Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-05 / 287. szám

Az ötéves terven felül A Tatabányai Szénbányá­szati Tröszt dolgozói szombat reggelre teljesítették második ötéves tervüket. Az idén na­ponta ötven vagonnal adtak többet,- mint 1961-ben. Ügy számítják, december végéig 260 000 tonna szenet adnak második ötéves tervünkön felül. Görög narancs, kubai grape-fruit Az idén — az olasz narancs lassúbb érése miatt — csak későbbre, december közepére ígért narancsot a kereskede­lem. A „határidőt" azonban sikerült megrövidíteni. A külkereskedelem érdeme, hogy a vártnál hamarabb jött s már a mikulási ajándékok között is ott lehet a kedvelt déligyümölcs. Az idei első narancsszál­lítmány — görög navels — egy-két napja érkezett, s szombaton került az üzletek­be. Budapesten és vidéken egyaránt 9—9 vagon. A na­rancsszezon ezzel megkez­dődött, most már folyamato­san várják az újabb szállít­mányokat, az Idén még töb': mint 2500 tonna narancsot. Ezenkívül, ugyancsak kez­detnek, kostolónak, mintegy 6 vagon kubai grape-fruit is forgalomba került. Közös úton — közös cél felé A pedagógusok és a KISZ kapcsolatáról tanácskoztak gépipari technikumban FIR-kongresszus Budapesten A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében több mint 300. részvevővel csü­törtökön kezdi meg munká­ját az Ellenállók Nemzet­közi Szövetségének (FIR) ötödik kongresszusa. Ezúttal először rendezik hazánkban a nagy jelentőségű tanács­kozást, melyre 23 országból várnak küldötteket. Az első külföldi vendégek hétfőn ér­keznek Budapestre. A szovjet delegációt Tt­mosenko marsall, a Szovjet Hadviseltek Bizottságának elnöke, a Szovjetunió két­szeres hőse vezeti. A kül­döttség tagjai sorában lesz a Polevoj regényéből nálunk is jól ismert Mereszjev, to­vábbá Fjodorov, az egykori partizántábornok — mind­ketten ugyancsak a Szovjet­unió hősei. Dr. Ettore Ti­boldi professzor, a FIR el­nökének vezetésével jön Magyarországra az olasz de­legáció. A francia küldöttség soraiban foglal helyet Alexandra Glasberg abbé, a francia ellenállási mozga­lom egyik kimagasló alak­ja. A négynapos kongresszus megnyitó ülése december 9-én délelőtt 10 órakor kez­dődik. a Tanulságos, élénk és hasz­nos vitát kiváltó előadást tartott a szegedi Déri Mik­sa Gépipari Technikum ta­nári kara számára Csöme Lajos, az iskola KlSZ-szer­vezetének patronáló tanára. Elmondotta a többi kö­zött, hogy az iskola fiatal­ságának összetétele kivéte­lesen jó, hiszen évente több­szörös a túljelentkezés eb­ben az intézetben, s mód van arra, hogy a legráter­mettebb gyerekeket válo­gassák össze. A tanulók többsége határozott hive a szocializmusnak. A KISZ­szervezet a közelmúltban is jelentékeny mértékben se­gítette elő azt, hogy az if­júság marxista világszemlé­letét megszilárdítsa, s a diákság a szocialista erköl­csi normák szellemében él­jen és dolgozzék. Igyeke­zett a szervezet tudatosíta­ni azt is, hogy egy-egy ta­nuló értékét tanulótársai körében elsősorban az ha­tározza meg: mily mérték­ben képes az illető példát mutatni az iskolai fegyelem megszilárdításában, a közös­' ségért való munkálkodás­I ban. áldozatvállalásban. A KISZ-szervezetnek a tanéri kar igyekszik messzemenő segítséget adni abban, hogy a tanulók ne csupán tár­gyai, hanem alanyai is le­gyenek a nevelésnek. Az érzelmek fontossága Hangsúlyozta, hogy a fia­talok világnézete nem épül­het kizárólagosan a hűvös tudati tényezőkre, feltét­lenül szükséges ezeket aka­rati indítékokkal, érzelmi elemekkel összeötvözni. En­nek érdekében a nevelőtes­tület további fokozott segít­ségére van szükség, hiszen a koncentrált nevelői rá­hatás, a KISZ-szervezet még aktívabb támogatása — a fiatalok önállóságának szem előtt tartásával — nagy­mértékben járulhat hozzá a politikai nevelő munka eredményességéhez, ahhoz, hogy minden alkalommal az építő, progresszív Maga­tartásúak legyenek a hang­adók. Egy esztendő óta a fiatalok különös élénkség­gel érdeklödnek politikai kérdések iránt, azon kell tehát lenni, hogy érdeklő­désüket — az Ifjúsági Aka­démia és Fórum megfelelő­en értékes rendezvényein — helyes módon elégítsük ki. A fiatalok vitafórumait a A Hídépítő Vállalat hódmezővásárhelyi épitésvezeto­sége külső munkára alkalmaz ' vízvezeték-és csőszerelőket. Jelentkezni lehet az építésvezetőség Hódmezővásárhely, Kinizsi u. 26. sz. alatti irodájában. V. S.28150 Bölcsészettudományi Kar harmadéves hallgatói ve­zetik. Azok a vi­tafórum-vezetők jártak el helyesen, akik nem „előadá­sokat" igyekezték tartani, hanem közvetlen hangú ba­ráti beszélgetésekké képesek oldani az összejöveteleket. E vitákon persze, olykor megnyilvánulnak túlzott kö­vetelések is a fiatalok ré­széről, hiszen az ő számuk­irodalmi szakkörök, sportve­télkedők közösségformáló jelentőségét emelte ki. Komáromi Ferenc tanár az itt-ott jelentkező, túlzott anyagiasság nyesegetésére hívta fel a figyelmet. Sok értékes gondolatot tartalmazott dr. Korányi Kalmánné, Werner István, Sisák Géza tanárok hozzá­szólása is. Élénk vita ala­kult ki a közelmúltban meg­jelent Ifjúsági Magazin cí­mű lep első száma körül. ra természetes életforma a szocializmus, olykor képtele- A „magazinu-probléma nek — élmények híján — KÖZÜLETEK RÉSZÉRE ipari elektromos hűtőszekrények, pultok és berende­zések, konyhaipari feldolgozógépek és konyhaipari fel­szerelések, valamint presszógépek f. évi szállítása ér­dekében keresse fel vállalatunk mintatermét, ahol vevőszolgálatunk minden műszaki kérdésben rendel­kezésre áll. MÜART Vállalat B.-pest. VI., Rudas László u. 18. Bp. 693 összevetni reálisan eredmé­nyeinket a múlt sötét és sivár jelenségeivel, igazság­talanságaival. Színes programot! A konkrétumokban gaz­dag expozét követő hozzá­szólások sorát Páldi Ferenc igazgató nyitotta meg. Han­goztatta, hogy a KlSZ-mun­ka támogatásával a pedagó­gusok elsőrendű kötelessé­güknek tesznek eleget A KISZ-munka legfontosabb tényezője a politikai tarta­lom, ennek mindig párosul­nia kell az életkori sajátos­ságokat messzemenően fi­gyelembe vevő helyes, szí­nes programmal. A KISZ­vezetők keressék meg azo­kat a lehetőségeket, melyek a fiatalok romantika iránti vonzalmának kielégítésére a legalkalmasabbak, tegyék sokoldalúvá, vonzóvá • KISZ-életet. arra, hogy a lok jövőjéről ejtve szót, mindig a valóságot rajzol­juk eléjük, ne festegessünk problémátlan, túl rózsa­színű jövőt, neveljük őket az objektív tényeknek meg­felelően, hangoztassuk előt­tük, hogy az élet — küz­delem, melyben keményen, a közösségért áldozatosan meg kell küzdeni a boldo­gulásért. Dr. Varga Miklós tanár, az iskola pártszervezetének titkára egyebek között ar­ra mutatott rá: a pedagó­gusok minden alkalmat ra­gadjanak meg arra, hogy minél több időt töltsenek a fiatalok körében, minél többször beszélgessenek azok problémáiról. Ki a mintakép? Dr. Milasin Gyuláné ta­nárnő az osztályfőnöki órák kihasználását is ajánlotta a KISZ érdekében. Elmondot­ta, hogy osztályában nyo­ma sincs a „fásultság"­problémának, s az osztály KISZ-megbízottjáról — név nélkül, írásban — ilyenféle véleményeket adtak a gye­rekek: „Erős kezű, határo­zott, jól tanul, udvarias, összeforrt az osztállyal. Jól tölti be az összekötő kapocs szerepét a tanári kar és az ifjúság között, őt tekintem mintaképemnek." Az élet­kori sajátosságoknak meg­felelően a természetjárás, Mari Kálménné a KISZ szegedi városi bizottsága képviseletében köszöntötte az értekezletet. A pedagógu­sok állandó segítségének szükségességét hangoztatat. Az Ifjúsági Magazinról el­mondta: a lap színes, vál­tozatos. Az első szám bő­ven foglalkozik ugyan a nyugati ifjúság életének megnyilvánulásaival, de emiatt nem kell fenntartás­sal fogadni a lapot, hiszen sokkal célravezetőbb, ha ezeket a jelenségeket a mi lapunk kommentálja — megfelelő szemlélettel —, rtem pedig az ellenséges propaganda fórumai ... Egyébként a következő szám cikkei döntő mértékben a népi demokráciák eredmé­nyeivel foglalkoznak majd. A tanácskozás a „kívülál­ló" számára is sok hasznos tanulsággal szolgált. Meg­állapítható, hogy a gépipari Ügyelni kel! technikum tanárai szívük végzett fiata- ügyének tekintik a KISZ problémáit, és sok útmuta­tással, szeretettel képesek annak nevelő munkáját még eredményesebbé alakítani. Dér Endre Mihez értünk? Szemtanúja voltam a kö­vetkező dolognak: az egyik lakónál vízvezetéket javítottak a szakemberek. Egy fiatal vízvezeték-szerelő és a vele levő ugyancsak fiatal segédmunkás. Amíg a szerelő menetet vágott, tár­sa falat bontott, szabaddá tette a hibás vezetéket. A munkát rendben elvégezték, a segédmunkás még a tör­meléket is összeseperte, majd a szerszámaikat elrak­ták és indulni készültek. És a falat? Ki hozza rend­be a kivésett falat? — kér­dezte a lakó. Az nem a mi dolgunk., nem ls értünk hozzá, de né­hány napon belül eljön a kőműves és megcsinálja — válaszolta a vízvezeték-sze­relő és elment. Valóban, néhány nap múl­va megjelentek a következő szakma képviselői: egy fia­tal kőműves szakmunkás és a vele levő ugyancsak fiatal segédmunkás. A kőműves ki­adta az utasítást a segéd­munkásnak, hogy készítse el a maltert. A fiú elkészítette és a vödröt a szakmunkás elé tette. A szakmunkás há­rom fandli maltert kent a falra, elsimította, majd ösz­szeszedték holmijaikat és el­köszöntek a lakóktól. Ez a történet egy régebbi esetet juttatott eszembe. Még gyerekkoromban javí­tották a szomszédunk házát. A falat javító kőműves rendbe hozta a tetőt is. Vagyis falat rakott, majd cserepezett. Akkor megkér­deztem a mestertől, hogy neki két szakmája van ta­lán? „Nem — válaszolta —. de ehhez is értek, sőt. ha kell. a vízvezetéket is meg­javítom". Az említett példákat ak­kor forgattam a fejemben, amikor az építőipari válla­latnál a téliesítésről beszél­gettek a vezetők. Hallgat­tam problémáikat, hiszen nem kis gondot jelent a szakmunkások téli foglalkoz­tatása, olyan munkaszerve­zés biztosit fsa, hogy min­denféle szakma képviselői megfelelő feladatokat kap­janak. Való igaz: mit csináljon Újabb bányászüdülőt építenek A Nehézipari Minisztéri­um, a Bányász Szakszerve­zet, valamint a borsodi, a nógrádi, az ózdvidéki és a mátravidéki szénbányászati tröszt elhatározta, hogy a nyereségrészedés egy részé­nek felhasználásával Jósva­főn, a Béke-barlang mellett 13 millió forintos beruházás­sal 100 személyes hegyvidéki bányászudülőt létesítenek, amelyben a légzőszervi bete­gek orvoü felügyelet mellett tölthetik szabadságukat. A szálló építését 1967-ben kez­dik meg. Ifjúsági hangverseny az Aulában A középiskolások számára hirdetett Ifjú Zenebarátok hangversenysorozat tegnap délutáni előadásán dr. Mi­hálka György Mozart és Bee­thoven kamarazenei művein keresztül adott ízelítőt a klasszikus zenéből a szegedi egyetem Dugonics téri Aulá­jában szép számban megje­lent hallgatóságnak. A fiatal közönséget tekintve a bérleti sorozat négy koncertje közül Jogászok nemzetközi munkaértekezlete Szegeden Tájékoztató a szegedi árudák módosított 0 nyitvatartásáról HAZTARTASI BOLT, Bajcsy-Zsilinszky u. 22. sz. Nyitva naponta: 8—18 óráig szombaton: 8—15 óráig PAPÍR 1RÖSZER bolt, Aradi vért. tere 4. sz. Nyitva naponta: 7—12 óráig, du. 15—17,30 óráig szombaton: 7—15 Kérjük kedves vásárlóinkat a fenti nyitvatartási időt figyelembe venni. Cs. m. V. Iparcikk Kisker. Vállalat V. 17019 A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtu­dományi Intézete, valamint a József Attila Tudományegye­tem Állam- és Jogtudományi Kara decenjber 7-től 9-ig rendezi meg polgári jogi tu­dományos munkaértekezle­tét a Tisza Szálló különter­mében. Az értekezleten a ha­zai tudományos intézmények munkatársain, egyetemi ok­tatókon és gyakorlati szak­embereken kívül részt vesz­nek a Szovjetunió. Lengyel­ország, NDK. Csehszlovákia, Jugoszlávia. Románia és Bul­gária tudósai is. A program értelmében ked­den, délelőtt fél 10 órakor a József Attila Tudományegye­tem Dugonics téri aulájában dr. Szabó Zoltán akadémikus megnyitója, valamint Sz. N. Bratusz szovjet professzor üdvözlő szavai után délben kezdődnek a viták, melyek érdekessége, hogy a vitain­dító referátumok előadásra nem kerülnek. A háromna­pos értekezlet dr. Eörsi Gyu­la az MTA levelező tagja, dr. Kemenes Béla. a JATE Ál­lam- és Jogtudományi Kará­nak dékánja, valamint dr. Csanádi György tanszékveze­tő docens egy-egy dolgozatát vitatja meg. kétségtelenül ez volt a leg­kritikusabb, hiszen kamara­zene-interpretálásról volt szó, arról a műfajról, mely a ko­moly zene kedvelőinek vilá­gában is az egyik legnehe­zebbed érthető, s élvezése bizonyos esetekben csak ko­moly zenei felkészültséggel megelőzve lehetséges. Persze, itt sokkal kevesebbről volt szó, hiszen viszonylag nép­szerű darabokat: Mozart úgy­nevezett nagy Á-dúr és Bee­thoven opus 30-as c-moll szonátáját valamint a híres F-dúr románcot hallottuk két jónevű fiatal művészünk, Kodsis Albert (hegedű) és Szabó Csilla (zongora) elő­adásában. A műsor szeri" ezőit és összeállítóit igazolja, hogy ha nem is falrengető, de értékes sikert arattak az elhangzott művek. A hangversenynek pedig ez volt a legfontosabb célja! Szabó Csilla és Kocsis Albert jó közvetítőknek bi­zonyultak, bár a bemutatott darabok közül csupán a Bee­thoven szonátát játszották igazi tudásukhoz mérten. Ott viszont felsorakoztatták a beethoveni zene minden szép­ségét a dübörgő forték és méltóságteljes pianók széles skálájában. Kár. hogy a má­sik két mű megszólaltatása nem sikerült így. W. I. a kőműves szakmunkás té­len? Külső íalazást a nagy hidegben-fagyban nemigen lehet végezni. Belső munká­kat lehet: például közfala­kat, vakolásokat és ehhez hasonló másféle feladatokat. Az úgynevezett szakiparo­sok: vízvezeték-szerelök, hi­deg és meleg burkolók, asz­talosok, festők és mázolók nyugodtan dolgozhatnak, ha megfelelő minden körül­mény az építkezésen. S álta­lában az építőipari szakmun­kások közül ezek a szak­iparosok vannak a .legkeve­sebben. Amig a házat mond­juk felépítik négy-öt hónap alatt a kőművesek, a belső szerelési, szakipari munka majdnem kétszer ennyi időt követel. Mi köze mindennek az előbb elmondottakhoz? Va­lami köze van. Például az első esetben mi lett volna, ha a vízvezeték-szerelő ért valamit a kőműves munká­hoz és nem kell később me­gint két embernek sétálnia a távoli munkahelyre? Időt takaríthattak volna meg, s ezzel együtt termelékenysé­get, pénzt, fáradtságot. De hova akarok kilyukadni? I ] eiverzélisabb, sokrA tűbb tudással rendel­kező szakmunkásokra volna szükség. Valamikor így volt. Manapság igen „szétszed­tük", szakosítottuk a mun­kaköröket. Van ebben ész­szerű és okos dolog, nem vi­tás, de az már kevésbé le­het praktikus, hogy egy szakmunkás csak a maga szűk területét ismerje. Az általános szakmákban — te­hát nem a gyári futószalag mellettiekben — szélesebb körű ismereteket kell elsa­játítani, sőt az lenne a jó, ha a szakmunkások a rokon­szakmákban is teljes értékű szakemberekké válnának. Mi azt mondjuk, hogy ta­nuljon mindenki, képezze magát, tartson lépést a fej­lődéssel. Azonban kérdés, hogy mit tanuljon például a kőműves szakmunkás? Irat­kozzon be a közgazdasági technikumba, vagy a jogra (vannak ilyen példák is), esetleg tanuljon meg egy újabb szakmát? Vélemé­nyem szerint helyes lenne, ha újabb szakmát tanulna! Természetesen munkája mel­lett és igen rövid idő alatt, hiszen rokonszakmáját félig­meddig úgy is ismeri, mivel mellette végzik azt, sőt al­kalomadtán ő maga ls rá­kényszerül a „belekontárko­dásba". Hajdanában azt mondták, hogy ahány nyelvet beszél valaki, annyi embert ér. Te­gyük fel, hogy. igaz ez a mondás a nyelvek esetében, de miért ne lenne rákkor igaz a szakmai ismeretek esetében is? Szerintem igaz­nak kell lenni. Ha valaki több szakmához is ért, több embert jelent, s ez kihatás­sal van a saját életére és üzemének életére is. Félreértés ne essék, nem az iparitanuló-képzés jelen­legi helyzetének felforgatá­sára célzok, hiszen a későb­bi ismereteket — amelyek­re gondolok — már az élet­ben, a munkahelyen szerzik meg az emberek. Azt se pro­pagálom, hogy a két szak­ma „messze álljon" egymás­tól. A kőműves ne a hentes mesterséget sajátítsa el. a festő meg ne az órás mes­terséget. De az úgynevezett szakmai ágban igenis isme­het még egy mesterséget. A kőműves a burkoló szakmát, vagy az épületlakatos szak­mát és fordítva. J^lképzelhető e vonat­kozásban az anyagi érdekeltség is: a több szak­mát ismerő — az adott (izem területén is szükséges és felhasználható! — mun­kások magasabb órabérének megállapításától kezdve az ösztönzés sok féle-fajta ská­láján keresztül. De végül is, ilyen úton a népgazdasági érdek és az egyéni érdek is közelebb kerülhetne egymás­hoz. hiszen a munka és a munkakörülmények változá­sai nem jelentenének sem az üzemnek, sem az egyénnek olyan lehetetlen állapotokat, amelyek manapság gyakran előállnak például az építő­ipari tevékenység téliesfté­sénél is. Gazdagh István Vasáraim, 1965. december 5. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents