Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-14 / 294. szám

I M Öregek napja — Többen lettünk, mint eddig bármikor — állapították meg vasárnap délután a Közalkalmazottak Szákszervezete Szeged városi bizottsága által megrendezett öregek napjának résztvevői S azt is örömmel nyugtáz- 1 tóit, hogy a régi munkatársak, barátok egészségben, jókedvvel ismét ott ülnek a Juhász Gyula Művelődési Otthonban, ahol immár hatodszor kerül sor az öregek napjára. Csada László, a Közalkalmazottak Szakszervezeté megyei bizottsága képviseletében üdvözölte a régi közalkalmazotti dolgozókat, akik több mint 220-an jöttek össze meghitt hangulatú ünnepségre. A nyugdíjasoknak mintegy 8500 forint jutalmat adtak át, majd színvonalas műsor következett. Sokat tapsoltak a munkában megöregedett emberek a Modern Színpad szavalóinak, s a Juhász Gyula Művelődési Otthon 15 tagú balettkarának. Szép sikert aratott a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat kórusának két szólistája, Kekk Lajos' né és Tóth János. A műsort az ÉDOSZ citétazenekara zárta be. Az öregek napján a harcoló vietnami népre is gondoltak. s kifejezték irántuk szolidaritásukat. Az ünnepség fehér asztal mellett fejeződött be. Terényi Ponicsán Ádám kiállítása A vasárnap nyílt kiállításon elhangzott megnyitó beszéde Andrássy Lajosnak, » Tis/aláJ főszerkesztőjének. TEHETSÉGBEN az a nagyszerű, hogy nem lehet felölteni, mint egy új ruhát, szmokingot, vagy városi bundát, le sem verheti az ember, s nem bújhat ki belőle, mint ahogy bőréből sem bújhat ki. Velünk született, velünk nevelkedik, felveszi jellemző jegyeinké,, sajátos formát ad arcunknak, változik is korunknak megfelelően, csak éppen el nem válik tőlünk. A tehetségnek is keli a levegő, a mindennapi táplálék, e nélkül cseneve.,2 lesz — a megfelelő közegben viszont kiteljesedik, önmagát felülmúlja és csodálatos önkiteljesedésre képes. Terényi Ponicsán Ádám kiállított képeit n5'.ve, s művészi útját ismerve merültek fel bennem ezek a gondolatok. Lázas nekifeszillésről, a biztos magáratalálásról, türelmetlen, az idővel folytatott színvonalas versenyről tesz tanúbizonyságot ez a kiállítás, amelynek képanyaga — egy-két akvarelltől eltekintve — egy esztendei szívós és tehetséges alkotómunka eredménye. Kettős örömet ád Terényi Ponicsán Adám kiállításának tényé. Egyiket a meghátrálás nélküli újrakezdés, a gyengeségéit legyőző akarat diadala okozza. A másikat az a bizonyosság, amelyet számomra Ponicsán Ádám képei ls igazolnak, hogy korszerű lehet a művészet akkor is, ha kifejezési formái nem bonyolultak, ha egyaránt élvezi munkája eredményét a művészetekben maga.s szinten jártas beavatott és a művészetek sajátos formanyelvével csak éppen most ismerkedő közönség. PONICSÁN MŰVÉSZETE Pirostövü nád Tv-film Mocsár Gábor novelláiból Régi közmondás, hogy „fej- rendezői csúcsa. (Egyébként tül büdösödik a hal", — igaz- a Fecskék és Miatyánk című sága azonban meg nem ko- elbeszélésből hozott motípott az idő múlásával. Izga- vum.) Itt oly csömóra-fogott tó. mindőnk húsába-maróan minden mozzanat, hogy időszerű kérdés „a vezetés egyetlen fölös jelzőt, egyetmüvészetének" problémája — len nem odavaló mozdulatot hogyan ne foglalkoztatná hát sém lelhet — a legszigorúbb a „lélek mérnökét", az írót, szemlélő sem. akinek élethivatása, benső elkötelezettsége — életközelbe hozni, művészi hőfokon Nagy feszültséget sejtetőn indul a két tsz-elnök kocsmai „párviadala" is. — ez ilyen, látszólag egyszerű keresetlenséggel, néha vaskosnak is tünő tömör, realizmussal, realista formaeszközökkel fejez ki helyzetet, hangulatot és gondolatokat ' is, rokonszenves optimizmussal átfütve — s ezek a látszólag keresetlen formák nagyon is tudatosak, mérnöki pontossággal megkonstruáltak, mint amilyen például az Öszi színek című kompozíció is, amely színés vonalritmlkájával, a megtört színek harmóniájával, a figurát átölelő öszi táj nagy sárga felületével, s az ezzel szinkronizáló két szem levéllel — maga a költészet. Hasonló elmélyedést, a témával való lélekbeni azonosulást és magas művészi fokon való azonosulást mutat a Megunt falu című festmény, amelyen ízig-vérig mai probléma mely gondolatai és lírai megfogalmazasa látható; a kevés vonallal és színnel is tökéletes hangulatot keltő háttér, s a fiatal lány utánozhatatlanul beszédes arca, fénytelen szeimei, a kilátástalan unalom és elvágyakozás — mindez olyan mély megfigyelésről tanúskodik, amely csak igazi művész sajátja. Sz. Simon István Dossziék és EMBEREK Fellegyzésik egy személyzeti osztályon mim Lányok, asszonyok Parázs vitába csöppentem táció. amellyel rá lehetne bízatásra nagyobb nekifua pártirodán beszélni egy nőt olyan val- tassal kell készülődni. Nekik - Jó jó elvtársnő, rend- lalkozásra, amit például az talán majd erösebb lesz már hon van ' talán nem akar- egyetem elvégzése jelentene a bizonyítási vagyuk is. nak úgy tanulni a nők, mert a munka es a család mel- A .oxtili^ú dolgotok 7JSir a averrk mee inaet kell fett. Ehhez annyi de annyi 75 szazaleka no. De ebből vasalni,^meg'a férjuram csak energia kellene, amennyi a mennyiségből sajnos eleve meleg "vacsorát akar enni De... sokszor két férfiben sincs, le kell vonni egy nagy tételt. A MEGFIGYELÉSRŐL. summázni társadalmunk for- azonban mintha kevésbé tötyogó kérdéseit, az emberi értelem s indulatok cselekvésbe torkolló megnyilvánulásait. mörré sikerülne, mint a novellabéli jelenet. Az elbeszélésben Valahogy „gyökösebben" hangzik a szó, izMocsár Gábor ls olyany- zóbbak a szavak s tömbösnyira foglalkoztatja a ve- kemények — robbanóbb a zető és vezetet^ az egyéni szituáció, bár a Murint alaés közösségi érdek s mindez- kító Avar István — egy-egy zel összefüggésben a mai fejmozdulattal, egy-egy szemmorál, az erkölcsi tartás vlllantással. vagy hallgatással problémaköre, hogy ezideig négy ízben is elbeszélésbe sűrítette a megfigyelt jelenségeket. Négy termelőszövetkezeti vonatkozású elbeszélésének — a Pirostövü nád, a Fecskék és Miatyánk, az És ezek a Hollók, s a Melegvízi is sok mindent kimond. Noha a filmszerűséget kétségtelenül fokozta - kissé I emberrel s eredményének maga,; szintű ábrázolásáról vall még többek között az Alvó feleségem. § az lw> Pa~ raszt című kép. Utóbbinál is a kevés szín, s néhány vonással tömörít, ami szembetűnően komoly erénye Ponicsán művészetének. Ponicsán Ádám itt kíá'lított müveinek jelentő.; többsége csendélet, a nagy e'foglalteágü tanár kényszerű műtermi témái ezek, de itt is sajátosat alkot színedvei, egyedi formáival — mindenütt valami űj tűnik szemünk elé. mint a Csendélet kávéfőzővel és a Csíkos pohár fonott üveggel című képeken is, s emellett mindenütt ott érezzük az embert a maga melegével, amint átfűti az edényeket. eszközöket. A Kohdr szók című erőteljes kompozícióban az erő. a szerszám, a munka és értelme mély harmóniát képez az az Átérzett, szokványosnak hatott a Borsai-ifjú pár ,.háromszög"-epizód, ez Mocsár Gábor írásaiban nem található motiváció. Az író elbeszéléseiben tenger címűnek — főhőse okos mértéktartással kerülte Murin Béla, az „óberokos'b a ezt a sablont. Meszléri Judit főiskolai hallgató és Dávid Kiss Ferenc tehetségesen formálta életre az ifjú párt. Ragyogó epizódszerepet oldott meg elsőrangúan Bdnhidi László, mint r „libegő tenyérbe- nadrágszárú." habókosan-raképű pöffeteg. aki vasz, vén Tikász megszeméélvezettel iparkodik lyesítője. A főszereplők közül a Borsait megjelenítő György Lászlónak volt könnyebb a funkcionáriusból egy tönkretett termelőszövetkezet élére került, kemény akaratú fiatal vezető — s Borsai, a raffinált kupeccé züllött tszelnök. a „reszkír — kuesír' hlapállást valló, mászó nagy lóvátenni Murint, az „ilyen kicsi kezdőt", aki őt a szövetkezeti demokrácia elveire okította^ Junker-korában dolga, láthatóan nagy kedvvei, minden kis nüanszra feszülten ügyelve oldotta meg az alkatához szabott feladarájú s bátor művet láthat- tot Avar istván már nehetünk a képernyőn vasárnap zebb helyzetben volt, ám el— s aki immár „az asztal innenső oldalára került..." Izgalmas, forró atmoszfés este ,.. Szótiyi G. Sándor, a Mocsár-novellák forgató mélyült munkával sikerült összetett, markáns figurát könyvvé írója s a tv-játék elénk vetítenie. A kisebb rendezője ugyan mintha kis- szerepek közül emlékezetes sé túlzsúfolná az expozíció n-,arad Solti Bertalané és problémáit - ám a továb- Kovács Károlyé. Mestyán biakban mindvégig „magas- Tjbor operatőrt különösen a feszültségben" képes ni a figurákat s okos sokkal" fokozza az amúgy sem hiányzó, igaz izgalmakat. Felejthetetlenül drámai s egyúttal emlékezetesen pqétikus a juhakol közelében bonyolódó párbeszéd s jelenét — ez a forró levegőjű mű kétségtelen írói és tarta- juhakólos jelenetért illeti divágá- egérét. összegezésként — úgy gondolom — a közvélemény nevében ls leszögezhetjük: minél több ilven életszagú, eleven, húsbahatólóan mai játékot a képernyőre! Dér Endre felelősségteljes mozdulattal mély értelmet teremt. Terényi Ponicsán Ádám nagy utat tett meg önálló kiállításáig, s ismerve természetét.. felmérve tehetségét, látva a művészetében megmutatkozó nagy-nagy tudatosságot, elkötelezettségének határozottságát, azt állapíthatom meg; jó kezdet ez a kiállítás az eredmenyes továbbjutás felé De előbb hadd közöljek néhány adatot a Kenderfonóés Szövőipari Vállalat személyzeti osztályának egyik dossziéjából! Eszerint - bár textilipari üzemekről van szó! — a továbbtanulók számában a nők mindössze 39,5 százalékot képviselnek, pedig az abszolút létszámban meghatározó többségben vannak. Egyetemi-e közülük is csak kettő jár. A technikum, az más. arra valahogyan jobban ré lehet biztatni őket: ide 42-en jelentkeztek. A nyilvántartott — azaz minősített — káderek között nő főosztályvezetőt nem találni; osztályvezető 4 van: gyárigazgató 2; gyári osztályvezető 3; üzemvezető 1; főművezető 1; művezető 8; tízen dolgoznak magasabb műszaki. 36-an adminisztratív beosztásban. Ha százalékra ls ki akarjuk eentizni, 22.9 százalék jön ki. — De nagyop egyoldalúan gondolkozunk a nőkkel kapcsolatban. Csak egy apróságot! Életerős férfi vezeti a villamostargoncát. Miért? Nyugdíjba mégy két vezető beosztású férfi. Tudnak a helyükre nőt ajánlani? Ilyen kérdéseket ad fel az üzemi pártbizottság titkára, Balassi Sándor a személyzeti vezetőnek. Hadd toldja meg az élet! — A len-kenderiparban az ezer munkásra jutó mérnökök száma 37, s 1970-ig 54rc emelik. Közgazdász most 9 jut ugyanennyi dolgozóra, és 15 kell; technikus 324. s terveznek 480-at. Vannak az ide eső részre jelöltek a lányok, asszonyok közül? Nehéz és mély sóhajtás. Mert ez a kérdéscsomó ".'sióban sokkal bonyolultabb a valóságban, mint ránézvést. Annyi objektív akadály köti még a nők merészebb szárnyalását! A család, a három műszak, a fizikai állapot... És hányan elkezdték már biztatása, majdnem erőlködésre — s alig fejezték be tanulmányukat. — Hány nő szerepel a kádérfejlesztési tervben? - azt tessék megmondani! Erre ma még nem tud felelni a személyzeti osztály. Csak panasszal, hogy van alkalmas nő, annak kinevezését is rendkívül nehéz keresztülvinni, mert él az ellenállás, mert csupa olyan testület dönt, amelyben épp hogy mutatóban akad aszszony. S ha netán valahol megüresedik egy vezető stá tusz, amelyben nő volt — azt is férfival töltik be. — Szemlélet és harc dolga ez! És eben valamennyien megegyezünk. Varga Pálné tudja ezt legjobban, aki tizenöt éve vállalta ezt a harcot. S ha példák kellenek, nála vannak kéznél ezek is legjobban. — Még nők sem szívesen vállalják, hogy kiképezzenek maguk mellé helyettesnek egy másik asszonyt. Másrészt pedig nincs az a hatásos agiÉs még ez sem minden. A Kenderfonó- és SzövöA pártbizottság titkára ipari Vállalat dolgozói közül türelmetlenül, szenvedélyesen 2600-an elkéstek még az summáz: általános iskolai végzettség- A nőkkel kapcsolatban röl is. S ebben az egészben ott bukik meg évről évre a is a nök aránya nagyobb, mi káderpolitikánk, hogy Hogy akarat, elszántság és nem, tudtuk legyőzni az el- terv van, azt hadd bizra lenállást. Még ma is inkább nyitsa ismét csak a személyértekezletek témája ez, ami- zeti osztály egyik dossziéja, ről ki-ki bölcselkedhet — melyben egy jelentés húzónem pedig a napi cselekvés és gondolkodás része, eleme. Ügy felvesszük a témát időnként ünnepélyesen és komolyan, aztán elejtjük. — Hát akkor semmi Ígéret? — A nőkben is kevés a dik meg. Van ebben bírálat is, tömör és magyaros; s javaslat is. — Vezetőink azzal még csak egyetértenek, hogy a nök .csoportvezetői beosztásig eljussanak, de csak a legritkább esetben jelölik bizonyítás vágya - mondta meg perspektívaként nő száegy második diplomájáért rruára, hogy annál magasabb tanuló asszony, üzemvezető, beosztásba kerüljön, az üzemi párt-végrehajtó- — Magasabb munkakör bizottság ülésén. Ügv tűnik, betöltésére nők részéről alig mintha tökéletesen kielégí- van törekvés, s ami csetené ambíciójukat például a kölyke lenne, azt is lerontja technikusi oklevél. az általános szemlélet. Ezért Volt, aki megkockáztatta magasabb beosztásra alkalezt a kérdést: mas nők sem igen vállal— Nem túl magas-e a sze- .lék az ahhoz szükséges iamélvzeti osztály mércéje, amikor nő kerül szóba egyegy fontosabb beosztásra? Választ adni ilyen kérdésre, az előző kérdések és gondok árnyékában? Hiszen olyan sok rétegből rakódik egybe ez az ügy! ígéret?... ez volt a kérdés fentebb. A jövő feltétlenül hoz valamit. Most a szakmunkás tanulóknak majd fele lány. Az ő kiképzésük már egyenesebb és folyamatosabb lesz. Ezzel a generációval talán majd okosabban lehet gazdálkodni. Hiszen egy-egy komoly megkola elvégzését. — Minél nagyobb számban kell a jövőben vezetésre alkalmas ' nőket beiskolázni, különösen egyetemekre. A vita azóta is gyűrűzik. Majdnem úgy tetszik, hogy mindenkinek igaza van. De főként azok igazságát hitelesíti majd az idő. akik valóban napi munkafeladattá „degradálják" az értekezletek örök témáját, a nőkben rejlő értékek, tehetség aktivizálását (Következik: BIZALOM ÉS ŐSZINTESÉG) Bán^azórejeh magnószalagon Érdekes kísérlet a gázkitörés előre jelzésére Akasztottak erdeje üj fum A film cselekménye jó öt- háborúval való szembefórven évvel ezelőtt, az első dúlásig viszi el. Ez az út .világháború éveiben játszó- nem nyílegyenes és nem is dik. Tartalma, mondanivaló- könnyű rátalálni. Bologa is ja azonban, hogy úgy mond- buktatókon, meredélyeken és juk szelleme feltétlenül és akadályokon át Jut el erre vitathatatlanul mai. Mind- az útra. S a végén sem diaaz, amit elmond és közöl, dalmi babér, hanem az feltétlenül a mai emberhez akasztófa várja. szól. A cselekmény ötven év távolságában áll tőlünk, mégis egy pillanatra sem érezzük azt, hogy valamiféle „történelmi" filmet látunk, melynek egzotikumai érdekesek lehetnek ugyan, Mégis e tragikus befejezés ellenére a film egy pillanatig sem kelti azt az érzést a nézőben, hogy Bologa útja értelmetlen áldozat, felesleges vállalkozás volt. Llviu Ciulei, a film rendezője, a mai román filmművészet egyik legnagyobb hadé a lényeg tulajdonképpen tású és jelentőségű alakja, messze van tőlünk. Nem azt olyan atmoszférát tudott e érezzük, hogy nekünk, mai tragikus vég köré építeni, nézőknek és mai embereknek nincs közünk hozzá. Az idei cennesi fesztivál zsüriami valami felemelő és legyőzhetetlennek tünő reményt áraszt, s értelmet ad je. mely ennek az új román ftóTh^l^^^S akJ i;i„„,- „ „„„..h/;„, -H tív háborúellenes harcanak, fűmnek a 9 cselekvésben csúcsosodó top-' oda, azt hisszük, a filmnek ezt a kétségbevonhatatlan maiságát jutalmazta. A film Liviu Rebreanu rengéseinek. A rendező munkáját olyan kiváló színészek segítették, h«onló _című regényéből ké- RebenglTeá^ mecseki bányászok ket a bányában elhelyezett legveszedelmesebb elektromos készülék fogja A egyik földalatti ellensége a gázkitörés, amely legtöbbször alattomosan, hírtelen támad és súlyos károkat okoz. Masszl Déne.s geofizikus mérnök, a tröszt kutatási osztályának munkatársa újszerű eljárással kísérletezik a sújtólégkitörés megelőzésére. Hangszalagra rögzíti a bányabeli zajokat és ezekből elemzéssel kiválasztja azokat a kőzetfeszültségváltozésból eredő hangokat, amelyek minden esetben megelőzik a gázkitörést. Az emberi füllel nem érzékelhető zörejefel. egy másik műszer felerősíti. majd a földalatti telefonhálózat a külszínre továbbítja, magnetofonszalagra rögzíti. Egy-egy napon kétezer méter szalag telik meg a jelzésekkel. A zajokat lassú fordulatszámmal regisztrálják. A lassú hangokat gyorsfordulatu lehallgatóberendezés veszi át, amely automatikusan számolja az Impulzusokat. zörejeket.. Ezeket már szabadon is jól lehet hallani. (MTI) szült. Az író neve a mi kö zönségünk számára nem nagyon ismerős. Mindenesetre jóval kevesebbet mond, mint a hazánkban is agyonolvasott Sadoveanu-é. Pedig Rebreanu hasonlpah nagy alakja a román irodalomnak. neve a román kritikai realizmus legmagasabb csúcsait jelzi. Regénye az első világháború véres napjait idézi. Nem is akárhogyan: az író antimilitarista, antisoviniszta állásfoglalása átfűti a mű lapjait. A főhős Apostol Bologa, az osztrák—magyar monarchia hadseregének román főhadnagya. Az ő sorsa, alakja köré épül a történet. Lényege annak a magatartásnak az ábrázolása, mely ezt az önkéntes katonát a Magyarországon is népszerű Széles Anna, továbbá Kovács György, Csiky András, Stefan Ciobotarasu és a többi kitűnő színész. Ezeknek az erőteljes alakításoknak is része ven abban, hogy ez a nagyszerű film, amely az első része helyenkénti vontatottsága után a második részben emelkedik fel csúcsaira. emlékezetes művészi élményt nyújt a közönségnek. ö. L. A városi Tanács Szolgáltató tízem- (Kossuth Lajos sgt. t9. sz. alatt) állandó és kisegítő éjjeli szolgálatra férfi munkaerét keres. k. 3571 Értesítjük kedves vendégeinket. hogv a Szegedi FöldmüVfsszövetkezet Kiskörűsy Halászcsárdájában december 15-én este 8 órától t magyarnótaestet tartunk. Énekel Ormándi Vendel, kiséri Rácz Lajos és cigányzenekara. Belépődíj nincs. Asztal és vacsora előjegyzés az üzletvezetőnél. s. M w Kfttfé^ íaöft, december 14. DÍL-MAGM*QR4ZH 5