Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-14 / 294. szám

A túlfáradás következményei Az emberi szervezetre gyakorolt hatása szerint, kö­zönséges és ártalmas (idült) fáradtságot különböztetünk meg. A közönséges fáradtság egyik legjellegzetesebb is­mertető jele, hogy az emberi szervezet normális körülmé­nyek között hamarosan ki­merül. A közönséges ártal­matlan fáradtságból való fel­üdülés a mindennapi pihe­nés, főként pedig az éjsza­kai alvás *orán megy vég­be. A közönséges fáradtság másnapra nem csökkenti az ember munkateljesítményét. Ez azt jelenti, hogy az em­ber munkaképessége nagy­jából megfelel előző napi munkaképességének. Kölcsönhatás Bizonyos helyzetek ózon­ban oly nagy követelménye­ket támaszthatnak szerve­zetünkkel szemben, amelyek következményeit nem képes a megszokott módon kipi­henni. A túlfáradás lényegének meghatározásánál nem utolsósorban a szervezet és környezete kölcsönhatásából kell kiindulnunk. Az ember abban az esetben őrzi meg munkaképességének opti­mális színvonalát, ha külö­nösebb fáradtság nélkül úrrá tud lenni természeti, de főként társadalmi és munka­környezete valamennyi vál­tozásán, vagyis ha alkal­mazkodni tud ezekhez a vál­tozásokhoz é.s aktív módon tud beavatkozni. A túlfáradás az embernél különböző tünetekben nyil­vánul meg. Ilyen tünet pél­dául a munkaképesség csök­kenése. Minél fáradtabb az ember, annál valószínűbb, hogy csökken a munkaké­pessége. Jellemzők a szerve­zet vogatív elváltozásai is. A túlfáradás állandóan za­varja a szervezet höregulá­cióját: a test hőmérséklete emelkedik s elérheti a 40 C fokot is. A túlfáradás meg­zavarja a szervezet vízgaz­dálkodását és levegővel való ellátását. Meggyorsul n pul­zus, emelkedik a vérnyomás, de ugyancsak meggyorsul és kapkodóvá válik a lélegzés is. Pszichikai tünetek A túlfáradás pszichikai tü­netekkel is jár, de ezek a tünetek szerfelett bizonyta­lanok és különbözőek. Nagy­mértékben függnek az em­beri tevékenyseg jellegétől, a munkafeltételektől ,és a dolgozó életkörülményeitől, valamint egyéni adottságai­tól. Leggyakoribb az em­bernek a munkához és a teljesítményhez való viszo­nya szempontjából a munka­kedv elvesztése, a munka iránti érdeklődés hiánya, az addig játszva elvégzett mun­kába való beilleszkedés meg­nehezülése, a munka iránti hűvös érzelmi magatartás, főként szellemi dolgozók esetében, aggodalom és fé­lelem, hogy az illető kép­telenné válik a további te­vékenységre, a gyengeség érzete, a kudarctól való féle­lem, az alacsonyabbrendű­ség érzése, a gyors és foko­zott fáradékonyság. A túlfáradás az embernek társadalmi és munkakörnye­zetéhez való viszonya szem­pontjából megnyilvánulhat abban, hogy fokozatosan el­veszti gyors és célszerű al­kalmazkodóképességét az emberek között újonnan be­állított helyzetekben, rosz­szaboodik az együttműködé­se munkacsoportjával (diák­kollektíva, sportegylet, stb.), fokozódik ingerlékenysége cs túlérzékenysége. A túlfá­radt ember rosszkedvű. Helytelenül ' reagál az em­bertársaitól kiinduló, egyéb­ként ártatlan kezdeménye­zésekre, csökken önuralma és azon képessége, hogy he­lyesen éltékeljen másokat. Személye megbírálására helytelenül reagál, s az az érzése, hogy szándékosan ár­tanak neki, üldözik, nem becsülik meg képességeit, aránytalanul kiemelik gyen­ge oldalait, összeesküdtek el­lene stb. Gyakran összekü­lönbözik környezetével; a túlfáradt embert ingerlé­kenysége miatt mindenki el­kerüli. ami még inkább el­mélyíti a többi emberhez való helytelen viszonyát. Fő a megelőzés A túlfáradt ember mind­jobban elszigetelődik a tár­sadalorfttól. Emberkerülővé válik, s így nem áll mód­jában másokkal megosztani gondjait cs problémáit. Ez viszont erős hatást gyakorol általános pszichikai állapo­tára. Ezek miatt a túlfáradt embernél neurotikus zavarok is jelentkezhetnek. A fentebbi, de egyéb adatok is arra figyelmez­tetnek bennünket, hogy a túlfáradás ártalmas az em­ber szervezetére és szellemi vagy testi betegségeket okozhat. A túlfáradás mér­sékeltebb esetének az el­hárítására elegendő az aktív pihenés, megfelelő tartalmú alvás, kulturált szórakozás, a súlyosabb esetekben hosz­szú szabadságra, esetleg szakorvosi gyógykezelésre van szükség. Azonban ugyanúgy, mint egyéb be­tegségeknél. a túlfáradásnál ís fokozottabb figyelmet kell fordítanunk a megelőzésre. SZOKÁS DOLGA Nemrég hosszú levelet kaptam egy alföldi olva­sónktól. Egy cikkemre vála­szolva, panaszkodott, hogy mennyi baja, keserűsége van kilenc éves kislányával. „Pedig, tőlem csak a leg­jobbat láthatja..." — írta többek között. S hívott, ha arra járok, keressem fel, mert az ilyesmiről legjobb személyesen beszélgetni. :Üíh A konyhában éppen ebé­deltek e gyerekek. Jóillatú pörkölt gőzölgött a terítő nélküli asztal közepén, s a kislány, meg egy valamivel idősebb fiú nagy buzgalom­mal kanalazta az ételt Mi a szobáha mentünk beszélgetni. Alig ültünk le, megjelent a lányka. Húsda­ra bkát szorongatott a kezé­ben. Majszolta. Ezt csele­kedte a fú is, de az any­juk nem szólt rájuk. Végül megjegyeztem: helyesebb Volna, ha előbb elfogyaszta­nák az ebédet, s nem fut­kosnának az ételükkel. — Mindig így szokták — szólt az asszony.., Tisztaságot, rendet kívá­nunk a gyermekektől. Szá­mukra pedig a legjobb isko­la a mi példánk. Amit ott­hon látnak, azt utánozzák. A műanyag „korszakban" nem kell abrosz. Különösen ott nem, ahol kisgyermek ül az asztal mellett. Legyen ott lemosható műanyagterí­tő. Egészen más a hangulat a szépen megterített asztal­nál. Persze nemcsak a vendé­geknek terítünk, hanem el­sősorban magjjnknak, csa­'ádunknak! A legjobban el­készített étel ízét is — „le­ronthatja" a rendetlen asz­tal. A dolgozó .asszony szá­mára nem könnyű feladat munka után főzni ls. De, ha már eljutott a tálalásig, törődjék azzal, miképpen kerül asztalra az étel. Konyhában étkezni nem hiba. Sőt, a legmodernebb lakásokhoz úgynevezett la­kókonvha tartozik.. Am a konyhaasztalon nincs helye semmi egyébnek, miint an­nak, ami az étkezéshez szükséges! <l!ll' Évekkel ezelőtt egy fele­ség keserves, hosszú levelet írt, hogy boldogtalan. Szuty­kos konyhában fogadott., rendetlen, fésületlen volt maga is. Az asztalon, nagy lábasban tej gőzölgött. Négy­öt éves fia leveskanállal túrkált benne." Felkerestem a férjéit is, egy másik nőnél találtam mag. A lakásba a konyhán keresztül vezetett az út S összehasonlítva a két kony­hát, s a két asszonyt — bizony az utóbbi számpati­kusabb volt... Vannak dolgok, amelye­ket megszokhattunk, már észre sem vesszük. De fel­figyel rá az idegen, s gyak­ran a gyermekek, családta­gok is. Sok viszálynak volt már ilyesmi az okozója. Pedig — ezt aztán könnyű elke­rülni ... SZ. L Mit készíthetünk birsalmából? Az egyik legtovább eltart­ható gyümölcs, fanyar íze miatt nyersen nem fogyaszt­hatjuk, megfelelően elkészít­ve viszont finom csemege lehet asztalunkon. KOMPÓT Hámozatlan gerezdekre vágjuk a birseket. Cukor nélkül 4—5 literes üvegbe rakjuk. 1 liter vízben 1 dkg szalicilt felfőzünk, ráöntjük forrón az üvegekbe rakott gyümölcsre és száraz dunszt­ba tesszük. Az üvegből ki­vett gerezdeket a szokásos módon készíthetjük el kom­pótnak. LEVES, MÁRTÁS A meghámozott birsalmát apró kockára vágjuk. Víz nélkül tesszük üvegekbe. Jól összerázzuk, szalicilt te­szünk a tetejére. Lekötjük és óvatosan dunsztoljuk. BIRS ALMALEKVÁR Felhasználhatjuk a hibát­lan birshójat és a csutkákat is. Fedő alatt, pici vizet hoz­záadva puhára főzzük. Át­törjük, majd lemérjük. 1 kg masszához 30 dkg cukrot te­gyünk. Főzzük még 20 per­cig a cukorral, s keverjünk bele késhegynyi szalicilt. Forró üvegekbe rakjuk, szá­raz dunsztba tesszük. Kelt tésztába, palacsintába, a gyermekeknek kenyérre ken­ve adhatjuk. BIRSALMA - MUSTBAN Az aJmákat megtisztít­juk, gerezdekre vágjuk, magházát kidobjuk. Lemér­jük, s felényi cukorral any­nyi édes mustot forralunk fel, amennyi ellepi. A birs­almát puhára főzzük benne, azután bőszájú üvegekbe rakjuk. A mustot ráöntjük, szalicilt teszünk a tetejére, száraz dunsztba tesszük. BIRS ALMASAJT A birsalmákat megmos­suk, négyfelé vágjuk, mag­házát kidobjuk. Annyi víz­zel tesszük fel főni, hogy csak félig lepje el. Ha pu­hára főtt, levét leszűrjük, s szitán áttörjük. A pépet lemérjük, 1 kg péphez 80 dkg cukrot adjunk. A cu­korból — a birs leszűrt le­vével — 4 dl 80 dkg cukor­hoz — szirupot főzünk. Az­után hozzáadjuk a pépet és egy citrom levét. Folytonos keverés közben főzzük. Ajánlatos próbát venni. Ha már eléggé kocsonyás és gyorsan szárad, vizes per­gament papírral kibélelt tál­ba öntjük. így szép formát kap. Néhány óra múlva, a tálból kiborítva, szellős, szá­raz helyen szikkadni hagy­juk, s ugyanígy tartjuk fo­gyasztásig. Szeged a hazai lapokban 1965/40 BÁTYAI Jienől: Műanyagok építőipari felhasználása. Alkal­mazás technikai kollokvium Szegeden. Magyar Epiőipar, no­vember. [GYENGÖ Tibor] Gy. T.: Sze­ged geoleennikat adottságai. MTESZ. Szegedi Intézőbizottsá­gának Évkönyve. Szeged, 1964. 135 p. Magyar Építőipar, no­vember. (Könyvismertetés.I IKOVAc s Gábor] K. G.: Sike­res záróloglaikozás. Polgári Vé­delem, december. fő Szegedi Postaigazgatóság üzemi polgári vedelmi szervezetéről.1 Megemlékezés Szegeden a ma­gvai sajtó napjáról. Népszava, dec. 5. Űj áruház Szegeden. Népszava, dec. j fAz épülő A'llami Áru­házról.] MONOSTORI Tibori Atléta­örömök a Tisza partján. Nép­sport, dec. 6. IFényképpel.l Amerikui cowboy-nadrágok Libanonnak — Szegedről. Esti Hírlap, dec, 7. FODOR Lajos: Miért „vagy" . . .7 Szeged vagy Sziget. Esti Hírlap, dec. 7. (A szabadteri játékokról.] Termo kaktusz. Esti Hírlap, dec. 7. IA szegedi botanikus kertben.1 Nemzetközt jogésztanácskozás Szegeden. Magyar Nemzet, dec. 8. A szocialista országok jogá­szainak szegedi tanácskozása . . . csütörtökön véget ért. Magyar Nemzet, dec. 10. Csonka Vince unokái. Elet és Irodalom, dec. 11. (Hozzászó­lás Péter László cikkéhez.] GÉZA Ferenc: Egy Ionesco­bcmutatóról. Magyar Ifjúság, dec. 11. ]A Szegedi Egyetemi Színpad bemutatójáról.l HATOS NÉVADÓ (Tudósítónktól) Nem minden­napi eseményre került sor a Sze­gedi Konzerv­gyárban. Az ízlé­sesen feldíszített új ebédlőben gondos kezek a következő felira­tot helyezték el: „Szeretettel kö­szöntjük az új­szülötteket, szülő­ket, névadó szülő­ket és vendégein­ket!" Ezek után nem nehéz kita­lálni, hogy név­adó ünnepségre jöttek össze a konzervgyár dol­gozói. De nem akármilyenre! E napon hat gyermek kapott nevet szocialista módon, meghitt ünnepség kere­tében. A boldog szü­lők, Bene László­ék, Szekeres Vil­mosék, Takács Mihályék, Nyári Miklósék, Hor­váth Ferencék és Bódi Lászlóék a névadó szülőkkel egyetemben meg­hatottan figyelték a gyorsan pergő, ünnepi eseménye­ket. A műsorban Szeged város ka­marakórusa éne­kelt, majd a kon­zervgyár kis óvo­dásai foglaltak helyet, s köszön­tötték az újszü­lötteket és a szü­lőket. Szeged vá­ras I. kerületi ta­nácsának anya­könyvvezetője, dr. Nóvák Antal mondott ünnepi beszédet,, majd a szülők és névadó szülők anyaköny­vi aláírása követ­kezett. Az ünnep­ség végén a szü­lőknek átadták a névadó emlékla­pot. A vállalat ré­széről Bódis Jó­zsef, a párt-alap­szervezet titkára köszöntötte ked­ves szavakkal a megjelenteket, beszámolva arról, hogy az egyik új­szülött névadó tisztét a Vosztok szocialista brigád vállalta. Végül több üzem képvi­selője ajándékot adott át a szü­lőknek. Az ünnepséget vacsora követte. Totka Károly Rádió- és tv-műsor Kedd KOSSUTH RAPIO 4.30 Hirek. 4.32 Hajnaltól reg­gelig . . . 4.45 Falurádió. 5.00 Hí­Anyakönyvi hírek I. KERÜLET Házasság: Tipity János és Virág Zsuzsanna, Exterde Ti­bor és Tc|h Klára, Schofró Ferenc és Juhász Ibolya, Tö­rök László és Nyilassy Ildi­kó Mária, Brczán Boritvoly és Sebó Margit, Pápes Tibor és Hiba Rozália, Bodó Lajas József és Unghváry Erzsé­bet, Bíró László és Bárány Mária, Terei Zoltán és Gö­zse Rózsa, Rádai Sándor Kálmán és Elek Ilona, Paj­tényi György László és Bel­lér Mária Istvánka, Tóth Je­nő, és Fodor Erzsébet, Sári László és Jenei Edit Gize'la házasságot kötöttek. Születés: Balázs Dezsőnek és Berta Évának Éva. Kiss Istvánnak és Ökrös Klárá­nak László, Okó Istvánnak és Masa Máriának István, Szabó Lászlónak és Kisguczi Irénnek Edina Ágnes. Mila­sin Jánosnak és Hebők Te­réziának Ibolya, Tóth Jó­zsefnek és Egyed Erzsébet­nek László, Szentirmai Lász­lónak és Bíró Klárának László Milós, Gyöngyösi Im­rének és Behány Jo'ánnak Jolán, Elek Józsefnek és'Kis­apáti Rozáliának Mária,, dr. Komán Györgynek és Varga Sárának György, Kocsó An­talnak és Csézi Annának János, Vészeli Lázsiónak és Zöldi Annának Gábor Lász­ló, Turcsik Andrásnak és Szögi Máriának tFerenc, • Do­monkos Jenőnek és Domus Máriának Katalin Mária, Iványi Károlynak és Lévai Klárának Károly Sándor, Nógrádi Imrének és Tóth Il­dikónak Attila, Kovács La­josnak és Szabó Klárának Éva, Józsa Károlynak és Dienes Annának Krisztina, dr. Bognár Benedeknek és dr. Ventilla Mártának Péter Ba­lázs, Szabó Lászlónak és Jó­járt Ibolyának Henriette, Farkas Jánosnak és Szunyi Zsuzsannának János László. Szabó Lászlónak és Szolnoki Évának Ildikó, Veleg Ist­vánnak és Kövács Veroniká­nak Éva. Csányi Sándornak és Dobrotka Évának Sándor, Bódi Istvánnak és Vincze Irénnek László, Lévai And­rásnak és Kanyó Klárának Márta Éva, Kovács Lajosnak és Kovács Juliannának And­rea Judit, Papdi Mihálynak és Bús Piroskának Ibolya, Süli Istvánnak és Geigner Paulinának Erika, Kenéz Andrásnak és Tóth Julian­nának Judit Emőke, Kökény Istvánnak és Suta Ilonának József Zoltán nevű gyerme­kük született. Halálozás: Dr. Baksay Ist­ván, Rechnitzer Viktor, Ju­hász Kálmán, Horváth Jó­zsef István, Bakó Mihályné Márki Irén. Sándor Mihály. Bozóki Mihály. Szabó József. Csomós Klára. Szemerédi Erzsébet. Kántor József, Csányi Jánosné Szél Teréz, Zsutty Sandorné Jankovics Mária, Szamos A^ina, Sötét István, Kovács Pálné Zaho­rán Ilona, Zombori Mátyás­né Ábrahám Mária, Kiri Istvánné Császár Erzsébet, Tóth Istvánné Tá boros i Má­ria, Turu Jánosné Berta Ro­zália, Kucsera János, Gardi István, Nógrádi Attila, Tuk­sa Pálné Farkas Julianna, Rúzsa Pálné Sziráky Mária, Szabó Györgyi, Vajay Edéné Lajos Mária, Papp Istvánné Molnár Sára, Csicsák József, Klivényi Ferenc elhunytak. . II. KERÜLET Házasság; Karsai György Ignác és Koszna Mária há­zasságot kötöttek. Halálozás: Nagy Mihály, Bíró Györgyné Szőcs Jozefa, Lesimó Jánosné Dáni Mária, Orbán Mihály, Szilasi Imré­né Farkas Erzsébet elhuny­taik lU. KERÜLET Születés: Daoda Jánosnak és Rácz Juliannának Ildikó Judit.. Tóth Józsefnek és Far­kas Margitnak Margit Ibolya, Borossebesi Mihálynak és Kovács Ibolyának Tünde Emese, Csonka Vincének és Batki Máriának Csaba, Dé­kány Mihálynak és Jójárt Herminának Mihály, Szilágyi Jánosnak és Szélpál Iloná­nak János. Gyukity Márk­nak és Kovács Rózsának Márk, Makra Antalnak és Födi Piroskának Aranka, Budai Sándornak és Kopasz Éva Máriának Éva Klára, Lehoczky Tibornak és Bán­hegyi Ágotának Éva, Vajda János Mátyásnak és Ábra­hám Éva Jusztinának Éva, Varga Sándornak és Rekötye Klárának Sándor, Buknicz István Pálnak és Iván Má­riának Gábor nevű gyerme­kük született. Halálozás: Patkós Lídia, Szűcs András, Kolompár An­na, Rakusz Jánosné Törő­csik Emília, Jung Andor, Kí­gyósi János, Csamangó Ist­ván, Baum Rezsőné Franzen Anna Mária, Károly Sándor. Kerekes Sándor, Kerekes Anna, Fülöp Gézáné Bör­csök Anna, Lengyel Ágos­tonná Fitz Jozefina, Égető István elhunytak. Értesítjük ügyfeleinket, hogy vállalatunk i965. de­cember 15-től 1988. január 3-ig óv vééi leltárt tart Ezen időponton belül az áruátvétel szünetel. Csong­rád megyei Húsipari Váll.. Szeged. xS. 28 323 rek. 5.30 Reggeli Krónika. 0.04 Hírek. 6.30 Hírek. 7.00 Reggeli Krónika II. 7.30 Üj könyvek. 8.00 Hírek. 8.05 Műsorismertetés. 8.20 Ncbáncsvirág. Részlet »k Hervé operettjétől. 8.53 Kérjük, jegyez­ze fel! Ipari információk. 9 ne Harsan a kürtszó! A Gyermek­íádtó műsora. 0.40 Zongoramu­zsika. 10.00 Hírek. 10.10 Mai magyar elbeszélők. Mándy Iván: Tizenhat éven alul. 10.32 Népda­lok. ll.no Iskolarádió. 11.35 Hi­das Frigyes: Szimfónia. 11.00 Hírek. 12.15 Tánczenei koktél. 12.57 A budapesti színházak mű­sora. 13.00 Lapozgatás ui köny­vekben. 13.13 Anyeain. 14.0(1 Hí­rek: 14.05 Falusi délután. (Falu­rádió.) 10.00 Hirek. 16.10 Villanó­fényben: a költekezések negyed­éve. 16.15 D.'bussy-művck. 18.45 Fekete István két elbeszélése. 17.00 Könnyűzene Kerekes Já­nos műveiből. 17.22 Rádióiskola. 17.56 Műsorismertetés. 18.00 Mt történt a nagyvilágban? 11.15 Hazánk hírei. '8.20 Az álarcos­bál. Részletek Verdi operájából. 18 50 Könyvről könyvre. 19.00 Magyar nólák. 19.25 A Szabó család. 19.55 Jó étszakát.. gyere­kek! 20 00 F.síi króntka. 10.25 Zenés párbaj. 21.15 Luzerni Fesz­tivál. 1985. Közben: 25 00 Hirek. 22.15—22.20 Sporthírek. 23 15 Könnyűzene. 24.00 Hírek. 0.10— 0.25 Operaáriák. PETOFI HABIO 4.30—10.58 Azonos a JÉOS'IU th rádió műsorával. Közben: s.jfl— 6.30 Torna. 10 00—10.10 Hirek. Lapszemle. 10.10—11.50 Zenés mű­sor. 12.00—12.15 Hírek. 13.45 Idő­járás- és vízállás! ürntés. 14.00 Zenekari muzsika. 14.45 Zárav Márta énekel. 15.01 Hírek. 15.05 Operarészletek. 15.43 A históriák forrásánál. Podiebrád György cseh király béketervr. I6.no Dél­utáni frissítő . . . Könnyűzene. 17.00 Hírek. 17.05 Körusok. 17.35 Szórakoztató zene nvugdljasok­nak. 18.00 Kodály-dalok. 18.50 Rádlóegyetem. 18.31 Honvédelmi Minisztérium központi fúvós ze­nekara játszik. 10.00 Hírek. 19.05 A MAV Szimfonikusok hangver­senye a stúdióban. Kb. 20.05 Könnyűzene. 20.25 A magyar klasszikusok jövőjéről. 21.00 Hí­rek. 21.05 Operetthangverseny. 22.00 Régi híres hegedűsök mű­sorából. 22.20 Czéezl Horváth Géza népt zenekara játszik. 33.00 —23.15 Hírek. TELEVÍZIÓ Magyar televízió 8.05 Iskola-tv. Környezetisme­ret. — olvasás, az á'It. iskola ÍV. osztálya számára. Látogatás a postán. 9.00 Orosz nyelv, az. ált. iskola VI. oszt. számára. A var­jú és a rák. 9.55 Kémia, az ált. iskola VII. oszt. számára. A hidrogén, A redukció. .135 Kör­nyezetismeret — olvasás. (Ism.) 14.30 Orosz nyelv. az. ált. isko­la VI. oszt. számára. (Ism.) 15.25 Kémia, az ált. iskola VII. oszt. számára. (Ism.) 17.30 Hirek. 17.35 A Mngjer Hirdető műsora. 17.3® Kukkanló. 18.30 A hét könyvei. 16.35 Találkozás a stúdióban. Beszélgetés a budapesti XXII. kerület vezetőivel. 18 55 F.sti mese. 19.05 Viszontlátásra. Ha­rangvirág! Színmű 2 részben. Közvetítés n József Attila Szín­házból. A közvetítés szünetében: kb. 20.15 Tv-liíradó. Napi iegv­zétünk. Kb. 22.10 Tv-hiradó, rí. kiadás. Fotoamatőrök figyelmébe! A szép nyári felvételeiről készíttessen nagyításokat a Fényképész Szövetkezet amatőr részlegében. Kárász %7ca 13. s. II 632 Azonnal pénzhez jnt, ha felesleges könyveit el­adja. Magas áron vásáro­lunk régi és úikiadá­sű szépirodalmi, tudomá­nyos és Ifjúsági könyveket. Könyvesbolt Kárász u. és Dugonics tér sarok. xk. 3539 Kedd, 1965. december 14. DÉL-MAGYARORSZÁG 7 4

Next

/
Thumbnails
Contents