Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-28 / 305. szám

Teljesítették az éves tervet A Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozói hétfőn tel­jesítették évi tervüket. De­cember 31-ig még 62 000 tonna szenet küldenek fel­színre. A terv határidő előtti teljesítését lehetőié tette, hogy a tröszt két leg­nagyobb bányaüzeme, a miskolci és az ormosi bá­nyaüzem a tervezettnél több szenet termelt és ez a mennyiség fedezte az elma­radó üzemek termelés kie­sését. Sárguló búzakalászok - üvegházakban A Dél-Alföldi Mezőgazda­gági Kísérleti Intézet kis­eombori nemesítő telepén hatezer tenyészedényben ne­veinek szakaszosan, külön­böző vetési időpontokkal búzát Ezek egyrésze — a korai vetésrűek — kalászban vannak, sőt már sárgulnak te. Lelley János, a gabona­nemesítési csoport vezetője, a mezőgazdasági tudományok doktora munkatársaival az alföldi talajviszonyoknak és klímának legjobban megfe­lelő új magyar intenzív ke­nyérgabona előállításán dol­gozik. Az üvegházi nevelésre azért van szükség, hogy a hosszadalmas kísérleti időt minél jobban lerövidítsék, s évente kétszer neveljenek kenyérgabonát A téli ter­mesztéshez azonban sok fény kell, különösen az olyan kedvezőtlen időszak­ban mint amilyen az idén volt Ezért éjszakánkint nagymennyiségű mestersé­ges fényt bocsátanak a nö­vényekre. Négyzetméteren­kint csaknem száz gyertya­fényerősségű izzócsövek vi­lágítanak a búzákra, pótol­va a napsugarakat amelyek­kel a természet oly fukar volt. , Nemsokára kezdődik az első „betakarítás", ollókkal vágják majd le január elején a termést s az így nyert magot kellő előké­szítés után márciusban új­ból elvetik, de akkor mór a szabadba, a nemesítő telep tenvészkert j ébe. Áz üvegházakban egyéb gabonanemesítési kísérlete­ket is folytatnak. Igen je­lentősek azok a vizsgálatok, amelyekkel megállapítják, hogy az egyes fajták meny­nyire ellenállóak a külön­féle rozsdamegbetegedések­kel szemben. T. B. Finis „hajrá" nélkül Ev közben teremtett egyensúlyt a szegedi szőrmegyár Rendkívül rossz munkát dákat gyárt s természete- már el is szállították. Az, tükrözött a Pannónia Szőr- sei\ ezek exportjában is hogy a mintakollekció most mekikészítő és Szőrmekon- egyedülálló. A második öt- hamarabb kerül a vásárlók­íekció Vállalat szegedi gyá- éves tervben az export a hoz, mint máskor, megköny­rának félévi mérlege: há- korábbinak négyszeresére nö- nyíti a két év közti átme­rommillió forint értékű áru- vekedett. Az összes termék- netet, mivel a rendelések val termeltek kevesebbet, hez viszonyítva az export- már 1966 elejére befuthat­mint kellett volna. Most, év áruk aránya 1965-ben közel nak. végén viszont egészen más 15 százalékos. A legyártott Október elején bemutat­a termelés összképe: a köz- irhabundák 40 százaléka ki- ták a belkereskedelem szá­ponti szabászat már két he- vitelre kerül. Nem véletlen, mára készült kollekciót is. I te a jövő évi irhabundákat hogy kísérletképpen ennél a Ezek között szintén sok új szabja, az irhakonfekció jö- vállalatnál is bevezették idén cikk van: az irhabundák, vő évre szóló gyermekbun- az úgynevezett devizaérde- gyerekbőrkabátok, textilhuza­dákat gyárt. Az év utolsó keltségi rendszert. Ennek lé- tos kabátok mind új modell , munkanapjain már vala- nyege az, hogy a nyereség- szerint készülnek, s a mű­mennyi üzemrész félkészter- részesedés alapja a deviza- bőrkabátok alapanyaga is ­mékeket ad az 1966-os terv hozam teljesítése. Ezenkívül megváltozik, megkezdéséhez. Decemberi még figyelembe veszik a A gyár dolgozói most, azl ..hajrára" nincs szükség, az G-mutató alakulását, a szo- tartják legfontosabb felada­üzem anélkül is teljesíti ter- cialista országokba irányuló luknak, hogy „átmentsék" az. vét. export, valamint a belföldi új évre eddig elért eredmé­. ... szállítási kötelezettségek tel- nyeiket, még tovább fejlesz- • tokozatos javutas jesítését is. szék a gyártmányok minő­A szőrmegvár tulajdon- Nyilvánvaló, hogy az első a_^áselőkészitést. képpen divatcikkeket gyárt, fel évben a termeles ala­s ezért a lehető legnagvobb kulasa nem sok reményt rugalmassággal kell követ- ad°tt a nyereségrészesedés nie a kereskedelem igényeit, eleréséhez. De az áltaianos Különösen az export tekin- javulás e tekintetben is gyö­telében nagyon fontos e fel- keres változást hozott: vala- dóíErtt tétel betartása. S mi történt mennyi exportlehívást idő- tlva reieioseeget. az év elején? Egyrészt nem be71 és rendben teljesítettek, kaptak meg időre egyes a devizahozam megfelelően anyagokat, másrészt hiány- alakult. zott jó néhány exportcikk Az újfajta érdekeltség lehívása, megrendelese. A nemcsak a külföldi megren­rajtuk kívül álló okokból öelésre készült cikkeknél ér­bekövetkező gyakori átállá- vényesül, mivel a műbőrka­sok, a kapacitás kitöltése, a bátok kivételével valameny­dolgozók foglalkoztatása n.vi termékbe bedolgoznak kapkodást szervezetlenséget importból származó anvago­okozott. A gyártás elökészí- kat. De a hazaiakat is devi­tésének, a termelés irányi- zában számolják, úgyhogy fásának színvonala erősen az érdekeltség motorja min- A gazdasági és tudományos-műszaki visszaesett. denütt egyaránt hat Kár. együttműködés a szocialista országok kö­A belső hibákat a szegedi hogy ez a hatás közvetlenül i zött fontos tényező a sokoldalú és gyors Gombatermesztés nagyban munkaszervezést, az ütemes termelést. 1965 első fele az­zal a tanulsággal szolgált hogy az objektív nehézsé­gekre nem lehet és nem is szabad átharitani a kollek­Fehér Kálmán (Somogyiné felv.) A szegedi Felszabadulás Tsz gazdái az idén először Kí­sérletképpen nagyüzemi go mbatermesztésbe kezdtek. A palántanevelő házakban 50(1 négyzetméteren készítettek gombaágyakat Három hóna plg tart a szedést szezon, i ez idő alatt gombáért minte gy 35—40 ezer forint bevé­telre számítanak. A képen: A gombák a gazdag televény­be n Gazdasági együttműködés • ••• •• •• n rr ••• - kölcsönös elonyok pártbizottság ipari osztályá- még nem érvényesülhetett, nak és a nagyvállalat köz- mivel „menet közben" nem pontjának .segítségével őszin- vo]t mód felmérni a munka tén, önkritikusan tárták fel ilyen irányú eredményessé­az üzem vezetői, dolgozói. A gét Mivel azonban a deviza­felismerés már maga is fél érdekeltséget jövőre is fenn­siker, a teljes sikert termé- tartják, s már nem kísérlet szetesen az ezt követő jó jg^ „ módszerek javítása, munka hozta meg. finomítása által bizonyóra A javulás fokozatosan kö- jobban szolgálhatja a célt. vetkezett be. A harmadik negyedév végén a tervtelje- Jó a felkészülés sítés 99, októberben 112 szá­zalékra alakult. Helyreállt Mint említettük, a ször­az ütemes termelés, külön A- megvár divatcikkeket gyárt, •sen az év utolsó negyedé- s ezért gyakran kell változ­óén már nemcsak á dekád-, tatnia termékeit és a mo­hanem a napi ütemezést is delieket. Az idén 30 új ex­tartják. Végül is a 159 rríil- portmodellt és öt belföldi lió forint értékű termelést forgaiomba kerülő modellt eloiro éves tervet, valószínű­leg túl is teljesítik. alakítottak ta. s a régieken is sokat változtattak. A jö­A devizaérdekeltlég vS évTe 40 üj expor+modellt A szegedi üzem egyetlen mutattak be a TANNIN­az országban, mely irhabun- PEX-nek, s ezek egy részét IDE ELJÖHET BÁRKI Látogatás a nyugdíjasok művelődési otthonában Kérdezés nélkül adta Ro- szobában elbeszélgessenek, széigessenek kártyázzanak. A törzsgárda tehát mór megvan, ennek bővítésével jó kis klubot lehetett kiala­kítani. za néni az első információ- televíziót nézzenek, vagy kat Bíró Erzsiről a Nyűg- meghallgassák a műsort. Fel díjas Művelődési Otthon éve renoválták az épületet, irodájában: „Nagyon jó lel- s most olyan állapotba ke­ke van, nagyon .szeretjük, rült, melyre lehet tervezni. ... IJI,..1, Jobb mint egy férfi igazga- Lapunkban is megírtuk, .... I ancra O/i G iGDlIK tó." A „háromhónapos hogy a nyugdijasok kultur­igazgatónő" pedig így val- otthonában olyan klubszerű lott önmagáról és munkájá- foglalkozások ról: melyből a Nagy segítséget jelente­folynak, nek ehhez az alkalmasint népművelési összehozott rendezvények is, végeztem munka tartalmasabb forrná- ahol az oldott, kötetlen lég­. . . . . i i • r-t UnTvtot- 1 nívó iön A mi — ja, a klubélet nőhet ta. Ez a célja a fiatal igazgatónő­nek is. ÍR? A klub Minden kedden és pénte­kör hamar létrejön. Ami­kor például az ÉDOSZ ci­terazenckara járt itt, a hall­gatóság bizony nem respek­tálta az előadói három lépés távolságot, hanem együtt énekelt a zenészekkel. De — Az idén Szombathelyen népműve­lés—könyvtár szakon, s ok­tóbertől kaptam meg ezt a speciális kultúrotthon! Almi­kor ide jöttem, olyan érzé­sem volt, hogy itt csak VSábbS tan.^PJ^-EiSS1 közbeszólnak, kérdeznek, vi­azokkal a lehetőségekkel, melyek ha szűken is, de mégiscsak vannak. Nem le­hetett őket átcsalni a klub­ba semmi pénzért, csak ültek az irodában, cigaret­táztak. sétáltak vagy be­szélgettek a folyosón. Ezen felszerelt nénik telepednek tat.koznak bármely ismeret­a klubterem kis asztalai terjesztő előadáson is. A mellé. Jobbára hazulról ho- megyei bírósági tanács ve­zott foltoznivalókon mun- zetője, dr. Nagymihály Són­kálkodnak, miközben egy- dor jogi tanácsokkal látja egy könyvről vitatkoznak. A el a7 érdeklődőket. Ingye­textiles csoport bizalmija nesen gépeli leveleiket, ™ „ ,.„„«,,„• „_.. Kiss Ferencné. teljesen in- meghallgatja, megválaszolja akartam elsősorban változ- g.ven vezeti ezt a kérimun- pana.reikat: forrt kell ezért tatni Benépesíteni a klub- lta" varrószakkort me- külön ügyvédhez fordul­1 lyet valóban úgy sikerült niuk Légibb szokatlan megszervezni, ahogyan azt kéréssel rukkoltak elő: ren­a nagykönyvben megírták! dezzen Bíró Erzsi egy bá­Különösen azóta élveznek jat nekik, mert táncra áll a nagy népszerűséget ezek a lábuk. Majd ök hoznak en­Még 1962-ben vette át a délutánok, mióta az újszege- nt; innivalót. Hát ilyen ez Szakszervezetek Szakmaközi di kendergyártól varrógépet a 70 évesek kollektívája. Bizottsága az építők műi-e- kaptak. Amolyan második otthonuknak érzik ezt, nem csoda tehát, ha ezek a né­nik a legjobb agitátorok. A különféle előadásokra, mű­soros estekre mindig má- ^ hát a Kossuth Lajos sugár- sod- vagy harmadmaguk- bárki,' "nenTkell"beiratkoznY. út 53. szám alatt, no meg kai látogatnak el. El akar- csak iönnj MiTldenklt sze­a kultúrotthon, ahová dél- ják csalogatni ide ferjeiket utánonként eljönnek az idős is, hogy mig ők varrnak, nénik, bácsik, hogy a klub- azok „felügyelet" alatt be­szobát, tv-termet, bebizonyí­tani, hogy jó itt. ?|Fj Tatarozás után lődési otthonát, hogy átad­ja az idősebb generációnak. Az ÉDOSZ, a HVDSZ. a va­sas és a textiles öregek szakszervezete működik te­Egyik este idős házaspár állt meg az ajtó előtt. Kér­dezősködtek, hogyan lehet ide bejutni. Nemcsak nekik, mindenkinek szól Bíró Er­válasza: „ide eljöhet retettel várunk!" Nlkolényí István ütemű fejlődésben. Nagy lehetőségeket nyújt arra. hogy a kölcsönös segítség és a közös erőfeszítések útján mind teljeseb­ben használjuk ki a szocialista társadalmi rendszer előnyeit, a nemzetközi szocialis­ta társadalmi rendszer előnyeit, a nemzet­közi szocialista munkamegosztás lehetősé­geit, gyorsítsuk a műszaki haladást, s nö­veljük a termelés hatékonyságát minden szocialista országban. A Bolgár Népköztársaság úgy építi gaz­daságát, hogy az elválaszthatatlan része a szocialista országok közösségének, s ezért állandóan fejleszti együttműködését a Szovjetunióval és a többi szocialista or­szággal. Bulgária és Magyarország gazdasági kapcsolatai régi keletűek, de a felszabadulá­sig csak jelentéktelen szere­pet töltöttek be. A két or­szág közötti árucsereforga­lom 1939-ben alig érte el a jelenleginek 5,6 százalékát! A szocializmus győzelme után mind jobban megszilár­dult és fölvirágzott a bol­| gár—magyar barátság is, melynek mély gyökerei vannak a törté­j nelmi múltban és amelyet a két nép a fasizmus elleni harcban kiontott vérével pecsételt meg. A két nép azóta megterem­tette az igaz testvéri viszonyt, s a szo­ros gazdasági együttműködést a nemzet­köziség, az egyenlőség, egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és elvtársi segítség alapján. A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti barátság és együtt­működés elmélyítése tekintetében nagy jelentőségük van azoknak a tárgyalások­nak, amelyeket 1964 márciusában folyta­tott a bolgár párt- és kormányküldöttség, élén Todor Zsivkov elvtárssal és a ma­gyar párt- és kormányküldöttség, élén Kádár János elvtárssal. A tárgyalások meghatározták kölcsönös viszonyunk pers­pektivikus irányát és a gazdasági együtt­működés új formáit teremtették meg. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa javaslata alapján és a két testvéri or­szág kölcsönös érdekeit szem előtt tartva, országaink között megvalósul a szakosítás és együttműködés számos iparágban. A gépgyártásban a Bolgár Népköztársaság vállalja elektromos targoncák, elektromos futómacskák, hajóm palántaültető gépek, valamint bizonyos típusú vagonok, trakto­rok, esztergák, íúrógépek. élelmiszeripari gépek és felszerelések, valamint fenol és bizonyos gyógyszerek gyártását. Ezzel egy­idejűleg Magyarország nagy pontosságú szerszámgépek, autóbuszok, Diesel-moto­rok, motorvonatok, rádiólámpák és bizo­nyos meghatározott gyógyszerek gyártását végzi a szakosítás kereteben. A gazdasági együttműködés viiágc; mu­tatója a két ország közötti árucsereiorga­lom állandó növekedése. Várható., bogv 1965-ben az árucsereforgalcan az 196Öj|évj kétszerese lesz, s hogy az **»!—?96ff~é*i hosszúlejáratú árucsereforgahrti egyez­mény által előirányzott árucserefarsalmat több mint 60 százalékkal túlteijesitjüta A jelenlegi bolgár—magyar árucserefor­galom a múlthoz mérten nemcsak merry­nyiségében, de struktúrájában is megvál­tozott. Jelenleg alapvető részét az ipari gyártmányok jelentik: maga a gépgyártás kb. 50 százalékkal szerepel az összes aru­csereforgalomban. A szakosítás és együttmflkOdés további fejlődésének alapján a nemrég aíáiri IRTA: TANO TZOLOV, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának he­lyettes elnöke és a Bolgár —Magyar Gazdasági és Tudományos-Műszaki Bi­zottság bolgár részének elnöke 1966—1970. évi hosszúlejáratú kereskedel­mi egyezmény előirányozza az egész áru­csereforgalom több mint 70 százalékos nö­vekedését az 1961—1965-ös időszakban megvalósított árucsereforgalommal szem­ben. Még ennél is nagyobb mértékben növekszik a gépgyártás termékeinek köl­csönös cseréje. E termelési ágban csak a bolgár árukivitel 2,6-szeresen növekszik, megközelítőleg ilyen mértékben emelke­dik a gépek behozatala Magyarország­ról is. A két ország párt- és kormányküldött­ségei közötti tárgyalósok eredményeként létesültek és működnek a bolgár—magyar közös vállalatok, az Intranszmas és az Agromas, melyek a szocialista országok közötti együttműködés új formái. Az Intranszmas vállalat, mely ez év májusában kezdte meg mű­ködését. azt az alapvető fel­adatot kapta, hogy tanulmá­nyozási, kísérletezési, terve­zési és gépszerkesztési te­vékenységet folytasson gé­pek és géprendszerek létre­hozására, a belső üzemi áru­szállítós gépesítésére és auto­matizálására, a be- és kira­kodás gépesítésére az ipar­ban, a szállító vállalatoknál a kereskedelemben stb. A vállalat, bór még szervezési idősza­kát éli, működését jól kezdte: májusi és júniusi tervét 103 százalékra, III. negyed­évi tervét pedig több mint 105 százalékra teljesítette. Az Agromas vállalat alapvető feladata, hogy koordinálja a gépek és géprendsze­rek műszaki fejlesztését és gyártását, a zöldségtermelés, szőlészet és gyümölcster­melés termelési folyamatainak gépesítésé­re, s a két fél illetékes szervei által kidol­gozott agrotechnikai feltételeknek megfe­lelően javaslatokat dolgozzon ki a terme­lés szakosítására, a gépek választékának bővítésére stb. A vállalat jelenleg a két országban a szőlészetben, gyümölcs- és zöldségtermesz­tésben alkalmazott technológiát tanulmá­nyozza azzal a céllal, hogy azokat egysé­gesítse. Az Intranszmas ás Agromas vállalatok — amelyek a két nép testvéri barátságá­nak szülöttei — elősegítik, hogy a két or­szág erőfeszítéseinek és tapasztalatainak egyesítésével elmélyíthessük a szakosítást és együttműködést a gépek gyártásában, valamint lehetőséget adnak arra, hogy cél­szerűbben használjuk fel a szakembere­ket, a tőkebefektetéseket, az anyagokat és nyersanyagokat. A Bulgária és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok eddigi eredményei azt mutatják, hogy ez dinamikus együtt­működés, amelynél mind jobban igyekez­nek kihasználni a fennálló lehetőségeket és alkalmazni azokat mindkét ország ér­dekében. Fontos szerepet játszik ebben a Bolgár—Magyar Gazdasági és Tudomá­nyos Műszaki Együttműködési Bizottság. A hatodik ül északon, amelyet Szófiában tartanak meg, a bizottság ellenőrzi, átte­kinti az eddig végzett munkát és javas­latokat vitat majd meg a kétoldalú gaz­dasági együttműködés további bővítésére. A bolgár név nagyra értékeli a barát­ságot és együttműködést a testvéri ma­gyar néppel. Meg van győződve arról, hogy a Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetése mellett a két ország közötti viszony állan­dóén s mind .jobban efanélyüi és mind na­gyobb eredmén3»eket hoz, hozzájázniia táj sikerek dlérfeéhez a snociafemws épftesé­ben. Kedd, Id65. december 28. DÉL-MAGYARORSZÁGÉ

Next

/
Thumbnails
Contents