Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-24 / 303. szám

Megtartotta alakuló illését az Országos Oktatási Tanács Az Országos Oktatási Ta- A tanács tudomásul vett.-, nács csütörtökön tartotta hogy a Művelődésügyi Mialakuló ülését a Művelődés- nisztérium a megyei oktaügyi Minisztériumban. llku tási tanácsok működésének Pál művelődésügyi minisz- elősegítésére január elején ter, a tanács elnöke mondott egy mintaügyrendet küld a bevezetőt, majd dr. Bencédy megyei tanácsok végrehajtó Józsefnek, a tanács titkára- bizottságainak. Felhatalmaznak előterjesztése után el- ta a Művelődésügyi Minis?.fegadták az ügyrendet és tériumot, hogy az iskolaelhatározták, hogy a követ- fenntartó hatóságoktól kakező ülést lOflH. március pott információk alapján tá30-án tartják. Ennek napi- jékoztassa a megyei végrerendje: az egységes szak- hajtó bizottságokat az 1900 07 középiskolai rendszer beve- tanév gimnáziumi, szakközetésének tartalmi irányéi- zépiskolai és technikai isIGAZ SZÍVVEL vei. előterjesztője a Müve- koiáztatási lődésügyi Minisztérium. (MTI) létszámairól. A népművelés és az ideológiai nevelő munka A megyei népmüvelésben dolgozók számára tartott tájékoztató jellegű előadást tegnap délelőtt a megyei tanács épületének tanácstermében Gönyei Antal, a Művelődésügyi Minisztérium főosata ly veze tő-helye tA megjelenteket Csenke László, a Csongrád megyei tanács művelődésügyi osztályának osztályvezető helyettese üdvözölte, majd „Az 1 deol ógjai -poli ti kai nevelő munka feladatai az Iskolán kívüli népmüvelésben" cimmel tartotta meg referátumát Gönyei Antal. Mindenekelőtt az erkölcsi nézetekkel kapcsolatos ismeretterjesztő munka kevéssé kihasznált lehetőségeire mutatott ré. Elmondotta, hogy etikai ismeretterjesztő munkánkon — sajnos — igen sokszor kívülrekednek a „boldogság, lelkiismeret" fogalmak; a velük összefüggő marxista álláspont kifejtéséről sokszor megfeledkezünk. A „lelkiismeret" fogalmának alapvető öszszefüggése van a kollektivizmussal és a humanizmussal. A társadalmi szokások, ünnepek — lényeges területei a világnézeti harcnak, s az eddiginél árnyaltabb, gondosabb ideológiai tevékenységet kívánnak. A nacionalizmus elleni harccal kapcsolatosan az előadó hangoztatta: a népmüvelés munkásai legyenek rajta, hogy a helyes kül- és belpolitikai állásfoglalások nacionalista szemléletű kiforgatása, mind pedig a nemzeti érzés szektás ieú tagadása ellen minél eredményesebb harcot folytassunk. Felhívta a figyelmet a népi hagyományok haladó elemeivel \"aló fokozott törődés fontosságára, a honismereti emlékek gyűjtésének, a falumúzeumok szervezésének segítésére — a határmenti megyéknek a szocialista országokkal való népművelési jellegű kapcsolata kiépítésére, a tervezett nemzetközi vetélkedők jelentőségére. Beszélt a falusi népművelési állandó bizottságok munkájának hatékonyabbé tételéről. E bizottságok hivatottak a népműveléssel foglalkozó testületek, szervek munkájának koordinálására. A világnézeti nevelőmunka módszereiről szólva, hangoztatta a tömegek politikai információjának hatékony elősegítését — a klubéletben, a kiadványok és a televízió műsoraira való támaszkodás révén. Szólt a népművelési munkások feladatairól a politikai oktatás szemléltetéssel való segítése tekintetében. Befejezésül a termelési propaganda helyes módszereiről beszélt. Az előadást vita követte. A párt ideológiai irányéi- felelősség hangja, váljék fiveiről beszélnek a szegedi zikai erővé, tettekké a beltextilművek fiataljai. A ső kötelességérzet, gyárban, ahol két és fél A közösség első sejtjeire ezer fiatal dolgozik, egesz épiteni: a KISZ-brigádokra. líjusagunk lelkesedését mu- Okos követ ni való jelszó. A Ugyanígy eredményeket hozhatnak az üzemi élet sarkpontjára, a munkaerkölcsre vonatkozó szigorú kitételek ts. Ezek szerint, ha valaki lazítja a fegyel latja az a szép szenvedő- mUnkac.sapat: egvütt dolgozó rnot- 16g, anyagól pazarol, a lyesség, buzgóság, amely jjf""* -• - -— tanácskozásukat jellemzi. Együtt a gazdasági vezetőkkel Ezek a fiatalok dolgozni akarnak, méghozzá minél va'l Íj ák. jobban. Több hasznos mozgalmat indítottak útjára eddig is, mostanában egy család, minden nevelő munka bázisa lehet, azzá is kell tenni. A szocialista világszemlélet, s az igaz emberi magatartás ezekből a kollektívókból induljon tovább, üzemet hódító útjára — — Őszinteség — mondják a textiles fiatalok, őszintén KISZ-vezetőség és a tagság is azonnal hallassa szavát, beszéljen, agitáljon, s ha kell, alkalmazzon megtorlást, ne várjon a gazdasági vezetők büntető szankcióira. Hosszú munka árán más segítésének jelszavával akarnak bírálni, új mozgalom is kialakuló- szóvá tenni, de jóvátenni is. !>an van; az, akinek jól A hasznos bírálat szelleméiriegy a gépe, átsegít társa- nek őrzésére ifjúsági érnek, ha az éppen rászorul dokvédelmi szolgálatot hoz- „„.,. ,,, a segítségre. Ennek az egy- ™k létre, amely a javító- n>omot hagy Többet kell másrét tettrekész légkör- ^andekú, elvtársi légkör k,- t«uü azért hogy tudatuk a a la kit Knn ánntiov c„rfSZOClSllZITlUJ sonlatosságára formálódjék. Az ifjúság a legérzékehibékát "yvbb anyag, szellemi arculatán téves szemléletek, kispolgári nézetek, szabadosság, szerzési szenvedély, mának élés, cinizmus ls lllrtaei L Itrl .1 tft co/ iegBUl- - ' ... ' nek a ki terjesztésére, s al- alakításában éppúgy segite- 'fe^aTódiék" talában az üzemi „klíma" ni fog, mint egy-egy szeme...I...UUÍ ...ai J.K ivn« nmhiámn megoldásé- Be*zélM kell velíik minden melegebbé változtatására tö- lyes probléma fekszenek most a textilesek, ban. Világosán látják, s ki ls mondják, hogy a munkához való jó viszony mennyire szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban éli munkatársnak munkatárshoz, beMagukénak érzik Egysíkúság van az üzem kulturális életében; a tánc- fontosnak vélt központúság, a puszta szó- sait. rakozás Igényeivel szemben. őket érdeklő és érintő kérdésről. eligazító, iránymutató előadásokat kell szervezni, amelyek helyére teszik az élet fontos vagy csak vonatkozáusztottnak vezetőhöz való jlIetve menettük érvényest viszonyává!. Baráti, elvtar- teni kel) az igényesebb kísl, csaladias — illesztik egy- vónalmakat. a széles körű ismeretadás minden forlótól a vitáig, a filmmegbeszéléstől a műhelyek műFiiqgövasúi Moszkvában A következő évek során ban elhelyezkedő állomások Moszkvában öt, egyvágányú között óránként 90 szerelfüggővasutat építenek. A vényt ls lehet közlekedtetni, tervek szerint az első vonal A 100—120 utas befogadásáaz autógyári metróállomást ra alkalmas kocsiból álló Kolomenszkojéval köti össze, szerelvények óránkénti seA 4—5 kilométer távolság- bessége 150 kilométer lesz. gát. s egyidejűleg növelni aktivitását, néhány világos más mellé a kívánatos jelzőket, ilyennek szeretnék azt a helyet, ahol dolgoznak. Éppen ezek a kérdések kerültek előtérbe a KISZ-vb ülésén. Szorosabbra akarják fűzni a kapcsolatot a gazdasági vezetéssel. Fontos ez. mivel mindkét félnek a termelés növelése a célja. Jn néhány főművezetőt meg Ls hívtak a tanácskozásra, s ménvekhez vezet majd reklamálták, amikor nem jöttek el. Aztán kijelentették: mi majd megtesszük a közeledéshez szükséges első lépéseket. A KISZ-isták máskor is megtalálták már a kapcsolatépítés helyes módszerét, ez most sem lesz nehéz, annál is inkább, mert nem kétséges, hogy ehhez a vezetők mindegyikében megvan a jóakarat — A nevelés eredményei — mondta az üzem párttitkárnóje — hosszú munka árán érnek-gyümölccsé. Ehhez az éréshez teremtett jó máját, a politikai beszámo- feltételeket a tartalmas tanácskozás. amelynek folytatása ezután következik szaki problémáinak feldől- taggyűlések, a ni un kg csapagozásáig Csökkenteni az tok. az üzemi köznapok fóideológiai munka elvontsa- rumán. Mindenesetre ez a megbeszélés jó tanúságtevés volt arról, hogy a mondattal teremteni vilá- KISZ-isták megértették, magosságot a fejekben, ez a gukénak érzik az irányeleélkitűzés bizonyára jó ered- vek eszméit. S. M. Közéletünk hírei A SZOVJET NAGYKÖVET BÜCSÜLÁTOGATÁSAI Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Dobi István, ez Elnöki Tanács elnöke és Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke a csütörtöki nap folyamán búcsúlátogatáson fogadta a hazánkból véglegesen távozó G. A. Gyenyiszov szovjet nagykövetel. A KORMÁNY ELNÖKE FOGADTA A GHANAI KORMA NYKÜLDÖTTSÉG VEZETŐJÉT Kállai Gyula, a kormány elnöke csütörtökön fogadta Kwasi Amoakoatta pénzügyminisztert, a hazankban tartózkodó ghanai kormányküldöttség vezetőjét. A látogatáson jelen volt Tímár Mátyás pénzügyminiszter, Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint H. B. K. Marrah, a Ghanai Köztársaság magyarországi nagykövete. DOBI ISTVÁN TÁVIRATA DE GAULLE-NAK Dobj István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte De Gaulle tábornokot, a Francia Köztársaság elnökévé történt újraválasztása alkalmából. ELUTAZOTT A LENGYEL EGYESÜLT MUNKÁSPÁRT KÜLDÖTTSÉGE A LEMP küldöttsége, amely Tadeusz Rudolfnak, a KB osztályvezető helyettesének vezetésével hazánkba látogatott. csütörtökön elutazott Budapestről. A közösség ereje Egy fiatalember a munkamódszer-átadás jobb megszervezését kérte. De ezenkívül sok minden szervezésre vár. Átgondolt, módszeres foglalkozást Ls igényelnek a kezdő munkások, az üzem újoncai. Sok múlik azon. hogy következetesen törődnek-e gondjaikkal, sikerül-e megszerettetni velük a szövés-fonás mesterségét, jó közérzetet kialakítani bennük új munkahelyükön. A fluktuáció, a „kikérem a könyve met"-f éle szemlélet nagy felhő a tágas géptermek felett, s hogy kisebbíteni lehessen, nemcsak az „újakkal" kell többet foglalkozni, törődni, hanem valamennyi fiatallal kivétel nélkül. A közösség formáló. nevelő erejére apellálnak a KISZ-vezetők, erősödjék föL az egymásért érzett Dorozsma — a kommunisták szemével faggyút kért, hogy az útközben felszedett krumplit megfőzhesse. Így akarták éhségüket annyira csillapítani, hogy hazaérhessenek Érkezésünk hírére — Dn- a soronlevő munkák opti dás Béla párttitkár elvcars mális megoldására, hívó szavára — hamar be- , népesedik a kellemesen fú- Könyv eg ujgay tött pártiroda. Jönnek i tit- A nép megváltozott olva kár elvtárs régi harcostár- sasj igényeit a legjobban az Dorozsmóra. A válasz az sai, közülük Szalai Ferenc tükrözii, hogv amíg a múlt- volt, hogy kommunistáknak és Simon Lajo« öreg nyűg- ban csak elpiszkolódott ol- semmit sem. Így tudta díjas kubikosok, majd Do- ^ naptárak é.s álmosKÖny- hoev kommunista. Az mokos Ferenc, a József At- VGk járták, ma 7 ezer kö- ÍRazi értelmét azonban csak üla Tsz párttitkára. Ö be- tetes könyvtári mű közölt később magyarázták meg szél arról, hogy volt idő, válogathatnak az olvasók. neki: közösségi ember. Erre amikor egyesek lemosolyog- hogv élnek a leheta-eg- aztán meg akkor is büszke ták a közöst, ma pedig gek arra bizonyság az idei vt>'b amikor folyamatosan irigylik, mert az idén 45 36 GMr könyvkölcsönzts. üldözték érte. Akkoriban forintos munkaegységet fi- túI az irodalmi kiadványo- nemcsak a kenegetni kényzet. és 11 millió forintos ér- kon, 2470 rádió és 740 te- szabit szegények, hanem tékú vagyonnal rendelkezik, levízió mellett szórakozik a2ok is kommunisták volGépparkját megyei z^rte munka után Dorozsma n-- tak, akiknél újságot láttak irigylik, értékes állatállo- pe. ötven ismeretterjesztő a kézben, vagy akik meg mánya van és dolgozó tag- előadás volt telt házak mel- merték kérdezni munkaváljainak mindegyike havi j^tt és 145 jelentkező hall- lréáskor. hogy mennyi lesz 2400 forintos keresetet tud gatatt partoktatást. Ami ért€ a bér. kimutatni. pedig a sajtót illeti, meg- Dorozsma népe dolgos és Domokos mint rakodó- ^dtuk, hogy havonta 59 takarékos. Bizonyíték rá, , . . ezer 500 előfizetett újságot hogy legutóbb 139 olyan mun Kas lepett be aanaa hord ^^ a f)osta ami a takaros munkásházat épíIdején a tsz-be, ahonnan végét jelenti a gazdagok: tett — legnagyobb részét most mezőgazdasági techni- az Eszes Imrék Benke Ge- önerőből —, amelybe azkumot tanul. Hogy elméletileg is rá tudjon mutatni deonok és az. úri mutatókkal nem szorgalmaznak, az másodrendű kérdés. Anyaggal takarékoskodni, az avult termékek termelését megszüntetni, gyom ütemű gyártmányfejlesztést végrehajtani, a szükségletek változásához rugalmasan alkalmazkodni általában nem volt tervben előírt feladat. Sok vállalatnál el is hanyagolták. De nemcsak azokkal a területekkel volt gond, amelyekre tervmutató nem irányult, mással is. A vállalati termelési érték mutatója például nem jellemezte megbízhatóan a termelés tényleges nagyságát; a termelékenységi mutató számos olyan formális tényezőre volt érzékeny (gyért.mányöeszetétel változása, kooperáció alakulása), amelyik nem jelentett ténvleges termelékenVségnövekerlést. Hasonló volt a helyzet a költségszint-mutatóval, sőt a cikkenkénti termelést tervvel ls. Némelyik mutatószám túlságosan részletesnek, másik túlságosan globálisnak mutatkozott. A túl részletes előírást gyakran évközben módosítani kellett pontatlansága miatt A globális mulatószámba pedig minden ..belefért". Beleéltük közben magunkat egy olyan illúzióba. hogy központilag mindent meg lehet részletesen tervezni. A vállalatoktól Ls elvártuk, hogy a tervév elótt négy-öt hónappal — legtöbbször a felhasználók igényeinek ismerete nélkül — számítsák ki tervszámaikat, létszatűrés anyagigényüket. Ki kellett dolgozni a termelés normaóra- és anyagszükségletét gyártmányonként és olyan időpontban, amikor a vállalat rendelésállománya még minimális volt. Nem tudta, mit fog termelni, de meg kellett terveznie. Néhány év múltán kiderült, hogy ez a módszer — ha az első években nem is lehetett másképp — már nem jó. 1957 után többször is csökkentették a kötelező terv mutatókat. Be kellett látni, hogy a központi gazdaságirányítás nem rendelkezik olyan pontos és mindenre kiterjedő részletes Információkkal, amelyek elégségesek lennének a vállalati tevékenység részletes előírására. Bebizonyosodott, hogy a vállalatokra sokkal többet rá lehet bízni, mint eddig. Lehetőséget kell adni számukra, hogy a célok kitűzésében is szavuk legyen, ne pusztán azok megvalósításában. Ma már eljutottunk annak felismeréséig. hogy a központi gazdaságvezetés feladata: felmérni és megter\-ezni az egész újratermelési folyamatot a termeléstől a felhasználásig. Nem szükségszerű velejárója azonban a tervszerű irányításnak, hogy az előirányzott fő beruházási, export- és vásárlóerő-tervszámokból adódó termelési feladatok közvetlen tervutasítások formájában jussanak el a termelő vállalatokhoz. Arra kell törekedni, hogy a vállalati feladatok kialakulása minél inkább a megrendelő és a szállító vállalatok egymásközti kapcsolataiban, az árués pénzviszonyok, a szerződéses formák felhasználása útján valósuljon meg. Minden olyan vonatkozásban, amelyben a termelő vállalat a szükségleteket, igényeket saját maga jól fel tudja mérni, és anyagi érdeke, hogy ezeket, kielégítse, indokolt megszüntetni a részletes központi tervelőírást. De a népgazdasági arányokra, a hosszú távú műszaki fejlesztésre, bizonyos külkereskedelmi vonatkozásokra irányuló információk csak a központi gazdaságvezetésnek állnak rendelkezésére. Így ezeket továbbra Ls központilag kell szabályozni. A nyereséget célszerű megtenni a vállalat egyetlen mutatójává. A többi vonatkozás szabályozását az adórendszerre], a hitelekkel, a költségvetési befizetések mértékének rugalmas előírásával lehet megvalósítani. Ezzel növekszik a központi gazdaságvezetés hatékonysága, de erősödik a vállalati önállóság is. A piac szabályozott piac lesz, és nem a kapitalizmusra jellemző anarchikus piac. A rengeteg tervmutató megkötöttségétől mentes vállalati kollektíva a termelékenységet valóban emelő feladatok felé fordul. Nemcsak utasításokat, feladatokat teljesít, hanem célokat is kitűz. Nemcsak termelő lesz. hanem termékeinek ügyes kereskedője is. DR. PIRITYI OTTÓ kultúrmonopóllumának. Húszmilliós betétállomány VargaK előtt még be se nézhetett szegény ember. (A cigányokat is kulturáltabb helyre költöztetik, elsősorban persze azoknak segítenek, akik állandó munkát vállalnak.) A falu szorgalmáról és Átadott a tanács az OTPjózanságáról tanúskodik a nek — kedvezményes áru20 millió forintot meghala- sitasra 50 ház építkezésre dó takarékbetétek összege, a 1 ka 1 mas területet, ahol Ez külön elismerést jelent hamarosan ú.i belső kerüa fiatalok iránt, akik felis- lét épül ki. További 40 kamerték a takarékosság pfcm- taszteri holdat pedig zárolt zetgazdsrági és egyéni je- arra. hogy a hozzánk kitelentőségét. lepitett, és még kitelepítendő Erről úgv beszél minden- üzemek építhessenek korki a faluban, mint a fia- 5Zeru lakóhazakat. talok szocialista tudatának megnyilvánulásáról. A kérdéssel kapcsolatosan Simon Lajos elmondja, hogy a A nép foglalkozása A falu határába kitelepített ipari üzemek és a tőkés társadalomban alig helybeli korszerűsített szövőit olyan esztendő, amikor vöde üzemeltetése biztos ne kellett volna a kubiko- megélhetést nyújt minden soknak gyalogszerrel, üres falubeli dolgozónak. A tarisznyával kiéhezetten ha- munkások közül jelenleg 3 za jönni ősszel száz és an- ezren az iparban, 1200-an nál is több kilométer távol- a mezőgazdaságban vannak ságból. elhelyezkedve. Elmondotta még Dudüs Ha olvas rlvtáns, hogy «z idén 900 kommunista í**re ernelkedeift a dorozsRommumsta mai nyugdíiasok ^ A harmincas évek elején 90 százaléka a lakosságnak történt — mint mondja —, SZTK-gondozásban részehogy Pestről hazafelé gya- *úl, szemben a korábbi 40 logolva. Örkény községben százalékkal. Az orvosi elkéregetni kényszerültek. <3 látással szemben sem memaga, mirut a banda gaz- völt fel még sehol panasz, dája, bement a legmódo- mégis a i-endelők további sabb hentesüzletbe, aihol korszerűsítése időszerű lenmaréknyi béJasfrt. vagy >» már. Ormos János Péntek. r965, december 24, DÉL-MAGYARORSZÁG 3