Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-01 / 283. szám

Közéletünk hírei DOBI ISTVÁN LÁTOGATÁSA KOMAROMBAN Dobi István, az Elnöki Tanács Elnöke. Komarom megye országgyűlési képviselője kedden Komárom városba látogatott. Társaságában volt Nemeslaki Tivadar, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Kroszner László. a megyei tanács vb elnöke. Dobi István megtekintett néhány üzemet és intézményt. KÁLLAI GYULA FOGADTA AZ ŰJ BOLGÁR NAGYKÖVETET Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke kedden bemutatkozó látogatáson fogadta Vaszil Bogdanovot, a Bolgár Népköztársaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. (MTI) FOGADÁS AZ ALBÁN NEMZETI ÜNNEP ALKALMÁBÓL Dhori Samsuri, az Albán Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője az albán nemzeti ünnep alkalmából kedden este fogadást adott a nagykövetségen. Ez még kevés — Sejtettem, hogy igen nél sokkal többet is szá- hegy letudja mulasztását. A tisztelt szaktársaim az utol- mon tart. Közel másfél év- másik, Laci, meg lassacskán só helyen fognak kullogni — tizedes művezetői gyakor- már a Beatlesek-et formázmondja Molnár Árpád, a bú- lata, emberismerete megta- za, olyan „gyönyörű" frizutorgvár művezetője —, de níttatta vele, kitől, mit, s iát visel. Jó gyerek amúgy, mikor kell feltétlenül meg- mégis rászólok, amiért majmoskodik. — Nemcsak én törődöm a más, igaz, rendesen dolgoz- segítség a házépítéshez stb. dolgozókkal, hanem Juhász — Az emberek elvárják, elvtárs, az igazgatónk is hogy érdeklődjenek felőlük, mindig elbeszélget velük. Még magánéletükbe is szí- amikor a műhelyeket járja, vesen betekintést engednek, Nálunk ez már így szökés. hát hiába beszéltem nekik, nem vették komolyan a bri- kérdeznie: hogy van a begádversenyt. Se napló, se teg gyerek, nagypapa, kell-e nak, de ez még kevés ahhoz, hogy elégedettek lehessenek magukkal. Ügy bizony, kevés. De lehet-e ennél többet is nyűj- csak el kell találni a mód- Kicsi az üzem. jobban mótani? Mi volt ma ebédre? — Lehet, éppen csak meg kell vele próbálkozni — feleli. Szavának, mozdulatának élénksége magával sodorja a hallgatót. De arra még érdemesebb odafigyelni, amit mond. — Nem elég csak a munkát kiadnia, ellenőriznie, csak a munkával törődnie a művezetőnek. Ahány ember a műhelyben, annyiféle öröm, gond, probléma, hangulat. Kérdezze meg Dórónét vagy Juhásznét, majd mindennap megkérdezem tőját, hogyan nyílnak meg leg- dunk van megismerni egyjobban a zsilipek. mást. — Van egy-két, hogy úgy ö, kj la.,,-.: mg,n? mondjam szerencsétlenebb ul "rucíl »"B8 . ember a műhelyben, aki jjj tagadas, szép az mind. ugyan szorgalmas, de szak- arnjt Molnár Árpád elmond, mai tudasa gyenge. Ezeket Azt kellene még csak tudni, bátorítani kell, hogy ne veszítsék önbizalmukat. Akad azután olyan ifjú, akinek meg mintha a kelleténél több lenne az önbizalma. Az ilyet sem szabad letörni. Tudna példát erre is, arra is? Laci és a Beatles-ek — Nevüket nem árulom őt ki kérdezi meg nem hivatalos dolgai felől? — Már hogy engem? Hm. Hát, megkérdeznek éppen. Igaz, mi művezetők nem sokat tudunk egymás magánéletéről, ez valahogy így alakult. A munkában jól megértjük egymást, abban semmi hiba. De én vagyok a legidősebb közöttük, a hael. Jó? Az "egyik dolgozó- todik évtized körül. Bizolük, mit főztek ebédre? társunk olykor" elkésik né- nvára mások az ő probléÜgye, apró figyelem ez, így könnyen kimondva alig hihető, hogy mennyire nem felesleges. Persze Molnár Árpád enhány percet. Az hiszi meg- máik. s megint mások az faggatom, miért késett? So- enyéim, ha. Sót, délután úgy kell Családja van? szinte hazazavarnom, mert félórát, órát is ráver még. A normarendezések tapasztalatai Szegeden Olyan egységes adatok, sággal sok mindent elkerül- zik ez a megállapítás azokra amelyek minden vállalatra vonalkozoan pontos képet nyújtanának, nincsenek. Igaz, hogy ilyen összesítést nem is lehet elvárni, hiszen nem csupán a vállalatok között, hettek volna. Csökkentek-e a keresetek? A normarendezés a darabde még egy üzemen belül is bérben dolgozóknak mintegy hány hónappal megint 120 lényeges eltérések vannak. 05—30 százalékát érintette s százalék fölött teljesítenek. A kormányhatározat, amely számukat egváltalán nom be- Ugyanakkor érdemes mega normák rendezését előírta, folyásolta Altalános lapasz- jegyezni, hogy a tanácsi iparegységesen intézkedett: a la[at, hogy sok vállalatnál, Pan nagy a teljesítési normákat mindenütt felül csak' az általános normakar- szóródás: 75 százaléktól 130 kell vizsgálni, s általa az bantartást végezték el az első százalékig található teljesíiparban 1,5 százalékos terme- jplév folyamán. A normarendezés nem lékenységemelkedést elérni. gar a rendelkezés utalt s°kat javított ezen a helyzeNem a keresetek csökkenté- arra hogy a normarendezé- len. a két távoli pólus ezután sével, hanem a termelékeny- sok' no érintsék a dolgozók is megmaradt, legfeljebb a ség tartalékainak a feltárása kereseteit, általános tapasz- periférikus területen a szerévén! Kérdés, hogyan készí- talat hogy mégis csökkentek mélyek száma csökkent. tették elő és hogyan hajtőt- a keresetek* körülbelül 30 Ilyen — 50 százalékos — kü50 forintos nagyságrendben, lőnbségeknek nem szabadna A reklamációk zöme termé- előfordulni. Ott is baj van, szetesen onnan érkezett, ahol ?ho1 csak 70—80 szazalekra a normarendezés a fizetés képesek a normakat leljesite ták végre a normarendezéseket a szegedi üzemekben? Az előkészítés felületes volt Az előkészítő munka bizony alaposabb és körültekintőbb lehetett volna. Áltanl, de ott is, ahol 130 százalék fölött teljesíthető a norma. Sem a túl szigorú, sem a tűi laza normák nem felelnek meg és nem reálisak. Körültekintőbb munkát igényel Aktuális a kérdés: van-e egyáltalán fejlődés a normakészítés módszereiben,, vagy csökkenését is jelentette. Persze a reklamáló dolgozók ügyében megnyugtató intézkedést nem tudtak tenni. A normarendezést legtöbb lanos tapasztalat, hogy a gyá- helven kizárólag a normások rak vezetői inkább admi- feladatának tekintették. A nisztratív oldalról közelitet- műszakiak kevés segítséget tek e kényes es rendkívül nyújtottak ebben a nagyon fontos gazdasagi-, műszaki szerteágazó munkában. Pedig tevekenvseghez. _ összehangolt feladat lett volA gazdasági vezetők szűk na a normák rendezése az körében részletesen tanács- anyagnormák felülvizsgála- mindent ugyanúgy végeznek, koztak ugvan a normarende- iával és helyes kialakítása- mint valamikor? Az egész zések lebonyolításáról, de a va] a veszteségidők csökken- óolog problematikája talán munkásokkal való tanócsko- tésével és a munkanapok éppen ebben rejlik: a norzás már kevésbé volt ilyen aiapos elemzésével. mák kialakításához nem elerészletes. A termelési tanács- Ez 'HX összehangolás leg- Kendő csupán a stopperóra kozások nagyon jó fórumot főbb gyárban elmaradt. s A és a valamikori nomástanfojelentettek volna, de itt csak paprikafeldolgozó vállaiatot l.varnon tanult és elsajátított ismertették a határoza- ]ehetne dicsérni csupán mi- ismeret. A normakészítés tot, hogy ilyen rendelkezés ve] „tt a veszteségidők csök- sokkal összetettebb és körülvan. azt végre kell hajtani, kentésére alapos tanulmányo- tekintőbb feladatokat jelent. A helyi viszonyokról, az ]<at. felméréseket végeztek: Munkaidő elemzést és a üzem sajátosságairól annál 07 alkalommal, mintegy het- ve'e kapcsolatos tanulmányokevesebb szó esett, a felada- ven dolgozót érintő munka- kal nagyon kevés helyen vétók értékelése inkább álfa- nap felvételt készítettek, Beztek az idei normarendelán os területen mozgott. maid annak alapján olyan zéssel kapcsolatban, már peA társadalmi szervezetek, intézkedéseket — munkaszer- dig anélkül csak sablonos — párt és szakszervezetek — vezést tettek hogy a ré- rendezest lehet vegezni. Ezért sem nyújtottak olyan segít- sebbi veszteségidő csökkenséget az előkészítés időszaka- (en ban, amelyet joggal elvárt 50 százalékos különbségek! Néhány vállalat a normanem tudott mindenütt együttjárni a normarendezés az általános műszaki fejlesztéssel. A szegedi üzemek normarendezési munkájáról megállapítható. hogy ott végezték el helyesen a feladataivolna minden üzem munkáskollektívája. Kivételt talán csak a Szegedi Ruhagyár pártszervezete képez, ahol testületileg vitatták meg a rendezés kapcsán új bérezési kat, ahol a normarendezést normarendezésekkel kapcso- formát próbált kialakítani — összekapcsolták az általános latos tennivalókat. ez mindenesetre dicséretes — műszaki fejlesztéssel, a terA gyengébb és felületesebb bár ez nem sok sikerrel járt. melékenység rejtett tartaléelökészités — ebben persze Több üzemnél anyagnormá- kainak a feltárásával, szerepet játszott a határozat kat is érintő intézkedések késői kiadása is! — sok he- születtek a normarendezéssel lyütt azt eredményezte, hogy összekötve. Az elmondottaktól függetlenül az is megállapítható, hogy a normarendezések sablonosan hajtották végre Nem vitatható, hogy az új eredménye kézzelfoghatóan is jelentkezett a szegedi üzemekben: a ruhagyárban, a kábelmüveknél és másutt máris több ezer óra megtakarítást értek el a normák helyes, jó kialakításával. a normák felülvizsgálatát, normaidőket a legtöbb üzemamelvből viszont a gyakori ben helyesen alakították ki. reklamációk sorozata követ- Sót olyan esetek is előforkezett. Több gyárban arra dúltak, ahol nem szigorítani, hivatkoztak, hogy a felettes hanem éppen „lazítani" kelszerv nem, vagy csak késle- lett. A szőrmegyárban pélkedve intézkedett. Ez a kifodául a szabászok néhány Mégis helyes lenne, ha a jömunkájánál kellett „vissza vő esztendő elején újból fevendezni" a normaidőt. Iülvizsgálnák, s elemeznék: Persze olyan üzem is ta- helyes volt-e a normarendeIálható, ahol a szigorított nor- zés, s milyen tapasztalatokat lét a végrehajtásban, s ép- mák máris lazáknak bizo- szereztek fél év alatt, pen ezért a nagyobb önálló- nyúlnak. Különösen vonatko- Gazdagh István pás azért sem fogadható el. mert a felettes vezetők egyáltalán nem kötötték meg a vállalatok vezetőinek a kea munkákra, ahol nem a gépek teljesítése a döntő meghatározó, hanem a kézimunka. Az ilyen helyeken valószínű volt némi visszatartás, s most a rendezés után né— Hogyne. Feleségem és asszonylányom. Feleségem gyakran betegeskedik. Tudnak itt az üzemben róla? — Igen. Az igazgató elvtárs szokott érdeklődni felöle. És a lánya? — Itt dolgozik az üzemben 6 is. De erről ne kérdezzen, nem szívesen beszélek róla. hogyan került ide. — Hallgat egy ideig. — Tudja, nem lelkesednek túlságosan a nőkért ebben a gyárban. Ez itt köztudomású. Helyemben bizonyára így fogalmazná meg beszélgetésünk tanulságát: — Sejtettem, igen tisztelt olvasóim, hogy nincs még minden rendben az emberekkel való bánásmód körül. Hiába beszélünk róla olyan gyakran, sokan nem veszik még mindig elég komolyan. Igaz, rendesen dolgoznak, de ez kevés ahhoz, hogy elégedettek legyenek magukkal. Fehér Kálmán Közgyűlés, árnyoldalakkal Vezetőségválasztó közgyű* lést tartottak tegnap a Szegedi Szerszámkovács, Redőnykészitő és Műköszörűs Ktsz-nél. A színhely a vasutasok kultúrotthonának nagyterme volt. E kisipari termelőszövetkezet igen fontos munkát végez, elismert kéziszerszámai határainkon túl is keresettek. Évi termelési értékük megközelíti a 20 millió forintot, s a szövetkezet előtt újabb távlatokat nyit a jövőre tervezett 10 milliós beruházás. A ktsz-ben mintegy 200 ember dolgozik, viszonylag elfogadható jövedelemmel, hiszen az átlagkeresetük meghaladja az 1700 forintot havonta. Ezek után termékeny és jó közgyűlésre számított a kívülálló, de sajnos csalódnia kellett. Hogy miért? Ezt kötöttem csokorba. A közgyűlést nem előzte meg semmiféle előkészítő munka — s ez szinte érthetetlen, hiszen ilyen mérföldkő négyévenként egyszer adódik a szövetkezeti tagság életében! De annál inkább megelőzte egy elvtelen választási kampány, amelynek színezete a régi választási korteskedésre hasonlítható, mivel nem a szövetkezet összességének érdekeiben folyt, hanem a személyeskedés perifériáján kalandozott. S mivel minden előkészítés kimerült ebben a csatározásban, így a közgyűlés sem vezethetett máshova, mint a személyeskedő vitákhoz. Közelebbről. A hideg teremben — ezt is elfelejtették ellenőrizni — reggel nyolc órakor gyülekezett a tagság. Kilenckor kezdtek és délután fél kettőig megszakítás nélkül — szünet nélkül! — tartott a vita. A közgyűlés elnöke, valószínű nem is készült a rendezvény lcvezelésére, sok apró hiba után átadta a szót a vezetőségnek, hogy tartsa meg a négyéves munkájáról szóló beszámolót. Mivel a vezetőség még erre sem készült fel megfelelően, a főkönyvelő tartott egy igen száraz ,.mérlegbeszámolót" túlzsúfolva számokkal. „Ennyi „M" forint, annyi „M" forint, ennyi százalék, annyi százalék... A tagság ásítozott és beszélgetett. Szomszédaimat megkérdeztem: — Értik? - Nem mondták ök és ki-ki felkelt, kiment, majd visszajött. Azt is megkerdeztem egyik szomszédomtól tudja-e. mi az az „M" forint. Nem tudta, a másik szomszéd sem, de ő nem akarta a tájékozatlan ember szerepét játszani, megjegyezte: — Valószínű a megtakarított forintot jelenti. — Persze ilyen beszámoló után ml következhetett, mint a felszólalók elkezdték a vezetőséget csepülni — joggal. Kimondva, vagy kimondatlanul mindenki felszólalásából érződött a „választási erőpróba" és a vele járó személyeskedés. Az indulatoktól átfűtött szavak között azonban rengeteg jogos bírálat is volt. A munkahelyi szervezetlenség, a norma rendezések hanyag végzésé, amelynek során a dolgozókat egyáltalán meg sem kérdezték, a pártszervezet és a gazdasági vezetők torzsalkodasa és szembenállása egymással, a szövetkezeti vezetők közötti „jog különbségek" és ehhez hasonló más dolgok. Egyetlen példát: nemregiben hat kiváló dolgozó jelvényt, vagy oklevelet osztott ki a vezetőség, de „önmaga között" — mondta a* egyik felszólaló, hiszen mindössze egyetlen fizikai dolgozót tiszteltek meg e kitüntető címmel. Sajnos, még az elfogultságoktól egyáltalán nem mentes hozzászólásokat sem lehetett nyugodtan elmondani és meghallgatni, mivel az ötórás közgyűlés idejére elfelejtettek szüneteket beiktatni es járkáltak az emberek. Az uzsonna kiszolgálásáról nem is beszélve. Végül a jelölő bizottság javaslatát, amelyet elfelejtettek előterjeszteni — a szabályokat felrúgva — a gyűlés elnöke szavazás nélkül átadta a gépíróknak, hogy másolják le, majd nagynehezen szavaztak. Ez a mozzanat viszont szabályosan zajlott le. Ennyit a közgyűlésről. Remélhetően az új vezetőség tanul belőle és az egyébként kiválóan dolgozó és jó eredményeket felmutató szövetkezet munkájára mas vonások lesznek ezután jellemzők. G. I. Honvédelmünk magasiskolája A főépületen sokatmondó név áll: Zrínyi Miklós Katonai Akadémia. Amit itt tanítanak, s ahogyan, amilyen módszerekkel, eszközökkel. annak alapján elmondhatjuk: nem állunk a világszint mögött. Tanteremből tanterembe járunk. Mindenütt folyik a munka. Az egyik helyiségben felsőbb matematikát tanulnak. Differenciál-, integrál számitások jeleitől zsúfoltak a táblák. — A feladat ívhidak szilárdsági tengelyének megállapítása — halljuk az előadó szavait, majd ismét csend: új tételek sorjáznák a táblán, plusz, mínusz ... — Nyelvi laboratórium — mondja kalauzunk, Borbás Maté vezérőrnagy elvtárs, az akadémia parancsnoka a következő tanterem előtt. Tizennyolc fős a labor, külön a fölkékben a hallgatók, előttük a műszerfal, magnó, szemben valük az irányító. Orosz nyelvű oktatás folyik éppen, ez a kötelező az akadémián, de tanulnak angolt, németet, franciát és más nyelveket Elektrotechnikai oktatás számítógépek. Korszerű hadsereg, harc- és hadvezetés ilyen eszközök nélkül el sem képzelhető. Nézem az egyik műszert. is. Több nyelven beszélő Képernyő, zöld feny, köze tisztek kerülnek innen évről évre magasabb katonai időnként megmozdul. Egy beosztásokba. Az audio-vi- tanuló papírra vetíti a lázuális nyelvi laboratóriumot lottakat. Számomra szabámeg elsőként hazánkban. Ja- lyos sinus-görbének tűnik az nuárban indul a legújabb módszerű nyelvi oktatás, az alva tanulás. Mérnök őrnagyot mutatmányos kör áll az itt tanuló tisztek rendelkezésére. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, mely nemrég ünnepelte fennállásának 15. évlordulóját, néphadseregünk pén éles fehér csík, amely legmagasabb oktatási intézménye. Vezetői és hallgatói munkások, parasztok, értelmiségiek, illetve azok fiai. Ma érettségivel kerülhet a fiatal a tisztiiskolara. Oneredmény. De hogy valóban az-e, nem tudom. Viszont nét csapathoz megy, majd azt tudom, hogy ilyen mű- minimum öt évi gyakorlati szerekkel felderíthető és munka után, a kiváló erednak be az elektronikai tan- pontosan bemérhető a legse- ményűek közül kerülnek ki széken. Sorolja, mivel foglalkoznak: mikrohullámú technika, impulzus technika. mikromérö műszerek és mérések — és így tovább. Rendelkezési-e áll minden, ami szükséges: rádiólokátorok, rávezető berendezések, besebb röptű repülőgép és rakéta is többszáz kilométerről. Következhet áz elhárítás. Mindez néhány perc alatt. az akadémia hallgatói. Három vagy négy évig tanulnak. hogy néphadseregünk kiváló képzettségű, nagyműveltségű, kommunista Még sok-sok tanterme van vezető szakembereivé váljaaz afcadémiának, sokféle nak. eszköz, laboratórium, tudo- KACZUR ISTVÁN Síwo-íU, M65. december 1. DÉL-MAGYARORSZÁG 3