Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-05 / 3. szám

Közéletünk hírei PAKISZTÁN ELSŐ MAGYARORSZÁGI NAGYKÖVETE BUDAPESTEN Akhtar Húsain, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság első magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Budapestre érkezett. A nagykövet megérkezése alkalmából Gergely Miklós, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője üdvözölte. ELUTAZOTT A KUBAI KÜLKERESKEDELMI MINISZTERHELYETTES Kedden elutazott Budapestről Herminio Garcia Lazo kubai külkereskedelmi miniszterhelyettes. Búcsúztatására a repülőtéren megjelent Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, a minisztérium több vezető munkatársa. Ott voltak a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségének tagjai. MEGÉRKEZETT URUGUAY ELSŐ MAGYARORSZÁGI NAGYKÖVETE Ernesto Benavides, ál Uruguay Keleti Köztársaság első magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Budapestre érkezett. Szokatlan leltár A járási Vöröskereszt év végi összesítője azt mutatja: tartalmas a leltár. A sokirányú egészségügyi szervező, nevelő munka eredményes volt. íme: A „Tiszta udvar, rendes ház" mozgalomban 15 ezer 850 portát értékeltek. Közülük 13 253 kapott elismerő oklevelet. Az Ifjú egésaségőr tanfolyamon 131 egészségügyi előadást tartottak és 42 hasonló témájú filmet vetítettek. Az értékelés során 91 iskola falára került fel a „Tiszta osztály és iskola" táblácska. Dorozsmán, az Ifjú egészségőrök járási versenyén 25 iskola képviseltette magát. A vetélkedő tanulságos, de egyben szórakoztató, és látványos volt. összesen 300 idős embert köszöntöttek tavaly a járás falvaiban rendezett „öregek napján". Tizenegy tsz vállalta a bensőséges ünnepség anyagi gondjait 81 egészségügyi felelős és 24 egészségügyi állomás szolgálta a szövetkezeti gazdák egészségvédelmét. 35 egészségügyi szakasz pedig az elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati ismereteit szerezte meg. Minőség — selejt A Pamutkikészítögyárban megnyitották a Minőség — selejt vándorkiállítást, amelyet a Pamutnyomóipari Vállalat többi kilenc gyárátta is elvisznek majd. Bemutatják a kitűnő minőségű áruikat, amelyeken lemérhető a gyár jó munkája és a fejlődés, de bemutatják a selejtet, a reklamációk szerint leggyakoribb hibákat is. Ilyen páldául az egyenlőtlen fonás. A Pamutnyomóipari Vállalat termékeinek több mint hetven százaléka exportra megy. Drága az import alapanyag. a festék, a vegyszer, különösen érdekük tehát, hogy termékeik állják a legszigorúbb bírálatot is. Séta a cipőgyári új szalag körül A két műhelyterem vilá- gyakorlott mozdulatokkal. tanak — kitűnő múanyaggos, tágas és tiszta. Közé- — Jobb így? A szalaggal? talpat — és vége is a szapütt hosszú állványzat, ame- — Sokkal gyorsabb — lag első felének. A szalag lyet vastag lánc ölel át. A mondja —, azelőtt 600 pár második fele a szomszédos „végnélküli" lánc 260 perc ment egy műszakban, most teremben van. (Közbevetőalatt kerüli meg az állvány- pedig 850. leg: akkor lenne igazán zatot, miközben maga után . , - _kmnnkás praktikus, ha egyben lehetne vonja a kis kocsikra szab- A gyorskezu szakmunkas a kettő, akkor a csomagodalt szalagot mellett ott az utánpótlás is, lóig futhatna a cipő lesze. ,. , , Hegedűs Bite János harmad- dés nélkül. így át kell rakni A gyar ujdonsaga éves iparl tanuló személyé- valakinek. Persze ez már Ez volna a szegedi cipő- ben. S hogy bebizonyítsa tu- CPA kövezet ^'Latokat soújdoniia82313^' aZ ^ dását, a gép mellé áll és két rof mSőTátmtnSk * pár felsőrészt ő tűz a fára. szalag másik feléhez és di, A műszaki osztály veze- Mestere nézegeti a művet és cséri saját termékeiket. Letője azt mondja, hogy ez a az egyiknél mosolyog: — het is dicsérni ezeket a szép szalag nagyon jó, a régihez Félre húztad, Jani. — Egy cipőket, s kérdésem nem is kepest pedig egyenesen ál- kis húzóval eltávolítja a sze- alaptalan: dasos, amelyet a munkások geket és újrailleszti a kap- — Külföldre kerülnek a kezzel lökdöstek tovább, s tafát a gép csápjai közé. Hát cipők? ha valaki véletlenül elma- igen: Hegedűs Bite János- — Igen. A Szovjetunió radt a munkájával, akkor nak még gyakorolnia kell az vásárol ebből a fazonból 30 torlodás keletkezett, kisebb- előhúzást. Persze, le rá bő- ezer párat, fajta pánik. De a mennyisé- ségesen ideje még az élet- — De ön is megvásárolget és minőséget is befolyá- ben. solta a régebbi szervezés. A szalag körül munkások A másik teremben... állnak és ki géppel, ki kéz- Feltűnő, hogy a szalag biaaveszti az a1kát zel dolgozik. Magam is el- mellett viszonylag sok a ké- ü)gAgyes. 1 azaJKatindultam az egyik kocsi mel- zi munka, különösen a fá- A muvezeto nem sok yilett, hogy útjára kísérjem ra fogIalásnál. Kísérőm ^L?™1,; ná? — kérdem a szalag utolsó állomásánál dolgozó Rózsa Lajosnét. — Ha lehetne kapni — az egyenletesen futó szala- mondjaThogy sajnos nemle- * éhínv^r párat* hoi CTórrocíteni hár naK nenany ezer parat De 2°n- het mindent gépesíteni, bár A kezdő standon Pálfi Er- ez a munkafolyamat gépek- ; zsébet dolgozik. A csupasz kel is végezhető, mivel ilyen reskedel{;m nem is kért eb_ kaptafára ráhelyezi a talp- gePeK vannaK. böl a fa20nból A minőségi lőle. Viszont széttárt karjaival jelzi, hogy a hazai kebélést, majd egy géppel rá tűzi azt és visszahelyezi a kocsira, — Győzi? — Igen. Rövid ideig figyelem a munkáját és a szalag sebességét, majd hogy lassú. majd meglátja, hogy lassú-e megjegyzem, A . . Próbálja meg, tur p es8 p" — Csak nem a szegedi ci- jelzését is leírom: sling pőgyárban — válaszolja. pump. Én nem ismerem ezt A szalag felénél két gép a fajtát. Kísérőm azt mondis áll egymás mellett. Az ja, a nők ismerik, egyik ténylegesen is áll, a „ másiknál viszont Garai Já- Mit mond a meosf ™s d°?fozÍk" g-ép dj= A szalag másik részén léhidraulikusan mukodo kon- nyegében°a csin0sítás történik, mossák a szennyező— Ez igen — dicseri Ga- dést simítják a ráncokat, forgolódik a kaptafákkal rai a Sépet —, de éppen eleg lehúzzák a fáról a cipőt és Pálfi Erzsébet. volt azon a gyurus kalapa- a garfcát alaposan felerősí, , 0... ,. ... !ón tizenöt esztendeig —int tik a oldalról is, s Minden nyolcadik-tizedik kezével az ólló gép felé. lakkoznak a szó igazi értelareT aTTshetőségre^S " Az Ütemet győzi? mében" És ki áUhatna géphiba ^tetk^iaho'rs ~ Nyugodt tempóval. ujg^ vegen, mintha a javítás miatt a dolgozók Ahogyan haladunk a ko- ebben a műszakban Szabó ne alljanak le. csi mellett, ugy lesz egyre Gáspár. Csak a következő munka- „felismerhetőbb" a fehér Akinek semmi se jó helyen lesz „cipőformájú" az színű, tűsarkú női cipő. A fogad tréfásan. anyag. Molnár János az elő- talprészre parafás kitöltő- ^yiit kell tudnia a jó húzó gépen a felsőrészt rög- anyagot kennek, csiszolják, meósnak? zíti biztos kezekkel és be- sarkot tűznek, talpat ragasz- Szakértelem és jó szem kell hozzá, akkor meg lehet mondani, hogy melyik pár egyes, kettes vagy éppen selejt. — A mai műszak alatt hány párat tettek félre? — Nyolcat. — S mi a véleménye az új szalagról? — Príma. A minőségi ellenőrzés után az utolsó munkafázis következik: becsomagolják a cipőket. Nyolcszázötven párat műszakonként, a régebbi 600 pár helyett. A javulást — amely minőségben is kamatozik! — az új szalagnak köszönhetik. G. I. Százezer hold víz alatt Sürgős gabonamentés — Nagy teljesítményű szivattyúk a földeken A novemberi és a decem- dás. Egyéb szántóterületből ber elejei nagymennyiségű 21000 holdat, rétből és lecsapadék. országszerte fel- gelőből kereken 100 000 holduzzasztotta a patakok és dat kell sürgősen megszabafolyók vizét, de ezúttal nem dítani a „víznyomástól". az áradás, hanem a lefolyás- Mint a Földművelésügyi talán területeken meggyűlt, Minisztérium és a Vízügyi úgynevezett pangó vizek Főigazgatóság illetékesei táokoztak gondot. December jékoztatásul közölték, közepén még több mint a kisalföldi tájakon lénye200 000 holdnyi területet borított a belvíz, azóta 102 stabil és 83 mozgó szivattyú szinte szünet nélkül megfeszített erővel dolgozik. Másodpercenként san 162 köbméter vizet igében és még néhány tiemeltek át a csatornákba, ^múli területen. A termepatakokba, folyókba, s ja- lőüzemek nem mindig ad„csak" nak megfelelő segítséget — még saját területükön sem gesen javult a helyzet, továbbra is nehéz dolga van viszont a lecsapoló brigádoknak Budapest közvetlen déli szomszédságában, továbbá átlago- Baja, Szolnok, Debrecen térnuár 2-án már 131 000 hold volt víz alatt. Elsősorban a veszélyeztetett őszi gabonákat, évelő pillangósokat mentették, — a víz gyors levezetéséhez, vagyis a nagyobb károk elhárításához. A „vizesek" a de még mindig 10 000 hold segítőkészség jó példáiként őszi vetést fenyeget a fullaÁ tél új offenzívája A Szovjetunió tundrás vi- hózáporokkal. A Meteorolódékeiröl hideg légtömegek giai Intézet központi előreérkeznek a kontinens fölé, jelző osztályán tájékoztatás ezzel megkezdődött a téi sui közölték, hogy szerdán új offenzívája Svédország felhőátvonulásokra, többkozepso vidékéin szokatla- ....... , , ,, nul erős fagyokkal köszön- fele íuto hozaporokra kell tött be az új esztendő: az számítanunk, az élénk, heelmúlt napokbein mínusz 30 lyenként viharos északnyu—37, a keddre virradó éj- gati-északi szél kissé mérszaka pedig több helyen mí- séklődik. A hőmérséklet tonusz 40—42 fokot mutattak vább csökken. A szerda rega hőmérők. geli minimumok szintje előA kontinentális hideg első reláthatólag mínusz 3—8, a hulláma kedden reggel érke- maximumoké plusz 1—mízett a Kárpát-medencébe nusz 4 fok között alakul ki. helyenként viharos széllel, (MTI) emlegetik a karcagi és a kisújszállási közös gazdaságokat. A Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési szakemberei arra hívják fel az érintett termelő-üzemek vezetőit, hogy minden erővel, eszközzel segítsék a gépesített brigádok munkáját, legyenek önállóbbak, s a még víz alatt álló területeikről — ahol lehetséges — maguk is csapolják le a növényzetet pusztító vizet. Továbbra is az őszi gabonatábláké legyen az elsőség, mivel ott legnagyobb a befulladási veszély. (MTI) Gondolkodásunkról ¥dős barátom mondta nemrégiben: „Az én fiamból sajnos, nem lett semmi". Széttárta a kezét és rezignáltán fejezte be: „Csak hegesztő". A fiát jól ismerem, valamikor dolgoztunk is együtt, tudom, hogy szakmájában keresni kell a párját. A kényes darabokat mindig ő eléje rakta a művezető. Keresete kétezren felül van. Apja annak idején négy polgárit végzett, s egy fekete könyökvédővel élte le éveit. Fia érettségizett, tovább akart ugyan tanulni, de nem vették fel az egyetemre, amiért nem bánkódott és szakmát tanult egészen rövid idő alatt. Érzi, hogy egzisztenciát teremtett, de mégis néha kesernyés lesz a szájaíze, ha társaságban foglalkozásáról is beszélgetnek. „Csak ennyire vitted? Bezzeg a Béla ..." Hova akarok kilyukadni? Ügy érzem, a tárgynál vagyok: hogyan él némelyek gondolkodásában a munka, mármint a fizikai munka? Miért mondja a szülő szakmát tanult gyermekére, hogy „sajnos nem lett belőle semmi?" Mit gondol, mit képzel egyáltalán valaminek? Mondjuk csak ki nyugodtan: nem a fizikai munkára gondol, hanem az íróasztalra, a hivatalra, a fehér köpenyre. Érdekes ez a fajta gondolkodás, s az benne a legnagyobb baj, hogy nem is egyedi jelenség. Pedig, visszaemlékszem, valamikor milyen nagy rangja, becsülete volt például egy kevéssé kvalifikált szakmának is. Gyermekkoromban szívesen hallgattam apámtól szép történeteket a szakmájáról. Nem is mesterségüknek tekintették tanult szakmájukat, inkább hivatásnak. Rangnak érezték iparoslegény mivoltukat, büszkék voltak rá. S talán még „nagyobbak" lettek volna, ha nem négy és hat elemivel rendelkeznek. Miért e változás a megítélésben? Talán a tanulás „tömegessé válása" hozta magával? A régi elmélet: aki iskolát végez, annak „nem kell dolgoznia?" Mármint fizikai munkát, testi munkát végezni? Igaz, a régi ítéletek nem tűnnek el egykönnyen, azonban valamit mi is elfelejtettünk megmagyarázni, amikor szélesre tártuk az iskolák, főiskolák és egyetemek kapuit. Azt ugyanis, hogy a tanulásra nem azért van elsősorban szükség, hogy minden iskolázott ember elé íróasztalt toljunk, hanem az egész nemzet kulturális felemelkedéséért. A sütőkemencék mellett, az esztergagép mellett, a szövőszék mellett, a hegesztőapparát mellett és persze az íróasztalok mellett is. Igaz, elfelejtettük ezt hangsúlyozni, azonban a gondolkodásban itt-ott polgárjogot nyert a már említett gondolatok kimondása, az aszerint való élés. Hallottunk már olyan megjegyzést is — amelyet ugyan ijesztgetésnek szántak az általánoc iskolában —, hogy ha nem tanulsz fiam, akkor mehetsz ipari tanulónak. Nemcsak egyik-másik tanár mondott ilyet, de maguk a szülők, a felnőttek közül is többen... Vannak szélsőségesebb esetek is. A Tisza Szálló előcsarnokában ültem a múltkor. Egy fiatal házaspár jött be, hat-hét éves kislányukkal. A férfi a ruhatár előtt állt, hogy a kabátokat leadja, az aszszonyka pedig a tükör előtt igazgatta platinaszőkére festett haját. A szálló tisztán öltözött takarítónője haladt át az előtéren, akinek a kislány hangosan, illedelmesen köszönt. Jóleső érzés volt tapasztalni a jól nevelésnek ezt a megnyilvánulását. Annál jobban meglepődtem, amikor a fiatalasszony férje fülébe suttogta fojtott haraggal: „Képzeld, ez a lány is pont a takarítónőt szúrja ki a köszönésével, de akinek kellene, annak nem tud köszönni!" Valószínű, később gyermeküket is „kioktatták" a régi polgári világ érintkezési szabályaira. Szerencsére ebből a példából kevesebb akad manapság, mint ahogyan az is ritka, hogy egyik belvárosi élelmiszerboltban a kétforintos főzőkolbászt kereső vevőt azzal szolgálják ki, hogy „olyant csak a külvárosi boltokban lehet vásárolni". Határeseteket mondtam el, mégis gondolkodásunkban itt-ott élő vadhajtásokra tettem célzást. Érdemes volna az ijesztgetést megfordítani, s így biztatni azokat a gyerekeket: tanulj fiam, hogy szakmunkás, ió munkás legyen belőied. Mert a közgondolkodásban is nagyobb rangra kell emelni ezt a fogalmat: fizikai munka. Gazdagh István MEGNŐTT AZ IGÉNY Üj könyvtárszoba épül a kendergyárban A színház, a mozi és az megteremtenie hozzá. A sünk van az Állami Könyvutóbbi években egyre nép- kenderfonógyár szcp, vala- terjesztő Vállalat könyvelszerűbbé váló televízió ha- mikor reprezentatív kulturá- látó osztályával, mely kéttására az üzemek „hagyó- lis terme már évek óta ket- hetente küldi az újonnan mányos" kultúresoportjainak té volt osztva — egyik ré- megjelent művek jegyzékét, tevékenysége egyre inkább sze raktár, a másik ebédlő- s ezekből az olvasók kícsökken. Így van ez a sze- helyiség volt. Most leoongedi kenderfonógyárban is, tották a falat, és a hajdaahol az énekkar, tánccsoport ni színpad helyére — mintás fúvósegyüttes meg is egy 90 négyzetméternyi leszűnt, a színjátszók pedig rületre — kerül az új a falvakba járnak. Az üae- könyvtár. A fennmaradó raen belüli művelődési igény részre tervezik a kulturáazonban nem szűnt meg, lis termet. hanem más területre, a fokozottabb önképzésre, az Gazdagodó könyvállomány márciusra tervezik. A táönművelésre terelődött át. gasabb, kényelmesebb szoA módosult igények kielégí- A re&< meglehetősen zsú- bábán hat asztal lesz négjtésére a gyárakban, üzemek- folt könyvtarszobában az négy székkel, s ez mégisben leginkább a könyvtárak asztalon heverő tucatnyi csak kulturáltabb művelődévánságainak megfelelően válogatunk. Otthonosabb, barátságosabb Sürgető igény tehát az új terem. Az átköltözést felelnek meg. Ötvenezer forintból könyv között alig tudtunk si lehetőségeket biztosít. A helyet szorítani. Pává Fe- 700 olvasó elegáns polcorenc, az üzem könyvtárosa kon válogathat a kibővített Tudják ezt a szakszervezetek is. Éppen ezért országszerte az üzemi könyvtöbb mint egy évtizede dolgozik már ebben a szűk kis teremben. — Amikor ide kerültem, tárak bővítését határozták nemrég alakították át a el. Szegeden a textiles köz- ruhatárat könyvtárrá. Akpont a Kenderfonó- és kor a meglevő 200 könyvSzövőipari Vállalat központi nek még volt helye a polgyörában, valamint a ken- cokon, de most a 6 és fél sabb környezet a könyvek derfonóban 50—50 ezer fo- ezres állomány elhelyezése közvetlen szomszédságában rintot adott a két könyv- komoly nehézségekbe ütkö- megfelelő irodalmi áttör felújítására. A bútorzat zik. Évente ugyanis 12 ezer moszférát teremt maid ós felszerelés problémái forintos keretünk van könyv- ezekhez a? összejövetelekebből megoldhatók. A gyár- vásárlásra, s ezt igyekszünk hez. nak csupán a helyiséget kell ki ls használni. Szerződé- iy_ j. könyvállományban. Ide kerül át a műszaki könyvtár is. melynek megközelítése eddig meglehetősen körülményes volt. Alkalmas lesz továbbá a könyvtárszoba irodalmi estek rendezésére. Az otthonosabb, barátsagoSzerda, 1966. január 5. ÜÍL-MAGYARORSZAG 9