Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-09 / 290. szám

Ksdár János távirata Dolores Ibarrurinak Kedves Ibarruri elvtársnő! 70. születésnapja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, pártunk valamennyi tagja és a magam nevében szívbőljövő jókívánságainkat küldöm önnek, aki a spanyol kommunisták élén hősiesen és fáradhatatlanul harcol népének felszabadításáért, boldogulásáért, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért, közös ügyünk, a béke és a szocializmus győEelméért. Kedves Ibarruri elvtársnő! Kívánjuk, még sokáig éljen erőben és jó egészségben, mielőbb teljesüljön az ön leghőbb kívánsága, hogy a spanyol nép hősies harcának eredményeképpen szeretett hazája felszabaduljon a francoista elnyomás alól. Elvtársi üdvözlettel: KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fi társadalmi bíráskodás demokratizmusunk tontos része Szegeden tanácskoztak a megye társadalmi bíróságainak elnökei Tegnap, Szegeden a Tisza Szálló nagytermében a társadalmi bírósági elnökök részére tanácskozást tartott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa, a Megyei Főügyészség és a Megyei Bíróság. A tanácskozáson részt vett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, dr. Molnár Dániel, a SZOT képviselője, dr. Pozsgai István megyei főügyész, dr. Simon László, a Csongrád megyei Bíróság elnöke. tárgyalások szakszerűbb levezetése. A dolgozók érdekének védelme a megelőzés szempontjából is hasznos. A társadalmi bíróságok tárgyalásaikon a széles nyilvánosságra támaszkodnak, s a kollektíva nevelő erejéHojfman Márton SZMT-titkár üdvözlő és megnyitó* vei másokat is megóvnak az szavai után dr. Németh Lajos, az SZMT vezető titkára tartott beszámolót Csongrád megyei és szegedi társadalmi bíráskodás helyzetéről, s a további feladatokról. Hangsúlyozta, hogy a tár- mó többsége önfeláldozóan, sadalmi bííráskodás rendsze- becsülettel tesz eleget köterének kialakítása a demokratizálódási folyamatnak ís újabb állomása, s egyben az igazságszolgáltatás további társadalmasítását eredményezi a dolgozók széleskörű bevolességeinek. Vannak azonban, akik a szocialista együttélés szabályait, rendelkezéseit megsértik, bűncselekményt követnek el, kárt okoznak a népgazdaságnak és dolgozó társaiknak, lazítják Sajtónapi találkozó a megyei pártbizottságon A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei és Szeged városi végrehajtó bizottsága, a megyei és a Szeged városi tanács végrehajtó bizottsága baráti találkozóra hívta meg tegnap, szerdán délutánra a megyei pártbizottság székházába a sajtó munkásait: újságírókat, nyomdászokat, a lapkiadó vállalat dolgozóit, a posta hírlaposztályának képviselőit, hogy köszöntse őket a magyar sajtó napja alkalmából. A találkozón — melyen Siklós János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tolmácsolta a párt- és tanácsszervek üdvözletét és jókívánságait — részt vett dr. Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Perjési László elvtárs, a Szeged városi pártbizottság első titkára, dr. Biczó György elvtárs, a Szeged megyei jogú városi tanács vb elnöke, Sípos Géza elvtárs, a Szeged városi pártbizottság titkára, s a megyei és a városi pártbizottság más képviselői. A kellemes baráti találkozón sok szó esett a sajtómunka időszerű kérdéseiről, eredményekről és tennivalókról. násával. A dolgozók tűlnyo- a —formá_ lásának legdöntőbb színtere a munkahely. Ebből következik; hogy a fegyelmezetlenkedők, a szocialista együttélés szabályait megsértők felelősségre vonásának fóruma is a munkahelyen működjék, amennyiben nem nagyobb bűncselekményről van szó. Ezt a feladatot töltik be a társadalmi bíróságok. Csongrád megyében a vállalatoknál összesen 138 társadalmi bíróságot választottak a dolgozók. Az elnökök és tagok együttes létszáma 1461. Az SZMT vezető titkára hangsúlyozta, a továbbiakban, hogy az elmúlt idők során — bár nem mindenütt kielégítően — Csongrád megyében is általában javult a társadalmi bíróságok munkája. Ezt tükrözi a tárgyalásra került ügyek előkészítése, a A mezőgazdaság gépesítése a második ötéves tervben A mezőgazdasági termelés ban a kombájnok számával fejlesztésének a második öt- — öt év alatt nagyjából éves tervben egyik legfonto- megkétszereződött: 1960-ban az összes gabonának 42, a tervidőszak végén pedig már több mint 80 százalékát vágták le géppel. Ennek következtében a mezőgazdaság legnagyobb munkacsúcsa, eltérően a sok évsabb eszköze a gépesítés volt. A gépállomány növekedésének nagy része van abban, hogy a mezőgazdasági termelés a munkaerő számának csökkenése és a termelőszövetkezeti tagok korösszetételének romlása ellenére is számottevően emelkedett. A fontosabb gépekből a mezőgazdaság annyit, vagy valamivel többet kapott, mintamenynyit a terv előírt; traktorból például a tervezett 37 000 helyett 37 700-at, kombájnból 5600 helyett 6300-at. A tényleges növekedés ennél természetesen kisebb, mivel az elavultabb gépek jó részét kiselejtezték. A traktorállomány most másfélszer nagyobb, s összetételében is sokkal korszerűbb, mint 1960-ban. Az izzófejes traktorok aránya 37 százalékról 10 százalék alá csökkent, s a korszerű erőgépeken belül is nőtt a nehéz unlverzáltraktorok aránya. Az arató-cséplőgépek száma őt év alatt megkétszereződött, többségük a jól bevált, nagyteljesítményű szovjet kombájn. A korszerűsítésre jellemző a műtrágyaszóró gépek állományának alakulása. Ez számszerint ugyan csak 10 százalékkal növekedett, de több ezer régi „kisüzemi" jellegű gépet cseréltek ki modern, nagykapacitású berendezésre. így a korábban csak kevéssé gépe-' sített műtrágyaszórást most teljes egészében gépekkel végzik. A második ötéves terv Idején — hasonlóan az előző időszakhoz, a nehéz fizikai munkák további gépesítése volt a legfontosabb feladat. 'A szántóföldi talajművelés után az aratás gépesítése került előtérbe. Ez — arányAz alapvető s minden évbem több millió holdat érintő munkákon kívül megjelentek, elterjedtek a gépiek sok olyan területen is, ahol 5 évvel ezelőtt még kizárólag kézi erővel dolgoztak. Ilyen például a kertészeti palánták ültetése, amelyhez már 1600 gép áll rendelkezésre, továbbá a szénaszáríszázados hagyománytól, az ' . , • „ - ftx aratás idejéről áttolódott az ^amelynek korszerűsítőőszi időszakra. A betakarítás gépesítése terén ugyanis még csak a most záruló tevidőszakban tették meg az első lépéseket. A kukoricatermésnek mintegy 10 százalékát takarítják be géppel, s az intenzív burgonyatermelő körzetekben gépesítették a termés szedését. Az őszi munkacsúcsok idején van szükség a legtöbb szállításra is. Ennek könnyítésére, gyorsítására a mezőgazdaság öt év alatt csaknem 30 000 pótkocsit kapott, ami a tervezettnél ugyan 57 százalékkal több, de az időközben alaposan megnövekedett szállítási feladatok ellátására még távolról sem eddig 3400 ventillátoros berendezést helyeztek üzembe, valamint az alma és más gyümölcsök szedés utáni válogatása, osztályozása, rakodása a manipuláló gépsorokkal. öt-hat évvel ezelőtt mezőgazdaságunk nagy részében még ismeretlenek voltak az állatenyésztési gépiek. A fejlődés itt ugyan jóval lassúbb, mint a növénytermesztésben, de a gépesítésnek fontos vonása, hogy a legújabb állattartó épületek már kizárólag a fejés, takarmányozás, belső szállítás géelegendő. Igen gyors ütem- pesítéséhez szükséges berenben fejlődött a gépiesítés a dezésekkel együtt készülnek, növényvédelemben. (MTI) Bizonyítváiiyosztás január 10-én A szünet előtt lezárják a félévi jegyeket Sokan kérdezik tőlünk már december 22-én lezárják igaz-e, hogy az idén más a tanulók félévi eredményeit, időpontban zárul a félévi az osztályozó értekezleteket munka az iskolákban, mint piedig a szünet alatt tartják az előző években? A kérdést a nevelők. A bizonyítványml ls feltettük a városi ta- osztásra az első tanitási nanács művelődési osztálya pon, január 10-én kerül sor. csoportvezetőjének. Annus _ Az intézkedés azt a heAntelnak A következő vá- lyes céu szolgálja> hogy a .aszt KaptuK: ... .,, .... szünet valóban szünet legyen. - A művelődésügyi mi- KikapcSolódást, pihenést adniszter ebben az evben bi- , , ., ,,, zonyos változtatásokat veze- *>n a gyerekeknek az uj feltett be. Ennek megfelelően ávt tanulasra. esetleges hibák elkövetésétől Dr. Milasin László megyei főügyészhelyettes az ügyészi tapasztalatokról, a társadalmi bíróságok jellegéről, valamint a vállalati jogtanácsosok szerepéről beszélt. Elmondotta, hogy a társadalmi bíróságoknak az eredményei általában megnyugtatóak, etekmtetben sikerekről lehet beszámolni. A Csongrád megyei ügyészség minden esetben segítséget nyújtott a társadalmi bíróságok munkájához. S ezt a jövőben is tovább folytatja, sőt a Szakszervezetek Megyei Tanácsával együttesen ezt a tevékenységet szélesíteni kívánja, Dr. Soós József megyei tanácsvezető bíró a munkahelynek jellemformáló szerepét elemezte. Konkrét bűncselekmények ismertetésével bizonyította, hogy ahol a munkahelyek kollektívái egy-egy eset kapcsán nem lépnek közbe, ott előbb-utóbb komoly problémák adódnak. A munkahelyek kollektív erejével. meg lehet előzni, hogy egyegy megtévedt ember tovább botoljon. Kitért a társadalmi bíróságok ügyviteli rendjével kapcsolatos problémákra és azok megoldására is. Az előadást és a korreferátumokat követő vitában számosan felszólaltak, s gyakorlati páldák ismertetésével, tpvábbi javaslatokkal járultak hozzá a társadalmi bíróság jövőbeni munkájához. A tanácskozás a késő délutáni órákig tartott. Végül a társadalmi bíráskodásban kifejtett eredményes munkásságért a Szakszervezeti Munkáért kitüntető .jelvény arany fokozatát nyújtották át Nyíri Sándor garázsmesternek. a 10-es AKÖV dolgozójának. A Szakszervezeti Munkáért kitüntető jelvény ezüst fokoztatát kapta Józsa Zsigmond, a Csongrád Megyei Húsipiari Vállalat csoportvezetője, Köss Gusztáv, a szegedi textilművek osztályvezetője. Bronzfokozatban részesült Gyömbér Gyula, a Szegedi Falemezgyar dolgozója, Muzsik János. a derekegyházi állami gazdasági dolgozója, dr. Csohány László, a Szeged városi és járási ügyészség ügyésze, dr. Gilicze Lajos, a szentesi városi és járási ügyészség ügyésze, dr. Soós József, a Csongrád, megyei bíróság tanácsvezető bírója és dr. Szentpéteri Imre, a makói járásbíróság elnöke. A bizalom mércéje M' a már senki sem fogadja el azt a régi felfogást, hogy a hivatalhoz a teremtő megadja a szükséges észt is, de arról még mindig sokan megfeledkeznek: a rátermettség önmagában édeskevés ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen. A szellemi képességek, a felkészültség, sőt még a rutin, a tapiasztalat sem minden, sok más kell még ahhoz, amit úgy nevezünk: a vezetés művészete. A sok közül most csak egyről essék szó —' talán az összee között a legfontosabbról — a vezetők és a beosztottak közötti bizalomról. Ritka kincs és nem alakul ki magától. Nem elhatározás, vagy ügyeskedés kérdése. Nincs rá recept — nem is lehet, hiszen pyakran több száz vagy több ezer emberről van szó, és ők sem külön-külön, hanem együttesen alakítják ki a bizalom légkörét — az egyetlen vezető iránt. A szigorú, következetes, kemény kezű vezető is lehet népiszerű; a bizalom nem zárja ki, sőt feltételezi a következetességet és a rendet. Pontosan akkor támadnak bajok egy-egy kollektívában, ha a vezető hol hideget, hol meleget fúj — ahogy mondani szokták —, vagyis ha egyszer megbocsát, másszor megbüntet ugyanazért a hibáért. Különösen akkor okoz ez gondot, ha a különbségtétel emberekhez igazodik, ha kialakul a benfentesek, a liblingek köre, akikre más szabályok és kötelezettségek érvényesek, mint az üzem, vagy a hivatal többi dogozójára. Ne is csodálkozzon senki, ha ilyen kivételezés utón megindul a susmus, a „folyosóagitáció", és elkezdik találgatni, vajon miért elnéző az igazgató X-szel, miért tesz kivételt a főmérnök Y-nal? Ahol piedig felüti fejét a pletyka, az intrika, ott a bizalom — a vezetők, és az egymás iránti is — egycsapásra megszűnik, és ez jelentős bajok forrása lesz. Gyakori hiba az is, hogy bár a vezetőknek általában mindenkiről megalapozott véleményük van, ezt azonban gondosan véka alá rejtik, elhallgatják, vagy ha szólnalí is róla, nem az érintett előtt. Nem könnyű persze mindent szemtől-szembe mondani, az igazság — még a megalapiozott igazság is gyakran fáj, a nyíltan elmondott bírálatot nem mindig fogadják szívesen, a megbírált beosztottal esetleg vitatkozni kell stb. Mégsincs más megoldás, mert a bizalom légköre elképzelhetetlen a vélemények őszinte, nyílt kimondása nélkül. e is várjon bizalmat munkatársaitól az a vezető, aki szigoiúan, keményen minden esetben megbírálja a hibát elkövetőket, maga viszont semmiképpen sem tudja elviselni, ha beosztottai megbírálják. Még rosszabb a „bicikliző" vezető — itt-ott még van belőlük —, aki, ahogy a szólás tartja: lefelé tapos, fölfelé hajlong. Igenis, vannak esetek, amikor a gyár, a hivatal, a kollektiva érdekében ellent kell mondani a felsőbb szerv vagy kéviselője véleményének, előfordulhat, hogy a tényleges érdeket meg kell védeni a vélt érdekekkel szemben. A beosztottak éles szemmel figyelik, mit tesz ilyenkor az igazgató, van-e bátorsága és gerince, hogy kiálljon a jó ügy mellett. A hétköznapok gyakorlatában piersze többnyire ennek éppen a fordítottja szokott történni, a vállalati érdekeket sajnos ma még nagyon sokszor és indokolatlanul szembeállítják az országos, az átfogó érdekekkel, de azért jó néhány példát lehetne felsórolnl az 'előbb említettekre is. Van egy terület, ahol különösen vigyázni kell, mert ha itt elvéti a vezető, akkor igen nehéz lesz visszabillentenie a megingott bizalmat. A vezetői példamutatás ez a terület. Erre is van egy találó mondás: aki bort iszik, ne prédikáljon vizet Leegyszerűsítenénk a dolgot. ha például a mérnöktől olyasféle példamutatást követelnénk, hogy fogja meg a lapát nyelét és segítsen a kubikosoknak. A példamutatást elsősorban és mindenekelőtt saját munkájában várják el tőle munkatársai. Ha ebben precíz, pontos és igényes, akkor mindenkitől elvárhatja, hogy munkáját — tehát a kubikos a földmunkát, a gépkezelő a gépkarbantartást, a könyvelő a nyilvántartást — jól végezze, pontosan és igényesen. A

nagyobb felelősség természetesen nagyobb hatáskört, több jogot is jelent, de ezt sohasem szabad összetéveszteni az egyéni, emberi-erkölcsi magatartással, amelyben éppen fordítva: a vezetőktől általában többet várnak, mint az egyszerű munkástól vagy beosztottól. Utoljára hagytam, már csak fontossága miatt is a bizalom megteremtésének és megőrzésének olyan fontos eszközét, mint a szigorú és következetes ellenőrzés. Téved, aki azt hiszi, hogy a bizalom egyben az ellenőrzés hiányát jelenti. Az a vezető, aki rosszul értelmezett tatrintatból, a bizalmat féltve elhanyagolja az ellenőrzést, lényegében felelőtlenül vezet, és éppen azzal veszíti el a bizalmat, hogy rossz gazdának bizonyul, mert nem vigyáz a közvagyonra, neim ellenőrzi a kiadott munkát, nem tartja kézben az általa vezetett Intézményt. Az ész, a rátermettség nem minden; a jó vezetőnek ahhoz is értenie kell, hogy megteremtse és megőrizze a bizalom légkörét. VASVARI FERENC ív Tudományos tanácskozás az MSZDP I. kongresszusának 75. évfordulóján A Magyarországi Szociál- azokat a témaköröket, ame- sáért folytatott harcával kapdemokrata Párt I. kongresz- lyek a kongresszus jelentősé- csolatos taktika fő vonásaiszusának 75. évfordulója al- gének és a korai munkás- ról Mucsi Ferenc kandidátus kalmából szerdán az MSZMP mozgalom történetének tel- beszélt. Simon Péter kandiKözponti Bizottságának Párt- jesebb áttekintéséhez még dátus a szociáldemokrata agtorténeti Intézetében - nagy- feldolgozásra várnak. rárpolltlka jellemző vonásait számú történész szakember Az előadást követő vitá- összegezte, Jemnitz János részvételével — tudományos ban számos történész-kutató kandidátus pedig a II. intertanácskozást rendeztek. szólalt fel. Erényi Tibor kan- nacionálé és a MagyarorszáVass Henriknek, az inté- didátus, a párttörténeti inté- gi Szociáldemokrata Párt zet igazgatójának megnyitó- zet tudományos osztályának kapcsolatáról beszélt, ismerja után, S. Vincze Edit kan- vezetője a szociáldemokrata tetve a magyarországi szodídátus tartott bevezető elő- párt jellegével és a szociál- ciádemokrácia álláspontját a adást a Magyarországi Szo- demokrata' baloldali kiala- nemzetközi munkáskongroszciáldemokrata Párt I. kong- tartásával, Hanák Péter kan- szusokon szereplő fó kérdéresszusának történelmi kö- didátus az MTA Történettel- sekben. Kende János, a Pártrülmcnyei címmel. Átte- dományi Intézetének osztály- történeti Intézet tudományos kintést nyújtott a kong- vezetője pedig a szervezett munkatársa a szociáldemokrestszust megelőző időszak munkásság vezetőgárdájának rata párt ás a nemzetiségi hazai és nemzetközi esemé- összetételével, az 1880-90-es kérdés témaköréből. Galántai nyeiről, elemezte a szociálde- évek munkásmozgalmára József kandidátus, egyetemi mokrata párt elvi nyilatkoza- syakorolt befolyáséval fog- docens pedig a szociáldemoktát és a kongresszus főbb ha- '^iáldemokrata párt- ü^^lg^^ tarozatait, majd felsorolta nak az ország demokratizálá- előadást (MTI) Csütörtök, 1965, december 9. OÉL-MAGYARORSZÁG 3