Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-30 / 25. szám

A megye ipaiának és mezőgazdaságának 1966. évi feladatairól Az MSZMP Csongrád megyei Végrehajtó Bizottságának állásfoglalása Az MSZMP Csongrád megyei Végrehajtó Bizottsága 1966. január 28-án megvitatta és jóváhagy ta az ipar és mezőgazdaság 1965. és* főbb célkitűzéseit I. IPAR A megyei párt-végrehajtóbizoltság megállapította, hogy az ipari termelés megyénkben az elmúlt 5 évben az átlagosnál nagyobb ütemben emelkedett. A szocialista ipar a második ötéves terv időszaka alatt 73 százalékkal, évenként átlagosan 12 százalékkal emelkedett. Az évi átlagos növekedés 3,8 százalékkal, az öt év alatt pedig 25 százalékkal haladta meg az országos előirányzatot. A minisztériumi ipar 73 százalékkal, a tanácsi ipar 61 százalékkal, a szövetkezeti ipar 42 százalékkal növelte termelését. A párt helyes gazdaságpolitikája — az Alföld iparosítására hozott határozatok folytán az ipar jelentősége megyénkben előtérbe került. Megváltozott megyénk arculata, a termelés struktúrája. Az átlagosnál gyorsabban fejlődött a nehézipar, ezen belül a gépipar. Üj nehézipari ágazatok honosodtak meg: a gumiipar, kőolaj- és földgázkitermelés. A hagyományos ipari ágazatok közül jelentősen fejlődött a pamut-, kötszövő- és élelmiszeripar. A termelés növekedése és az ipar ágazati szerkezetének módosítása következtében több űj termék gyártása kezdődött meg — kábelek, villamosszerelési cikkek, pozdorja bútorlap, levesporok stb. —, ezzel növekedett a kiemelt termékek köre. Az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődött az építőipar is. A megye szocialista építőiparának termelése öt év alatt 61 százalékkal emelkedett. Gépállománya megkétszereződött, fokozódott a munkák gépesítése. Az építőipar teljesítette e kiemelt beruházások is lakásépítés tervét. Fejlődött • közlekedés és hírközlés. A vasút 16 százalékkal több utast, 14 százalékkal több árut szállított 1965-ben, mint a tervidőszak elején. Az ipar a Központi Bizottság 1964. december 10-i határozatának — a népgazdaság érdekének — megfelelően növelte exportját. Az exportértékesítés meghaladta a termelés emelkedését. A külkereskedelemnek átadott áruk értéke több mint kétszerese az 1960. évinek. Különösen a hagyományos könnyű- és élelmiszeripari termékek exportja emelkedett. Az ipar 1965ben 1,3 milliárd forint értékben adott árul exportra. Az áruknak 1960-ban 35. 1965ben 45 százaléka került tőkés országokba. Több mint ötven országba exportálunk ipari termékeket. Az elmúlt évben, a szigorúbb létszámgazdálkodás, normakarbantartás következtében nőtt a termelékenység. A többlettermelés forrása 70 százalékban a termelékenység növekedéséből fakadt — 5 éves átlagban azonban csak 55 százalékos. Törekedtek a vállalatok az elfekvő készletek feltárására, értékesítésére, a gazdálkodás hatékonyságának növelésére. Az elért eredmények mellett voltak sn elmúlt időszaknak árnyoldalai is. A termelés hatékonyságának, az önköltség csökkentésének lassú üteme, a termelés és fogyasztás sokszor hiányos összhangja, a termékek exportképességének, minőségének, korszerűségének — nem kielégítő alakulása. Még nem tárultak fel a termelékenység. gazdálkodás, az ésszerű takarékosság, a korszerű munka- és üzemszervezés, a belső és külső piachoz való rugalmas alkalmazkodás tartalékai. Ezért az 1966-os év feladatainak végrehajtása az 1964 decemberi párthatározatok következetes érvényesítésének jegyében kell hogy folyjék. A termelés mennyiségi növekedésének üteme mérséklődik, de még így is mintegy 4 százalékkal meghaladja az országos előirányzatot. A mérséklés fö oka, hogy szigorúbb összhangot teremtsünk az ipari termelés és a tényleges népgazdasági szükségletek között. Rugalmasan alkalmazkodjunk a szükségletek változása nyomán az új igényekhez. Helyezzük előtérbe az intenzív fejlesztés tartalékait, javítsuk a gazdálkodás hatékonyságát, a termékek minőségét, korszerűségét, a termelés és a készáru-kiszállítás ütemességét. Ugyanakkor szükséges az olyan iparágak gyorsabb ütemű fejlesztése, melyek megyénk adottságaiból fakadnak, valóságos népgazdasági igényeket elégítenek ki. A leggyorsabban fejlődő ágazat ez évben is a nehézipar, amely 24 százalékkal, ezen belül a gumiipar 26 százalékkal, a gépipar 15 százalékkal növeli termelését. A könnyű- és élelmiszeripar az országos előirányzatnak megfelelően fejlődik. A szocialista iparon belül a minisztériumi ipar mintegy 10 százalékkal, a tanácsi ipar 34 százalékkal, a szövetkezeti ipar 10—12 százalékkal fogja növelni termelését. A termelés jelentős emelkedését elsősorban a folyamatban levő beruházások: Szegedi Gumigyár. Textilművek, Nagylaki Pozdorjalemezüzem és más üzemekben végrehajtott rekonstrukciók termelésbe való belépése, valamint a meglevő üzemek kapacitásának kihasználása; a korszerű munka- és üzemszervezés megvalósítása: a munkaidőalap jobb kihasználása: a vezetés színvonalának emelése biztosítja. O

Az 1966. évi népgazdasági terv a kivitel 6 százalékos növekedését irányozza elő. Ezen belül a könnyűipari cikkek kivitele lényegesen magasabb. Megyénk iparának megvannak a lehetőségei az export nagyobb mértékű növelésére. Kedvezőek az adottságok az élelmiszeripar és a könnyűipar területén. Ezekben az iparágakban az exportértékesítés haladja meg a termelés növekedésének ütemét Az évközben feltárható tartalékokat az export termelésének növelésére fordítsuk. Javítsuk a termelő és külkereskedelmi vállalatok kapcsolatát, fokozzuk a piackutatási tevékenységet, több és újabb, gazdaságosan exportálható iparcikket adjunk a külkereskedelemnek. Fontos, hogy nagyobb gondot fordítsunk a termékek korszerűsítésére, csomagolására. E célkitűzéseket úgy érjük el, hogy közben növeljük a gazdaságosságot, javítsuk a minőséget és csökkentsük az exporttermékek gyártásában az importanyagok felhasználását. Nagyobb devizahozamot úgy lehet elérni, ha a gazdaságosság fokozása mellett, gyorsan, pontosan és határidőre teljesítjük a rendeléseket. A gazdasági vezetők használják fel az adott anyagi ösztönzési lehetőségeket. O

Csongrád megye iparában a termelékenység nem a követelményekhez mérten emelkedett. Az 1966-os népgazdasági terv azzal számol, hogy az ipari termelés növekedése mintegy 80%-ban a termelékenység emelkedéséből származzék. E célkitűzés teljesítése nehéz feladat elé állít bennünket, de reális és megvalósítható. Ennek érdekében a legfontosabb feladatok: következetes műszaki fejlesztés, a műszaki normák arányának — a teljesítménybérben dolgozók részarányának emelése, a szigorú létszámgazdálkodás, a korszerű munka- és üzemszervezés, a veszteségidők minimálisra való csökkentése, a munkafegyelem javítása, a termelést elősegítő mozgalmak kiszélesítése, a vezetés színvonalának emelése. O

Az ipar költségszintjét jelentősen csökkenteni kell. E célkitűzést eredményesen akkor tudjuk megvalósítani. ha politikai kérdéssé válik, a vállalat minden dolgozója állandó feladatnak tekinti és megérti, hogy a takarékosság nem kampányfeladat, hanem a szocializmus építésének, a nemzeti jövedelem emelésének jelentős eszköze. Takarékoskodni kell az élő és holt munkával, az anj-agokkal, különösen az importanyagokkal, a közvetett költségekkel. O

A népgazdaságban fontos szerepe van az optimális anyag- és árukészleteknek. Az utóbbi években a készletek növekedése meghaladta a gazdaságilag indokolt ütemet, a szükségesnél nagyobb áru- és anyagkészletek halmozódtak fel megyénkben. Ezek feleslegesen lekötötték a nemzeti jövedelem egy részét és csökkentették a felhalmozási alapot. Befolyásolták az amúgy is szűkös raktárkapacitást. Ez évben a szükségletre való termelésre, az anyaggazdálkodás és készletnormák, a tervezési és beszerzési tevékenység javítására kell törekedni. A felesleges készletek hasznosftásárél szóló rendelkezés alapján a vállalatok éljenek a lehetőségekkel és értékesítsék felesleges készleteiket. A bankok lépjenek fel a készletekkel pazarló módon gazdálkodó vállalatokkal szemben. ©

A népgazdaság fejlesztési terve az ipari beruházásokat 16 százalékkal kívánja emelni 1966-ban. ennek megfelelően a megyében is növekedni fog a beruházások volumene. Előtérbe kerül az intenzív fejlesztés. Az új gazdaságirányítási reform alapján 1966-fó! nagyobb szerepet kapnak — az állóeszköz-fejlesztésben — a vállalatok saját erőforrásai. Megyénkben az egyes iparágak közül az állóeszköz-fejlesztés üteme legnagyobb lesz a nehéziparban, ezen belül a vegyiparban és gépiparban, a könnyűiparban. A megyében ls háttérbe kell szorítani a viszonylag nagy munkaerő-foglalkoztatottságot biztosító extenzív iparfejlesztést és növelni kell a rekonstrukciós beruházások részarányát. Törekedni kell a határidőben történő üzembe helyezésekre, a gépek kihasználási színvonalának emelésére, az erőforrások koncentrációjára. Megkülönböztetett gonddal kell kezelni a kiemelt beruházások — Szegedi Gumigyár. Szegedi Textilművek, 10. sz. AKÖV műszaki telep. Alföldi Porcelángyár, Szegedi Tejüzem — felépítését. Jelentősek feladataink a lakásépítésben. A beruházók, tervezők és kivitelezők a tartalékok feltárásával emeljék a felépíthető lakások számát, minőségét, csökkentsék az. építési költségeket, és tartsák be az üzembe helyezési határidőket. Biztosítsuk a magánerőből épülő lakások építésének feltételeit. 0

1 A terv szerint a közlekedés feladatai ' tovább emelkednek annak ellenére. hogy a kapacitás jelentősen nem változik. Az. autóközlekedés személyszállítása 3—4 százalékkal, a teherszállítás 7 százalékkal fogja meghaladni a tavalyi szintet. Fontos feladat a rendelkezésre álló erőforrások helyes elosztása, a szállítási igények összehangolása a lehetőségekkel. Javítani kell a kocsifordulót. csökkenteni a ki- és berakási időket, a rövidtávú fuvarozásokban előtérbe kell helyezni a közúti szállítást. A feladatok végrehajtása megköveteli a Megyei Szállítási Bizottság munkájának javítását. O

Az áruforgalom a megyében mintegy 3—4 százalékkal emelkedik. Kereskedelmi szerveink az árualapok biztosítása és a készletek összetételének kialakításánál nagyobb gondot fordítsanak a vásárlók igényeinek kielégítésére. A helyi árualapok fokozottabb igénybevételével javítsák az ellátás színvonalát, a központi árualap ésszerű terítésével törekedjenek a szabadpiaci árak stabilizálására. Különösen fontos az alapvető élelmiszerek zavartalan ellátásának biztosítása, a korszerű táplálkozást biztosító élelmiszerek részarányainak további növelése. Az iparcikk, de ezen belül főleg a ruházati szakmában biztosítsák a folyamatos ellátást mennyiségben, minőségben és választékban. A gazdaságirányítás átfogó reformjának keretében 1966-tól t' • intézkedések bevezetésére kerül sor, amelyek a gazdálkodás eredményességének megjavítását, hatásfokának növelését szolgálják. A vállalatoknak arra kell törekedni, hogy az új intézkedések következetes alkalmazásával segítsék az éves feladatok végrehajtását. Csökkent a kötelező tervmutatók száma, az anyagi érdekeltség ösztönzőbb rendszere kerül bevezetésre, megváltozik az exportérdekeltség. a negyedik negyedévtől életbe lép a szállítási szerződések új rendszere, az iparfejlesztés elősegítésére a vállalatok saját beruházási alapokat képezhetnek, a felújítás a termelés költségei között kerül elszámolásra, az értékhatár alatti beruházásoknál megszűnik a kötelező kijelölés és a befejezett építmények nagyobb szerepet kapnak az építőipari vállalatok termelési értékének elszámolásában. Ezen intézkedések megteremtik annak lehetőségét, hogy vállalataink 1966-tól eredményesebb munkát végezhessenek a népgazdasági és vállalati érdekek összhangjainak megteremtésében, a tervek teljesítésében és túlteljesítésében. II. MEZÖliSZQOSÍG A párt agrárpolitikája, a különböző párt- és kormányhatározatok, a mezőgazdaság irányításában alkalmazott gazdaságpolitikai eszközök és a mezőgazdaság műszaki anyagi ellátása a második ötéves tervben lényegesen hozzájárult a mezőgazdasági termelés belterjes irányú fejlődéséhez. A megye mezőgazdasági termelése az elmúlt öt év alatt mintegy 13—15 százalékkal, évi átlagban 3 százalékkal növekedett, ami az országosnál valamivel gyorsabb ütemű volt, A nagyüzemi gazdálkodás a termelés szerkezetében is némi változásokat hozott. Növekedett az intenzív növényi kultúrák területe, s ennek eredményeként a növénytermelés volumene nagyobb mértékben fejlődött, mint az állattenyésztés — amelynek fejlődését főként a takarmánytermő területek nagysága és mennyisége határozza meg. Ezt a tendenciát a felvásárlás eredményei ri® tükrözik. 1960-hoz viszonyítva 1965-ben a felvásárlás volumene — 1959-es változatlan árakon számolva — 34 százalékkal magasabb, ezen belül a növényi termékek 37 százalékkal, az állati termékek felvásárlása pedig 32 százalékkal nőtt. A megye mezőgazdasága öt év alatt az egy hold mezőgazdaságilag megművelhető területre jutó halmozatlan termelési értékét 2740 forintról 3960 forintra emelte. Az elmúlt években a fontosabb növények termésátlaga jelentősen emelkedett. Az 1956 —1960-as évek átlagához képest 1961 — 1965. években búzából 35 százalékkal, őszi árpából 7 százalékkal, kukoricából 33 százalékkal. cukorrépából 22 százalékkal, fűszerpaprikából 12 százalékkal, vöröshagymából 4 százalékkal magasabbak az átlagtermések. A megyében első ízben 1965ben sikerült elérni a 13.5 mázsás holdankénti búza átlagtermést, A szántóterület közel 6 százalékán, mintegy 28 000 holdon zöldségtermelés folyik. A megye speciális kultúráit: hagymát és fűszerpaprikát. 18 000 holdon termelnek. A zöldségtermő terület öt év alatt mintegy 5000 holddal növekedett. Jelentős előrehaladás történt a zöldségtermelés szakosításában és belterjesítésében is. A hozamokat növelte az is. hogy több mint 5500 holdon öntözéses zöldségtermesztés folyik, amely az 1960. évi öntözött területnek több mint két és félszerese. Megyénk mezőgazdasági termelésének növekedésében nagy jelentősége volt annak, hogy az öntözésre berendezett terület az ötéves tervben közel megháromszorozódott és elérte az 50 ezer holdat. A termelés belterjesebbé válását nagyban elősegítették a gyümölcs- és szőlőtermelés fokozása érdekében tett intézkedések. A második ötéves terv időszakában 5556 hold szőlőt és 5300 hold gyümölcsöst telepítettek, az országos telepítésnek 7. illetve 5 százalékát. A telepítéseknél a nagytáblás művelés követelményei érvényesültek. azonban a telepített szőlőfajták és gyümölcsösök nemek szerinti összetétele kedvezőtlenül eltér az előirányzott ará' nyoktól. Jelentős probléma, hogy a szőlőós gyümölcstermelés járulékos beruházásait lassúbb ütemben fejlesztjük. A termőhelyeken még mindig nincs elegendő tároló-, osztályozó- és csomagolóhelyiség. Annak ellenérc, hogy az elmúlt öt évben a takarmánytermő terület mintegy 14 ezer holddal csökkent, mégis, a kevesebb területről 8 százalékkal több szarvasmarhát, 11 százalékkal több sertést és 71 százalékkal több juhot kell takarmányozni. A nagyüzemi állattenyésztésben, a sertésen kívül, főként a szarvasmarha- és juhtenyésztés került előtérbe. Az állattenyésztés hozamai 1964-ig egyenletesen emelkedtek. de 1965-ben a fertőző száj- és körömfájás miatt lényegesen • isszaesett. A megye mezőgazdasága a termelés és az árutermelés növekedése következtében évről évre nagyobb közvetlen exportot bonyolít le. öt év alatt a közvetlen export több mint 50 százalékkal növekedett, és az országos exportnak mintegy 10 százalékát képezi. Termékeinknek több mi'nt 60 százaléka a tőkés országokba kerül. A második ötéves tervben a megye mezőgazdasága több mint 2 milliárd forint beruházást kapott. Ennek mintegy felét építésre és öntözésre, egyharmadát gépvásárlásra, a többit telepítésre fordították a gazdaságok. A terv célkitűzése — az alapvető és nehéz munkák gépesítése — alapjában véve megvalósult. Legnagyobb mértékben az erögépállomány növekedett, öt év alatt több mint 2 ezer traktort kapott a megye. A fontosabb betakarító és különböző munkagépek állománya is nőtt, azonban az őszi betakarítás gépesítése a kívánt mértékben nem haladt előre. Nagyüzemeink állatállományának elhelyezésére új férőhelyet építettek 21 ezer szarvasmarha, 85 ezer sertés és 32 ezer juh számára. A létesítmények zöménél azonban nem valósultak meg a járulékos beruházások. A termelőszövetkezeti mozgajbm győzelmével a megyében is letrejdttek a korszerű nagyüzemi gazdálkodás legfőbb alapjai. A termelőszövetkezetek közös vagyona évről évre emelkedik, s már meghaladja a 2.7 milliárd forintot, melynek több mint 53 százaléka tehermentes tiszta vagyon Szövetkezeteink évről évre növelik termelésüket, illetve árutermelésüket. Az elmúlt öt év alatt az egy szántóegységre vetített termelési érték közel 30 százalékkal, mig árutermelésük közel 40 százalékkal emelkedett. Ennek megfelelően növekedett az egy dolgozó tagra jutó jövedelem is. A termelőszövetkezetek között azonban a természeti adottságok, a termelési színvonal, a vagyoni helyzet és a tagok közösből, valamint a háztájiból származó jövedelem egyenlőtlensége miatt nagyfokú a differenciáltság. Termelőszövetkezeteinknek még mindig közel 28 százaléka gyengének minősíthető. A megye mezőgazdasága előtt álló feladatokat a Központi Bizottság 1965. november 18—20-i ülésének határozatai szabják meg. Ez azt jelenti, hogy 1966-ban a termc'ést 1965-höz viszonyítva 5 százalékkal. ezen belül a növénytermelést 8. míg az állattenyésztés termelését 2 százalékkal kell növelni. _A termelésnek megfelelően a mezőgazdasági termékek felvásárlását ugyancsak 5 százalékkal kell növelni. E feladatok megvalósítását nagymértékben elősegítik a mezőgazdaságra vonatkozó új intézkedések: a mezőgazdasági termelési árak rendezése, a gépek, berendezések, járművek újraértékelése után az amortizációs alapképzés bevezetése, a termelőszövetkezetek úi tervezési rendszere, valamint. hogy 1966-ban tovább iavul a mezőgazdaság müszaki-anvasi ellátása. Az általános célkitűzéseken belül a mezőgazdaság legfőbb feladatai a következők : Ez évben is a tervezett mértékben kell hozzájárulnia megyénk mezőgazda ingának az ország kenyérgabona szükséglété kielégítéséhez. Ennek érdekében a megye mezőgazdasági üzemei előtt az országosnál lényegesen nagyobb feladatok állanak, mivel az ősz folyamán a tervezettnél több ezer holddal kevesebb kenyérgabonát vetettek. Ennek ellenére 1966ban is teljesíteni kell a kenyérgabona felvásárlási terveinket. Ezért a korábbi éveknél sokkal gondosabban kell elvégezni a gabonák tavaszi fejtrágyázását, a felfagyás elleni hengerelést, fogasolást. a vegyszeres gyomirtást. Minden gazdaságnak saját erejéből is lényegesen nagyobb erőfeszítést kell tenni a belvíz elleni védekezésre. Ez évben az árintézkedések eredményeként mintegv 22 százalékkal nő a kenyérgabona felvásárlási ára, tehát gazdaságainknak jövedelmezőbbé vált a kenyérgabona termelése is. Minden mezőgazdasági üzem maximálisan teljesítse a kenyérgabona termelésben reá háruló feladatokat. O

1966-ban több gondot kell fordítani az á'latállomány és a takarmányszükségletek közötti összhang megteremtésére. Ennek útja: a takarmánytermesztés színvonalának emelése; a takarmánygazdálkodás további javítása, és semmi esetre sem az állatállomány létszámának csökkentése. E feladatmegoldásának feltételei az állatok és állati termékek felvásárlási árának felemelésével megteremtődtek. Ezért szövetkezeti gazdaságaink, a népgazdaság igényeinek megfelelően, az állattervészlésben olyan szerkezetei alakítsanak ki amelyen belül előtérbe kerül a kevésbé abrakigényes hús és állati termékek terme(Eolytatás a 4 oldalon.) Vuaraao, 196b. jühuu 30. DÉL-MAGYARORSZÁG 3»