Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-30 / 25. szám

A Bartók­vonósnégyes hangversenye Átütő sikerrel koncerte­zett péntek este a Szakisko­la nagytermében a Bartók­vonósnégyes. A Szegeden jól ismert és kedveit együttes Bartók IV. kvartettjével nyitotta műso­rát. A teljes művészi érett­séget, elmélyültséget, ugyan­akkor nagyfokú virtuozitást igénylő darab imponáló biz­tonsággal, kidolgozottsággal és szuggeszti vitással szólalt meg Komlós Péter, Devich Sándor, Németh Géza és Botvay Károly előadásában. A darabnak igazi nagy si­kere volt. Schumann népszerű Esz­dúr zongora ötösét Szendrey Imre közreműködésével szó­laltatta meg a Bartók-vo­nósnégyes. Bár a produkció az előadókhoz mérten nem volt kimagasló teljesítmény — nyilvánvalóan hiányzott az előadásból az összeszo­kottság, kiegyenlítettség ér­zete — a közönség nagy lel­kesedéssel fogadta a mű megszólaltatását. A műsort Brahms c-moll vonósnégyese zárta be, mely utén is még ráadást kért a közönség a kitűnő Bartók-vonósnógyestöl. V. I. Géppel ponto§abb Megkezdték a kiképzést a munkásőrök Adatfeldolgozás és programozás a szegedi kábelgyárban A legtöbb szegedi üzem- lamennyi jelentós adatát, a szithetó belőlük a rendelési nek nem sok fogalma van mennyiségi mértékegysége- állományra vonatkozó össze­még a gépi adatfeldolgo- ket Ezt a termelési osztály sítés, a programösszesítés, . .. . iranymutatasaval, külön benne a gyártmányok tel­zasrol, szinte csak dereng státusz igénybevétele név- jes jegyzéke, a gyártásukhoz számukra, milyen lehetősé- kül dolgozták ki a harmadik szükséges minden anyag gek rejlenek benne. Nem évnegyedben, közismert az sem, hogy a A kódlapokat, illetve az Kábelmüvek szegedi gyára ebből készült három alap' már túl van az első próbál- tábla adatait a szegedi szá­kozásokon, s ha különösebb mítástechnikai telepien lyu­eredményekről még nem is kasztották, tették alkalmas­tudnak számot adni, már sá további feldolgozásra, s nincsenek messze tőlük. ezután Budapesten, a köz­pontban elektronikus számo­Moftt rllrnör/.ik bér- és gépi igény. Megvan ugyanez üzemrészekre bont­va is. Megadják az anyag­és félkésztermék-szükségle­tet külön is, gyári és üzem­részenkénti bontástan. Vé­gül pedig kapacitástáblát is nyújtanak, mely kimutatja a gépek leterheltségét gyári szinten és üzemrészenként. Az egész rendszer folya­lógépen állították össze az matos „karbantartást" igé­. anyag- és munkanormák nyel: minden változó adatot Tavaly, az ev kozepen vet- táblázatát, valamint a gyárt- vagy új gyártmányt azonnal ték fel a kapcsolatot — a mányterv-kalkuláció táblá- bele kell dolgozni. Ha ez Dél-Magyarország e témáról mely a nettó termelői megvan, akkor olyan könv­rendezeti ankétjának hatá- 3 ^ Sz^SoKnnK Sar?) _.f ,Szamítast,e,cl?1nlk3Í A táblákat már meckan- a vá,laldt vezetőinek rendel­es Ügyvitelszervező Vallalat- ™at kezesére amilyen pontosság adatok ellenőrzését és fino- azelott elképzelhetetlen volt. tal, melynek Szegeden is van telepe. Ahhoz azonban, hogy ... . a gépi adatfeldolgozáshoz mitasat f hagyoma­hozzá lehessen kezdeni, elő- nyos modraerekkéL ször pontos kódszám-rend­szert kellett kialakítani, mely felöleli a gyártmányok, félkésztermékek, alapanya­gok, munkaműveletek, gép­csoportok, üzemrészek va­„Árnlkodó" alaptáblák Az alaptáblák azonban máris „árulkodnak". Elké­Rendőrkard - HÚÜGYBEN „A Szegcdi Városgazdái- vitték hóhányó vas- és fala- lepő az sem, ahogyan kodási Vállalat alkalmi hó- pótjukat, mert azt hitték, továbbiakban fenyeget munkásoltat felvesz" — ol- hogy kérő szavukra a pol­vassuk a hirdetést. A fel- gármester azonnal munkába hívás, a hirdetés ismétlő- állítja őket. dik. Kevés a jelentkező. Nincs elég alkalmi mun­kás'. Gépiek kellenek. ön­kéntes ifjúsági brigádok kel­lenek. Gond, baj a nagy hó. Kenyerei! Munkát! es mellébeszél. íme: „Ha meg­tudom, hogy kik izgatták a | munkanélkülieket, azokat egyszer és mindenkorra ki­— Éhezünk! — Kenyeret ad­janak! Mun- rekesztem minden szükség­kát! — El- munkából és minden ínség­Lapozgatjuk a Dói-Magyar- pusztulunk a hidegben! — enyhítő akcióból. Akárho­ország régi évfolyamait. Fel- kiáltották a tömegből, amely tüntetnek, akármit is elevenedik egy harmincöt Jórészt fiatalabb, 20 es 30 "" ' ev előtti havas tél. 1931. év közötti emberekből ál- csinálnák a munkanelkuh­.lanuár 14. Beszámoló a Dél- 'oíí- Végigvonultak a Rá- ek, addig nem kerülhet sor Magyarországban. kóczi téren, majd a Mérey a töltési munkálatok meg­utcán keresztül érkeztek a kezdésére, amíg el nem ké­„A munkanelkuhek hola- Tisza körútra, ahol szül hozzá a szükséges sin­patolasi szuksegmunkat ekkorra már a kivezényelt pár..." akartak kérni a polgarmes- rendőrség kordont vont. tertöl. A rendőrség kard­lappal oszlatta szét a töme- ~ Engedjenek bennünket get." 1100 -f 1700 + 150 Mi is történt? a polgármester elé! — Nincs egy falat kenyerünk! — „A munka- Ezért harcoltunk a háború­nélkülieket ban! — Csak a panamis­rendkivül el- táknak van itt jó-dolguk! keserítette, .. A .„—efőtt tnos és mintegy 150 szelle­Néhány adat még szintén a polgármester nyilatkozatá­ból: „Szegeden ez idő sze­rint körülbelül 1100 ipari szakmunkás, 1700 napszá­hogy a város nem alkalmaz- a ' ^ndörfelüZelök°és "fel- munkás van munka nél­VZL'arZZa^t- i'OVelőheiyettesek sétáltak, a dig nagyon üdvös . hangulat egyre izzóbb lett, és állandóan semmi esetre aig nagyon uavos lenne a erősödött, a tűn- sem foglalkozatathatja a vá­nemcsak a munkanelkuhek tetö£et0Va2Onhan lecsiUapita. ros. Ügy érzem, hogy a mai l'j összefüggések A másik számítástechni­kai újdonság a gépi progra­mozás bevezetése lesz a ká­belgyár műanyagüzemében. Ehhez nem volt szükség hosszas előkészítő munkara. mivel a szükséges adatokat, a gyártmányok anvagnorma­ját, normaóra-szükségletét és a termelőberendezések kapacitását ismerik. A programozás természe­tesen most sem nevezhető rossznak, sok embernek sok munkája van benne, de a gépi programozás olyan le­hetőségeket teremt, melye­ket hagyományos módsze­rekkel nem lehet utolérni" A gépi programozással elérhe­tő, hogy minél kevesebb le­gyen a .szerszámcsere, leg­gazdaságosabb a gépkihasz­nálás, rövid az átfutási idő, minimális a munkakiesés és lehető legritkább az átállás. Üj összefüggésekre mutat rá, s szemben a kézi programo­zás tíznapi, havi előretartá­sával: akár negyedéves táv­latot is biztosít. Ügvanezt az eredményt csak még az eddiginél is több dolgozó munkájával, igen nagv idő­befektetéssel lehet elérni. hanem a város egész lakos­sága érdekében... az a hely­zet, hogy az óriási tömegű hó ott fekszik az utcákon és tereken, csupán a Széchenyi térről és a Kárász utcáról hordták el a havat. Mind­össze kétszáz munkás dol­gozik a hó eltakarításán, holott a város most 6—700 munkásnak is adhatott vol­ttá közmunkát.'' Figyeljünk csak! Még köz­tünk élnek, akikről a teg­nap e megrázó dokumentu­ma beszél. „A hó az utcákon feküdt, a munkanélküliek pedig egy­ni nem lehetett Ezután — mint írni szo­kás — az események drá­mai gyorsasággal peregtek: „A rendőrség ... felszólí­totta a tüntetőket, hogy oszoljanak szét, de a feliz­gult tömeg most sem enge­dett, és tovább folytatódtak » az elkeseredett kifakadások. A harmadik felszólítás után... vitéz Dobay Sán­dor felügyelöhelyettes a tün­tetők elé lépett és oszlásra szólította fel az előtte ál­re jobban éheznek és dide- lókat... Villámgyorsan re­rrgnek. kiadták a jelszót —: pültck ki a rendőr kardok... Csattogott és zuhogott a felvonulni a városháza elé. Már a kora reggeli órák­ban megkezdődött a gyüle­kezés a Munkásotthonban, ahol a munkanélküliek kö­zött detektívek vegyültek el. Négy-ötszáz gyűlt egybe, elindult a városháza felé. A detektívek azonnal érte­sítést küldtek a kapitány­ságra, ahonnan mintegy rendőrkord a munkát és ke­nyeret kérő munkanélküli­ek hátán. Lassan hátrált a tömeg, amely egyáltalán nem főnyi tömeg futamodott meg, de az at­és liz órakor batása alatt lassan osz­ladozni kezdett... Végeredményben a rend­örosztagok bizonyultak erö­sebbeknek, és húszpercnyi kiadós munka után a tün­tüntetést az irigység robban totta ki. amelyet a jelenleg nem foglalkoztatottak érez­nek a foglalkoztatottak iránt.. Csodálatos logika, csodá­latos diplomácia, meg kell adni. A munkanélküliek el­keseredéséért a munkanél­küliek felelősek! Egyetlen újságcikk, egyet­len dokumentum a Horthy­Magyarország valóságáról. Egy újságcikk, mint a rend­szer vérlázító kegyetlensé­gének röntgenképe. Korrajz és kórrajz. És mementó. Tör­ténelem a benne fogant vi­har ítéletével és ígéretével. Járunk az utcán, kerülget­jük a hótorlaszokat. Bosz­szankodunk. A Városgazdál­kodási Vállalat hirdeti: „Alkalmi hómunkásokat felveszünk." Szabó Imre — Kovács Miklós A gépi adatfeldolgozás már most is késznek mond­ható, a programozás elké­szülése a számítástechnikai vállalattól függ. Az bizo­nyosra vehető, hogy a har­madik évnegyedre — mely már a konkrét alkalmazás, de egyúttal a fokozott meg­figyelés időszaka is lesz — már többet tudnak monda­ni, mint most. A gépi fel­dolgozást élénk érdeklődés­sel kíséri a gyár valameny­nyi vezetője, a napi felada­tokat azonban csupán egy ember, Mikola Emil progra­mozótechnikus végzi. A gépi adatfeldolgozás be­vezetése minden kétségen kí­vül előrelépést jelent a sze­gedi kábelgyárban. Fejleszté­se egyszerűbbé teszi a mun­ka megszervezését és ellen­őrzését, tehát végső soron a gazdaságos termelést segíti elő. Nyilvánvaló, hogy en­nek felismerése vezetett a kísérlethez, s hogy szegedi üzemnek is A munkásőrségben megkezdődött az 1966-os kikép­zési év. Ebből az alkalomból Csongrád megye munkásőr­egységeinél tegnap, szombaton délután ünnepélyes év­nyitó gyűléseket tartottak. Az évnyitó gyűléseken a megyei, valamint a járási, városi pártbizottságok titkárai, vezetői tájékoztatták a munkásöröket a párt előtt álló legfonto­sabb gazdasági, politikai és ideológiai feladatokról, majd a parancsnokok ismertették az idei kiképzési év prog­ramját. Az egységgyűléseken részt vettek azok az új mun­kásőrök is, akik az elmúlt évben több hónapos előkép­zésben részesültek. Az ünnepélyes gyűlések résztvevői között foglalt helyet sok leszerelt és tartalékállományba helyezett munkásőr, tanújelét adva annak, hogy lesze­relésük, illetve tartalékállományba helyezésük után sem váltak meg a munkásőrségtől. Az idei kiképzési évben a munkásőrok tovább bőví­tik katonai és szakmai ismereteiket, tovább erősödik az egységek erkölcsi, politikai szilárdsága, s így a munkás­őrség méginkább képessé válik hivatása, feladatai ellá­tására. Tanúk tanulsága A tárgyalási napokon a nem jelent meg a tárgyalá­szegedi járásbíróság folyo- son és elmaradását alapos sói eléseé néDesek Várnak 0kkal clózetesen ki nem soi elegge nepesek. varnak mcntotte vagy engedélynél­sorukra, akiknek valami- kül eltávozott, azt elővezet­lyen összeütközésük •volt, tetik és ezer forintig terje­vagy van a törvénnyel. Ki- dö pénzbírsággal sújthatják. n „ i„„„A( Emellett ilyen esetben a k, keresi a maga igazat. tanút vflgy BMkért6t arra Sokszor jelentéktelen ügyek- kell kötclezni. hogv az ál­kel, fülemüle árnyékperek- tala okozott költségeket té­kel, kákán csomót keresés- rit.se meg", sel adnak munkát a bíró- Ezek a költségek olykor ságnak, a bíráknak. Elég, ha jelentós összeget tehetnek ki. a kutya egyik házból átjár A tárgyalás elnapolása is a másik házba, máris kész pénzébe kerülhet valakinek, a hajcihó, majd ki-ki a ma- ugyanakkor felszámolhatják ga presztízsét keresve for- nekl a megjelent tanuk es dul a bírósághoz, hogy a vi- kirendelt védők költségei! tás ügyeket eligazítsák. Sajnos, mindezek még vannak, s ezt így kell tudo­másul vennie annak is, akit valamilyen ügy miatt tanú­ként idéz meg a bíróság. Feledékenység, felelőtlenség slb. A számla végösszege te­hát nagyon is borsos lenne. Elővezetés meg egy százas De nézzünk csak ezzel kapcsolatban konkrét esete­ket is. Id. Kurucz László (Szeged, Április 4. útja 19.) ellen súlyos testi sértés mi­att indult eljárás. Karóval fejbe vágta a házfelügyelő­nő férjét. Az ügyben öt ta­nút idéztek meg a tárgya­jutnia előbb-utóbb ehhez a ! törvény: Az ezt hírül adó idézés­nek — azt hisszük — mint ha varázslatos ereje lenne. jásra Ketten, az ügyben Olykor a minden lében ka- ieginkább érdekeltek, nem nal szerepét játszók meg- jelentek meg. Pedig a val­megrettennek, ha színt kell lomásukra leginkább szük­vallaniuk a bíróság előtt. séfi lett volna. A tanácsve­Ott már nem lehet mellé- zetó biró íoo—100 forint beszélni, hímelni-hámolni, pénzbírságot szabott ki a hogy így meg úgy, ezt meg két elmaradt tanúnak, s azt hallottam. Justitia mér- emellett gondoskodott arról, legének serpenyőjebe csak a hogy a távolmaradókat azon­valós dolgok kerülhetnek. na) előállítsák hatósági sc­Ezekre épít a bíróság is, gédlcttel. amikor egy-egy tanút X " Egy masjk esetben ugvan­vagy Y ügyében megidéz. S csak a saját kárukon tanul­vajon a szem- es fultanuk ták meg tisztelni a tárgva­mindegyike is ilyen komo- jásról elmaradt tanúk a bí­lyan veszi az igazság kide- róság, a bírók munkáját, rítesét? Koncz Gyula (Szeged. Ger­— Sajnos, nem — mondja gely utca l/a) garázdaság dr. Laluska Pál, a szegedi miatt állt a szegedi járás­járásbíróság elnöke. — Meg- bíróság előtt. Egy alkalom­történt, hogy egy-egy tár- mai a Búbos étteremben gyalás menete megakadt, belekötött egy asztaltársn­mert az ügyben szereplő ságban, majd a kötözködés legfontosabb tanúk egysze- az étterem előtt, az utcán rűen nem jelentek meg a folytatódott. Valóságos fő­tárgyaláson a kitűzött idő- megverekedés keletkezet*, pontban. Az ilyen esetek amelynek kellős közepéből késleltetik a tárgyalás be- emelte ki a rendőrség a kez­fejezését, el kell napolni. deményezőt. A törvényesség tisztelete Az ügy tárgyalásáról hét a tanúkra éppúgy vonatko- tanú közül hárman elmarad­zik, mint az ügy főszerep- tak. Ezeket is megbírságol­a többi | lőire. Nézzük csak, mit is tak. s amellett a munkahe­el kell mond ezzel kapcsolatban a lyükről „kértek" ki őket, de felismeréshez. Fehér Kálmán „Az eljáró hatóság azt a | tanút, vagy szakértőt, aki szabályszerű idézés ellenére lebb együttműködést kér a MÁV hatvan főből álló rendörosz- tetők szét voltak szórva, ét tagot vezényeltek ki a Tisza sokan közülük kisebb-na­Lajos körútra azzal a szi- sérüléseket szenved­• , r. .. tck." goru paranccsal, hogy ott a tömeget fel kell oszlatni, és Ezek után lássuk a pol­y , .. , . ,, gármester veleményet. Az mmden eszközzel meg kell ,dézet tudásítás szerint dr. akadályozni, hogy a varos­háza elé felvonuljanak." A torony alatt székelő ma­gas uraságok tei-mészetesen nem óhajtottak találkozni a tüntetőkkel. Pedig a tünte­tők szándéka csupán az volt... olvassuk csak! Somogyi Szilveszter úr a következőket mondotta: „A legnagyobb felháboro­dással értesültem erről a teljesen értelmetlen és in­dokolatlan tüntetésről." Tessék jól figyelni! Értel­metlen és indokolatlan. A T.A munkanélküliek kö- polgármester cinizmusa ha­zül igen sokan magukkal tártalan. Nem kevésbé meg­(Tudósítónktól.) A MÁV szegedi igazgatósága 1965-ös árufuvarozási .tervét 98,1 százalékra, az utas tervet 89,5 százalékra teljesítette. A helyi lemaradás oka elsősorban az or­szágos érdekek előtérbe helyezéséből származott, nevezetesen abból, hogy több vonatot kitevő kocsimennyiséget kellett egyes alkalmanként a bánya- és iparvi­dékre irányítani a szegedi igazgatóság területéről. A lemaradásban még a szál­lítási igények egyenlőtlensége is szere­pet játszott. Az igazgatóság fokozott ko­csikapacitási igények mellett a csúcsidő­ben például 1965 négyedik negyedévé­ben az áruszállítási tervet 99 százalék­ra. míg a személyszállítási tervet 91 százalékra teljesítette. Az idén a szegedi igazgatóság okult az elmúlt év tapasztalataiból és az ez­évi tervet, a jelenlegi adottságok figye­lembevételével, tervszerűbben osztotta el. Ennek alapján 1966 első negyedévé­ben körülbelül 10 és fél millió utast szállít majd el, és az igényekhez mér­ten szabja meg az árumennyiség szállí­tását is. A kitűzött feladatokat, a fokozottabb szállítási igényeket természetesen csak úgy láthatja el teljes mértékben a MÁV, ha a tavalyinál jobban együtt tud mű­ködni szállíttatóival, és az utazóközön­séggel. Sziládi Sándor azonnal. Pénzbe sem kerül Feledékenységről szó sem lehet: az idézőt minden esetben megkapja mindenki. Kifogásokat sem lehet elfo­gadni, hiszen a tárgyalás időtartamára a Munka Tör­vénykönyve biztosítja a ta­núknak az átlagkeresetet, útiköltséget térítenek. Egy-egy ügyben a tanúk távolmaradását nem lehet megmagyarázni. Ilyet nem is fogadnak el, csak az elma­radás okának hivatalos iga­zolását. A bírságra tehát esetenként nem is lenne szükség, ha minden ember annyi megbecsülést tanúsí­tana a másik munkája iránt, amelyet a sajátjához is jog­gal elvár. L. F. Vasárnap, 1966. január 30. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents