Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-25 / 304. szám

A Lomonoszov Egyetem énekkarának hangversenye Régi hagyományokkal ren- kettőben komoly hanganyag­delkező, fejlett dalkultúrájú gal rendelkező énekesek van­ország kórusművészetéből nak. Talán csak azt sajnál­kozott ízelítőt a moszkvai hatjuk, hogy ez a kitűnő Lomonoszov Egyetem. Akadé. együttes nem tudta kellő mint Ének! ara csütörtök es- mélységgel és szélességgel li szegedi bemutatkozásán. A bemutatni, ami valójában budapesti Eötvös Lóránd Tu- benne rejlik. Kissé szegényes dományegyetem vendégeként repertoárral jöttek Szegedre, hazánkban tartózkodó 84 ta- Orosz népdalfeldolgozások, gú líórus budapesti fellépés tréfás diákdalok valamint u'.in, Debrecen előtt adott orosz és szovjet szerzők kó­randevút meleg hangulatú rusai szerepeltek zömmel a koncerten a szegedi közön- műsoron egy-egy Mozart, regnek. A szegedi egyetem Schubert és Kodály mű mel­nói kara — dr. Wittman Ti- lett. Ezekben csak ritkán bor rektorhelyettes üdvözlő nyílott lehetőség kivételes szavai után — Kodály kórus- technikai adottságaik érvé­miivel, a Uohors generosával nyesítésére. Amit azonban köszöntötte őket, melyet a énekeltek, valóban ritka él­mov.kvaiak éppoly viharos mény volt. Különösen a ve. tapssal fogadták, mint aho- gyeakarra feldolgozott nép­ei un a publikum megnyilat- dalok előadásában mozog kozott szinte valamennyi elő- otthonosan az együttes, adott számuk után. Az orosz romantikus mes­Az akadémiai kórus két terek művei közül külön évszázados múlttal rcndelke- említjük Glinka technikailag komoly problémát| Úti dal-ának bravúros még­is zik. Kiemelkedő sikere volt a moszkvai VIT-en elért el­ső helyezés és a színvonalas formálását. A Schubert-sze­munkájáért kapott „Népi Kollektíva" kitüntető cím megszerzése. Tegyük hozzá mindjárt: teljesen megérde­melten. Nagyon jó benyomá­sokat szereztünk ugyanis er­ről az öntevékeny művészeti együttesről, melynek sorai­ban egyetemisták, egyetemi dolgozók, volt hallgatók éne­renád megszólaltatása meg­lepetésszerűen hatott. A szó­lót éneklő Szkokovot az énekkar és a zongorista együtt é.s felváltva kísérte olymódon, hogy hol a férfi­ak, hol a női kar hoz­ta a motívum-ismétléseket. Egyébként az ilyen jellegű speciális átdolgozásokban kü­kelnek. A férfi és női kar lönben sem szűkölködik az teljesen egyenértékű, s mind- együttes. Szerencsés dolog ez, hiszen olyan műveket előadhatnak, melyek kórus­vis'zonylatban nehezen old­hatók meg. Kj kell emel­nünk a mai generáció diva­tos szovjet komponistája, Tanyejev Nézd az éji ho­mályt, valamint Pliev — a Lomonoszov Egyetem hall­gatója! — kóruskompozíció­jának lendületes előadását. Az énekkar zenei vezeté­séről külön kell szólni. A vezető karmester Sz. V. Po­pov, a Szovjetunió Érdemes Művésze, a kevés mozgással történő kifejező vezénylés híve. Arra a Gauk-ra emlé­keztetett, aki Szegeden évek­kel ezelőtt egy filharmoni­kus koncerten szinte mini­mális karmozgással is töké­letesen tudta vezetni a moszkvai filharmonikusokat Hasonló iskola érezhető B. V. Baranov dirigálásán is. A zongorakísérő — vagy aho­jelentő gyan ők nevezték: koncert­mester — mindvégig Vaszi­lij Nyemirovics Dancsenko az orosz színházi élet ki­emelkedő alakjának tehetsé­ges unokája volt. A koncert felemelő akkordokkal zárult. Ismét zenei hangokon ke­resztül találkozott a szegedi és moszkvai egyetemisták kórusa, s a spontán felcsen­gő nemzetközi diákdalt, a Gaudeamus igiturt Kertész Lajos vezényelte! Nikolényi István Mi lesz a középiskolák sorsa? Beszélgetés Kovács. Józseffel, a városi tanács művelődésügyi osztálya vezetőjével Teljes képtelenség — Halló, GELKA? Jó na­pot kívánok! Mennyi idő alatt tudnának megjavítani egy elromlott tévfet? — Sajnos, már csak a jö­vő évre vállalhatjuk. — Csak? 1... és addig? Ki­hez forduljak a készülékkel? Az egyenlet: nulla A vonal túlsó végén nem iudnak tanácsot adni. Ugyan kihez is fordulhatnának mindazok, akiket ünnep előtt va^' az ünnepek után hasonló probléma foglalkoz­tat? Sehová, senkihez. Vár­hatnak 1966-ra, s talán az új évben sorra kerülnek. Mert van ugyan Szeged­nek egy kitűnően felszerelt, első rangú szervizzel és két gépkocsival rendelkező elekt­romos ktsz-e, és vannak — összesen tizenketten — szö­vetkezeti televízió- és rádió­szerelők, akik a megvakult, elnémult készülékeket élet­rekelthetnék: ugyanakkor azonban bürokrácia ls bőven kijut, jelenleg annyira bő­ven, hogy az egyenleg végül ls szinte nullát eredményez a lakosság számára. Vagyis azt. hogy a ktsz javító műhelye nem dolgozhat teljes kapacitással, s a ké­szülékek javítatlanul marad­nak, ha csak nem történik sürgős intézkedés. Tarthatatlan halyzat Az előzmények ismerete­sek. Lapunkban már több­ször szót emeltünk az ellen a tarthatatlan helyzet ellen, hogy Szeged területét meg­osszák a GELKA „és a ktsz között, s „ga­ranciálist javítani" csak ak­kor mehessenek a szövetke­zét szakemberei, ha a beje­lentés az ő körzetükből érke­zett. A lakosságnak végülis nem az a fontos, kj végzi el a munkát, hanem az, hogy van-e aki megcsinálja? Már győztesnek is Iái szolt ez a helyes elv: áprilisban a Szegedi Városi Tanács vb, a Kohó- és Gépipari Minisz­térium, a Gépipari Elekt­romos Karbantartó Vállalat és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének kép­viselői közt megegyezés jött létre a területi feloszlás ideiglenes megszüntetéséről. Az egyezség úgy szólt, hogv tdén december 31-ig gyűjtik a tapasztalatokat, s ha azok jónak mutatkoznak, végle­gesitik a területhez nem kö­tött, szabad javítási rend­szert. Derült égből villámcsapás Egyideig minden rendben­levőnek látszott. A GELKA üzem és szerviz osztálya most mégis visszaküldte a szövetkezet novemberi ga­ranciális javításainak mun­kalapjait, számszerint 88-at, mintegy 10 ezer forint érték­ben. Ügy jött ez, mint de­rült égből a villámcsapás. S hogy miért stornírozták, tö­rölték az elvégzett munkát? Mert, úgymond: „a szerző­dött fél jagtalanul kiszállt, illetve készülékeket szállított be GELKA területről.'' Minden józan ember lét­hatja, hogy a kiszállás jo­gosságához nem fér kétség Többek közt azért sem, hisz a GELKA a többi hónap­ban rendesen elfogadta ezt a megoldást, s a beküldött munkalapokat, és nem hi­vatkozott arra, amiért most, meglepetésre, storníroz. Pe­dig — ugyanolyan helytele­nül — akkor is felróhatta volna ugyanezt, ha már sem­miképp sem tud belenyu­godni a — lakosság érdekei­nek megfelelő — területileg nem korlátozott javítási rendszer létrehozásába. Egyik nem tud, másik nam mar A pillanatnyi helyzet te­hát az, amit elöljáróban felvázoltunk: A GELKA egyelőre nem tud, a szövet­kezet nem mer készüléke­ket javítani. Az elektromos ktsz kénytelen a GELKA területéről érkező bejelenté­seket tárgytalannak tekin­teni, ez azt jelenti, hogy a Rókust kivéve mindenhonnan „száműzetett" a munkájuk. Többek közt az idén meg­nyitott üjszegedi és Petőfi­telepi szervizek sem végez­hetnek garanciális javítást. De a GELKA központ in­tézkedése létében fenyegeti azt a 16 községre terjedő begyűjtési hálózatot is, ame­lyet. újra meg újra bejártak a szövetkezet szerelői. A javító szerviz eddig ün­nepnap is a lakosság rendel­kezésére állt. Mint minden­nek, ennek is vége lenne egv' ilyen kétbalkezes intézkedést követően? Hát már ezután minden garanciális javítást kénytelen lesz megtagadni a szövetkezet, s ahhoz a GEL­KA szervizhez utasítani a szegedieket, amely már csak 1966-ra vállal munkát? A lakosság húzza a rövidebbet Képtelenség ez. Hogy mek­kora, csak azok tudnák iga­zán s keresetlen szavakkal ecsetelni, akiknek ez idő alatt a tévé képernyőjük is képtelen marad. Mert bár­mennyire sérti is a szövet­kezet dolgozóit ez az intéz­kedés, a magas lóról beszélő üzem- ós szervizosztály ér­tetlensége miatt a lakosság húzza a rövidebbet Hisz a szövetkezeit javító részlege értük volt, amíg lehetett, s értük kell lennie ezután is. De hogy ezt az igazságot si­kerül-e elfogadtatni a GEL­KÁ-val, az már a felettes szervek gyors beavatkozásán múlik. * Biztató, hogy az első be­avatkozas, a városi pártbi­zottságé, elég gyors volt. A velük történt megbeszélés alapján a ktsz tegnap dél­után mégis műszakot tartott. Minden további azonban már a profilgazda GELKA s a profiltárs OKISZ meg­egyezésétől függ. 8. M. Az iskolareform végrehaj­tásának eddigi tapasztalata­it elemezve, az országgyű­lés novemberi ülése beható­an foglalkozott iskolapoliti­kánk néhány fontos kérdésé­vel. Ezt követően a közép­fokú oktatási intézmények­ről új rendelkezések kiadá­sára ts sor került. Olvasó­ink közül többen kérték, hogy tájékoztassuk őket a középiskolák jövőjéről. Fel­kerestük Kovács Józsefet, a v-'-ost tanács művelődés­ügyi osztályának vezetőjét és beszélgettünk ezekről a kérdésekről. Uj vonások — Mi a lényege a közép­iskolákra vonatkozó, új ren­deletnek? — Az új törvényerejű rendelet a Magyar Népköz­társaság oktatási rendszeré­ről szóló, 1961. évi III. tör­vény alapján működő gim­náziumok és szakközépisko­lák továbbfejlesztésének kér­déseit szabályozza. Nem érinti az iskolareform hár­mas fő célkitűzését. Tovább­ra is erősíteni kell iskoláink kapcsolatát az élettel, a ter­meléssel, biztosítani kell az általános és szakmai mű­veltségi színvonal emelését, történhet, a tagozatos osztá- a törvényerejű rendelet a lyok kivételével. szakirányú középiskolák - . r i i u (szakközépiskolák) egységes Változások az o +1-ben iendeietéröl, kiépítéséről. A — Milyen változás törté- jelenlegi szakközépiskolák „5+1 nik az úgynevezett nél? — Nem tartja meg a tör­vényerejű rendelet a• 5+1 es formánál a szakmai képzés célkitűzését. A heti egynapos gyakorlati foglal­kozás keretében nem folyik szakmunkás képzés, hanem általában szolgálja a munka szeretetére való nevelést, s biz.onyos ismereteket nyújt, készségeket sajátíttat el a tanulóval. Természetesen a jelenlegi 5+1-es osztályok tanulói az érettségivel egy­időben tehetnek még szak­mai ban és technikumok átszervezé­se a következő évek felada­ta. Az új típusú szakközép­iskolák növendékeiket szo­elő- cíaüsta szellemben, sokolda­lúan fejlett emberekké ne­velik, olyan jártasságokkal és készségekkel látják el őket, amelyek birtokában a képzés iranyának megfelelő Szakterületen a közvetlen íyrmelö munkától a részfo­lyamatok irányításáig terje­dő meghatározott munka­körök feladatainak megoldá­sára képesek, továbbá elo­szervezik a tagozatos osztá­lyokat ? — A gimnáziumi tagoza­tos osztályok szervezése a jelentkező társadalmi igé­nyek alapján indult meg. Létjogosultságát az új ren­delkezések megerősítik. Az idegen nyelvi tagozatokon kívül elsősorban természet­tudományi (matematika, fi­zika, kémia, biológia) tago­zatok létesítése indokolt, Vi­tanuló TíúróíT'világnézeti,' kell^ a_rönban _látni, erkölcsi nevelését. Az alap- " " " készítik őket a felsőfokú to­minősítő vizsgát, azon- vábbtanulásra. A szakközép­az új első osztályosok iskola elvégzése után a ta­ntér nem. nulók a képzési szaknak - Milyen elvek szerint Z^'A^tt Wa>4t tesznek. Az általuk betölt­hető munkaköröket a szak­középiskolai ágazatok sze­rint a képzésben érdekelt miniszterek az Országos Tervhivatal elnökévet én a munkaügyi miniszterre! egyetértésben határozzák majd meg. Szabályozásra került a technikusi minősí­tés megszervezésének módja is, melyben a foglalkoztató üzem és a szakközépiskola egyaránt jelentős szerepet kap. — Nem jár-e zökkenőkkel * gimnáziumi tngoza­vető célkitűzréek megtartó- to* osztályok nem megható- „- egységes szakközépiskolai sa mellett azonban a végre- «>*>« Pflyara (például ve- Alázat kiépítése-' hajtás módozatai, eff"os szer­vezeti formák tekintetében új vonásokat tartalmaz a most kiadott törvényerejű rendelet. — Mennyiben érinti a fenti rendelkezés a munká­ra való nevelés problémá­ját? — A munkára nevelés ál­talános célkitűzését az élet igazolta, az új rendelkezés is megerősíti iskolapoliti­kánk ezen elvét. A gimnázi­umról szólva rögzíti: „... folytatja az általános is­kolában már megkezdett múszaktechnikai (politechni­kai) nevelést" ... A gyakor­lati foglalkozás het.i két órá­ban, vagy megfelelő feltéte­lek fennállása esetén heti egynapos időtartammal ls gyész, fizikus s1b.) készíte­nek elő. A felsőfokú to­— Nem szabad zökkenők­kel járnia, hiszen a rende­vábbtanulas lehetosegtx si- let ezzel összefüggésben vi­keres felvételi vizsga esetén [ágasán hangsúlyozza n fn­bármely középiskolából kozatosság érvényesítésé'. adottak. Körültekintő elbí- Kevébkónt a jelenlegi kt>­rálást igényel a tagozatos népiskolai tanulmányokat osztályok beiskolázása. A folytató fiatalok az eddig tanulmányi átlagok egyol- érvényben tartott rendelkc­dalú flgvelembe vétele he- zések szerint végezhetik el a technikumot, illetve a lyett fokozottabban mérle­gelni kell az adott szak- szakközépiskolát. Üj vonása tárgy iránti érdeklődést, tá- a kiadoU rendelkezésekről jékozottságot. A fizikai dol- hogy a szakmunkáskép-és gőzök tehetséges gyermekei- 1Ó formája a szakmunkás­nek továbbtanulását a gim- tanuló intézet lesz, és nem riázlurtidk tagozatos osztá­lyaiban is biztosítani kell. A SKakkö/épiakolák rendszere — Hogyan épül ki a szakközépiskolák rendszere? — Az 1981. évi III. tör­a szakközépiskola. Noha a szakközépiskolát végzett fia­tal foglalkoztatható szak­munkás munkakörben ls. A módosítás összhangban van a népgazdaság Igényeivel. A rövidebb képzési idő jobban biztosítia az utánpótlást. 11­Tizenkét szövetkezeti asszony Hatan a csapatból. Minden káposzíafejct még egyszer kézbe gusztusosán küldik cl munkájuk gyümölcsét öt éve él együtt a tizenkét tagú kis csapat a szegedi Felszabadulás Tsz ker­tészetében. Lehetett dermesztő hideg, vagy éppen hosszú, forró nyári nap, ők mindig a helyükön álltak. Régen kialakított erkölcsi normák sze­rint dolgoznak. A közösség töi-vényei sze­rint az asszonyok is kötelesek évente annyit dolgozni, hogy munkájukért leg­alább 7 ezer forint megillesse őket. Varga Györgyné brigádja ezt a „normát" már évek óta a többszörösére teljesíti. A bri­sádtagok személyenkénti évi kei-esete ta­valy is elérte a 18 ezer 500 forintot, s átlagosan 2 ezer 300 munkaórát töltöttek el a közös földeken. Ez a teljesítmény or­szágosan is meghaladja a kétszeres átla­got. Megközelítőleg sem egyforma idősek: fiataloktól a nagymama sorig mozognak a korban. Mégis nemcsak a munkában, a tanulásban, hanem sokszor a ezórako­rény szellemében intézkedik lelve új szakmunkás «zü|<­ségletek kielégítését. Ugyan­akkor az általános és szak­mai műveltség színvonalá­nak emelésére a szakmun­kástanuló intézetek keretein belül is lehetőséé nyílik. Az „emelt szintű" ipari-keres­kedő tanulóképzés módoza­tai kimunkálás alatt állnak. A pályaválasztási tanácsadás fontossága — Hogyan tanulhat to­vább a jövőben egy fiatal szakmunkás, aki számára in­dokoltnak látszik a tovébb­müvelődés? — Többek között körvo­nalazza a törvényerejű i*n­de'et a szakmunkástanuló­iskolát végzettek középisko­lai továbbtanulásának lehe­tőségét is. Ezek az intézke­dések. melyeknek bevezetése 2—8 év múlva esedéke , megszüntetik majd a szak­munkás- tanulóiskolak meg­levő zsákutca jellegét. A fialal szakmunkások a kö­zépiskolák ecti tagozatán kü­lönbözeti vizsgával folytat­hatják tanulmányaikat. — A megnövekeriett lehe­tőségek szerintünk a pálya­választási tanácsadas rend­szeresebbé tételél igénylik... — Egyetértünk: iskoláink­ban a következő hetekben megélénkül a pályaválasztá­st tanácsadás. Az. osztályfő­nökök munkájához illetékes szervek megfelelő segílseget nyújtanak. Mind a közép-, mind a fe'-.ófokú továbbta­nulási kérelmek elbírálásá­nál döntően esnek Intha a tanulmányi eredmények, ezért a szorgalmas tanutá­nak a jelentősége nem rsök­ken a jövőben sem. Bizo­nyos azonban, ho—- a kö­vetkező években a tovább­tanulás iránti igények kielé­gítése csak a népgazdasági igényekkel összhangban, fp­leg a szakmai képzést nyúj­tó iskolatípusok — szakkö­zépiskola, szakmunkástanuló intézetek — fejlesztése út­ján valósítható meg. D. B. vesznek, s tisztán, zásban is rendszeresen együtt vannak. Jár­nak pártoktatásra is, ahol napi életükről, a világ dolgairól tárgyalnak, vitatkoznak. S ezután varja őket még az otthon, a család. Az idén nagyon korán jött a tél, gyor­san kellett menteni az árut. Sok száz má­sza káposztát raktak gondosan prizmába, s takargattak a fagy elől- Most mar tisz­títják, szállítják az árut. És holnap talán az új esztendei terméssel foglalkoznak. Kezüket megkérgesftette a sok nyári nap, az őszi szél, 'a kapanvél, meg a tél hidege. Varga Györgyné, Szanka Jószefnc, Cirok Szil vesztemé. Bürgés Ferencné, Haj­nal Jánosné, Májer Andrásné, Vanya Fe­rencné, Major Pálné, Laudisz Lajosné, Hadvina Jánosné és Kovács Ferencné — a jobb paraszti élet kitartóan hűséges, szí­vós építői ők. Cs. .!. Szombat, 1965. december 25. DELMAGYAROHS2AG 7

Next

/
Thumbnails
Contents