Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-19 / 15. szám
Johnson katonai újabb amerikai potkoltsegvetest kér csapatokat tettek • Washington (MTI) •Johnson elnök, előreláthatólag ma szerdán, 12,3 milliárd dolláros kiegészítő katonai költségvetési megajánlást kér a kongresszustól a június 30-val végződő idei pénzügyi év terhére. A pótkeret lehetővé teszi további 113 000 katonai személy behívását a hadseregbe és 94 000 polgári személy foglalkoztatását a fegyveres erőknél. Az idei költségvetési évben a pótkeretből a hadügyminisztérium 4,6 milliárd dollárt kíván fordítani katonai célokra. A jövő évi katonai költségvetésben előirányzott összeggel együtt a kért költségvetési pótkeretet az 1967. június 30-ig terjedő időszak előrelátható katonai kiadásaira kívánják fordítani, beleértve a vietnami háború költségeit is. partra Dél-Vietnamban Fokozódik a röplapk ampány Tiltakozás u dél-koreai katonák vérengzései miatt Az LIS4 ágy útfílfeléket kér ázsiai szövetségeseitőt Cáfolják a puccskísérletet 0 Saigon, Phenjan (MTI) Kedden reggel a Saigontól körülbelül 70 kilométerre délre fekvő Vung Taunál partra szállt a 25. amerikai gyalogos hadosztály második dandárjának körülbeiül 4000 főnyi embere. Az újonnan érkezőket légi úton szállítják a Bien Hoa térségében kijelölt támaszpontjukra. A Chu La-i légitámaszpontra is több mint 4000 tengerészgyalogos érkezett hétfőn. Kedd óta fokozódott az amerikaiak röplapkampánya, amely a saigoni amerikai nagykövetség szóvivője szerint csütörtökön éri el majd tetőfokát. A röpHolfponftra jutott a közös piaci találkozó 0 Luxemburg (MTI) Kedden este Luxemburgban befejeződött a Közös Piac hat tagállama külügyminisztereinek értekezlete. A kétnapos találkozó holtpontra jutott, mivel Franciaországnak nem sikerült elfogadtatnia álláspontját a „hatok" többségével. A miniszteri tanács — ugyancsak Luxemburgban — Január 26-án ismét összeül. A Frankfurter Allgemeine Zeitung brüsszeli tudósítója azt írja, hogy a Couve de Murville által előterjesztett tízpontos program jórészét a nyugatnémet küldöttség „teljesen elfogadhatatlannak" tartja. Fegyenclázadás Ankarában 0 Ankara (MTI) Ankara legnagyobb börtönének ezer foglya közül több mint 500 fellázadt kedden, tiltakozásul a kormány tervezett amnesztiarendelete ellen. A rendelet ugyanis közkegyelemben kívánja részesíteni a Menderes-rendszer híveit és más politikai foglyokat, de nem terjed ki a közönséges bűnözők nagy részére. Ezért a fegyencek, adott jelre rátámadtak őreikre. Több fegyenc pisztolylövéseket is leadott, nyilván kintről becsempészett revolverekből. A börtönőrök erősítést kértek. Négy óra múlva verték le a lázadást. A mérleg: három halott, nyolc súlyos és tíz könnyebb sebesült- * rabok, és több sebesült a börtönőrök és a rohamrendőrök részéről. inatok felhívják a partizánerőket., álljanak át a kormányerők oldalára. Az amerikai repülőgépek egyidejűleg özönével zúdítják a menleveleket a sűrűn lakott települések fölé, biztonságot ígérve mindazoknak, akik a felhívásnak eleget tesznek. A dél-vietnami szabadságharcasok első Ízben kapcsolódtak be a röplapkampányba: Saigonban angol nyelvű röpinatok terjedtek el, amelyek az amerikai katonáknak szólnak ezzel a kérdéssel: „Miért vagytok itt?". Más, vietnami nyelvű röpiratok felhívják a dél-vietnami katonákat, tisztviselőket, rendőröket, minden erővel támogassák a szabadságharcosokat az amerikaiak ellen vívott harcukban. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyi szóvivője nyilatkozatában tiltakozott a múlt év december 22-i eset miatt, amikor az amerikai agressziósok oldalán harcoló dél-koreai katonák egy dél-vietnami falucskában vérfürdőt rendeztek. A nyilatkozat a továbbiakban felszólítja a dél-koreai katonákat és ti .síteket, hogy lépjenek ki a gyűlölt amerikai imperialisták szolgálatából, fegyvereiket fordítsák ellenük és csatlósaik ellen, menjenek át az igazságos harcot folytató vietnami nép oldalára. Az Egyesült Államok újabb csapatokat kér ázsiai szövetségeseitől a vietnami háború céljaira. Humphrey alelnök legutóbbi távol-keleti útja során titkos tárgyalásokat folytatott erről a kérdésről. Az Evans—Novak riporterkettős jelentése szerint Humphrey Johnson elnök megbízásából felkérte Marcos Fülöp-szigeti elnököt, hogy mielőbb bocsásson rendelkezésére katonai egységeket. A Fülöp-szigeti kormány tervbe vette, hogy 10 ezer főből álló hadtestet küld Dél-Vietnamba, az amerikai csapatok kisegítésére. Dél-Korea, amely eddig már mintegy 21 ezer katonát vetett be az amerikai csapatok oldalán, űjabb egységek küldését tervezi. Washington ajánlatokat kapott Csang Kaj-sektől is, azonban egyelőre nem tervezi a tajvani csapatok felhasználását, mivel attól tart, hogy ez automatikusan magával vonná a népi Kína haderőinek bevetését is. Szombaton és vasárnap számos hírügynökség számolt be arról, hogy Saigonban puccstól tartanak. Ky dél-vietnami miniszterelnök — mint megbízható források közölték — nyilatkozatával most alátámasztotta a híreket. Kijelentette, hogy 5—50 főnyi, tábornokokból és főtisztekből álló csoport arra törekszik, hogy államcsínnyel megdöntse a kormányt A hivatalos vietnami sajtó azonban kedken határozottan cáfolta ez államcsíny-kísérletről elterjedt híreket Nigéria—72 órával a robbanás után flz Eavesült Államok imperialista politikája meghiúsítható A Kanadai KP főtitkárának beszámolójából Tokió „Ki Szaszebóból", „Szüntessék be a vietnami háborút" és ehhez hasonló feliratokkal találkozott a Sargo amerikai atomtengeralattjáró legénysége kedden Szaszebó utcáin. Az amerikai tengeralattjáró legénysége immár másodízben köt ki a japán kikötőben. Athén A görög kormány bejelentette, hogv a még börtönben levő 96 politikai elitéit ügyét rendezi. Közleményt adtak ki, amely szerint az igazságügyi miniszter kedden terjeszti a parlament elé az erre vonatkozó törvényjavaslatot. New York U Thant ENSZ-főtitkár jelentést terjesztett a Biztonsági Tanács elé az India és Pakisztán közötti fegyverszüneti vonal helyzetéről. Ez volt az első ilyen jelentés a taskenti egyezmény aláírása óta. A jelentés szerint az érintkezési vonalakon januárban számottevően csökkent az incidensek száma. Djakarta Az Antara hírügynökség jelentése szerint Sumarno indonéz belügyminiszter parancsot adott az egyes tartományok katonai vezetőinek, szervezzék meg a lakosság körében Sukarno elnök támogatását. Djakartában a falakon és a kocsik ablakán Sukarnót éltető és támogató plakátok jelentek meg. London Sir Hügh Beadle dél-rhodesial főbíró kedden meglepetésszerűen Ixindonba érkezett. hogy tárgyalásokat folytasson az angol kormány vezetőivel a rhodesiai válság legújabb fejleményeiről. Bonn A CDU szóvivője kedden délután közölte, hogy pártjának elnöke, Adenauer volt kancellár előreláthatólag elhalasztja párizsi látogatását. Adenauernek a jövő hétfőn kellene De Gaulle meghívá0 Moszkva (TASZSZ) William Kashtan, a Kanadai Kommunista Párt főtitkára a napokban Torontóban beszámolót tartott a párt országos bizottságának kibővített ülésén. A keddi Pravda kivonatosan ismerteti a beszámolót, amely Kanadának a vietnami kérdésben elfoglalt álláspontjával lalkozik. Kashtan kijelentette: az érje a vietnami háború megszüntetését és az amerikai csapatok kivonását ebből az országból. A Kanadai KP főtitkára szerint a harmadik világháború nem elke- , rülhetetlen, mert az Egyesült Államok imperialista 1 politikáját meg lehet hiúsí- ! tani. Kijelentette, hogy Kanadának független és demokratikus külpolitikát kell folytatnia, és reményét fejezte ki, hogy ez a politika fog- el is érhető, ha a cél érdekéKeddre virradó éjszaka volt 72 órája, hogy az afrikai földrész legnagyobb országában, a csaknem hatvanmilliós lakosságú Nigériában robbanásszerű politikai fordulat történt: elvetélt felkelés után katonai kormány vette át a hatalmat. A hírügynökségek gépei — mint már annyiszor — most is eddig ismeretlen katonai vezetők nevét kopogják. A fordulat után 72 órával ezek a nevek még mindig nem öltöttek biztonsággal értékelhető politikai tartalmat. E pillanatban a legfontosabb az, hogy a hadsereg képviseletében Ironsi vezérőrnagy vette át a hatalmat, aki aingol katonaiskolában nevelkedett, évek óta a hadseregparancsnok tisztét töltötte be, s a kongói ENSZ-lnterI veneió során egy ideig az ENSZ-csapatok főparancsnoka volt. A másik főszereplő Balewa miniszterelnök, akiről e pillanatban még nem tudni, hogy a felkelők rabságában van-e, vagy már meggyilkolták. A fordulat jellegéről sem lehet még világos képet alkotni. Az előzmények ismeretében annyi mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy Nigériában az angol gyarmati politika tartóoszlopai erősen meginogtak! A hajdani angol gyarmatok közül Nigéria volt a brit gyarmatügyi minisztérium „jó tanulója". London mindig azzal büszkélkedett, hogy ebben az országban a legszilárdabbak a brit katonai és politikai pozíciók. Arról már kevesebb szó esett, hogy a nigériai „mintaország" létrehozása ravasz diplomáciai és korrupciós manőverek eredménye volt Ez a hatalmas afrikai ország viszonylag fejlettebb két tengerparti tartományra (keleti és nyugati tartomány), valamint egy mohamedán többségű! elmaradt és feudális északi tartományra oszlik. A londoni „birodalmi manőver" lényege az volt hogy következetesen elnyomták a két déli tartomány függetlenségi mozgalmát, és minden eszközzel erősítették együttműködésüket a legnagyobb területű és legnépesebb északi tartomány feudális uraival! így az ország társadalmilag legreakciósabb elemei kerítették kezükbe a függetlenség kikiáltásakor a tényleges hatalmat. Az északi tartomány uralnak Londonnal együttműködő politikai programja érvényesült, s ennek a politikának volt kiemelkedő alakja a zavaros események kavargásában nyomtalanul eltűnt Balewa miniszterelnök is! Nem csoda, hogy a kormány által irányított rendőrerőszak és a Londonnal való együttműködés felszíne alatt hatalmas feszültségek halmozódtak fel. Ezeketa feszültségeket csak növelte, hogy a karmány addigi magatartásához híven a rhodesiai fajvédő kormány elleni afrikai egységakciók vitájában is a neokolonializmus szövetségesének szerepét játszotta. Ilyen előzmények után tört ki egy hadseregcsoport gyorsan elszigetelt felkelése. Hetvenkét órával a felkelés után az északi és nyugati tartomány egyes katonai gócpontjai még a felkelő hadseregcsoportok kezében vannak. Ironsi vezérőrnagy katonai kormánya mintegy „válaszként" a felkelésre, a régi kormány felkérésére vette kezébe a hatalmat — minden bizonnyal azért, hogy katonai eszközökkel próbálja biztosítani az eddigi politikai vonal folytatását. A közeljövőt sűrű. homály fedi. Osak egy bizonyos: Afrika legnagyobb országa sem a neokolonializmus „mintagyereke" többé. G. E. Hatalmi harc zajlott le Nigériában 0 Lagos (MTI) Az AP esti jelentése szerint kedden drámai hatalmi harc zajlott le villámszerűén a nigériai hadsereg vezetői között. „Megbízható forrásból" származó értesüben a munkásmozgalom, vasura a francTa "fővárosba"ér- 'egész haiadó' emberLsóg leg- lamint a béke és a haladás j lés szerint körülbelül ötkeznie. fontosabb feladata, hogy el- erői összefognak. Iven katonatisztet kivégeztek — írja az amerikai hírügynökség tudósítója. Ironsi tábornok, a katonai kormány vezetője ellen merényletet akartak elkövetni, de az akció nem sikerült és a tettest — a nigériai hadsereg egyik alezredesét — kivégezték. „Barátunk, Magyarország i< Elintéznivalóm akadt az irkutszki 23. számú általános iskolában. Tanítás után érkeztem, A folyosókon csend fogadott, a tantermekből piszszenés sem hallatszott. Egy ajtó mögül, monoton gyerekzsivaj szűrődött ki. önkéntelenül benyitottam. A terem úgy nézett ki, mint egy szerkesztőségi szoba közvetlenül zárás előtt. Az asztalokon, a padlón fotók — fekete-fehérek és színesek — rajzlapok, tusskihúzók és ecsetek hevertek költői rendetlenségben. — Hát ti mit csináltok? — Az úttörők elmondták: fotókiállítást csinálunk Magyarországról... A kiállítás címe ez lesz: „Barátunk, Magyarország"... Kezdetben nem volt anyaguk, de aztán kaptak a Szovjet— Magyar Baráti Társaság irkutszki tagozatától •számos budapesti és magyarországi fotót..., hogy a sikeres premier után a kiállítás „Végigvándorol" majd az egész irkutszki területen . . . Ezzel a gyermekek újra belemerültek szemmel láthatóan élvezetet nyújtó munkájukba. Megértettem, hogy én itt most felesleges vagyok, így tehát a tanáriba siettem, ahonnan telefonon találkozót kértem Venjamin Dolzsnyih professzortól, az irkutszki népgazdasági főiskola rektorától, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság városi tagozatának elnökétől. A professzor szobájában ott találtam Germán Vendrihet, a főiskola pedagógusát, a tagozat elnökhelyettesét. A két aktivista egymást felváltva sorolta Irkutszk hét külföldi baráti társaságából a legifjabbnak az első ténykedéseit, első lépéseit. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság irkutszki tagozata meglehetősen fiatal, de máris több ezer tagja van, sőt, olyan üzemeket sorolhat kollektív tagjai sorába, mint például a Kujbisev nehézgépgyárat, amely gyakran teljesít magyarországi megrendeléseket, vagy a városi lakásépítő vállalatot. Tevékenyen kiveszi részét a munkából a városi értelmiség is. Borisz Zonov földrajztudós. az irkutszki egyetem professzora, például a múlt évben Antal Zoltán magyar tudóst látta vendégül. Arkagyij Vicsugzsanyin irkutszki festőművész féléves tanulmányúton volt Magyarországon. A neves festőművészt megválasztották a Szovjet—Magyar Baráti Társaság városi tagozata vezetőségének tagjává. A művész gyakran beszél a szibériaiaknak arról, hogy mit látott és tapasztalt magyarországi útja során, népszerűsíti a magyar művészetet és beszél „magyarországi" munkáiról. A Népgazdasági Főiskola szintén a társaság kollektív tagja — mondotta Dolzsnyih profaszszor. Számos főiskolai hallgató levelez magyar diákokkal. A magyar ünnepek vagy nevezetes évfordulók alkalmából a különböző fakultásokon baráti esteket rendezünk. Irkutszkban nem kell különösebben agitálni senkit sem, hogy részt vegyen a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tagozatának munkájában. Mi ugyanis régen ismerjük és szeretjük a magyarokat. Már a szovjet hatalom hajnalán, a polgárháború éveiben, amikor Irkutszkban kegyetlen harcok folytak az ellenforradalmárokkal, a város utcáin és környékén ott küzdöttek a fiatal szovjet köztársaságért az orosz forradalom által kiszabadított magyar hadifoglyok. A szomszédos csital területen, a Tungir folyón van egy gázló, amely minden szibériai térképen „Magyarok gázlója"-ként van feltüntetve. Itt, ennek a gázlónak a térségében, 45 évvel ezelőtt hősiesen harcolt és az utolsó töltényig kitartott az ellenségtől körülvett magyar internacionalisták csoportja. Ezen a helyen két évvel ezelőtt emlékművet állítottak az akkori hősöknek. Irkutszkban ma is élnek magyarok — a polgárháború résztvevői, akik fegyverrel kezükben szabadították fel a szovjet földet az ellenforradalmár söpredék megszállása alól. A példáért nem is kell messzire menni. Este egy barátságos kis lakásban jártunk. A házigazda, magas, teljesen ősz, kissé fáradt hangú, idős férfi, enyhén Idegenes akcentussal elmesélte, hogy fél évszázaddal ezelőtt őt, Nakovic Jánost, hogyan hívták be az osztrák—magyar hadseregbe és hogyan dobták ki az első világháború lövészárkaiba. — Megparancsolták, hogy lőjek az orosz katonára — mondja Nakovic János. — Én pedig azt gondoltam: már miért kell nekem rálőni? Mi rosszat tett nekem? Talán Ő vette el apám földjét? Ö szakított el engem családomtól? ö ütötte ki kezemből az ácsszekercét és adott helyébe puskát? Én a fegyvert eldobtam és átmentem a frontvonalon. Nakovic Jánosnak jóra fordult az élete. Az Irkutszki nemzetközi ezred harcosa lett, majd a csekisták osztagaiban a szibériai erdőkben harcolt az ellenforradalmárok ellen. Amikor egész Szibéria a szovjeteké lett, János megint az asztalos- és az ácsszerszámok után nézett. Itt maradt. családot alapított. A múlt évben a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének irkutszki látogatása alkalmából Nakovic János találkozott Kádár Jánossal, aki meghívta őt Magyarországra. Nakovic Magyarországon felkereste szülei sírját és- saját szemeivel győződhetett meg a szocialista életforma gyümölcseiről, amelyért annak idején Szibéria sztyeppéin harcolt. De ez nem az egyetlen példája a szovjet és a magyar nép vérségi rokonságának. Népeink gazdag, majdnem félévszázados hagyományaival rendelkező, barátságát nevelik mí a fiatal szibériaiakba. akik iskoláik tantermeit annak a több ezer kilométerre fekvő országnak az életét ábrázoló fényképekkel díszítik, amelyet még soha nem láttak, de ismerik és szeretik. Sztanyiszlav Iljin 2 del-Magyarország szerda, imb. tusn^ t»