Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-03 / 285. szám

Napirenden a szegedi táj körzetesítése Az új ötéves terv előkészítéséről tárgyalnak a községekben A Csongrád megyei pártbizottság és a megyei tanács 1963 tavaszán együttes ülésen vitatta meg a szegedi járás perspektivikus fejlesztési tervjavaslatát, melyet később a Minisztertanács is jóváhagyott. Ezt kővetően 1964 júliusában a tervek részletes kimunkálása céljából a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet üzemszervezési osztályának vezetésével önálló mezőgazdaságfejlesztési tervezőcsoport alakult. Munkásságának célja az volt, hogv a tsz-ek fejlesztésében megszüntesse az anarchiát, az ötletszerűséget, s tudományos eszközökkel a termőhelyi adottságok figyelembevételével biztosítsák az egyenletes fejlődést és a szövetkezeti gazdák jövedelmének arányos növekedését. A mérnökökből és más szakemberekből álló kollektíva másfél év alatt országosan is egyedülálló munkát végzett. Kialakította a szegedi táj immár véglegesnek tekinthető mezőgazdasági termelési profilját Kimutatta: különböző helyeken melyek azok a termelési ágazatok, amelyek mind a tsz-ek, mind pedig a népgazdaság számára elsőrendűen hasznosak. S mely termelési ágazatokat. kell megszüntetni a jövedelmező termelés objektív feltételednek hiánya miatt. A realitásoknak megfelelően Ez a csoport egyben kidolgozta a szegedi táj mezőgazdaság fejlesztésének •észletes tervjavaslatát is. Az objektív közgazdasági realitásoknak megfelelően a jelenlegi 78 üzem helyett javaslatuk szerint — végül Js 38 szövetkezeti nagyüzem marad a szegedi tájban. Közel egy hónapja folynak a falvakban a kidolgoeott dokumentációk alapján a tervtárgyaló értekezletek. kollégiumi ülések, melyeken a szegedi járási párt-végrehajtóbizottság és a Járási tanács végrehajtó bizottságának vezetői, képviselői és a helybeli szövetkezeti vezetők, mezőgazdasági szakemberek, pártt.itkárok, tanácselnökök együtt a tervezőkkel vitatják a tervjavaslatokat. Az eddigi tapasztalatok szerint a tsz-ek, tsz-csoportok és a gyakorlati szakemberek döntő többsége rendkívül hasznosnak ítélte ezeket a tervjavaslatokat. Saját harmadik ötéves tervük programjául megszavazták. elfogadták azokat. Eddig 8 helyen született döntés arra, hogy a javasolt üzemi méreteket már a tél folyamán kialakítják, mert bizonyítva látják a tudomá- állatfajok tenyésztésével nyos szakemberek megálla- foglalkozni. Ez okozta edpitásait: a zavartalan fej- dig is az elképesztően malödés csak jól megalapozott, gas önköltségeket. A homonagyobb távlatokra kidolgozott tervek alapján lehetséges. Balástyán például a jelenlegi öt tsz helyett jövőre már csak három lesz, mert a mostani kis tsz-ekben nincs meg a lehetősége az igazán korszerű termelésnek. A tervezők itt is, mint mindenütt, nagy intervallumot biztosítottak a termésátlagok túlteljesítésének lehetőségéhez. A tervszámok már akkor ls realizálódhatnak, ha 1970-ig elérik rozsból például a 8 mázsa holdankénti átlagtermést, őszi árpából a 9 mázsát (az országos átlag ettől már ma is lényegesen magasabb). Fűszerpaprikából a 22 mázsát, paradicsomból az eddigi 34 helyett a 80 mázsát, burgonyából pedig a múlt évi 21,3 mázsa helyett 50 mázsát termesztenék holdanként. Ezekhez a feltételek úgyszólván máris megvannak. Áz elsődleges cél A tervezők az állattenyésztés profiljának tudományos meghatározásában mindenütt csak a helyben előállítható takarmánykészletekre alapoztak. Elsődleges céljuk volt a népgazdaság és a tsz-ek tehermentesítése az eddigi nagymértékű takarmányvásárlástól és a milliókra rúgó szállítási költségektől. Ennek ellenére is, amint a tervezőcsoport bebizonyította, nagymértékű lesz a hozamok növekedése az állattenyésztésben. íme a rúzsai Napsugár Tsz példája. Tavaly itt az összjövedelmeknek csupán a 11,7 százalékát adta az állattenyésztés, 836 ezer forint értékben. 1970-ben ugyanitt 1 millió 700 ezer forint körül alakul majd az állattenyésztés hozama. Ebből 1 millió 200 ezer forintot biztosít a szarvasmarha-tenyésztés és -hizlalás. A többi a juhtenyésztés bevétele lesz. Felszámolják a közös sertéstenyészetet, nem foglalkoznak baromfitartással sem. Ezek az állatfájok Rúzsán csak a háztájiakban maradnak meg. Méghozzá oly módon, hogy a tartásukhoz szükséges takarmányokat. is biztosítják részükre. A generális átrendezés után a 100 hold területre jutó számosállat-sűrűség a mostani 14-ről 19,3-ra emelkedtek, míg a haszna a jelenleginek mintegy a kétszerese lesz. A tervezők abból az alapigazságból indultak ki, hogy ahol nincs lehetőség az abrak takarmányok gazdaságos termesztésére, ott nem szabad abrakigényes kon viszont kiválóak a lédús szálas takarmányok termesztésének lehetőségei. Ezért itt nagyüzemi viszonyok között csak a szarvasmarha-tenyésztésnek és a juhászainak lehet jövője. Nagyobb beruházói nőikül A tervezőcsoport üzemenként meghatározta a beruházások módját és mértékét is. Jellemző, hogy a hatalmas mértékű fejlesztéshez nem igényelnek nagyobb évi beruházásokat, mint amennyi pénz eddig is rendelkezésre állt. Viszont előtérbe került a beruházások koncentrálása. Hiteleket elsősorban azok a gazdaságok kaphatnak majd, melyekben biztosított a gyor, megtérülés. S ez nagy önállóságot jelent a helyi vezetők számára is az elfogadott program keretén belül. A községi tervtárgyalások december elejére mindenütt befejeződnek, s ezután a javasolt módosításokkal a tervek a felsőbb szervek elé kerülnek jóváhagyás végett. Ez azonban nem sérti a szövetkezeti gazdák demokratikus jogait. Szabadon határozhatnak például affelől, hogy a szükséges területi összevonásokat mikor valósítsák meg. Vannak helyek, ahol ma még nincsenek meg az egyesülés feltételei, azonban a gazdák hozzájárulásával a felsőbb szervek már az elfogadott program alapján irányítják a beruházásokat. Legutóbb határozat született arra, hogy a szegedi járási tervező csoport mostani munkájának végeztével nem oszlik fel, hanem önálló eszközi tervező vállalattá alakul át, s a jövőben egész Csongrád megyében őrködik majd a rentábilis tervszerű mezőgazdasági termelés felett. Tudományos szaktanácsadással szolgál a gazdaságok részére. A tervezés hírneve E nagyarányú tervezőmunka egyik érdekessége, hogy Fazekas Lajos, a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet üzemszervezési osztályának vezetője a mezőgazdasági termelés tájkörzeteinek témaköréből kandidátusi disszertációt ls készített, melyet az idén védett meg Moszkvában a Szovjet Tudományos Akadémián rendezett vitában. Ilyen értelemben tehát a szegedi járásban megvalósított újrendszerű mezőgazdasági tervezésnek már nemzetközi hírneve is van. Cscpi József A ruházatiak egyharmada szocialista brigádtag A Ruházati Ipari Dolgozók Szakszervezetében az iparág szocialista brigádvezetői tanácskoztak. Mérlegelték a szocialista brigádmozgalóm alakulását és a további fejlesztésének távlatait. A megbeszélésen a szakszervezet főtitkára figyelemre méltó bejelentést tett: a ruházati iparban csaknem minden harmadik dolgozó szocialista brigádtag. A szocialista brigádok tevékenysége nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az iparág az év első kilenc hónapjában, az időközben jelentkez anyagellátási nehézségek ellenére 100,5 százalékra teljesítette tervét. Segített a házilagos tervezés A beruházások késésének gyakori oka, hogy a tervező irodák nem győzik tervekkel a kivitelező vállalatokat A szűk tervezési kapacitás bővítése és a gyorsabb tervszolgáltatás céljából a kormány úgy intézkedett, hogy a megfelelő képzettségű szakemberekkel rendelkező trösztök, nagyvállalatok hatáskörét ki kell terjeszteni a kisebb beruházások, valamint a meglevő üzemek helyi ismereteket igénylő rekonstrukciós technológiai terveinek önálló kidolgozására, az egyéb szakmai tervező munkák összehangolására, tehát a generáltervezésre is. A Nehézipari Minisztérium irányítása alá tartozó több iparág jól kihasználja a házilagos tervezés lehetőségeit. -A kiterjedt feladatok ellátására fejlesztették a trösztök tervező részlegeit és ma már valamennyi igen sok tervet készít házilag. Minden az emberért történik M

inden az emberért, az ember javára történik. Sokszor hangoztattuk a szocializmus alapelvét, amely néha mégis közömbösen cseng fülünkben. Pedig helyes és igaz alapelv, hogy a legfőbb érték számunkra az ember, kifejezi társadalmi, gazdasági rendünk lényegét, mélyen humanista céljait, azt, hogy nálunk megszűnt a kizsákmányolás, a kiváltságos kisebbség uralma a dolgozó többség felett, s a munkásosztály vezette néphatalom valóban az egész társadalom ás az egyes emberek érdekeit is szolgálja. A nagy összefüggések azonban gyakorta elhomályosulnak a mindennapi munka és gondok közepette. A szocializmus megszüntette a nagy vagyon- és osztálykülönbségeket, de a termelőeszközök tulajdonba vétele, a javak igazságos elosztásának lehetősége nem számolhat fel egy csapásra minden társadalmi egyenetlenséget. Az anyagi javak korlátlan bőségének korszakától még távol vagyunk, nem elégíthetünk ki minden szükségletet. A javak munka szerinti elosztásának még a mainál is következetesebb alkalmazása vezet a gondok enyhíséséhez, a jólét korszakához. Társadalmunk adott lehetőségeihez képest különböző szociális juttatásokkal segíti a családi terhek viselését: nemrég felemelték a kétgyermekesek családi pótlékát, egyes kategóriákban az alacsony nyugdíjakat. Állami eszközökből mind hatékonyabban segítik a lakásépítkezéseket stb. . Ha nincs nálunk mindig és mindenütt kellő vonzereje rendszerünk mély humanizmusát hangoztató jelszavaknak, ez elsősorban azért van. mert helyes elveink megvalósításában nem vagyunk elég következetesek. Az állami és a •szövetkezeti lakásokat nem mindig a leginkább rászorulók kapják. Rendszerünk humanitását akkor is megsértjük/ amikor eltűrjük a pazarlást, a fegyelmezetlenséget, a korszerűtlen munkát, holott még jócskán van kielégítetlen szükséglet! Mint vásárlók, fogyasztók, minden esetben igényesek vagyunk, mint termelők viszont, néha antiszociális módon gondolkodunk és cselekszünk. Ez a társadalmi célszerűségtől idegen „termelői" szemlélet sok gondot okoz az egyes munkahelyek emberi viszonylataiban is. Mindenekelőtt ott ahol az emberben csak a tervek, az előírások teljesítőjét látják. Ha veszélyben van a tervteljesítés, elvárják, hogy a dolgozók ne kíméljék erejüket, de jogos bér- és szociális igényeik kielégítését könnyedén elhárítják. Néhol az üzemi balesetek, a foglalkozási megbetegedések alakulását figyelve, kizárólag a kárbament munkanapokra gondolnak, a számokkal kifejezhetetlen emberi szomorúság és szenvedés iránt érzéketlenek. A termelés, a munka a legemberibb tevékenység. Nem csupán a kész termékek szolgálják az emberi szükségletek kielégítését, hanem magában a munkában is az ember alkotó szükséglete, újat teremtő képessége nyilvánul meg. Ez utóbbi azonban gyakran még csak igény. Ahhoz, hogy a munka valóban általános életszükségletté váljon, a termelés jellege, technikai színvonala is korszerűsítésre szorul. És persze az emberek gondolkodásmódja, szemlélete is. Az örömteli munkakedv kialakítása nem utolsósorban a helyi vezetésen múlik: az erkölcsi és anyagi elismerés eszközeivel, a munkafeltételek korszerűsítésével, a dolgozókról való sokoldalú gondoskodással kell naponta bizonyítani, hogy a legfőbb érték valóban az ember. A szocialista társadalom magáévá tette mindazokat a nemes eszméket, elkepzeléseket, amelyeket az emberiség nagy humanista gondolkodói valaha alkottak. Ezek valóra váltása — vagyis rangot, méltóságot adni az embernek társadalmi méretekben és egyénenként is — nem kis időt; munkát és felelősséget igényel. KOVÁCS JÓZSEF Az anyagi ösztönzés a mezőgazdaságban A marxizmus—Ipninizmus esti egyetemének jubileumi ülésszaka Tegnap tovább folytatódott a Csongrád megyei marxizmus—leninizmus esti egyetem fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak. A háromnapos tanácskozás második napján a politikai gazdaságtan tanszék programjában dr. Nagy Lajos tanszékvezető egyetemi docens, a közgazdaságtudomáEltűnnek a károk Ai árvíz elvonult, de hátrahagyta millárdos kárait. Az államvezetés azonnal és peldaszprtien szervezte meg a helyreállítást, ami alig néhány hónappal az árvíz után ragyogó eredményekben gyümölcsözik. Egymásután adják át az új lakóépületeket, uteasornkat a károsultaknak. Nemrég kis ünnepség zajlott le Mohácson és a körnj-ező árvíz-sújtottá falvakban. Kis ünnepség, minden pompa nélkül. A kívülállóknak talan nem sokat jelentett. de annal többet annak a 67 családnak, amely átvette a helvi építő ktsz-ek jóvoltából jóval a határidő előtt elkészült házakat. Beköltözés előtt nyok kandidátusa A jövedelmi érdekeltség és a jelenlegi gazdasági mechanizmus a mezőgazdaságban címmel tartott előadást. Korreferensek voltak: dr. Csendes Béla, az MTA KGTI főmunkatársa, a közgazdaságtudományok kandidátusa, Tóth Károly egyetemi adjunktus ós Égető Emese tanársegéd. A tartalmas vitában termelőszövetkezeti elnökök is felszólaltak. A tanácskozás után megkértük dr. Nagy Lajos egyetemi docenst, foglalja össze olvasóinknak a vita legfontosabb tanulságait. — Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni — mondotta —, hogy a tanácskozás anyaga megegyezett az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésének állásfoglalásaival a gazdasági mechanizmus reformját illető kérdésekben. — A többi között rámutatott a tanácskozás, hogy a jövedelmi érdekeltség összefügg az árrendszerrel. A jelenlegi időszakban a termelőszövetkezetekben kicsi a felhalmozás. Ennek Oka — mint a KB ülése is hangsúlyozta — az alacsony árszínvonal. — A tanácskozás második fő problémája vortt a termelőszövetkezetek közötti jövedelemdifferenciák csökkentése. É különbségek alapvető és legfontosabb oka a föld minőségében mutatkozó eltérések. Ezzel kapcsolatban megállapította a tanácskozás, hogy a jövedelemkülönbségek megszüntetésének útja nem az áron keresztül történő elvonás, hanem megfelelő adórendszer kiépítése. E rendszernek természetesen a legszorosabb kapcsolatban kell állnia a földek minőségével. — Az ülésszak egyik legfontosabb vonásának tartom, hogy a résztvevők a gazdasági reform legtöbb kérdésében egyetértettek. A korreferátumokból és a felszólalásokból ez határozottan kitűnt. — Vita alakult ki az ülésszakon arról a kérdésről, hogy a mezőgazdaságban az árcentrumnak az átlagos vagy a legrosszabb feltételek szerint, kell-e alakulnia. Vitakérdésként szerepelt az a probléma is, hogy a vállalatszerű gazdálkodásnak mennyiben vannak meg a feltételei és a lehetőségei a termelőszövetkezetekben. Éa végül vitáztunk arról is, hogy a bruttó jövedelmi érdekeltség érvényesülésében mi a különbség az állami vállalatok és a szövetkezeti gazdaságok között. Mindezzel kapcsolatban további kutatásokra és vitákra van szükség, A tanácskozás ma a munkásmozgalom története tanszék programjával folytatódik. Előadásit tart. dr. Rácz János egyetemi adjunktus Az üzemi bizottságok szerepe a magyar népi demokratikus forradalom kibontakozásában címmel. Korreferensek: dr. Fehér István egyetemi adjunktus és Sárközi István egyetemi adjunfctos. Péntek, 1965. december 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 3