Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-20 / 16. szám

A melléktermék: arany KÖnVVtárak Veté/fcec/ése KIVÁI.ASZTJAK-E A 15—20 TONNA NEMESFÉMET ^ w em -mm KIVALASZTJAK-E A 15—2 0 TONNA NEMESFÉMET A DUNAI KAVICSBÁNYÁBÓL? Érdekes beszámolót tűzött köbméterenként átlag 0,01 vitára a Magyarhoni Föld- gramm aranyat, mégpedig tani Társulat: Csalagovits igen tiszta, 23—24 karátos István geológus tájékoztató- aranyat tartalmaz. A talajsót a Mosonmagyaróvár és Komárom között, elsősorban a szigetközi Duna-ártéren végzett kutatásainak eredményeiről. Ezen a Duna- 18—20 tonnára szakaszon a rómaiak idején, arany rejtőzik, sőt még a középkorban is. Ez az aranykészlet a régi jelentós arányú és eredmé- módszerekkel és csupán önnyes aranymosás folyt. A hú- magában csakugyan nem szas években egy kitűnő ma- lenne gazdaságosan kitergyar geológus, Pantó Dezső melhető. Csakhogy a kavimegvizsgálta mór, érdemes csot amúgy is kiemelik az lenne-e kitermelni azt az építőanyagipar számára, s aranyat, amelyet Itt a jég- ennek a költségeit csupán korszakban és azóta ide hor- kisebb mértékben növelné az dott kavicstömeg közé rakó- aranynak, valamint a kavics dott le. A vizsgálat akkor az- között szintén jelenlevő magvízszint fölötti, átlag 15 méteres réteget számítva ebben a 100—150 négyzetkilométeren elterülő kavicstömegben becsülhető zal a megállapítással zárult: nem lenne rentábilis, legalábbis az akkor módszerekkel. A Mecseki Ércbányászati Vállalat megbízásából zett mostani kutatás némileg eltérő következtetésnetit- ós gránáthomoknak — e két kitűnő csiszolópornak ismert — a különválasztása. Részint ezért, részint pedig, mert ma már jóval olcsóbb és gazdavég- ságosabb kitermelési módok ettől is vannak, mint a hagyományos „szérelés", amivel Pantó re vezetett, bár Pantó Dezső Dezsőnek számolnia kellett. adatszerű megállapításai teljes mértékben igazolódtak. Való igaz, hogy ez a kavicsIdőszerűnek • látszik újra megvizsgálni a szinte melléktermék számba menő tömeg, amelynek vastagsága aranyszemcsék kitermelésémeghaladja az ezer métert, nek gazdaságosságát. Még folyik az értékelése az latot, végül a könyvkölcsön- fejlődik a népfronttal, a kulelmúlt ötéves terv alatt le- zőkben. ahol hetente egy- túrotthonokkal, a KlSZ-szerbonyolított könyvtárverseny- '. ,, , .. , . . vezetekkel való viszony? nek a Városi Somogyi szer' J0Düafa tarsaaaimi végü, „y^ gazdasagi jelKönyvtár fiókjai között, munkában dolgozok, nyitják iegű tevékenységet folytatazonban máris kiírták az új, meg a polcokat az olvasók nak a könyvállomány védelmódosított versenyfel adató- eiőtt. Ilyen a kölcsönzés pél- métől kezdve a könyvtárhe kat. Ismét ötéves tartamra, dául Baktó és Kettőshatár lyiség szépítéséig, otthonosabbá tételéig a könyvtáro-ez év január 1-től 1970. de- _ cember 31-ig szervezik meg könyvtárhelyiségeiben. A ne- sok — így szól a negyedik a vetélkedőnek ezt a külö- gyedévenként részben, éven- feladat. nős formáját. Alig egy év- ként teljesebben és 1970-re „ , . ........ versenyekSis°'folytak lellf- -ékelendő ver- P^enuurn, udiUé, leg azonban csupán ' Szeged ®«nyt tehát az ezekben a S ha valahol csak versenyközigazgatási területére szer- könyvtárakban dolgozó {gjJ^1"FodorPálnéhákönyvtárosok részére írták Iúzati csoportvezető erről így ki. A háromhónapos szaka- nyilatkozik: szókban történő részelbírá- — Nehéz a végső értéke,. ,, . lós tulajdonképpen a részt- lés, hiszen még szegedi vilozataba tartózó kolcsonzok ,„„./:i, „ i„m , ... • - • ,,, o _ vevők tájékoztatását szolgai- szonylatban is mas sajatosja. Személyes látogatások, ságokkai rendelkezik például statisztikai felülviszgálatok vezik. A versenytök A Somogyi Könyvtár háhárom típusa áll Szegeden az olvasók rendelkezésére. A kiemelt fiókkönyvtárakban ilyenek az alsó-, felső- és alaPján adnak tanácsokat a móravárosi, valamint a ró- munka folytatására, kusi, az újszegedi és a petőA szempontok vizsgálatakor kiderül, nem holmi mea rókusi vagy az alsóvárosi fiók. A díjazást az állami és szakszervezeti források felhasználásával tervezzük prémiumjuttatás, jutalomüdülés Mit vásárolunk Lengyelországtól? 1966-ban tovább szélesednek a magyar—lengyel gazdasági. kereskedelmi kapcsolatok, s az árucsere, amely 1958 óta megháromszorozódott, a tervek szerint tizennégy százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál. A magyar népgazdaság számára igen fontosak a lengyel fűtőanyag-szállítmányok. Ez évben például 900 ezer tonna jó minőségű kőszenet és 280 000 tonna kokszot vásárol a magyar külkereskedelem Lengyelországból. A gyorsan fejlődő lengyel vegyipar mind több terméke jut el hazánkba. A magyar lakásépítési program megvalósításában egyre számottevőbbek a Lengyelországból érkező kazánok. radiátorok és parkettaszállítmányok. A magyar vásárlók körében igen népszerűek a lei*fitelepi könyvtárszobák — A célt a minőség főhivatású könyvtárosokkal mindennap folyik kölcsönzés. A különböző telepeken levő úgynevezett fiókkönyvtároso^^eti^két*vagy 'három emelésrő1 van szó. Nem elég teáét pedig kitüntetésre fog- í is beállítható új változatá alkalommal tartanak szolgá- ugyanis pusztán statisztiká- juk felterjeszteni. j val gyarapítják a hazai tíformájában. Ez minden év gyei hűtőszekrények, amevégén megtörténik. Az öt- lyeknek ez évben már akár chanikus jellegű olvasószám- éves verseny abszolút nyer- a szobában bútordarabként /f)1 fV inéi*?*? - a takarékosabb XJil lllll Cfc^*?. gazdálkodásért A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat szegedi gyárában Gácser Ferencné művezetőt kerestem fel, hogy a címben jelzett kérdésre választ adjon. Gácserné kereken harminc esztendeje dolgozik a szűcsszak mában, amelynek felét ebben a gyárban töltötte el, .s hat éve művezető a központi szabászaton. Tehát „nem mai gyerek" mesterségében, de a kérdés mégis meglepte és a válaszadáshoz segítségül hívta Nagy Ottó anyagnormást, mivel az anyagtakarékosságnál kettőn áll a vásár: a normáson, hogy milyen anyagkihozatalt állapít meg, s a szabászokon, hogy ók képesek-e a megállapított normákat betartani. A kritikus határpont Az anyagnormékat általában betartják a szabászaton, ezt a tavalyi eredményük is bizonyítja: normán belül dolgoztak. Nagy Ottó mondta el, hogy amikor új fazon gyártásához kezdenek, előtte már anyagnormát mérnek az árkialakításhoz. Ez persze nem végleges, csak később, több darab kiszabása után állapítják meg a végső anyagszükségletet. De mivel ezek a próbaszabások sem hozhatnak végleges és megnyugtató ítéletet, menetközben ellenőrzik a szabászok munkáját és ha szükséges, változtatnak a normákon. Indokolt a kérdés, hogy vajon meddig lehet elmenni az anyagtakarékosságban? Vagyis meddig ésszerű a takarékosság? A művezető precízen válaszol: — A szabászok bérezése az anyagtakarékossággal van összefüggésben. A dolgozó maga is eldönti, hogy hol van az a kritikus határpont. ahol a takarékosság a minőség rovására megy. Való igaz, a bérezés befolyásol. Aszerint fizetnek, hogy ki mennyit teljesített és milyen minőségben. A maximum általában a 100 százaléknál található: 100 százalékos mennyiség és 100 százalékos minőség! Elképzelhető még az is, hogy valaki kiváló minőségű munkát végez, s az anyagtakarékossága is nagyon jó. Ez esetben valószínű, lassúbb a munkája, mert a szabás közben többet kell spekulálnia, de hogy meddig lassít, azt is eldönti az a bizonyos határpont, amelyen túl kevesebb a fizetése. — Kényes és gondos kérdés ez —, mondja a művezető —, itt megtakaríthatok például ötszáz forintot anyaggal, de a minőségnél elveszíthetünk hatszázat. Vagyis vesztettünk. A két kérdés nagyon összefügg egymással. Az „üres, vékony" részek is belekerülhetnek és van megtakarítás, de nincs minőség. „Vannak elképzeléseim..." Persze ettől függetlenül is sok mindent befolyásolhat a művezető és természetesen a szabászok munkája. Vannak szabászok, akik kalkulálnak miunka közben ós nem a mennyiségre „mennek rá", hanem a minőségre és vele együtt a jobb anyagkihozatalra. S vannak olyanok, akik fordítva végzik a számvetést. Tagadhatatlan, objektív tényezőkkel is számolni kell: a méretek nagysága nem elhanyagolandó, de a legfontosabb mégis a nyersanyag minősége. — Vannak elképzeléseim —, rendezgeti papírjait Gácserné —, hogy javítsunk az anyagmegtakarításbanA Elsősorban a jól begyakorlott szabászokon dől el a kérdés, ezért sokat foglalkozom a fiatal szakmunkásokkal. Ezek a fiatalok hónapról hónapra javultak, s ügy vélem, jelenleg a szabászat szakmunkásai minden vonatkozásban megfelelőon dolgoznak. Ojabb példákat hallok: volt időszak, amikor egy hét alatt szinte megduplázták teljesítményeiket a szabászok. A művezető ls sokszor ott állt némely dolgozó mellett napokon át, hogy szakmai segítséget nyújtson munkájához. „... de tehetetlen vagyok" ÜJból jogos a kérdés, miért kellett egyik héten kétszer annyit szabni, mint a másik héten? Az ok sajnos nagyon egyszerű:.azért, mert döcög az anyagellátás. Gyakori a késlekedés, és ebből következően gyakori a rohammunka is. — Az előbb említett elképzeléseim között szerepel, hogy az idei évben szeretném, ha egy-két fővel kevesebben is el tudnánk végezni a feladatainkat. Erre képesek lennénk, de néha tehetetlen vagyok. Nincs megfelelő ütemezés az ellátásban. Tavaly az első negyedévben nem volt elegendő bőr és emiatt lemaradtak. A harmadik negyedévben volt anyag —, akkor rohammunkáztak. Jó munkájukra egyébként jellemző, hogy december közepe táján teljesítették a tervüket, s az utolsó napokban már az idei feladatokra szabtak, de bizonyos anyagokból az elmúlt negyedévi mennyiséget csak most kapták meg januárban. Ilyen esetekben a művezető valóban tehetetlen. Ennek ellenére a művezető minden téren segíteni próbál és valóban azt válaszolhatja a kérdésre, hogy ó minden tőle elvárhatót megtesz az anyagtakarékosság érdekében is. A dolgozók érdekeltek abban is, hogv a hulladék se menjen teljesen veszendőbe. — Sokrétű munka ás sokféle felhasználási lehetőség. A sablon elhelyezésekor arra is gondolni lehet, hogy még kihoroon az ember egy övrészt, egy gallért vagy egy bezeccet. Érdekeltség és ütemesség A kérdésem visszaüt, ön mit tesz? — kérdeztem Gácser Ferenoné művezetőtől. Nem ő, hanem Nagy Ottó anyagnormás mondta, hogy a művezető sokat fáradozik, de néha nem tőle függő akadályokba ütközik. Újból az ellátáshoz kanyarodunk vissza, amely az ütemes termelés feltétele. Viszont az ütemes termelés a művezető anyagi érdekeltségének a feltétele. S itt látszik a nagy ellentmondás. A művezető akkor kap prémiumot, ha a szabászat termelése egyenletes, minden üzemi-észt pontosan és időben ellát anyaggal. De csak akkor! Vajon tehet-e a szabászat művezetője arról, hogy a gyár nem kapott időben elegendő nyersanyagot. Nemigen tehet róla. A szabászat jól dolgozott, sőt tül is teljesítette a tervét, de nem mindenben, hiszen a januárban érkezett anyagot nem szabhatták ki decemberben. Tehát az ütemesség csorbát szenvedett: következéskéooen a szabászat művezetője a mült évben egyetlen fillér prémiumot sem kapott. Furcsa prémimlumfeltétel. de így igaz. Vagy inkább az anyagellátásban van a hiba? Gazdagh István val igazolni a beiratkozottak számának növekedését, hanem az is döntően esik lat- j ba, kiket és hogyan sikerül | megnyerni az olvasásnak. | Éppen ezért a követelmények közt első helyen az olvasók száma mellett az öszszetételük alakulása szerepel. Ez tehát a minőség szempontja is. Különösen a minél több felnőtt dolgozót vagy fizikai munkást szervező fiókok részesülnek előnyben. Szorosan kapcsolódik ehhez a tudatos olvasószolgálati teljesítmény követelménye. Itt a kérdés így módosul: mit és hogyan? Milyen arányban sikerült növelni az érdeklődést az ideológiai, természettudományi és műszaki könyvek iránt. Az eszmei és szakmai nevelés feladata kerül tehát előtérbe. mely színesebbé,, sokoldalúbbá teszi a könyvtáros munkáját. A harmadik versenyszempont a fiókok társadalmi bázisának szélesítésével kapcsolatos. Hogyan N. I. 1 pusok választékát. Zsebbe nyúi a hó Eljárást indítottak a gondatlan háztulajdonosok, házfelügyelők és közületek vezetői ellen A napokban szóvá tettük meztették. Ahol különösen lapunk hasábjain, hogy a súlyos hanyagságot tapasztalnagy hóesés után az intéze- tak, ott feljelentést tettek, tek, közületek egy részének, Az I. kerületi tanács máris valamint több háztulajdonos- megindította a szabálysértési nak. házfelügyelőnek a ha- eljárást a felelősök ellen, nyagsága miatt a város sok Elsőként a Szegedi Nemzeti utcáján szinte járhatatlanok a Színház gondnoka ellen ingvalogjárdák. A cikk nyo- dítottak eljárást. A színház mán az I kerületi tanács épülete szinte megközelíthevégrehajtó bizottsága a kerii. tetlen volt, mert a gyalogjár leti építési és közlekedési dákat vastagon borította a csoport vezetőjének, László hó. Ugyancsak bírságot róttak Ivánnak irányításával 6 kl a Szegedi Ingatlankezelő tagú ellenőrző bri- Vállalat és a Szegedi Várospadot szervezett, A brigád gazdálkodási Vállalat vezetagjai járták a várost, s a tőire, amiért nem biztosítotgondatlan háztulajdonosokat, ták a gyalogjárdák megfelelő házfelügyelőket először szó- tisztaságát. ban, majd írásban figyel Dlovotnif Emil Róbert tárlata Vasárnap nyílt meg a Horváth Mihály utcai képtárban Novotny Emil Róbert Munkácsy-díjas festőművész kiállítása. Az alábbiakban részleteket közlünk dr. Lánrz Sándor művészettörténésznek. a Műcsarnok tudományos munkatársának a kiállítás megnyitásán. elhangzott beszédéből. A magyar festészet története, noha eléggé rövid, alig másfél száz évre tekinthet vissza, hiszen első jelentős festőnk, a XIX. század második harmadában működő Barabás. Miklós rendelkezik egy sajátos jellemvonással: nagyon kevés olyan mesterünk van, kinek úgynevezett öregkori oeuvreje lenne. Novotny Emil Róbert azok közül a kevesek közül való, akiknek oeuvreje felmutat ilyen periódust. Nem azért, mintha ő maga öreg lenne, hiszen pusztíthatatlan életkedve. bátor optimizmusa, sok fiatalt megszégyenítő frissesége maga a testet öltött örök fiatalság — s ezt az érzést sugározzák alkotásai is. Nem témavilágában gazdag ez a képi anyag: hiszen a szeretett unokát látjuk rajt több változatban, a lágymányosi élmények táplálják plktúráját, vagy éppen a mártélyi művésztelep ad motívumot, hogy ne mondjam, ürügyet ahhoz, hogy képet alkosson. Mert Novotny elérkezett a festészetnek arra a fokára — s ez jellemzi éppen legutóbbi képeit — mindőn a külső világ már csali ürügyet szolgáltat belső világunk kivetítésére, alkalmas témát kínál erre. S ez az oka éppen annak. hogy képel ennyire frissek, ennyire magukkal tagadnak: érződik raj-tuk az ihlet hevessége, a festői érzés intenzitása. Novotny Emil Róbertet vásárhelyi festőnek tartják és ő is annak tartja magát —, de nem a Tornyai—Kurucz—Kohán vonal képviselője ő; új színt oltott bele a piktúrába. új magatartást, mely az ővé, de amely nyilván bőségesen talál majd követőkre. Jellemző rá a festészet ősi eszközeivel, a színekkel való biztos bíznitudás —ezekben fejezi ki magát, visszaadva egyúttal a színeknek ősi jelentéstartalmukat, melyet azok sok-sok századokon át hordozlak, de amelyről az irodalmias múltszázad ' olyan szívesen megfeledkezett. Egyik méltatója „festői festőnek" nevezi őt — s talán ennél nagyobb dicséretet alig lehet mondani művészről. De ne álljunk meg a felületnél. Egy rendkívül rokonszenves, melegszívű embert látunk a képek mögött, aki a szépet keresi, a harmóniát kutatja, s ezt építi képi világában. S ezt a festészet par excelence eszközeivel teszi — s nem azért mert pusztán ösztöneire kell támoszkodnia, mint jó néhány művésznek, hiszen párját ritkítja kivételes műveltsége, szaktudása, kultúrája, I hanem mert így érzi ezt igaznak és helyesnek. Ezt a képi nyelvet hosszú-hosszú évek során alakította ki, hiszen élete valóságos művészettörténet, s ha mesélni kezd. tudományos forrásszámba megy mindaz, amit elmond. 1925 óta kiállító művész, a KUT tagja, az egykori Tamás Galéria, a Fényes Adolf-terem falai — ha beszélni tudnának — köteteket mesélhetnének róla és képeiről. A Szegedi Ingatlankezelő Vállalat a felszólítás nyomán tegnap reggel 65 építőipari munkást, több segédmunkást, valamint nyugdíjas házfelj ügyelőket is bevont a hóeltakarításba. így tegnap délre — természetesen ehhez a hó| esés szünetelése is hozzájá' rult — nagyjából sikerült rendet teremteni a szegedi utcák gyalogjárdáin. Eljárást indított az I. kerületi tanács több magánháztulajdonos és házfelügyelő ellen is. így például megbírságolják Sz. I. Szappanos utca 5/a, U. I. Maros utca 16., L. I. Újszeged, Középfasor 17 szám alatti háztulajdonqsokat, illetve házfelügyelöket. A bírságolás módszerét továbbra is alkalmazzák indokolt esetekben. Az I. kerületi tanács ellenőrző brigádja nemcsak bírságolást javasolt, hanem meg is dicsért több házfelügyelőt, akik rendkívül példamutatóan végezték munkájukat, s a gyalogjárdát mindig időben letakarították. Így például dicséretet kapott a Teleki utca 7/a, 7/b szám alatti ház házfelügyelője, a Lenin körút 18, 20, a Jósika utca 5, a Madách utca 2, a Gogol- utca 1, a Kölcsey utca 7, a Széchenyi tér 12. valamint a Hajnóczy utca 31. 33. számú ház házfelügyelője. Az I. kerületi tanács végrehajtó bizottsága javaslattal fordult a városgazdálkodási vállalathoz, hogy a hóekék nyomába" küldjenek gépkocsin embereket, akik az út szélére feltornyozott havat legalább a gyalogátkelőhelyeken eltakarítják. Télco még célszerűbb ha ágyneműiét felsőruháját a Patyolatnál mosatja tisztíttatja. XS. J» 107 Csütörtök. 1966. január 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 5