rétú illegális munkát végzett. Az 1952-es válasz- jjsta monopóliumok által évtizedeken át támo­nem egy dicső fiát és leányát kínozták már meg táson — amelynek eredményét a diktatúra ha- gatott diktatúra roskatag épülete nem egészen a múltban. A hóhérok ott gyötörték halálra a tálytalanította — Lara állam parlamenti képvi- két hét alatt összeomlott: Perez Jimenez diktá­hőslelkú kommunista Jósé Gregorlo Rodriguezt, selőjévé választották. Perez Jimenez diktátor tor az Egyesült Államokba menekült, a kommu­majd kilökték az ablakon, hogy az öngyilkos- lábbal tiporta az alkotmányt és fokozta a terrort njsta párt pedig kikerült az illegalitásból, ság látszatát keltsék. E pribékek rettenetesen az ellenzékkel szembei). Lovera a venezuelai tit­megkínozták és megcsonkították Alberto Love- kosrendőrség karmai közé került: börtönbe ve­rát. Már alig élt, amikor sietve az ország keleti tették. A hóhérok kipróbálták rajta a kínzó­részén fekvő Cachipo-i katonai börtönbe szállí- eszközök egész sorát: villanyárammal gyötörtek: tották. Állapota akkorra már olyan súlyos volt, meztelenül kitettek a jégre, s mezítláb kellett hogy az ottani börtönigazgató nem fogadta be, éles tárgyakra állnia. Venezuela népe és a ha­nehogy őket terhelje a felelősség a gyilkossá- ladó nemzetközi közvélemény határozottan ki­gért. Loverát visszaszállították a fővárosba de állt Lovera védelmére: a hatóságoknak nem si­útközben meghalt. A rendőrség igyekezett el- került egyetlen szót sem kicsikarniuk belőle: tüntetni a nyomokat; nem közölte a halálhírt erre száműzték az országból. Lovera családjával és a nyilvánossággal sem. ^ hn-'elkű fotTadalmár nem maradt tét­Alberto Lovera 1924-ben született Juan-Griego ® len városában, a Venezuela partvidékéhez tartozó Szolidaritási mozgalmat szervezett a venezuelai ., , ,. . , „„ ., . . - nep harcanak tamogatasaru; megszervezte a wlunoDala, „uícla lleVe- ,s kommunisták illegális visszatérését az országba szerepelt A rendőrkopók több mint két éven ál Albertonak, a többi szegény gyerekhez hason- és kapcsolatban maradi a párt vezetőségével. A ]ártak a nyomában, hogy végrehajtsák gyilkos tóan kora ttiusagató! kezdve kemény munká- Venezuelai KP Központi Bizottsága. i^S-ban, terveiket. Ámít Perez Jimenez diktatúrája nem val kellett megszereznie mindennapi kenyerét. iIlegalitósban megtartott XII. plénumán a Köz- merés2ell meatenni. azt Raul Leoni riemokra­Halasz lett. ponli Bizottság tagjává választotta. Még alig . .... hamarosan átköltözött állt helyre a kínzás következtében megrendült Anyjával együtt zuba államba, ahol az egészsége, amikor 1956-ban titokban visszatért Egyesült Államok. Anglia és Hollandia olaj- hazájába és újból bekapcsolódott a harcba. A mönopoliumai jelentették a hatalmat. 1940-ben párt nagy felelősséggel járó területre küldte: a belepett a Kommunista Pártba, s tevékenyen fővárosi pártbizottság tagja lett. Országszerte részt vett az ország haladó ifjúsági mozgalma- könyörtelen harc indult a diktatúra ellen. A A VKP KL'zP°nti Bizottságának XV. plénuma 1958 áprilisában a politikai bizottság póttagjává választotta Loverát, aki 1963 már­ciusában, a VICP III. kongresszusán a politikai bizottság rendes tagjai közé került. Alberto Lo­verának, mint a párt vezetőségi tagjának to­vábbi tevékenysége Caracasban zajlott le. A Betancourt-kormány erősödő terrorja miatt s párt ismét illegalitásba vonult, s Lovera is erre kényszerült. Lovera a venezuelai kommunisták egyik legbátrabb és legharcosabb vezetője volt. a száműzetésben sem. Amjkor a kormány 1963 áprilisában parancsol adott a kommunista vezetők egész sorának le­tartóztatására, AJberto Lovera neve is a listán szerepelt. A rendőrkopók több mint két éven ál jártak a nyomában, hogy végrehajtsák gyilkos terveiket. Amit Perez Jimenez diktatúrája nem merészelt megtenni, azt Raul Leoni ,,demokra­tikus" kormánya keresztülvitte: megöltek! Alberto Lovera mór nincs közöttünk, de az ellenségnek nincs oka örömre: önfeláldozó har­cosok százai lépnek Alberto Lovera helyébe! PANTALEON HERNANDEZ venezuelai újságíró 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök. 1966. január 6. <r

Next

/
Thumbnails
Contents