Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-04 / 2. szám

Küldöttgyűlés pedagógus-szakszervezet városi bizottságán Szakszervezeti bizottsági tiLkárok és bizalmiak részéra rendezett küldöttgyűlést nagyszámú pedagógus részvételével tegnap délután a Pedagógusok Szakszervezete Szeged városi bizottsága s Bagvárí Endre gimnázium dísztermében. A küldött-taggyűlésen Halmágyi Istvánné országgyűlési képviselő, általános iskolai igazgató az országgyűlés legutóbbi ülésén tárgyalt, s a tantervi reformmal kapcsolatos kérdésekről számolt be. Többek között elmondotta, hogy az országgyűlés ülésszakán a pedagógiai problémák közül elsősorban a középfokú oktatással és a pályaválasztással kapcsolatos kérdések megvitatására került sor. Világviszonylatban is ezek a legvitatottabb pedagógiai kérdéskörök. Az általános iskolák helyzete hazánkban viszonylag nyugvópontra jutott. A középiskolák területén már több megoldandó feladat adódik. Például nem helyes az arány a gimnáziumok és a szakközépiskolák között. Természetesen azon az elven nem fogunk változtatni, hogy iparkodunk minél közelebb hozni azt az időt, amikor a középfokú oktatás általánossá válik. Ennek a helyes elvnek értelmezése azonban nem mindig megfelelő, nem mindig veszszük tekintetbe a megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket. A jövőben növelnünk kell az esti és levelező tagozatok jelentőségét. A középiskolai reform egyik legjellegzetesebb célkitűzése a munkára nevelés. Az úgynevezett „5+1-es" forma azonban nem minden tekintetben váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ugyanis sok helyen — igen helytelenül — szakmai előképzésként akarták kezelni. Mi hát a megoldás az 5+1-gyel összefüggésben? Nem szüntetjük meg, azonban ez a forma csak azokon a helyeken tartható meg, ahol megfelelően biztosítottak a személyi és tárgyi feltételek. A munkára nevelés leszűkített értelmezésével is szakítanunk kell, hiszen a hét minden napján munkára, kötelességtudatra kell nevelnünk az ifjúságot. Élénken folyik a tagozatos osztályok szervezése középiskoláinkban. Ez ma már nem is tekinthető újdonságnak, hisz a nyelvi tagozatok bevezetése már jó idő óta napirenden van. Ám a tagozatos osztályok szervezését se hamarkodjuk el, csak ott szorgalmazzuk szervezésüket, ahol megnyugtatóan biztosítottak a feltételek. A természettudományos tagozatok szervezésében elmaradás tapasztalható — ezen a jövőben segítenünk kell. A közeljövő feladata a sokféle szakközépiskola koncentrálása is. A koncentrálásnak a fő iparágak figyelembevételével kell lebonyolódnia. A technikumokat folyamatosan szakközépiskolává kell átalakítanunk, hiszen a jövő technikusképzése főként a nagyüzemi tanfolyamok feladata lesz. Az előadó foglalkozott az egyetemi felvételekkel, az esti és levelező tagozatok, valamint a nappali tagozatok közötti arányos fluktuáció megszervezésének problémáival — a lányok pályairányításával, valamint a mezőgazdasági pályaválasztási problémákkal. Az értekezlet második felében a küldöttek meghallgatták Borsos László városi titkár beszámolóját, az 1964—65. tanévben végzett munkáról és megvitatták az 1965—66. tanévi kollektív munkatervet. Az 1965. évi gazdálkodásról és az 1966. évi költségvetésről Arokszállássy Dezső gazdasági felelős tartott beszámolót. A „negatívumok" csapdájában Olykor azzal gyanúsítják az újságírót, hogy hibákra vadászik. Tévedés. Az élet szavára figyelő riporter gyakran maga esik a „negatívumok" 1 csapdájába. Friss örömre, eredményre céloz, de bosszankodás és hanyagság hull elébe. A riporter „vadászlesben" Íme, a szándék: Szép fényképriportot készítünk Zkombon az új orvosi rendelőről — gondoltam. 1964 novemberében, amikor ott jártam, majdnem készen volt. Talán kissé meg is késtünk ezzel az „újsággal"? . Mindegy. A tény tény marad: rendelővel és védőnői lakással gazdagodott a falu. A meglepetés: a körorvos ma is egyetlen szűk rendelőben fogadja betegeit. A védőnő szintén ide varja a kismamákat. Az udvar hátsó részén üresen, elhagyatottan áll az újjáalakított rendelő. A pozitív riport, mint a gellert kapott golyó, bukfencet vet és bíráló CÍKU születik helyette. Az érdekelt felek — ki befelé nevető kajánsággal, ki fejcsóváló rosszallással — gondolják: Ej, ezek az újságírók, csak a hibákra lesnek. A bosszankodások aktacsomója Hogy is áll a rendelő ügye? — csikorog az emlékezet. Hol is kezdje a tanácselnök? Éves história: műszaki átadás, hiánypótlás, levelezés, bíróság, isimét levélek és ... választ váró csend. Határidők, vizsgálatok dátumai kavarognak Faragó tanácselnök fejében. Szerencsére külön aktacsomója van a bosszankod fisoknak. „Emlékezetük" nem vezet tévútra: ... 1963 szeptembereben minden anyagot biztosított a községi tanács végrehajtó bizottsága. A szegedi járási Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Építési önálló Szórakoztatva tanít NEGYVENÉVES A KERESZTREJTVÉNY Az egyik Iepedőnyi newyorki újságban 1924 decembereben számokkal és fekete foltokkal megtűzdelt, különös hálószerű rajz jelent meg. Az addig sohasem látott ábra és az alatta levő szöveg volt az első keresztrejtvény. A feltaláló, valami Burgess nevű kis banktisztviselő még a nyilvánosságra hozatal előtt szabadalmaztatta találmányát, s igy vagyont szerzett vele. Ezután a világ minden tájára, Magyarországra is hamar eljutott a keresztrejtvény. Az első 1925 januárjában a Ma Este című képes hetilapban jelent meg. Egy fiatal újságíró, Kristóf Károly készítette, aki most is a szakmában dolgozik: a Füles munkatársa. A helyes megfejtők között már akkor jutalmakat sorsoltak ki. az első díj egy pinpong-felszerelés volt. Egyébként az első rejtvényben olyan szavak is szerepeltek, amelyek mostanában is gyakran előfordulnak. Időmérő (óra), fontos nemzetgazdasági tényező (ipar), a földműves végzi (vet), már a legelső ábrába be lehetett írni. Gratzer és társai Ezután hazánkban is keresztrejtvény-láz ütött ki. Az Üjság című liberá'is lap közel tíz éven át minden nap közölt kisméretű rejtvényt az utolsó oldalon. Nyilván takarékossági okból mindig ugyanarra az ábrára. Ezeket Bokor Lajos állította össze, aki Kristófhoz hasonlóan még mindig dolgozik, a Népszabadság vasárnapi rejtvényeinek készítője. A húszas évek végén és a harmincas évek elején egymásután jelentek meg a rejtvényújságok, némelyik humoros rovattal fűszerezve. Ezek közül a Rakéta címűt a fiatal Tabi László, a Ludas Matyi jelenlegi főszerkesztője készítette. A nagy szükséglet termelte ki a műkedvelő és a hivatásos rejtvénykészítőket. A hivatásosak közül Gratzer József bizonyult a legtehetségesebbnek. Mérnök volt, aki azonban abbahagyta szakmáját, és számos lapnak dolgozott. Méltán nevezték el rejtvénykirálynak. Szellemes rejtvényei könyvekben is megjelentek, s ezeket felújítva az elmúlt években megint kiadták, most is vásárolhatók. Kevés fekete kocka A magyar rejtvény készítők dicséretére legyen mondva, hogy tetszetős ábráikkal, ügyes munkáikkal egycsapásra túltettek amerikai és angol tanítómestereiken. A magyar nyelv ugyanis nagyon alkalmas a keresztrejtvényekhez. Sok olyan szavunk van, öt hét és kilenc betűs is, amelyekben a mássalhangzókat mindig magánhangzó köve'.i. Például: telek, kalap, erőmérő, felemás, telepítés, kisáruház sbt. sbt. Ezért megfigvelhetö, hogy a külföldi lapokban közölt keresztrejtvényekben jóval több a fekete kocka, mint a magyar ábrákban. Nálunk indult meg a divatja a rajzos rejtvényeknek. Szép kivitelű, gyakran művészi rajz adott keretet az ábrának. Iaaz, hogy ennek is megvolt a hátránya, mert a szellemi részt sokszor alárendelték a rajz vonalainak, s az ilvesmi pedig a két-hárombetűs szavak tömi-oiege lett. A későbbi fejlődés ezt a formát lassanként elvetette. A sokkal fontosabb szellemi rész előtt a rajz háttérbe szorult és lehetőleg arra törekedtek, hogy az ábrába kisebb mondást, vei-ssorokat. vagy más idézetet helyezzenek el. A harmincas években például előfordult, hogy az egyik szerkesztő egész kis regényt rejtett el a hosszú sorokban, hetenként folytatásos alapon. A háború éveiben a magyar újságok a csökkentett terjedelem ellenére is sok rejtvényt közöltek. A nehéz időkben a megfejtés jó kikapcsolódásnak számított a napi gondokból. Ekkor három hetilap, a Rakéta, az Izé és a Magyar Rejtvényújság jelent meg, melyek az elme sportjával foglalkozjtak. A felszabadulás utáni időkben a Kossuth Népe közölt mindennap rejtvényt. Az ötvenes évek elején Füles címmel (ennek egy bagoly volt a jelvénye!) rejtvényújság indult, de ez hamarosan megszűnt. 1957 elején rajtolt a mostani Füles, amely szellemes. ötletes tartalmával európai színvonalon áll, és az egész országban nagyon népszerű. Budapestről is És végül: a Dél-Magyarországban 1956 karácsonya óta jelenik meg minden vasárnap keresztrejtvény. A mi rejtvényeink is kedveltek. Ennek bizonyítéka, hogy sok a beküldő, mindennap egész csomó levelezőlapot hoz a posta. Egv héten Szegedről mintegy háromszáz, a szegedi járásból pedig közel száz megfejtés érkezik, de kapunk megfejtéseket az ország egész területéről, még Budapestről is . .. A keresztrejtvény lehát most. is néoszerű Magyarországon. Szörakoztova tani* és ezért fháraőt fenn négy évtizeden át. Metzgcr Károly Közös Vállalkozásának brigádja napokig dolgozott, aztán továbbállt. Később visszatértek — többször is — a tett színhelyére. Huzavona ... 1964. december elején műszaki átadás. Ablaküvegek hiányoznak, az ajtók és ablakok nem csukódtak. Elrendelték a hiánypótlást. Határidő: 1964. december 15. — Valamit csináltak is — magyarázza a tanácselnök —, de senkinek se szólta!: róla. Ahogy jöttek, úgy cl is tűntek. S mint ahogy lenni szokott: 1965-ben a megrendelő kötbért követel, a vállalkozó nem fizet. A járásbíróság dönt, a megye jóváhagyja, s az építő űzet. De ettől még nem válik használhatóvá az orvosi rendelő. Mert a hiánypótlás hiányos. 1965 áprilisiban egy bizottság mindezt megállapítja, a kivitelező megbízottja pedig megígéri. kiigazítják. A tanács végrehajtó bizottsága vár. Az építők nem jönnek. Októberben levélben sürgeti. Aztán a válaszra vár... A jóformán kész orvosi rendelő üresen ásít. Nincs, aki „rávarrja a gomoot a kabátra". Kölbér táreszerzésben Mégis van. A Vállalkozás szakembere és a járási tanács vb KÖFA csoportjának munkatársa tavaly, december 7-én Zsombora utazott. — Itt van a jegyzőkönyv — mutatja Kiss István igazgató a dokumentumot. — Január közepéig renabc tesszük az épületet. Nem sok munka az egész. Kiss elvtárs elődjétől örökölte (januártól igazgató) ezt a kellemetlen adósságot. Megfizették a kötbért, bár a járási KÖFA-csoportot is ludasnak érz.i ebben. — Miért? — 1964. december 15-én jelentette vállalatunk a járási tanács illetékes szervének, hogy a hiánypótlás megtörtént. Mikor ide kerültem, ezt a papírt látva, elintézettnek véltem az ügyet. Hiszen nem érkezett semmi reklamáció ezzel kapcsolatban. A buktató abban volt: a KÖFA-csoport, pár nap helyett, csak áprilisban (tehát négy hónap után) tartott helyszíni szemlét a hiánypótlás milyenségéről. Ez szabálytalan késedelmesség. Kárát mi fizettük. A kivitelező abban hibázott — ismerte el az igazgató —, hogy hitelt adott Jenei Mihály művezető szavának és nem győződött meg a helyszínen. milyen munkát végeztek. És aoban is — teszi hozzá az újságíró —, hogy áprilistól decemberig sem teljesítetté): kötelezettségüket. * Lényegében tyúkperhez hasonló pörlekedéssel zárait a két fél kapcsolata. Többe került a huzavona, mint amennyit az elmaradt munka ér. Mennyivel frissebb, tisztább lett volna enélkül az üröm nélkül a hosszasan vajúdó orvosi rendelő, zöldkereszle-s ta nácsadó és védőnői lakás születésének öröme. S a riporter is szebb zsákmánynyal térhetett volna meg a „vadászatról". Balogh Ödön Előkészítik az új bauxitlelőhelyeket A Bauxitkutató Vállalat szakemberei elkészítették a hazai bauxitlelőhelyek „lecsapolásának" tízéves, távlati tervét. A következő tíz évben a tervek szerint újabb üzemeket kapcsolnak a termelésbe, ezért fokozottabban előtérbe kerül a hidrogeológusok munkája. Számításaink szerint a bauxit egyegy tonnájára jutó jelenlegi mintegy 40 köbméteres per. cenkénti vízemelő teljesítményt tíz év alatt hatvan köbméterre kell fokozni. Napjainkban átlagosan 80 méteres mélységből kell felszínre pumpálni a bányászkodást akadályozó karsztvizet, a távlati terv azonban már százhatvan méteres mélységgel számol. Rádióparancs százmillió kilométerre sok alacsonyabb pályákra térve, elégtek. A szputnyikok egy csoportja leszáll a Földre. A negyedik csoport: „él és virul". Érdekes a szputnyikok élettartamának ingadozása. A jubileumi Kozmosz—100, tíz évig fog keringeni. A Kozmosz—80, 81, 82, 83 és 84, amelynek a kezdeti pályamagassága 1500 kilométer körül volt, több mint ezer évig marad a vilárűrben. Az Elektron—l és Elektron—3 élettartama legalább 200 év. A Pravda hétfői számában izgalmas riportot közöl abból a koordinációs számítóközpontból, amely jelenleg több mint húsz szovjet kozmikus objektummal „foglalkozik". A két Vénusz-rakéta nemsokára húszmillió, a Szonda—3, pedig százmillió kilométeres távolságból kapja a rádióutasításokat. A szovjet szputnyikok voltaképpen négy csoportra oszthatók. Egyesek „aktív" időszakuk befejeztével holt testekként keringenek a Föld körül, máVadászrepülők - hóviharban A repülőtéri készültségi ben elfoglalta helyét induszolgálat tagjai közül Dudás lásra kész gépében és felFerenc őrnagy azonnaii fel- szállási parancsot <irt. szálásra kapott parancsot A harcállásponton fudák. Pillanatok alatt eltűnt a hogy Kozmács őrnagy iyaszürkée felhők fölött. A koriott pilóta, aki zo.d időharcálláispontról rádión közölték vele a repülés irár>át, magasságát, sebességé: Az üldözés rövid volt A repülőtér harcálláspontja a segítségre, csakhogy biztosan, hozzáértőén vé- viharban a felszállás gezte a rádióirányifást és veszélytelen. Dudás őrnagy gyorsan fel- Rövid megfontolás fedezte a célt. Végrehajtotta engedélyezték a felszállási, a kapott feladatot: egy el- s a két gép percek múlva tévedt gépet visszatérített találkozott a hóterhes foimegszabott útvonalára. hők fölött. járás esetén is megállja * helyét. Dudás őrnagy viszont fiatalabb, kevesebb » tapasztalata. Szüksége van hősem után — Itt nem lehet toszálir.i — közölte Kozmács István társával, Dudás Ferenccel. Mialatt azonban a repülőgép vezetője a légtérben teljesítette fe,adatót. odalent váratlan, viharos szél- . . , ., , lökéstőt kísért heves hózá- Irany a maslk- a 'rítoőzepor zúdult a repülőtérre. A lebbi repülőtér! leszállás életveszélyessé Kozmács István biztosan valt. ,, ..... ..,., vezette gepparjat az 'la A vadaszrepuloi: nem , .... , hagyják cserben egymást. la Jo1 lsmert repülőim-. « Dudás őrnagy sem maradt mindketten ott értek fölegyedül e nehéz helyzetben, det. Kozmács István őrnagy időA DÁV színjátszóinak aiándékmüsora A vadászrepülőknél nem rendkívüli az ehhez hasonló eset. Számukra xincsen benne semmi különös. Nem is állítják, hogy a hóviharban törtónt felszállás Kozmács Istvánnak életveszélyt jelentett. Pedig jól tudják. hogy igen. De hát közülük bárki megtette volna ugyanezt, ha valamelyik társuk segítségre szorul. Hiszen a vadászrepülők az életveszélyt más normákkal mérik, mint mások. Az ő normáik szigorúbbak és A Délmagyarországi Aram- is közreműködött, saját szerszolgáltató Vállalat színját- zeményű operaparódiájában szó együttese az új esztendő pedig a narrátori feladat bemásodik napján igen jól ösz- töltésén kívül az egyik szeszeallitott ajandékmusort . . adott a karhatalmi laktanyá- repe.t ls alakította, illetve ban zsúfolt nézőtér előtt. A énekelte. A operaparódia Gaál Sándor rendezésében z°ngorakíséretét Endrődi Fe- j önfeláldozóbbak. Azért vabemutatott vidám műsor ke- renc látta el- ' dászrepülők. retében Csehov egy egyfelvonásos, Nóti Károly két egyfelvonásos vígjátéka és Gaál Sándor Szegény juhászlegény című hangulatos, színes operaparódiája, szerepelt, szépen pergő, jól betanult, könnyed előadásban. A szereplők. a már kiforrott tudású Gáborlielyi Sándorné, a sokoldalú Szijjártó Márti, a kis Patócs Vera üde megjelenésükkel, kedves, vidám játékukkal, a férfi szereplök, Jurka József, Kenderest Sz. Mihály, Csorba Béla, Fodor Sándor, Godó László, Pekó Sándor, Nemes István derűt keltő alakításaikkal vették ki részület a sikerből. A rendező Csehov Háztüznézö című vígjátékában mint szereplő Lassú lehűlés várható Az új esztendő első napjaiban az Atlanti-óceánröl észak-keletnek áramló enyhe légtömegek eljutottak az Ural hegyláncáig, öletve a Káspi-tenger és az Arai tó nyugati partjáig. Kelet-Európa nagy részén a nappali hőmérséklet több mint hatfokos melegtöbbletet mutatott az utóbbi évek átlagához képest. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán tájékoztatásul elmondották, hogy az Eszak-Európában kialakult hideggóc várhatólag hamarosan átterjed NyugatEurópára és néhány nap múlva — a ciklon atlanti-óceáni léghullámaival enyhítve — eljut hozzánk, a Kárpát-medencébe is. Egyelőre azonban nincs közvetlen veszély: az cnyheség tart, de az Észak-Európában felgyúlt nagy hideg már a következő napokban ..lefarag". valamit a januárban szokatlanul magas hőmérsékleti értékekből. Kedd, 1966. január 4. DÉL-MAGYARORSZÁG 5