Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-21 / 300. szám
Stúdióelőadás az egyetemi színpadon Si! Tömörkény centenáriuma elé A budaoestl Eötvös Loránd • Stúdiósorozatot indított a? egyetemi színpad azzal a céllal, hogy a legjobb modern külföldi és magyar drámákat népszerűsítse. Énnek első produkciója volt a szombat este bemutatott két dráma is. A nálunk és külfödön log a pantomimjáték és a diszietjelzések alkalmazása, j de ha a sarkalatos szfinksz- ; díszeket ls csak jelzik, I miért van egyáltalán kapu, lépcső, sziklakő? Akkor inkább csak felolvasóazínpad kellett volna. Rendezésileg és színészi egyre népszerűbbé váló teljesítmények tekintetében Hubay Miklós A Szfinksz is jobbnak éreztük Hadobás avagy búcsú a kellékektől Mihály — ugyancsak bölctmű előjátéka egy tragédia- csészhallgató — által színhoz lényegében a görög reritt Állatkerti történetet. mondavilág híres Oidipus Edward Al bee tragédiáját, királynak találkozását örö- Talán maga a darab is jobb. kitl meg a Szflnkszel. En- A csavargó Jerry eszelős ranek a misztikus fátyollal gaszkodása a társhoz a mai burkolt Szfinksznek az volt valóság avantgarde szinrevla feladata Thebában. hogy tele fiatal amerikai szerző az eléje küldött emberekkel tollából. Amolyan „miniabeszélgessen el. majd a dia- tűr" West. Side story! Hálás A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem vendége ként hazánkban tartózkodik a moszkvai Lomonoszov' Egyetem 84 tagu Akadémiai Énekkara. Az együttes ma este és holnap lép a budapesti közönség elé. Utána vidéki körútra indul. Útjuk első állomása Szeged. December 23-án, csütörtökön este fél 8 órai kezdettel tartják szegedi hangversenyüket a József Attila Tudományegyetem Dugonics téri épületének aulájában. Az énekkar művészeti vezetője Sz. V. Popov érdemes művész. Karmesterek: B. V. Baranov és V. N. Kosztyiljova. A szegedi hangverseny műsorán többek között Palestrina. Monteverdi, Bach. Mozart. Schubert, Glinka, Csajkovszkij Ma kilencvenkilenc éve Az évfordulón persze leg- koncepciózus rendező szeszületett Tömörkény Igt- elsőbben is meg kell majd vén, a szegedi géniusz — a városnak, a vezetése egyik legkiválóbb inkarná- alatt állott múzeumnak és ciója. Caak kerek évfordu- Somogyi-könyvtárnak. valókat szokás ugyan ünne- lamint a róla elnevepelni; a két egj-más mellet- zett intézményeknek mevel a megvalósításra váró tévé-játékok, tevé-filmek kincsesbányája lehetne. A franciák kiváló példát adtak Maupassant, Csehov és mások novelláinak tévéti kilences azonban elóreve- — koszorúzniuk tftt a közelgő, mához egy sirtját, szobrát, esztendőre esedékes századik évfordulót, Tömörkény születésének centenáriumát. Ennek méltó megünneplésére föl kell készülnie Szegednek, amely a véletlen folytán ugyan nem volt szülővárosa legnagyobb trófiánák — ez a szerep Ceglédnek jutott —, mégis tel- öyula fölevatta, a bontásemléktábláit. Illó lesz, ha Szeged nevében küldöttség helyezi el a megemlékezés virágait az egykori szülőház helyén, a ceglédi vasútállomás falán 1962-ben leleplezett márványtáblán is. Tavaly lebontott lakóháza helyén pedig ismét el kell helyezni az 1927-ben Juhász jesen magáénak mondhatja öt. Tömörkény maga tesz lógus xégén ölje meg azo- szerepeiben a nagyon tehet- A|Pú,7J,ndrf,v e* Tanveiev! rWrt.i. Wat s h« hrt^aca.K.nií rn/i« sc a. Aiekszanarov es janyejei vallomást szellemi patriaja, müvei szerepelnek. A Józsel j Sz^ed mellett: „Csak az a kat. S ha hozzávesszük, séges Nagy Endre és az érhogv általában gyanús ide- dekes karakterszinészi adottgeneket. kémeket, trónköve- ságokkai rendelkező Ráestél őket invitáltak elé, vilá- mány Mihály játszott, gossá válik: a Szfinksz titok- A két előadd z«tei(it zatoe barlangja a thebai ál- . , „ , . T • lam rendőri szervezetéhez Nagy Zol,an Szabó Lasz" tartozott. A monda szerint ló állította össze. a Szfinksz egyetlen alkalommal nem teljesítette kötelességét. amikor Oidipus járult riéje Párbeszédük végén öngyilkos lért, s ezzel megnyitotta áz utat Oidipus számára a trón felé. A szép szirén talányos tettének okát több verzió keresi Hubay Miklós úgy gondolkodott. hogy a Szfinksznek Oldipussal valami nagyon szoros kapcsolatban kellett lennie. Megtette tehát, anyjának, lokasztenek, s egyben leendő feleségének ls. A darabban Iokaszté kénytelen hozzámenni fiához. különben egyiküknek meg kellene halni. A Szfinksz halála viszont nem egyéb. mint hogy a királynő eldobálja különböző díszeit, s így megszabadul a szftnksaségtől. Ezzel leplezi le az író a monda mögött rejlő valódi hátteret, s innen a cím második része: avagy búcsú a kellékektől. Kerekes László bölcsészhallgató rendezése két „sérült" szerep: a néma fiú — Bényi Tamás — és a vak jós: Tiréziász — Papp György — ellenpólusaként mozgatta a széles skálán játszó főszereplőket. PáUy Katalin Iokasztéja tehetséges játék, bár olykor túllépi azokat a határokat, melyre a szflnkszség azért valamiképpen mégiscsak kőtele®. Dtenes Árpád kisfiús Oidipusa igen színvonalas. Á rendezes is jó, bár feltétlenül hiányoztak azok a bizonyos szfinksz kellékek. melyektől végülls Nikéién yi latrán Attila Tudományegyetem, . • , Kulturális Bizottsága a belé- j v*ro* * «ólövarce, amelypódíj nélküli hangversenyen nek a földje apáék és negyaz író sítéaével arra, hogyan lehet nemes irodalmi anyagot a modern technika varázsvesszejével életre kelteni, és korabban elképzelhetetlen számú közóruég közkincsévé tenni. Nálunk pár bátortalan kísér'»t történt mindössze Mikszáth, Móricz néhány novellájával. Tömörkény kínálja életművét a jó forgatókönyvben szűkölködő magyar televíziónak. Nem lehet véletlen, hogy első egyfölvonáaosa. a Barlanglakók, melyet 1913-ban a budapesti Nemzett Színház la bemutatott. 1916-ban filmkor levett emléktáblát, sót most lenne alkalom kiegészíteni a költőnek ide szánt, de hajdanán föl nem vésett disztichonjaival. Ha ugyanis nem kerül épület a régi ház helyére, stílusos szalagra is került. Milyen já minden szegedi zenekedvelöt szívesen lát. A moszkvai egyetemi énekkar szegedi hangversenye után Debrecenbe utazik. apáék csontjait barátságos méhébe fogadta." S amelynek csöndee őskertjébe tért ó maga ls. IRMA, TE ÉDES Bemuiaió a Szegedi Nemzeii Színházban A színlap zenés komédiá- ból dicsérendő, hogy a da- Kettős szerepében hasonló nak, tehát musícal-nek jel- rab modernül groteszk hu- problémákká! küzdött Király zi a darabot. Valójában azon- morét határozottan kiemel- Levente is. A máskor kttűban Breffort és Monnot ze- te. Még olyan bizarr megöl- nő, fiatal színész most. mintnés jatéka esak egyszerű kis dásoktól sem riadt vissza, ha egy kicsit fáradtnak tűnt operett. Igaz, megjelenési mint a darab végén a szo- volna. Mint Néstor és mint formájában nem oly merev, kött fegyencek visszatérésé- Oscar is annyira jóságos, mint a bécsi nagyoperett, nek jelenete. A három fran- annyii . naiv. már-már mem(Például nem a primadonna, cia fiú valahonnan a közön- lász volt. hogy a nézőt álbonviván, szubrett. táncos- »eg háta mögül bukkan elő landóán az az érzés kínozta, komikus kontrasztjával opé- ebben a részben, hangoskod- a figurának fogalma sincs, rál.) Ez azonban ne tévesz- va és — magyar népi betle- kik között, él és hogy mit szen meg bennünket. Az Ir- hemesnek öltözve, vastag csinál. Egy kis vagányos ma tartalma éppoly súlyta- subákban és kucsmákban... lendületre lett .volna sziikian és könnyed, éppoly ér- Mindez nem rossz, dehát sége. Valahogyan úgy. mint zelmeskedó, és jelentéktelen, nyilvánvalóan kevés egy be- a Rejtő regények főhős elmint bármelyik más operet- mutató indokául. nek. té. Humora ugyan sajátos. „. Pompás rajzokat adtak vlOlvasféle komikum teszi ezt JS^ÍK? «»nt a Dühöngő Klub taga kis zenés darabot mulat- f^tó a címszereplő klvaemlékoszlopot állíthatnánk oda, és szabad három oldalát dombormű, fölirat, műveiből vett idézet díszíthetné. A lakóház lebontásáról írott cikkem után közölte velem az író fia. lenne, ha az archívumok mélyéről előkerülne, s az évforduló alkalmával láthatnánk! Az emlékezésnek — s szobrok, emléktáblák. filmek mellett — maradandó Tömörkény László Kossuth- módja az eletmü föltárara, díjas ny. főmérnök, hogy az megismertetése a •nyomtaudvaruk közepén volt egy körtes-zerűen mélyített gabonásverem. melyet az 1876ban épült ház renoválásakor. 1905 táján, föltöltöttek. Kibontásával, láthatóvá, egyben védetté tételével, tott betű segítségével. A Szépirodalmi Könyvkiadó újból megjelenteti a Magyar Klasszikusok, majd az Aranykönyvtár sorozatban Csibor János válogatásában kiadott válogatott müveket. környezetének stílusos ki- öi-ültünk volna, ha a nagy tatóvá, mint amilyen példálasztásában is. Kovács Zsujai. Különösen tetszett Hátai Endre karakteres Gyéül Rejtő Jenő regényeinek í™?8. "i^J mánt Robija és Gregor József süket banda vezére. De Lakky József Dörzsölt Jojógroteszk komikuma. A mu- 10 8 b^os- '1elenaefi a sical azonban nem a huvw- "ínpadon. De Irma szerepe, ron fordul meg Az Irma ^erezzük, szamara még f é szegedi Molnár Géza vaut, .mtett túlságosán nagy feladat. Ez ^^ sem válik emiatt igazi ze- sz Irm8( ea az éd(,s cwdA. nés komédiává. latos utcalány, érdekesebb, képzésével városunk gazdaság- és társadalomtörténeti múltjának, polgán életformájának egyedülálló múemalkalom a kiadót nagyobb vállalkozásra sarkallja: ki kellene acini a nyolckötetes összegyűjtött művek anyalékét menthetnénk meg. Ta- gát — kevésnél még kiegélán az új Palánk tervezői nehézség nélkül belekomponálhatnák ezt az idegenforgalmi szempontból is érdekes látványosságot a magasházak zöldellő tövébe. Tömörkény helye ott van a Nemzeti Emlékcsarnokban is. A centenáriumra pályázattal kellene elkészíttetni mellszobrát, s az ünnepi alkalommal fölavatni a Dóm körüli panteonban. A szabadtéri játékok során megfordult vendégek joggal lepődnek meg. hogy sok mással egyetemben Tömörkény sincs történelmünk, művészetünk és irodalmunk szítve. az elírásoktól. sajtóhibáktól megtisztított seóvegközlésben — két kötetben, bibliapapiroson. ahogyan Csehov vagy újabban Móricz novellái megjelentek. Kiadásra váró írás is van még szép számmal. Egyegy kötet telnék ki publicisztikai írásaiból (A hétről). szegedi történeteiből (A szerette város), a könyvről. a könyvtárról szóló írásaiból (Könyvtári divatok), katonaélményeibői (ffafowfldolgok). levelezéséből. A róla elnevezett szakközépiskola nyomdász diákjai, a két .ErrSUMiS SfSSMBffi'.'S: ftiSSS! SHS mégis az előadására? Talan .-,'„-J5u„ u, u csaposa pedig egyenesen ! d# , törléeztém. melyet Módarab budapesti nagy kö- Í£Ltw ^ -a kitűnő volt Jot mulattunk -•SS. Marosi Karoly angol utazó-zöngéflauere igézte meg a ««M» színházat. Mást, ami magyarázná e ' musical-nek álca- Üf?í1*r.b*n zott operett szegedi színre' vitelét, az egész előadásban Zsuzsa - egyébként: sok jan és Menttt Jd!,spf {snyari alakítása - afalakntó et- ^T™' ^^ a slstargóiéból, vibrálá- A blr6sagl t4rgy4láa jéle. ból nem találtunk. Sándor Já- ?ab°' ab* V? netébú kiemeljük Kovács r,os rendezése ugyan lendü- l8nlit_ ™1."t. ep^®la3nyJ^nat' Gyula böhumoru védőügyletes. jókedvű és vidám. í °Iy®n halvány mása volt az V(WJét s karolyi István kebucsút vesznek. Helye* do- különösen abbéi a szempont- eredeti festménynek. Felelős állásban Cj film a felszabadulás óta különböző magas beosztásokban dolgoKár. hogy kissé riasztó, drámai társadalmi es egyéni remenő viták vannak napi„filmszerútlen" címe van problémákat. renden... Ide neveak kl ennek a magyarul beszélő, . s,inten?t ^ hatalmas V^rigazgatónak Bosniakot széless-ásznú jugoszláv film- 'SraSftiaSSréSf. 8 VOlt p8rtlMnt M nek, mert nagjmbb létszámú olyan üzem. melyben igen nézőközönséget megérdemlő, sok a rendbetennivaló, hisz kiemelkedő alkotásnak mi- a raktárak zsúfolásig tömötnösithető. Bátran, s a modem filmművészet eszközei- összeffü beruházással épülő, vei. szinte nyersen-éles kon- qj üzemrészek ls... A munturokat húzva, rajzol elénk kastanácsban érthetően vértek eladatlan áruval, s befe- ^sniak alakjának megforjezetlenül állanak a jelentős malasa n*m elegáns Precíz Pepije is hasonlóan jól fejezte ki a | nMyjei között. Az egész tudományos műhely — a nyeget. Horesnyi László' problétna ugyan külön in- Somogyi-könyvtár és a Mó•áraMMrail Ferenc MÚMum —, a Ti sza tá j—Magvető Könyvkiadó talán fölkarolja majd ezek napfényre hozásét is, hiszen minden ünneplésnél méltóbb egy íróhoz: műveinek megmentése a porló, törékeny újságpapírról a halhatatlanságnak. A városi tanács emlékkönyvet A múzeumnak önálló ki- szándékozik kiadni az íróról azóló méltatások. dokumentumok. képsuivag méltó köntöeű egybegyűjtésére: a múzeum egykori igazgatójának szentelheti évdélyes Elnökét. Pagonyt Nándor Ügyésze egy kissé halványabbnak tűnt. Székelyhídi Györgyöt, Szalay Zsigmondot. Szabó Lászlót és ifj. Wiegand Lajost villanásnri szerepben láttuk. Az előadás tarka díszleteit Szenely zászló, a modern elemekre épülő koreográfiát Imre Zoltán tervezte. A zenekart Csata Benedek lendületesen vezényelte. ökrös Lászlé de a törlesztést, melyet Móra Ferenc. József Attila. Radnóti Miklós és legutóbb Vedrei István emlékeinek elhelyezésével tétován megkezdtunk. Tömörkény btisztjének fölállításával folytatnunk kell. állításban illó bemutatnia Tömörkény életét és művészetének megjelenítő jellegzetességeit: ez egyetem tudományos ülésszakot rendezhetne az íróról és a né- könwét: az Ismeretterjeszpies irodalom „szegedi is- tő Társulatnak előadói útkolájaról", sőt. általában az mutatót kell időben megMegmaradta madártaiiya A város peremén. az I. sz. Téglagyár kubikgödreiben hazai áttelelő és messzi északról érkező madarak találnak téli otthont. A gödrök partján gazdagon tenyészik az olaj füzeser je és sűrű bokrai bőven termik a madáréi eséget. Rendszeres madárfigyelés folyik itt, amely évente 40—45 madárfajról ad számot. A kedves hangú vörösbegy a félénk fenyőrigónak, az ökörszem a magtörö pintynek ad tataikozot A zöldike, szén- és kékcinke. erdei- és fenyőpinty, énekes- és feketerigó, citromsármány és csíz a napi törzsvendégek. A sztár pedig az idei télen először jelentkező csonttollú madár. Elmentünk a gyár vezetőihez, hogy hagynak meg ezt a kis berket a madaraknak. A szúrós bokrok amúgy sem nagy tüzelőértékúek. de a vároe környéki ayömolcsösök roIfjúsági kompUxbrigád (Tudósítónktól.) A vasút- mint szállító, az AKOV-ök. mint fel és elfuvarozók több közös tanácskozáson vitatták meg a tenI nivalókat, » jobb. a gazdasá_ , i gosabb szállítás érdikében. Az „ellenpólus , Radman • Szék , beszéIgetesek sok kereskedelmi igazgató figu- hasznos eredményhez vezetraja mar megfelelőbben mo- tek. a többi között az irányí. bvalt, bar a hangsúlyozott,^ ,ppar4tus {iataljai kompdon-juankodas inkább ai se- , brigádot hoztak letre. mak fele tasz.tja az alakot. | Az ifjús4^ b , ád célki. vészi próba elé állítja a kli'áló jugoszláv Jellemszínészt. Uros Kravljacá-t. Elmélyült, hiteles alakítása igaz atmoszférát teremt, noha forgatókönyvbéli szerepének szövege nem mindig tenné lehetővé. hogy elkerülje a sablonokat. Tavasztól tavaszig varirtó niadaraimlntsem árnyalná azt. Voja Miric remek szerepfelfogással. tehetségesen, s valóban „belülről" képes elénk veti- , Vezérigazgatóság és az Autóten< a fölényesen elszánt ! ,1 l<LülJ ÍJ?T. tűzése: eleget tenni a KISZ Központi Bizottsága, a vasutas szakszervezet, a MÁV irodalmi népiesség kérdéseiről : az Ismeretterjesztő Tár«ul«t.. ameddig hatásköiclentetnie, s reméljük, % Tiszatáj — a József Attila-, Radnóti- és Bartók-szamai- I re elér. előadások tucatjait nak gyakorlatát követve — szervezhetné meg. A szín- méltó emlékszámmal rója ház — legalább a kamara- le kegyeletét a szegedi iroszínházban — bemutathat ná az író három egy föl no na sósat, és irodalmi padjaink, öntevékeny dalom klasszikusa előtt. Központi ünnepély nyílszín- vánvalóan lesz majd. Szép szín- lenne, ha ezen osztanák ki játszóink, Sőt amatőrfilmo- el.ső alkalommal — később seink is hozzásegíthetnének aztán évente Szeged fölszaTömörkény művészetének megismertptésehez a „három játék" egyikének-másikának eljátszásával, néhány dramatizálásra alkalmsa novella földolgozásával. Ugyanezt ajánlhatjuk a tebadulásának évfordulóján — a városnak a mai prózaírók ösztönzésére alapítandó Tömörkény-diját. Ez jelképezhetné legmélvsbben a haladó Irodalmi örökség és a szocialista irodallevirió figyelmébe is: Tö- mt törekvések folytonosiámorkény elbeszélömúvésze- gát. te a jó azemű dramaturg, Péter László csöndben folyik a hasznos madarak élete. A napokban azonban riadtan köröztek a gödrök fölött a madarak. Irtották az olajfűz cserjét, legallyazva megfosztották termésétől, ami pedig a téli madarak ezreinek fontos teli táplálék*. nak nélkülözhetetlen nappali és éjszakai tanyái. Az irtás abbamaradt még idejében történt intézkedés. Köszönjük a madarak és a magunk nevében. Puskás Lajos, a TIT madartani szakkorének tagja svihákot. aki a jellemes, új igazgatót körmönfontan keveri bele egy autóvásárlással összefüggő, gyalázatos korrupcióba ... Néhány mozzanattól eltekintve, filmszerű feszültségektől villódzó alkotást lathatunk a Szegedi Vörös Csillag mozi vásznán, tiszta emberségre, morális tartásra ösztönző, igaz drámai művet. Megérdemli a meleg fogadtatást. D. E. közlekedési Vezérigazgatóság fiatalokhoz kiadott felhívásának. Vállalták, hogy az egyes menetek értesítése és a tényleges érkezési idó kö! zött átlagosan 1 óránál navalószerútlen gyobb eltérés nem lesz. biztosítják a grafikonos kiszolgálást és hat órával előbb közlik az irányvonatok érkeztetését, illetve beállítását az AKÖV-Ökkel, tájékoztatást adnak az egész megye területére vonatkozóan a küldemények várható érkezéséről. Sriladi Sándor TánczcHckaraink matinéja A Szabadság moziban rendezte meg vasárnap délelőtt a KISZ Szeged varoei bizottsága annak a hat tánczenekarnak a bemutatóját, mely az előzőleg megtartott selejtezőik során a városi döntőbe került. A Nemzeti Színház múvés2e. Marosi Károly korrferálására a Móra Ferenc Művelődési Otthon zenekara, a Lions-egyiíttes, a Sárgaingetek. valamint a karhatalmi, az egyetemi és a Kristáltj-aenekar álH a zömmel fiatal közönség elé. Mivel ezt a tánczenei összejövetelt még két ízben ismétlik meg ugyanezekkel a résztvevőkkel, a zsűri csak az áprilisi utolsó forduló után dönti majd el, melyik az az együttes, mely képviselni fogja városunkat a májusi salgótarjáni Országos Tánczenei Fesztiválon. A matinén — hangos tetszés és nem-tetszésnyilvánítások közepette — vendégkent fellépett Mátrán Za«M, Korda György és Kovács Eszter Zongorán Juhász Endre működött közre. Kedd. tttfö. december 81. DÉL-MAGYARORSZÁG > »