Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-21 / 300. szám

Stúdióelőadás az egyetemi színpadon Si! Tömörkény centenáriuma elé A budaoestl Eötvös Loránd • Stúdiósorozatot indított a? egyetemi színpad azzal a céllal, hogy a legjobb mo­dern külföldi és magyar drámákat népszerűsítse. Én­nek első produkciója volt a szombat este bemutatott két dráma is. A nálunk és külfödön log a pantomimjáték és a diszietjelzések alkalmazása, j de ha a sarkalatos szfinksz- ; díszeket ls csak jelzik, I miért van egyáltalán kapu, lépcső, sziklakő? Akkor in­kább csak felolvasóazínpad kellett volna. Rendezésileg és színészi egyre népszerűbbé váló teljesítmények tekintetében Hubay Miklós A Szfinksz is jobbnak éreztük Hadobás avagy búcsú a kellékektől Mihály — ugyancsak böl­ctmű előjátéka egy tragédia- csészhallgató — által szín­hoz lényegében a görög reritt Állatkerti történetet. mondavilág híres Oidipus Edward Al bee tragédiáját, királynak találkozását örö- Talán maga a darab is jobb. kitl meg a Szflnkszel. En- A csavargó Jerry eszelős ra­nek a misztikus fátyollal gaszkodása a társhoz a mai burkolt Szfinksznek az volt valóság avantgarde szinrevl­a feladata Thebában. hogy tele fiatal amerikai szerző az eléje küldött emberekkel tollából. Amolyan „minia­beszélgessen el. majd a dia- tűr" West. Side story! Hálás A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem vendége ként hazánkban tartózkodik a moszkvai Lomonoszov' Egyetem 84 tagu Akadémiai Énekkara. Az együttes ma este és holnap lép a buda­pesti közönség elé. Utána vi­déki körútra indul. Útjuk el­ső állomása Szeged. Decem­ber 23-án, csütörtökön este fél 8 órai kezdettel tartják szegedi hangversenyüket a József Attila Tudományegye­tem Dugonics téri épületé­nek aulájában. Az énekkar művészeti vezetője Sz. V. Popov érdemes művész. Kar­mesterek: B. V. Baranov és V. N. Kosztyiljova. A szegedi hangverseny műsorán többek között Palestrina. Monte­verdi, Bach. Mozart. Schu­bert, Glinka, Csajkovszkij Ma kilencvenkilenc éve Az évfordulón persze leg- koncepciózus rendező sze­született Tömörkény Igt- elsőbben is meg kell majd vén, a szegedi géniusz — a városnak, a vezetése egyik legkiválóbb inkarná- alatt állott múzeumnak és ciója. Caak kerek évfordu- Somogyi-könyvtárnak. va­lókat szokás ugyan ünne- lamint a róla elneve­pelni; a két egj-más mellet- zett intézményeknek mevel a megvalósításra vá­ró tévé-játékok, tevé-filmek kincsesbányája lehetne. A franciák kiváló példát ad­tak Maupassant, Csehov és mások novelláinak tévé­ti kilences azonban elóreve- — koszorúzniuk tftt a közelgő, mához egy sirtját, szobrát, esztendőre esedékes száza­dik évfordulót, Tömörkény születésének centenáriumát. Ennek méltó megünneplé­sére föl kell készülnie Sze­gednek, amely a véletlen folytán ugyan nem volt szü­lővárosa legnagyobb tró­fiánák — ez a szerep Ceg­lédnek jutott —, mégis tel- öyula fölevatta, a bontás­em­léktábláit. Illó lesz, ha Sze­ged nevében küldöttség he­lyezi el a megemlékezés vi­rágait az egykori szülőház helyén, a ceglédi vasútállo­más falán 1962-ben leleple­zett márványtáblán is. Ta­valy lebontott lakóháza he­lyén pedig ismét el kell he­lyezni az 1927-ben Juhász jesen magáénak mondhatja öt. Tömörkény maga tesz lógus xégén ölje meg azo- szerepeiben a nagyon tehet- A|Pú,7J,ndrf,v e* Tanveiev! rWrt.i. Wat s h« hrt^aca.K.nií rn/i« sc a. Aiekszanarov es janyejei vallomást szellemi patriaja, müvei szerepelnek. A Józsel j Sz^ed mellett: „Csak az a kat. S ha hozzávesszük, séges Nagy Endre és az ér­hogv általában gyanús ide- dekes karakterszinészi adott­geneket. kémeket, trónköve- ságokkai rendelkező Ráes­tél őket invitáltak elé, vilá- mány Mihály játszott, gossá válik: a Szfinksz titok- A két előadd z«tei(it zatoe barlangja a thebai ál- . , „ , . T • lam rendőri szervezetéhez Nagy Zol,an Szabó Lasz" tartozott. A monda szerint ló állította össze. a Szfinksz egyetlen alkalom­mal nem teljesítette köte­lességét. amikor Oidipus járult riéje Párbeszédük végén öngyilkos lért, s ez­zel megnyitotta áz utat Oidipus számára a trón fe­lé. A szép szirén talányos tettének okát több verzió keresi Hubay Miklós úgy gondolkodott. hogy a Szfinksznek Oldipussal vala­mi nagyon szoros kapcso­latban kellett lennie. Meg­tette tehát, anyjának, lokasz­tenek, s egyben leendő fele­ségének ls. A darabban Io­kaszté kénytelen hozzá­menni fiához. különben egyiküknek meg kellene halni. A Szfinksz halála vi­szont nem egyéb. mint hogy a királynő eldobálja különböző díszeit, s így megszabadul a szftnksaségtől. Ezzel leplezi le az író a monda mögött rejlő valódi hátteret, s in­nen a cím második része: avagy búcsú a kellékektől. Kerekes László bölcsész­hallgató rendezése két „sé­rült" szerep: a néma fiú — Bényi Tamás — és a vak jós: Tiréziász — Papp György — ellenpólusaként mozgatta a széles skálán játszó főszereplőket. PáUy Katalin Iokasztéja tehetsé­ges játék, bár olykor túl­lépi azokat a határokat, melyre a szflnkszség azért valamiképpen mégiscsak kőtele®. Dtenes Árpád kis­fiús Oidipusa igen színvo­nalas. Á rendezes is jó, bár feltétlenül hiányoztak azok a bizonyos szfinksz ­kellékek. melyektől végülls Nikéién yi latrán Attila Tudományegyetem, . • , Kulturális Bizottsága a belé- j v*ro* * «ólövarce, amely­pódíj nélküli hangversenyen nek a földje apáék és negy­az író sítéaével arra, hogyan le­het nemes irodalmi anya­got a modern technika va­rázsvesszejével életre kel­teni, és korabban elképzel­hetetlen számú közóruég közkincsévé tenni. Nálunk pár bátortalan kísér'»t tör­tént mindössze Mikszáth, Móricz néhány novellájá­val. Tömörkény kínálja élet­művét a jó forgatókönyv­ben szűkölködő magyar te­levíziónak. Nem lehet vé­letlen, hogy első egyfölvo­náaosa. a Barlanglakók, melyet 1913-ban a buda­pesti Nemzett Színház la bemutatott. 1916-ban film­kor levett emléktáblát, sót most lenne alkalom kiegé­szíteni a költőnek ide szánt, de hajdanán föl nem vé­sett disztichonjaival. Ha ugyanis nem kerül épület a régi ház helyére, stílusos szalagra is került. Milyen já minden szegedi zenekedve­löt szívesen lát. A moszkvai egyetemi ének­kar szegedi hangversenye után Debrecenbe utazik. apáék csontjait barátságos méhébe fogadta." S amely­nek csöndee őskertjébe tért ó maga ls. IRMA, TE ÉDES Bemuiaió a Szegedi Nemzeii Színházban A színlap zenés komédiá- ból dicsérendő, hogy a da- Kettős szerepében hasonló nak, tehát musícal-nek jel- rab modernül groteszk hu- problémákká! küzdött Király zi a darabot. Valójában azon- morét határozottan kiemel- Levente is. A máskor kttű­ban Breffort és Monnot ze- te. Még olyan bizarr megöl- nő, fiatal színész most. mint­nés jatéka esak egyszerű kis dásoktól sem riadt vissza, ha egy kicsit fáradtnak tűnt operett. Igaz, megjelenési mint a darab végén a szo- volna. Mint Néstor és mint formájában nem oly merev, kött fegyencek visszatérésé- Oscar is annyira jóságos, mint a bécsi nagyoperett, nek jelenete. A három fran- annyii . naiv. már-már mem­(Például nem a primadonna, cia fiú valahonnan a közön- lász volt. hogy a nézőt ál­bonviván, szubrett. táncos- »eg háta mögül bukkan elő landóán az az érzés kínozta, komikus kontrasztjával opé- ebben a részben, hangoskod- a figurának fogalma sincs, rál.) Ez azonban ne tévesz- va és — magyar népi betle- kik között, él és hogy mit szen meg bennünket. Az Ir- hemesnek öltözve, vastag csinál. Egy kis vagányos ma tartalma éppoly súlyta- subákban és kucsmákban... lendületre lett .volna sziik­ian és könnyed, éppoly ér- Mindez nem rossz, dehát sége. Valahogyan úgy. mint zelmeskedó, és jelentéktelen, nyilvánvalóan kevés egy be- a Rejtő regények főhős el­mint bármelyik más operet- mutató indokául. nek. té. Humora ugyan sajátos. „. Pompás rajzokat adtak vl­Olvasféle komikum teszi ezt JS^ÍK? «»nt a Dühöngő Klub tag­a kis zenés darabot mulat- f^tó a címszereplő klva­emlékoszlopot állíthatnánk oda, és szabad három ol­dalát dombormű, fölirat, műveiből vett idézet dí­szíthetné. A lakóház lebon­tásáról írott cikkem után közölte velem az író fia. lenne, ha az archívumok mélyéről előkerülne, s az évforduló alkalmával lát­hatnánk! Az emlékezésnek — s szobrok, emléktáblák. fil­mek mellett — maradandó Tömörkény László Kossuth- módja az eletmü föltárara, díjas ny. főmérnök, hogy az megismertetése a •nyomta­udvaruk közepén volt egy körtes-zerűen mélyített ga­bonásverem. melyet az 1876­ban épült ház renoválása­kor. 1905 táján, föltöltöttek. Kibontásával, láthatóvá, egyben védetté tételével, tott betű segítségével. A Szépirodalmi Könyvkiadó újból megjelenteti a Ma­gyar Klasszikusok, majd az Aranykönyvtár sorozatban Csibor János válogatásában kiadott válogatott müveket. környezetének stílusos ki- öi-ültünk volna, ha a nagy tatóvá, mint amilyen példá­lasztásában is. Kovács Zsu­jai. Különösen tetszett Há­tai Endre karakteres Gyé­ül Rejtő Jenő regényeinek í™?8. "i^J mánt Robija és Gregor Jó­zsef süket banda vezére. De Lakky József Dörzsölt Jojó­groteszk komikuma. A mu- 10 8 b^os- '1elenaefi a sical azonban nem a huvw- "ínpadon. De Irma szerepe, ron fordul meg Az Irma ^erezzük, szamara még f é szegedi Molnár Géza vaut, .mtett túlságosán nagy feladat. Ez ^^ sem válik emiatt igazi ze- sz Irm8( ea az éd(,s cwdA. nés komédiává. latos utcalány, érdekesebb, képzésével városunk gazda­ság- és társadalomtörténeti múltjának, polgán életfor­májának egyedülálló múem­alkalom a kiadót nagyobb vállalkozásra sarkallja: ki kellene acini a nyolckötetes összegyűjtött művek anya­lékét menthetnénk meg. Ta- gát — kevésnél még kiegé­lán az új Palánk tervezői nehézség nélkül belekompo­nálhatnák ezt az idegenfor­galmi szempontból is érde­kes látványosságot a magas­házak zöldellő tövébe. Tömörkény helye ott van a Nemzeti Emlékcsarnok­ban is. A centenáriumra pályázattal kellene elkészít­tetni mellszobrát, s az ün­nepi alkalommal fölavatni a Dóm körüli panteonban. A szabadtéri játékok során megfordult vendégek joggal lepődnek meg. hogy sok mással egyetemben Tömör­kény sincs történelmünk, művészetünk és irodalmunk szítve. az elírásoktól. saj­tóhibáktól megtisztított seó­vegközlésben — két kötet­ben, bibliapapiroson. aho­gyan Csehov vagy újabban Móricz novellái megjelen­tek. Kiadásra váró írás is van még szép számmal. Egy­egy kötet telnék ki publi­cisztikai írásaiból (A hét­ről). szegedi történeteiből (A szerette város), a könyv­ről. a könyvtárról szóló írá­saiból (Könyvtári divatok), katonaélményeibői (ffafowfl­dolgok). levelezéséből. A ró­la elnevezett szakközépisko­la nyomdász diákjai, a két .ErrSUMiS SfSSMBffi'.'S: ftiSSS! SHS mégis az előadására? Talan .-,'„-J5u„ u, u csaposa pedig egyenesen ! d# , törléeztém. melyet Mó­darab budapesti nagy kö- Í£Ltw ^ -a kitűnő volt Jot mulattunk -•SS. Marosi Karoly angol utazó-zöngéflauere igézte meg a ««M» színházat. Mást, ami magya­rázná e ' musical-nek álca- Üf?í1*r.b*n zott operett szegedi színre' vitelét, az egész előadásban Zsuzsa - egyébként: sok jan és Menttt Jd!,spf {snyari alakítása - afalakntó et- ^T™' ^^ a slstargóiéból, vibrálá- A blr6sagl t4rgy4láa jéle. ból nem találtunk. Sándor Já- ?ab°' ab* V? netébú kiemeljük Kovács r,os rendezése ugyan lendü- l8nlit_ ™1."t. ep^®la3nyJ^nat' Gyula böhumoru védőügy­letes. jókedvű és vidám. í °Iy®n halvány mása volt az V(WJét s karolyi István ke­bucsút vesznek. Helye* do- különösen abbéi a szempont- eredeti festménynek. Felelős állásban Cj film a fel­szabadulás óta különböző magas beosztásokban dolgo­Kár. hogy kissé riasztó, drámai társadalmi es egyéni remenő viták vannak napi­„filmszerútlen" címe van problémákat. renden... Ide neveak kl ennek a magyarul beszélő, . s,inten?t ^ hatalmas V^rigazgatónak Bosniakot széless-ásznú jugoszláv film- 'SraSftiaSSréSf. 8 VOlt p8rtlMnt M nek, mert nagjmbb létszámú olyan üzem. melyben igen nézőközönséget megérdemlő, sok a rendbetennivaló, hisz kiemelkedő alkotásnak mi- a raktárak zsúfolásig tömöt­nösithető. Bátran, s a mo­dem filmművészet eszközei- összeffü beruházással épülő, vei. szinte nyersen-éles kon- qj üzemrészek ls... A mun­turokat húzva, rajzol elénk kastanácsban érthetően vér­tek eladatlan áruval, s befe- ^sniak alakjának megfor­jezetlenül állanak a jelentős malasa n*m elegáns Precíz Pepije is ha­sonlóan jól fejezte ki a | nMyjei között. Az egész tudományos műhely — a nyeget. Horesnyi László' problétna ugyan külön in- Somogyi-könyvtár és a Mó­•áraMMrail Ferenc MÚMum —, a Ti sza tá j—Magvető Könyv­kiadó talán fölkarolja majd ezek napfényre hozásét is, hiszen minden ünneplésnél méltóbb egy íróhoz: művei­nek megmentése a porló, törékeny újságpapírról a halhatatlanságnak. A vá­rosi tanács emlékkönyvet A múzeumnak önálló ki- szándékozik kiadni az író­ról azóló méltatások. do­kumentumok. képsuivag méltó köntöeű egybegyűjté­sére: a múzeum egykori igazgatójának szentelheti év­délyes Elnökét. Pagonyt Nándor Ügyésze egy kissé halványabbnak tűnt. Székelyhídi Györgyöt, Sza­lay Zsigmondot. Szabó Lász­lót és ifj. Wiegand Lajost villanásnri szerepben láttuk. Az előadás tarka díszleteit Szenely zászló, a modern elemekre épülő koreográfiát Imre Zoltán tervezte. A ze­nekart Csata Benedek len­dületesen vezényelte. ökrös Lászlé de a törlesztést, melyet Mó­ra Ferenc. József Attila. Radnóti Miklós és legutóbb Vedrei István emlékeinek elhelyezésével tétován meg­kezdtunk. Tömörkény btiszt­jének fölállításával foly­tatnunk kell. állításban illó bemutatnia Tömörkény életét és művé­szetének megjelenítő jelleg­zetességeit: ez egyetem tu­dományos ülésszakot ren­dezhetne az íróról és a né- könwét: az Ismeretterjesz­pies irodalom „szegedi is- tő Társulatnak előadói út­kolájaról", sőt. általában az mutatót kell időben meg­Megmaradta madártaiiya A város pere­mén. az I. sz. Tég­lagyár kubikgöd­reiben hazai átte­lelő és messzi északról érkező madarak találnak téli otthont. A gödrök partján gazdagon tenyészik az olaj füzeser je és sűrű bokrai bőven termik a madár­éi eséget. Rendszeres ma­dárfigyelés folyik itt, amely évente 40—45 madárfajról ad számot. A ked­ves hangú vörös­begy a félénk fe­nyőrigónak, az ökörszem a mag­törö pintynek ad tataikozot A zöl­dike, szén- és kék­cinke. erdei- és fenyőpinty, éne­kes- és feketerigó, citromsármány és csíz a napi törzs­vendégek. A sztár pedig az idei télen először jelentkező csonttollú madár. Elmentünk a gyár vezetőihez, hogy hagynak meg ezt a kis berket a madaraknak. A szúrós bokrok amúgy sem nagy tüzelőértékúek. de a vároe környéki ayömolcsösök ro­Ifjúsági kompUxbrigád (Tudósítónktól.) A vasút- mint szállító, az AKOV-ök. mint fel és elfu­varozók több közös tanács­kozáson vitatták meg a ten­I nivalókat, » jobb. a gazdasá­_ , i gosabb szállítás érdikében. Az „ellenpólus , Radman • Szék , beszéIgetesek sok kereskedelmi igazgató figu- hasznos eredményhez vezet­raja mar megfelelőbben mo- tek. a többi között az irányí. bvalt, bar a hangsúlyozott,^ ,ppar4tus {iataljai komp­don-juankodas inkább ai se- , brigádot hoztak letre. mak fele tasz.tja az alakot. | Az ifjús4^ b , ád célki. vészi próba elé állítja a kl­i'áló jugoszláv Jellemszínészt. Uros Kravljacá-t. Elmélyült, hiteles alakítása igaz atmosz­férát teremt, noha forgató­könyvbéli szerepének szöve­ge nem mindig tenné lehető­vé. hogy elkerülje a sablo­nokat. Tavasztól tavaszig varirtó niadarai­mlntsem árnyalná azt. Voja Miric remek szerepfelfogás­sal. tehetségesen, s valóban „belülről" képes elénk veti- , Vezérigazgatóság és az Autó­ten< a fölényesen elszánt ! ,1 l<LülJ ÍJ?T. tűzése: eleget tenni a KISZ Központi Bizottsága, a vas­utas szakszervezet, a MÁV irodalmi népiesség kérdé­seiről : az Ismeretterjesztő Tár«ul«t.. ameddig hatáskö­iclentetnie, s reméljük, % Tiszatáj — a József Attila-, Radnóti- és Bartók-szamai- I re elér. előadások tucatjait nak gyakorlatát követve — szervezhetné meg. A szín- méltó emlékszámmal rója ház — legalább a kamara- le kegyeletét a szegedi iro­színházban — bemutathat ná az író három egy föl no na sósat, és irodalmi padjaink, öntevékeny dalom klasszikusa előtt. Központi ünnepély nyíl­szín- vánvalóan lesz majd. Szép szín- lenne, ha ezen osztanák ki játszóink, Sőt amatőrfilmo- el.ső alkalommal — később seink is hozzásegíthetnének aztán évente Szeged fölsza­Tömörkény művészetének megismertptésehez a „há­rom játék" egyikének-mási­kának eljátszásával, né­hány dramatizálásra alkal­msa novella földolgozásával. Ugyanezt ajánlhatjuk a te­badulásának évfordulóján — a városnak a mai próza­írók ösztönzésére alapí­tandó Tömörkény-diját. Ez jelképezhetné legmélvsb­ben a haladó Irodalmi örök­ség és a szocialista irodal­levirió figyelmébe is: Tö- mt törekvések folytonosiá­morkény elbeszélömúvésze- gát. te a jó azemű dramaturg, Péter László csöndben folyik a hasznos madarak élete. A napokban azonban riadtan köröztek a gödrök fölött a madarak. Irtották az olajfűz cserjét, legallyaz­va megfosztották termésétől, ami pedig a téli mada­rak ezreinek fon­tos teli táplálék*. nak nélkülözhetet­len nappali és éj­szakai tanyái. Az irtás abba­maradt még ide­jében történt in­tézkedés. Köszönjük a madarak és a ma­gunk nevében. Puskás Lajos, a TIT madartani szakkorének tagja svihákot. aki a jellemes, új igazgatót körmönfontan ke­veri bele egy autóvásárlással összefüggő, gyalázatos kor­rupcióba ... Néhány mozzanattól eltekintve, film­szerű feszültségektől villódzó alkotást lathatunk a Szegedi Vörös Csillag mozi vásznán, tiszta emberségre, morális tartásra ösztönző, igaz drá­mai művet. Megérdemli a meleg fogadtatást. D. E. közlekedési Vezérigazgatóság fiatalokhoz kiadott felhívá­sának. Vállalták, hogy az egyes menetek értesítése és a tényleges érkezési idó kö­! zött átlagosan 1 óránál na­valószerútlen gyobb eltérés nem lesz. biz­tosítják a grafikonos kiszol­gálást és hat órával előbb közlik az irányvonatok ér­keztetését, illetve beállítá­sát az AKÖV-Ökkel, tájékoz­tatást adnak az egész megye területére vonatkozóan a kül­demények várható érkezésé­ről. Sriladi Sándor TánczcHckaraink matinéja A Szabadság moziban rendezte meg vasárnap délelőtt a KISZ Szeged varoei bizottsága annak a hat tánczene­karnak a bemutatóját, mely az előzőleg megtartott selej­tezőik során a városi döntőbe került. A Nemzeti Színház múvés2e. Marosi Károly korrferálására a Móra Ferenc Művelődési Otthon zenekara, a Lions-egyiíttes, a Sárga­ingetek. valamint a karhatalmi, az egyetemi és a Kris­táltj-aenekar álH a zömmel fiatal közönség elé. Mivel ezt a tánczenei összejövetelt még két ízben ismétlik meg ugyanezekkel a résztvevőkkel, a zsűri csak az áprilisi utolsó forduló után dönti majd el, melyik az az együttes, mely képviselni fogja városunkat a májusi salgótarjáni Országos Tánczenei Fesztiválon. A matinén — hangos tetszés és nem-tetszésnyilvánítások közepette — vendégkent fellépett Mátrán Za«M, Korda György és Kovács Eszter Zongorán Juhász Endre működött közre. Kedd. tttfö. december 81. DÉL-MAGYARORSZÁG > »

Next

/
Thumbnails
Contents