Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-05 / 287. szám

Ha a paprikát és a sza­lámit megilleti a „szegedi" jelző, akkor a kendert és a kender feldolgozását legalább úgy. Régi ipara ez a városnak és környékének, a kenderfeldolgozó gyárak múltját pedig százévesnek, vélik. S mielőtt első kér­désemmel azt tudakolnám, hogyan kezdték a második ötéves tervet, még feljegy­zem: e vállalat Európa egyik legnagyobb kenderfel­dolgozó vállalata. Kérdéseimre Tóth László Vezérigazgató válaszol: — A második ötéves ter­vet vállalataink még önálló­an kezdték, s az iparössze­vonás eredményeképpen 1963 elején jött létre a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat a három szegedi és a pécsi üzemből. így, ami­kor a második ötéves ter­vet. illetve vállalatunkat ér­tékeljük. akkor az 1962-es esztendőhöz hasonlítunk. — Érdemes volt össze­vonni a vállalatokat? — Igen. Ha létezik ipar­ág. amely a feltételeket ön­magában hordja a teljes vertikumra, akkor érdemes. Mi például a bálázott ken­dert a kész termékig fel­dolgozzuk. s termékeink skálája igen széles — zsi­neg, háló. kötél, kárpitos­és szabókellékek, ponyva, és így tovább, mintegy 300 féle. Nem csupán a kender profil gazdá ja a vállalat, ha­nem a műszaki szövetek­nek is. Ellátjuk az ország valamennyi iparágát: a cu­kor-. gyógyszer- és olaj­iparnak különféle szűrőszö­veteket. a gumiipar részé­re betétszöveteket és heve­derszöveteket szállítunk. De profilgazdái vagyunk a tisz­ta kenderből készült szép. mintás" szőnyegeknek is. A szizál szőnyegtípusok elis­mertek. az országházban le­vő bordó futószönyegek is nálunk készültek. — És kézzelfoghatóan látható-e az összevonás eredménye? — Egy számot mondok: 54 százalék. Három eszten­dő alatt ennyit emelkedett szövetexportunk. Ez az emelkedés, mind kenderből történt, és éppen a nagy­vállalat, adottságai, a belső kooperáció tette lehetővé. A növekedés üteme is érzékel­tet- 1963-ban 2 százalék, 1964-ben 23 százalék. 1965­ben 54 százalék. — Mit jelent ez abszolút számokban? — Sz.övctexportunk há­rom évvel ezelőtt 2 millió 374 ezer négyzetméter volt, jelenleg 3 millió 614 ezer négyzetméter. A vállalat termelési értéke a három évvel ezelőtti 608 millió fo­rintról 696 millió forintra emelkedett. — Hogyan, milyen mód­szerekkel érték el ezt a termelési felfutást? — A termelés végered­ményben 14,4 százalékkal nőtt az elmúlt három esz­tendőben, a létszám pedig 6,1 százalékkal. Az egy fő­re jutó termelési érték 121 ezerről 130 ezer forintra emelkedett ez idő alatt. — Szemre nem túl nagy a növekedés. — Sajnos gépparkunk eléggé elavult, s közben meg kellett valósítanunk egy 100 milliós nagyság­rendű rekonstrukciót, dc úgy, hogy a termelést csök­kenteni, vagy megállítani nem lehetett. A szegedi ken­derben végrehajtott munkát a teljes üzemmenet mel­lett ré egy évvel előbb vé­geztük el. Ezt a tevékeny­séget csak a nagyvállalat kereteiben lehetett így el­végezni, s ha ilyen szem­szögből nézzük fejlődésün­ket ré a termelésünk növe­kedését, akkor kerekebb a kép ré elfogadhatónak lát­szik a 14,4 százalék. — „ Hogyan segítettek a nehéz helyzetbe került üzemnek? — A nagyvállalat széle­sebb klaviatúrája éppen ez esetben mutatta meg lehe­tőségeit. Például a szövő­fonal- ré zsinegfonal-gyár­tásban a pécsi üzem tudott segíteni, ahol három mű­szakra álltak át, de épp úgy segített az újszegedi üzem ré a jutagyár is. — Mivel a termelés fel­futása nem kizárólag a lét­szám emelkedésével történt, milyen módon nőtt a terme­lékenységük? — Egyik jelentős műsza­ki intézkedésünk az újsze­gedi gyár cérnázójának re­konstrukciója volt, amely­nek során a régi gépeket újak váltották fel. s az épü­letet is felújítottuk. A szö­vőgépek korszerűsítése is a második ötéves terv idő­szakában történt, az ötven­hatvan ré annál is idősebb gépeket fokozatosan kicse­réljük modernebbekre. Az idén például — szinte saját erőből — 14 darab korsze­rű belga gépet vásároltunk. Régen a kenderponyvákat 120—125 fordulatszámmal szőtték a gépek, az újak se­bessége 185 fordulat. így körülbelül 50 százalékos ter­melékenységemelkedést ér­tünk el, de a minőség is jobb, egyenletesebb. — Ez évi tervük és annak teljesítése hogyan alakult? — Szövetexportunk terve 3 millió 300 ezer négyzetmé­ter volt, a várható teljesítés 3 millió 614 ezer négyzetmé­ter. Forintban körülbelül 20 milliós túlteljesítés várható az exportban. — A dolgozók helyzete hogyan alakult az eimúlt évek során? — Azok a gépcserék, ame­lyek korszerűséget is jelen­tettek, egyben a dolgozók munkafeltételeit is javítot­ták. A szegedi kenderben például régi. sok évtizedes helyzeten változtattunk. A dolgozoink étkeztetését is si­került megoldanunk, az Új­szegeden levő üzemi kony­hánkat 600 ezer forintos költséggel korszerűsítettük, most ellátja szegedi üzeme­ink igényeit. A szegedi ken­derben korszerűsítettük az üzemi fürdőket és öltözőket, ugyanígy a jutában is. Új­szegeden klimatizáló és por­elszívó berendezéseket he­lyeztünk üzembe, de hason­ló a helyzet a szegedi ken­derben is, ahol körülbelül 8 millió forintot fordítottunk ilyen dolgokra. — S végül a jövőről, a harmadik ötéves tervidőszak­ban várható fejlődésről mit haVlhatunk? — Már konkrét terveink is vannak. A pécsi üzemün­ket 66 millió forintos költ­séggel korszerűsítjük és bő­vítjük. Ennek kapcsán a pé­csi üzemben 1325 tonnával több fonalat gyártanak, s ez évente 42 millió forint ter­melési értékfelfutást jelent. A szövödéinkre a harmadik ötéves tervben 103 millió forintot fordítunk, amelynek segítségével növeljük a ne­hézszövödei kapacitásunkat. Ezzel el szeretnénk érni, hogy teljes mértékben ki­elégítsük a Szegedi Gumi­gyár műszaki szövetigényét, valamint a szövetexportun­kat kívánjuk megduplázni. Számokban kifejezve: 6.5 millió négyzetméterrel több különböző műszaki-, és pony­vaszöveteket gyártunk, amely mintegy 113 millió fo­rint értékű többletmennyisé­get jelent a jelenlegi szint­hez képest, összegezve: 170 milliós befektetéssel évento 155 millióval növekszik 8 vállalat termelése. — A termékek skálájában lesz-e változás? — Nem, de bizonyos pro­filrendezés lesz. A jutából a jutazsák profilját átadjuk Budapestnek, s helyette ho­rizontális szövődét valósí­tunk meg, könnyű kender­szövődét. Újszegedre kon­centráljuk a műszaki és ponyvaszövetek gyártását, s az itteni szövődét — a nyolc­vanéves épületet is — kor­szerűbbé tesszük. Harminc­millió forintért kicseréljük az épület födémét, klimati­záló ré porelszívó berende­zéseket helyezünk üzembe, valamint a gépeket a leg­korszerűbb automatákra cse­réljük át. Bővülni és korsze­rűsödni fog a kikészítő üze­münk is. Mindezt 1970-ig végezzük el. — A második ötéves terv­vel jelentős fejlődrét zárha­tunk, de a következő terv­időszakban még szebb ered­ményekre és fejlődésre szá­mítunk. S azt is reméljük, hogy nagyvállalatunk törté­netében az idei év az él­üzem címhez is közel visz bennünket. g. l Kicserélték a magy ar—mongol barátsági és együttműködési szerződés ratifikációs okmányait Péter János külügyminisz- katársa. ralamint a buda­ter és Magalzsavin Zsamsz- pesti mongol nagykövetség ran, a Mongol Népköztársa- diplomatái. (MTI) ság budapesti nagykövete ki­cserélte az 1965. október 2­án Ulan-Batorban aláírt ma­gyar—mongol barátsági ré együttműködési szerződés ratifikációs okmányait. A szerződés ezzel hatályba lé­pett. A ratifikációs okmányok kicserélésénél jelen voltak: Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese, Erdélyi Ká­roly külügyminiszter-helyet­tes és a Külügyminisztérium több vezető beosztású mun­Ofságírók, nyomdászok, levelezők, tudósítók és lapterjesztők baráti találkozója az klubban újságíró­A közelgő sajtónap alkal­mából a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Csongrád megyei csopoi-tja, a Dél-Magyarország és a Csongrád megyei Hírlap szerkesztősége tegnap dél­előtt a szegedi újságíró klubban baráti találkozót rendezett. A megyei sajtó olvasóinak, levelezőinek, tu­dósítóinak, a lapokat előál­lító nyomdászoknak, a hírlap­terjesztőknek a képviselői töltötték meg a klubot. A baráti találkozón jelen volt és köszöntötte a sajtó mun­katársait Csápenszki István, a szegedi járási pártbizott­ság titkára, Deák Béla, a Szeged városi párt-végrehaj­tóbizottság tagja, a pártbi­bizottság osztályvezetője ré dr. Dér Ferenc, a MUOSZ osztályvezetője. A baráti találkozót F. Nagy István főszerkesztő­helyettes, a MUOSZ me­gyei csoportjának titkára nyitotta meg. Az egybegyűl­teket Rdcz Lajos, a Csong­rád megyei Hirlap föszer­A felszólaló tudósítók, le- pott: Kovács Mihály, Né­velezők, hírlapterjesztők ar- meth Péter, Nikolényi Ar­ról beszéltek, hogy a jövő­ben is segítői lesznek a saj­pád, Radics Sándor. Szííádi Sándor ré Totka Károly. A tónak, amit az emberek be- hírlapterjesztői munkáért) csülnek, mert a párt politi- könyvjutalmat kapott SLÜCM kájának gyakorlati megváló- István és Dudás István, ki­sításáhaz járul hozzá. Arra váló nyomdai munkáért pe­is bíztattak, hogy az újsá- dig Teleki István gépszedd gok még elevenebben osto- ré Engi József gépmester, rozzák a szocialista életünk- A kötetlen, meghitt han­tol idegen jelenségeket. gulatú találkozó után a részt­A Dél-Magyarország fő- vevők együttesen megkoszo­szerkesztője ré a Csongrád rúzták a mártírhalált halt megyei Hírlap főszerkesztője forradalmárnak, az illegális több levelezőnek, tudósító- Szabad Nép első szerkesztő­nak könyvjutalmat nyújtott jének, Rózsa Ferencnek em­újszegeden, a ró kájuk megbecsülésének je- la elnevezett sugarut első leként könyvjutalmat ka- házán. Emlék a haladó szegedi újságírásnak Délben a Dél-Magyaron szág szerkesztősége emlék­táblát avatott az haladó szegedi újságírók — tó'bészéderiBeszédéböfa6. közöttük Juhász Gyula — oldalon közlünk részleteket), em/lékére a Tisza Szálló ét- Ezt követően dr. Dér Fe­termében, ahol 1920—30 kö- renc a MUOSZ Elnökségé­után Magyar László újság­író. Juhász Gyula hajdani egykori munkatársa. a törzsasztal egykori tagja mondott ava­(Somogyi Károlyné íelv.) Az emléktábla-avató ünnepségen .. . A Tudományegyetem énekkara énekel Kertész Lajos ve­zényleté vei. A karnagy mögött Magyar László kesztóje és dr. Lőkös Zol­tán, a Dél-Magyarország főíszerkesztője köszöntötték, s szóltak a sajtónap jelen­tőségéről. Egyebek között elmondták: az a szerkesztő­ségek törekvése, hogy ez­után méig jobban együtt ír­ják az újságot az olvasók ré a szerkesztőségek. A sajtó közügyekben ezután is számít az üzemek, terme­lőszövetkezetek. hivatalok ré intézmények dolgozóinak le­veleire, az üzemi ré falusi tudósítók munkájára, az ol­vasók észrevételeire. zött az újságírók törzsasz­tala állt. Erre az ünnepség­re is együttesen jöttek el a délelőtti találkozó résztvevői, a sajtó dolgozói ré vendé­geik. A falba helyezett márványtábla mellett Ju­hász Gyula rézdomborítású portréja, Tóth Sándor sze­gedi szobrászművész alko­tása áll. Az ünnepségen dr. Lőkös Zoltánnak, a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége elnökségi tagjának, a Dél­Magyarország főszerkesztőjé­nek bevezető szavai nek nevében helyezett ko­szorút az emléktáblára. Az ünnepi eseményt em­lékezetesen szép műsor tet­te még bensőségesebbé. Bő­kay Mária, a Szegedi Nem­zeti Szinház művésze Ju­hász Gyula „Űj vallomás" című költeményét adta elő, a József Attila Tudomány­egyetem énekkara pedig Dávid—József Attila .jPerc" ré Mendelssohn „Búcsú az erdőtől" című kórusát éne­kelte élménynek illő színvo­nalon. Kertész Lajos vezény­letével. Romanovszkij a szovjet-magyar kulturális együttműködésről Szergej Romanovszkij, a szovjet külföldi kulturális kapcsolatok állami bizottsá­gának elnöke nyilatkozatot adott ki a TASZSZ tudósí­tójának a Budapesten aláírt 1966—67. évi szovjet—magyar kulturális és 1 tudományos együttműködési munkaterv­ről. Nyilatkozatában rámu­tat, hogy a két ország együttműködése rendkívül kedvezően fejlődik. A tár­gyalásokon megmutatkozott, hogy mindkét fél szeretné továbbfejleszteni és elmélyí­teni a kölcsönösen előnyö6 kapcsolatokat. Az 1966—67. évi munka­terv értelmében sor kerül színházi együttesek vendég­szereplésére, tovább erő­södnek az író—zeneművész­film és képzőművész szövet­ségek kapcsolatai. Gyümöl­csöző kulturális cserére ke­rül sor a rádió, a televízió, a sport ré a sajtó területén. MSZBT-kongxesszus januárban A Magyar—Szovjet Baráti Társaság az új esztendő el­ső hónapjában — január 21—22-én — tartja kong­resszusát. A tanácskozás előkészületei országszerte megkezdődtek. A társaság helyi szerve­zeted változatos eseményso­rozattal, kiállításokkal, mű­soros estekkel, előadásokkal, élménybeszámolókkal adnak képet a Szovjetunió életé­ről, a magyar—szovjet együttműködés eredményei­ről és a két nép közötti kapcsolatok szorosabbá téte­lét célzó tervekről. Az értekezleteken a társaság aranykoszorús jelvényével tüntetik ki az MSZBT leg­eredményesebben dolgozó társadalmi aktivistáit. Aranykoszorús plakettet és jelvényt kapnak azok a szo­cialista brigádok is, ame­lyek termelési eredményeik­kel ré egyéb tevékenységük­kel méltónak bizonyulnak erre az elismerésre. (MTI) Év végi beszélgeféa A Kenderfonó 0 J R I . 1 f11 R ŰJSAGlRÖK, LEVELEZŐK. hajtonapi talalkozo Vasárnap. 1965. december 5. 0ÉL-MA6YARORS2AG 3

Next

/
Thumbnails
Contents