Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-19 / 15. szám

Közgyűlést tartott Új típusú lámpa a szegedi írócsoport Tegnap közgyűlést tartott a Magyar Ilók Szövetsége­gének dél-magyarországi csoportja a Tiszatáj szerkesz­tőségében. A közgyűlésen részt vett Deák Béla. az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője, dr. Tóth De­zső, az MSZMP KB kulturális osztályának munkatársa, Diószegi András, az írószövetség választmányának tagja, Fűnk Miklós, az írószövetség vidéki titkára. A beszámolót a csoport működéséről Papp Lajos, az írócsoport titkára tartotta, majd Mocsár Gábor ismertette a Tiszatáj—Magvétö Könyvkiadó munkásságát. Andrássy Lajos pedig a Tiszatáj munkáját. Papp Lajos lemon­dása után az írócsoport tagjai Mocsár Gábort választot­ták titkárukká. y4. Tiszatáj egy éve íóih Dezső előadása az újságirókiubban Tegnap délután a szegedi újságíróklubban a Tiszatáj elmúlt évi munkájáról vitát rendezett a szegedi írócso­port és a Tiszatáj szerkesz­tősége. A folyóirat egyévi munkáját Tóth Dezső, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának mun­katársa értékelte. Bevezetőül hangoztatta, hogy 1965 elején a formá­tumváltozás és a profilszéle­nak, hogy nem kapcsolódott ideológiai életünk egészéhez, nem hallatta hangját példá­ul a szocialista realizmus fo­galma kerül kialakult vitá­ban. Hiányzik ebből a ro­vatból is az összefüggések elemzése, a polemikus, vi­tatkozó szellem. Foglalkozott az előadó a továbbiakban a képzőművé­szeti, színházi rovat munká­jával s hangoztatta, hogy sités két feladata egyszerre amennyire erőteljesek ezek, nehezedett a lapra. Az el­múlt év számai azt bizonyít­ják, hogy a folyóirat kihasz­nálta a formátumváltozás előnyeit, teret adott olyan nagy terjedelmű szépprózai írásoknak és tanulmányok­annyira erőtlenebb a film művészet és a zeneművészet problémáival való foglalko­zás. Befejezésül rámutatott az előadó, hogy a folyóirat to­vábbi munkájában koncent­nak, amelyek a régi formájú ráltabb, tervszerűbb szer­Tiszatájban nem jelenhettek kesztésre és elvi tisztaságra, volna meg. A profilszélesí- ideológiai készenlétre, vitat­téssel, azzal kapcsolatban te- kozó szellemre van szükség. hát, hogy a folyóirat kilé- Az előadást követő tartal­pett az irodalmi központú- mas élénk vitában felszólalt ságból, szintén születtek dr. Kovács Sándor Iván eredmények. Legjellemzőb- egyetemi tanársegéd, dr. ben mutatja ezt a törekvést Tamás Attila egyetemi do­a Hazai Tükör rovat, amely cens. a Tiszatáj rovatveze­több jelentős közérdekű, tár- tői, Tóth Sándor szobrász­sadalmi, közéleti problémát!- művérí, Veress Miklós űj­kájú írásnak adott helyet, ságíró, a Szegedi Egyetem Közülük kiemelkedik Tóth munkatársa, Havasi Zoltán, Béla Gépek, emberek című az egyetemi könyvtár igaz­riportsorozata. A rovatban gatója, dr. Péter László tu­azonban bizonyos szétszórt- dományos kutató, dr. Bd­sag is jelentkezik. Tulségo- , . T , „„_,___ , , . san sokfelé tekintett ez aro- tyal Jen6' az MTESZ képvi' vat, túlságosan sokat mar- selője, Mocsár Gábor, az író­kolt. Felvetett bizonyos csoport titkára, dr. Tóth problémákat, amelyek foly- Miklós, a marxizmus—leni­tatást kívántak volna, s ez .. _ , , elmaradt. Koncentráltabb, mzmus estl egyetem igazga" átgondoltabb szerkesztésre tóhelyettese. Diószegi And­van a jövőben szükség. rás, az írószövetség választ­A folyóirat szépirodalmi mányának tagja, Kovács anyagának értékelésével kap- László, a Csonrgád megyei csolatban hangoztatta az elő- Lapkiadó Vállalat igazgató­ja és Andrássy Lajos, a Tl­adó, hogy a szépirodalom ápolása a Tiszatáj elsődleges i,J ,, feladata. A folyóirat elmúlt szatóJ főszerkesztője, évi számaiban megjelent szépprózai anyagot vizsgálva megállapította, hogy a nagy terjedelemben közölt írások középszerűek. Az igazi jó el­beszélő irodalmat a rövidebb írások képviselték, elsősor­ban Mocsár Gábor. Fenákel Judit, Kamarás István és Merényi László novellái. A versrovat jobb, színvonala­sabb, mint a prózai. De problematikusabb is. Lírai anyag közlésében ugyanis a szerkesztés nemegyszer en­gedékenynek bizonyult bizo­nyos „balos ellenzékiséggel" szemben, helyet, adott két­ségtelenül és vitathatatlanul pesszimista lírai alkotások­nak. A továbbiakban a Tiszatáj elméleti és irodalomkritikai munkájával kapcsolatban hangoztatta az előadó, hogy ez a folyóirat egyik erőssége. Különösen Csetri Lajos ta­nulmányai s aztán az az arcképsorozat szerencsés, amelyet utóbb! számaiban — élő magyar írókról — in­dított a Tiszatáj. Igényes a kritikai rovat, munkája ab­ból a szempontból ls, hogy jól választotta ki az ismer­tetésre szánt könyveket Ugyanakkor azonban ennek a rovatnak is hibája, mint általában az egész folyóirat­Az Egyesült Izzó egyik legkorszerűbb terméke a jódlámpa, amelynek élet­tartama sokkal hosszabb, energiahasznosítása is jobb, mint a hagyományos izzólám­páké. A lámpát megtöltő ha­gyományos nemesgáz jódgőzt is tartalmaz, aminek egyik tulajdonsága, hogy az izzó­szálról kisugárzott apró szemcséket visszavezeti a wolfram-szálra. Igv az izzó­szál élettartama meghosszab­bodik. Az új eljárással 1000. 2000, 5000. 10 000 és 20 000 wattos lámpát is elő tudnak állítani. A próbaképpen elkészült 20 000 wattos jódlámpa a ga­rantált 2000 helyett 4000 órán át világított a gyár­épület tetején. Kevesebb havazás, szeles hideg Az Adria feletti központtal nemrég kialakult nagy medi­terrán ciklon előoldalán a Balkánon át egész Lengyel­országig enyhe földközi-ten­geri levegő áramlik a ma­gasban, s a hatóte.ületén: Dél- és Közép-Európa-szerte nagy havazás kezdődött. Ugyanakkor a ciklon hátol­dalán erős, helyenként viha­ros széllel kontinentális hi­deg tör délnek. Hazánk dél-délnyugati vi­dékein már hétfőn este meg­kezdődött az idei tél legna­gyobb havazása, amely kedd reggelig az egész országra átterjedt és egész nap foly­tatódott. A hegyekben a téli sportokra mindenütt ideáli­sak a hóviszonyok: a Sza­badsághegyen kedden reggel 16, Farkasgyepűn 12, Király­réten 23, Visegrád—Nagy­villámon 38, a mecseki Ar­pádtetőn 31, Bükkszentke­reszten 55, Mátraházán 19, Galyatetőn 63, a Kékesen 71 centimétert mértek. A meteorológusok arra számítanak, hogy az erős ha­vazás szerdára kissé alább­hagy: a felhőzet időnként már felszakadozik. Élénk, időnként erős, átmenetileg helyenként viharos északi­északkeleti szélre, hófúvá­sokra kell számítanunk. A hideg folytatódik. Szerdán reggel mínusz hat-tizenegy, a délutáni órákban mínusz kettő-hét fok között alakul­nak ki a hőmérsékleti érté­kek. (MTI) Járhatatlan utak a megyében Járhatatlan az út me­gyénkben Mindszent—Baks, Pálmonostor—Csany telek. Balástya—Forráskút. Szentes —Szelevény, Mindszent—De­rekegyháza. Tiszasziget— Győrvár és Szeged—Kiibek­háza között. Szakosított tantervű osztályok A művelődésügyi minisz­ter rendelkezésben szabá­lyozta a szakosított tantervű általános iskolai osztályok, gimnáziumok, továbbá gim­náziumi osztályok szervezé­sét és működését. A rendelkezés kimondja, hogy a tanulók egyes tantár­gyak iránti fokozottabb ér­deklődésének kielégítésére, képességeik kibontakoztatá­sára az általános Iskolákban és a gimnáziumokban külön­leges tanterv alapján műkö­dő, szakosított osztályok szer­vezhetők. Ezekben csak pe­dagógiai főiskolát, egyetemet végzett nagy gyakorlattal rendelkező pedagógusok ta­níthatnak. A kezdő évfolyamokba el­sősorban a kijelölt iskoláz­tatási körzetből jelentkező tanulókat kell felvenni. Gim­náziumi szakosított tanter­vű osztályba jelentkező fia­talok felvételi beszélgetésen vesznek részt. A gimnázium igazgatója — a művelődés­ügyi osztály jóváhagyásával — írásbeli feladatot is kitűz­het szakosított tantervű osz­tályba pályázó és a gimnázi­um körzetébe tartozó általá­nos iskolák VIII. osztályos tanulói számára. Ebben az esetben a pályázókat az elért eredménynek megfelelően, felvételi beszélgetés nélkül lehet felvenni. Matematikai osztályokba a kiemelkedő matematikai tehetségű tanulókat felvételi vizsga alapján választják ki. Általános iskolai osztály­ból a tanév elején átléphet a szakosított tantervű osztály magasabb évfolyamába a ta­nuló, sikeres különbözeti vizsga alapján, a szülő ké­résére. Ugyancsak a szülő kérésére bármikor — felté­tel nélkül — át lehet lépni szakosított tantervű osztály­ból általános tantervű osz­tályba. A gimnáziumi szakosított tantervű osztályokban a sza­kosított tantárgyból (tár­gyakból) kötelező az érett­ségi. (MTI) Orvosi rendelés — munka­eaységre Hódmezővásárhely nagy kiterjedésű tanyavilága ak­kora mint egy kisebb járás. Egyes települések, távoli ta­nyák tíz-tizenhat kilométer­re fekszenek a várostól. Ezért — a helyi termelőszö­vetkezetek kérésére — a kö­zös gazdaságok központjaiba rendszeresen járnak ki orvo­sok. A tsz-ek irodáiban, az elnök vagy a párttitkár szo­bájában, esetleg a kultúr­teremben tartanak rendelést s ilyenkor negyven-ötven be­teget is kezelnek. Ez nagy könnyebbséget jelent a ta­goknak, mert egésznapos út fáradalmaitól mentesülnek. A rossz közlekedési viszo­nyok miatt ennyi időt venne igénybe az utazás a városba és haza. Az orvosok gyakran gyógy­szercsomagot ls visznek ma­gukkal, hogy a legszüksége­sebb orvosságokkal elláthas­sák a betegeket. A termelő­szövetkezetek munkaegység jóváírással honorálják az or­vosok munkáját, akik éves viszonylatban — a rendelési órák számától függően — százötven-kétszáz munka­egység értéket kapnak. szö* /El "KÉZETI j f SZÖVETKEZETI VEZ El ES 1 ' í, EZ En • )K ÚJ HANGLEMEZEK Az idén a Hanglemezgyár­tó Vállalatnál jóval több fel­vétel készül, mint az elmúlt esztendőben, 1966-ban elké­szítik például Szokolay Sán­dor Vérnász című művének teljes operafelvételét, a Tát­rai-kvartett közreműködésé­vel már munkában van Bar­tók hat vonósnégyesének sztereofelvétele és a közel­jövőben veszik hanglemezre Liszt 13. zsoltárát is a Bu­dapesti Kórus és az Állami Hangversenyzenekar előadá­sában. Az év egyik legszebb hang­lemeze lesz a magyar művé­szek aranykönyve-sorozat ke­retében Ascher Oszkár mű­soráról készülő felvétel. Többek között részleteket vesznek hanglemezre az el­múlt év két legnagyobb si­kerű musicaljéből, a West Side Story-ból és a My Fair Lady-ből. Hanglemez készül a Bu­dapesten nagy sikerrel sze­repelt Orlando és Ye-Ye­együttes műsoráról és ma­gyar felvétel a jelenlegi egyik legnépszerűbb szám­ról, az U Silenzie-ról ls. I/áta&z&l a<z illttíUts A „tiltott" fotel - eladó Lapunk január 13-i szá­mában egy levélírónk beje­lentését közöltük: „Fotel a kirakatban" címmel. Levél­írónk észrevételére válaszol' Imre István, a Csongrád megyei Vegyesiparcikk Kis­kereskedelmi Válla' / áru­forgalmi vezetője. „Az érin­tett bútorüzletben azért te­tettük a Ráülni tilos jelzési a fotelekre, hogy ezzel az árut védjük, óvjuk, éppen a vásárlók érdekében. Annak egyetlen vásárló sem örülne, ha az árut használtan, meg­viselten venné át tőlünk. A szóbanforgó fotelek mintada­rabok csupán. Párjaik még a raktárakban vannak. Ha a mintadarabokra nem vigyáz­nánk, eladáskor a vevő azonnal látná hogy a garni­túrából néhány már hasz­nált". Újra meg újra hangoztat­juk azt az alapszabályban is rögzített, sarkalatos té­telt, hogy a termelőszövet­kezetek gazdái a tagok. Nem az elnöké, nem a vezetőségé, nem ezé vagy azé a hivata­lé, szervé tehát a nagyüzemi társas gazdálkodás, hanem a benne tömörült embereké. De hát mit is jelent ez azok­nak a szempontjából, akik nem viselnek tisztséget, nin­csenek vezető beosztásban? Érdemes erről is beszélni, mert tapasztalható, hogy so­kan egyoldalúan értelmezik a termelőszövetkezeti tagok szerepét. Gyakran találkozunk azzal a véleménnyel, hogy a ta­gokat semmi más nem ér­dekli. osak a jövedelem. Hiá­ba próbáljuk — mondja egyik-másik termelőszövet­kezeti vezető, szakember — rávenni a tagokat, hogy tö­rődjenek a közös ügyelckel, nem sikerül. S ha megkér­dezzük tőlük, miért nem mu­I tatnak nagyobb érdeklődést a szövetkezeti gazdálkodás fontos kérdései iránt, akkor rendszerint így felelnek: „azért van elnök, ugronómus, főkönyvelő, vezetőség, hogy irányítsa a szövetkezetet". A közügyek iránt a tsz­ekben helyenként megmu­tatkozó érdektelenség, kö­zömbösség egyik oka feltét­lenül az. hogy vannak olyan tagok, akik nem veszik fi­gyelembe: a jogok mellett kötelezettségek is léteznek. Az ilyen emberek meglehe­tősen furcsán értelmezik azt, hogy ők a gazdái a szövet­kezetnek. Gazdáknak tart­ják magukat abban az ér­telemben. hogy minden jö­vedelem az övék. Hivatkoz­nak gazda mivoltukra akkor is. ha több munkaegység jó­váírását, nagyobb részese­dóst követelnek valamilyen munka elvégzéséért. S figye­lemre méltó, hogy sokszor nem a legszorgalmasabb, nem a leglelkiismeretesebb termelőszövetkezeti tagok hangja a legerősebb. A kö­vetelőzők között elsősorban azokat találjuk, akik nem tolonganak, ha munkáról van szó. Mindenekelőtt a közös munkában rendszeresen résztvevőknek érdeke, hogy a tsz valamennyi tagja csakugyan gondos gazdaként vegye ki részét a munkából. Annak Idején, amikor a ter­melőszövetkezeti tagok még egyénileg gazdálkodtak, uemcsak arra volt gondjuk, hogy minél többet kivegye­' nek a gazdaságból. Jól tud­MIT JELENT GAZDÁNAK LENNI? ták. és tudják ma is, hogy a biztonságos gazdálkodás­hoz nélkülözhetetlenek a kellő anyagi feltételek. A néhány holdas parasztem­bernek is megvoltak a maga rendszeresen visszatérő ki­adásai. kellett gondoskodnia különféle eszközökről, szer­számokról, vetőmagról, nö­vényvédő szerről és így to­vább. Nem lehet újság a parasztembernek az sem, hogy tartalékolni kell, még­pedig minél többet, annál jobb, hiszen bekövetkezhet­nek kellemetlen meglepeté­sek, amelyek csökkentik a jövedelmet. Kézenfekvő, hogy így van ez a termelő­szövetkezetben is. Ezért ér­telmetlen dolog, ha valaki azt követeli, hogy ne való­sítsanak meg ésszerű beru­házásokat, ne tartalékolja­nak. hanem osszanak ki mindent, nem gondolva a holnapra. A jó gazdái egyebek kö­zött arról lehetett megis­merni, hogy rend és tiszta­ság volt az udvarán, az is­tállóban. Idejében és gondo­san elvégezte a soron követ­kező munkákat, vigyázott a legkisebb értékre is, aho­gyan annak idején mondani szokták: még egy szeget sem hagyott kárba veszni. Ez a gondosság, az akkori takaré­kosság feltétlenül szükséges a termelőszövetkezetekben is. Az, hogy most több ezer hol­das szocialista nagyüzemek vannak a valamikori kisbir­tokok helyén, semmiképpen sem Jelenti, nem jelentheti ezeknek a tiszteletre méltó tulajdonságoknak a háttérbe szorítását. Gazdának, jó gaz­dának lenni egyebek között azt is jelenti, hogy a min­dennapi munkában igyek­szünk elejét venni a pazar­lásnak, megszüntetjük a fe­gyelmezetlenséget, a közös vagyon herdálását. Nemcsak joga, hanem mindenekelőtt saját érdekében való köte­lessége is ez a szövetkezet valamennyi tagjának, hiszen jóléte, megélhetése függ at­tól, mennyire eredményes e gazdálkodás. S nem igaz, hogy azok, akik keveset vagy nem eléggé lelkiismeretesen dolgoznak, csak saját ma­guknak okoznak kárt. Az ő hanyagságuk. mulasztásaik miatt esetleg igen jelenté­keny bevételektől esik el a termelőszövetkezet. Azok is, akik egész éven át család­jukkal együtt példamutatóan, lelkiismeretesen dolgoztak. Teljesen érthető tehát, ha a szövetkezet józanul gondol­kodó, a közös ügyekért fele­lősséget érző tagjai megkö­vetelik a vezetőségtől is azoknak a felelősségre vo­nását, akik hátráltatják a termelőszövetkezet erősödé­sét. a tagság boldogulását. Szokták mondani, hogy a termelőszövetkezetek gazdál­kodása ma már annyira sok­rétű és bonyolult, a tsz mű­ködésének az áttekintése olyan felkészültséget igé­nyel, hogy az iskolázatlan tagok nem is tudnak érdem­legesen beleszólni a legfon­tosabb kérdések eldöntésébe. Kétségtelen, hogy a főagro­riómus. vagy a főkönyvelő tarthat olyan tájékoztatót, beszámolót a tagságnak, amiből nem sokat ért a hallgatóság. Valóban nem minden termelőszövetkezeti tag van tisztában azzal, hogy miképpen számítják ki a különféle takarmányok fe­hérjeértékét, mit jelent a halmozott bruttó termelési érték, vagy a redukált szán­tó. Mégsem igaz, hogy nem lehet bevonni a tagokat a nagyüzemi társas gazdálko­dás legfőbb kérdéseinek a megvitatásába. Minden ter­melőszövetkezetben van le­hetőség arra, hogy feltárják az összefüggéseket az or­szág. a termelőszövetkezet és a tsz-tag érdekei között. Ha még nem értik meg koráb­ban idézett és a hozzájuk hasonló szakkifejezéseket, fo­galmakat, akkor azok nélkül magyarázzák meg a vezetők, hogy véleményük szerint miért és mit kellene tenni az eredményesebb gazdálko­dás érdekében. S ne csak ezt mondják el,« hanem kérjenek véleményt a tagoktól is. Le­het, hogy ezek a vélemények nem újszerűek, nem nagy horderejűek, sőt az is elő­fordulhat, hogy nem helye­sek. Ez sem ok azonban ar­ra, hogy az elnök, vagy a szakemberek a tagok meg­kérdezése nélkül döntsenek, határozzanak. Ha így tennének, akkor ők maguk hátráltatnák azt a folyamatot, amelynek eredményeként a tagok fe­lelősségteljesen gondolkodó, jó gazdáivá lesznek a szö­vetkezetnek. Olyan emberek­ké, akik egyaránt fontosnak tartják a jogokat és a köte­lességeket. s minden tehet­ségükkel, erejükkel a szövet­kezet felvirágoztatásán fá­radoznak. GULYÁS PAL Csütörtök. 1966. január 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents