Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-12 / 293. szám

VlLAG PROLET ARJAI; EGYESÜLJETEK? ufi-MAmmm A MAGIAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 293. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1965. december 12. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége a Minisztertanács elnökenél Év végi beszélgetes a konzervgyárban Több főútvonalat korszerűsítenek Uj kísértet a televízióban Felfedezés az emberben Összeült a Magyar Nők Országos Kongresszusa tölt be, a parlamentnek 65 nőtagja van. A diplomások egynegyede nő. A jogászok mintegy 20 százaléka, az orvosok 26,2 százaléka, a pedagógusok 61,4 százaléka szintén a leányok, asszonyok soraiból kerül ki. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a műszaki diplomások között csak 10— 12 százalék a nő. A referátum ezt követően azokról az eredményekről szólt, amelyekkel kormányzatunk a nők munkáját segíti, majd érdekes témát fejtegetett, hogyan találja meg helyét a dolgozó nő a családban. Befejezésül a nőmozgalom eredményeiről, további feladatairól szólt az előadó. Segíteni kell a nők további politikai és kulturális felvilágosítását, mozgosítani a nőtársadalmat a munkára, a termelésre. Segíteni kell kialakítani a családok korszerű életét, megteremteni a nők kettős hivatásának harmóniáját. Elősegíteni a nők további művelődési lehetőségeit, harcolni a múltból ittmaradt minden nézet, szokás ellen, amely a nők kiszolgáltatottságát jelenti. Ki kell vívni az anyaságnak járó megbecsülést, segíteni és növelni a gyermeknevelés kultúráját, megtanítani az anyákat arra, hogy gyermekeik boldogságát a helyes úton keressék. — Mindenekelőtt — mondotta befejezésül — feladatunknak tartjuk tovább szélesíteni a nők látókörét, hogy józan ítéletű, forrószívű segítői tudjanak lenni a haladás nemzetközi erőinek, szolidaritásukkal bátorítani, példájukkal erősíteni, a szabadságuk kivívásáért harcolókat, mindezzel hathatós erőként járuljanak hozzá a béke fenntartásához. Kongresszusunk egy új időszak megkezdését is jelenti, amelyben a felsorolt feladatok megoldásáért tevékenységre szólítjuk a nőket és az egész társadalmat. Kállai Gyula elvtárs felszólalása Tanácskozik a kongresszus (Bozsán Endre felvétele) Szombaton a Parlamentben több mint hárommillió asszony és leány küldötteinek részvételével összeült a Magyar Nők Kongresszusa. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Kállai Gyula, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Németh Károly, az MSZMP budapesti bizottságának első titkára, valamint a politikai, a gazdasági és társadalmi élet több vezetője, élenjáró dolgozója te a nőmozgalom kiváló harcosai. Részt vett a kongresszuson Florence Mophoso, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség titkára, N. G. Szaliscseva, a Szovjet Nóbizottság jogi bizottságának elnöke, Berta Kalaora, a Bolgár Nőszövetség tagja, Iréna Gyurisova, a Szlovák Nőbizottság elnöke, Odette Sebate, a Francia Nőszövetség irodájának tagja, Vaszka Duganova, a Macedón Nóbizottság elnöke, Anna Tepper, a Lengyel Nőszövetség végrehajtó bizottságának tagja, Wally d'Ambroise, az Olasz Nőszövetség milánói szekciójának vezetőségi tagjai, Ilse Peissl, az Osztrák Demokratikus Nőszövetség gráci titkára te Iona Boga, a Román Nőtanács titkára. Keres Emil Kossuth-díjas színművész, Benjámin László: két évtized című versével köszöntötte a Magyar Nők Kongresszusát, majd Makoldi Mihályné, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke nyitotta meg a tanácskozást. Javaslatára a küldöttek egyhangúlag elfogadták a kongresszus napirendjét, és megválasztották a jelölőbizottságot, amely javaslatot terjeszt elő a Magyar Nők Országos Tanácsának újjáválasztására. Ezután Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke terjesztette elő beszámolóját, majd a szünet után Kállai Gyula elvtárs, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. A Minisztertanács elnökének beszéde után az elnöklő Bugár Jánosné arra kérte Kállai Gyula elvtársat: .tolmácsolja a párt te a kormány illetékeseinek a magyar leányok és asszonyok elhatározását, hogy az élet minden területén segíteni akarják te fogják a párt és a kormány céljainak megvalósítását Ezután a beszámoló feletti vitában számos hozzászólás hangzott el. Felszólalt Florence Mophoso, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség titkára is, aki tolmácsolta a kongresszusnak az NDN te személy szerint Eugenie Cotton elnök üdvözletét. N. G. Szaliscseva a szovjet aszszonyok te lányok testvéri üdvözletét adta át a kongresszus résztvevőinek. A többi között felszólalt Dávidházi Júlia, Csongrád megyei tsz brigádvezető is. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük Erdei Lászlóné beszámolóját és Kállai Gyula elvtárs felszólalását. A Minisztertanács elnöke bevezetőben az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány, és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte a kongresszus küldöttei útján a szocialista Magyarország megteremtéséért végzett munkában, harcban nagyszerűen helytálló magyar nőket és a tanácskozás külföldi résztvevőit, köztük a fennállásának 20. évfordulóját ünneplő Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség képviselőit. A nőmozgalom te a munkásmozgalom már a régi rendszerben elválaszthatatlanul eggyéforrott: aki a nők egyenjogúságáért akart küzdeni, biztosan eljutott a szocialista munkásmozgalomhoz, mert a nők teljes felszabadulásának egyetlen következetes harcosa — a munkásosztály. mert a nők teljes egyenjogúságát csak egyetien társadalmi rend képes megvalósítani, a szocializmus. Ez a magyarázata annak, hogy a nemzetközi nőmozgalom olyan kimagasló alakjai, mint Rosa Luxemburg, vagy Clara Zettkin és a hazai nőmozgalom olyan feledhetetien mártírjai, mint Hámán Kató, va gy Martos Flóra a szocialista munkásmozgalomban vívták küzdelmüket. Kállai Gyula ezután arról beszélt, hogy hazánkban a férfiak és a nők között már teljés a jogegyenlőség. — Vannak tehát szép számban eredmények, de akad még nem kevés hiba, fogyatékosság te teendő is — Pártunk te kormányunk mindent megtesz azért, hogy — amennyire gazdasági lehetőségeink engedik — folyamatosan egyre jobban megkönnyítsük a nők. és különösen a családanyák helyzetét te minél nagyobb mértékben valósuljon meg a gyakorlatban a nők társadalmi egyenjogúsága is. A dolgozó nők helyzetének * megkönnyítése Erdei Lászlóné beszámolója — A magyar nők kongresszusa — mondotta . — olyan időben ül össze, amikor enyhüléssel biztató rövid időszak után újra sokattodnak az emberiség jövőjét fenyegető veszedelmek. A magyar asszonyok békés körülmények között helytállnak az építő munkában és a családi otthonokban egyaránt, de egy pillanatra sem feledhetik el. hogy asszonyok milliói fölött sötét lett az égbolt, háború dúl. emberek, gyermekek, halnak, házak omlanak össze. |f A referátum ezután arról szólt, hogy a hősiesen harcoló vietnami nép soraiban a férfiak oldalan mindenütt ott vannak az asszbnyok is, te hogy a világ asszonyait nem tévesztik meg az amerikai imperializmus képmutató jelszavai. — A mi számunkra — folytatta — nem üres jelszó az. ha azt mondjuk, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok éljenek békében efevmás mellett. Ez az élet. a józan ész parancsa. Bekéről azonban csak akkor lehet szó, ha a jószándék mindenkinél megvan. Tiszteletben kell tartani a népek nemzeti függetlenségét. a belügyekbe való be nem avatkozás elvét, és el kell ismerni minden nép jogát ahhoz, hogy maga válassza meg a társadalmi rendszert, amelyben élni kíván. A kongresszus előadója ezt követően a húsz évvel ezelőtt alakult Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség eredményeiről szólt, részvételünkről a szövetség munkájában, majd a magyar nők életéről, örömeiről, gondjairól adott részletes elemzést. Sokat mondó adatokat ismertetett. amelyek jellemzik a mai helyzetet: 1941-ig a keresőképes korú nőknek mintegy 39,4 százaléka állt alkalmazásban, ma 62,6 százalékuk dolgozik. Ez szám szerint csaknem kétmillió nőt, az összkeresők 37,5 százalékát jelenti. Legtöbben a könnyűiparban dolgoznak: arányuk 62,1 százalék. A nehézipar is sok nőt foglalkoztat, az összes dolgozók 23,2 százalékát. Az ügyes kezű, szorgalmas, az új iránt fogékony, a munkában precíz te türelmes asszonyok. leányok új munkaterületeket is meghódítottak. így például a műszeripart, ahol arányuk 30.9 százalék, a vegyipart, ahol 35,3 százalékos a részvételük. A híradástechnikai iparban te jelentős az emelkedés, a dolgozók 52.5 százaléka nő. — Ezzel a térhódítással azonban — folytatta a beszámoló — felszínre került egy negatív jelenség is, amiről őszintén kell beszélnünk: a nők szakmai képesítése ugyanis nem tartott léptet az általános fejlődéssel. Az iparban dolgozó nőknek csak 17,5 százaléka szakmunkás. Az utóbbi években — mondotta a továbbiakban — országunk életének legnagyobb eseménye a mezőgazdaság szocialista' átszervezése volt. Az állami gazdaságokban te a termelőszövetkezetekben mintegy 800 ezer nő dolgozik. A termelőszövetkezeti tagság 38 százaléka nő, s emelett sok ezren mint bedolgozók vesznek részt a közös gazdaság munkájában. Jellemzők voltak a felsorolt további adatok is. Az egészségügy, a szociális te kulturális munkaterületek 66.6 százalékában foglalkoztatnak nőket. A kereskedelemben 58.8 százalék, az államigazgatásban 33,6 százalék a nők aránya. 14t tanácselnöknő, 832 tanácstitkár működik az országban. Választott tanácstagi funkciót több mint 18 ezer oő — Erdei elvtársnő beszámolója foglalkozott több gazdasági problémával is, amelyeknek megoldását jómagam is helyesnek és szükségesnek tartom. Megfogalmazódtak javaslatok, hogy bizonyos munkörök betöltésénél részesüljenek előnyben a családot egyedül eltartó nők, a többgyermekes anyák, s legyen jóval több oivan munkahely a nők számára, amely 4, vagy 6 órás elfoglaltsággal jár. Gondoskodni fogok róla, hogy a kormány ezeket a javaslatokat megvizsgálja, s a lehetőségek arányában sor kerüljön megvalósításukra. — Szó esik arról is, hogy egyes munkakörökre nőket nem alkalmaznak. Valóban, van jogszabály, amely felsorolja azokat nehéz testi munkát igénylő te a női szervezetre ártalmas munkaköröket. amelyekben — éppen védelmük érdekében — nem szabad nőket foglalkoztatni. E rendelkezés óta azonban a technika sokat fejlődött, az említett munkakörök betöltéséhez szükséges követelmények és adottságok is változtak. Éppen a nők egyenjogúságának A gyermek a legfőbb — Államunk — népgazdaságunk fejlődésének eredményeitől függően — sokirányú támogatást, segítséjobb érvényesítését szolgálja, hogy a Munkaügyi te az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa már foglal korik e tilalmi listák felülvizsgálatával, hogy a korlátozást megszüntessük, ahol ez már nem indokolt. Utalt arra, hogy mielőbb Ic kell küzdeni azt a káros szemleletet, amely szerint a nő gyengébb, rosszabb munkaerő, mint a férfi. A cél a teljes egyenjogúság. — Nem árt ezt hangsúlyozni. hiszen vannak még férfiak, akik nem ezt az elvet vallják. Ügy gondolják. hogy kétféle mértékkel lehet mérni: másként a férfi és megint másként a nő számára. Az ilyenek veteménye szerint- a nő kötelessége. hogy kifogástalanul dolgozzék munkahelyén, de amellett lássa el a második műszak minden feladatát ls. Meggyőződésem, hogy miként a termelőmunkában egyenlő jogokkal te egyenlő kötelességekkel dolgozik együtt a férfi és a nő, úgy a család gondozásában és nevelésében is azonos felelőssége és teendője van mindkettőjüknek. családi öröm forrása 4 get nyújt a gyermekneveléshez. Annak az álláspontnak lae.rzünk érvényt, hogy a szocializmus építésével együtt kell járnia a szülőotthonok. gyermekintézmények. bölcsődék, óvodák, napközi otthonok és játszóterek hálózata fejlődésének. Felemeltük a szülő nők gyermekágyi szabadságát is te nemrégiben a kétgyermekes szülők családi pótlékát. A gyermeknevelés segítését és Kötin< ítését szolgáló társadalmi juttatásokat a jövőben is fejleszteni kívánjuk. Mindez nagyon helyes éfl jó! Nem tartjuk azonban jónak és elfogadhatónak, hogy hazánkban a családok 30 százaléka olyan. ' amelyből hiányzik a családi öröm legfőbb forrása, a gyermek. S bár a csökkenés a legutolsó két évben megállt, a magyarországi születések száma még mindig a legalacsonyabb Európában. Ez bonyolult társadalmi jelenség Sok családban vannak objektív okai is, d,e még több a kifejezetten szubjektív tényező; magyarán te egyszerűen az. hogy rppen a fiatal, 20 és 30 év közötti asszonyok nem kívánnak szülni, mert férjükkel együtt bizonyos anyagi javak birtoklását előbbrg helyezik annál aZ egész életet végigkísérő, tartós örömnél és boldogságnál, amit a gyermek jelent. A családi és iskolai nevelés egységéért — Nemrégiben vita folyt a születési arányszámok körül, s voltak sokan, akik adminisztratív rendszabályokat követeltek az indokolatlan művi vetélések meggátlására. Az a véleményünk, hogy a kérdés elbírálására létrehívott bizottságok még több felvilágosító jó szót mondhatnának a jelentkezőknek, többet beszélhetnének velük arról, hogy a leg- . jobb körülmények között végzett beavatkozás sem veszélytelen — s különösen ismétlődés esetén — igen súlyos utókövetkezményekkel járhat. Ezen túlmenően azonban más intézkedést nem tervezünk, nem kívánunk visszatérni az ismert régi adminisztratív eszközökhöz, de hangsúlyozni kívánom: a gycrmektelenségben mi nem csupán családi vonatkozású, magánjellegű problémát látunk. A család, a gyermek: a nemzet jövője, amely iránt mindnyájan súlyos felelősséggel tartozunk. (Folytatás a 2. oldalon.)