Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-02 / 284. szám

A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front irodája Budapesten Hazánkba érkezett az iroda vezetője Budapesten is megkezdi működését a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front irodája. Dinh Ba Thi, az iroda vezetője szerdán hazánkba érkezett. Dinh Ba Thi nyilatkozott az MTI munkatársának: — Szeretném átadni a Délvietnami Nemzeti Felszabadítás: Front, Dél-Vietnam népének szívélyes üdvözletét a magyar népnek — mondotta. Dél-Vietnam dolgozói csaknem tizenegy éve harcolnak az amerikai agresszió ellen, ugyanakkor a vietnami nép békéjéért, függetlenségéért. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front vezetésével Dél-Vietnam népe győzelmesen harcol, s igazságos harcát a szocialista országokon kívül is támogatják a világ haladó erői. — Eddig a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontnak két küldöttsége járt Magyarországon. Ezek a látogatások is hozzájárultak ahhoz, hogy még szorosabbra fűzzük népeink kapcsolatát. Az. hogy most állandó irodát létesítünk Budapesten, szintén bizonyítja, milyen aktív támogatást nyújt a magyar nép a dél-vietnami nép harcához. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front nevében fogadják leghálásabb köszönetünket ezért a támogatásért. — Engedjék meg, hogy a felszabadítási front nevében újabb sikereket kívánjak a magyar népnek a szocializmus felépítésében — fejezte be nyilatkozatát Dinh Ba Thi. (MTI) Országos fanácslíozás az iskolareform feladatairól A megyei tanácsok elnökhelyetteseinek és művelődésügyi osztályvezetőinek részvételével országos értekezlet kezdődött szerdán reggel a Művelődésügyi Minisztériumban. A tanácskozáson, amelynek Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes volt az előadója, az új határozatokból fakadó, az iskolareformmal kapcsolatos legfontosabb további tennivalókról tárgyaltak. így napirenden szerepelt a körzetesítés, a diákotthonok, a szakrendszerű oktatás fejlesztése, a szocialista nevelés, a továbbképző iskolák, a különböző középiskolatipusok, ezek között is különös hangsúllyal a szakközépiskolák kérdése stb. (MTI) Tízéves a marxizmus-leninizmus esti egyetem (Folytatás az 1. oldalról.) párttagsági alapon valamiféle megkülönböztetés jelentkezne. A régi szemlélet és gyakorlat megváltoztatása egészségesen hatott a pártra, a pártonkívüli tömegekre és segítette kapcsolatuk kedvező formálását. Ennek éppen jelenlevő bizonyítéka, hogy a párt egyetemén tanulóknak több mint fele nem tagja a pártnak. Azonban a kor eszméjét, a marxizmus—leninizmust akarják alaposan megismerni. — De úgy látszik, hogy akadnak közöttünk az országban és a megyében is — párttagok és pártonkívüliek —, akik túlbuzgóságban eltorzítják a pártonkívüli és a párttag egészséges viszonyát, olymódon, hogy a párttagságból hellyel-közzel hátrányos helyzet is kialakulhat. S ez ott történik, ahol párttagok, kommunista vezetők dolgoznak, ahol működik a kommunisták pártszervezete! — Hogyan történhet ilyesmi? Hogyan alakul ki egyes helyeken ez a neofita, kispolgári túlbuzgóság? Ez az eszmei, politikai műveltség gyengeségére vezethető viszsza és arra a közszellemre, ami helyenként érvényesül, hogy a párttagok, a kommunisták nem állnak ki igazsagukért és tisztességes elvtársaik mellett. A párttagsági cím tegnap, ma és holnap is — az eszmei meggyőződésért kiálló, azt védelmező és a párt politikáját nyíltan, határozottan segítő —, a tiszta jellemű, őszinte, bátor harcos címe. És nemcsak a párttaggyűléseken, de mindenütt és minden helyzetben! Nem előnyök kilincse. hanem a cselekvő kommunista igazolványa a párttagsági könyv és a párttagsági cím. De nem is hátrányos értékű „nehezék", amikor a becsületes munka jutalmáról, előléptetésről, prémiumról, vagy kitüntetésről van szó. — Az emberek általában így ítélik meg a döntéseket: megdolgozott-e a jutalomért a jutalmazott vagy nem? Alkalmas-e a szóba került munkakörre vagy nem? Igazságos elveink szerint történt-e a döntés vagy valamilyen szubjektív tényezők domináltak? S ha ez utóbbi tapasztalható, akkor a kommunisták nem hagyhatják szó nélkül, mert nemcsak a társadalmi igazságtalanságot kritizáljuk, de nem tűrhetjük meg a személyi igazságtalanságot sem. Hiába lép fel valaki a társadalmi igazságok mellett, ha közreműködésével személyes igazságtalanság történik. Ilyen esetekben és helyeken a társadalmi igazságok hangoztatása üres frázisként hat. — Egyetemünk jubileumát emlékezetessé tevő tudományos ülésszakon közvetve ezek a kérdések is szerepelnek. S jó, nagyon jó, hogy szerepel többek között az etika is, ami a szocialista erkölcs széles körű, tömegméretű térhódítása, boldogulásunk egyik leglényegesebb tényezője. Célkitűzéseinket, gazdasági elképzeléseinket csak a marxista erkölcs világában lehet megvalósítani, s ennek is az ember a hordozója, formálója. Ezért az ember felé fordul a figyelem; az ember egyéni és közösségi életére terelődnek a tudományok kémlelő, vizsgáló górcsövei. Hiszen minden termelési tény, a számok s a győzelmek mögött az ember áll, a maga tudásával, szellem: erejével és érzelmi világával. A dolgozó ember, aki megérti és megvalósítja saját korának modern társadalmát: a szocializmust. Tudományos előadások Ezután a filozófiai tanszék programjának keretében dr. Kalocsai Dezső tanszékvezető docens, a filozófiai tudományok kandidátusa Az individualizmus és kollektivizmus néhány kérdéséről címmel tartott előadást. Két korreferátum is elhangzott. Kovács Ferenc, az MSZMP KB munkatársa, a filozófiai tudományok kandidátusa Ember-koncepció a marxista filozófiában címmel, dr. Tóth Miklós, az esti egyetem igazgatóhelyettese pedig A közösségvállalás problémái a jelenlegi irodalomban címmel tartott előadást. Ma, a politikai gazdaságtan tanszék programjában dr. Nagy Lajos tanszékvezető egyetemi docens, a közgazdaságtudományok kandidátusa A jövedelmi-érdekeltség és a jelenlegi gazdasági mechanizmus a mezőgazdaságban címmel tart előadást. Korreferensek: dr. Csendes Béla, a közgazdaságtudományok kandidátusa, az MTA KGTI-nak főmunkatársa, Tóth Károly egyetemi adjunktus, és Égető Emese egyetemi tanársegéd. Holnap a munkásmozgalom története tanszék előadásaira kerül sor. Ahogyan a miniszter látja Viszontagságos falujárás Az ÉDOSZ Szeged népiegyüttesének falusi körútján Rövidnek tűnik Szegedtől Szatymazig az út. Alighogy megérkezünk, máris készen áll az ÉDOSZ Szeged népiegyüttes a műsor megtartására. Délután három óra, s ez a taggyűlés időpontja. Pon-, tosak vagyunk, de a helyi fmsz-tagok nem. Lassan azért mégiscsak szállingóznak az emberek. Vannak már közel százan, de az új, gyönyörűen berendezett, modern kultúrház nagyterme még igy is üresnek tűnik. Megkezdjük a műsort, s száz ember élénk, ütemes tapsa ismételteti produkciónkat: különösen a cigánytánc arat nagy sikert. — Milyen szép ez kérem — jegyzi meg mellettem egy kis zömök ember. — De kár, hogy ilyen kevesen látják ezt a műsort! — teszi hozzá. — És miért ilyen kevesen? — A szajtymaziak passzívak, „befelé fordulnak". Itt csak a pénz érdekli az embereket, nem a kultúra — mondták többen. Úgy érzem azonban, hogy talán a szatymaziak haragszanak meg legjobban azért, ha így vélekednek róluk. Ma még itt sem lehet elvárni, hogy az iskolás gyerekek ellenőrzökönyvébe való beíratással és három megállítótáblával intézzenek el egy népművelési rendezvény megszervezését; mert ez történt! No, dc az egybegyűlt földművesszövetkezeti tagok azért meghálálták az együttes műsorát, mely kétségtelenül színvonalasan tolmácsolta a szeged-környéki népi táncokat, dalokat és népi játékokat. Sándorfalván kellemesebb, s egyben „hidegebb" fogadtatásban részesültünk. A helyi földm ü vessző vet kezeti tagok a tervezett gyűlés előtt televíziónézéssel várakoztak, s dermedten kellett tudomásul vennünk, hogy a művelődési otthonban nincs meleg öltöző. A színpadot is a földművesszövetkezet igazgatósága elnökének kellett felsöpreni, hogy tiszta, elfogadható állapotban legyen. Sebaj! Az igazi népművelők előtt nem akadály mindez. A gyűlés végeztével fellebben a függöny, s a Pátfalvi szvit, Citerabál, Cigánytánc és a többi műsorszám gyorsan meghódítja a sándorfalviak szívét. Nini, már teljesen tele van a kultúrház terme, még a mellettünk levő italbolt vendégei is átléptek ide, s mintegy 250-en vastapssal ismétlésre szólítják az együttes lelkes leányait és fiait. Láthatóan elégedettek a megjelent tagok, mintha azt mondanák: érdemes volt eljönni. Czukár György — A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MÓDOSÍTÁSÁNAK EREDMÉNYEIT — A MUNKAFEGYELEM MEGSZILÁRDÍTÁSÁT — A NORMARENDEZÉS TAPASZTALATAIT — A LÉTSZÁMGAZDÁLKODÁS ANYAGI ÖSZTÖNZÉSÉNEK KÉRDÉSEIT Időszerű kérdésekkel kapcsolatban kértünk információt Veres József elvtárs munkaügyi minisztertől, az MSZMP Központi Bizottsága tagjától. Az újságíró kérdéseit és a miniszter válaszait az alantiakban közöljük: 0 Milyen tapasztalatai vannak a minisztériumnak a januárban életbeléptetett módosított Munka Törvénykönyve alkalmazásával kapcsolatban; kihasználják-e eléggé az üzemekben, a vállalatoknál a munkafegyelem megszilárdítását célzó, a korábbinál bővebb lehetőségeket? — A Munka Törvénykönyve módosítása mind a fegyelmi, mind az anyagi felelősség területén lényeges változósokat hozott. Fzek a változtatások orvosolták a gazdasági vezetőknek azt a régi panaszát, amely szerint azért nem tudnak fegyelmezni, mert nem állnak rendelkezésükre megfe elö, differenciált fegyelmező eszközök. Tapasztalataink szerint a vállalatoknál az elmúlt évhez képest valami javulás mutatkozik a felelősségrevonás tekintetében. Ha az alkalmazott szankciókat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a vállalatok elsősorban a korábban is rendelkezésükre állt eszközökkel élnek, az annyira sürgetett és a Munka Törvénykönyve hatálybalépett módosításával bevezetett új lehetőségeket kevésbé használják fel. Jól mutatja azt, hogy az általunk, vizsgált vállalatoknál az 1965. év első kilenc hónapjában kirótt fegyelmi büntetések háromnegyed része szigorú megrovás és megrovás volt. Ezzel szemben az újonnan bevezetett büntetésfajták (a különböző juttatások, kedvezmények megvonása, illetve csökkentése) a büntetések 10 százalékat alig haladták meg, az áthelyezés fegyelmi büntetés pedig öszszcsen 7 százalékot tesz ki. Hasonló a helyzet a kártérítésre kötelezés alkalmazásánál is. 0 Az új Munka Törvénykönyve életbelépése óta általában milyen módon sértik meg a rendelkezéseket? Gondolunk itt mindkét félre — a vállalatokra és a dolgozókra — egyaránt. — Számos helyen tapasztaljuk, hogy a vállalatok a munkaviszony megszűnésekor a dolgozók munkakönyvébe a valóságnak nem megfelelő bejegyzést tesznek, s a kilépéskor a személyi alapbér és átlagkereset rovatokat nem, vagy hiányosan töltik ki. Ez megnehezíti az új munkahelyen fizethető bérekre vonatkozó rendelkezések betartásét. Tapasztaljuk azt is, hogy „felmondás a dolgozó részéről" és „kilépett" munkakönyvi bejegyzéssel munkaviszonyukat megszüntetők részére — a tilalom ellenére — magasabb bért fizetnek belépésükkor, mint ami előző munkahelyükön volt. E szabálytalanságok akadályozzák a rendelkezések maradéktalan végrehajtásét. A dolgozók szabálytalanságai között egyik legsúlyosabb az igazoltatón mulasztás, illetve a munkahely felmondás nélküli elhagyása. Ezek száma alacsonyabb ugyan, mint az elmúlt év hasonló időszakában, de ezer dolgozóra számítva még mindig mintegy 16 jogszabálynak meg nem felelő munkaviszony-megszüntetés történt háromnegyed év alatt. 0 Hogyan alakult a háromnegyed év alatt a termelékenység? Milyen segítséget adott a tartalékok feltárásához az 1965. év munkaügyi intézkedésekről hozott kormányhatározat végrehajaása? — A tapasztalatok szerint az utóbbi években jelentős belső tartalékok halmozodtak fel. Ezért az 1965. évi népgazdasági terv — teljesen reálisan — azt tűzte ki céiul, hogy a növekvő termelési feladatokat döntő mértékben a meglevő belső tartalékok feltárásával teljesítsük. A háromnegyed év tapasztalata azt igazolja, hogy a terv ezen célkitűzését túlteljesítettük". Az állami iparban a munka termelékenysége az előirányzott 2.5 százalékkal szemben 5 százalékra emelkedett és így a termelés emelkedésének az előirányzott 70 százalékkal szemben mintegy 90 százalékát biztosította; ez a termelékenységi hányad jó eredménynek és a későbbi években is követendő példának tekinthető. A munka termelékenységének kedvező alakulásához segítséget adtak az ismert munkaügyi intézkedések. Ilyen volt mindenekelőtt a normafelülvizsgálat. A munka során többszázezer normát vizsgáltak felül és a rendezéssel kapcsolatban biztató eredmények születtek. A rendezés előtti 103—104 (egyes vállalatoknál 110—120) százalékos teljesítményszint az állami ipar egészében ezév augusztusára 100.6 százalékra mérséklődött. Megállapítható. hogy a normarendezés következtében a keresetek á'talában nem csökkentek, sőt némileg emelkedtek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az állami iparban a bérszínvonal lényegében azonos a tavalyival; ez azonban némi emelkedés* nek felel meg, ha figyelembe vesszük, hogy ebben az évben lényegesen kevesebb a túlóra és az ilyen címen kifizetett munkabér. A normarendezés — többségében — nem volt mechanikus, hanem a feltárható tartalékok nagyságrendjéhez igazodott. Az MSZMP KB legutóbbi ülése mégia joggal állapította meg, hogy a normarendezés során hibák is felmerültek. A normarendezés során elsősorban a munkástól függő veszteségidók csökkentek, g a vezetés hibájából adódó veszteségek kevésbé. A műszaki dolgozók — bár sokkal inkább részt vettek a normarendezés munkájában, mint korábban bármikor — nem tettek kellő erőfeszítést annak érdekében, hogy a munka termelékenységéi műszaki fejlesztéssel, szervezéssel emeljék. 0 Az üzemekben gyakran a* a vélemény, hogy a teljesítménybérben dolgozókkal szemben támasztott nagyobb követelményeket kl kellene terjeszteni az alkalmazotti kategóriákra és az Időbérben dolgozó munkásokra is. Erről a kérdésről szeretnénk bővebben hallani véleményt. — Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy jogos a teljesítménybérben dolgozóknak az az álláspontja, hogy a tartalékokat az egyéb munkaterületeken ls fel kell tárni. Az időbéres, mindenekelőtt alkalmazotti, irányító és adminisztratív létszámtartalékok feltárásának hatása már valamelyest érződik is. 1965 első fél évében a 100 munkásra jutó alkalmazottak száma 29,4 volt, a harmadik negyedévben 28,8 százalék; ezt — az eddigi kedvezőtlen tendenciákhoz viszonyítva — pozitív irányú változást tovább kell erősítenünk, mert igen sok még a feltérható ilyen tartalék. Szükség van arra, hogy a felügyeleti szervek felülvizsgálják a vállalatok szervezeti sémáit, s az indokolatlan és bürokratikus szervezeteket megszüntessék. Van azonban a vállalati irányításban és adminisztrációban ettől függetlenül is feltárható tartalék, hiszen nem ritka a vállalaton belüli párhuzamos ügyintézés, felesleges túlszervezettség. Ügyelni kell arra, hogy az alkalmazotti létszámoknál a takarékosság ne eredményezzen bújtatást, azaz formális megoldásokat. A műszaki és adminisztratív dolgozóknál a követelmények szigorítása, a belső tartalékok fokozott feltárása elsősorban nem létszámleepítési célokat szolgál. Az ilyen feltárt tartalékokat fel lehet használni arra, hogy javítsák a vállalaton belüli — és közismerten nem kielégítő — információs rendszert, a termelés szervezettségét. 0 Miniszter elvtárs említést tett a takarékos létszámgazdálkodás anyagi ösztönzéséről. Milyen lapasztalatok vannak e téren? — A népgazdaság egészét tekintve az idén a tervhez mérten elég jelentős lesz a létszámmegtakarilás. A megtakarítás egy része létszámhiányból adódik (pl. az építőiparban), illetve elmaradt munkákból (pl. a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban). A megtakarítás fennmaradó része a takarékos létszámgazdálkodás eredménye, jórészt úgynevezett tartós megtakarítás. Ennek fejében a minisztériumok és vállalatok terven felüH átlagbéremelésben részesültek. Igen jelentős például a megtakarítás a vasút területén; a felszabaduló béralap egy részéből több munkakörben fel tudták emelni a béreket. Ez a példa és a lobbi ágazathoz tartozó vállalati tapasztalatok bizonyítják, hogy van lehetőség a saját erőből történő béremelésre, csak ehhez megfelelően fel kell kutatni és fel kell tárni a belső tartalékokat Ügy látjuk, hogy az említett öeztötiaési rendszer eredményei fokozhatok, amenynyiben a béralapmegtakarítás vállalatnál maradó hányadát felemeljük. A Munkaügyi Minisztérium a társszervekkel együttműködve. jelenleg foglalkozik az 1966, évi bérgazdálkodási irányelvek kidolgozásával, ezen belül a létszámmegtakarításra ható fokozottabb ösztönzés megoldásával te. Ü.FLAKI I ASZEO Csütörtök* 1965. december 2. DEL-MAGYARORSZAG 3