Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-05 / 287. szám

Ha a paprikát és a szalámit megilleti a „szegedi" jelző, akkor a kendert és a kender feldolgozását legalább úgy. Régi ipara ez a városnak és környékének, a kenderfeldolgozó gyárak múltját pedig százévesnek, vélik. S mielőtt első kérdésemmel azt tudakolnám, hogyan kezdték a második ötéves tervet, még feljegyzem: e vállalat Európa egyik legnagyobb kenderfeldolgozó vállalata. Kérdéseimre Tóth László Vezérigazgató válaszol: — A második ötéves tervet vállalataink még önállóan kezdték, s az iparösszevonás eredményeképpen 1963 elején jött létre a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat a három szegedi és a pécsi üzemből. így, amikor a második ötéves tervet. illetve vállalatunkat értékeljük. akkor az 1962-es esztendőhöz hasonlítunk. — Érdemes volt összevonni a vállalatokat? — Igen. Ha létezik iparág. amely a feltételeket önmagában hordja a teljes vertikumra, akkor érdemes. Mi például a bálázott kendert a kész termékig feldolgozzuk. s termékeink skálája igen széles — zsineg, háló. kötél, kárpitosés szabókellékek, ponyva, és így tovább, mintegy 300 féle. Nem csupán a kender profil gazdá ja a vállalat, hanem a műszaki szöveteknek is. Ellátjuk az ország valamennyi iparágát: a cukor-. gyógyszer- és olajiparnak különféle szűrőszöveteket. a gumiipar részére betétszöveteket és hevederszöveteket szállítunk. De profilgazdái vagyunk a tiszta kenderből készült szép. mintás" szőnyegeknek is. A szizál szőnyegtípusok elismertek. az országházban levő bordó futószönyegek is nálunk készültek. — És kézzelfoghatóan látható-e az összevonás eredménye? — Egy számot mondok: 54 százalék. Három esztendő alatt ennyit emelkedett szövetexportunk. Ez az emelkedés, mind kenderből történt, és éppen a nagyvállalat, adottságai, a belső kooperáció tette lehetővé. A növekedés üteme is érzékeltet- 1963-ban 2 százalék, 1964-ben 23 százalék. 1965ben 54 százalék. — Mit jelent ez abszolút számokban? — Sz.övctexportunk három évvel ezelőtt 2 millió 374 ezer négyzetméter volt, jelenleg 3 millió 614 ezer négyzetméter. A vállalat termelési értéke a három évvel ezelőtti 608 millió forintról 696 millió forintra emelkedett. — Hogyan, milyen módszerekkel érték el ezt a termelési felfutást? — A termelés végeredményben 14,4 százalékkal nőtt az elmúlt három esztendőben, a létszám pedig 6,1 százalékkal. Az egy főre jutó termelési érték 121 ezerről 130 ezer forintra emelkedett ez idő alatt. — Szemre nem túl nagy a növekedés. — Sajnos gépparkunk eléggé elavult, s közben meg kellett valósítanunk egy 100 milliós nagyságrendű rekonstrukciót, dc úgy, hogy a termelést csökkenteni, vagy megállítani nem lehetett. A szegedi kenderben végrehajtott munkát a teljes üzemmenet mellett ré egy évvel előbb végeztük el. Ezt a tevékenységet csak a nagyvállalat kereteiben lehetett így elvégezni, s ha ilyen szemszögből nézzük fejlődésünket ré a termelésünk növekedését, akkor kerekebb a kép ré elfogadhatónak látszik a 14,4 százalék. — „ Hogyan segítettek a nehéz helyzetbe került üzemnek? — A nagyvállalat szélesebb klaviatúrája éppen ez esetben mutatta meg lehetőségeit. Például a szövőfonal- ré zsinegfonal-gyártásban a pécsi üzem tudott segíteni, ahol három műszakra álltak át, de épp úgy segített az újszegedi üzem ré a jutagyár is. — Mivel a termelés felfutása nem kizárólag a létszám emelkedésével történt, milyen módon nőtt a termelékenységük? — Egyik jelentős műszaki intézkedésünk az újszegedi gyár cérnázójának rekonstrukciója volt, amelynek során a régi gépeket újak váltották fel. s az épületet is felújítottuk. A szövőgépek korszerűsítése is a második ötéves terv időszakában történt, az ötvenhatvan ré annál is idősebb gépeket fokozatosan kicseréljük modernebbekre. Az idén például — szinte saját erőből — 14 darab korszerű belga gépet vásároltunk. Régen a kenderponyvákat 120—125 fordulatszámmal szőtték a gépek, az újak sebessége 185 fordulat. így körülbelül 50 százalékos termelékenységemelkedést értünk el, de a minőség is jobb, egyenletesebb. — Ez évi tervük és annak teljesítése hogyan alakult? — Szövetexportunk terve 3 millió 300 ezer négyzetméter volt, a várható teljesítés 3 millió 614 ezer négyzetméter. Forintban körülbelül 20 milliós túlteljesítés várható az exportban. — A dolgozók helyzete hogyan alakult az eimúlt évek során? — Azok a gépcserék, amelyek korszerűséget is jelentettek, egyben a dolgozók munkafeltételeit is javították. A szegedi kenderben például régi. sok évtizedes helyzeten változtattunk. A dolgozoink étkeztetését is sikerült megoldanunk, az Újszegeden levő üzemi konyhánkat 600 ezer forintos költséggel korszerűsítettük, most ellátja szegedi üzemeink igényeit. A szegedi kenderben korszerűsítettük az üzemi fürdőket és öltözőket, ugyanígy a jutában is. Újszegeden klimatizáló és porelszívó berendezéseket helyeztünk üzembe, de hasonló a helyzet a szegedi kenderben is, ahol körülbelül 8 millió forintot fordítottunk ilyen dolgokra. — S végül a jövőről, a harmadik ötéves tervidőszakban várható fejlődésről mit haVlhatunk? — Már konkrét terveink is vannak. A pécsi üzemünket 66 millió forintos költséggel korszerűsítjük és bővítjük. Ennek kapcsán a pécsi üzemben 1325 tonnával több fonalat gyártanak, s ez évente 42 millió forint termelési értékfelfutást jelent. A szövödéinkre a harmadik ötéves tervben 103 millió forintot fordítunk, amelynek segítségével növeljük a nehézszövödei kapacitásunkat. Ezzel el szeretnénk érni, hogy teljes mértékben kielégítsük a Szegedi Gumigyár műszaki szövetigényét, valamint a szövetexportunkat kívánjuk megduplázni. Számokban kifejezve: 6.5 millió négyzetméterrel több különböző műszaki-, és ponyvaszöveteket gyártunk, amely mintegy 113 millió forint értékű többletmennyiséget jelent a jelenlegi szinthez képest, összegezve: 170 milliós befektetéssel évento 155 millióval növekszik 8 vállalat termelése. — A termékek skálájában lesz-e változás? — Nem, de bizonyos profilrendezés lesz. A jutából a jutazsák profilját átadjuk Budapestnek, s helyette horizontális szövődét valósítunk meg, könnyű kenderszövődét. Újszegedre koncentráljuk a műszaki és ponyvaszövetek gyártását, s az itteni szövődét — a nyolcvanéves épületet is — korszerűbbé tesszük. Harmincmillió forintért kicseréljük az épület födémét, klimatizáló ré porelszívó berendezéseket helyezünk üzembe, valamint a gépeket a legkorszerűbb automatákra cseréljük át. Bővülni és korszerűsödni fog a kikészítő üzemünk is. Mindezt 1970-ig végezzük el. — A második ötéves tervvel jelentős fejlődrét zárhatunk, de a következő tervidőszakban még szebb eredményekre és fejlődésre számítunk. S azt is reméljük, hogy nagyvállalatunk történetében az idei év az élüzem címhez is közel visz bennünket. g. l Kicserélték a magy ar—mongol barátsági és együttműködési szerződés ratifikációs okmányait Péter János külügyminisz- katársa. ralamint a budater és Magalzsavin Zsamsz- pesti mongol nagykövetség ran, a Mongol Népköztársa- diplomatái. (MTI) ság budapesti nagykövete kicserélte az 1965. október 2án Ulan-Batorban aláírt magyar—mongol barátsági ré együttműködési szerződés ratifikációs okmányait. A szerződés ezzel hatályba lépett. A ratifikációs okmányok kicserélésénél jelen voltak: Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munOfságírók, nyomdászok, levelezők, tudósítók és lapterjesztők baráti találkozója az klubban újságíróA közelgő sajtónap alkalmából a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Csongrád megyei csopoi-tja, a Dél-Magyarország és a Csongrád megyei Hírlap szerkesztősége tegnap délelőtt a szegedi újságíró klubban baráti találkozót rendezett. A megyei sajtó olvasóinak, levelezőinek, tudósítóinak, a lapokat előállító nyomdászoknak, a hírlapterjesztőknek a képviselői töltötték meg a klubot. A baráti találkozón jelen volt és köszöntötte a sajtó munkatársait Csápenszki István, a szegedi járási pártbizottság titkára, Deák Béla, a Szeged városi párt-végrehajtóbizottság tagja, a pártbibizottság osztályvezetője ré dr. Dér Ferenc, a MUOSZ osztályvezetője. A baráti találkozót F. Nagy István főszerkesztőhelyettes, a MUOSZ megyei csoportjának titkára nyitotta meg. Az egybegyűlteket Rdcz Lajos, a Csongrád megyei Hirlap föszerA felszólaló tudósítók, le- pott: Kovács Mihály, Névelezők, hírlapterjesztők ar- meth Péter, Nikolényi Arról beszéltek, hogy a jövőben is segítői lesznek a sajpád, Radics Sándor. Szííádi Sándor ré Totka Károly. A tónak, amit az emberek be- hírlapterjesztői munkáért) csülnek, mert a párt politi- könyvjutalmat kapott SLÜCM kájának gyakorlati megváló- István és Dudás István, kisításáhaz járul hozzá. Arra váló nyomdai munkáért peis bíztattak, hogy az újsá- dig Teleki István gépszedd gok még elevenebben osto- ré Engi József gépmester, rozzák a szocialista életünk- A kötetlen, meghitt hantol idegen jelenségeket. gulatú találkozó után a résztA Dél-Magyarország fő- vevők együttesen megkoszoszerkesztője ré a Csongrád rúzták a mártírhalált halt megyei Hírlap főszerkesztője forradalmárnak, az illegális több levelezőnek, tudósító- Szabad Nép első szerkesztőnak könyvjutalmat nyújtott jének, Rózsa Ferencnek emújszegeden, a ró kájuk megbecsülésének je- la elnevezett sugarut első leként könyvjutalmat ka- házán. Emlék a haladó szegedi újságírásnak Délben a Dél-Magyaron szág szerkesztősége emléktáblát avatott az haladó szegedi újságírók — tó'bészéderiBeszédéböfa6. közöttük Juhász Gyula — oldalon közlünk részleteket), em/lékére a Tisza Szálló ét- Ezt követően dr. Dér Fetermében, ahol 1920—30 kö- renc a MUOSZ Elnökségéután Magyar László újságíró. Juhász Gyula hajdani egykori munkatársa. a törzsasztal egykori tagja mondott ava(Somogyi Károlyné íelv.) Az emléktábla-avató ünnepségen .. . A Tudományegyetem énekkara énekel Kertész Lajos vezényleté vei. A karnagy mögött Magyar László kesztóje és dr. Lőkös Zoltán, a Dél-Magyarország főíszerkesztője köszöntötték, s szóltak a sajtónap jelentőségéről. Egyebek között elmondták: az a szerkesztőségek törekvése, hogy ezután méig jobban együtt írják az újságot az olvasók ré a szerkesztőségek. A sajtó közügyekben ezután is számít az üzemek, termelőszövetkezetek. hivatalok ré intézmények dolgozóinak leveleire, az üzemi ré falusi tudósítók munkájára, az olvasók észrevételeire. zött az újságírók törzsasztala állt. Erre az ünnepségre is együttesen jöttek el a délelőtti találkozó résztvevői, a sajtó dolgozói ré vendégeik. A falba helyezett márványtábla mellett Juhász Gyula rézdomborítású portréja, Tóth Sándor szegedi szobrászművész alkotása áll. Az ünnepségen dr. Lőkös Zoltánnak, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökségi tagjának, a DélMagyarország főszerkesztőjének bevezető szavai nek nevében helyezett koszorút az emléktáblára. Az ünnepi eseményt emlékezetesen szép műsor tette még bensőségesebbé. Bőkay Mária, a Szegedi Nemzeti Szinház művésze Juhász Gyula „Űj vallomás" című költeményét adta elő, a József Attila Tudományegyetem énekkara pedig Dávid—József Attila .jPerc" ré Mendelssohn „Búcsú az erdőtől" című kórusát énekelte élménynek illő színvonalon. Kertész Lajos vezényletével. Romanovszkij a szovjet-magyar kulturális együttműködésről Szergej Romanovszkij, a szovjet külföldi kulturális kapcsolatok állami bizottságának elnöke nyilatkozatot adott ki a TASZSZ tudósítójának a Budapesten aláírt 1966—67. évi szovjet—magyar kulturális és 1 tudományos együttműködési munkatervről. Nyilatkozatában rámutat, hogy a két ország együttműködése rendkívül kedvezően fejlődik. A tárgyalásokon megmutatkozott, hogy mindkét fél szeretné továbbfejleszteni és elmélyíteni a kölcsönösen előnyö6 kapcsolatokat. Az 1966—67. évi munkaterv értelmében sor kerül színházi együttesek vendégszereplésére, tovább erősödnek az író—zeneművészfilm és képzőművész szövetségek kapcsolatai. Gyümölcsöző kulturális cserére kerül sor a rádió, a televízió, a sport ré a sajtó területén. MSZBT-kongxesszus januárban A Magyar—Szovjet Baráti Társaság az új esztendő első hónapjában — január 21—22-én — tartja kongresszusát. A tanácskozás előkészületei országszerte megkezdődtek. A társaság helyi szervezeted változatos eseménysorozattal, kiállításokkal, műsoros estekkel, előadásokkal, élménybeszámolókkal adnak képet a Szovjetunió életéről, a magyar—szovjet együttműködés eredményeiről és a két nép közötti kapcsolatok szorosabbá tételét célzó tervekről. Az értekezleteken a társaság aranykoszorús jelvényével tüntetik ki az MSZBT legeredményesebben dolgozó társadalmi aktivistáit. Aranykoszorús plakettet és jelvényt kapnak azok a szocialista brigádok is, amelyek termelési eredményeikkel ré egyéb tevékenységükkel méltónak bizonyulnak erre az elismerésre. (MTI) Év végi beszélgeféa A Kenderfonó 0 J R I . 1 f11 R ŰJSAGlRÖK, LEVELEZŐK. hajtonapi talalkozo Vasárnap. 1965. december 5. 0ÉL-MA6YARORS2AG 3