Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-02 / 284. szám

VtLAG PROLETÁRJAI, EGTE^Pl diL-MAmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Á 1w Kállai Gyula elvtárs látogatása Fejér megyében Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke szerdán látogatást tett Fejé* megyében. Társaságában volt Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A vendégek a megye vezetőivel ellátogattak a Székes, fehérvári Köszörűgépgvárba. Megtekintették a gyár termé­keit és szívélyesen elbeszélgettek az üzem dolgozóival. I A P I A A kés° délutáni órákban Kállai Gyula és Erdei 5erenc " részt vett Csákváron a megyei és községi népfrontbizott­55. évfolyam. 284. szám Ara: 50 fillér Csütörtök. J965. december 2. ság együttes ülésén. (MTI) A Görög Kommunista Párt küldöttségének magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának meghívására Magyar­országra látogatott a Görög Kommunista Párt küldöttsége Kosztasz Kolijannisznak, a Központi Bizottság első titkárának ve­zetésével. A Görög Kommunista Párt küldöttsége meglátogatta Budapest ós Szeged külön­böző intézményeit, találkozott pártveze­tőkkel, pártmunkásokkal, ipari és mező­gazdasági dolgozókkal, valamint a Ma­gyarországon élő görög emigráció képvi­selőivel. A görög testvérpárt küldöttsége talál­kozott és eszmecserét folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkárával, Komócsin Zoltán­nal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával és a Központi Bizottság más képviselői­vei. Az elvtársi légkörben lefolytatott megbeszéléseken a két testvérpárt kép­viselői véleményt cseréltek a pártjaikat kölcsönösen érdeklő kérdésekről, a nem­zetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom problémáiról. A két párt elítéli az Amerikai Egyesütt Államok agresszív, imperialista politiká­ját, más államok belügyeibe való durva beavatkozásait, amelyek következtében növekszik a nemzetközi feszültség. Mind­két párt szolidaritását fejezi ki a hős vietnami nép harca iránt és követeli, hogy vessenek véget a vietnami nép el­leni szennyes háborúnak, vonják ki az amerikai csapatokat Vietnam egész terü­letéről. A Görög Kommunista Párt küldöttei örömmel állapítják meg. hogy a magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt ve­zetésével nagy eredményeket ér el a szocializmus építésében. Kifejezik azon meggyőződésüket, hogy az MSZMP meg­fontolt, helyes politikája a további sike­rek biztositéka. Az MSZMP képviselői szolidaritásukat fejezik ki a Görög Kommunista Párt harca iránt. A két párt képviselői aggodalommal ál­lapították meg, hogy a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalomban súlyos nézeteltérések keletkeztek. Szükségesnek tartják, hogy saját lehetőségeikhez mér­ten hozzájáruljanak a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom akcióegy­ségének megteremtéséhez, elsősorban az imperialista agresszió visszaverése érde­kében. Károsnak tekintenek minden olyan lépést, amely a nemzetközi kommunista­ós munkásmozgalom egységének meg­bontására. a kommunisták és valamennyi antiimperialista erő közös harcának gyengítéséhez vezet. Az eszmecsere során bebizonyosodott, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Görög Kommunista Párt teljesen egyet­ért a nemzetközi helyzet, valamint a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseinek megítélésében. A lefolytatott megbeszélések kölcsönö­sen gazdagították a két testvérpárt ta­pasztalatait ás hozzájárultak a két párt közötti baráti kapcsolatok és együttmű­ködés fejlesztéséhez. • A küldöttséget elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára és Púja Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője búcsúz­tatták. (MTI) A második ötéves terv telepítése: Nyolcvanhétezer hold ií j szőlő, százhétezer hold gyümölcsös Nagyjából befejeződtek az őszi gyümölcsös- és szőlőte­lepítések, s ezzel lezárult a második ötéves tervidőszak telepítési kampánya. Meré­nyi Károly, a Földművelés­ügyi Minisztérium kerté­szeti főosztályának helyettes vezetője összegezte az ered­ményeket. s közölte a többi között, hogy á tervidő­szakra előirányzott 80 000 holdas szőlőtelepítést több mint 2000 holddal teljesítették túl. A telepítési feladatot a gaz­daságok fokozódó ütemben, zömmel az utóbbi két évben valósították meg. Az új nagyüzemi gyümölcsösök területe a tervidőszakban kereken 107 000 holddal bővült. Ez az eredeti tervtől 3000 holddal marad el. Az utóbbi években ugyanis — a járu­lékos beruházások viszony­lag lassú üteme miatt — mérsékelni kellett a gyü­mölcsöstelepítéseket is. A gyümölcsfajok közül erősebb lemaradás mutatkozik a cse­resznyénél, meggynél és a kajszinál, viszont nagymér­tékben megnőtt az ősziba­rack, továbbá a bogyós­gyümölcsűek — főleg a mál­na és a szamóca — termő­területe. Ez utóbbiak rész­aránya a tervezett 10 száza­lék helyett 12 százalékos volt. Az almánál ugyancsak túlteljesítés mutatkozik: az. előirányzott 38 százalék helyett ténylegesen a terü­let 39,4 százalékát foglal­ják el. Az új szőlőknek mintegy 80 százalékát telepítették nagyüzemi, gépi művelésre alkalmas, széles sorközökbe. A legutóbbi felmérések sze­rint az állami gazdaságok 61 százalékában, a termelőszö­vetkezetek 29 százalékában 100 hold­nál nagyobb táblákban so­rakozik a szőlő, A második ötéves terv idő­szakában telepített, zömmel nagyüzemű szőlők teljes ter­mőrefordulása számottevően javítja majd az ellátást cse­mege-, illetve étkezési sző­lőkből, ugyanakkor várhatólag növeli a ter­mésátlagokat. s javítja a borok minőségét. Az űj telepítésű gyümölcsö­sök termőre fordulásától pe­dig az ország évi gyümölcs­termésének legalább ötven­százalékos növekedését vár­hatjuk. (MTI) Tízéves a marxizmus-leninizmus esti egyetem Tudományos ülésszak a jubileum alkalmából Tíz esztendővel ezelőtt, 1955 őszén kezdte meg mun­káját a Csongrád megyei pártbizottság mellett műkö­dő marxizmus—leninizmus esti egyetem. Az évforduló alkalmából tegnap délelőtt háromnapos tudományos ülésszak kezdődött a Józset Attila Tudományegyetem au­lájában az esti egyetem é« a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat rendezésében. Az ülésszak megnyitóján dr. Szalontai József, a TIT Csongrád megyei szervezeté­nek titkára köszöntötte az ülésszak résztvevőit, az esti egyetem első hallgatóit, a járási, városi pártbizottságok képviselőit, az egyetem ta­nári karát. Megnyitó beszé­det Szabó Gáborné, az esti egyetem igazgatója mondott. Bevezetőjében a többi kö­zött hangoztatta, hogy olyan időszakban emlékezünk meg az esti egyetem megnyitójá­nak 10. évfordulójáról, amelyben — a gazdasági munka reformja mellett — fokozott szerepet kap az ide­ológiai nevelés. Az esti egyetem 10 eszten­dővel ezelőtt azért alakult meg, hogy fóruma legyen a marxizmus—leninizmus ma­gasszintű tanításának, tanu­lásának és terjesztésének. Az első évfolyam 80 résztvevő­vel indult, közöttük 6 száza­lék értelmiségi dolgozó volt, 5 százalékuk pártonkívüli. A következő esztendőben ez a szám 200-ra gyarapodott, de már akkor több jelentkező volt, mint amennyit az egye­tem fel tudott venni. Az el­lenforradalom — igaz, csak rövid időre, megszakította a munkát. 1956 decemberében — 36 hallgatóval — már folytatódott is a munka. Ez a tevékenység jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az ellenforradalom okozta esz­mei zűrzavar tisztázódjék. — Ma — mondotta az elő­adó — 1050 hallgató tanul az esti egyetemen. Eredménye­sen működnek a négy, illet­ve három évvel ezelőtt lét­rehozott makói, szentesi, hódmezővásárhelyi kihelye­zett tagozatok és a kétéves szakosított tanfolyamok is. A mai hallgatók 80 százalé­ka főiskolát végzett, vagy érettségizett. Az elmúlt 10 évben 1100 hallgató végezte el az esti egyetemet, és jelentős részük munkát vállalt a pártpropa­gandában, sokat tett a mar­xizmus—leninizmus terjesz­téséért. Felszólalt a megnyitó ün« népségén Siklós János elv­társ, a megyei pártbizottság titkára, aki a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Csong­rád megyei bizottsága nevé­ben köszöntötte a tudomá­nyos ülésszakot. Siklós János elvtárs felszólalása — Különösen örömünkre szolgál — mondotta —, hogy szocialista tudósok, kutatók időszerű és nagyon fontos tu­dományos kérdésekkel lép­nek fel: az etika, a közgaz­daságtudomány és a leg­újabb kori történelem terü­letéről. Helyes, hogy a gya­korlati mindennapokra szóló, az azokból eredő és a tudo­mányok által megválaszolan­dó kérdéseket tekintik a leg­fontosabbaknak. — Külön üdvözlöm a párt egyetemét tízéves eredmé­nyes munkájáért. Azért a sok száz képzett, művelt marxista neveléséért, akik közül kiváló tudósok, okta­tók, mérnökök, orvosok, jo­gászok és közfunkcionáriu­sok kerültek ki, s alapnak tekintették a hároméves egyetemet ahhoz, hogy a marxista elmélet maguk vá­lasztotta témájában tovább képezzék magukat. — Tudományos ülésszak: maga a kifejezés is valami újnak, magasabb fokúnak a jelzője. Tíz éve még nem tudtunk volna olyan tudo­mányos szintű ülésszakot meghirdetni és lebonyolíta­ni, mint most. A háromna­pos ülésszak előadói, korre­ferensei éppen az elmúlt év­tizedekben nőttek fel a mar­xista tudományok továbbfej­lesztéséhez szükséges, meg­alapozott tudós igényéhez Többségük a munkapadoktól indult, s ma kandidátusok, docensek, adjunktusok. Tíz év alatt akkora szellemi pá­lyát futottak meg. amelyei — a tehetség mellett — csak a vasszorgalom, a kemény akarat vihetett sikerre. És az a meggyőződés, hogy a mun­kásosztály fiainak kötelessé­Ülést A nemzetközi helyzetről és a békemozgalom idősze­rű kérdéseiről tárgyaltak szerdán a Parlamentben az Országos Béketanács kibő­vített ülésén. Dr. Sík End­rének. az Országos Béketa­nács elnökének javaslatára a megjelentek megemlékeztek Rónai Sándorról, az Orszá­gos Béketanács elnökségé­nek elhunyt tagjáról, majd tartott Béketanács Darvasi István, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese tartott tájékoztatót a nemzetközi helyzet alakulásáról. Ezután dr. Dezséry László, az Or­szágos Béketanács főtitkára számolt be a helsinki béke­világkongresszusról, a nem­zetközi és a magyar béke­mozgalom legutóbbi akciói­ról. ismertette a soron kö­vetkező tennivalókat. (MTI) Új gabonatárolót adtak át Orosházán új. 600 vagonos, korszerű gabonatárolót épí­tettek. A rövid próbatermelés után november 18-án, a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kezelésében már megkezdte a termelést. A képen: az új gabonatároló. Növekvő árucsere-iorgafom Olaszországgal Szerdán a Külkereskedel­mi Minisztériumban alá­írták a Magyar Népköztár­saság és az Olasz Köztár­saság között létrejött első hosszú lejáratú árucsere­forgalmi megállapodást és azt az ipari, gazdasági és műszaki együttműködési megállapodást, amely lehe­tővé teszi újszerű gazdasá­gi kapcsolatok kiépítését. Az árucsere-megállapodás a jövő évre az ideinél 13 százalékkal nagyobb forgal­mat tesz lehetővé. Mind az export, mind az import 55 millió—55 millió dollárra tehető. Az Olaszországba irányu­ló magyar export mezőgaz­dasági termékeket, élelmi­szereket. kohászati terméke­ket és ipari gyártmányokat foglal magában, míg a ma­gyar külkereskedelem Olasz­országból főként komplett ipari berendezéseket, szer­számgépeket, textil- és vegyipari anyagokat, vala­mint déligyümölcsöt vásá­rol. A kereskedelmi meg­állapodás utal arra. hogy Olaszország megkönnyíti egyes magyar termékek be­vitelét. Ez kedvező feltételt jelent az árucsere-forga­lom további szélesítéséhez. Az árucsere-forgalmi szerződéssel egy időben alá­írt együttműködési megálla­podás a két ország ipari vállalatainak kooperációját, a termelőkapacitások és a technológiák jobb kihaszná­lását és harmadik piacon való együttműködését tar­talmazza. Kiterjed továbbá új ipari berendezések ter­vezésére. előállítására, va­lamint a meglevők korsze­rűsítésére és bővítésére. (MTI) gük a tudományban is elő­retörni, élen járót alkotni. A hitük segített, a szocialista társadalom fölényébe, győ­zelmébe vetett hitük! A tu­dományos ülésszak résztve­vői, akik ezernél több, ezen az egyetemen végzett mar­xistát képviselnek, jól tud­ják, hogy tudásukban, esz­mei meggyőződésükben az esti egyetemen eltöltött há­rom év sokat jelentett: nem­csak az eszme betűjét, ha­nem szellemét is befogadja a felnőtt tejjel jelentkező tud­ni vágyó ember. Ezután Siklós János elv­társ arról beszélt, hogy as eszme szellemét érteni, gya­korlati érzékkel a minden­napok munkájában érvénye­síteni: ez az ismeretszerzés értelme és legfontosabb cél­ja. — Szándékosan hangsú­lyoztam az elméletileg fel­készült, politikailag szilárd szavakat — mondotta a to­vábbiakban — mert ezek a fogalmak nem mindig szere­pelnek kellő értékükben, he­lyenként messze a szakisme­retek mögé kerülnek. Kár lenne a korábbi évek hibá­ját ellenkező előjellel elkö­vetni. Akkor a szaktudás nem kapta meg az őt meg­illető helyet, most meg itt­ott a politikai, a személyei magatartásbeli, jellembeli té­nyezők kerülnek mellőzésre. De milyen alapon és indok­kal? Hiszen a párt VII. és VIII. kongresszusainak igen közérthető az erre vonatkozó állásfoglalása: a szocialista rendszerhez való tényleges hűség, szilárd jellem páro­suljon a szaktudással. Ezt sehol sem lehet kettéválasz­tani és nem lehet egyéni módon hol az egyiket, hol a másikat kizárólagossá tenni. A továbbiakban elismerés­sel szólt a párt tagjainak, aktivistáinak áldozatos mun­kájáról, amit ma már min­den jószándékú ember elis­mer, majd így folytatta: — Mostanában panaszokat hallani, hogy hellyel-közzel kommunisták, a párt tagjai — amikor valamilyen meg­üresedett munkakör betölté­séről van szó — hátrányos helyzetbe kerülnek. Ha csak egy eset fordulna elő. az is felháborító lenne; hogy a szocialista társadalmi rend­ben. a munkásosztály vezet­te hazában, ahol a marxista eszme uralkodó, ilyesmivel találkozunk. — Miból erednek ezek a panaszok és érzések? Koráb­ban a párttagság értelmezé­sében előforduló visszássá­gok okoztak károkat, mert a gyakorlat a párttagsághoz előnyöket kötött. Ez nem volt helyes, mert a párt felé sodort olyanokat is, akik nem alkalmasak arra, hogy a párt tagjai legyenek. Most, amikor az antagonisztikus társadalmi osztályellentétek helyébe — szocialista gazda­sági alapokra támaszkodva — eszmei harc útján a ki­terjedt társadalmi osztály­szövetség lépett, érthető, hogy az osztályszövetséget nem erősítette volna és a párt tekintélyét sem, ha (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents