Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-18 / 298. szám

Ötszáznegyvenmillió tojás a háztájiból Kötik a jövő évi értékesítési szerződéseket A baromfitenyésztés és a tojástermelés az idén Í6 az egyik legjobb háztáji pénzforrásnak bizonyult. A rendelkezőre álló még nem végleges adatok szerint a földmüvesszövetkezetek az év elejétől nem kevesebb mint 540 millió tojást és megközelítően 1700 vagonnyi baromfihúst vásároltak fel a háztáji tenyésztőktől. A tarvak szerint jövőre ismét legalább ilyen mennyiségű tojásra és baromfihúsra számítanak a háztájiból, s ennek biztosítására már most országszerte megkezdték az 1966. ért tojás- és baromfiértékesitési szerződesek kötését. A szerződések a következő évre ls változatlanul hagyják a nagyon kedvező felvásárlási árakat. Takarmányjuttatást is kapnak az értékesítésre szerződő háztáji baromfitenyésztők. Minden 1000 darab szerződésileg lekötött tojás után 80 kiló kitűnő minőségű tojótápot cserélhetnek. A libahizlalásra szerződők darabonként 15 kiló, a pulykaértékesitésre szerződők pedig darabonként 3 kiló takarmányt kapnak olcsó állami áron. (MTI) Négyfajta társasutazás Üjabb külföldi társasutazásokat szervez az IBUSZ. Márciusban újabb négyfajta társasutazást Iktat menetrendjébe. Mindegyik több országot érint. Résztvevői először Bécsbe látogatnak el, majd onnan Csehszlovákián, illetve Lengyelországon át térnek haza Budapestre. Több osztrák.—cseh körutazást szerveznek majd a márciusi bécsi vásár alkalmából is, és ismét megteremtik a magyar turisták számára a szíriai és libanoni kirándulások lehetőségét. Mennyire savanyú az ecet? Egy újítás érdekes utótörténete így lett Molnárból alperes, szemben a vállalatával, Előrebocsátom: szó sincs alapon — 159 283 forintot személyeskedésről, az alpe- állapítottak meg kézzelfogres — Molnár Jenő tlsztvl- ható megtakarítás gyanánt, amely a felperesi pozíciót selő — és a felperes — Szegedi Az újítónak 4 százalékos foglaltakel. A bíróság megKonzervgyár — között, esnk kulcs szerint határozták hallgatta a feleket és döntött, éppen pereskednek az újí- az újítási díját, vagyis 6371 tási díj jelentős része, több forintot fizettek ki részére, mint négyezer forint felett. Molnár Jenő a pénzt felvetDe ne vágjunk elébe a dol- te és valószínűleg el is kölgoknak, lássuk a történetet, tötte. Molnárnak nem is kellett magyarázkodnia, hiszen a PM rendeletének 6 § (3) értelmében az újítás előtti anyagköltség és az újítás Csörgedező forintok a csatornában Egy ideig nem is volt "tini anyagköltség összevesemmi probléma, hiszen a tésével kell megállapítani a kitűnő ötletet annak rendje népgazdasági megtakarítást, és módja szerint alkalmaz- Ezt viszont így végeztek el a gyár kalkulátorai, tehát Közismert, hogy a magyar ták, sőt Molnárt értesítette a konzervgyárakban zakuszkát Budapesti Konzervgyár, hogy helyesen. A KMP megalakulásának em lék m úseum á ha n készítenek szovjet megren- ók is be szeretnék vezetni delésre. Gyártása igen egy- újítását, s vele újítási szerszerű, de a gyártási menet ződést kívánnak kötni. A több részre tagolódik. Nyá- szerződést alá is írták. 1 > ron, a paprikaszezonban, A vita ezután keadőtt. R«Lrt^oTdSn tárottiw^él -iZ0r0!t b™fé8Zték a gyárnak* hanem ŰS-at^on^?ífSaxífatbalJ!t.~ljük„!8 ueyl .!«P°kat es ,.«*galltak ban a 2,20-as különbözetet De még ha nem is ilyen módon járnak el, akkor is sántít a dolog. Az igaz, hogy most nem 3,38-at fizetnek egy liter ecetért az előállító csak télen — amikor a sze- egy pillanatra ennél az újítézonmunkák véget érnek — díjnál. Az ecet literjét készítik el a terméket. A tá- ugyanis 3,38 forinttal szároló tankokból kiszedik a molták a kalkulátorok, már- ,„,, „„„,«. „ „„„ paprikahüvelyeket és az el- pedig annak csak 1,18 fo- * . „ készített töltelékkel meatöl- tart. íUWrt&i, n.?.k "F is 3,38-ba kerül egy liter ecet, s ha bura vásárló most sem takarítja meg, hanem forgalmi adóként az adóhivatalnak befizeti. Vagyis: a konzervgyár. keszített töltelekkel megtol- rint literje, állapították meg tik. Viszonylag sok ecetet \z árváltozás 1965 január elkeli elhasználni gyártás köz- sején lépett életbe, ben, s az újítás ls ezzel kapcsolatos. Iz újítóból alperes lesz Közelebbről: a tankokból elSfják ^''^ártr'cír-1 •*«•! kezdődött. A vállalat elutasította a vállalat kerenokokba, de az ecetes oldat, vezetöi intézkedtek, hogy setét. így igaz, de a vállalat Az ügy bonyolultsága Is mennyit megtakarít abból, annyival csökkenti kiadását. Rendben van — mondhatják —, hiszen a járásbíróság igazat adott az újítónak ée amelyben pihent, ott marad ^^ár fizessen •vissza az újí- ebbe a döntésbe nem nyugoóc »if«ivik a Aeatnrnái-ha '"sí díjból 4147 forintot. dott bele es tovább feliebbeUgyanakkor az e^űk üUtc Annyi engedményt kapott, zett. Hogy miért? Azt nem léksnvashor a sáreartoa ho*y hat hónap alatt tor- lehe tudni. Talan így protetemes mény- Inthet, majd később ft az hálják elvenni egy újító kednviséeű 10 hidrátos' — időt megnyújtottak 12 ho- vet attól, hogy máskor is y 8 ...T „L „ napra Molnár a vállalati törje a fejét valami hasznos döntőbizottsághoz fordult vé- dolgon? Lehet. Mindenesetdelemért. A döntőbizottság re ez az ecet savanyúbb lett, leállította a visszafizetést., és mint valódi hidrátjai indojavasolta. hogy forduljanak kolják, s ezek a hidrátok a bírósághoz és polgári per- mái" nem is az anyag moleben döntsék el, kinek van kulái. igaza. ecetre van szükség. Mert a sargarépat marónátronog oldattal tisztítják, s ezt a lúgos lerakódást kell semlegesíteni a sai-val, vagyis az ecetes oldattal. Hogyan születik agy újitás? A múlt év tavaszán riehezségek adódtak az ecetellátásban, s mint sokszor, a kényszer szült újítást. Mos' ís így történt. Molnár Jenő. aki ugyan a tervosztályon tisztviselő, sokat jár-kel az üzemben. Látta azt is. hogy nincs ecel, dc az sem kerülte el a figyelmét, hogy a másik oldalon elfolyik az ecet, csörgedezik a csatornában, fgaz. hogy nem 10 hidrátos töménységű, de mégiscsak ecet, legfeljebb valamivel többet kell belőle használni és a sárgarépán levő lúglerakódást semlegesíteni lehet. Ilyen könnyen született meg az újítás. Javas'atát szóban előadta a gyár főmérnökének: — Nem kell ecetre várni, ami a csatornába folyik, nagyon jól megfelel —- mondta. A főmérnök Is hasznosnak találta Molnár újítási javaslatát és azon nyomban intézkedett annak bevezetéséről, alkalmazásáról. Idáig nem is volt semmi probléma. hiszen égetően fontos dologban sikerült megoldást találni, az anyagi kihatásról nem is beszélve. K'tünőötlet.alkalmazni ki'l A vállalat vezetői Molnár Jenővel írásban is rögzítették az újítást 1965. február 26-án, s tiszteletre méltó gyorsasággal intézték a további ügymenetet is. Másnap értesítették, hogy elfogadták javaslatát. Később, május elején kalkuláció alapján megállapították az újitás révén elért népgazdasági megtakarítás összegét. Egy évre. — kalkulációs Gazdagh István Két hely üreaen maradt a lakókat felsoroló üvegtáblán, egyébként a szűk kapualjat fogadó lépcsőház éppen olyan félhomályos és csendes így délelőtt, mint bármelyik a Visegrádi utcában. A belépő csak később veszi észre kissé oldalt a nyilat, amely világosan mutatja, hogy ez mégsem egy ház a sok közül. Ez a Visegrádi utcai ház, a 15. szám, a Kommunisták Magyarországi Pártiának hajdani székháza. És néhány napja — ez mutatja a lépcsőházi tábla — a KMP megalakulásának emlékmúzeuma. Izgalmas történelemóra A hajdani elószobaajtón belépve ezt is észreveszi a látogató, hogy véletlenül volt csendes ez a lépcsőház, öt perccel korábban még gj-erekza.it hallott volna, kérdéseket ée megilletődött megjegyzéseket. S ezt hallja most idebont is, mert seregnyi iskolás lesz nézőtársa, egymást sűrűn váltó csoportok, akik — így mondják a múzeum dolgozói — nyitás óta özönlenek tanárostól, csoportban vagy egyénien, kettesével az új múzeumba, rendkívüli ée izgalmas történelemórára. Fényképekkel, fotókópiákkal és plakátokkal kezdődik ez az óra. A tananyag címe: „A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása és harcai'. S ahogy haladunk befelé, még izgalmasabb, még különlegesebb a kiállítás, mert ha tanári felvilágosítás is kell méR a háborúról dicshimnuszokat zengő újságcikkekhez. Bíró Mihály, a nagyszerű forradalmár, plakátművész alkotásához már semmiféle magyarázat nem kell: az ágyú csőbe emberezreket lapátoló halál önmagáért. beszél. Es a kommunistákért, akik — érzik, tudják ezt a kisiskolások is — először emelték fel szavukat a mészárlás ellen. Elöl a legnagyobbat Ez a plakát önmagában ls, a többi röpánat, dokumentum nélkül is hőssé, naggyá teszi a látogató szemében azt a pártot, amely megalakulásától az országért küzdött, s azokat a férfiakat, akik ezt a pártot létrehozták és először rótták győzelemre. Fényképeik — régi, elkopott fotók óvatoA párt alapitóinak fényképel előtt (Dozvald János felvételei) Elsárgult újságlapok tanúskodnak a történelmi időkről VESZÉLYES ÖSVÉNYEKRE SODRÓDTAK Magukra maradt kiskorúak és pártfogóik Kisteleken — Nem kívánkozol viszsza a tanyára, nevelő szüléidhez? — Nem. — Halk és kissé ijedt a válasz. — Reggelenként hánykor költöttek fel? — Hajnalban. Az állatokat megetettem, rendbe tettem. aztán jöttem Iskolába. — Hol aludtál? — Egy kis kamraszerű szobában. — Jobb a kollégiumban? — kérdem. Ez csalja ki az első mosolyt Deli Ferenc VIII.-os tanuló arcán. Állami gondozott volt, aztán 5—fi évvel ezelőtt egyik kisteleki tanyai gazda törvényesen fiává fogadta. Cselédsorsban tartották, rongj'os. sovány, sápadt volt a gyerek. Ma is akadnak tehát Thenardier-ek, nemcsak Victor Hugó világában. Csakhogy ma Gyermek- és Ifjúságvédelmi Albizottságok vigyáznak arra, hogy az árvaságra jutott kiskorúak is emberi módon nőjenek fel. Deli Ferit elvették a nevelőszülőktől és a kisteleki kollégiumban kapott otthont. A gyermekek közt barátokra, sőt néhány testvérre is lelt, — Van-e olyan felnőtt, akihez ragaszkodsz? Akiben bízol? — kérdeztem. — A nyári vakációban Gémes Ernő gimnazista meghívott a szüleihez. Ott úgy bántak velem, mint saját fiukkal. Oda szeretek menni — magyarázza csendesen, kissé félszegen. Ha csupán ezt az egyetlen gyermeket óvták volna m®g a nehéz sorstól, már akkor is azt mondhatnók: nagy szükség van Kisteleken (és másutt is) a Gyermek- ó» Ifjúságvédelmi AlbizottságokKorábban — Majzik Rozália pedagógus, egyben albizottsági titkár erőfeszítése ellenére — csaknem elhalt a községben ez a felelősségtudat. Az albizottság tagjait mindössze fél éve rázták fel tehetetlenségükből. S máris mennyi tennivaló van tarsolyukban! Jelenleg 25 gyerek családi környezete nem megfelelő, veszélyeztetett. Ezek mindennapjait vigyázza; a családi zűrzavarok rendezésével, vagy a gyermekek napköziotthonba helyezésével, állami gondozásba vételével keresi a megoldást az albizottság. Ezenkívül 7 pártfogó vállalt nevelői szerepet a rossz útra tevedt gyermekek sorsa fölött. Hiszen akadnak erkölcsi züllésre hajlamos kiskorúak, iskolatársakból tolvajbandát szervező kis „vezéregyéniségek". A megkülönböztetett figyelmesség, gondoskodás, nevelés talán helyes, becsületes életútra téríti az eltévelj'edettek többségét. Az albizottság nyár óta rendszeresen megbeszéli tennivalóit. A veszélyeztetett és nem megfelelő környezetben élő kiskorúakról, az ifjúság kulturált szórakozásáról, valamint a hat éven aluli gyermekek családi körülményeiről és hasonló témákról szóló beszámolók hasznos „térképül'-' szolgálnak mind a felderítéshez, j mind a a tennivalók és ; megelőzések számára. Hiszen egy-egy ilyen megbeszélésre j az albizottság — melynek 23 tagja széles körben tájékozott a helyi problémákban—, sok jó, vagy aggasztó hírt hoz magával s ennek al pján az eredmények és feladatok reális mérlegét elkészíthetik. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka természetesen nem túri az öncélú ülésezéseket, problémázgatásokat — itt elsősorban tetteket követel az a felelősség, melyet az élet széleire sodort kiskorúak emberré nevelésében vállaltak. Balogh Ödön t»an másolt változatai — ott is sorakoznak a terem falán, el ól a legnagyobba!: Kun Bélával. — Kun Bélanak — mi csak Vezérnek szólítottuk mindnyájan — nem volt itt külön íróasztala. Hol az egyik szobában, ho! a másikban tűnt fel, ahol éppen szükség volt rá. — Kopaszodó fürge bácsi meséli a gyerekeknek, minden kérdésre türelmesen és hoszszan válaszol, pontosan idéz számokat é.s adatokat, emlékeket és történeteket. — Az írógép eredeti, még él az az elvtársnő, aki a röpiratokat gépelte rajta. — Ezen a fogason akkor nem kabátok. hanem puskák lógtak, ebben a szobában tanyázott az a tengerészalakulat., amelyik a pártközpontot védte. Detektív a portástülkében — Látjátok, itt volt az udvari bejárat. Később csak ezt használtuk, mert észrevettük, hogy a lépcsőházi portásfülkében — most is megvan — állandóan ott ül egy detektív fényképezőgéppel, egy másik meg füzettel, s regisztrálja. figyeli a ki- és bemenőket. — Ez a felvétel akkor készült. amikor a központot feldúlták 1919 márciusában és Kun Béléékat bezárták. Látjátok, éppen ezt a sarkot ábrázolja, ahol állunk, itt a félköríves ablak és ezen a helyen volt az üvegajtó. — A Vörös Újság szerkesztősége néhány szobával odébb volt — mutatja a gyerekeknek a tárlatvezető, akik éppen ezt nézik. Lapozzák az első kommunista újságot, mert ebben a múzeumban megdőlt a „mindent a szemnek, de semmit a kéznek" ismert kiállítási parancsolata: a muzeális példányokat műanyaglapok közé szortto+tálf, s a látogató ügy lapozhat bele a Vörös Újságba, mint a hajdani olvasó. Sok még itt a látnivaló, nem is tudja a kis es felnőtt néző, melyiket nézze. A letartóztatott kommunista vezetők eredeti jegyzőkönyvét vagy az emlékezetes okmányt a két. párt egyesüléséről (a szociáldemokraták sorában Landler Jenő az első aláíró, a kommunistákéban Kun Béla). Kun Bélaemlékszoba Legjobban mégis a Kun Béla-emlékszoba ragadja meg a nézőt, ez a kis alapterületű, meghitt kabineti, ahol szerény, keresetlen névjegy idézi „Kun Béla külügyi népbiztos" emlékét, ahol a Leninhez írt levelének másolatát, ruháját és tárcáját találni, s ahol így vádolja a Vörös Újsággal kapcsolatban Kun Bélát a rendőrségi jegj'zőkönyv: „Úgyszólván a lap mindenik számában a fegyverkezésre és a véres proletárforradalomra izgató cikkeket írt." Kun Bélának, Tanácsköztársaságunk nagv vezérének — ezt a kisiskolások nem tudják — eddig nem volt múzeum*. Családok, hívei őrizték emlékét a vöröset sárral feketére kenő Horthy-korszakban, s később is néhány évig, a tortén elem torzítás idején. S ezért is nagyszerű ez az emlékmúzeum, amely nemcsak a pártnak. Kun Bélának is emlékhelye. Kun Bélához méltó, egyszerű emlékhely, oszlopcsarnok és márvány nélkül, itt a bérházban, ahol a másik emeleten most is laknak, biztosan ebédet főznek, a délutános műszakosok lassan készülnek munkába, és a gyerekek jönnek az iskolából. ÍR. Gy.) Szombat, K>66. tteo*m*>er tt, DÉL-MAGYARORSZÁG 5