Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-25 / 20. szám

Kongresszus és kormanyata&itás Romaban Kiújult a háború Dei-Vieinamban A félretett fillérek Az IKV van a bérlőkeri Egy munkás az üzemi demokráciáról Színházi bemutató Megkezdődlek az országos sportnapok VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 20. szám Ára: 50 fillér Kedd, 1966. január 25. Épülnek: 1966-ban Az idén mintegy 45 mil­liárd forintot — az 1965. évi­nél körülbelül 5 százalékkal többet — fordítunk beruhá­zásokra. A beruházási mun­ka koncentrálásával 1966-ban továbö csökken a befejezet­len beruházások száma. A folyamatban levő beruházá­sokból 310 jelentősebb ob­jektumot üzembehelyeznek, illetve átadnak az idén, az 1966-ban induló beruházá­sokból pedig további 30 el­készülésével számolnak az esztendő végéig. A harmadik ötéves tervben tovább nö­vekszik az ipar részesedése az összberuházásokbóí. E távlati feladatoknak megfe­lelően az idén Aláírták az MSZBT és az SZM6T együttműködési egyezményét Hétfőn a Barátság Házában Kristóf István, az MSZBT főtitkára és J. V. Sikin, a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság küldöttségének vezetője aláírta a két társaság idei együttműködési egyezményét. Az egyezmény tovább bővíti a két társaság együttmű­ködését. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is több al­kalommal delegációt cserélnek. Megünneplik a jelentős po­litikai és kulturális évfordulókat. Mindkét országba-n szé­les körűen ismertelik a baráti nép gazdasági, tudományos és kulturális eredményeit, mindennapi életét. Ebből a cél­ból elősegítik a magyar és szovjet tudósok, művészek, szak­emberek, ipari és mezőgazdasági dolgozók tapasztalatcse­réjét és személyes találkozási lehetőségeit. A szovjet köztársaságokban és hazánkban is megren­dezik a széles körben népszerűvé vált magyar, illetve köz­társasági kulturális napokat. Kölcsönösen filmheteket, ki­állításokat tartanak. Elősegítik az orosz-szakos nyelvtaná­rok szovjetunióbeli továbbképzését és más szervezetekkel együttműködve, vetélkedőket rendeznek az ifjúság körében. Jelentőségének megfelelő súllyal szerepel az együtt­működési tervben a magyar—szovjet személyes kapcsola­tok fejlesztése, a testvérvárosok, intézmények, üzemek, szo­cialista kollektívák kapcsolatainak támogatása. az ipar 2,2 milliárd fo­rinttal kap többet, mint egy évvel ezelőtt. Leg­nagyobb mértékben egymil­liárd forinttal a vegyipar beruházásai növekednek, a gépipar fejlesztésére 700 millió forinttal jut több mint tavaly. A folyamatban levő beru­házások közül az idén befe­jeződik a Pécsi Hőerőmű száz megawattos bővítése, el­készül a Borsodi Vegyi kom­binát kaprolaktám-üzeme, amely évente ötezer tonna alapanyagot gyárt majd a danulon műszálgyártáshoz. Ugyancsak az idén befejező­dik a szegedi gumigyár épí­tése s üzembehelyezik a nagylaki pozdorjaüzemet, amely korszerű technológiá­val bútorlapot állit majd elő. Befejeződik továbbá a bé­késcsabai konzervgyár épí­tése s elkészül az ezer va­gon kapacitású bajai hűtő­ház. A Pamutnyomóipari Vál­lalatnál 1.5 millió négyzet­méter poliészter szövet gyár­tásával bővül a termelőka­pacitás. A Magyar Gyapjú­fonó és Szövőgyárban 300 ezer négyzetméter műszál­szövet, a Gardénia Csipke­függöny Gyárban 500 ezer négyzetméter szintetikus függöny, a bajai Finomposz­tó Vállalatnál 330 ezer négy­zetméter műszálszövet gyár­tására nyílik lehetőség az idei beruházások eredmé­nyeként. A kohó- és gépiparban az idén befejeződik a Magyar Gördülőcsapágy Müvek I debreceni beruházása, ; amely 4 millió darabbal több i golyóscsapágy gyártását te­• szí lehetővé. Ugyancsak be­fejeződik a Szerszámgépipa­A számadás napjai a tsz-ekben A szegedi járás termelő­szövetkezeteiben a tervezett ütemnek megfelelően foly­nak a zárszámadások. Az utóbbi napokig hét tsz mér­legét hagyták jóvá, illetve erősítették meg a szegedi já­rási tanács vb ós a Magyar Nemzeti Bank szakemberei. GYÁLARÉT A gyálaréti Komszomol Tsz-ben már a zárszámadó közgyűlést is megtartották a gazdák. S nemcsak a gyála­rétieknek, de mindenkinek örömére szolgálhatnak azok a sikerek, melyekről Csorba Mihály tsz-elnök beszámolt. A sokféle elemi csapás el­lenére is ez a kis kollektíva (közös területük 760 katasz­teri hold csupán) az eredeti­leg tervezett 3 millió 748 ezer forint értékű mezőgaz­dasági áru helyett 4 millió 356 ezer forint értéket adott 1965-ben a népgazdaságnak. Tovább növekedett az egy közös szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény. Az egy év előtti 3818 forint szántóegységenkénti gaz­dálkodási eredmény — mely országosan is igen jó­nak számít — most 4 ezer 260 forintra szökött fel. A Komszomol Tsz gazdái nem­csak összességében, hanem ágazatonként külön-külön is jelentősen túlteljesítet­ték termelési, áruéirtékesítési terveiket. Ennek megfelelően közös vagyonuk is gyarapo­dott. A tavalyi 6 millió 179 ezer forint összértékről 6 millió 819 ezer forintra nö­vekedett. A fel nem osztható szövetkezeti alap pedig ösz­szesen 413 ezer forintnyi fejlődést mutat a tavalyi zárszámadáshoz képest. Egy dolgozóra eredetileg 16 ezer 333 forint közösből eredő évi jövedelmet terveztek be, a valóságban azonban 19 ezer 548 forintot fizettek ki. ÚJSZENTIVÁN Nagy ünnep volt Üjszent­ivánon is. Balla Pál tsz-el­nök bejelentette a zárszám­adó közgyűlésen, hogy a tavalyi eredményes jó mun­ka a közepesek színvonalá­ról a jó termelőszövetkeze­lek rangjára emelte az Üj Elet Tsz-t. Pedig a tartós ti­szai áradás és az esőzések következtében több száz holdnyi közös területen menthetetlenül elpusztult a termés, pontosabban meg sem lehetett művelni ezeket a földeket. Mégis a terve­zett 7 millió 234 ezer forint összáruérték helyett 8 millió 147 ezer forintnyi árbevételt tudtak biztosítani. Az elpusz­tult területek tervezett hoza­mai főleg a közös állatte­nyésztés terven felüli hoza­maival pótolták. Az egy közös szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény 1965­ben 2 ezer 160 forintról 2 ezer 444 forintra nőtt. Az egy tagra jutó átlagos évi jövedelem végül 18 ezer 088 forint lett. PUSZTASZER A pusztaszeri Petőfi Tsz zárszámadása is jól végzett közös munkáról tanúskodik. A korábbi évek súlyos mér­leghiányait „kigazdálkod­tak", ugyanakkor a gyenge tsz-ek sorából 1965-ben a közepesek színvonalára lép­tek előre. A közs vagyon értéke is ugrásszerűen emel­kedett: 9 millió 600 ezer fo­rintról 11 millió 905 ezer forintra gyarapodott. A gaz­dák jövedelme azonban, te­kintettel a szélsőséges időjá­rásra, a tervezett alatt ma­radt. Az átlag évi jövedelem 10 ezer 815 forint. CSENGELE A csengelei Aranykalász Tsz-nek 3 millió 777 ezer fo­rint elemi kára keletkezett tavaly. Mégis sikerült mér­leghiány nélkül zárni az esztendőt, miközben közös vagyonukat is tetemesen gyarapították. Jellemző, hogy 1964 végén még 11 millió 923 ezer forint volt az Aranykalász Tsz vagyona, a mostani közös vagyon értéke pedig már 14 millió 896 ezer forint. A szembeötlő növeke­dés főleg abból adódik, hogy a közösség immár 100 hol­dakra rúgó gyümölcs- és szőlőültetvényei szépen fej­lődtek, alaposan meghálálták a szakszerű gondozást. BALÁSTYA Jóváhagyták már a balás­tyai Szirtusvirág Tsz zár­számadását is. Ennek a gaz­daságnak az 1964. évi mér­lege még 780 ezer forint hiányt mutatott. Tavaly azonban sikerült „kigazdál­kodniok" ezt a nagyösszegű mérleghiányt. Ebben komoly része van a szegedi járás homoki területein kísérlet­képpen alkalmazott új dotá­ciós rendszernek is. rí Művek Esztergomi Maró­gépgyárának bővítése, amely évi 119 millió forint értékű többlet termelést biztosít. Elkészül a Villamosipari Kutató Intézet kutató labo­ratóriuma, s bevezetik a földgázt az Egvesült Izzóba, az Élelmiszeripari Berende­zés és Gépgyártó Vállalat­hoz, a Vörös Csillag Trak­torgyárba. Befejeződik a Zo­máncipari Művek Lampart egységének rekonstrukciója és a Salgótarjáni Acéláru­gyár hideghengerművének bővítése. Mintegy 310 kisebb és na­gyobb új létesítmény be­ruházását kezdik meg 1966-ban. Egyebek között több, mint 600 millió forintos beruhá­zással az idén megkezdődik a közúti járműgyártás nagy­arányú fejlesztési program­jának végrehajtása. Szerepel a tervben a Zománripari Művek salgótarjáni gázké­szülék gyárának építése, a Jászberényi Vegyipari Gép­gyár bővítése. Az 1966-ban kezdődő be­ruházások között szerepel a nagyobb arányú szovjet vil­lamosenergia-importot bizto­sító 400 kilovoltos magasfe­szültségű kooperációs táv­vezeték építése. A távvezeték teljes hossza 500, a magyar szakaszé 263 kilométer lesz, s ez utóbbi építési költsége mintegy 800 millió forint. Megkezdik a Dunai Cement- és Mészmű­vek évi 120 ezer tonna ka­pacitású mészüzemének épí­tését. a Miskolci Házépítő Kombinát beruházását, amely, ha elkészül, évi 4200 lakás építését te- | szi lehelővc, korszerű módszerekkel. Az idén kezdődő új beruhá­zások közt szerepei még — hogy csak a legfontosabba­kat említsük — a Szolnoki Épületelemgyár építése, a Lábatlani Papírgyár. a nagykőrösi és a nagyatádi konzervgyárak bővítése, a balatonfüredi és a balaton­almádi szállodák és a buda­pesti Műszaki Egvetem épít­kezéseinek elkezdése. Az idei nagv beruházási program keretében nagyará­nyú szociális és kommuná­lis építkezéseket is tervez­nek. Az 1966. évi tervben 50 ezer lakás építése szere­pel, melyből az ÉM-hez tartozó állami építőipari vállalatok 13 507 új lakás átadását ter­vezik. A közművesítési prog­ram keretében befejeződik a gyöngyösi, a salgótarjáni, a sátoraljaújhelyi, illetve az új debreceni vízmű éoítése. E nagyarányú beruházási munkák kivitelezésével össz­hangba körülbelül 4 száza­lékkal növekszik az építő­ipar termelése, a leggyor­sabb ütemű, mintegy 8 szá­zalékos fejlődéssel a szövet­kezeti ioarban számolnak. A beruházások koncentrálásá­nak megfelelően egy-egy ér­tékhatár feletti beruházásra a tavalyi átlagos 9 millió helyett 13 millió forint épí­tési ráfordítást terveznek. Az állami építőinar egyébként a lakások mintegv három­negyed részét a hagvomá­nvosnál korszerűbb módsze­rekkel építi, s 2000 lakás — a tavalyi mennyiség kétsze­rese — készül szobafal nagy­ságú előregyártott elemek­ből, panelekből. K. J. Kállai Gyula Afrikába és Indiába utazik Kállai Gyula, a magyar sült Arab Köztársaságban, forradalmi munkás-öaVaszt az Etióp Császárságban, kormány elnöke hivatalos Tanzánia Egyesült Köztársa­kormánymeghívásoknak ele- ságban. Ku-wait Államban és get téve a közeljövőben ba- az Indiai Köztársaságban, ráti látogatást tesz az Egye- (MTI) Korszerűbben, könnyebben, többet A szegedi cipőgyárban nagy gondot fordítanak a gaz­daságosabb termelésre. A műszaki szervezés eredménye­képpen több munkaterületen mechanikus meghajtású mun­kaszalagokat helyeztek üzembe. így nagymértékben növel­ték a munka termelékenységét: a régebbi 600 pár helyett 850 pár női cipőt készítenek egy műszakban, de ugyanak­kor a dolgozók is nyugodtabban végezhetik munkájukat, mint a régebbi szervezés során. A felsőrészkészí tő üzem szalagja (Somogyi Iiárolyiié ielyétclei) Az új „négyemeletes" szalag

Next

/
Thumbnails
Contents