Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-25 / 304. szám

Háztartási újdonságok Fenyő, csillogó díszekkel Evőeszközök «————•—«kcLráei&nyi iLiinepckir&L edények At egyszerű formák és a mértéktartó díszítés jellem­zik azokat a háztartási esz­közöket, amelyeket gyáraink újdonságként mutattak be. Iparművész tervezte az Evőeszközgyár legújabb készletét, amely — külföldi mintára — nem csak fém, hanem műanyagnyéllel ls készül. A fehér, piros, kék és zöld műanyagnyelű kész­letnek bizonyára sikere lesz. w mmm 'A gömbölyű kanál forma, a rövid pengéjű kés és a villa tükrözi korunk ízlését (El­ső kép.) A Kőbányai Porcelángyár­ban elkészült a Varia por­celán étkészlet A korsaeró­sétíhez való igazodás itt is egyszerűbb formákat Jelent A levesestál nak például nincs sem teteje, sem füle, a mélytányérok penemdín nélkül készültek. Az étkész­let hatszemélyes, a méhr, lapos és süteményes tányé­rokon kívül leveses,, nyés, köretes ré nagyobb süteményes tál tartónk ho«­zá. (Második kép.) Brikettgyár a pincében Most a mindennapi tüae­les közben sok bosszúságot okoz, hogy a szén, a koksz, vagy a brikett poros. A száraz por elfojtja a tüzet elősegíti a gázok keletkeaaé­set Ezért ha tüzelőt ho­zunk a pincéből, felszedésé­hez érdemes perforált — lyukacsos — lemezlapétot használat Igy minden lapát szénnél csak egy kis moz­dulat szükséges ahhoz, hogy • por kihulljon. A szén, koksz, vagy bri­kettport ne dobjuk el. Az összegyűjtött néhány kifő szénport érdemes melegvíz­zel. vagy tésztalével jől ősz­szekeverni úgy, hogy 1 kg szénporhoz 2 dl folyadékot adjunk. A vízbe tehetünk egy kevés burgonya-ragasz­tót, melaszt stb. Az (gy ké­szített masszát kisformájú viragcserépbe döngöljük, majd kiborítjuk. A cserép újratöltése előtt mártsuk azt száraz szénporba, hogy a massza ne ragadjon. bele. Kétnapi szikkadás után a házilag készített brikettet fel lehet tüzelni. A tűzre tevéskor ne a parázs tetejé­re, hanem a halom egyik ol­dalához tegyük, mert külön­ben robbanásszerűen ég és kormoz. rr / Klek is, áz Edes anyaföldem című könyvében. A fenyőfadíszítés elterje­A karácsonyi ünnepek szítették otthonaikat, és fe- dése elég lassú volt Magyar­hangulatába beletartozik az nyőágakkal világítottak. A országon. Majdnem egy év­Illatos, szép fenyő, csillogó fenyő zöld, tartós leveleivel századdal később is van­díszeivel, pompás fényeivel, a természet életének örökké- nak falvak, amelyekbe nem A karácsonyfa díszítése ha- valóságát, a fáklyákkal pe- jutott el ennek a szokásnak zánkban azonban nem nagy dig a visszatérő napfényt, a a híre. Ezekben a falvak­történelmi múltra tekinthet hosszabbodó nappalokat jel- ban, mint Benedek Elek képezték. Az ősi népszoká- (rj^ a gyermekek karácso­nyi ajándéka zörgő dió, vissza. A népek egy legősibb szo- sokat később is megtartot­kása a természet újra ébre- ták. Sőt, helyenként új m fe­désének, a napfény visszaté- mentumokkal gazdagították, résének növénnyel való díszítették a fenyőfát. A szimbolizálása. Ez termésre- feljegyzések szerint a fenyő­tes is. A földművelő, állat- fa legelső feldíszítése 1605­mogyoró és piros alma volt. tenyésztő, pásztorkodó né- ben Strassburg A fenyőfa ma már hoa­kőrnyékén zátartozik a bensőséges ka­pek egész élete, 1 ét/fenn tar- volt Itt színes papírrózsá- rácsonyhoz. Régen elfeled­táea mindenütt a természet hez kapcsolódott, a termé- ros almát használtak diszí­szettől függött. Az egyes né- lésül. . pek a különböző növényfaj- __ ták kat tulajdonképpen a téli R| napforduló idejét ünnepel­ték. A december 25-én kez- Hazánkban a fenyőfadí­dődő naphosszabbodás az új- KZÍtés « XIX. szazad elejé­év kezdetét jelenti. hez fűződik és a század vé­gén honosodik meg. Magyar­országon a XIX. század el e­kat, arany függőket és pi- tüj^ már megünneplésének eredetét. Ma az erdei fenyő A híres római történetíró, Plinius, mór megemlékezik Nyugat-Európa őslakóiról, feldíszített ágai új tartalmat fejeznek M: a dolgos embe­rek békére vágynak, boldog­ságot kívánnak egymásnak, és maguknak. A fenyőfa ma más szelle­met. képvisel mint a felsza­badulás előtt, s új értelmet jén díszítették az "első "fe- kapott. Az erdő mély csend­nvőfát báró Podmarviczkv tóból ma nem a kastélyok­kastélyában. Feljegyzéseiben bá hanem a dolgozók sze­báró Podmaniezky Frigves P®n rendezett otthonaiba gyöt (Viscum album). A nap­fordulót azzal ünnepelték. A kelták ^ megünnepelték makró "nőrráíoM az ujev kezdetet Ha vala­hol észrevették a csodál a to­fel az első akik jól ismerték a fagyon- úgy emiékezik meg az eset- ..vonul" a fenyőfa. Magyar­,v . • röi. hogy gyermekkorában országon a karácsony nem 1625 táján egy osztrák szár- alamizsnát osztogató go­áilította gös gazdagok és megalázko­.. , dó szegények ünnepe. Ma díszes fenyőfát már megvannak „álunk a san szép fagyöngyöt, ők is és tőlük terjedt el az or- feltételek, hogy minden csa­diszes ünnepi menetben ki- szagban ez a kedves szokás. Iádban boldog, bensőséges Megemlékezett az első „dí- ünn<aP ^gyen a karácsony, hónaikat feldíszítettek vele. „ .„. „ ' , „ . Számos körülmény fokozta ^ fenyőfáról" Benedek K. A. a régiekben a fagyöngy, és más örökzöld növények iránt érzett tiszteletet Hiszen ezek a növények akkor tűn­nek fel, amikor megérkezik a zord tói, hólepel borul a természetre. Csupán a fenyő örökzöld ágai és a fagyöngy bokrai látszanak élni. Ezek­ben a növényekben látják a dacráást az elmúlással. Az élet elmúlása megragadta a gondolkozó embert már időtlen idők előtt Virít a Flamingó Egy feleség panaszai... Ma sem lessel Itthon? kés csuka lesz vacsorára és Hetek óta egyetlen estét vettem egy üveg bort El­sem töltesz velem és most végre a születésnapom van. még a születésnapomon is Talán ma törődsz sze­magamra hagysz? Tudom, gény, elhanyagolt feleséged- ülrwél^déSe"'' ^"mtíól'i^iá-' Nyugat-Európában még ma tó meglevő szokás a fa­gyönggyel való díszítés ka­rácsonykor. A hollandok is a fagyöngy ágaival díszítik lakószobáikat Az ízléses el­rendezés nem is nehéz, mert a fagyöngy zöldes, narancs­sárga ágai, tejfehér bogyói egyébként is festői látványt nyújtanwk. Az ósgermán népek a Je­genyefát tekintik a természet nem szórakozni jársz, dol­god van. De legalább elő­re értesíthetnél, hogy mi­kor érkezel. En csak ülők és várok, ré ezek a vég­nélkül! várakozások már alaposan kikészítették 82 idegeimet Mar kiszemeltem egy új kalapot magamnak zöld, szürke szegéllyel, nem túl drága. De nélküled nem mertem határozni. Meg­veheinéd a születésnapom­ra. Igen, igen, most sietsz és nem érsz rá ezzel fog­lalkozni, de Ígérd meg ma korábban jö6sz haza. Papri­K. K. nak. A' téli napfordulón a jegenyefenyő gallyadval dí­A vlrágkedvelők között számosan akaidnak, akik szenvedélyesen ke­resik az érdekes termesztési módo­kat, valamint eg­zotikus növénye­ket gyűjtenek. Két növénykedvelöt kerestünk fel, akiknek az egzoti­kus növénygyűjte­ménye európai hí­rü. Bodó Jánosné üvegházában száz­féle kaktuszon kí­vül sok érdekes, különleges nö­vényt nevel. A házilag készített szobai üvegház fűthető, neonfény világítja meg, s nem hiányzik be­lőle a hő- és . pára­mérő sem. Híre­sek vízi-növényei, díszlik. Cserepá. s most kísérletezik ben nem föld, ha­egy melegházi vi- nem száraz lomb, rág szobábán-tar- s moha van. hogy tásával. A Begonia a levegő tó hozzá­ion rex, a Cikass férjen a növény ré a Peperónia gyökeréhez. Az mellett a legbüsz- üvegház egyik kébb a Calathea sarkában különle­makoyanára, gcs növény, a cik« amely hazánkban lámen színű Fla­csak az ő gyűj­teményét díszíti. Dr. Makara mingó virít. Köze­lében az égővörös Hibiskus virág, amelyet a trópu­György orvos sok asszonyai, le. gyűjteménye arc- ányai tűznek ha­hideáiról híres, jukba. A közis. Csaknem százféle mert repkénynek található az üveg- is 26 fe1® változa­házában. Vélemé- ta található a nye szerint a jö- gyűjteményben. S vő legjobb szoba- a legújabb a Gló­növénye, a Bro­mélia, mert töl­csérbe tárolja a vizet s igy a leg­szárazabb lakás­ban is szépen rlosa svájci köz­vetítéssel a londo­ni botanikus-kert­ből érkezett. R. E. SPORT PULÓVEREK A milánói ma­gyar kiállításon is bemutattak a Bu­dapesti Kötő HTSZ jól sikerült mo­delljeit, amelyek méltán aratnak si­kert Képünkön: norvégmintás vas­tagszálú sportpuló­verek, horgolt sap­kák. GYERMEKSAROK Pitypang és a bogáncs Pitypang olyan szép sárga volt, mintha egy csepp játéknap bújt volna el a fű között. A hétpettyes katica­bogarak szívesen időztek nála, ré örömmel hintáztak le­velein. A pillangók tó felkeresték és a méhek órákig zümmögtek körülötte. Szeretettel meg tó kínálta őket mézzel és így beszélt nekik:i — Vigyétek, csak annyit hagyjatok' hogy magocskái­mat fel tudjam nevelni. — Mert minden egyes sziromban egy-egy érő, rejtőzködő mag pihent. Minden reggel meg­fürdette csillogó harmatban, és a napfény meleg törülkö­zőjében törölte meg őket. Egy napon a bogáncs vert tanyát közvetlen közelé­ben. Azontúl nem hallott mást a vidám pitypang, mint panaszt. Alig, hogy reggel kinyitottak a virágok, a bo­gáncs már rá tó kezdte: — Milyen rossz tó az én sorsom. Nem tudom, miért van ennyi tüske rajtam, amikor én szelíd vagyok és bé­kés természetű? Egész napon át ezt sírta, panaszkodott fűnek-fának. A pitypang próbálta vigasztalni, de a bogáncs egyre azt felelte: — Könnyű neked, téged mindenki szeret, de látod, engem mindenki elkerül. A pillangó épphogy ide libben, a méhek elsietnek, a hétpettyesek sem maradnak velem. — Mert örökké elégedetlen vagy, és telebeszéled a fejüket — felelte őszintén a pitypang. — Már te is haragszol rám? — sírdogált a bogáncs. — Mond, mit tehetek én, aki csupa tüske vagyok? — Ugyan bogáncs, hogy vársz te barátokat, ha nincs hajtásaimat, egy kedves szavad senkihez? ., A csacsi nem hitt a fulenek a bogáncs szolott volna _ , , ,1U , . . ... . . ilyen kedvesen? Es szívesen kinalna, mcgvenrteeelné? Bogáncs csak allt, es meg fancsalibb arcot vágott. Elfogadta a szerelet teljes meghívást és jóllakott. Az­Igy telt-múlt az idő, és egy reggel a bogáncs látja, tán ahogy illik, megköszönte a vendéglátást és azt mondta, hogy a pitypang szép, sárga feje, megfehéredett. Csupa hogy ilyen figyelmes é.s kedves nem volt hozzá senki, pehelyszerú fehér ern.vőcske lett a virító szirmokból. Ké- Mikor a szamár elkocogott, bogáncs hivta a hétpety­sőbb a szél tó előkerült és a pitypang-magokat úgy széj- tyest: jel repítette, kit erre, kit amarra, hogy hírmondó sem — Repülj ide. és nézz meg engem közelről. Lehehyi­maradt belőlük. scs- hogy kevesebb a tüske railam? Ügy érzem, mintha A pitypang nézett utánuk, amíg el nem tűntek a sze­me elől. Mire megfordult, már várta a hétpettyes és kér­te, hogy hintáztassa. És pitypang hozzáfogott a játékhoz. De a bogáncs nem hagyta szó nélkül: — Még az sem szomorít el, hogy a fiaid elhagytak? A Katica kiáltott pitypang helyett: — Jobban tennéd, ha végre te tó kedves és szíves lennél. Nézd csak, ott a rét szélén legel egy csacsi. Ben­nünket pedig hagyj békén játszani. Bogáncs szót fogadott és odakiáltott: — Gyere csak egy kicsit közelebb. Kóstold meg gyenge Pitypang csak integetett és így búcsúzkodott a fiai­tól: — Menjetek és virítsatok jövő tavasszal. Szerezzetek örömet, hogy a gyerekek tapsoljanak és énekeljék: „Ki­nyitott a pitypang." A szél visszaszólt: — Ne féltsd őket, szepek, büszke lehetsz rájuk. jó párat elvesztettem volna belőlük. Pettyeske odaröppent, körülnézegette a bogáncsot és nem győzött csodálkozni azon, hogy bogáncs kedvesen nézi őt és mosolyog rá. Kimondta amit gondolt: — Tudod, bogáncs, aki megtanul mosolyogni, az a tüskéről is megfeledkezik. Láng Etelka lúDiL-MAGrARORSZAa Szombat, 1965- december 25.

Next

/
Thumbnails
Contents